Ajax-loader

'oktatásügy' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pőcze Gábor - Helyi ​tervezés a közoktatásban
A ​magyar közoktatás intézményei 1998. szeptember 1-től, az óvodák 1999. szeptember 1-től megkezdték saját pedagógiai, nevelési programjuk szerinti működésüket. Az elmúlt két - három év mind az iskolák, mind a közoktatási környezet más szereplői: a közoktatásirányításban dolgozók, az iskolák fenntartói, de sajátos módon még a szülök és a tanulók is számára is a tervezéssel telt. E tervezés jellemzője, hogy mind tartalmi, mind működési szempontokra egyaránt kiterjedt, számos szereplő összehangolt együttműködését igényelte, továbbá az iskolában zajló közoktatási folyamatok leglényegesebb jellemzőiről a döntések egy - egy település határai között születtek. A közoktatásirányításban visszavonhatatlanul megjelent a helyi tervezés és döntés. Ellenvethető persze, hogy helyi tervezés és döntés mindig is volt, még a jellemzően centrálisán működő rendszerekben is. E döntési tartomány „terjedelme" azonban összehasonlíthatatlanul szűkebb volt, s a döntési körbe vont szereplők kompetenciája és felelőssége sem volt a jelenlegihez hasonlítható. E kötet célja, hogy - jellemzően a városi tervezési - döntéshozatali körre vonatkozó tapasztalatok, egyes esetekben empirikus kutatások alapján - leírja e tervezési - döntési folyamatokat, elemezze azokat, s ha szerény eszközei lehetővé teszik - megfelelő döntési - tervezés eszközökkel támogassa is a helyi tervezésben érdekelteket.

Zsolnai József - Zsolnai László - Mi ​a baj a pedagógiával?
"Bizonyára ​nagy érdeklődéssel fogadják az olvasók e második kiadásban megjelenő kötet dialógusait. A tizenkét beszélgetésben számos izgalmas kérdést vetnek fel a társszerzők, Zsolnai József pedagógiai kutató és Zsolnai László közgazdász. Olyan pedagógiai tételeket és közoktatási hagyományokat helyeznek új megvilágításba, amelyeket korábban nem volt szokás kérdésessé tenni. Vitázó és vitára késztető állásfoglalásaik hasznára lehetnek a neveléstudománynak, és a gyakorlat szakembereit is segítik tájékozódni a társadalomtudományok időszerű problematikájában. "Az olvasónak magának kell eldöntenie, hogy partnerünk vagy opponensünk kíván-e lenni."

J. S. Bruner - Új ​utak az oktatás elméletéhez
A ​korszerű oktatáselmélet kialakítását szorgalmazó kutatók munkái közül Bruner könyvét azért tartjuk időszerűnek és igen figyelemreméltónak, mert elsősorban neveléslélektani szempontokat érvényesít. Bruner pszichológus és gyakorló tanár –, a Harvard egyetem professzora. A nálunk most kibontakozó oktatási–pedagógiai reformtörekvések megértését, számos szempontját alátámasztják e kötet érvei, a szerző tapasztalatai. Felfogása igen konstruktív: az elgépiesedő, az adathalmazokat közvetítő oktatási formák helyett az oktatási anyag gondolkodásra és felfedezésekre serkentő struktúrájának felépítését szorgalmazza. Nyolc esszében dolgozza fel ötéves kutató munkájának eredményeit, melyekben harcot indít a megszokott és kényelmes oktatási formák ellen. Alapvetően az értelmi fejlődés vizsgálatával foglalkozik. Így, ez a könyv érdekes összevetésre ad majd lehetőséget a nálunk is ismert szovjet tudósok (Rubinstein, Leontyev, Zankov stb.) és a mi Kelemen Lászlónk hasonló témájú koncepciójával, sőt a Piaget és Wallon Válogatott tanulmányai-ban található neveléslélektani elvekkel.

Ken Robinson - Lou Aronica - Az ​alkotó elem
„Ha ​képzeletünket és kíváncsiságunkat szabadjára engedjük, többé semmi sem lehetetlen.” Sir Ken Robinson a kreativitás, az innováció és a humán erőforrások nemzetközileg elismert szakértője rendkívül szellemesen és mély emberséggel arra buzdít bennünket, ne hallgassunk a pesszimistákra, ne sodródjunk a tömeggel, hanem keressük meg igazi alkotó elemünket – képességeink és vágyaink találkozási pontját. A könyvben többek között Paul McCartney, Bob Dylan, Meg Ryan, Jay-Z vallanak tehetségük felfedezése felé vezető útjuk egy-egy fordulópontjáról, vagy éppen zsákutcájáról, végül a megérkezés öröméről és kiteljesedéséről. A szerző szerint mindannyian képesek vagyunk hasonló utakra és teljesítményre, de a modern világ uniformizált oktatása inkább kishitűséget támaszt bennünk saját képességeinket illetően, mintsem bátorítana velünk született tehetségünk kibontakoztatásában. Úgy véli, oktatási rendszerünket mielőbb új alapokra kell helyeznünk, hogy ne ölje ki belőlünk és gyerekeinkből a kreativitást. Az alkotó elem szenvedélyes és meggyőző felhívás arra, hogy másképp gondolkodjunk önmagunkról és a világról. Támpontot ad jövőnk alakításához, gyerekeink kreatív neveléséhez, vágyaink és álmaink megvalósításához, hogy megtaláljuk önmagunkat és saját alkotó elemünket.

Apáczai Csere János - Az ​iskolák fölöttébb szükséges voltáról...
Apáczai ​Csere János (1625–1659) ötéves hollandiai tanulmányútról Erdélybe hazatérve, 1653 őszén lett Gyulafehérvárott a Kollégiumban tanár. Pedagógiai elképzeléseit a Magyar Enciklopédia Tizedik részében (XXIX–XXXII.) fogalmazta meg először (e négy fejezet szövegét a Jegyzetek végén megtalálja az olvasó!), majd A bölcsesség tanulásáról mondott beszédében (1654. január 11.) részletesen is kifejtette pedagógiai reformterveit. A nyelvtantanulásra és bibliamagyarázatokra korlátozott tanítással szemben hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás fontosságát, a latin nyelv megtanulása mellett a görög, héber s arab nyelv ismeretének szükségességét s a tudományokban való általános jártasság kötelességét tanárok s tanulók számára. E beszédében fejtette ki új iskolaszervezeti elképzeléseit is. 1654-ben Magyar Logikácska című műve függelékeként jelenteti meg Tanács című dialógusát, amely Joachimus Fortius humanista pedagógus műve alapján, párbeszédes formában foglalja össze nézeteit a tanulás céljáról, módjáról s a megtanulandó tudományokról. Ezt követően 1655. szeptember 24-én polémiára kényszerítették Basirius Izsák professzorral, s presbiteriánus hitének nyílt megvallása után elveszíti állását. 1656. június 17-én költözött Kolozsvárra, s november 20-án tartotta meg székfoglaló beszédét Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól. 1658 őszén Apáczai egy tervezetet készített Barcsai Ákos erdélyi fejedelem számára, amelyben az új felépítésű, tanulmányi anyagában új típusú iskola költségvetését is felvázolja. E terv azonban nem valósult meg, már csak azért sem, mert az önálló Erdély hamarosan összeomlott.

Huszár Tibor - Mit ​ér a szellem, ha...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korzenszky Richárd - Páternoszter
Rendszerváltozás, ​új lehetőségek, egyházi iskolák: 1991-től 1994-ig, a kormányváltásig bencés szerzetesként miniszteri biztos voltam a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Tárgyalások, beszélgetések, előadások sokféle erőfeszítés és kísérlet: esténként rövid összefoglalása a napi élményeknek. Így született meg ez a könyv, amely nem dokumentumgyűjtemény, hanem napló. Így láttam a világot ezekben az években, ezt éltem át, ennek voltam részese és munkása. Ajánlom mindazoknak ezt az írást, akik küzdőtársaim, vitapartnereim voltak. Bízom benne, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló.

Ismeretlen szerző - Oktatáselméleti ​kérdések a szakképzésben
E ​kötet az _oktatáselmélet_ kérdéseivel foglalkozó konkrét témaelemzéseket és a szakképzés jelenleg folyamatban lévő fejlesztéséhez kapcsolódó írásokat tartalmazza. Bár az általános megközelítés és a rendszerezés igénye jellemzi az írásokat, az a tény, hogy mindegyik a szakképzéshez kapcsolódik, és az oktatáselmélet egy-egy alaptémájának a gyakorlatorientált feldolgozására vállalkozik, sajátos szakmai-módszertani lehetőséget kínál a pedagógusképzés számára. Elsősorban a szakmai képzésben részt vevő tanárok, szakoktatók számára nyújt segítséget ahhoz, hogy az oktatáselmélet elvi, elméleti jellegű fogalmai, összefüggései a gyakorlati alkalmazás, célirányos elemzés és rendszerezés jóvoltából valóban meggyőző és jól alkalmazható ismeretekből tudássá váljanak. Talán e vonatkozásban, s talán nem csak másodlagosan, a továbbképzések keretei között mindennapi szakmai tudásukat felfrissítők számára is hasznos az időszerű és egyben korszerű témák áttekintése, és az elmélet és gyakorlat mindig is összetett problémájának új elemekkel való kiegészítése.

Covers_299899
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Közösségfejlesztés ​a felső tagozatban
A ​kötetben foglalt tanulmányok sora több éve tartó kutatómunka eredménye. Előzménye a Közösségfejlesztés az alsó tagozatban című, 1981-ben megjelent kötet, mely az alsó tagozatos tanulók iskolai közösségi beilleszkedését, közösségi tapasztalatait és a kisiskoláskor közösségi normáinak tudati elemeit taglalja. A kutatómunka folytatódott, s ennek összegzése a felső tagozatos közösség fejlesztésének alapos, ugyanakkor mértéktartó módszertani eszköztárat .fölvonultató vizsgálata. A szerzők érdeme, hogy a helyenként közhellyé koptatott témát tudományos alapossággal dolgozzák föl az intézményközi együttműködés szép példájaként. A könyv a közösséggé szerveződés objektív és .szubjektív feltételrendszerét nem szólamokként, hanem az ok ok ismeretében megfogalmazott járható útként mutatja be; az adatok, a felsorakoztatott érvek az olvasó számára is érthető, elfogadható magyarázatként válnak nyilvánvalóvá. Külön emeli a könyv értékét a benne helyet kapó tartalmas szakirodalmi bibliográfia.

Ismeretlen szerző - Jelentés ​a magyar közoktatásról 2010
Figyelemre ​méltó és régóta várt kötetet vehet kezébe az olvasó, hiszen mintegy öt esztendő telt el az utolsó Jelentés a magyar közoktatásról kiadása óta. A 2011-ben megjelenő kiadvány a kevésbé tájékozott olvasó számára talán megtévesztő lehet, amennyiben a jelen oktatási viszonyainak bemutatását feltételezi. A kötetet 2008-ban a korábbi oktatásirányítás rendelte meg, 2010 tavaszi megjelenéssel számolva, így kutatási bázisa és elemzéseinek időbeli határa alapvetően 2010 közepe. A Jelentés, ahogyan a korábbiak is, 1995-től kezdődően a tényekre alapozott módszertant, leírásmódot, nyelvhasználatot képviseli. Jóllehet teljességre nem törekszik, a feldolgozott időszakra vonatkozó forrásértékét nehezen vitathatják olvasói, felhasználói. Az elmúlt másfél évtizedben a következetes szerkesztési elvek, a struktúrájában közel azonos, de tartalmilag folyamatosan bővülő tematika, az idősoros táblázat- és adatrendszer minden bizonnyal meggyőzik az olvasót arról, hogy a közoktatás alkotó és alakító tényezőiről, mindennapi folyamatairól és változási tendenciáiról – ha egyes elemeiben esetenként vitatható, de összefüggéseiben – differenciált megközelítésű, objektív látásmódra törekvő és több szempontú elemzéssel vázolt képet kaphat. Ugyanakkor ez a módszertan is felvethet általánosabb érvényű kérdéseket. A tényekre alapozás nem hagy-e feltáratlanul olyan jelenségeket, tendenciákat, amelyekről nincs adatunk, vagy amelyek nem is adatolhatóak? A tények és adatok kiválasztása, magának a választásnak a mozzanata nem kedvez-e egy-egy kitüntetett nézőpontnak, míg más megközelítéseket nem fed-e el? Nem maradnak-e rejtve a kutatói vizsgálódás előtt problémák, értékek, látásmódok? Tudjuk, hogy bármily sok adat is áll rendelkezésünkre, azok feldolgozása nem tudja leírni az oktatás gazdag szövevényű világát, annak egészét, valóságos mindennapi történéseit és jövőbeli hatásait. E kétely minden empirikus kutatás folyamatában felmerül, a kétkedés elemi joga tehát minden tényre alapozott megállapítás kapcsán felmerülhet. A Jelentések sajátossága, hogy a feldolgozott adatok és tények értelmezésében egyrészt megjelenik a személyes hang, valamint a kutatói attitűdből fakadó, a közoktatási jelenségek, változások feltétlen megértésének igénye, másrészt a helyi pedagógusi tevékenységek, erőfeszítések, a kis lépések megbecsülése iránti elkötelezettség. A kötet a maga nemében egyedülálló adatgazdagságával bizonyára számos vitához nyújthat érvet és ellenérvet. A kiadó sem tehet mást, mint jó szívvel ajánlja a kötet tárgyszerűségre való törekvését mintaként, példaként a jövendő vitázóknak. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nevében örömmel venném, ha a közoktatási ágazat kutatási, fejlesztési feladatainak eredményesebb megoldása érdekében a felhasználók az olvasás, a szakmai elemzés vagy interpretálás során szerzett tapasztalataikat megosztanák a szerzőkkel, szerkesztőkkel az érdemi társadalmi-szakmai párbeszéd érdekében.

Ismeretlen szerző - Diákönkormányzati ​Kisokos 2.0
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kormos Sándor - Közművelődési ​intézmények és szervezetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Leirman - Négyféle ​nevelési kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Polónyi István - Timár János - Tudásgyár ​vagy papírgyár
A ​bekövetkezett mulasztások és a máris mutatkozó bajok fő forrása az oktatáspolitika szakmai gyengesége, megalapozatlansága.Ebből a helyzetből mutatnak kiutat a könyvben vázolt fejlesztési koncepciók és módszerek.A változtatás mindenekelőtt a pedagógusbérek magas szintű rendezését igényli, amire reális lehetőséget adhat a nevelés és oktatás módszereinek, tartalmának, szervezeti és irányítási rendszerének átfogó korszerűsítése; az oktatás fejlesztésében a minőségi követelmények prioritása és az oktatáspolitika professzionalizálódása.Fél évszázad halmozódó mulasztásai után, nincs idő és mentség a további halogatásra, bármily nnehéznek tűnjenek is a szükséges változások.

Ismeretlen szerző - A ​kaposvári 503. számú Rippl-Rónai József Ipari Szakmunkásképző Intézet centenáriumi évkönyve (1886-1986)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tartalmak ​és módszerek az ezredforduló iskolájában
Az ​OKI Program- és Tantárgyfejlesztési Központja 2002-ben vizsgálatot végzett az általános iskolákban az egyes tantárgyak helyzetének megismerése céljából. 2003-ban a középiskolákban folytatódott a kutatás. A tanulmány ennek a középiskolai helyzetképnek az eredményeit mutatja be. Az elemzés alapvetően a tankönyvek, taneszközök alkalmazására, az egyes tantárgyak tanítása során alkalmazott módszertani eljárások szerkezetének feltárására, továbbá az IKT-eszközök alkalmazásának helyzetére terjedt ki. A beszámolóból kirajzolódó kép arra utal, hogy a módszertani megújulás terén az igazi áttörés még mindig várat magára a középiskolákban.

Ismeretlen szerző - Távoktatás ​Magyarországon 1970-1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Távoktatás ​Magyarországon a 80-as években
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

File0175
Pisa-vizsgálat ​2000 Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Pisa-vizsgálat ​2000
A ​szakmai és politikai körökben sokszor idézett PISA 2000 vizsgálat részletes eredményei kötet formájában először kerülnek az itthoni nyilvánosság elé, azoknak a tollából, akik a felmérést és a tesztfeladatok magyar nyelvű adaptációját végezték. A hazai és nemzetközi tudásszintmérő vizsgálatok terén közel három évtizedes tapasztalattal rendelkező Értékelési Központ munkatársainak az Oktatási Minisztérium megbízásából és támogatásával végzett felmérése három alapvető oktatáspolitikai tanulsággal szolgált. Az egyik az, hogy a magyar tanulók alkalmazásképes tudása mindhárom vizsgálati területen a nemzetközi átlag alatt van; a másik, hogy számottevően nagyok a teljesítménybeli különbségek a gimnáziumokba, a szakközépiskolákba, és a szakmunkásképzőkbe járó 15 éves diákok között. A harmadik tanulság pedig az, hogy nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékűek a tanulók és az iskolák esetében is a szocioökonómiai tényezők mentén tapasztalható különbségek. Minthogy a kötet a tesztfeladatok mintakollekcióját is tartalmazza, az olvasó nemcsak azt tudhatja meg részletesen, hogy a 15 évesek mennyire képesek alkalmazni az iskolában tanultakat, hanem azt is, hogy milyenek voltak azok az újszerű feladatok, melyekkel a diákok olvasási-szövegértési képességeit, matematikai és természettudományi tudását mérték fel a 32 OECD-országban. A legkorszerűbb kutatásmetodikai megoldásokat érvényesítő elemzések biztos kiindulási alapot adhatnak ahhoz, hogy az oktatás minőségének javításában érdekeltek és érintettek oktatásirányítók, az oktatásfejlesztők, iskolaigazgatók, pedagógusok és szülők kezdeményezhessék a működési problémák feltárását és megoldását szakmai és civil oldalról egyaránt.

B. Kovács András - Szabályos ​kivétel
Mivé ​váltak erdélyi oktatási intézményhálózatunk esélyei az eltérő hagyományú és koncepciójú oktatásszervezés erőterében, melyet eredetileg a Cuza-i erőltetett (de szükséges) modernizáció terelt a centralizáció, későbbi fejlemények pedig "az egyén államosítása", az egyneműsítés útjára? Hogyan került sor mégis szakításra ezzel a hagyománnyal néhány évig, 1944-48 között, amikor újra kiépülhetett az autonóm magyar oktatási hálózat? Fontosak-e gyermekeink pszichológiai fejlődése szempontjából az anyanyelvi iskolában megélt közösségi élmények? Az oktatásügy által felvetett számtalan kérdés fenti csoportját tárja elénk B. Kovács András adatsorok, tények, vallomások kíséretében.

Nánay István - Tanodától ​- egyetemig
1865. ​január 2-án egy háromszobás lakásban kezdődött el az intézményes magyar nyelvű színészoktatás, minek előtte I. Ferenc József, ő császári és apostoli királyi Felsége Színészeti Tanoda felállítását rendelte el, s annak fönntartására jelentős összegű segélyt biztosított, hogy az mindenekelőtt a Nemzeti Színház számára úgy a drámai, mint az operai szakban, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag színészeket és színésznőket képezzen.

Zsomb%c3%a9kok
Zsombékok Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Zsombékok
A ​kötet címadó metaforája 1920-ból, Szekfű Gyula tollából ered: "...a heves nemzeti érzés volt jóformán az egyetlen kapocs, amely az életmód... külsődleges homogenitása mellett a középosztály különböző rétegeit összetartá. A liberális törvényhozás hiába mondta ki a szabad connubiumot és commerciumot, egy-egy vidéki társadalom nemesi, nyárspolgári, értelmiségi és zsidó rétegei mégis külön foltokban, egymástól elkülönzött zsombékokon ültek." A maga korában a kép nem fejezett ki mást, mint amit a középosztályi közvélemény erről a kérdésről széles körben gondolt: az integrált nagy magyar középosztály programja, amely a reformkor végétől kezdve oly sokszor napirendre került, nem valósult meg. Tanulmánykötetünk az iskoláztatás társadalomtörténetén keresztül közelíti meg a középosztály-képződés magyarországi sajátosságait a 19. század első feléből indítva egészen a második világháborúig. Az elmúlt évtizedben oly sok kutatási eredmény halmozódott fel a magyar társadalomtörténet-írás területén, hogy a legfontosabb kérdések szisztematikus számbavételének eljött az ideje. A kötet műfaji kínálata ennek megfelelően igen tágas: historiográfiai, fogalomtörténeti írásoktól konkrét esettanulmányokig húzódik.

Osho - Intelligencia
Osho ​megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint az intelligencia fejlesztésének legjobb módja az intellektus tréningezése. Az intellektus darabjaira bontja a dolgokat, hogy lássa, hogyan működnek; az intelligencia összerakja a részeket, hogy lássa az egész működését. Osho azt állítja, hogy csupán az intelligencián keresztül válaszolhatunk kreatívan a változó világ kihívásaira. Ez a kötet - ahogy a teljes sorozat is - arra törekszik, hogy rávilágítson azokra a tévhitekre és nézőpontokra, amelyek nem engedik, hogy igazán önmagad lehess. Arra ösztönöz, hogy nézz szembe mindazzal, amit leginkább próbálsz elkerülni, hiszen ez adja meg a kulcsot a valódi felismerésekhez és az erőhöz.

Kern Zoltán - Szabó Győző - Tarcsa Zoltán - Trencsényi László - Vopaleczky György - Intézményi ​minőségirányítási program - hogyan?
A ​törvény értelmében a közoktatási intézményeknek legkésőbb 2004. június 30-ig el kell készíteniük az intézményi minőségirányítási programot, és a törvényben szabályozott módon biztosítani kell a végrehajtást is. Kötetünk elsődleges célja az volt, hogy a programok elkészítéséhez nyújtson fogódzót.

Andor Mihály - Dolgozatok ​az Iskoláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_167598
Oktatási ​rendszerünkről Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Oktatási ​rendszerünkről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Forgács András - Loboda Zoltán - Az ​Európai Unió és az oktatás
Az ​európai integráció közös oktatási és képzési politikájának története, fogalmai, céljai. Az egységes európai oktatási térség programja, jelene és jövője. Mit jelent a csatlakozás a magyar oktatás és képzés számára? Hasznos tudnivalók, címek.

Forray R. Katalin - Az ​iskolakörzetesítések rövid története
A ​rövid történeti áttekintéssel az a célom, hogy érzékeltessem, a közoktatási intézményhálózat szűkítésére tett erőfeszítések egyidősek a ma csak idézőjelben emlegetett szocialista forradalommal. Ezt a törekvést csak korlátozottan szabad azonosítani a mai vagy hivatkozott európai hálózati átalakulásokkal. Talán a legfontosabb megkülönböztető jelük, hogy a nagy célok kitűzése során az egyének, a közösségek, lakóhelyelyek erejére, értékeire nemcsak hogy nem építettek, hanem figyelmen kívül hagyták őket, ha éppen nem ellenségnek tekintették. (Részlet a szerző bevezetőjéből.)

Mészáros István - A ​magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája
996 ​táján létesült a mai Pannonhalmán az első magyarországi bencés kolostor, minden bizonnyal iskolával együtt. A kronológiai bizonytalanságok ellenére mintegy közmegegyezéssel 996-tól számítja a szakma és a szélesebb közvélekedés a magyar iskolázás történetét, amelynek ezredik születésnapját ünnepeljük idén. Mészáros István nevelés- és iskolatörténeti kronológiája ebből az alkalomból jelent meg. A teljesség igényével kívánja feltárni a magyar nevelés- és iskolatörténet minden lényeges időponthoz köthető eseményét, jelenségét, mozzanatát. Az iskolaalapítások, az elemi, közép- és felsőfokú oktatási intézmények és formák adatai, a tanügyi rendelkezések és koncepciók születési időpontjai, az iskolarendszerben bekövetkezett változások tényei, az iskoláskorúakkal kapcsolatos nevelési, nevelődési szempontból fontos szervezetek kialakulásai (cserkészet, úttörőmozgalom stb.), a tantárgyak bevezetései, az értékelések (osztályozások) változásai stb. szerepelnek a kronológiában. Az első, rövidebb rész 996-tól 1948-ig fogja át a téma történetét, a második és harmadik rész (lényegesen hosszabb) 1949-től 1996-ig terjed. Az egyes korszakok és alkorszakok adatsorai előtt - az adott időszak - rövid történelmi jellemzése olvasható, egyébként a kronológia tiszta műfajú, dátumokat (lehetőleg és különösen az új- és legújabbkori részben év, hó, nap) és e dátumokhoz köthető eseményeket közöl. Tartalmi csoportosítás nincs, a vezérfonal - természetesen a szigorú időrend. Jegyzeteket, forráshivatkozásokat nem tartalmaz a mű, amely a legújabb forrásfeltárások és feldolgozások alapján elsősorban gyakorlati hasznosításra készült. A kronológia hiányai egyben a kutatások mai állásának fehér foltjait is tükrözik: a Trianon utáni korszakokra csak az új határokon belüli eseményeket, adatokat dolgozza fel, a határon túli magyarság nevelés- és oktatástörténete - terjedelmi, kutatásszervezési okokból nem szerepel. - Alapvető fontosságú kézikönyv, korántsem csupán szakemberek tájékoztatását szolgálja.

Durkó Mátyás - H. Sas Judit - Kelemen László - Lénárd Ferenc - Az ​alakuló ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valentini Zsuzsa - Nekünk ​már csengettek!
Van-e ​izgalmasabb pálya, mint a tanáré? Mindegyik napja különbözik az előzőtől, mert a diákok gondoskodnak róla, hogy mindig újabb és újabb élményekben legyen része. A pedagógus ismeri a gyermeket, ismeri a tanártársat és a szülőt, ismeri az élet iskolában is megjelenő mindenféle problémáját. Ha egy tanár leül, és mesélni kezd - s ha még humora is van - érdemes odafigyelni rá. Most Valentini Zsuzsa mesél hosszú és változatos tanári pályájáról kritikusan és önkritikusan, bölcseséggel és derűvel, szellemesen. Nemcsak tanárnak, de szülőnek és diáknak is érdemes kezébe vennie a könyvet - itt az alkalom, hogy bepillantson a kulisszák mögé…

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó - Szerkezetváltó ​iskolák a kilencvenes években
A ​szerkezetváltás folyamata azzal indult, hogy az 1989/90-es tanévben a minisztérium két budapesti gimnáziumnak adott engedélyt arra, hogy kísérletképpen áttérjen a 8 osztályos gimnáziumi szerkezetre. Mindkét iskola gyenge gimnázium volt korábban, mindkettõ élén ambiciózus igazgató állt, és mindkettõ jól felkészült szakemberekbõl álló testületet vezetett, amelynek tagjai nagy lelkesedéssel vállalták a tantervírással járó többletmunkát annak érdekében, hogy "megújítsák" iskolájukat. Miután a kezdeti lépések sikerrel kecsegtettek, újabb gimnáziumok kaptak kedvet a szerkezetmódosításhoz. Így az 1990/91-es tanévre a minisztérium már újabb 12 gimnáziumnak adott egyedi engedélyt, közülük 11 nyolc osztályos, és egy hat osztályos szerkezetben kezdett oktatni. Közben lezajlott a politikai rendszerváltás. A pártok oktatási programjai az iskolaszerkezetrõl vagy csak általános elgondolásokat tartalmaztak (pl. legyen sokszínű, legyen plurális), vagy olyan mértékű szerkezetváltást rajzoltak fel, ami hatalmas összegekbe került volna. Megalakult az új minisztérium is, de iskolaszerkezeti kérdésekben nem volt határozott koncepciója. Az iskolák, ill. a pedagógusok azonban már "rákaptak" a szerkezetmódosítás gondolatára. Olyan határozott volt bennük a megújulási szándék, hogy a minisztérium rákényszerült, hogy valamelyest szabályozott keretek közé terelje a versenyt, és 1990 őszén pályázatot tett közzé a Köznevelésben, amelyben pontokba szedve meghirdette a szerkezetmódosítás feltételeit.

Kollekciók