Ajax-loader

'atomháború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dmitry Glukhovsky - Metró ​2033
2033. Az ​egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget.

Brian W. Aldiss - Szürkeszakáll
"A ​múlt században történt szörnyű baleset, bűntett, katasztrófa óta egyetlen gyerek se született a Földön. Nem volt egyetlen gyerek se, egyetlen kisfiú. Egyetlen kamasz se volt, egyetlen fiatalember se, egyetlen büszkén divatozó fiatalasszony se, már a középkorúak is eltűntek. Az ember hét korszakából már csak az utolsó maradt meg... A baleset senkit sem került el. Az öregek örökölték a Földet... A halál türelmetlenül várakozott... hogy minél előbb számba vegye néhány megkésett zarándokát." Brian W. Aldiss regényében a tudományos fantasztikum túlnő a műfaj keretein: a költői képzelet ijesztő elhitetőerővel eleveníti meg a gyerek nélküli világot, a légköri atomrobbantások eredményeként létrejött torz életformát. Golding vízióihoz hasonló figyelmeztető pamflet ez, mely a mai emberiséget fenyegető nyomorúságot és a "bomba utáni" életet jeleníti meg.

Hubert Mania - Láncreakció
1896-ban ​Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható. Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek. Hubert Mania ebben az izgalmas könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.

Walter M. Miller Jr. - Hozsánna ​néked, Leibowitz!
A ​Leibowitz-rend apátságában a Memorabíliákat gyűjtik, a Tűzözön előtti civilizáció becses írott emlékeit. Nem veszélytelen hivatás ez, hiszen a tudományellenes közhangulat épp a tudományt, a kultúrát okolja az új nyomorúságért. A szerzet a kőkorszaki körülmények között is jó munkát végez. A nemzedékről nemzedékre átmenekített és megőrzött források révén az emberiség újra megalkotja az első izzólámpát, az első gőzgépet, majd természetesen az első atommáglyát. És 1200 évvel a Tűzözön után végre ismét elhárulnak a technikai akadályai az újabb Tűzözönnek.

Robert Merle - Malevil
Malevil ​egy dél-franciaországi várkastély neve, melyet még a XII-XIII. században építettek az angolok egy sziklafal védelmében. E kastély borospincéjében hét ember tartózkodik, amikor atombombát dobnak le a földre, s bolygónkon jóformán minden szénné ég. Az életben maradók megpróbálják megszervezni a maguk új világát, hamarosan kialakul egy kedélyes, emberséges, demokratikus közösség. Már-már túlságosan is meséssé és idillikussá válna minden, ha nem derülne ki, hogy a malevilieken kívül egyéb csoportocskák is életben maradtak, és a különböző gondolkodású emberek felbukkanása elindítja az izgalmas és váratlan fordulatokban, kalandokban bővelkedő utópisztikus történetet.

Andrej Gyjakov - Vissza ​a sötétségbe
Dmitry ​Glukhovsky a _Metró 2033_ világsikere után nagy vállalkozásba fogott: „Metró Univerzum 2033” címmel jelentet meg sorozatot, amelyben orosz és külföldi szerzők írják tovább s népesítik be mind újabb hősökkel az általa megfestett posztapokaliptikus világot. Andrej Gyjakov nagy sikerű első regényének (_A fény felé_) folytatásában újra találkozhatunk a rettenthetetlen sztalkerrel, Dárdával, akinek megint különleges küldetést kell végrehajtania. A Mosnij-szigeten, ahol az emberek már létrehozták a civilizáció egy kis oázisát, atomrobbanás történik. A túlélő tengerészek a pétervári metróból érkezett menekülteket vádolják a diverzióval. Azt követelik, hogy a metrólakók találják meg és adják ki a felelősöket, különben mindannyiukat elpusztítják. Dárda elkezdi a nyomozást, de közben fogadott fiát, Glebet is meg kell találnia, aki egyszer csak eltűnik a bunkerból. Dárda és Gleb kalandjai ezúttal is lélegzetelállítóak, s közben mindketten megismerkednek egy különlegesen szép és titokzatos leánnyal, Aurórával, s mindkettejüknek meg kell küzdeniük a végtelen gonoszság megtestesítőjével, a Fekete Hóhérral… A Metró Univerzum 2033 eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének, a másodikat pedig a 2011-ben megjelent legjobb regénynek. Azóta elkészült a trilógia harmadik része is - Gyjakov pedig a populáris orosz irodalom immár külföldön is elismert új sztárja lett.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2034
2034. Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt... S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.

Philip K. Dick - Dr. ​Vérdíj
Az ​Új Világ azon a napon született, amikor bombák hullottak az égből. A bombák egyszer csak ott voltak. Felégettek, romba döntöttek, elpusztítottak mindent. Vagy legalábbis majdnem mindent. A nukleáris holokauszt túlélői egy újfajta életre próbálnak berendezkedni, miközben a háború utóhatásaként mutáns állatok és emberek tűnnek fel. Point Reyesben viszonylag normálisan telik az élet. A lányt leszámítva, akinek a testében a saját testvére növekszik. És még beszél is hozzá. Aztán ott van a helyi fokoméliás, a műszaki zseni, aki bármit képes megjavítani. Nem beszélve Dr. Bluthgeldről, a férfiról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni. A Dr. Vérdíj magával ragadó és elgondolkodtató regény egy atomháború sújtotta világról. Szürreális, csata utáni tájkép a pusztulásról és a reményről. Ahogyan csak Philip K. Dick tudja megfesteni nekünk.

Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Mordecai Roshwald - A ​hetedik szint
Egészen ​pontosan 37 napja annak, hogy elhatároztam e napló írását. Hosszabbnak tűnik; ez a 37 nap olyan, mint egy örökkévalóság. Korábbi életem úgy halad át gondolataimban, mint egy álom emléke, távoli kép, valaki másnak az élete. Valahogy egészen gyorsan alkalmazkodtam új életemhez, bár még messze vagyok attól, hogy elégedett legyek. Most jut eszembe, hogy naplóm már elég terjedelmes, tehát valamilyen bevezetésre is szükség volna. Bevezetés, de kinek? - kérdem magamtól. Mi az esély arra, hogy ez a napló valaha is napvilágot lát? Ezt szó szerint értem. Mert ismeretlen és bizonytalan olvasó, valahol a jövőben, tudd meg, hogy ezt a naplót egy bunkerben írom. Ezek a bunkerek olyan mélyen vannak a föld alatt, hogy a legcsekélyebb lehetőség sincs arra, hogy a természetes fény bármelyik kis sugara lehatolhasson ide. Nem mintha szükségünk volna napfényre. Világításunk épp megfelelő. Tudományosan szabták az emberi szükségletekhez. Bizonyos értelemben tökéletesebb a napfénynél; idelent nincsenek borús napok, és soha sincs szükségünk napszemüvegre. Úgy tudom, a hőmérsékletet is tudományos alapossággal szabályozzák: 20 fokra, azt hiszem. Valószínűleg ez az egyedüli hely a világon, ahol soha senki sem beszél az időjárásról. Itt ugyanis nincs időjárás. Tehát 1450 méter mélyen élek a föld belsejében, nincs esélyem arra, hogy ismét megláthassam a napvilágot. Naplót vezetek, melyet valószínűleg soha senki sem fog elolvasni. A napló gondolata már pár órával a lejövetelem után felmerült bennem. Nehéz órák voltak azok, megértettem, hogy soha többé nem fogok a földre feljutni és a felszínen élni. De előbbről kell kezdenem, hogy elmondjam, hogyan is történt a dolog.

J. Goldenlane - Holdnak ​árnyéka
„Mindenkit ​lemészárolok! – Ez volt az írói alapkoncepció, mert már régóta szerettem volna írni egy olyan rettenetesen komoly mélylélektani művet, amit egyetlen szereplő sem él túl. Sajnos nem sikerült. A hősök pokoli elszántan küzdöttek az életükért.” J. Goldenlane őszinte vallomása a regény megalkotásának hátteréről A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódó történet szélhámosok, terroristák, csavargók és más gyanús egzisztenciájú elemek között. Mire számíthat egy nő, aki sosem veszti el a fejét, akinek nem létezik leküzdhetetlen helyzet – ha egyetlen reménye egy pasas, aki olyan mint egy szélvihar, méghozzá súlyosan radioaktív, speciálisan kiszámíthatatlan és veszettül kaotikus szélvihar. J. Goldenlane új regénye felhőtlen szórakozást ígér az olvasmányos, könnyed stílust kedvelőknek, poszt-rejtői humorral és váratlan fordulatokkal kínál feledhetetlen élményt fiataloknak és időseknek egyaránt.

Simun Vrocsek - A ​pétervári háború
Pétervár, ​Petrográd, Leningrád - vagy egyszerűen csak Pityer: a város, amely egykor Péter cár parancsára nőtt ki a Néva-parti mocsaras földekből, hogy aztán a világ egyik legszebb városa legyen. De most, a Katasztrófa után már Pityeren is az enyészet az úr. Pontosabban a meghibbant evolúció által létrehozott új lények uralkodnak a város romjai között: Pavlov-kutyák, szárnyas sárkányok, a mitikus blokádnyikok, melyekről csak annyit lehet tudni, hogy senki sem éli túl az összecsapást velük. A felszín ezer veszélyt hordoz, és nem is merészkedik oda senki, csak a legerősebb, legtapasztaltabb diggerek. És ők sem mindig térnek vissza. Ivánt mégis vonzza a felszín, olyannyira, hogy menyasszonya, Tánya féltékeny arra a fenti világra, melyet ő még sohasem látott. S amikor a mindig nyugtalan Metróban háború tör ki: új szövetségek jönnek létre, az emberek halomra gyilkolják egymást, és újra felosztják egymás között az állomásokat, Iván egy véletlenül összeverődött csapat élén minden eddiginél veszélyesebb expedícióra indul a felszínen. Az atomerőműhöz akar eljutni - amely minden jel szerint még működik -, hogy blokád alá vont állomásának áramot szerezzen. Dmitry Glukhovsky Metró 2033 Univerzum sorozatában Simun Vrocsek regénye az egyik legnagyobb siker: a népszerű sci-fi-szerző a legapróbb részleteivel együtt, áradó fantáziával festi elénk a pétervári metró bűzlő, nyüzsgő, kegyetlen világát.

Nemere István - Az ​atombomba titkai
A ​világ egyik felében évtizedeken keresztül azt hangoztatták, hogy a Rosenberg-házaspár ártatlanul került villamosszékbe, nem igaz, hogy atomtitkokat loptak volna. Azt is hallottuk oly gyakran: nem igaz, hogy kémek lopták el az Egyesült Államokban a háború alatt és után az első atombombák titkait - mert a szovjet tudósok azt maguk fejlesztették ki, igaz, kis késéssel... Ezzel szemben ami a valóság, az most - magyar nyelven első ízben - olvasható ebben a könyvben. A szerző nem csak azt mutatja be, hogy dolgoztak az atomkémek nyugaton - hanem lélegzetelállító párhuzamként folyamatosan olvashatjuk, hogy ugyanakkor hol tartottak a szovjetek? Emlékiratok, a KGB-től kilopott titkos akták, egykori levelek, beszámolók és más források alapján széles folyamként tárul elénk, hogyan juttatták el információikat a legfőbb atomkémek a Nyugaton tevékenykedő szovjet titkosszolgálathoz, és azok az adatok hogyan lényegültek át szovjet atombombává? Közben megismerjük nemcsak a kémeket, de az üggyel kapcsolatba került nyugati és keleti politikusokat, tudósokat és másokat is. A dokumentumkötet elolvasása után mindenki maga állapíthatja meg, léteztek-e atomkémek, és voltaképpen ki gyártotta az első szovjet atombombát?

Tóth Béla - Atomkihívás
Tóth ​Béla 1930-ban született a Szabolcs megyei Újfehértón. 1950-ben érettségizett a budapesti Toldy Gimnáziumban. 1955-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a moszkvai Mendelejev Egyetemen. Ezután meghívták a Központi Fizikai Kutató Intézetbe, ahol - harmadmagával - megalapította a Reaktorkémiai Osztályt (a későbbi atommag-kémiai kutatások bázisát). Itt, 1956 márciusában - Magyar-országon elsőként - megvalósította az atommaghasadást. 1961-ben a „világviszonylatban is kiemelkedő minőségű radioaktív izotópok előállításáért" Akadémiai Díjat kapott. 1966-ban - szintén a Mendelejev Egyetemen - megvédte tudományos disszertációját a maghasadás és az ultramikrokoncentrációjú anyagok termodinamikája terén, majd ugyanezen a területen végzett munkásságáért 1968-ban elnyerte a „Műszaki Doktor"-i címet (a Budapesti Műszaki Egyetemen). 1978-ban és 1980-ban Los Alamosban (USA) - posztgraduális képzésben - újabb diplomákat szerzett a hasadóanyagok vizsgálata terén. A tudományos kutatómunka mellett folyamatosan oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az 1960-as évek közepén - a mai napig is népszerű - új tárgyat vezetett be „Nukleáris kémiai technológia" címmel, majd az 1980-as évek végén ismét új főtárgyat kezdett oktatni „Nukleáris környezetvédelem" címmel. 1978-ban meghívták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol - mint az ENSZ hivatalos hasadóanyag-ellenőre - közel hat éven keresztül ellenőrizte az „Atomsorompóegyezmény" betartását (2 évig az USA és Kanada, közel 4 évig pedig az akkori közös piaci országok ellenőreként). Az 1980-as évek második felében - 5 éven keresztül - a paksi atomerőmű tudományos tanácsadójaként is működött. Itt - több jelentős tanulmánya mellett - egyik értelmi szerzője, majd a megvalósítás szervezője volt az 1990-es évek elején a (NAÜ anyagi támogatásával) létrehozott Nemzetközi Központnak az atomerőművek karbantartására. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A kiváló tudós műve sok évtizedes egyetemi előadásainak és részben saját tapasztalatainak egy különleges összefoglalása a szélesebb olvasóközönség számára az atomenergiáról, erről a sokak számára ma is félelmetesnek tartott erőforrásról.

Covers_368004
elérhető
0

Paul Patrick - Acélcápa
Az ​acélcápa egy atomtengeralattjáró, amit egy nagyhatalom küld egy kis ország ellen. A cél: megsemmisíteni egy látszólag békés célú atomerőművet... A háttérben hatalmas erők küzdenek. Kommandósok szállnak partra és indulnak céljaik felé. A kis ország hadserege azonban felfedezi az ólálkodó támadót és megindul a halálos hajsza. A regény a legmodernebb, már csatasorba állított tengeri, légi és szárazföldi haditechnikát vonultatja fel. Egyszerű emberek és katonák vívnak kegyetlen ütközetet, amelynek a vége csak egy lehet: valakinek pusztulnia kell. Az atomerőmű repül-e a levegőbe, vagy az "Acélcápát" várja az óceán halálos ölelése? A szerző izgalmakban bővelkedő regényében bármi megtörténhet, és meg is történik. Kérjük az olvasót, hogy ne is keressen kapcsolatot a regénybeli esemény és a valóság között, még akkor sem, ha a történet túlságosan is valóságosnak hat...

Covers_60622
Galaktika ​37. Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​37.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Walter M. Miller Jr. - A ​Canticle for Leibowitz
In ​a barbarous and fallen world, the monks of the Order of Leibowitz inherit the sacred relics and spend their lives copying, illuminating and interpreting the holy fragments. They vow to preserve ancient knowledge, but will man learn from his mistakes or will history repeat itself?

Anthony Sheenard - Két ​tűz között
Az ​Ítélet Napja után Chicago a halott városok sorába tartozott. Megannyi felhőkarcolója úgy omlott össze az atomrobbanást követő nukleáris szélvészben, mintha üres gyufásdobozokból lettek volna felhalmozva. Az egész világot elborító porfelhő és a nukleáris tél itt is éreztette hatását: a Michigan-tó és a Chicago-folyó befagyott, és nem is engedett fel húsz éven át. Amikor a Skynet világot behálózó információs csápjai Chicagót is bekapcsolták a hálózatba, úgy tűnt, a város teljességgel kihatl, vadállati szintre süllyedt egymással és a sugárzás miatt mutálódott patkányokkal vívják, s ha nincsenek Halálosztók, Vadász-Gyilkosok, Fejvadászok, akkor is kihalnak. A Gépisten és az emberek háborúja huszonkét éve zajlott. A ellenállás egyre összefogottabb lett, a Los Angeles-i központ irányításához egyre több, távoli vidéken megszerveződő divízió csatlakozott. Ám mégis akadtak városok, ahol nem a kiborgok voltak az elsődleges ellenfelek, és igaznak bizonyult a mondás: ember embernek farkasa. Ilyen város volt Chicago is...

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

Andrej Gyjakov - A ​fény felé
Dmitry ​Glukhovsky a _Metró 2033_ világsikere után nagy vállalkozásba fogott: „METRÓ UNIVERZUM 2033” címmel jelentet meg sorozatot, amelyben orosz és külföldi szerzők írják tovább s népesítik be mind újabb hősökkel az általa megfestett posztapokaliptikus világot. *** Egy hatalmas szárnyas hüllő repül Pétervár felett – keresi a kétlábúakat, akik időnként kibújnak valami lyukból a felszínre, és nagyon szereti a húsukat. Meglátja őket, s már készül lecsapni, amikor egy golyó szétloccsantja a koponyáját. A rettenthetetlen sztalker, Dárda, aki ezúttal is hiba nélkül végezte el a munkát, már tovább is állna, de egyszer csak minden eddiginél veszélyesebb feladattal akarják megbízni. A metró lakói valahonnan Kronstadt felől értelmes fényjeleket láttak: talán emberek vannak ott, akik szintén életben maradtak. Expedíciót kell vezetni oda, s kideríteni, hogy vannak-e túlélők a metrón kívül is. Dárda kelletlenül ugyan, de vállalja az expedíció vezetését – csak azt kéri, hogy magával vihesse a tizenkét éves Glebet, akit először ezen az állomáson látott... A szörnyűséges kalandokkal teli expedíció során Gleb felnőtté válik, s nemcsak a felszín romba dőlt világát ismeri meg, hanem az emberek lelkében lakozó szörnyetegeket is. *** A METRÓ UNIVERZUM 2033 eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének.

Nevil Shute - Az ​utolsó part
- ​Ez disznóság - csattant fel szenvedélyesen a lány. - A déli féltekén senki nem dobott le semmiféle bombát, se hidrogénbombát, se kobaltbombát, se bármilyen más bombát. Semmi közünk az egészhez. Miért kell meghalnunk azért, mert tőlünk kilenc-tízezer mérföldre egyesek háborúzni akarnak? Mocskos disznóság! AZ UTOLSÓ PART Nevil Shute klasszikusnak számító regénye megrendítő történet öt emberről, akik olyan világban élnek, amelyet pusztulásra ítélt a radioaktív sugárzás. A szerző felejthetetlenül ábrázolja azoknak az egyszerű embereknek az érzéseit és csöndes hősiességét, akik rendkívüli körülmények közé kerülnek - az emberiség teljes pusztulásával kell szembenézniük.

Mark F. Wilson - Christopher Sethfield - Tűzvihar ​/ Esélytelenek
Los ​Angeles, 2029 2029. január 14-én két csoport gerilla hatolt a Halálzónába. Az első egység feladata túszként tartott gyermekek kiszabadítása volt a gépek fogságából. A második csoport megkísérelt egy speciális számítógép-hálózat közelébe jutni, s ezen keresztül vírust juttatni a Gépisten szervezetébe.Mindeközben a Skynet megtámadja az Árnyék Bázist. Minden esély a gépek mellett szól, ám az emberek próbálják minimalizálni a veszteségeket. Az Árnyék Bázis túlélői versenyt futnak a halállal, a lehetetlent kísérelve meg; kijutni a halálos övezetből, mielőtt a radioaktivitás vagy a Skynet által rájuk szabadított Halálosztók végeznek velük.A kiborgok nyilván végig üldözni fogják őket, hogy általuk jussanak el a többi humán bázisra, és lépésről lépésre felszámolják az Ellenállást. A Starway Bázis parancsnoka fejében zseniális, ám lehetetlennek tűnő ötlet fogalmazódik meg, melynek sikeres teljesítése lehet a menekülők túléléséhez a kulcs. A probléma ott kezdődik, hogy nincs olyan gerilla, aki reális esélyt látna a feladat megvalósítására. Néhány fegyveres mégis útnak indul, hogy megtegyen mindent, ami emberileg lehetséges. A csoport nem véletlenül kapja a nevét: Esélytelenek.

Mark F. Wilson - Halálzóna ​/ Ellencsapás / Invázió
A ​gépek és az emberek pusztító háborúja hosszú évek óta tart, s mindkét fél az utolsó felvonásra készül. A Humán Ellenállás megtudja, hogy a Skynet gyermekeket tart egy régi rendőrségi épületben bebörtönözve, hogy kísérleteket végezzenek rajtuk. Ám ez az épület a Halálzónában van, ahol halálos gépezetek járőröznek folyamatosan. Két, válogatott veteránokból álló különítmény hatol be a Halálzónába. Az egyik csoport a gyermekekért megy, a másik pedig mindent elkövet, hogy vírust juttasson a gépisten rendszerébe.Csakhogy a Skynet is készül valamire. S az elképzelései megvalósításához kapóra jönnek a vakmerő behatolók... Connor technikusai későn döbbennek rá, hogy a Skynet egy ravasz csellel az egyik legnagyobb emberi bázis felszámolására készül, s nem véletlenül engedte közel magához a behatolókat.Vajon megéri-e a Gépistennek az Árnyék Bázis elpusztítása azt a veszteséget, melyet a közelébe férkőzött programozó és mindenre elszánt társai okozhatnak?

Covers_18273
elérhető
1

Thomas Block - Azután
A ​sarkvidéken, az Antarktisz jegén szovjet, amerikai, chilei és más nemzetiségű kutatók élik békés mindennapjaikat munkájukba feledkezve, dacolva a zord körülményekkel. Egyszer csak az elképzelhetetlen valóra válik: egy technikai hiba miatt az USA atomtámadást indít a Szovjetunió ellen, amit az automatikusan viszonoz. Egy órán belül be is fejeződik a harmadik világháború, s atomtűz pusztítja el az évezredes civilizációt és az emberek milliárdjait. Ám az Antarktisz sértetlen marad, levegője továbbra is kristálytiszta. A túlélők, az itt tartózkodó körülbelül kétszáz ember egymásnak esik. Mindenki a másik országát hibáztatja a történtek miatt, s egymáson próbálnak bosszút állni hazájuk és családjuk psuztulásáért. Sok vér festi vörösre az érintetlen hómezőket, mire felülkerekedik a józan ész...

Frank László - Az ​atom lázadása
"Az ​atom lázadásá"-ról szóló kisregényem még a legkalandosabb részeiben is hiteles adatokra támaszkodik. A Norvégiában lejátszódó események tényeken alapulnak, ugyanígy hitelesek azok az adatok is, amelyeket a regény az amerikai és angol atomperekkel kapcsolatban közöl. A bírósági tárgyalásokról szóló rész a törvényszéki jegyzőkönyvek alapján készült. A regényben több hős a valódi nevén szerepel, s még a főhősnek is csak a nevét változtattam meg: a hitleri Németországból menekült atomfizikusok közül meg egy esett át azokon a kalandokon, amelyek Viktor Zimmermann egyetemi tanár alakja köré fonódnak. A regény ilyenképpen nem kaland-, hanem élményregény. Ezzel bocsátom útjára. Budapest, 1955 október havában. Frank László

William J. Broad - Teller ​háborúja
Teller ​Ede az atomkorszak hajnalától kezdve az egyik legbefolyásosabb tudós Amerikában. Az ő nevéhez fűződik a hidrogénbomba megalkotása, és jelentős a szerepe a röntgenlézer kutatásban is. Teller feltevései adták a Reagan elnök meghirdette Stratégiai Védelmi Kezdeményezés - közkeletű nevén a Csillagháború - alapjait; s ez csakugyan igazi ékköve lehetett volna Teller addig is ragyogó pályájának, ha kutatásai nem alapultak volna helytelen tudományos feltevésekre. William Broad Pulitzer-díjas újságíró e kötetében tényekké csupaszítja a röntgenlézer legendáját. A "Teller háborúja" mélyreható, izgalmas betekintés abba a folyamatba, hogyan kereszteződik a Fehér Házban tudomány és politika.

Henryk Michalski - Az ​atomháború első száz órája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Timothy Zahn - Terminátor: ​Megváltás - Hamvaiból a főnix
A ​jövő kezdete... A hivatalos előzmény, amely a várva várt Terminátor: Megváltás filmhez vezető eseményeket tárja fel. A végítélet napja után Los Angelesben két elveszett gyerek, Kyle és Csillag bujkál a terminátorok elől; egy kiábrándult tengerészgyalogos próbálja szedett-vedett közösségét összetartani a feltartóztathatatlanul közeledő veszély ellenében; John és Kate Connor pedig az Ellenállás tagjaival arra készülnek, hogy kemény csapást mérjenek a halálos ellenségre. Ezt a történetet el kell olvasnod!

Andrej Gyjakov - Túl ​a láthatáron
Dárda ​és Gleb újabb története baljósan kezdődik: megint háborús helyzet alakul ki, a Vegán Birodalom totális expanzióba kezd, az egész pétervári metrót a hatalmába akarja keríteni. Közben felcsillan a remény is: állítólag valahol egy titkos tudományos program keretében meg akarják tisztítani a földet a radioaktív sugárzástól... De hogy megtudják, valójában mi is ez a program, és tényleg van-e remény, hogy a maradék emberiség visszaköltözhessen a felszínre, a rettenthetetlen Dárda és az ifjú hős, Gleb kis csapatának egész Oroszországon át kell verekednie magát. Közben meg kell küzdeniük az "olajzabrálókkal", a "sztyeppkutyákkal" és a legkülönfélébb mutáns lényekkel is: van, amelyik az elméjüket magzavaró "észpenészt" bocsát rájuk, vannak alakváltó "metamorok" és gigantikus sáskák... Végül azt is megtudjuk, hogy mitől kergült meg a természet, s kezdett ilyen szörnyeteg teremtményeket szülni. A METRÓ 2033 UNIVERZUM eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének, a másodikat pedig a 2011-ben megjelent legjobb regénynek. A trilógia - melynek ezt a befejező kötetét Oroszországban olvasók tízezrei várták - számos országban aratott nagy sikert.

J. Goldenlane - Napnak ​fénye
Mi ​jöhet egy világháború után? Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború. Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is. Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat. Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó és alattvalói sorsa pedig elválaszthatatlanul összefonódik. J. Goldenlane új regényének színes, mesteri precizitással felépített világa kiváló érzékkel hozza össze a YA klasszikus elemeit, egy posztapokaliptikus világ képeit, és a finom humort – túllépve a megszokott kereteken, a fiatal és lélekben fiatal olvasók számára egyaránt emlékezetes módon mutatva be az új világrend meghatározó uralkodóházának intrikáit és a felnőttként helytálló fiatalok küzdelmeit.

Boldizsár Iván - Halálos ​felhők
Az ​Országos Béketanács Külpolitikai Füzetei - 1957 szeptember

Covers_362922
Az ​utolsó menedék Ismeretlen szerző
19

Ismeretlen szerző - Az ​utolsó menedék
A ​könyv, melyet most a kezedben tartasz, sorozatunk esszenciája, a legjobbak legjobbjainak antológiája. A _Metró 2033 Univerzum_ legkiválóbb szerzői - Andrej Gyjakov, Simun Vrocsek, Szergej Antonov, Andrej Grebenscsikov, Szergej Kuznyecov, Szergej Moszkvin - írtak egy-egy rövid, de csontvelőig hatoló elbeszélést külön e kötet számára. Emellett összegyűjtöttük a "metrólakóknak", a Metro2033.ru portál szerzőinek legjobb novelláit is: meggyőződhetsz róla, hogy ezek is ragyogó írások. Szerettem volna én magam is hozzájárulni valamivel ehhez a különleges antológiához. Ezerszer faggattak már: mi történt Artyommal az után, hogy véget értek a kalandjai a _Metró 2033_-ban. Sokáig hallgattam: se beszélni, se írni nem akartam erről. Senkinek nem akartam elárulni, mi lesz a további sorsa a főhősömnek. Aztán mégiscsak beadtam a derekam. _Az utolsó menedék_-ben megbújik az én saját elbeszélésem is Artyom evangéliuma címen. De nem akartam én elmondani, hogy mi történt Artyommal - hadd meséljen ő maga... Dmitry Glukhovsky