'heves megye' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ismeretlen szerző - Mátra ​útikalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Jenő - Szalajka-völgyi ​Erdei Múzeum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dési József - Fehér Miklós - Fülöp Lajos - Dr. Hontert Rezső - Dr. Lénárt János - Tóth Anna - Nagy Gyula - Mátra ​útikalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Eger - Szilvásvárad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szűts László - A ​kormányzó úr medvéi
Kevesen ​tudják ma már - hiszen Horthy kabinet-irodája az eset megtörténtekor is igyekezett titokban tartani -, hogy a borsodi hegyvidéken a kormányzó úr parancsára a negyvenes évek elején egy kis falut elnyelt az erdő. A lakosságot szélnek eresztették, a parasztportákat munkaszolgálatosokkal földig romboltatták, s még tartott a kitelepítés, amikor a koronauradalom már ültetni kezdte a csemetéket a falu helyén, hogy a kialakuló hatalmas vadászparadicsomban medvéket is tarthassanak, és a kormányzó úr esetleg királyokat is meghívhasson egy-egy nagy vadászatra. E történelmi háttér előtt bontakozik ki Szűts László kisregényében Lestyánné tragédiája, amely végül is a falu tragédiájának szimbólumává válik. Horthy kabinetirodája persze egy mindenre kapható, korrupt ügyvédecskére bízza a falu felszámolását, hogy a főkolomposok, nem is a haszonélvezők, hanem csupán a passziózó urak, élükön Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságával, a háttérben maradhassanak. Ám egy falut még az "úri bitangság" sem tudott egykönnyen eltüntetni. Vilcsek ügyvéd embereken, életeken, családokon gázol át, hogy megbízói kedvében járjon. Az ő áldozata lesz Lestyánné is, akit szinte megtébolyít a megaláztatás, családjának és falujának elvesztése. És ma is áll még a ház, amelyben az asszony a haláláig, mindvégig kitartott, még akkor is, amikor már a romokat is benőtte a bozót.

D. Szabó Ede - Kaiser Ottó - Eger
Az ​irodalomból és a történelmi tanulmányainkból ismert város a helyszínen sokkal lenyűgözőbb, változatosabb képet mutat, mint a leírásokban. De hogy ezt a városportrét meg tudjuk őrizni, s otthon ismét képesek legyünk legalább részleteiben felidézni, talán mégis segítségünkre lehetnek a könyvek. Ez az album épp ilyen. 2003.

Balogh Béni - Szépen ​szálló sólyommadár
Mesék, ​mondák, régi históriák kelnek életre ezeken a lapokon. Egyik vidám, a másik szomorkás, a harmadik meg oly titokzatos és izgalmas, akárcsak egy krimi. Egyben azonos valahány: hűen tükrözi a magyar nép mesélő kedvét, képzeletének gazdagságát. Az észak-magyarországi tájakat, nagyjából a Pesttől Zemplénig terjedő vidékeket járva, hosszú esztendők munkájával gyűjtötte össze Balogh Béni e kötet anyagát. Öreg nénikék, bácsikák meséit hallgatta nagy türelemmel, s bizony nemegyszer ő lett az, aki az utókornak megmentett egy-egy felejtésre ítélt történetet. A kötet külön érdekessége, hogy a szerzőnek nem is egyszer úttörők, iskolások is segítettek a gyűjtőmunkában...

Sztáray Zoltán - Csákánykő
Ha ​valaki hiteles képet akar kapni a recski kényszermunka-táborról (és nem internálótáborról - ahogy szerző többször hangsúlyozza), az ezt a könyvet nem kerülheti meg. Sztáray Zoltán a szemtanú hitelességével ír igazat - izgalmasan. Az a Sztáray, aki szakmája szerint közgazda és szociológus, 1956 utáni menekülését követően pedig író és szerkesztő lett. ; Minden adva van - legfőképpen saját szomorú élménye -, hogy megörökítse mindazt, amiről még manapság sincs teljes képünk. Arról a táborról szól, amely valójában nem is Recsken volt, hanem Recsk mellett, mintegy négy kilométerre a falutól, és amely azért jött létre a Csákánykőnek nevezett hegy tövében, hogy egyrészt a kibányászott sziklából ingyen munkaerővel kő legyen, másrészt - s ez a fontosabb - azért, hogy az ország népességét félelemben tartsák, amúgy szovjet mintára! Szomorú, de - miként a szerző a bevezetőben rögzíti - "az érte felelősök felkutatására, megnevezésére, netán épp számonkérésére a hivatalos szerveink soha semmiféle kísérletet sem tettek." Mondja ezt a szerző nem csupán a maga és társai szenvedései okán és jogán, hanem azért is, mert az ott történtek az emberiség és az emberiesség elleni bűntettként is fölfoghatók. ; A könyv tudatosan mozaikszerű, vagyis Sztáray írásai mellett helyet kaptak a társak visszaemlékezései is, illetve a dokumentumok. A mintegy három évig működő táborban körülbelül ezerötszázan raboskodtak és dolgoztak iszonyatos körülmények közepette. A közhiedelemmel ellentétben az ún. jobboldaliak, tehát zömmel régi értelmiség, horthysta tisztek meghatározó százalékán túl szociáldemokraták, esetenként koholt vádak szenvedő alanyai - pl. MÁV-alkalmazottak - is foglyok voltak itt. A szerző teljességre törő névsort tesz közzé a kötet végén, szomorúan konstatálva, hogy számos áldozatnak a sírja nem található meg, illetve bizonyítottan ott fogva tartott személyek neve hiányzik a tábor területén fölállított emlékmű névsorából. - Az '50-es évek, az önkényuralom kérdései iránt behatóan érdeklődők számára forrásértékű kiadvány.

Aba Iván - Budapest ​- Gyöngyös - Mátra
Útikalauz ​Gyöngyös és Mátra vidékének feltérképezéséhez budapesti indulással. Panoráma kiadó gondozásában, Magyarország írásban és képben c. sorozat részeként.

Fél Edit - Hofer Tamás - Arányok ​és mértékek a paraszti gazdálkodásban
A ​szerzők egy Heves megyei falu, Átány lakosságát, paraszti világát mutatják be a néprajz és a kulturális antropológia eszközeivel. Hosszú kutatómunka eredményeképpen tárják az olvasók elé az átányi parasztgazdaságok mindennapos működését, a falusi élet jelenségeit - úgy csoportosítva e jelenségeket, ahogyan a parasztemberek rendszerezik világuk dolgait. Ismertetik az arányoknak és mértékeknek azt a rendszerét, amely jelen van a paraszti gazdálkodás és háztartás minden területén.

Ismeretlen szerző - Bükk ​útikalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy József - Eger ​története
A ​város történetét foglalta össze Nagy József az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, elmélyült kutatások alapján. Eger polgárainak dolgos hétköznapjai és a múlt hagyományai szervesen ötvöződnek előadásában. A könyv gazdag képanyaga a város történetének minden szakaszáról jól egészíti ki az író megállapításait.

Ismeretlen szerző - Gyöngyös ​az ezredfordulón
Kedves ​Olvasóink! A Gyöngyös albumsorozat negyedik kötetét tartja a kezében. Ez a kötet keretbe foglalja azt a vállalkozást, mely nyolc évvel ezelőtt indult, s városunk értékeit tárja az érdeklődők elé. A sorozat népszerűségét jelzi, hogy mára több kiadást megértek kötetei. A tervszerű városrendezési munkálatok eredményeként az elmúlt években folyamatosan gyarapodott településünk, megszépültek utcái, terei. Az új értékek bemutatására született ez az album, mely nem csak a város mai lakói és az ide látogató turisták számára hasznos kiadvány, hanem egyben olyan kordokumentum is, melyet évtizedek múltával utódaink is szívesen forgatnak majd, felidézvén a 21. századba lépő Gyöngyös életét. Hiesz György polgármester

Megyeri Zoltán - Hevesi ​tájak és a Tisza-tó
Ez ​a kötet a könnyen megközelíthető, sok érdekes látnivalót kínáló változatos vidékre, a hevesi tájra csábítja a turistákat, ahol hegyek, dombok, völgyek és síkságok egyaránt megtalálhatók. A javasolt kirándulások behálózzák a Mátra vidékét, a Bükk és a Heves-Borsodi-dombság egy részét, de elvisznek a Hevesi-síkságra és a Tisza-tó köré is. A Mátra és a Bükk hegység hatalmas erdőségeivel, vadregényes várromokkal koronázott csúcsaival, völgyszorosaival, hangulatos lankáival csodálatos környezetet nyújt a történelmi, néprajzi emlékeknek és vonzó kirándulási célpont. Számtalan kastély, értékes régi templomok, különleges természeti látnivalók, pl.: a törökországi Pamukkáléra emlékeztető Egerszalóki fehér mészkőlerakódás a fenyőfák gyűrűjében a gyógyfürdővel, vagy a kaptárkövek Bogácson és "Noé szőlője" Istenmezején, de gyógyfürdők, tavak, víztározók, sőt Heves déli részén a Tisza-tó kellemes strandjai várják a turistákat, télen pedig remek síelési lehetőség a Kékesen vagy Galyatetőn. Kiemelkedő látnivaló a gyönyörű Eger, számtalan műemlékével és különösen az egri vár, de érdekesség itt a török minaret is. Felejthetetlen élmény lehet egy szilvásváradi kirándulás a lipicai lovak és a múzeum megtekintésével, valamint a Szalajka-völgyi séta a Fátyol-vízeséssel és a csodálatos természeti környezettel. Hatvanban szép kastélyokat, Gyöngyösön a Mátra Múzeumban hatalmas mamutcsontvázat tekinthetünk meg. A könyv egy-egy útvonalra felfűzve ismerteti a településeket, rövid történeti leírással, a látnivalók részletes bemutatásával, valamint a hasznos tudnivalók közlésével. Egyaránt szól autós és vonattal utazó turistáknak, nyaralóknak, a gyalogtúrák, kirándulások kedvelőinek is ajánl útvonalakat, utal a kerékpár-túrázási lehetőségekre. Tájékoztat a horgászati, vadászati, lovaglási és egyéb szabadidősport lehetőségekről, ezzel kapcsolatos szolgáltatásokról. Ismerteti a szabadidő kellemes eltöltésére szolgáló kulturális programokat, rendezvényeket. A nagyobb településeken várostérkép segíti a tájékozódást.

Remenyik Zsigmond - Különös ​utazás
"Éppen ​lassított a vonat, Andornak következett. Hirtelen még lekezelte a kupecok jegyét, ekkor vette észre a sarokban Epres nénit, a tárkányi halottlátó asszonyt. Mintha valaki ellen keresett volna védelmet Epres néni, talán az egész világ ellen, úgy húzódott meg a sarokban, a hortobágyi kupecok árnyékában, alig lehetett észrevenni. Sárga, rideg arca kifejezéstelen volt, fogai is hiányoztak, és fekete haja előbukott kendője alól. Kezébe valami írást szorongatott. - No mi baj, Epres néni, tán megint baj van a halottakkal? - kérdezte Bodrogi úr. - Az élőkkel van baj, nem pedig a halottakkal. A halottak békések és csendesek - válaszolta Epresné, és egy pillanatást vetett a kezében lévő cédulára. - Mert beidéztek a bíróságra megint. Hogy miképpen érintkezek én a halottakkal... Két év óta folyik a hajsza ellenem, Bodrogi úr. El akarnak szakítani erővel a halottaktól. A vonat lassan fékezett. Bodrogi úr kiment a folyosóra, és elővigyázatosan kinyitotta a lépcsőre nyíló ajtót. Ez már Andornak volt, a kétoldalt lágyan emelkedő dombok között."

Baráz Csaba - Kaptárkövek ​földje
A ​Bükkaljára leginkább két jelző illik: sokrétű és rejtőzködő. Emellett: különös és egyedi. Mind a földtörténete, mind az élővilága, miond pedig az itt kialakult népi kultúra egyaránt hordozzák az átmeneti jellegű tájak, a határterületek sajátosságait. Ebben a tájban benne van egy kicsit az Alföld végtelen rónasága és a Kárpátok vadregényes hegyvidéke. Itt ellentétes hatások találkoznak, hiszen nyitott mindkét irányba, mindkét véglet felé és különbségek karakteres egységgé, mert egyfajta zártság is jellemzi ezt a szelíd, hegységelőtéri dombvidéket. E tájban élő ember léte egyszerű és hangsúlytalan. Az ide születettek soha nem gyakoroltak politikai hatalmat, óvakodtak az absztrakt szerepektől. Az ilyen vidéket elkerülik a háborúk, nem tarolják le hadseregek, földjén nem dúlnak sorsdöntő csaták. A Bükkalja - egy-két, a szabályt erősítő kivételtől eltekintve - mindig kívül állt a történelem sodorvonalán. Ezt a kívülállást, ezt a rejteki életformát e táj kontemplativitást (elmélyedést, elmélkedést, szemlélődést) serkentő volta segítette elő. A Bükkalja olyannyira észrevehetetlen, hogy még a magyar népi kultúra régiói közt sem szerepel. Észak felől a Felföld déli kultúrális régióival - Palócfölddel, Mátraaljával és a Bükk "mögött" levő Barkósággal - érintkezik, dél felől az Alföld keleti középrégiójának részét képező "Borsodi-hevesi Tisza mente" néprajzi tájaival. Mindegyik szomszéd kisrégió kihasít magának néhány települést a Bükkaljából: a néprajztudomány képviselői Egert például a Mátraaljához sorolják, Tardot, Tibolddarócot vagy éppen Kisgyőrt a Borsodi-Mezőséget magába foglaló Tisza mentéhez. Holott itt alakult ki a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb, legösszetettebb tájépítészeti jelensége, a bükkaljai kőkultúra, amelynek gyökere a prehisztorikus időkbe nyúlik vissza. E napjainkban is még élő kőkultúrának és az itt élő nép lelkének kulcst a kaptárkövek -a régi idők, az Aranykor rejtélyes és néma tanúi - jelentik. Óvni kell őket, hiszen a tájhoz kötött tradíciók, de maga az Őshagyomány jóformán már csak e faragott sziklák által hordozott rejtjeles üzenetekből rekonstruálható.

Baráz Csaba - dr. Kiss Gábor - Holló Sándor - Szakrális ​kőemlékeink
Hazánk ​egyes tájain néhány környezetéből kiemelkedő szikla, kőtorony felületébe valaha fülkéket faragott az ember. Az ilyen fülkékkel – és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi kaptárkövek topográfiai felmérését elvégző Mihály Péter tanulmányaiban kaptárköveknek a kaptárfülkékkel rendelkező sziklákat tekinti. Kaptárfülkének pedig csak azokat a fülkéket nevezi, amelyek peremén – az épségben lévőknél még jól láthatóan – bemélyedő keret fut körbe, s széleiken néhol lyukak is kivehetők. A kaptárkő a fülkés sziklák legelterjedtebb elnevezése: ezt a kifejezést használják a turistakalauzok, az útikönyvek és a szakirodalom is. Ez a név – első közelítésben – a fülkék kifaragásának egyik közkeletű magyarázatára, a sziklaméhészetre utal. A helyi lakosok azonban a fülkés sziklákat hívják „köpüsköveknek”, „vakablakos köveknek”, „bálványköveknek”, „püspöksüvegnek” is (lásd: „Kaptárkövek, bálványkövek, köpüskövek – a fülkés sziklák elnevezése” című keretes részt). Több fülkés sziklát pedig – különösen a Dunántúlon – tulajdonnévvel illettek: Ördögtorony, Bábaszék, Nyerges, Kecske-kő, Király széke, Jenői-torony, Vércse-szikla stb. Az erdők mélyén, völgyek oldalában rejtőző vagy a napsütötte dombhátakon magasodó kaptárkövek – különösen a szabályos kúpformájúak – impozáns méreteikkel, sötétlő üregeikkel mitikus hangulatot árasztanak. Nem véletlen, hogy más magyarázatok is születtek a fülkék eredetére. A XIX. század neves egri történész papja, Bartalos Gyula az általa sziklalobroknak nevezett képződményeket egy „emelkedett szellemű nép emlékszerű műveinek, síremlékeinek” tartotta. A kaptárkövek első kutatójaként így írt a fülkés sziklákról (Bartalos G y. 1885. 348–349.): „E lobroknak szemléletén a keleti regék jutnak eszünkbe, és képzelnünk egy ismeretlen eszmekörbe vezet, érezzük, hogy egy rég eltűnt korszak emlékeivel állunk szemben, hogy nagy jelentőség lehet e kövekhez kötve, mert az ember kis okból nem szánja el magát nagy munkára.” Mivel a kaptárkövek faragott-vésett sziklái magukon viselik az ember formaalakító tevékenységének nyomait, valamint többségükhöz helyi monda, eredetmonda is fűződik, ezért a fülkés sziklákat az ún. „jeles kövek” csoportjába soroljuk (Baráz Cs. – Kiss G. 2007).

Ismeretlen szerző - Magyarország ​műemlékjegyzéke - Heves megye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jereb Gábor - Magyar ​vitorlázó repülőgépek
Magyarországon ​a vitorlázórepülés meghonosodása szoroan összefügg a magyar tervezésű és gyártású vitorlázó repülőgépekkel. A magyar mérnökök a technika ezen kevésbé ismert területén is alkottak újszerű, maradandó értéket. Ez a könyv a magyar vitorlázó repülőgép történetéről szól. Nem az adatokat szárazon felsoroló típuskönyv, hanem elénk tárja a magyar vitorlázó repülőgépek létrehozásának körülményeit, történetét, alkotóinak - mérnököknek és más szakembereknek - koncepcióit, elképzeléseit és céljait, gyakori nehézségeit és természetesen sikereit. A hasonló könyvek perspektíváján túlmenően párhuzamba állítja a magyar vitorlázó repülőgépeket a korabeli külföldiekkel és megkísérli a magyar törekvések és eredmények helyét meghatározni a vitorlázó repülőgépek egyetemes fejlődésében. Bemutatja azokat az előremutató, a külföldieket nem egyszer megelőző elveket és megoldásokat, amelyek a magyar vitorlázó repülőgép tervezők mindig újat kereső, úttörő munkáját jellemzik. A könyv gerincét képező műszaki ismertetés, elemzés, gazdag ábraanyag és technikatörténeti adatok mellett e műszaki alkotások felhasználóiról, a repülőkről sem feledkezett meg a szerző (okl. gépészmérnök, vitorlázórepülő oktató, aki maga is számos vitorlázó repülőgép tervezésében működött közre), következetesen ismertetve az egyes típusokkal elért legfontosabb eredményeket is.

Balogh Béni - Éleskővár ​kincse
"Három ​ízben tértek vissza a tatárok, hogy bosszút álljanak a barlangbeli esetért, de a várat elfoglalni sosem tudták. Nem is csoda! Nagy kincs volt abban, minden aranynál és ezüstnél értékesebb: Bakó Ildikó, a csudaszép várkisasszonyból lett Eszes kapitányné." Ezzel a néhány sorral zárul a bükki várak, városok, tájak mondáit tartalmazó kötet egyik legszebb mondája. Történelmünk viharos századai közt felvillan Mátyás, Petőfi és Jókai alakja is egy-egy izgalmas, romantikus történetben. Balogh Béni mondáit Győry Miklós művészi rajzai teszik még képzeletmozdítóbbá.

Molnár József - Nagyréde ​története 1850-1945
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth László - A ​Szélördög
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodnár László - A ​terület- és településfejlesztés földrajzi alapjai Heves megyében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szitta Emese - Jakab Judit - Korompai Tamás - Leskó Gabriella - Szitta Tamás - Vida Noémi - Az ​Eger-patak állatvilága
Az ​Eger-patak forrása Balaton községtől északnyugatra eső Vajda-kút, s 68 km hosszan folyik egész a Tiszáig, számos mellékvíz is torkollik bele. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Élővilágvédelmi Szakosztálya 2009-ben elkezdte felmérni az Eger-patak egri és szarvaskői szakaszának élővilágát. Az Egyesület önkénteseinek megfigyeléseit és a mintavételek eredményeit, valamint neves egri kutatók rendelkezésre álló adatait dolgozza fel ez a könyv, és a természetről való tanulás legérdekesebb és legélvezetesebb formájához, a terepi foglalkozáshoz készült a fiatalabb korosztály számára. Rajzok, fotók (Szitta Tamás, Szitta Imola, Vida Noémi, Lányi Zoltán, Havasi Norbert, Batta Gergő, Szitta Emese) segítik a fajok jellemzését és azonosítását.

Kárász Imre - Heves ​megyei természetvédelmi kalauz
Heves ​megye hazánk egyik legváltozatosabb része. A vulkanizmus szülte Mátra és az egykori tengerek üledékéből képződött Bükk legmagasabb csúcsai (Kékes-tető, Istállóskő), az ország legismertebb vízesése (Fátyol-vízesés), az Alföld legnagyobb állóvize (Tisza-tó), a leghíresebb magyar végvár (Egri vár) egyaránt itt található...

Baráz Csaba - Varázslatos ​karsztvidék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baráz Csaba - Fűköh Levente - Karszt ​és élővilága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Felsőtárkányi ​tanösvények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baráz Csaba - Gasztonyi Éva - Havasi Norbert - Juhász Gergely - Ludányi Csaba - Novák Richárd - Schmotzer András - Tarjáni Gitta - Heves ​megye helyi jelentőségű védett természeti értékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Bükk ​útikalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabóky Zsolt - Eger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Oravecz Imre - Ókontri
Az ​Ókontri Oravecz Imre monumentális regényfolyamának záró kötete. Az ókontri, amely a régi emigráns magyarok magyar-angol keveréknyelvén óhazát jelent, egy Kaliforniából az 1930-as években Magyarországra költöző második nemzedékbelinek lesz az otthona. Míg a második kötet, a Kaliforniai fürj a kivándorlás, az Amerikába való beilleszkedés rögös története, addig a záró darab a "visszatérésé" és a szajlai újrakezdésé. A rög gyermekei című trilógia első kötete (Ondrok gödre) 1857-ben kezdődik, az új regény pedig 1956-ban ér véget, így lesz a három könyv, száz esztendőt felölelve, az igazi realista regények érvényével a magyar társadalomtörténet forrásértékű dokumentuma. Egyetlen család és több nemzedék otthonvesztésének és otthontalálásának, mindennapjainak és ünnepeinek, nyelvváltásainak és hallgatásainak pontos, líraian megkapó krónikája.