'csehszlovákia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Karel Čapek - Kínos ​történetek
A ​kötet elbeszéléseiben három Čapekkel találkozik az olvasó. A harmadik részben (Apró történetek) azzal, akit más műveiből már ismerhet. Az első két rész (Kálvária, 1917. - Kínos történetek, 1921.) elbeszéléseinek írójával viszont ismerkednie kell: a fiatal, szkeptikus, relativista és "csodaváró" Capekkel, akit e tulajdonságai miatt el is marasztalt a korabeli kritika. Maga Capek így írt első kötetéről: "A Kálvária személyes motívuma egyrészt a háború volt (és a várakozás a csodára, vagyis, hogy számunkra jól végződik), másrészt - egy téves diagnózis alapján - a feltételezett halálos beteg, s így valamiképpen a leszámolás az élettel. Bizonyos értelemben áttérés ez: de nem a hitre, hanem az együttérzésre. A kínos történetek ezt folytatják."

Olga Bockova - A ​sors ezüstruhában jár
A ​Sáva folyó meredek, köves partján egy bosszantóan esős vasárnap délután női holttestre bukkan egy békés horgász. A fiatal nő ezüstszínű nadrágkosztümöt visel, akárcsak a tőle nem messze megtalált, cipzárral felnyitható, nagy baba. A helyszínre morgolódva kivonuló Kamaryt őrnagy és elmaradhatatlan nyomozótársa azon töpreng: vajon gyilkosság történt-e, vagy öngyilkosság? És mi lehet az összefüggés a baba és a női holttest között? A domb tetején álló villa vendégei sok mindent elárulnak az áldozatról, Alice Brodováról, de nem egészen hiteles tanúk, hiszen - mint kiderül - valamennyien Alice hajdani szeretői, illetve azok feleségei. Természetes, hogy vallomásaikban az öngyilkosság lehetőségére szavaznak. De vajon mindenki jelen van ezen az első kihallgatáson, aki az előző esti - gyikossághoz vagy öngyilkossághoz vezető - különös összejövetelen részt vett? Bizonyos szereplők és bizonyos tárgyak - egy ezüstszínű hajháló Alice fejéről, egy súlyos hamutartó és egy whiskyspohár - hiányoznak a két buzgó nyomozónak, hogy teljességgel rekonstruálni tudják az ügyet. Szerencsére a vendégek nem profi bűnözők, gyakran árulják el önmagukat és egymást, no meg a véletlen is sokszor segít az amúgy is zseniális nyomozóknak. A sors ezüstruhában érte utols az áldozatot, a bűnösök nyomában csak egyszerű esőkabátban és néha fekete autón jár...

Stefan Heym - Az ​értelem világa
A ​szerző ezt a regényét Amerikában írta, de a történet színhelye az Arany Prága s a csehszlovák vidék. Egy család életének döntő évei adják meg a cselekmény vázát, de az egyéni útkeresések, szerelmek, és kiábrándulások nagy történelmi folyamatok összefüggéseit érzékeltetik. A három Benda-testvér háromféle életútját: az üvegipari szakember, az orvos és az író egyéni fejlődését, néha kalandos sőt tragikus kitérőjét egyre fokozódó izgalommal figyelhetjük, éppúgy mint a sok színnel ábrázolt rokonszenves vagy agresszív női figurák sorsát. Mindez azonban több mint "családtörténet" - Stefan Heym, az ismert német író, a népi demokratikus fejlődés, sőt ezen is túl: az emberi szabadság kérdéseire keres választ - az értelem világánál.

Emil Vachek - Átkozott ​pillanat
Prága ​egyik villanegyedében karácsony vigíliájára virradó éjszaka egy halott leányt találnak. Hogyan került a meztelen hulla a városi homokosládába? Micsoda elvetemült gazember fojtotta meg a kedves, szép, fiatal teremtést, akit a környéken mindenki ismert és szeretett? Miért ölték meg? Miért hagyták ruháit a közelben elrejtett ócska gépkocsiban? Ki lehet az a ravasz, aki áldozatát oda viszi a ház elé, ahol lakott? A lány munkaadója egy jónevű orvos, kérője egy derék, becsületes embernek ismert, nála jóval idősebb taxisofőr ... Kettőjük közül az egyik a tettes, vagy egy ismeretlen, aki nyomtalanul eltűnt a nagyváros forgatagában? Klubicko felügyelő, akit nemcsak a kötelességtudat sarkall, hanem az emberi felháborodás is, egyetlen éjszaka alatt kibogozza a szálakat, s reggel hétkor letartóztatja a tettest.

Jarmila Dědková - Martina ​újra táncol
Martina ​Újra táncol - és ennek nyomatékos jelentősége van: azt jelenti, hogy visszatér az életbe. Jarmila Dedkova, a jeles cseh írónő finom lélektani érzékkel ábrázolja a fiatal lány lelki regenerálódását, azt a lassú és bonyolult folyamatot, ahogyan a sokkot - szülei autóbaleset áldozatai lettek - kiheveri. Martina édesanyja híres táncosnő volt, és leánya is az ő példáját akarta követni, de anyjának halála miatt menekül mindattól, ami rá emlékezteti. Lassan-lassan oldódik a görcs, visszatér az életkedv, Martina újra táncolni kezd, hogy tehetségével bizonyítson. Hozzásegíti ehhez a családi és baráti összefogás s nem utolsósorban az első szerelem elementáris ereje. A szeretet, a művészet, no meg az idő gyógyító hatalmát hirdeti a könyv meggyőzően, finoman, olvasmányosan.

Radka Denemarková - Hitler ​pénze
Csehszlovákia, ​1945. Az Auschwitzból szabadult, tizenhat éves Gita Lauschmann megérkezik a korábban németek lakta, Szudéta-vidéki szülőfalujába. Az ott élő csehek éppolyan gyűlölettel fogadják, mint amilyennel a nácik őt és családját elhurcolták. Míg Hitler törvényei szerint zsidó családnak Auschwitzban volt a helye, most a Benes-féle dekrétumokra hivatkozó, egyre hangosabb kommunisták azt vágják a lány arcába, hogy vállalkozó édesapja német kollaboráns és népnyúzó volt. Az ív, amit Radka Denemarková regénye befog, a huszadik század negyvenes éveitől napjainkig ér, a huszonegyedik század első évtizedéig, amely még mindig nem találja a megfelelő választ a fél évszázadnál is régebben elkövetett gazságokra és igazságtalanságokra.

Simon Attila - Magyar ​idők a Felvidéken (1938-1945)
Az ​1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 közötti eseményeket, nem mondták, nem mondhatták el történeteiket, másrészt a történetírás – magyar és szlovák részről egyaránt – elfeledte a témát, a rendszerváltás előtt ugyanis egész egyszerűen nem volt divat foglalkozni vele. Többek között ezért számít SIMON ATTILA kiegyensúlyozott és alapos elemzése hiánypótló munkának. A szerző saját kutatásaira és a fellelhető szakirodalomra támaszkodva nyújt betekintést a Felvidék történetének e különös – és sok szempontból tragikus – időszakába, és bemutatja a társadalmat érintő viharos változásokat. Az élvezetes stílusban megírt tanulmányból megtudhatjuk milyen hatással volt a politika az átlagemberek mindennapjaira, és olyan érdekességekről is olvashatunk, hogy milyen akadályokat kellett leküzdeni a felvidéki focicsapatoknak, miután újra a magyar bajnokságban szerepelhettek, miként tervezte a „nyugdíjasok városává” alakítani Kassát a magyar kormányzat, és azt is, hogy milyen lett volna, ha kiszabadul a palackból a „felvidéki szellem”.

Firon András - Szomszédunk: ​Csehszlovákia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Szombathy Viktor - Csehszlovákia
Csehszlovákia ​az utóbbi évtizedekben az európai idegenforgalomnak egyik leginkább látogatott országa lett. Természeti szépségeit a magyar turisták is jól ismerik, szívesen barangolnak a Magas-Tátra bércei között, és táboroznak hatalmas erdőségeiben. Világhírű fürdőit, barlangait és gigantikus "sziklavárosait" igen sokan kedvelik, s napjainkban a Szepesség, Bratislava, Prága és Brno megtekintése után egyre többen keresik fel a morva és cseh műemlékvárosokat is, ahol a régmúlt hangulatát árasztó, különféle stílusú épületeket eleven ritmusú modern élet veszi körül. A most harmadik kiadásban megjelenő népszerű Csehszlovákia útikönyv az eddigi, jól bevált útiprogramokon kívül olyan látnivalókra, olyan különös tájegységekre is felhívja a figyelmet, mint a Kelet-Szlovákiai hegyvidék, a Vihorlát környéke, az elragadó Szlovák-paradicsom, a Vrátna völgye, a Morva-Karszt barlangjai, a Cseh-paradicsom fantasztikus sziklavilága és a sok város, várkastély Cseh- és Morvaország távolabbi részein. Bővíti tehát az eddigi útiprogramok körét, kalandos kitérőkre csábít, új ötleteket ad az utasnak, az olvasónak pedig érzékelteti egy-egy vidék sajátos hangulatát. A kötet a Panoráma hagyománya szerint az általános részben ismerteti Csehszlovákia földrajzi helyzetét, természetvilágát és gazdasági életét, rövid áttekintést ad az ország történelméről és kultúrális fejlődéséről. A "Részletes útikalauz" c. rész pedig kelettől nyugat felé haladva nagy tájegységek szerint veszi sorra előbb Szlovákia, majd Morva- és Csehország nevezetességeit. Kelet-Szlovákia után tehát Sáros, Szepesség, a Magas-Tátra, Liptó, Turóc, Gömör, a Dunai-Alföld, továbbá Bratislava és környéke következik, majd áttérünk Morvaország déli és északi részének városaira. Ezután a világhírű fürdővidék csodálatos tájait barangoljuk be, megismerkedünk az Óriás-hegység hatalmas tömbjével, s végül a főváros, Prága műemlékei közt kalauzol végig a szerző. A kötet harmadik része az utazással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tartalmazza, és az étkezésre, a szállásra vonatkozóan általános útmutatást ad. A rövid útiszótár segítségével hozzá lehet jutni a legfontosabb információkhoz, s a kötet végén levő betűrendes helynévmutatóval a könyvben való eligazodást igyekszünk megkönnyíteni. Az útikönyvet gazdag térkép- és fényképmelléklet egészíti ki.

Kováts Judit - Hazátlanok
"Szlovákia ​nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Zdena Hadrbolcová - A ​titokzatos paraplé
Zdena ​Hadrbolcová színművésznő regénye a két világháború közötti Prága egy közismerten szegény negyedébe vezeti az olvasót. Egy bérházban holtan találják Andrest, a titokzatos múltú, Bécsből odaszármazott régiségkereskedőt. Az ügy eleinte egyszerűnek látszik, de egyre több a gyanús körülmény. Gyilkosság történt? Ha igen, ki ölte meg Andrest és miért? Szerepe lehet a dologban az ócska esernyőnek, melyet annyi ember akart megszerezni? Ezekre a kérdésekre találja meg végül is a választ a nem hagyományos módszerekkel dolgozó Suchan felügyelő.

Hunčík Péter - Határeset
Egy ​határmenti kisváros polgárainak háborútól, hadifogságtól és a múlt század történelmétől zajos élete anekdotikus történetekben. A mikszáthi hagyományokat hasznosító regény a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom. Az ismert pszichiáter és közéleti személyiség első regénye igazi meglepetést tartogat mindenki számára.

Irena Dousková - Anyegin ​ruszki volt
Irena ​Dousková újabb sikerkönyvét tartja kezében a kedves olvasó, mely a 2002-ben, Csehországban "Év könyvé"-vé választott bestseller, a _Weöres Csepel_ folytatása. A történet főhőse, Helena Součková már nem dundi kislány, egy prágai gimnázium érettségi előtt álló osztályában látjuk őt viszont a nyolcvanas évek közepén. Életének humoros, gyakran kisebb-nagyobb bonyodalmakat is magukban rejtő történetei elsősorban az iskola, illetve az "Akmed-csoport" kulturális tevékenységei köré szerveződnek. Olvadás ez már, vagy a normalizáció csúcsa? Nézőpont kérdése. Irena Dousková önéletrajzi ihletettségű regénye a Gustáv Husák nevével fémjelzett időszak tragikomikus mozaikja, amely az idő távlatából sem veszített semmit abszurditásából. A melankólia, a humor és az irónia finom egyensúlya teszi a művet tartózkodó, empatikus vallomássá, amely ugyanakkor a nyolcvanas évek Prágájának pontos bemutatása is egyben. Az Anyegin ruszki volt magával ragad mindenkit, akinek eleven emlékei vannak a panelszürke Husákéra normalizációs időszakáról, de azokat is, akik ezeket az éveket már csak hallomásból ismerik.

Ivan Olbracht - Anna
Az ​építési vállalkozó úr felesége minden új cselédjének egy köteg újságkivágást ad elriasztó olvasmányul a nagyváros világától. Annának is meg kell ismerkednie a rá leselkedő veszedelmekkel, a Landru és Kiss meg a többi, hiszékeny nőket elcsábító s végül meggyilkoló szörnyetegekkel. És az elriasztás hatásos: Anna, az építészné tanácsa szerint még a házbeliekkel sem áll szóba. Ám éppen a vállalkozó különös és sötét események késztetik végül arra, hogy elfogadja egy talpraesett házbeli kiscseléd, Marenka közeledését. Az ő révén ismerkedik meg egy másik világgal, kerül el egy munkásgyűlésre, s az új világgal a szerelem is belép az életébe. Hogyan válik Toník, a vasgyári munkás oldalán Annából, a buta kis parasztlányból öntudatos proletárasszony az 1920-as viharos, forradalmi megmozdulásoktól teljes esztendő során, ezt mondja el a regény izgalmas események szálára fűzve, viszonylag kis felületen is tökéletes és teljes körképet adva a húszas évek csehszlovák társadalmáról, a magyar emigráns forradalmár alakjától, nagypolgárok, kispolgárok, besúgók, a munkásügyet eláruló munkásvezéreken át a forradalomért megalkuvás nélkül harcolókig felvonultatott szereplők színes sorával.

Padisák Mihály - A ​csúcs mindig fölöttünk van
A ​Pepita iskola természetbúvár szakköre sziklamászó gyakorlatot tart a csobánkai Oszolyon, s itt határozták el hogy a következő szünidőben a Magas-Tátrába kirándulnak: a rávalót mindenkinek magának kell megkeresnie. Nyolcadikos világutazó-jelöltek szorgosan tanulnak és dolgoznak, míg aztán Kószáló tanár úr vezetésével útra kelhetnek. A tátrai természetvédelmi terület ősvadonában végre mindenki kipróbálhatja erejét, tudását, ügyességét. Életcélok kristályosodnak ki, barátságok, szerelmek szövődnek a Néma-dolina kicsiny kolibájában. S miközben hőseink meghódítják a Tátra csúcsait, már föl-fölrémlenek előttünk az élet meghódítására váró ormai is.

Horváth Viktor - Tankom
Nem ​baj, ha vannak játékkatonáim? Lehetek attól még felnőtt? És ha kis tankjaim és repülőim is vannak? Ha háborút indítok a játékkatonáimmal és a játéktankjaimmal, lehetek felnőtt? És ha a katonáim és a tankjaim igaziak? A Tankom történelmi regény: Csehszlovákia 1968-as lerohanásáról szól. Horváth Viktor mesekönyv-realista művének főszereplője katonatiszt, a nép vezetőiben védelmező apákra ismerő alattvaló, a népi demokratikus tévésorozatok rajongója, aki politikai tolmácsként akaratlanul is az események alakítója lesz. Komolynak szánt, fergetegesen és keserűen mulatságos beszámolóját gyerekes-középkorias betétdalok szakítják meg; de ha olvasás közben fülelünk, hallatszik a történelmi zenés színpad többi száma is, indulók, sanzonok, népies műdalok, rock and roll.

Kateřina Tučková - Gerta ​Schnirch meghurcoltatása
A ​regény a hírhedt brünni halálmenet egyik túlélőjének történetét, életét beszéli el. A második világháború után a brünni németeket (20-30 000 embert) gyalog hajtották ki a városból az osztrák határon át, Bécs felé A regény főszereplője, Gerta Schnirch csecsemőjével együtt tette meg az utat, s egyike volt azon kevés szerencséseknek, akik túlélték a menetet. Néhány évig Ausztriában élt és dolgozott, majd sikerült visszatérnie Brünnbe, ahol a huszadik század újabb történelmi viharai befolyásolták életét.

Ismeretlen szerző - Szlovenszkói ​vásár
Fábry ​Zoltán egy helyütt ezt mondja: "Az első köztársaságban irodalmunk növésben legelmaradottabb műfaja a regény volt. A széppróza ugyanakkor a novellában szökött virágba." Erről a virágzásról ad képet válogatásunk, melyet a hazai magyar irodalom első szakaszának novellaterméséből állított össze Turczel Lajos. Bevezetőül írt tanulmányában aprólékosan bemutatja a műfaj fejlődését és a szlovákiai magyarság életével való összefonódását. Darkó István Egri Viktor Földes Sándor Jarnó József Kaczér Illés Lányi Menyhért L. Kiss Ibolya Morvay Gyula N. Jaczkó Olga Palotai Boris Sándor Imre Sebesi Ernő Sellyei József Szenes Piroska Szombathy Viktor Tamás Mihály Török Géza W. Wimberger Anna

Martina Formanová - Illatos ​fehérneműk hajtogatója
Formanová ​a világhírű cseh filmrendező, Miloš Forman felesége, aki már korábban is gyakran szerepelt a bulvársajtó címoldalain, hiszen Karel Gottnak, a cseh show-biznisz hajdani első számú csillagának volt a barátnője majd egy évtizedig. Martina alig tizennyolc évesen ismerkedett meg Gott-tal. Az érettségi után felköltözött Prágába, ahol hosszú ideig manökenként dolgozott, de volt táncosnő és énekesnő is. Ám a csillogó felszín mögött sokszor nagyon is sivár volt a valóság, a lepusztult öltözők, szállodák, bárok világa. Gottnak esze ágában sem volt feleségül venni a lányt, hiszen valóságos udvartartása volt szebbnél szebb szeretőkből. Martina belátta, hogy kapcsolatuknak nincs jövője, és elhatározta, hogy Amerikában kezd új életet, ahol az egykor körülrajongott topmodell eleinte takarítónőként kereste kenyerét. Ám a happy end nem sokáig váratott magára: a filmek iránt vonzódó Martina hamarosan megkereste Miloš Formant, aki asszisztensi állást ajánlott neki, majd a magánéletben is összekerültek, bár nem minden zökkenő nélkül. Martina Formanová könyve nem hagyományos napló, hanem életképekből, egypercesekből összefűzött lendületes, szórakoztató, olykor pikáns mű. Formanová nem szépíti a történteket, kellő öniróniával írja le útkeresését, kudarcait, örömeit a kor meghatározó két cseh férfija mellett.

Tomáš Zmeškal - Az ​ékírásos szerelmeslevél
1915. ​november 24-én a cseh nyelvész Hrozný professzor bemutatta a világnak a hettita nyelv megfejtését – és éppen ezen a napon született meg Josef Cerný. Az életét követve egyben megismerjük térségünk 20. századi történetét: börtön, kínzás, árulás, erőszak, sértődés, megbocsátás…Az egészet azonban mégsem a keserűség jellemzi, hanem a cseh íróktól megszokott csendes derű. A történelmet sem egyoldalúan ábrázolja,hanem árnyaltan, több nézőpontból, olykor szürreálisan, mégis átélhető módon.A történelmi családregény Csehszlovákiából indul és a mai Csehországba vezet, mozaikszerűen épül fel, más időszakok és távoli helyek tűnnek fel, megismerjük Josef és Kveta szerelmét, házasságát, ott állunk lányuk esküvőjén, és végül az a bizonyos, ékírással írott szerelmeslevél is megtalálja az olvasóját. A kongói apától és cseh anyától származó prágai Tomáš Zmeškal (1966) író, műfordító és angoltanár. Regénye elnyerte a rangos cseh Josef Škvorecký-díjat (2009) és az Európai Unió irodalmi díját (2011).

Karen Levine - Hana ​bőröndje
A ​tárgyaknak is van történetük, és ettől szíven üthet egy ütött-kopott barna bőrönd látványa is. Hana Brady bőröndje ilyen. Egy kamasz lány Auschwitzba érkezett vele. Ennyi maradt utána, belőle. A kofferen nem áll semmi más, mint a neve, a születési éve meg az, hogy árva. Ma már több mint hetvenéves lenne, de mindörökre tizenhárom marad. 1944. október 23-án érkezett Auschwitzba, még aznap megölték. Karen Levine könyve, a Hana bőröndje igaz történet. Nyomozás. Egy japán asszony, Fumiko és a tanítványai erednek Hana bőröndjének nyomába. Ez a könyv így aztán arról is szól, milyen a holokauszt gyerekszemmel. Hanának több mint fél évszázaddal az események után már csak neve van és születési éve. De a nyomozás eredményeként lassan előkerülnek a gyerekrajzai, a régi fotói, boldog gyerekkorának emlékei. S a japán gyerekek rátalálnak Kanadában George-ra, Hana testvérére is.

Bohumil Hrabal - Bambini ​di Praga 1947
Egy ​hentesboltban kezdődik a történet, s egy elmegyógyintézet holdfényben fürdő kertjében végződik - bilincskattanással. Közben azonban lezajlik egy feledhetetlen utazás Bohumil Hrabal irányításával: állomásról állomásra érkezünk, betérünk egy hentesüzletbe, nem maradunk kívül a drogista ajtaján, kukkolóként leshetjük, mi történik, mi hangzik el egy olyan tánciskolában, ahol "elaggott iparosok, tintanyalók meg néhány bolond és kivénhedt agglegény" gyakorolja egymás közt a valcert és az illemtant. Valóságos világban járunk, de Hrabal elementáris erővel nagyszabású cirkusszá, karnevállá, szürreális látomássá rajzolja esendő, kisszerű figuráinak minden gesztusát, minden mondatát, egész életét. Bohózatot játszat, s közben haláltáncot járat velük.

Ismeretlen szerző - Kirándulások ​6 ország hegységeiben
Kirándulások, ​túrák Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és Románia Hegységeiben

Frantisek Fajtl - Oroszlán ​az égen
A ​második világháborús csehszlovák vadászrepülőgépek két szárnyán és vezérsíkján nem az ezüstszínű cseh oroszlán villant meg vörös mezőben, hanem az ötágú vörös csillag, az Angliából a Kárpátok fölé érkezett csehszlovák pilóták mégis oroszlánkén küzdöttek a fekete keresztes légi kalózokkal szülőföldjük feszabadításáért. Fajtl százados könyvének eredeti címe: "Elsőként otthon" - és valóban, a szlovák hegyek közé elsőként a híres "Lovacskák" ügettek be, vagyis a ma már oly törékenynek tetsző Lavocskinok, a La-5-ösök. A magyar olvasó meglepően keveset tud arról, ami a szomszédos testvérnép földjén történt 1944 nyarán és őszén, még kevesebbet egy maroknyi bátor ember önfeláldozó küzdelméről, akik határainkon túl - talán öt perc repülőútra - oroszlánként küzdöttek hegyes-völgyes, fenyvesekkel borított hazájuk szabadságáért.

Berkesi András - Útlevél ​a pokolba
- ​Mit akarsz apámtól? - Nem tartozik rád! - Goldmayer elővette a heroinos cigarettát. Elhúzta az orra előtt. - Két adag van benne. Nos? Megkapom a kulcsokat? Emőke a cigarettát nézte, szája sarkából alig észrevehetően nyál szivárgott, nagyokat nyelt. Táskájából elővette a lakáskulcsokat és az asztalra tette, aztán szinte ugyanazzal a mozdulattal a cigarettáért nyúlt. Goldmayer hagyta, hogy a lány elvegye tőle a cigarettát. Emőke lázasan kutatott a táskájában az öngyújtó után, de nem találta. A férfi elővette az öngyújtóját, felkattintotta, de nem gyújtotta meg a lány cigarettáját. - Kérlek, ne kínozz! Nem bírom tovább. - Bekapcsolom a magnót. Üzenj apádnak, hogy teljesítse kérésemet, mert különben nem kapsz tőlem több drogot, és akkor véged. Világos? A lány bólintott. - Mindent elmondok, csak adj már tüzet!

Rudolf Kalcik - A ​Sumava királya
1948-ban ​az északnyugati határmezsgyén a Sumava óriáshegység rengetegében csehszlovák határőrök maroknyi osztaga vívja heteken, hónapokon át élethalálharcát a Nyugat-Németországból beszivargó banditák és a Csehszlovákiából szökő disszidensek ellen. Kalcik regénye, amellyel Csehszlovákiában és külföldön egyaránt páratlan sikert aratott, úgy ábrázolja ezt a férfias, emberfeletti küzdelmet, hogy húsz év távlatából is magával ragadja, lebilincseli az olvasót...

Emil Vachek - A ​képtár titka
Egy ​prágai magánképtár őrét meggyilkolták, és elrabolták a gyűjtemény legszebb darabját, egy Van Dyck-képet. Hivatásos nyomozók és magánszorgalomból buzgólkodók kutatják a rejtélyt, ki lehetett a tettes. Közben kiderül, hogy nagyarányú képhamisítás is történt, tizenöt értékes eredeti kép eltűnt, s a helyükre hamisítványok kerültek... A gyanú egyre inkább a képtártulajdonos - egy csődbe jutott prágai milliomos - szép fiatal leányára, Malvínára terelődik. Egymás után peregnek az izgalmas események: valaki merényletet követ el a detektívfelügyelő ellen, és ismeretlen tettes meggyilkolja a képkereskedőt, aki az ellopott, de hamis Van Dyck-képet megvette. Hol a rejtély kulcsa, mi az igazság? Ezt végül is a látszólag kétbalkezes prágai detektívfelügyelő deríti ki Malvína gyerekkori barátjának segítségével.

Eduard Fiker - A ​halott nem azonos
Cadek ​felügyelő nem a bűnügyi romantika szülte fölényes mesterdetektív, aki játszva kerekedik felül a nehézségeken, s ha a helyzet úgy kívánja éppen, hát "nesztelenül eltűnik a fűtőtesten át". Ellenkezőleg. Képletesen és a szó szoros értelmében egyaránt tenyeres-talpas, csetlő-botló egyszerű bűnügyi hivatalnok, akinek nagy igyekezettel felépített logikai következtetéseit sorozatosan halomra dönti a valóság, s így minden kis eredményért kétszeresen meg kell dolgoznia. A C-L sorozat szerzője ebben a regényben a harmincas évek prágai alvilágában állítja különlegesen bonyolult feladat elé szegény Cadek felügyelőt. Nem kétséges, hogy gyilkosság történt, s a gyilkos személye sem vitás. Csak az a bökkenő, hogy az áldozat hulláját éppúgy nem találják, mint a gyilkost. Egyszerre kell tehát nyomozni mindkettő után, ám az eset akkor válik csak igazán összekuszálttá, amikor végre találnak egy tetemet. Persze Cadek felügyelő megfejti végül a rejtélyt, de addig még sok váratlan fordulat történik, s mi végig egy valóban izgalmas nyomozás tanúi vagyunk.

Nina F. Grünfeld - Frida
Frida ​Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.