Ajax-loader

'expresszionizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert Musil - Törless ​iskolaévei
Robert ​Musil Thomas Mann kortársa, de ellentétben a Buddenbrook ház fiatalon híressé lett szerzőjével, csak későn, tulajdonképpen csak halála után került be az irodalmi köztudatba. Ma már a század legjelentősebb prózaírói közt tartják számon. Bemutatását első regényével, az 1906-ban megjelent Törless iskolaiévei-vel kezdjük. A Törless iskolaévei nemcsak formában hozott új és korszakot indító elemeket - előrevetítve az expresszionista stílust - , a huszadik századi bonyolultabb lélektan irodalmi felhasználásának is egyik kiváló korai példája. Musil mesterien rajzolja meg a rideg intézeti légkört, ahol a nevelői munka csupán a tanítást és az elkövetett hibák megtorlását jelenti, ahol az önmagukkal és a külvilággal vívódó kamaszok magukra utalva élik át életüknek talán legnehezebb korszakát. Megmutatja, milyen kitűnő táptalaj az ilyen környezet az erőszakosak, a kegyetlenek, a mások megalázásában gyönyörködők számára, és - Törless alakjával - hitet tesz a maga humanista szemléletéről: Törless szembefordul erőszakos, kegyetlen társaival, és fellázad a terror szelleme ellen.

Bertolt Brecht - Koldusopera
"A ​nagy sikert a Koldusopera (Dreigroschenoper, 1928) című zenés darab hozta meg Brechtnek. John Gay 18. századi darabja szolgáltatta hozzá a mesét és a figurákat, amint általában véve jellemző volt Brechtre, hogy témáit másoktól kölcsönözte. Számos darabja csak átdolgozás volt, de persze éppen az átdolgozás hogyanján volt bennük a hangsúly. A Koldusopera hőse, Macheath - az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi - nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló”, fehér kesztyűs mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének. (...) A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek, songoknak köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg. Zenéjüknek, amelyet Kurt Weill szerzett, nagy része volt a Koldusopera világsikerében." (Fazekas Project)

Jevgenyij Zamjatyin - Mi
Megelőzte ​korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett. Jevgenyij Zamjatyin – civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni – megsejtette, hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel. Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát. Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg. Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai. Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet. Mellesleg, de nem utolsósorban szórakoztat is.

Gustav Meyrink - Gólem
A ​gólem harminchárom évenként Prágában ölt testet egy ajtók nélküli szobában. Athanasius Pernath múltját titokzatos homály fedi, társai – a csábos prostituált, a süketnéma árnyjátékos, a különc bábos, a zsugori ócskás és a szent életű kabbalista – titkolnak előle valamit, ami kulcsot adna furcsa látomásaihoz. Egy rejtélyes gyilkosság gyanúba keveri a férfit, aki egy este Prága sikátoraiban szembetalálkozik a gólemmel, és eljut oda, ahol ember még nem járt… A gólem a zsidó néphagyomány és irodalom fontos szereplője, a védelmező agyagszörnyeteg, akit egy rabbi kelt életre. Gustav Meyer fordulatokban gazdag élete, a korabeli prágai gettó elrajzolt figurái és egy letűnőben lévő korszak elevenedik meg a Gólem lapjain. Meyer behatóan tanulmányozta a kabbalizmust, a szabadkőművességet, a jógát és az alkímiát, fantasztikus látomásai szinte őrületbe kergették, de volt párbajhős, műfordító, bankár és csaló, ingázott Bécs és Prága között, miközben testi-lelki nyavalyák gyötörték. A huszadik század első évtizedében megjelenő Gólem nagy hatású remekmű, amelyet többször megfilmesítettek.

Covers_140554
Az ​expresszionizmus Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Az ​expresszionizmus
Az ​expresszionizmus a XX. század irodalmának és képzőművészetének egyik legösszetettebb művészeti irányzata. A század első évtizedeiben az imperializmus korában az emberi jogokért, a teljes emberért emelte fel a szavát, s az emberi érzés, gondolkodás kifejezési formáinak kölcsönösségét hirdette, de humánus eszméinek megvalósítását a stílus forradalmára korlátozta. Koczogh Ákos művében a mozgalom egészét és lényegét ismerteti, s a dogmatikus tagadás vagy éppen ellenkezőleg: a polgári túlértékelés után igyekszik valóságos helyét megállapítani a művészetek történetében, figyelembe véve, hogy korunk haladó művészei közül hányan indultak vele. A sorozat többi köteteihez hasonlóan a mű második része az expresszionizmus megértéséhez elengedhetetlen elméleti és szépirodalmi szemelvényeket tartalmaz.

August Strindberg - Álomjáték
A ​nagy svéd író, a modern dráma egyik legnevezetesebb forradalmára, August Strindberg (1849-1912) 1902-ben alkotta ezt a misztériumjátékot, amelyről Lukács György így ír: "Egyetlenegyszer sikerült Strindbergnek az élettel szemben való érzését úgy kifejezni, hogy a káosz csak a témája legyen darabjának, ne pedig kidolgozásának módja is. Ez a darab az Ett drömspel (Álomjáték), a nagy drámai ciklus befejezője. Ez a mesejáték persze tulajdonképpen nem dráma, de költőileg több, mint a többi drámái. Összevissza keverednek benne, összefolynak és azután megint szétválnak az összes drámák és alakok, amelyekből Strindberg szemében a világ áll. Emberek közeledése és távolodása egymástól, szerelmek és gyűlöletek, gazdagság és nyomor, a világ igazságtalansága, az igazságkeresés céltalansága, a nagy emberi tehetetlenség csupa, egyenként rendkívül élesen meglátott képben vonul el előttünk. De a képek egymáshoz kapcsolása teljesen fantasztikus, meseszerű. Logikus, de csak az álom logikája van benne, és ez a fájdalmasan átélt és jól megfigyelt dolgokból létrejött zavar tökéletes kifejezése annak, ahogy Strindberg a világot látja. De egyben szuggesztív és lenyűgöző hatású is, mély, nagy és erősen átérzett fájdalom kifejezése. Olyan kifejezése, amely az élet ezerféle lehetőségét magában foglalja, de éppen ezért csak madártávlatból mutatja be őket."

Covers_429005
elérhető
70

Kurt Vonnegut - Kékszakáll
A ​Kékszakállú Herceg mesebeli várában, a lezárt ajtajú szobát nem nyithatja ki senki emberfia. A legfrissebb Vonnegut-regény (1987) főszereplője – örmény származású amerikai festőművész-a pajtáját lakatolta le hetvenhét lakattal. Mit rejteget ott? Kinyitja-e maga, vagy a kíváncsi Circe Berman egyedül fejti meg a titkot? Vonnegut könyve hírnevéhez méltó: izgalmas, kacagtató, megható.

Déry Tibor - A ​kéthangú kiáltás
Déri ​Tibor négy ifjúkori regényét gyűjti egybe ez a kötet. A kéthangú kiáltás a Déry-életmű első szakaszának jellegzetes alkotása: lázas, zaklatott, expresszionista iheltésű hangjával, a fantasztikus elemek alkalmazásával az első világháborút követő évek hangulatát, a háborúban megcsömörlött és meghasonlott ember életérzését fejezi ki. Az Országúton az anarchikus társadalomellenesség regénye: a főhős, aki első személyében mondja el csavargásainak történetét, nem találja helyét a világban, egyéni lázadásban keresi a feloldódást a magány szorongató gyötrelmeiből. Dérynek ezt a regényét a szürrealista költészet formai vívmányainak mesteri áthasonítás jellemzi. A Pesti felhőjáték (mely először Az átutazó címmel jelent meg) groteszk szerelmi történet, egy különös, életidegen, de minden érzelmi és gondolati behatásra kivételesen fogékony pesti fiatalember tragikomikus kalandjainak és reménytelen magányának megkapó regénye. A Szemtől szembe - amelyet Déry már A befejezetlen mondat ujjgyakorlatának nevez - témájában és hangjában egyaránt sítlusváltozást jelez: az 1932-es berlini munkásfelkelés eposza, s egyszersmind kísérlet egy új, korszerű realista regényforma és ábrázolásmód kialakítására.

August Strindberg - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aradi Nóra - Koszta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_172566
Hoppá, ​élünk! Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Hoppá, ​élünk!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juan Gyenes - Barátom, ​Picasso
Juan ​Gyenes műveiből eddig 11 album került forgalomba - spanyol, francia és angol nyelveken. Fivérével közösen összeállított "Granadától Segoviáig" című könyve Magyarországon jelent meg, két kiadásban. Utoljára 1983 végén Barcelonában adták ki szenzációt keltett önéletrajzi kötetét "Egy fotográfus 40 éve Spanyolországban" címmel. Szenzációnak mondható ez a 12-ik könyve is, amely ezúttal szülőhazájában jelenik meg először. Különleges a címe is: "Barátom, Picasso". Mert hazánkfiai közül igencsak kevesen mondhatják el ezt magukról. Márpedig erre maga Picasso hatalmazta fel, amikor oly közel engedte magához a Madridból jött magyart. Juan Gyenes egyedülálló felvételeket készíthetett századunk iránymutató festőzsenijéről - és egyedülállóak a kettejük kapcsolatáról írt emlékezései is. A könyvben látható képek némelyike bejárta már a világsajtót, szerepeltek a fotoművész egyes kiállításain is. De így, együtt most kerülnek először a nagyközönség kezébe. Művészi értéküket növeli a modell - no és a vele együtt szereplő, ugyancsak világhírű barátok, ismerősök - személyiségének varázsa.

Mezei Ottó - Dési ​Huber
Dési ​Huber István művészete a két világháború közötti években Derkovits Gyuláné mellett - szinte időben is teljesen párhuzamosan - bontakozott és teljesedett ki. Ő is autodidakta munkásból lett széles látókörű, nagyszerű alkotó művész, aki irány szabott a társadalmi problémák iránti szenvedélyes érdeklődéstől fűtött, tudatosan szocialista magyar festészetnek. A kubizmus és expresszionizmus állomásait végigjárva kereste a munkásság és a falusi szegények életét, a legnagyobb hajtóerővel kifejező festészet formanyelvét. Cikkeiben, elméleti írásaiban csakúgy, mint egyre egyénibb festői látásról tanúskodó képein és súlyos vonalakból felépített rajzain a világos értelemmel elrendezett emberi világ megalkotásának problémáit kutatta. A művész válogatott írásait tartalmazó, korábban megjelent kötet és Dési Huber Istvánné visszaemlékező életrajzírása után, Mezei Ottó tanulmánya most elsőrendűen maguknak az alkotásoknak elemzéséből kiindulva, a művészettörténet távlataiba helyezve mutatja be Dési Huber István munkásságát. A kötetet a művész alkotásainak 69 reprodukciója illusztrálja.

Kristó Nagy István - Edvard ​Munch
Századunk ​nagy festői közül, Picassót kivéve, senki nem futott be olyan nagyívű, egész stíluskorszakokat egybefogó és sokrétű művészi pályát, mint a norvég Edvard Munch. A naturalizmusból és impresszionizmusból kilépve-kibontakozva nemcsak a fin de siècle jellegzetes és napjainkban másodvirágzását élő stílusának, a szecessziónak egyik létrehívója lesz, hanem a századunkban olyannyira fenyegetett emberért szót emelő expresszionizmusnak is egyik legnagyobb mestere. Munch élete tele van drámai mozzanatokkal - alkotás és személyes sors az ő esetében valóban egymással és egymásból magyarázható. Képei ellenállhatatlanul szuggesztívak, korunk sok nagy alkotója vallja Munchot ihletőjének és előzményének.

Sármány Ilona - Klimt, ​Schiele, Kokoschka és Bécs festészete 1900 körül
A ​tizenkilencedik-huszadik század fordulója egész Európában ellentmondásokkal teli, válságos idő. A korszakváltás harsonái leghangosabban Bécsben - Schönberg zenéjében, Freud pszichoanalízisében - szólaltak meg. 1897-ben tizenkilenc festő, szobrász és építész, aki hitt a művészet világmegváltó erejében, önálló csoportot alapított, a Seccessiont. Az élet egészét akarták átalakítani, a csészétől a palotáig, nem ismertek különbséget magasrendű és "tömegművészet" között. A szecesszió mesterei emelték nemzetközi színvonalra az osztrák művészetet, ők nevelték a következő generáció alkotóit, az expresszionistákat. A sors fintora, hogy az első világháború küszöbén éppen ez a fiatal nemzedék veszítette el hitét a művészet erejében, reményét a kaotikus állapotok megváltoztatásának lehetőségében. A magyar olvasó számára egyszerre lesz ismeretlen és ismerős a dualizmus korának osztrák művészete. Bécs hozzánk mindig a legközelebbi művészeti központ volt., festészetünket a közvélemény mégis szívesebben kapcsolta Párizshoz. Az osztrák szecesszió gondolataiban, céljaiban, az akadémizmus elleni harcában a Monarchia művészeti életének általános problémáit ismerhetjük fel. Sármány Ilona könyve eligazít a korszak szellemi áramlatainak szövevényében, buktatóival együtt bemutatja a szecesszió térhódítását és az európai viszonylatban is kimagasló osztrák expresszionizmus áttörését. Képelemzéseiben a legnagyobbak - Klimt, Schiele, Kokoschka, Schönberg - művei mellett helyet kaptak azok a jelentős művészek is, akik mára talán már kissé feledésbe merültek.

Andrej Belij - Keresztrefeszítés
Az ​1922-ben megjelent regény, a Keresztrefeszítés, szinte páratlanul áll kora irodalmában. Hőse egy alig négyesztendős kisfiú, Kotyik Letajev. Andrej Belij belelényegül hajdani, kisgyermek-önmagába, és szinte páratlan írói bravúrral ábrázolja a kis Kotyik élmény- és érzésvilágát, hangulatait. Belij szimbolista-expresszionista prózájában meghökkentő, extatikus írói ötletek, gondolatváltozások, filozófikus töprengések követik egymást, valóság és képzelet elemei ötvöződnek eggyé: stílusa a megszállott ember víziókkal teli látásmódját tükrözi. Andrej Belij regénye egy máig is ható irodalmi korszak kivételesen érdekes dokumentuma.

Miloš Crnjanski - Čarnojević ​naplója
Crnjanski ​hősét Čarnojevićnak nevezi. Így hívták azt a patriarchát, aki 1689-ben a törökök elől menekülve nyolcvanezer szerbbel átlépte a Szávát és a Dunát, és ezzel megkezdődött a "Seoba Srba", a szerbek vándorlása. A napló XX. századi hősét a "véres, vörös, meleg, beláthatatlan lengyel erdőkbe" vetette az első világháború vihara. Ez a borongó hangulatú, sejtelmes szépségű kisregény leszámolás a galíciai véres valósággal, és lázadás a bánáti kisváros fojtogató légköre ellen. Az ifjúságot, a szépséget és a szerelmet idézi meg páratlan érzékenységgel s olyan művészi hőfokon, mely a legnagyobbakkal rokonítja ezt a kitűnő jugoszláv írót. Čarnojević naplója a szerb expresszionizmus legszebb alkotásai közé tartozik.

Perneczky Géza - Klee
Paul ​Klee Picasso és Kandinszkij mellett a XX. század művészetének legeredetibb és legnagyobb hatású egyénisége; nálunk még alig ismerik. Pedig a modern képzőművészet a második világháború óta javarészt az ő kezdeményezéseit fejleszti tovább. Életének, elméleti munkásságának és vitathatatlanul klasszikussá lett művészetének e rövid összefoglalása egyúttal megvilágítja az olvasó előtt a korszerű művészeti elvek és törekvések lényegét is. Perneczky Géza tanulmányának világos stílusa könnyen érthetővé teszi mindenki számára a modern művészet alapvető problémáit: a figuratív és nonfiguratív művészet, az ösztönös és tudatos alkotás, az ornamentika és a mély gondolati tartalom összefüggéseit. A kötetet 50 egyszínű és 6 színes nyomat illusztrálja.

Edina Bernard - A ​modern művészet 1905-1945
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kurt Vonnegut - Bluebeard
Broad ​humor and bitter irony collide in this fictional autobiography of Rabo Karabekian, who, at age seventy-one, wants to be left alone on his Long Island estate with the secret he has locked inside his potato barn. But then a voluptuous young widow badgers Rabo into telling his life story—and Vonnegut in turn tells us the plain, heart-hammering truth about man’s careless fancy to create or destroy what he loves.

Ismeretlen szerző - Híres ​festők 117. - Egon Schiele
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egon Schiele - 30 ​Postcards
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Musil - Die ​Verwirrungen des Zöglings Törleß
In ​einem Militärinternat in der österreichischen Provinz wird ein Schüler erpresst, gedemütigt und gequält. Der junge Törleß beteiligt sich an diesem sadistischen Spiel seiner Kameraden, fasziniert von der Macht, die er auf Schwächere auszuüben vermag. Seine "Verwirrungen" beschreiben einen schmerzhaft durchlebten Prozess der Entwicklung und Erkenntnis: die Pubertät. Wohl kein Werk der Literatur hat diese so schmerzlich-intensiv geschildert wie Robert Musils Roman.

Ignac Koprivec - Ház ​a domboldalon
Jugoszlávia ​gazdag, sokszínű irodalmából ezúttal egy szlovén író regényét nyújtjuk át az olvasónak. Jugoszlávia északnyugati hegyes, erdős vidéke az alig több, mint másfél millió szlovén szűkebb hazája. Itt született 1910-ben Ignac Koprivec. Első könyve 1939-ben jelent meg. Azóta is minden művének témáját szülőföldje életéből meríti. Koprivec szocialista életlátású realista művész. Eddigi terméséből a legrangosabb mű a Ház a domboldalon. Ez a regény a szlovén falu eposza. Elég nagy időszakot fog át. Valamikor az első világháború után indul a cselekmény, és 1948-ban ér véget, tehát akkor, amikor már az új, szocialista élet formálódik. Témája az örök szegényparaszti sóvárgás a föld, a saját ház, a boldogság után. A regény középpontjában a Poharič házaspár áll: Tunek, a szolgalegény, aki egykedvűen belenyugszik változtathatatlan helyzetébe, amely öröktől fogva így van; a felesége, Nanika, a cselédlány, akiben viszont a szerzés, a feltörekvés roppant erejű vágya feszül, amely még Tunekot is kizökkenti közönyéből. Kettejük életébe azonban beleszólnak azok a nagy erők, amelyek a harmincas-negyvenes években Európa népeinek életét formálták, s az egyszerű parasztember ott, a hegyek között nehezen orientálódik. Még a "nemzetiszocialista" ígéretek is megszédítik rövid időre, ám a német megszállás szertefoszlatja az illúziókat. A föld megint csak ígéret maradt. Csalódás csalódást követ. A felszabadulással végre teljesül az évszázados vágy. Földhöz jut a szegény ember. Ámde az öröme nem lehet teljes. Az elemi erővel kitörő osztályharcban Tunek megtalálja ugyan a helyét, családjával is szembefordulva - félig ösztönösen - a csírázó új életet ápolgatja, de az első nagy összecsapásban alulmarad. Koprivec ebben a bátor hangú regényében szenvedélyes hittel vallja a Tunekok igazát. A regény minden sorából árad az író meggyőződése, hogy az évszázadokon át gyötört szegény ember magára talál, lelkileg is felszabadul, hogy a fejlődő új élet magával ragadja, és begyógyítja sebeit.

Bernáth Mária - Munch
Edvard ​Munch, a neves norvég festő és grafikus a művészettörténelem stílusformáló egyéniségei közé tartozott. Az északi népek miszticizmusával telített műveiből sokat merített a szecesszió és az expresszionizmus. Életét és munkásságát Bernáth Mária érdekesen megírt tanulmánya ismerteti. A kötetet a művész java alkotásaiból válogatott 57 reprodukció - közöttük 6 színes nyomat - teszi teljessé.

Ulrich Bischoff - Edvard ​Munch
Edvard ​Munch képekben, adatokkal, az életem.

Susanna Partsch - Klee
Az ​album Paul Klee életét és munkásságát mutatja be.

Frank Wedekind - A ​tavasz ébredése
Az ​író ezzel a "gyermektragédiával" szenvedélyes támadást intézett a II. Vilmos császár nevével fémjelzett kor álszent polgári erkölcsei, illetve e polgári erkölcs intézményi megtestesítői (a család, az iskola, az egyház) ellen. Wedekind szerint a nevelés nem más, mint erőszaktétel a természeten, a gyermeki ösztönök elfojtása vagy szublimálása, ami szükségképpen vagy brutalitásba és cinizmusba, vagy tragédiába torkollik. A darab radikalizmusára jellemző, hogy egyes, a serdülőkori szexualitást (maszturbáció, szado-mazochizmus, homoszexualitás) leplezetlen nyíltsággal ábrázolja.

Gustav Meyrink - A ​zöld arc
˝Az ​író második regénye A zöld arc a férfi és női elv egyesülésével fejeződik be egy "megszentelt menyegzőben". Tehát a testnek a szellem által kell legyőzetnie. E törekvés végcélja az ember szellemi felébredése, azaz "még ebben a világban élni, de már nem ebből a világból valónak lenni". Ezt a lehetőséget szimbolizálja a látomásban "Chidher", az iszlám szufi egy misztikus alakja. Mint Keresztelő János engedi át a helyét a legmagasabb misztériumban. Chidher "örökzöldet" jelent vagy "örök ifjút" is; ami a halhatatlan "Új Embert" szimbolizálja. Egy látomásban "János-fej"-ként jelenik meg Chidher, mint félig ember, félig kígyó. A regény főszereplője elnyeri ezt a "János-fej"-et és képes vele a múltba és jövőbe pillantani, azaz már jelenlévő az állapota: "még ebben a világban él, de már nem ebből a világból való." Ez is egy összeköttetése a férfi és női principiumnak: a szív és a fő egyesítése.˝

Siegfried Kracauer - Caligaritól ​Hitlerig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lotte H. Eisner - A ​démoni filmvászon
Semmiképpen ​se várja az olvasó, hogy a német film teljes, átfogó történetét kapja itt kézhez. Kicsit mindig bizalmatlan vagyok az olyan filmtörténetekkel szemben, amelyek az általános tájékoztatásnál többet kívánó olvasót rengeteg cím száraz felsorolásával zavarják össze. Hiszen semmi lényegeset nem tud meg sem olyankor , mikor egy-egy filmnek a rövid tartalmi vázlatát olvashatja el, sem olyankor, mikor, pár sorral lejjebb, más filmeknek "érdekes beállításait" dicsérik neki eléggé ködösen. Az ilyen eljárás egyáltalán nem domborítja ki egy film lényegét és értékét, vagy csupán félig-meddig érvényes elemzéssel szolgál. Hogy egy nép filmtörténetét nagy vonalakban felvázoljuk, szerintem a stílusismeret és stílusfejlődés olyan módszereit célszerű alkalmazni, amelyeket a művészettörténészek dolgoztak ki. Ez azt jelenti, hogy minden egyes, az összfejlődés szempontjából fontos filmet meg kell vizsgálni, amelyre vagy jól emlékszünk még, vagy amelyet retrospektív előadáson újra levetítettek nekünk. Ezután elegendő, ha folytatjuk a művészettörténeti eljárást, értelmezzük minden egyes kvalitásos filmrendező stílusát, technikáját, művészi fejlődését, s végül kikristályosítjuk az egyes fejlődési szakaszok stilirális tendenciát, amit az tesz lehetővé, hogy immár kellően nagy a távlatunk a régebbi korszakok filmjeire.

Bertolt Brecht - Die ​Dreigroschenoper
Brecht ​zielt mit der Dreigroschenoper auf die Entlarvung der korrupten Bourgeoisie. Auf der einen Seite erscheint der Bettlerkönig Peachum als Musterbeispiel des Geschäftemachers, für den Not und Armut nichts anderes sind als Mittel zum Zweck; auf der anderen Seite entpuppt sich der skrupellose Verbrecher Mackie Messer als Prototyp sogenannter bürgerlicher Solidität. Peachum mobilisiert die Bettlermassen, organisiert eine Demonstration des Elends und droht, den Krönungszug zu stören, falls der korrupte Polizeichef Tiger-Brown sich weigern sollte, Mackie Messer zu verhaften, der Peachums Kreise störte.

Kollekciók