'atomháború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Walter M. Miller Jr. - Hozsánna ​néked, Leibowitz!
A ​Leibowitz-rend apátságában a Memorabíliákat gyűjtik, a Tűzözön előtti civilizáció becses írott emlékeit. Nem veszélytelen hivatás ez, hiszen a tudományellenes közhangulat épp a tudományt, a kultúrát okolja az új nyomorúságért. A szerzet a kőkorszaki körülmények között is jó munkát végez. A nemzedékről nemzedékre átmenekített és megőrzött források révén az emberiség újra megalkotja az első izzólámpát, az első gőzgépet, majd természetesen az első atommáglyát. És 1200 évvel a Tűzözön után végre ismét elhárulnak a technikai akadályai az újabb Tűzözönnek.

Mordecai Roshwald - A ​hetedik szint
Egészen ​pontosan 37 napja annak, hogy elhatároztam e napló írását. Hosszabbnak tűnik; ez a 37 nap olyan, mint egy örökkévalóság. Korábbi életem úgy halad át gondolataimban, mint egy álom emléke, távoli kép, valaki másnak az élete. Valahogy egészen gyorsan alkalmazkodtam új életemhez, bár még messze vagyok attól, hogy elégedett legyek. Most jut eszembe, hogy naplóm már elég terjedelmes, tehát valamilyen bevezetésre is szükség volna. Bevezetés, de kinek? - kérdem magamtól. Mi az esély arra, hogy ez a napló valaha is napvilágot lát? Ezt szó szerint értem. Mert ismeretlen és bizonytalan olvasó, valahol a jövőben, tudd meg, hogy ezt a naplót egy bunkerben írom. Ezek a bunkerek olyan mélyen vannak a föld alatt, hogy a legcsekélyebb lehetőség sincs arra, hogy a természetes fény bármelyik kis sugara lehatolhasson ide. Nem mintha szükségünk volna napfényre. Világításunk épp megfelelő. Tudományosan szabták az emberi szükségletekhez. Bizonyos értelemben tökéletesebb a napfénynél; idelent nincsenek borús napok, és soha sincs szükségünk napszemüvegre. Úgy tudom, a hőmérsékletet is tudományos alapossággal szabályozzák: 20 fokra, azt hiszem. Valószínűleg ez az egyedüli hely a világon, ahol soha senki sem beszél az időjárásról. Itt ugyanis nincs időjárás. Tehát 1450 méter mélyen élek a föld belsejében, nincs esélyem arra, hogy ismét megláthassam a napvilágot. Naplót vezetek, melyet valószínűleg soha senki sem fog elolvasni. A napló gondolata már pár órával a lejövetelem után felmerült bennem. Nehéz órák voltak azok, megértettem, hogy soha többé nem fogok a földre feljutni és a felszínen élni. De előbbről kell kezdenem, hogy elmondjam, hogyan is történt a dolog.

Robert Merle - Malevil
Robert ​Merle 1972-ben megjelent regénye az ismeretlen okból váratlanul kirobbanó, az emberi civilizációt szinte teljesen elpusztító atomháború utáni világba visz el minket. A szerző egy kis közösség, a katasztrófát egy középkori francia várkastély - Malevil - vastag falú, mély pincéjében átvészelő maroknyi túlélő történetét meséli el. A modern technikai eszközök áram híján használhatatlanná válnak, s az újrakezdéshez legfeljebb a középkori kézműveskészségek szolgálhatnak alapul. Merle hőseinek azonban a világégés okozta gyakorlati nehézségeken kívül meg kell küzdeniük a környéken felbukkanó fosztogató bandákkal is, amelyek ismét pusztulással fenyegetik az éppen csak újrakezdődő emberi együttműködést.

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

William R. Forstchen - Egy ​másodperccel később
Terrortámadás ​éri az Amerikai Egyesült Államokat, mégpedig az egyik legrettegettebb módon, az elektromágneses hullámot (EMP) gerjesztő, pusztító fegyverrel. Egy háború, melyet egyetlen másodperc alatt elveszít Amerika, egy háború, mely a középkorba robbantja vissza a világ legerősebb országát. Nincs áram, nincs kommunikáció, leállt a közlekedés, fogyóban a gyógyszerek, őrjöngő bandák uralják az országot, az emberek éheznek és a túlélésért küzdenek. Mit tehet ebben a helyzetben egy volt katona, aki meg akarja menteni a családját, a hazáját, ha úgy tetszik, a modern civilizációt? Az amerikai Kongresszus folyosóin már megjelenése előtt úgy emlegették a regényt, mint az apokaliptikus thrillert, melyet minden amerikainak el kell olvasnia. A történetet a Pentagonban is reálisnak nevezték, a fegyvert pedig úgy tartják számon, mint amely egyetlen pillanat alatt térdre kényszerítheti az Egyesült Államokat.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2033
2033. Az ​egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget.

Karl Bruckner - Szadako ​élni akar
1945. ​augusztus 6-án reggel nyolc óra tizenöt perckor az amerikai atombomba felrobbant Hirosima fölött. Ez a dátum az emberiség mementójává vált. És az emlék azóta is, a fegyverkezés ijesztő hajszájában még inkább nyomasztó és figyelmeztető teherként nehezedik ránk. Karl Bruckner, a neves osztrák író olvasmányos és tanulságos regényében Szadako Szaszaki hirosimai kislány tragikus élettörténetével ismertet meg bennünket.

Kevin J. Anderson - Az ​X-Akták - Zérópont
"Scully ​és Mulder odaállt a küszöbhöz és bebámult. Olyan volt, mintha gyújtóbomba robbant volna dr. Gregory laboratóriumában. A négy számítógép-terminál széle megolvadt és visszahajlott, a képernyők kancsalul bámultak, mint a halott szeme. Scully a túlsó falnál megpillantotta Gregory tetemét. Végtagjai összezsugorodtak a hőség okozta izomgörcsben: rovarirtóval leszórt, haláltusájában összerándult bogárra emlékeztetett." Ez volt az első eset. Ám hiába követte még vagy féltucat, a két FBI-ügynök, a megmagyarázhatatlan esetek, az X-akták szakértői nem találtak semmi összefüggést. Hacsak nem egy-egy maréknyi hamut, ami mindenhová a Távol-Keletről, levélben érkezett. Meg a tényt, hogy az áldozatok kapcsolatban álltak egy hajdani atomrobbantással. Vagy a legújabb, amelyet Amerika titokban akar végrehajtani a Csendes-óceánon, egy korallzátonyon. A Fényes Üllő nevűvel. Scully nem akar hinni a szellemekben, a természetfölötti erőkben. Mulder sem akar. Ám egy idő után kénytelen.

Ismeretlen szerző - Galaktika ​37.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2034
2034. Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt... S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Lakott ​sziget
"A ​22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is."

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2035
2035 Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után a világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Artyom, aki korábban megmentette a Metró lakóit a "feketéktől", tudja, hogy nem hőstettet követett el, hanem óriási hibát. Mert azok a lények nem szörnyetegek voltak, hanem egy új értelmes faj képviselői... Az öreg Homérosszal együtt, aki meg akarja írni "hőstettének" történetét, Artyom elindul arra az állomásra, ahol valaki állítólag kapcsolatba lépett más túlélőkkel. S amit talál, immár a felszínen, az minden képzeletét felülmúlja... Glukhovsky története, amely az atomháború utáni világot írja le, valójában nagyon is a mi mostani világunkról szól: hidegháborúról, menekültválságról, új diktatúrákról. Dmitry Glukhovsky 1979-ben született; az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. A _Metró 2033_ és folytatása a világ számos országában bestseller lett. A _Metró 2035_, a trilógia záró darabja részben a már korábban elkészült, _Metro Last Light_ című számítógépes játék ötleteiből született meg.

Brian W. Aldiss - Szürkeszakáll
"A ​múlt században történt szörnyű baleset, bűntett, katasztrófa óta egyetlen gyerek se született a Földön. Nem volt egyetlen gyerek se, egyetlen kisfiú. Egyetlen kamasz se volt, egyetlen fiatalember se, egyetlen büszkén divatozó fiatalasszony se, már a középkorúak is eltűntek. Az ember hét korszakából már csak az utolsó maradt meg... A baleset senkit sem került el. Az öregek örökölték a Földet... A halál türelmetlenül várakozott... hogy minél előbb számba vegye néhány megkésett zarándokát." Brian W. Aldiss regényében a tudományos fantasztikum túlnő a műfaj keretein: a költői képzelet ijesztő elhitetőerővel eleveníti meg a gyerek nélküli világot, a légköri atomrobbantások eredményeként létrejött torz életformát. Golding vízióihoz hasonló figyelmeztető pamflet ez, mely a mai emberiséget fenyegető nyomorúságot és a "bomba utáni" életet jeleníti meg.

Hubert Mania - Láncreakció
1896-ban ​Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható. Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek. Hubert Mania ebben az izgalmas könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.

Andrej Gyjakov - Vissza ​a sötétségbe
Dmitry ​Glukhovsky a _Metró 2033_ világsikere után nagy vállalkozásba fogott: „Metró Univerzum 2033” címmel jelentet meg sorozatot, amelyben orosz és külföldi szerzők írják tovább s népesítik be mind újabb hősökkel az általa megfestett posztapokaliptikus világot. Andrej Gyjakov nagy sikerű első regényének (_A fény felé_) folytatásában újra találkozhatunk a rettenthetetlen sztalkerrel, Dárdával, akinek megint különleges küldetést kell végrehajtania. A Mosnij-szigeten, ahol az emberek már létrehozták a civilizáció egy kis oázisát, atomrobbanás történik. A túlélő tengerészek a pétervári metróból érkezett menekülteket vádolják a diverzióval. Azt követelik, hogy a metrólakók találják meg és adják ki a felelősöket, különben mindannyiukat elpusztítják. Dárda elkezdi a nyomozást, de közben fogadott fiát, Glebet is meg kell találnia, aki egyszer csak eltűnik a bunkerból. Dárda és Gleb kalandjai ezúttal is lélegzetelállítóak, s közben mindketten megismerkednek egy különlegesen szép és titokzatos leánnyal, Aurórával, s mindkettejüknek meg kell küzdeniük a végtelen gonoszság megtestesítőjével, a Fekete Hóhérral… A Metró Univerzum 2033 eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének, a másodikat pedig a 2011-ben megjelent legjobb regénynek. Azóta elkészült a trilógia harmadik része is - Gyjakov pedig a populáris orosz irodalom immár külföldön is elismert új sztárja lett.

Philip K. Dick - Dr. ​Vérdíj
A ​bombák egyszer csak ott voltak. Felégettek, romba döntöttek, elpusztítottak mindent. Vagy legalábbis majdnem mindent. A nukleáris holokauszt túlélői egy újfajta életre próbálnak berendezkedni, miközben a háború utóhatásaként mutáns állatok és emberek tűnnek fel. Point Reyesben viszonylag normálisan telik az élet. A lányt leszámítva, akinek a testében a saját testvére növekszik. És még beszél is hozzá. Aztán ott van a helyi fokoméliás, a műszaki zseni, aki bármit képes megjavítani. Nem beszélve Dr. Bluthgeldről, a férfiról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni. A _Dr. Vérdíj_ magával ragadó és elgondolkodtató regény egy atomháború sújtotta világról. Szürreális, csata utáni tájkép a pusztulásról és a reményről. Ahogyan csak Philip K. Dick tudja megfesteni nekünk.

Alan Dean Foster - Terminátor ​- Megváltás
A ​vég kezdete... Könyvünk a Christian Bale főszereplésével készült, várva várt Terminátor: Megváltás című mozifilm regényváltozata. A terminátorok történetének új fejezetében a végítélet napja után járunk, a Skynet elpusztította a világ emberi lakosságának nagy részét. Az Apokalipszis utáni világban az Ellenállás tagja, John Connor és az ifjú Kyle Reese folytatják a szörnyű harcot a túlélésért. Az új mozifilm lenyűgöző története!

J. Goldenlane - Holdnak ​árnyéka
„Mindenkit ​lemészárolok! – Ez volt az írói alapkoncepció, mert már régóta szerettem volna írni egy olyan rettenetesen komoly mélylélektani művet, amit egyetlen szereplő sem él túl. Sajnos nem sikerült. A hősök pokoli elszántan küzdöttek az életükért.” J. Goldenlane őszinte vallomása a regény megalkotásának hátteréről A Napnak fénye világában, de annak árnyékos oldalán játszódó történet szélhámosok, terroristák, csavargók és más gyanús egzisztenciájú elemek között. Mire számíthat egy nő, aki sosem veszti el a fejét, akinek nem létezik leküzdhetetlen helyzet – ha egyetlen reménye egy pasas, aki olyan mint egy szélvihar, méghozzá súlyosan radioaktív, speciálisan kiszámíthatatlan és veszettül kaotikus szélvihar. J. Goldenlane új regénye felhőtlen szórakozást ígér az olvasmányos, könnyed stílust kedvelőknek, poszt-rejtői humorral és váratlan fordulatokkal kínál feledhetetlen élményt fiataloknak és időseknek egyaránt.

Simun Vrocsek - A ​pétervári háború
Pétervár, ​Petrográd, Leningrád - vagy egyszerűen csak Pityer: a város, amely egykor Péter cár parancsára nőtt ki a Néva-parti mocsaras földekből, hogy aztán a világ egyik legszebb városa legyen. De most, a Katasztrófa után már Pityeren is az enyészet az úr. Pontosabban a meghibbant evolúció által létrehozott új lények uralkodnak a város romjai között: Pavlov-kutyák, szárnyas sárkányok, a mitikus blokádnyikok, melyekről csak annyit lehet tudni, hogy senki sem éli túl az összecsapást velük. A felszín ezer veszélyt hordoz, és nem is merészkedik oda senki, csak a legerősebb, legtapasztaltabb diggerek. És ők sem mindig térnek vissza. Ivánt mégis vonzza a felszín, olyannyira, hogy menyasszonya, Tánya féltékeny arra a fenti világra, melyet ő még sohasem látott. S amikor a mindig nyugtalan Metróban háború tör ki: új szövetségek jönnek létre, az emberek halomra gyilkolják egymást, és újra felosztják egymás között az állomásokat, Iván egy véletlenül összeverődött csapat élén minden eddiginél veszélyesebb expedícióra indul a felszínen. Az atomerőműhöz akar eljutni - amely minden jel szerint még működik -, hogy blokád alá vont állomásának áramot szerezzen. Dmitry Glukhovsky Metró 2033 Univerzum sorozatában Simun Vrocsek regénye az egyik legnagyobb siker: a népszerű sci-fi-szerző a legapróbb részleteivel együtt, áradó fantáziával festi elénk a pétervári metró bűzlő, nyüzsgő, kegyetlen világát.

Nemere István - Az ​atombomba titkai
A ​világ egyik felében évtizedeken keresztül azt hangoztatták, hogy a Rosenberg-házaspár ártatlanul került villamosszékbe, nem igaz, hogy atomtitkokat loptak volna. Azt is hallottuk oly gyakran: nem igaz, hogy kémek lopták el az Egyesült Államokban a háború alatt és után az első atombombák titkait - mert a szovjet tudósok azt maguk fejlesztették ki, igaz, kis késéssel... Ezzel szemben ami a valóság, az most - magyar nyelven első ízben - olvasható ebben a könyvben. A szerző nem csak azt mutatja be, hogy dolgoztak az atomkémek nyugaton - hanem lélegzetelállító párhuzamként folyamatosan olvashatjuk, hogy ugyanakkor hol tartottak a szovjetek? Emlékiratok, a KGB-től kilopott titkos akták, egykori levelek, beszámolók és más források alapján széles folyamként tárul elénk, hogyan juttatták el információikat a legfőbb atomkémek a Nyugaton tevékenykedő szovjet titkosszolgálathoz, és azok az adatok hogyan lényegültek át szovjet atombombává? Közben megismerjük nemcsak a kémeket, de az üggyel kapcsolatba került nyugati és keleti politikusokat, tudósokat és másokat is. A dokumentumkötet elolvasása után mindenki maga állapíthatja meg, léteztek-e atomkémek, és voltaképpen ki gyártotta az első szovjet atombombát?

Tóth Béla - Atomkihívás
Tóth ​Béla 1930-ban született a Szabolcs megyei Újfehértón. 1950-ben érettségizett a budapesti Toldy Gimnáziumban. 1955-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a moszkvai Mendelejev Egyetemen. Ezután meghívták a Központi Fizikai Kutató Intézetbe, ahol - harmadmagával - megalapította a Reaktorkémiai Osztályt (a későbbi atommag-kémiai kutatások bázisát). Itt, 1956 márciusában - Magyar-országon elsőként - megvalósította az atommaghasadást. 1961-ben a „világviszonylatban is kiemelkedő minőségű radioaktív izotópok előállításáért" Akadémiai Díjat kapott. 1966-ban - szintén a Mendelejev Egyetemen - megvédte tudományos disszertációját a maghasadás és az ultramikrokoncentrációjú anyagok termodinamikája terén, majd ugyanezen a területen végzett munkásságáért 1968-ban elnyerte a „Műszaki Doktor"-i címet (a Budapesti Műszaki Egyetemen). 1978-ban és 1980-ban Los Alamosban (USA) - posztgraduális képzésben - újabb diplomákat szerzett a hasadóanyagok vizsgálata terén. A tudományos kutatómunka mellett folyamatosan oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az 1960-as évek közepén - a mai napig is népszerű - új tárgyat vezetett be „Nukleáris kémiai technológia" címmel, majd az 1980-as évek végén ismét új főtárgyat kezdett oktatni „Nukleáris környezetvédelem" címmel. 1978-ban meghívták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol - mint az ENSZ hivatalos hasadóanyag-ellenőre - közel hat éven keresztül ellenőrizte az „Atomsorompóegyezmény" betartását (2 évig az USA és Kanada, közel 4 évig pedig az akkori közös piaci országok ellenőreként). Az 1980-as évek második felében - 5 éven keresztül - a paksi atomerőmű tudományos tanácsadójaként is működött. Itt - több jelentős tanulmánya mellett - egyik értelmi szerzője, majd a megvalósítás szervezője volt az 1990-es évek elején a (NAÜ anyagi támogatásával) létrehozott Nemzetközi Központnak az atomerőművek karbantartására. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A kiváló tudós műve sok évtizedes egyetemi előadásainak és részben saját tapasztalatainak egy különleges összefoglalása a szélesebb olvasóközönség számára az atomenergiáról, erről a sokak számára ma is félelmetesnek tartott erőforrásról.

Leslie R. Groves - Az ​atombomba születése
Leslie ​R. Groves dandártábornok volt a hadsereg részéről az atomprogram felelőse. Emlékirataiban ismerteti a tudományos kutatás történetét, a katonai hírszerző akciókat, melyek segítségével azt igyekeztek megtudni, hogy meddig jutottak el a német tudósok, valamint beszámol a szörnyű fegyver bevetésének elõkészületeiről és a bombatámadásokról is.

Paul Patrick - Acélcápa
Az ​acélcápa egy atomtengeralattjáró, amit egy nagyhatalom küld egy kis ország ellen. A cél: megsemmisíteni egy látszólag békés célú atomerőművet... A háttérben hatalmas erők küzdenek. Kommandósok szállnak partra és indulnak céljaik felé. A kis ország hadserege azonban felfedezi az ólálkodó támadót és megindul a halálos hajsza. A regény a legmodernebb, már csatasorba állított tengeri, légi és szárazföldi haditechnikát vonultatja fel. Egyszerű emberek és katonák vívnak kegyetlen ütközetet, amelynek a vége csak egy lehet: valakinek pusztulnia kell. Az atomerőmű repül-e a levegőbe, vagy az "Acélcápát" várja az óceán halálos ölelése? A szerző izgalmakban bővelkedő regényében bármi megtörténhet, és meg is történik. Kérjük az olvasót, hogy ne is keressen kapcsolatot a regénybeli esemény és a valóság között, még akkor sem, ha a történet túlságosan is valóságosnak hat...

Walter M. Miller Jr. - A ​Canticle for Leibowitz
In ​a barbarous and fallen world, the monks of the Order of Leibowitz inherit the sacred relics and spend their lives copying, illuminating and interpreting the holy fragments. They vow to preserve ancient knowledge, but will man learn from his mistakes or will history repeat itself?

Anthony Sheenard - Két ​tűz között
Az ​Ítélet Napja után Chicago a halott városok sorába tartozott. Megannyi felhőkarcolója úgy omlott össze az atomrobbanást követő nukleáris szélvészben, mintha üres gyufásdobozokból lettek volna felhalmozva. Az egész világot elborító porfelhő és a nukleáris tél itt is éreztette hatását: a Michigan-tó és a Chicago-folyó befagyott, és nem is engedett fel húsz éven át. Amikor a Skynet világot behálózó információs csápjai Chicagót is bekapcsolták a hálózatba, úgy tűnt, a város teljességgel kihatl, vadállati szintre süllyedt egymással és a sugárzás miatt mutálódott patkányokkal vívják, s ha nincsenek Halálosztók, Vadász-Gyilkosok, Fejvadászok, akkor is kihalnak. A Gépisten és az emberek háborúja huszonkét éve zajlott. A ellenállás egyre összefogottabb lett, a Los Angeles-i központ irányításához egyre több, távoli vidéken megszerveződő divízió csatlakozott. Ám mégis akadtak városok, ahol nem a kiborgok voltak az elsődleges ellenfelek, és igaznak bizonyult a mondás: ember embernek farkasa. Ilyen város volt Chicago is...

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

Andrej Gyjakov - A ​fény felé
Dmitry ​Glukhovsky a _Metró 2033_ világsikere után nagy vállalkozásba fogott: „METRÓ UNIVERZUM 2033” címmel jelentet meg sorozatot, amelyben orosz és külföldi szerzők írják tovább s népesítik be mind újabb hősökkel az általa megfestett posztapokaliptikus világot. *** Egy hatalmas szárnyas hüllő repül Pétervár felett – keresi a kétlábúakat, akik időnként kibújnak valami lyukból a felszínre, és nagyon szereti a húsukat. Meglátja őket, s már készül lecsapni, amikor egy golyó szétloccsantja a koponyáját. A rettenthetetlen sztalker, Dárda, aki ezúttal is hiba nélkül végezte el a munkát, már tovább is állna, de egyszer csak minden eddiginél veszélyesebb feladattal akarják megbízni. A metró lakói valahonnan Kronstadt felől értelmes fényjeleket láttak: talán emberek vannak ott, akik szintén életben maradtak. Expedíciót kell vezetni oda, s kideríteni, hogy vannak-e túlélők a metrón kívül is. Dárda kelletlenül ugyan, de vállalja az expedíció vezetését – csak azt kéri, hogy magával vihesse a tizenkét éves Glebet, akit először ezen az állomáson látott... A szörnyűséges kalandokkal teli expedíció során Gleb felnőtté válik, s nemcsak a felszín romba dőlt világát ismeri meg, hanem az emberek lelkében lakozó szörnyetegeket is. *** A METRÓ UNIVERZUM 2033 eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének.

Nevil Shute - Az ​utolsó part
- ​Ez disznóság - csattant fel szenvedélyesen a lány. - A déli féltekén senki nem dobott le semmiféle bombát, se hidrogénbombát, se kobaltbombát, se bármilyen más bombát. Semmi közünk az egészhez. Miért kell meghalnunk azért, mert tőlünk kilenc-tízezer mérföldre egyesek háborúzni akarnak? Mocskos disznóság! AZ UTOLSÓ PART Nevil Shute klasszikusnak számító regénye megrendítő történet öt emberről, akik olyan világban élnek, amelyet pusztulásra ítélt a radioaktív sugárzás. A szerző felejthetetlenül ábrázolja azoknak az egyszerű embereknek az érzéseit és csöndes hősiességét, akik rendkívüli körülmények közé kerülnek - az emberiség teljes pusztulásával kell szembenézniük.

Mark F. Wilson - Christopher Sethfield - Tűzvihar ​/ Esélytelenek
Los ​Angeles, 2029 2029. január 14-én két csoport gerilla hatolt a Halálzónába. Az első egység feladata túszként tartott gyermekek kiszabadítása volt a gépek fogságából. A második csoport megkísérelt egy speciális számítógép-hálózat közelébe jutni, s ezen keresztül vírust juttatni a Gépisten szervezetébe.Mindeközben a Skynet megtámadja az Árnyék Bázist. Minden esély a gépek mellett szól, ám az emberek próbálják minimalizálni a veszteségeket. Az Árnyék Bázis túlélői versenyt futnak a halállal, a lehetetlent kísérelve meg; kijutni a halálos övezetből, mielőtt a radioaktivitás vagy a Skynet által rájuk szabadított Halálosztók végeznek velük.A kiborgok nyilván végig üldözni fogják őket, hogy általuk jussanak el a többi humán bázisra, és lépésről lépésre felszámolják az Ellenállást. A Starway Bázis parancsnoka fejében zseniális, ám lehetetlennek tűnő ötlet fogalmazódik meg, melynek sikeres teljesítése lehet a menekülők túléléséhez a kulcs. A probléma ott kezdődik, hogy nincs olyan gerilla, aki reális esélyt látna a feladat megvalósítására. Néhány fegyveres mégis útnak indul, hogy megtegyen mindent, ami emberileg lehetséges. A csoport nem véletlenül kapja a nevét: Esélytelenek.

Thomas Block - Azután
A ​sarkvidéken, az Antarktisz jegén szovjet, amerikai, chilei és más nemzetiségű kutatók élik békés mindennapjaikat munkájukba feledkezve, dacolva a zord körülményekkel. Egyszer csak az elképzelhetetlen valóra válik: egy technikai hiba miatt az USA atomtámadást indít a Szovjetunió ellen, amit az automatikusan viszonoz. Egy órán belül be is fejeződik a harmadik világháború, s atomtűz pusztítja el az évezredes civilizációt és az emberek milliárdjait. Ám az Antarktisz sértetlen marad, levegője továbbra is kristálytiszta. A túlélők, az itt tartózkodó körülbelül kétszáz ember egymásnak esik. Mindenki a másik országát hibáztatja a történtek miatt, s egymáson próbálnak bosszút állni hazájuk és családjuk pusztulásáért. Sok vér festi vörösre az érintetlen hómezőket, mire felülkerekedik a józan ész...

Jennie Fields - Sorshasadás
Érzelmekkel ​teli szerelmi történet, középpontjában azzal a veszélyes energiával, amely minden valódi kapcsolat mozgatórugója... - DeliaOwens, az Ahol a folyami rákok énekelnek szerzője Szerelem. Vágy. Árulás. És egy döntés, amelyen egy nemzet sorsa múlik. Rosalind Porter sosem akart megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Sem akkor, amikor atomfizikusként és egyetlen nőként elkezdett dolgozni a Manhattan-terven, sem akkor, amikor szenvedélyes viszonyba kezdett az egyik kollégájával, Thomas Weaverrel. Immár öt évvel azután, hogy mind a munkáját, mind a szerelmét elvesztette, még mindig gyötri a bűntudat az atombomba által okozott pusztítás miatt, és a fájdalom sem múlik, amelyet a férfiárulása okozott neki. Már épp rászánná magát egy jóval konvencionálisabb életre, amikor újra felbukkan a színen Weaver - és az FBI. Charlie Szydlo különleges ügynök arra kéri Rosalindot, hogy kémkedjen egykori szerelme után, akiről az FBI azt gyanítja, hogy nukleáris titkokat ad át a szovjeteknek. Rosalind mindenkinél jobban tudja, milyen pusztító erővel bírnak ezek a titkok. De vajon képes elárulni a férfit, akit egykor szeretett, és talán még most is szeret? És mi az a megmagyarázhatatlan vonzalom, amit Charlie iránt érez? Gyönyörűen megírt regény tudományról, szerelemről és egy nőről, aki a férfiak világában vívja ki a helyét. - Ann Patchett