'államalapítás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Szabó Géza - Marics József - Enzsöl Ellák - Virányi Ottó - Tóth Péter Domonkos - Kovács István - Koós Gyula - Legédy Péter - A ​honalapító szent István
˝... ​Milyen volt arca, tekintete, megjelenése... Szeretnénk őt megidézni a maga valóságában. Amikor ezt kutatjuk, a magyar századokból elénk sorjáznak a kérdések, rajzok, festmények, ezekkel társulva a szent királyt megörökítő irodalmi írások, egészen napjainkig. A méltatások, történelmi értekezések, megnyilatkozások, ünnepi beszédek mind-mind az országalapító roppant nagyságát, személyiségét idézik; sok-sok írás oly meglepő szemléletességgel, hogy szinte magunk előtt látjuk a "magyarok tündöklő csillagát"... ...Népünk ezt az arcot egy ezredéven át megőrizte, hibátlanul, hitelesen. Jóllehet történelmünk során akadtak időszakok, amikor sötét és idegen erők szerették volna elhomályosítani, körmönfontan a hazába csent idegen arcokkal vegyíteni, esetleg felcserélni. Ám a "magyarok fénye, ország reménye" minden mesterségesen terjesztett ködön átsugárzott, s a mai magyarokat is körülveszi fényével, melengeti szeretetével.˝ (Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre)

Szabó Péter - A ​magyar állam születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Moldova György - Ki ​ölte meg a Holt-tengert?
Persze ​a történet nem ezzel a levéllel kezdődött. Valamikor, még 1983 júniusában üldögéltem a budapesti Nemzeti Színház igazgatói irodájában - azt talán nem kell külön megjegyeznem, hogy nem igazgatói minőségben, hanem szerzőként. Néhány nappal azelőtt mutatták be a Titkos záradék című szatírámat, mely rövidre fogva arról szólt, hogy Hitler nem halt meg 1945 elején, hanem a hívei hűtőkoporsóba rakták és elrejtették, 1980-ban aztán feltámasztják, és a Führer eljön Magyarországra nyugatnémet turistának. A nézőknek tetszett a darab, a színház viszont utálta - a rendező később oda nyilatkozott, hogy ő csak jobb meggyőződése ellenére foglalkozott az üggyel, rosszul is lett tőle, szerencsére később hánytatót vett be és sikerült megkönnyebbülnie. Azt hiszem, épp arról beszélgettünk az igazgatóval, mit kérnék azért, hogy ne írjak egy új darabot a színháznak, mikor kinyílt az ajtó és a titkárnő dugta be a fejét: - Telefon! Az igazgató elvtársat keresik és a Moldova urat!

Leon Uris - Exodus
Az ​Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és _Exodus_ annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába. Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsolódik a szélrózsa minden irányából érkező emberekből egy új közösség, a zsidó nemzet.

Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Ismeretlen szerző - Árpádházi ​Szent István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kós Károly - Az ​országépítő
Kós ​Károly 1934-ben megjelent legjelentősebb szépprózai munkáját, az államalapító István királyról szóló Az Országépítő című történelmi regényét a Nyugat kiváló kritikusa, Schöpflin Aladár így méltatta: "István anyja által beleoltott hivatásérzetből, természetes ösztöneinek legyőzésével végzi el nagy művét. Hogy küldetését, a magyar állam megteremtését, a nemzet egységesítését végrehajthassa, azokat kell fegyverrel leigáznia, akikhez a szíve hűz, azoknak az idegen lovagoknak fegyvereivel, akikkel érzelmileg nincs közössége... Kós Károly elgondolásában csak mellékes szerepet játszik István művének vallási része. Ő nem a szent királyt látja, hanem az országépítő államférfit, aki a különböző, nagyrészt fajilag és nyelvileg is különböző törzsek konglomerátumából megteremtette az egységes magyar nemzetet, és egyhatalmi szervezetbe összefoglalta Magyarországot. Ez a tagadhatatlanul érdekes és szuggesztív koncepció azonban inkább csak alappilléreit adja meg a regénynek, a történet menetét... szélesen, nagy kedvteléssel, kitűnő elbeszélő ízzel, szinte Jókaira emlékeztetve mondja el az író..."

Kácsor Zsolt - István ​király blogja
I. ​(Szent) István királyunk a virtuális világban merész kormányzati kommunikációs eszközhöz nyúl: végigblogolja életét, hogy az alattvalók értesüljenek lelkének minden titkos rezdüléséről, és a keménykezű, sziklaszilárd uralkodóról alkotott kép némileg árnyaltabb legyen. A vallomásfolyamból kiderül, hogy Géza nagyfejedelem finoman szólva is csak pipogya fráter, ábrándos széplélek, akit felesége, Sarolt irányít vasmarokkal a háttérből, fiuknak, Istvánnak pedig semmi kedve az uralkodáshoz, és ez a későbbiekben is így marad. ___Ebben az "ómagyar szatírában" István király depresszióra hajlamos, életunt zsarnok, Imre herceg elvarázsolt holdkóros, Koppány pedig raccsoló arisztokrata. ___Múlt és jelen, szent és profán, tragikus és szatirikus elemek úgy kavarognak szemünk előtt, mint a kaleidoszkóp színes darabkái. A könyv nem dicső uralkodóként, hanem hétköznapi, gyarló emberként ábrázolja az államalapító szent királyt.

Csomor Lajos - Szent ​István koronája nyomában
Több ​mint három évtized után 1978-ban került haza a magyar Korona, s ezáltal mód nyílt arra, hogy művészettörténész kutatók ismét megvizsgálhassák. Tőlük függetlenül, 1983-ban két másik érdekes vizsgálatot is végeztek, de ezt már aranyműves szakemberek, azaz ötvösök. Ez utóbbi csoport vizsgálati eredményeit, következtetéseit, feltételezéseit ismerteti röviden Csomor Lajos, a csoport egyik tagja ebben a könyvben. Mivel ténymegállapításaink nem mindenben egyeznek meg a tudományos kutatókéval, természetes, hogy következtetéseik és feltételezéseik is eltérőek. A szerző elöljáróban közli, hogyan történt a két vizsgálat és kik vettek részt benne, majd leírja a Koronát mai állapotában és ismerteti a Koronakutatás eddigi eredményeit. S miután az ötvösök a Korona "mérésekor" már azon is tűnődtek, hogy a szakemberek szemében nyilvánvaló változtatásokat milyen okból és miképpen hajthatták végre - a páratlan ötvösalkotás szerkezetéből arra is következtettek, hogy milyen - ma már nem látható - részletek lehettek még a Koronán. A Korona-kutatás szempontjából ez a tényekben és következtetésekben gazdag fejezet munkájuknak talán legfontosabb eredményeit tartalmazza. A szerző - lévén gyakorló aranyműves - ezenkívül még arra is vállalkozott, hogy a maga szemszögéből bizonyítsa a Korona mint ötvösalkotás egységét, következtessen arra, hogy milyen lehetett eredetileg és mai szakmai tapasztalatai alapján elmondhassa tervezésének menetét. De még ennél is tovább lép: egy középkori munkafolyamat-leírás és a részmunkafolyamatok logikája alapján nagyon meggyőző módon írja le, hogy eredetileg miként készülhetett a Korona? Az olvasók számára talán ez a könyv legérdekesebb része. A kézi mesterségek eszközei és munkafolyamatai nagyon lassan változnak, nagyon konzervatívak; az aranyműves szerző tehát joggal szólhat erről, és feltétlenül figyelni kell megállapításaira. (Hiszen ő most is tudna dolgozni ezer év előtti szaktársai munkaeszközeivel és azok is tudnának az övéivel. Nem is szólva a munkafolyamatokról, amelyeknek sorrendjét a használt anyag természete határozza meg alapvetően!) A könyv utolsó fejezeteiben a vizsgálati eredményekből adódó következtetések és feltételezések összefoglalását tárja elénk a szerző. Figyelemre méltóan állítja párhuzamba aranyműves szempontból a Koronával rokon ötvöstárgyakat, érzékeltetve, hogy ez az aranyművesség inkább kapcsolható Kelethez, mint Nyugathoz. Végül a történelmi események és a kor ideológiája segítségével próbál magyarázatot adni mindarra, amit magából a "tárgyból", a Koronából sikerült "kiolvasniuk". A szerző bízik abban, hogy a tudomány feltételezéseinek eredménnyé merevedése előtt könyvének sikerül megteremteni ebben a kérdésben is - László Gyula szavaival - a termékeny bizonytalanságot. A kötet végén 32 oldal szakmai rajzot találunk. Valamennyi Csomor Lajos munkája.

Tormay Cécile - Magyar ​legendárium
A ​magyarok földjén Szent István építette az oltárt, Szent Imre tette rá az áldozatot, és Szent Gellért gyújtotta meg felette az örök tüzet. Távol idegen országból, messze partokról a tenger felett, mint titokzatos Erőtől hajtott tiszta láng jött el Magyarországba a Szent Földre induló barát. Jött tengeri szelek zúgásában, akaratán kívül. Szállt vizeken, hegyek között, vad folyók sodra felett ismeretlen térségeken − a Duna völgyéig. És itt megállt a láng és a Szent Lélek erejéből a néki idegen népnek hirdetni tudta az Igét, s a másnyelvben születettek megértették őt. Ezért hajlították el a Szelek a tengeren hajójának irányát, ezért kellett eljönnie Szent István országába, hogy térítsen és tanítson, s mikor majd felindul a lázadás szelleme, a pogány diadalnak útját szent vérével ő torlaszolja el, ő, akit kiküldött az Úr, hogy Krisztus hitének vértanúja, de egy sokat vádolt népnek is a tanúja legyen.

Hahner Péter - Az ​USA elnökei
Hogyan ​fogadta Washington elnök, amikor az USA fővárosának névadója lett? Melyek a Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi nyilatkozat leghíresebb mondatai? Azt mondta-e ki a Monroe-elv, hogy Amerika az amerikaiaké? Miért gyilkolták meg Lincolnt? Tudott-e Franklin D. Roosevelt arról, hogy támadás készül Pearl Harbour ellen? Ki ölte meg Kennedyt? Tudta-e Nixon, hogy betörést terveznek a Watergate irodaházba? Mit tett Bush, amikor az al-Kaida két repülőgépet vezetett a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba? Hány percig tartott az Obama-kormány által elrendelt rajtaütés, amelynek során megölték Oszama bin Ladent? Ezekre a kérdésekre is választ ad e könyv szerzője, miközben bemutatja azokat az államférfiakat, akik a világ egyik leggazdagabb, gazdaságilag és társadalmilag legfejlettebb országának élén álltak.

Ágoston Julián - Esteván
Esteván ​olvasása nyomán szinte elvarázsoltan teszi le a szépséges írást az olvasó. Elvarázsoltan, - a hatvan felé haladó vagy hatvanon túljutott nemzedékhez tartozó Ágoston Julián Szent Mór története ugyanis - fél évszázaddal megírása után - úgy röpít vissza hazánk keresztény kezdeteihez, Európa szellemiségével való tényleges találkozásunk első lépéseihez, hogy a mai idősödő generációkat ugyanakkor visszaviszi gyermekkoruk kedvenc olvasmányainak világába és stílusába. Bíborral festett hullámtarajokon ringatózni, a pannonhalmi egyházban harangok elnémulását meghallani, gyertyák sercegését megcsodálni - a könyv vajúdási és születési korszakának kiváltsága volt. Nagy vizek zúgása, gyermekkorunk lelkes idealizmusa, szent titkok fátylát lebbenteni akaró pedagógia varázsa... ennek a lelkünk legmélyére taposott élmény- és érzésvilágnak egy csapásra felébresztése: ez Julián atya ajándéka ma számunkra.

Ismeretlen szerző - Nemzeti ​Nagyvizit I.
A ​Nemzeti Nagyvizit című TV- és rádióműsor hétről-hétre a nemzet sorskérdéseit, társadalmunk fizikai, lelki állapotát és változásait, múltunk és jelenünk értékeit és tanulságait próbálta a nézők, hallgatók elé vinni. Mi most írott formában igyekszünk ezt a nagyszerű műsorfolyamot még szélesebb körben megismertetni. A nemzeti nagyvizit asztalához mindig egy-egy szakterület legjobbjai ültek, olyan jeles szakemberek, akiknek mérvadó és gondolatébresztő felvetéseik vannak a történelem, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, az onkológia, a hadtörténet, a művészettörténet, a pszichológia területén. Főpapok, akadémikusok, egyetemi tanárok, egy-egy témakör avatott szakértői vállalták fel és tekintették küldetésnek a beszélgetést.

Badiny Jós Ferenc - Sorsdöntő ​államalapítás
Az ​államalapításhoz szorosan kötődik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, melyet Szent Korona Tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona Tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történelmi alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom. Ez a könyv nem vád! Célja: a történelmi Igazság tanítása. Ismét a vérünkkel testé lett Jézus Urunkra hivatkozom, mert Ő mondta: Az igazság tesz szabaddá benneteket! De ennek a visszája is érvényes. Ezt bizonyítja ezeréves múltunk..., így mondva és élve: a hamisság tesz szolgává benneteket!

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története – Előzmények és magyar történet 1242-ig I-II
A ​sorozat 1. kötete minden eddigi vállalkozást felülmúló részletességgel dolgozza fel az eseményeket. A régebbi kőkor tárgyalásával kezdve, régészeti kultúrák, majd pedig népek (kelták, trákok, szarmaták, hunok, germánok, avarok, szlávok) történetén és a magyar őstörténeten át érkezik történelmünk nagy fordulópontjához, a honfoglaláshoz. A kibontakozó kép jól érzékelteti, hogy a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság szintetizálta saját múltját és a helyi előzményeket: a honfoglalásban e két történeti vonulat egyesül; az Uráltól az Alpokig terjedő roppant térségen történtek lépnek elénk. Az államszervezés, a középkori magyar állam megerősödése - államiságunk évezredes létének bizonyítékai -, a feudalizmus kialakulásával és megszilárdulásával együtt járó kemény küzdelmek, belviszályok és a külső ellenséggel vívott harcok elevenednek meg a kötet lapjain. Képet kapunk középkori keresztény műveltségünk kezdeteiről, az anyagi és szellemi kultúra kibontakozásáról. A szerzők az 1241 - 1242. évi tatárjárás eseményeivel adják át a szót a következő kötetnek. A több száz kép és számos térkép, a részletes értékelő bibliográfia és időrendi áttekintés az egyes kérdések mélyebb tanulmányozását is elősegíti.

Szlatky Mária - Szent ​István
Majdnem ​ötven év telt el István király halála után, amikorra már a nagy király érdemeit a Vazultól leszármazott királyok nem hallgatták el. 1083-ban, László király uralkodása idején, a székesfehérvári templomban István tetemét nyugvóhelyéről kiemelték és az első keresztény magyar királyt a katolikus egyház előírása és szertartása szerint szentté avatták. Azóta Szent István a neve. Angyalábrázolással ékes kőkoporsóját még ma is őrzik a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében. A szentté avatáskor a tetem kiemelésekor a sírból csodás épségben került elő István király jobb keze, amit a szent csodákban hívő emberek ma is ereklyeként, mint Csodatevő Szent Jobbot tisztelnek.

Ismeretlen szerző - 1000-1100 ​years ago...
Történelmi ​kódexek képeivel illusztrált, angol nyelvű exkluzív album „Csak elvétve akad európai állam, amely 1100 éve él a földjén, a kezdetektől állami keretek között. A 895–896-ban a Tisza, majd a Duna vidékén hazát talált magyarság néhány év alatt betöltötte a teljes Kárpát-medencét, egyben egyesítette az itt élő kisebb népeket. 907-ben, a pozsonyi csatában egész Európának megmutatta, hogy megvédi új hazáját. A csaknem évszázados európai katonai ’kalandozások’ után véglegesítette határait, tekintélyét, fejedelmei, majd első királya, István révén elfoglalta megbecsült helyét Európában, amelynek aztán majd egy évezreden át védőpajzsa lett. Most, 1100 évvel később, történetesen akkor, amikor Magyarország tölti be a 27 tagállamból álló Európai Unió elnöki tisztét, tisztelettel tárjuk olvasóink elé első európai lépéseinket, azt az időt, amikor végleges hazát teremtettünk a Kárpát-medencében a magyaroknak és a velünk együtt oly sokáig békében élő népeknek” – írja előszavában dr. Gubcsi Lajos, a könyv szerkesztője.

Ismeretlen szerző - 1000-1100 ​évvel ezelőtt...
„Csak ​elvétve akad európai állam, amely 1100 éve él a földjén, a kezdetektől állami keretek között. A 895–896-ban a Tisza, majd a Duna vidékén hazát talált magyarság néhány év alatt betöltötte a teljes Kárpát-medencét, egyben egyesítette az itt élő kisebb népeket. 907-ben, a pozsonyi csatában egész Európának megmutatta, hogy megvédi új hazáját. A csaknem évszázados európai katonai „kalandozások” után véglegesítette határait, tekintélyét, fejedelmei, majd első királya, István révén elfoglalta megbecsült helyét Európában, amelynek aztán majd egy évezreden át védőpajzsa lett. Most, 1100 évvel később, történetesen akkor, amikor Magyarország tölti be a 27 tagállamból álló Európai Unió elnöki tisztét, tisztelettel tárjuk olvasóink elé első európai lépéseinket, azt az időt, amikor végleges hazát teremtettünk a Kárpát-medencében a magyaroknak és a velünk együtt oly sokáig békében élő népeknek” – írja előszavában dr. Gubcsi Lajos, a könyv szerkesztője, a Zrínyi Média ügyvezetője.

Michael Borchard - Egy ​nem mindennapi barátság
David ​Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában egyaránt. Eközben nagyon közel kerültek egymáshoz, és barátokká váltak, bár személyesen csak kétszer találkoztak. A történész-politológus szerző párhuzamos történetekként meséli el a két kiemelkedő államférfi életét, beszámol a nem mindennapi barátságukról, részletesen bemutatja országaik történelmét, és végül felteszi a kérdést, hogy a ma embere hogyan tudja megóvni azt az értékes örökséget, amelyet ránk hagytak.

Révész László - Emlékezzetek ​utatok kezdetére...
A ​régész szerző saját ásatásainak eredményeire támaszkodva vezeti be az olvasót a honfoglalás és az államalapítás korába. Megelevenednek előttünk a Kárpát-medence eddigi leggazdagabb honfoglaláskori temetőinek, a karosi lelőhelyek feltárásának a mindennapjai. Segédtankönyvként iskoláknak is ajánljuk. A terep a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglaláskori temetői, a karosi lelőhelyek. A kötet az egyetemen tankönyv, a laikusoknak régészeti csemege...

Hóman Bálint - Csapody Csaba - Bakács István János - Nevelős Ágoston - Ember Győző - Belitzky János - Guillemot Katalin - Szent ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szent ​István király intelmei
Az ​eredetileg "Erkölcsökre oktató könyvecske" címet viselő mű a maga teljességében olvasható és Lukács Sándor előadásában meg is hallgatható a Jel Kiadó és a Magyar Katolikus Rádió gondozásában megjelent Szent István király intelmei című hangoskönyvben.

Weisz Boglárka - Szent ​István nemzetsége
Az ​első magyar uralkodóházat első királyunk után a középkorban gyakran csak Szent István nemzetségeként emlegették. Az államalapító nyomdokain járó Árpád házi uralkodók erős királyságot teremtettek, s ha kellett, megvédelmezték a németek és bizánciak seregeitől. Noha a korszak nem szűkölködött trónviszályokban, pártharcokban, véres háborúkban, a kunok és tatárok pusztító betöréseiben, mégis a magyar história egyik legfényesebb periódusa. Az Árpádok dinasztiája adta a lovagkirályt, Szent Lászlót, a műveltségéről elhíresült Könyves Kálmánt, az aranykort megteremtő III. Bélát, az aranybullát kiadó II. Endrét, s a második honalapítót, IV. Bélát.

Bódis Istvánné - Dénes György - Jakucs László - Aggtelek
Aggtelek ​Község Önkormányzata ezzel a könyvvel olyan hiányt kíván pótolni, amely a Világörökség részét képező csodálatos barlangvilág ábrázolásán túl Aggtelek községgel is megismerteti az olvasót, mivel az eddig megjelent írásokból kimaradt, vagy csak alig kapott szerepet a község bemutatása.

Szabó Judit - Szent ​István király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Gergely - Szent ​István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16-18. század)
A ​Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának új kötetében Tóth Gergely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 16-18. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Az erőteljes katolikus múltszemlélet ellenében hamarosan kialakult egy alternatív Szent István- és Szent Korona-értelmezés a protestáns oldalon. A 17. század elején az evangélikus koronaőr, Révay Péter felfedezte a bizánci császárok zománcképeit a magyar koronán, s ennek alapján kijelentette, hogy a felségjelvényt nem a pápa, hanem Nagy Konstantin császár készíttette. A református Kocsi Csergő János pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságot eredetileg görög papok térítették meg, és Szent István tiszta hite is ennek köszönhető. A szétágazó elméleteket végül az evangélikus Schwarz Gottfried fogta össze a 18. század közepén, aki frontális támadást indított a katolikus Szent István- és Szent Korona-imázs ellen. Tóth Gergely ezt a századokon át formálódó protestáns ellen-narratívát követi végig monográfiájában, a reformáció feltűnésétől egészen a 18. század végéig. A könyv bátran ajánlható mindenkinek, aki érdeklődik államalapító királyunk, a Szent Korona és a hazai protestantizmus története iránt.

Szabados György - Magyar ​államalapítások a IX-XI. században
A ​világtörténelemben a magyarok alkották azt az egyetlen közösséget, amely steppei típusú birodalmát nyugat-európai keresztény királysággal váltotta fel. Mindkét államalapítási aktus ugyanahhoz az uralkodóházhoz kötődik: az első Álmos nagyfejedelem, a második Szent István király személyéhez.

Ismeretlen szerző - Államalapítás, ​társadalom, művelődés
A ​Magyar Történelmi Társulat, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Középkorász Műhely 2000. április 17-18-án Szegeden rendezte meg konferenciáját a „Szent István-i Magyarország” címmel. A szervezők szándéka az volt, hogy lehetőség szerint minél szélesebb tablót nyújtsanak az első ezredforduló Kárpát-medencéjéről. Ennek érdekében kértek fel 14 szakembert, akik között a történettudomány (ezen belül a társadalom-, a had-, az egyház-, a liturgiatörténet) művelői éppen úgy megtalálhatók, mint a régészet, a művészettörténet, a numizmatika kutatói. Arra törekedtünk, hogy a hajdanvolt élet egységét az egyes élettevékenységeket vizsgáló szaktudományok jeles képviselőinek előadásai révén rekonstruálhassuk, azok apró darabokra törött mozaikjait szinte teljes egészében együtt láthassuk és láttathassuk. A konferencia nem Szent Istvánról, az emberről szólt, hanem a Szent István-i korról, első királyunk alkotásairól, az országról, amely a mai napig alapjaiban az ő keze nyomát viseli.

Font Márta - Sudár Balázs - Honfoglalás ​és államalapítás (9–10. század)
Most ​induló hétkötetes magyar történelmi sorozatunk első kötete a magyar őstörténet legújabb kutatási irányait is felvázolva vezeti az olvasót Etelköztől a Kárpát-medencéig, majd a kötet második felében Géza fejedelem és István király államszervező munkáját mutatja be részletesen. A sorozat kötetei sok-sok látványos illusztrációval, részletes térképekkel, magyarázatokkal, tematikus egységekkel és idővonallal teszik szemléletessé az egyes korszakokat.

Hajnal Gyöngyi - Szakrális ​örökösödés Szent István korában és az asztrálmítoszi tér-idő elmélet
A ​„SZAKRÁLIS ÖRÖKÖSÖDÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN ÉS AZ ASZTRÁLMÍTOSZI TÉR-IDŐ ELMÉLET” című ezen kiadványt a szakrális dinasztia öt ága és István idejében már csak egy ága kérdéskör iránt behatóbban is érdeklődő, annak megismerését mélyebb kontextusban is igényló olvasóink figyelmébe ajánljuk.