Ajax-loader

'demokrácia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szent-Györgyi Albert - Az ​őrült majom
"Képes ​lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik - úgy látszik - gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?" Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. "Az őrült majom", ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Timothy Snyder - A ​zsarnokságról
A ​huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat. "Úgy vedd a kezedbe ezt a könyvet, mint orvosi leírást egy fertőző betegségről. Olvasd gondosan, és figyeld a tüneteket!" - New York Times

A. S. Neill - Summerhill
Korunk ​egyik legkiválóbb pedagógusa, A. S. Neill mondja el az általa alapított iskola, Summerhill történetét, valamint gondolatait gyerekekről és szüleikről, iskolákról és tanárokról, szabadságról és kényszerrõl, a szexualitásról és a tanulás pszichológiájáról. Neill forradalmi pedagógiai elvei - ellentétben a tekintélyelvû nevelési módszerekkel - a gyermeknek annyi szabadságot adnak, amennyi csak lehetséges. A szabad, önmagát szabályozó gyermek szabad akaratából tanul és cselekszik, ami egy boldogabb és gyermekibb életet tesz lehetővé, később pedig egy kiegyensúlyozottabb, neurózisoktól mentes felnőttkort. A könyv hozzásegít a gyermeki viselkedés megértéséhez és ezáltal mindennapjaink problémáinak megoldásához. Üdítő és bátorító olvasmány, amely bebizonyítja, hogy a szabadság lehetséges.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Vekerdy Tamás - Érzelmi ​biztonság
Vajon ​mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sike­res felnőtt, aki kisgyerekkorában már fel­nőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett. Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.  „Sokszor és sokfelé »tartottam előadást« a Nyitott Akadémia szervezésében. Azért tettem idézőjelbe a »tartottam előadást«, mert sokkal szívesebben mondanám így: beszélgettem. Ebbe a könyvbe tíz ilyen »előadás« – beszélgetés – szövege került bele, írott, szerkesztett formában. Szerzőtársaim mindazok a szülők, nagyszülők és gyerekek, óvónő, tanító és tanár kollégák, akikkel a rendelés, az óvoda-iskola látogatás óráiban vagy az »előadásokon« találkoztam, beszélgettem. (És persze remek szerkesztőm, aki írássá simította az élőszót.) Ha tehát találnak valami jót ebben a kötetben, azt maguknak köszönjék mindazok, akik az elmúlt években, évtizedekben szóba álltak velem, ha tévedésekre bukkannak, azt az én számlámra írják. Ott korlátolt maradtam. Nem tudtam a másik véleményt – a magamé mellé – el- és befogadni.” Vekerdy Tamás

Mózes Mihály - A ​nyugati polgári demokráciák születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Lippmann - A ​közjó filozófiája
Walter ​Lippmann (1889-1974), a kiemelkedő amerikai publicista és politikai gondolkodó egyik legfontosabb művét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A közjó filozófiája 1955-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és rögtön heves vitát váltott ki. Az értelmiség képviselői úgy érezték, állást kell foglalniuk. Kiadónk reméli, ez nálunk sem lesz másként, hiszen a könyv gondolatai ma rendkívül időszerűek hazánkban. Lippmann azt vizsgálja, melyek a demokrácia hatékony működésének elengedhetetlen feltételei. Mint ilyet jelöli meg a polgárok által elfogadott közjófilozófia létét és meghatározó befolyását. Így ír: "Ezzel eljutunk egy döntő fontosságú kérdéshez. Ha a közjó filozófiájának vitáját a liberális demokráciákban úgymond levették a napirendről, feltételezhetjük-e, hogy ha nem is beszélünk róla, mégis létezik valamilyen közjófilozófia? Létezik-e a pozitív elveknek és szabályoknak olyan tára, amit egy jó állampolgár nem tagadhat vagy nem hagyhat figyelmen kívül? Ezt a könyvet abban a meggyőződésben írom, hogy létezik... Valóban, van olyan dolog, mint a civilizált magatartás közjófilozófiája. Nem kell sem felfedezni, sem kitalálni. Ismert dolog. De életre kell kelteni és meg kell újítani." Meggyőződésünk, hogy aki elolvassa A közjó filozófiáját, közelebb jut azoknak a problémáknak a megértéséhez, amelyeket meg kell oldanunk, hogy intézményeink, közéletünk és egész társadalmunk valóban demokratikus legyen.

Lányi Gusztáv - Politikai ​pszichológia – politikai magatartásvizsgálatok
A ​politizáló ember megismerése számos tudomány segítségével történik. A pszichológia ezek közül az egyik - e vitakötet szerzői, bár különböző módokon, de hasonló elkötelezettséggel amellett érvelnek, hogy a pszichológia nélkül szegényebb lenne a politikatudomány is.

Alexis de Tocqueville - A ​demokrácia Amerikában
Alexis ​de Tocqueville (1805-1859) francia nemesi családból származó liberális politikai gondolkodó volt, egy ideig aktív politikus. Két ízben járt Amerikában, személyes tapasztalatai alapján írta meg ma már klasszikusnak számító művét az amerikai demokráciáról. Ezzel a művével - amely megjelenése után alig néhány évvel magyar fordításban is napvilágot látott - egy új tudomány, a politikai szociológia úttörőjévé vált. Tocqueville figyelme a franciaországi társadalmi események hatására fordult a demokrácia felé. Olyan politikai formát keresett, amely a polgárság szilárd uralmi rendszerében biztosítja az egyének számára az egyenlőséget, a személyes jogokat, az érvényesülés lehetőségeit. Tocqueville úgy találta, hogy ehhez a formához az Egyesült Államok berendezkedése áll a legközelebb. Nagy tényismeretre épülő, világos és korántsem kritikátlan elemzései nemcsak a másfél évszázaddal ezelőtti Amerikáról festenek érdekes képet, hanem általánosításaikkal is meggondolkoztatják az olvasót. A műből - amely egyébként erősen hatott a magyar reformkor centralista politikusaira - kötetünk a szerző legfontosabb eszméit felölelő válogatást közöl.

Vlagyimir Iljics Lenin - A ​demokráciáról és a diktatúráról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Giovanni Sartori - Demokrácia
ELŐSZÓ Mindig ​is foglalkoztatott a demokrácia. Az első erről szóló könyvem, a Democrazia e. Definizioni című ifjúkori művem 1957-ben született, s több mint harminc éven át újra és újra kiadták. Valóban hálátlanság lenne, ha panaszkodnék erre a sikerre, de már eljött az ideje, hogy új könyvet írjak. A régi könyv szerkezetét itt részben megtartottam; de a szöveg maga sokat változott. Közben angolul is írtam egy hosszú tanulmányt, amely The Theory of Democracy Revisited címen 1987-ben jelent meg, két kötetben, bőséges bibliográfiai apparátussal. Ezzel a háttérrel aztán nagyon kevés jegyzettel, szűkszavú utalásokkal s gyorsan megírhattam ezt a könyvet. Az első, Az elmélet című részben fogalmazom meg a problémákat, a megközelítés éppen ezért alapvetően analitikus lesz. A második, A megvalósulás című részben a problémákat történeti szempontból tekintem át, azaz a demokrácia létrejötte kerül majd a középpontba. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az első részben "a megfelelő logikában" megoldandó vagy megoldott kérdéseket tárgyalom; a másodikban pedig "a megfelelő tapasztalatban" megoldandó vagy megoldott kérdéseket. Ami a függeléket illeti, már A jövő cím is jelzi, hogy itt a kommunizmus bukásával lezáruló, illetve keletkező problémákkal foglalkozom. A marxista ideológia vége nem módosítja, mi több, megerősíti azt az elméletet, amely már a marxizmus előtt is megvolt, s túlélte támadásait is; csakhogy az elmélet olyan marad, amilyen, a problémák azonban változnak. Ezért a függelékben a gondolatmenetünk konkrétabb lesz

Fóti Péter - Útmutató ​rebellis tanároknak
Fóti ​Péter szenvedélyes gondolkodó, így ássa bele magát a lehetséges jövő, vagy ami ugyanezt jelenti, a nevelés problémáiba. Igyekszik a gyerekek szemével látni. Ezen az úton fedezte fel a Summerhill-i iskolát, amely szimbóluma a pedagógiában a gyerekközpontú iskolának, ahol a gyerekek igényei a játékra legalább olyan fontosak, mint igényük a tanulásra. A kötet írásaiban Summerhill nézőpontjából vehetjük szemügyre Harry Potter Roxfortját, William Golding lakatlan szigetre vetődött gyerektársadalmát, az erőszakos mesék szerepét és mindenekelőtt magát az iskolát, amelyben leképeződnek globalizálódó világunk gondjai és útkeresési törekvései.

Páskándi Géza - A ​szabadság színeváltozásai
A ​magasabb ügyekről alkotott "alacsonyabb" vélemények értékbeli megítélése az egész emberi történelmen át zajlott. A legjobb koponyák megérezték: e kérdésben főként a két véglettől kell óvakodni. Az egyik: "a suszter maradjon a kaptafánál" magatartás. A másik: " a magát orvosnak képzelő varga" esete. A két véglet bármelyike veszélyes lehet. Az első: a demokráciára, a második: szintén a demokráciára nézvést. Az első ugyanis honpolgári illetékességet (így biztonságérzetet) vonja meg a honpolgártól. A második: a szakértelem jogos és józan méltóságát (tekintélyét) nyirbálja meg. Világos, hogy orvos létemre nem szavaztatom meg a kórterem betegeivel, hogy valamelyik társukat ilyen vagy olyan kezelésre küldjék. Így hát az igazi demokrácia másik fontos feladata: az embereket józan önismeretre nevelni saját képességeiket, tudásukat illetően. Vagyis: a hamis egyenlőségek és hamis illetékesség illúzióját az igazi demokrácia nem adja meg: ez ugyanis a demagógia eszköze.

John Lukacs - Demokrácia ​és populizmus
E ​könyvben azt hangoztatom - írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve -, hogy a régi "konzervatív" és "liberális" kategória szinte teljesen elavult. A "jobb-" és "baloldal" nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A "baloldal" szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a "fejlődés" támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet - összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.

Nádas Péter - Richard Swartz - Párbeszéd
"Nem ​a dolgok összeomlása értelmében vett apokaliptikus ponton áll kultúránk, minden ízében, hanem a 89-es fordulatban a szónak az az értelme jelenik meg, miszerint az apokalipszis: a dolgok igazi arcának feltárulása. Az egyik oldalon célvesztés, a másikon a hamis célok végső lelepleződése. Nincs megoldás; heroikusan ismétlődő elemzés van. Ez az egyetlen - ironikus; heroikusan ismétlődő elemzés van. Ez az egyetlen - ironikus, szkeptikus, rezignált - életremény Chaosszal szemben, mely az Apokalipszison is túl van. A feltárulás feltárása. Ezen kívül, túl, át, nincsen semmi: a semmi van. S ezt éppen azzal mondja el, ahogyan beszélgetésük szívében a szív törvényeiről, a testvériség rejtélyeiről megfeledkező kultúránk tanácstalan, de elszánt bírálata kimondatik..." (Balassa Péter)

Ancsel Éva - Történelem ​és alternatívák
Tartalom Bevezetés Történelem ​és a tevékenység válaszútjai Alternatív tettek és a történelem "menete" Az alternatív cselekvés lényegéről A történelmi cselekvés alternativitása A törzsegyedtől a társadalmi egyénig Kiemelkedés a természet hálójából Történelmi energia vagy testpedő élet A "szabadságnélküliség demokráciája" és a látszatszabadság világa A szabad egyesülés alternatívája Alternatív cselekvés és humanizáció Tehetetlenség vagy dönteni tudás Szokás, rítus, konvenció Az ember "méretei" A társadalmi tudat útjelzései Az erkölcs különös természetéről Tudjuk, hogy mi a jó, és mégse tesszük A műalkotások mint útjelzők

Emile Faguet - A ​kontárság kultusza
A ​polgári társadalom elmélyült és szellemes kritikáját írta meg a kiváló francia tudós ebben az egymással összefüggő két könyvében. A tudomány alaposságával s bizonyos értelemben vett konzervativizmusával szól hozzá a polgári élet különféle jelenségeihez, de az éleslátás és szellemesség bámulatos fölényével is. A mai társadalom ferdeségeit és fonákságait veszi szemügyre, azt, ahogy a demokrácia elveinek ürügyén a dilettantizmus érvényesül mindenfelé, s azt , ahogy a félénk óvatosság valósággal intézményévé válik egész mai életünknek. Meglepő gondolatokra és viára késztető könyv ez, sok megállapítása tiltakozást is ébreszt bennünk, de mindenképpen el kell fogadnunk Faguet bátor kiálltását a bírálat szabadsága mellett, amely e ragyogó írásnak s vele talán az egész francia tudománynak is legéltetőbb eleme.

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, a Ford utáni hetedik század szép új világába, hanem a jelen csöppet sem tetszetős és fiatalosnak is aligha mondható huszadik-huszonegyedik századába. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot. Hogy az orwellinél is ijesztőbb – mert jelenleg valószerűbb – rémálom, a túlnépesedés valós veszélyeit túlszervezettséggel és totális lélekkontrollal elhárító, fogyasztói utópia rémálma mégsem vált eleven valósággá minden lehangoló részletében, az tán egy kicsit az esszéista Huxley gondolatkísérleteinek, köztük a Visszatérésnek is köszönhető. Ennek belátásához nem okvetlenül kell azonosulnunk az anarcho-konzervatív brit író egyesek szemében „elitista” világnézetével. Válaszait elvethetjük, kérdéseit azonban jó lesz ismét feltennünk magunknak. Talán még mindig nem késő.

David van Reybrouck - A ​populizmus védelmében
2009-ben ​David van Reybrouck belgiumi flamand író A populizmus védelmében című esszéje rendkívüli feltűnést keltett Belgiumban és Hollandiában. Mindkét országban több mint egy évtizede érzékelhető a populistának mondott, főként szélsőjobboldali pártok és irányzatok markáns előretörése, amelyek leegyszerűsített, különösen a bevándorlók ellen irányuló üzeneteikkel sok hívet szereznek a helyzetüket a globalizáció és „tudástársadalom” korában hátrányosnak érző, kevésbé iskolázott rétegek körében. De mi is a populizmus valójában? Puszta retorikai forma, amellyel a médiatársadalom korában minden politikai irányzat él valamennyire, vagy pedig maga a tartalom? És kik az első számú célpontjai? Van Reybrouck lebilincselő esszéje rámutat, hogy a modern nyugati társadalmakban új, elsősorban kulturális jellegű törésvonal van kialakulóban, amely egész életstílusok és világképek között húzódik. A magasan képzett, „kozmopolita” elit, a világot járt, nyitott életet élő rétegek, és a lemaradó, anyagilag akár tehetős, de kulturálisan hátrányos helyzetű tömegek között szinte nincs érintkezés, valóságos szakadék húzódik köztük. A szerző „diplomatársadalmaknak” nevezi a mai fejlett világ országait, ahol az említett, kevésbé képzett rétegek úgy érzik, politikai képviselet nélkül maradtak. Vajon megengedhetjük-e magunknak, hogy ehhez a tömeghez csak a populisták legprimitívebb, agresszív szólamai jussanak el? Erre a kérdésre keresi a választ a fiatal belga író izgalmas esszéje, amely távolról sem tanulság nélküli a mi társadalmunk számára sem.

Ismeretlen szerző - Értékválság ​- értékváltás
Ez ​a kötet az Alkalmazott Filozófiai Társaság harmadik nemzetközi konferenciájának anyagát tartalmazza. A magyar alkalmazott filozófiai kutatás ma még gyerekcipőben jár, számos nehézséggel küszködik, miközben a szellemi közélet, sőt a filozófiai szakma is értetlenséggel fogadja. Mégis az alkalmazott filozófia nálunk mind markánsabban artikulálja önmagát. Ezúttal az értékek és az életelvek alakulásának témakörében hallatja szavát. Kutatási eredményére, mondanivalójára joggal figyelhet fel a filozófia, az etika, a pedagógia, a politológia és a politika művelője, s mindenki, aki felelősséget érez, vagy érdeklődést mutat az értéktisztulási folyamatok iránt.

Steve Crawshaw - John Jackson - Civil ​bátorság
A ​szerzők nyolcvan történetet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, hogy felhívják a figyelmet: az emberek apró tettei kellő merészséggel és ötletességgel meglepő ellenerőt képesek generálni az erőszak, az önkényuralom és a törvénytelenségekkel szemben. Ez a könyv azokról szól, akikben volt elég civil kurázsi a döntő pillanatban, és nem maradtak csendben, hihetetlen leleményességgel diktátorok uralmának megdöntését és igazságtalan törvények megváltoztatását segítették, akik képesek voltak emberként viselkedni az embertelen helyzetekben, hogy méltóságban és szabadon élhessenek. Sokan közülük vállalták a verést, a börtönt, vagy akár a halált, amikor felemelték a hangjukat, mégis azt mondják, csupán a legalapvetőbb emberi elvekért álltak ki, s csak azt tették, amit bárki más is megtett volna a helyükben.

Lukács György - A ​demokratizálódás jelene és jövője
Lukács ​1968-ben, a baloldali mozgalmak nemzetközi felívelése, a marxizmus rendszerének tetőpontja idején írta ezt a mindmáig kiadatlan tanulmányt, amelyet elméleti kiindulásának és semmiképpen sem politikai programnak szánt. A könyv alapgondolata: a szocialista demokratizálódásnak - mely folyamat és nem állapot - két dőntően fontos problémát kell megoldania ahhoz, hogy az eredeti marxi értelemben az emberi szabadság igaz beteljesüléséhez vezessen el. Az egyik a polgári demokráciák illuzórikus-manipulatív eszközeinek "kivédése" a másik és talán legfontosabb: a sztálini korszak örökségének teljes fölszámolása, mégpedig alapos elméleti tisztázás és tényleges reformok útján. Lukács a demokratizálódást igazi megvalósulásának lehetőségét a szocializmusban látta, abban, hogy a társadalom minden egyes tagja személy szerint is érdekeltté váljék - újra - saját élete, mindennapjai és társadalmi léte együttes és szabad kibontakozásában.

Noam Chomsky - Titkok, ​hazugságok, demokrácia
Chomsky ​kifejti híres téziseit a látszatdemokráciákról, amelyeket valójában a multinacionális tőke irányít, egyszerű és szórakoztató módon elemzi a média manipulációs technikáit, de szót ejt olyan témákról is, mint a nemzetközi fegyverkereskedelem, a CIA nemzetközi szerepe, az Egyesült Államok harmadik világbeli politikája és a vallási fundamentalizmus.

John Keane - Média ​és demokrácia
A ​szerző a politikatudomány professzora, könyvének fő témája a mmédia és a demokrácia közötti viszony. Az első részben történeti áttekintést nyújt a sajtószabadság eszméjének eredetéről, kialakulásáról. A továbbiakban olyan aktuális kérdéseket boncolgat, hogy a huszadik század végének új fejleményei nyomán megszűnhet-e az állami cenzúra, megszületik-e egy transznacionális médiakonglomerátum, vagy a már hagyományosnak tekinthető elektronikus média súlya nő meg. Milyen szerepet tölthet be a közszolgálati média? Mivel ezeket és a hozzájuk hasonló kérdéseket a társadalomtudomány, valamint a nyomtatott és az elektronikus sajtó hosszú ideje elhanyagolta, John keane sikerrel kísérli meg a politikai elemzés és viták középpontjába állítani őket.

Sipos Balázs - Média ​és demokrácia Magyarországon
Milyen ​a politikai média a jelenkori Magyarországon? Miként hat a demokrácia működésére? Hogyan formálta a politikai kultúra, a politikai intézményrendszer és a múlt? Hogyan alakították a politikusok, a médiatulajdonosok, az újságírók, a médiafogyasztók és az új médiumok? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a nyolcvanas évektől napjainkig követi a magyarországi politikai média történetét. Többek között ismerteti, hogy a Kádár-kori média milyen módon „készítette elő” az 1989/1990-es rendszerváltást, és hogy miért változott meg a médiarendszer azóta négy ízben is. Bemutatja, hogy a politikai médiát miként befolyásolta a politikai marketing, és a politikai klientizmussal együtt miként fordította el saját közönségétől, a választók közösségétől. Szól arról, hogy Magyarországon mi a hasonlóság a bulvár- és a tényfeltáró újságírás között, illetve arról: milyen összefüggések vannak a kelet-európai rendszerváltozások és a nyugati média hosszú évtizedek óta tartó átalakulása között. Sipos Balázs a Médiakutató és a Múltunk című folyóiratok szerkesztője, a Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig, valamint A rendszerváltás és az újságírók című tanulmány- és interjúkötetek társszerzője. Önálló kötete: A politikai újságírás mint hivatás.

Szilágyi Ákos - Túlirányított ​demokrácia
A ​könyv a markánsan autokratikus jegyeket mutató orosz demokráciamodell kialakulásának logikáját, a ténylegesen leválthatatlan uralmi elit tíz év elteltével is kétharmados társadalmi elfogadottságának okait, főképpen pedig magát a működő rendszert kívánja bemutatni a magyar olvasónak.

Hubert de Mirleau - Fatalitás-e ​a demokrácia?
Kétségkívül ​korunk legmeghatározóbb politikai eszméje a demokrácia. Lépten-nyomon erre hivatkoznak még az egymással szemben álló felek is, olyannyira, hogy a közoktatásnak és a médiának köszönhetően az emberek más alternatívát nem is tudnak elképzelni: vagy önkényuralom, vagy demokrácia. De mi is az a demokrácia? Hol és hogyan született? Hová vezeti a népeket, amelyeket varázsa megbabonázott? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a szerző könyvében, amelynek olvasása tökéletesen nyitott, előítéletmentes szellemiséget igényel.

Ismeretlen szerző - Democratic ​Governance in the Central and Eastern European Countries
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konrád György - Az ​autonómia kísértése / Antipolitika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rex Warner - Periklész
A ​jeles angol szerző a regényes életrajz mestere. Ezúttal Athén aranykora szellemi, művészeti és politikai életének fejét és irányítóját, Periklészt választja hőséül, aki az i.e. ötödik század néhány évtizedében népével együtt az idők végezetéig szóló csodát művelt. Ügyes írói fogással Anaxagorasz filozófussal, Perilész benső barátjával mondatja el kortársi beszámolóját, s ezzel a korszakot is, a hőst is emberi közelségbe hozza, s nemcsak a nagy államférfit, hanem rendkívül vonzó egyéniségét, magánéletét és emberi vonásait is olvasója elé állítja. Ez könyvének nem csekély érdeme.

Kiss Arthur - Mindenki ​egyaránt...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Avilag
A ​világ számokban 2012 Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​világ számokban 2012
In­for­ma­tív, ​szó­ra­koz­ta­tó és éles­lá­tó… ez a té­nyek sze­rel­me­se­i­nek Bib­li­á­ja. Reu­ters Min­den benne van, amit egy fot­el­vi­lág­já­ró­nak tud­nia kell a vi­lág­ról. Daily Te­le­gra­ph Vi­lá­gunk a pusz­ta té­nyek és ada­tok tük­ré­ben: föld­rajz, né­pes­ség, de­mog­rá­fia, üzlet, pénz­ügy, gaz­da­ság, köz­le­ke­dés, tu­riz­mus, kör­nye­zet­vé­de­lem, tár­sa­da­lom, kul­tú­ra, bű­nö­zés – az ada­tok le­nyű­gö­ző arany­bá­nyá­ja ez. Több mint 200 té­ma­kör, több mint 180 or­szág rész­le­tes jel­lem­zé­se. Né­hány meg­döb­ben­tő tény a több ezer­ből: a fej­lett gaz­da­sá­gú or­szá­gok a világ GDP-jé­nek 69%-át adják, la­kos­sá­gá­nak vi­szont csak 15%-át a por­tu­gá­lok és a sváj­ci­ak vá­sá­rol­ják a leg­több bort fe­jen­ként, a fin­nek és az auszt­rá­lok pedig a leg­több al­ko­holt Kína és Nor­vé­gia után az Egye­sült Ki­rály­ság­ban élő házas nők hasz­nál­ják a leg­ma­ga­sabb arány­ban a mo­dern fo­gam­zás­gát­lá­si mód­sze­re­ket Zim­bab­we la­kos­sá­gá­nak éven­te több mint 1%-a hal meg AIDS-ben az ame­ri­kai nők és fér­fi­ak több mint 30%-a túl­sú­lyos a své­dek­nek közel fele él egye­dül a ka­ta­ri­ak fe­jen­ként két és fél­szer több ener­gi­át fo­gyasz­ta­nak éven­te, mint az ame­ri­ka­i­ak Kína éven­te 6 mil­li­árd tonna szén-di­o­xi­dot bo­csát ki, Ame­ri­ka 5,7 mil­li­árd ton­nát, Orosz­or­szág 1,5 mil­li­árd ton­nát

Kollekciók