Ajax-loader

'nemzettudat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szabó Magda - A ​szemlélők
A ​szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg

David Autere - Máglyatűz
Egy ​székelyföldi tisztáson elszabadulnak az indulatok. Egy amerikai magyar milliárdos elhatározza, hogy történelmet ír. A Moszkva melletti Novo Ogarjevóban összeülnek Oroszország urai, hogy döntsenek Magyarország és Közép-Európa sorsáról. Hirtelen felizzik a száz éve feszülő ellentét Kolozsvártól Pozsonyig. A magyar titkosszolgálat konvoját támadás éri Budapesten, fegyverek dörögnek a Pilisben, Marosvásárhely főterén pedig tízezer magyar énekli a román rohamrendőrök gyűrűjében: „Egy vérből valók vagyunk!” „A közép-európai Trónok harca az eredetinél is húzósabb. David Autere bitang jól ír.” (Alfahír) „Az év könyve.” (Azonnali.hu) „Lépten-nyomon meglepetéseket okoz, a végkifejlet pedig még az utolsó negyedbe lépve sem megjósolható.” (Demokrata) „Meggyőzően mutat be a színfalak mögött zajló politikai, diplomáciai, titkosszolgálati és katonai folyamatokat, döntési mechanizmusokat.” (Heti Válasz) „Az olvasó úgy érezheti, részesül a szerző katonai-politikai jólértesültségéből.” (Index) „David Autere a letehetetlenségig izgalmas regényt írt.” (Magyar Idők) „Végre egy politikai témájú magyar regény, amely nem giccses, nem didaktikus és nem is hiteltelen. Úgy tud érdekes lenni, hogy közben az olvasó elvégez egy komplett világpolitikai kurzust. Kötelező olvasmány.” (Török Gábor)

Száraz Miklós György - Lovak ​a ködben
Egy ​felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Justinas Marcinkevicius - Három ​dráma
Meg ​vagyok róla győződve, hogy minden irodalomnak az hoz sikert, ha igyekszik nagyszabásúan, hatalmas méretekben, a nemzeti tapasztalat egészével gondolkodni... Hamar felismertem - először a háború és a fasiszta megszállás évei alatt -, hogy az élet, az emberi sors csak akkor válik jelentőssé, akkor kap távlatot, ha a nemzeti sorsba kapcsolódik... Irigyeltem azokat a népeket, amelyeknek volt nemzeti eposzuk, "nemzeti könyvük"... Az én drámai trilógiám három része - _Mindaugas, Mažyvdas, A székesegyház_ - a nemzet életének mintegy három alapelemét, a nemzet kialakulásának három alapvető epikai formáját követi nyomon: az államiságot, az írásbeliséget és a szellemiséget. A trilógia hőseiben a történelem eszméje valósul meg, de a modern ember belső tartalma, problematikája is. Számomra a múlt eseményeinek nincs befejezett jelentése. Mert az, amit mi történelemnek nevezünk, valójában nincs befejezve, hanem bennünk folytatódik, és utódainkban fog örökké folytatódni... _Justinas Marcinkevičius_

Pach Zsigmond Pál - Történelem ​és nemzettudat
"A ​hazafiság olyan érzés és eszme, amelynek híján gondolat- és érzelemvilágunk menthetetlenül elszegényedik, elszürkül, megcsonkul. Ha nemzeti közösségtudat nélkül, a nemzethez való tartozás tudata nélkül él valaki, akkor képtelenné válhat más, még tágabb közösségi tudatformák befogadására is; akkor elveszítheti fogékonyságát az emberiség iránt is, a nemzetköziség iránt is; akkor elvont szólammá válhat számára a világ, az internacionalizmus."

Szűcs Jenő - A ​magyar nemzeti tudat kialakulása
A ​Magyar Őstörténeti Könyvtár harmadik kötetében Szűcs Jenőnek, az 1988-an elhunyt nemzetközi hírű középkorkutatónak két kéziratban maradt munkáját tesszük közzé. E művek publikálása a magyar őstörténeti kutatásokban jelentős fordulatot hoz, ugyanis Szűcs Jenő ezekben a magyar etnogenezis elméleti megalapozását és szintézisét nyújtotta. Az általa használt módszerek új szemléleti alapokon nyugszanak, amelyek az egyes részeredmények vitathatóságával együtt is meg fogják újítani a magyar őstörténetről kialakított képet. A szerző eredeti terve szerint a középkori nemzettudatról készült egy nagyobb monográfiát írni. Az elképzelésből, minden részletében kidolgozva, egy önálló monográfiává fejlődve, csak az előzményeket tárgyaló bevezető fejezet készült el 1970-ben. Ez azonban nem került publikálásra. 1988-ban hozzáfogott egy új változat megírásához, amit töredékes formában is csatoltunk a kötethez.

Féja Géza - Magyar ​haláltánc
"A ​földnélküliségből fakadó nyomor, korai halálozás, egyke, sokasodó szekták, kivándorlás, arzénes mérgezések és öngyilkosságok tényei láttán fogalmazódott meg apámban a Magyar Haláltánc e korra jellemző víziója, melyet könyv- és fejezeteimnek is szánt" - írja erről a munkáról a könyv utószavában, Féja Endre, az író fia, aki apja eredeti elképzelései szellemében a könyv anyagát összeállította és sajtó alá rendezte, hogy a két háború közti magyar falukutató irodalom sorozata a múltra érzékeny unokák könyvespolcain kiegészüljön ezzel a megrázó kötettel, hiszen anyaga éppúgy élt, hatott és lázított annak idején, mint a Viharsarok - és a társak: Illyés Gyula, Szabó Zoltán, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Veres Péter és a többiek munkái.

Patrick J. Geary - A ​nemzetek mítosza
Európa ​a harmadik évezred hajnalán még mindig a népvándorlás korának következményeivel él együtt, s közben egy újabbtól retteg. A kora középkorral foglalkozó történészek, akik nem szoktak hozzá, hogy politikai viták középpontjában legyenek, hirtelen azt veszik észre, hogy vizsgált korszakuk a múltért való versengés sarkalatos pontja lett, saját érveiket pedig arra használják fel mások, hogy a jelenre és a jövőre is igényt formáljanak. Talán nincs is olyan korszaka a történelemnek, amely ennyire "homályos" lenne, éppen ezért jelent könnyű prédát az etnikai nacionalizmust hirdető propagandának, amely már kétszer lerombolta Európát, és lehet, hogy ismét le fogja rombolni. Patrick J. Geary professzor könyve mindenki számára fontos és meghatározó kérdésekre világít rá. " Európa népeinek történelme a késő ókorban és a kora középkorban ugyanis nem egy-egy őspillanat története, hanem egy folyamatos átalakulásé, melynek során a politika kisajátította és manipulálta az örökölt népneveket és a múltbeli szimbólumokat, hogy megalkossa a jelent és a lehetséges jövőt is. Ezt a történelmet állandó változások, megszakadások-újrakezdések, politikai és kulturális cikkcakk-mozgások jellemezték, melyeket úgy lepleztek, hogy időről időre régi szavakat aggattak az új valóságra." Patrick J. Geary (1948) történészprofesszor a középkori történelem egyik legjelentősebb kutatója. A kötet a S. Fischer Verlag és az Atlantisz Könyvkiadó együttműködésében jelenik meg.

Nemeskürty István - Magyar ​századok
Gondolatforgácsaimat ​egy engem évtizedek óta kínzó, ám megoldani nem sikerült kérdés köré csoportosítottam: miért szűnt meg a regnum, a magyar állam 1541-ben, bár a nemzetet a közakarat a nyelv segítségével fenntartotta, sőt koronként fel is virágoztatta? Noha a honfoglaláskor egy nemzetség tagjaiból nemzett népességet tekintettek nemzetnek, a viszonylag hamar egybeolvadt törzsek, általánossá terjed vén köztük a magyar nyelv és az abból fakadó gondolkodásmód, a regnum lakóit mind a nemzet tagjainak ismerték el, akkor is, ha később fogadták be vagy telepítették őket: például a ma németnek, olasznak, szlávnak, arabnak, töröknek, kunnak, besenyőnek nevezett népcsoportokat. Ez akkor is igaz, ha a nemesség hajlamos volt önmagát, főleg országgyűlések alkalmából, a nemzet kiváltságos tagjának tekinteni. Csakhogy a nemesség ősei már Szent István óta szomszéd népek leszármazottai voltak! Különösen nyugtalanító kérdés, hogy az 1920-ban újjáalakult magyar állam a kezdeti, másfél évtizedes eredményes önépítés és önszervezés után miért szolgáltatta ki magát feltétel nélkül egy nála erősebb, átmenetileg sikeres hatalomnak, miért vált annak fegyveres szövetségesévé két világbirodalom (Szovjetunió, USA) ellenében? A háborús vereség pillanataiban miért nem igyekezett kibújni a hurokból, mint ugyanakkor mások, például Románia? Vagy ha az akkori kormány, ügyetlenül ugyan, de igyekezett, miért ragaszkodott mégis a nemzet, az országlakosság a vesztes, hűtlen, Hitler vezette "náci" Németországhoz, vállalva a pusztulást és a büntetést? 1989-től kezdve pedig miért nem sikerül a nemzet államának ténylegesen, egységesen kormányzott országgá válnia? Botrány botrányt követ. Hová jutottunk? Önhibánkból, de miért? A végső válasz író és olvasó együttgondolkodásából születhet meg.

Szűcs Jenő - Nemzet ​és történelem
A ​nemzet a modern kor terméke, de előzményei visszanyúlnak a középkorba. Szűcs Jenő tanulmánykötetének újbóli kiadását éppen az indokolja, hogy a nemzeti kérdés történeti és aktuális megítélését - amely oly sok vitát váltott ki és vált ki ma is - a kérdés korai historikumának analízisével megvilágítja, s a nemzeti történelem oly gyakran "torzult" látószögét kiigazítja. _Módszere_ nem a puszta leírás, hanem a kritikai elemzés; _célja_ nem színes példatár összeállítása a nemzeti lét előtörténetéből, hanem a vizsgált korba és az egyetemes történeti fejlődés keretei közé állítja be a nemzet középkori fogalmát és a nemzeti tudat korai előzményeit.

Hanák Péter - A ​Kert és a Műhely
Hanák ​Péter új tanulmánykötete nem a politika- s nem a gazdaság- és társadalomtörténet oldaláról, hanem a kultúrtörténeti folyamatok és jelenségek felől közelíti és világítja meg a kelet-közép-európai régió történeti problémáit. A kötet kultúrtörténet-értelmezésében, módszereiben és egy fontos regionális vonatkozásában új látásmódot kínál. A kultúrtörténetet nem korlátozza a magas kultúra csillogtatására, a csúcsok kultúrturisztikai megközelítésére, hanem a fogalmat és a tartalmat szélesebb művelődési értelemben kiterjeszti a mindennapi szokás- és ízléskultúrára, és belefoglalja az alsó rétegek, az egykoron írástudatlan nép gondolkodásmódját is. ezek az új témák új források megszólaltatását is megkívánták. A kötet szeretné meggyőzni olvasóközönségünket, hogy nemcsak a hatalmi szféra harcai, nemcsak a kormányzók és a kormányzottak, az elnyomók és az elnyomottak drámai összecsapásai formálják a történelmet, és hogy nemcsak a közfogyasztási szintre redukált áltörténeti krimik lehetnek érdekfeszítők, hanem az ember önmagát és környezetét újrateremtő civilizációs tevékenysége, békés mindennapjai is beletartoznak a megőrzendő történelembe, és akár olvasmányosak is lehetnek. Az itt közreadott tanulmányok nemcsak a történetírás tematikáját, hanem látóhatárát is tágítani szeretnék. Budapest, a dinamikusan terjeszkedő iparváros, a Műhely kulturális fejlődését egybevetik a szomszéd főváros, a virágzó kertkultúrával büszkélkedő Bécsével. Időnként kitekintenek a szélesebb közép-, és kelet-közép-európai régió kultúrájára, mennyi hasonlóság található a régió nemzetileg elkülönülő kultúrájában a polgári lakáskultúrától a munkásság lakásviszonyaiig, a színháztól a kórházig, az operától az operettig, a valcertől a polkáig és a csárdásig, a művelt nagyvárosi elit mentalitásától a falusi szegénynép világlátásáig. Azt is mondhatjuk: Európa e régiójában még a nacionalista ellentétek, az önképek és az ellenképek, az egymást pusztító gyűlölet és az önvigasztaló humor is egy tőről fakadnak. Alkalmasint ez a kötet is azért született meg, mert létezett, egymást áthatva fejlődött, ma is létezik, él, és talán nem hullik szét a kelet-közép-európai népek közös kultúrája.

Eric Hobsbawm - A ​nacionalizmus kétszáz éve
"A ​»nemzeti kérdés« köztudottan ellentmondásos téma. Nem volt célom, hogy kevésbé ellentmondásossá tegyem" - írja E. J. Hobsbawm könyve előszavában. A kötet eredetileg egyetemi előadásokra épült, majd 1992-ben kiegészült, éppen azoknak a robbanásszerű változásoknak a hatására, amelyek századunk nyolcvanas-kilencvenes éveiben bekövetkeztek. Ha csak a Szovjetunió felbomlására, Jugoszlávia polgárháborúira, a Közel-Kelet nacionalista mozgalmaira utalunk, aligha kell bizonygatni a téma rendkívüli jelentőségét, időszerűségét. És ha mindehhez hozzávesszük a szerző élvezetes stílusát, az élőbeszéd laza közvetlenségét, bizton állíthatjuk, hogy a kutatókon kívül a művelt olvasók is élvezettel forgathatják a művet. Kötetünk felsőoktatási segédkönyv.

Ivan Vazov - Rabigában
A ​regény az 1876-ban indult, Bulgáriát a török uralom alól felszabadítani akaró háború idején játszódik, nem elsősorban a harcról magáról, mint inkább a lelekben végbemenő változásokról szól, hogy egy elnyomott nép, hogyan ébred "álmából" és hogyan veszi fel a harcot elnyomóival szemben.

Beolvas%c3%a1s0102
Dreaming ​Our Neighbour Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Dreaming ​Our Neighbour
There ​have been times in our recent history when it seemed like the concept of neighbour had failed or become obsolete , but precisely for this reason a re-thinking and re-positioning of the neighbour is needed. we try to connect the questions of the spirit of Central Europe sixty years afther the Shoa, with the vision of searching for security, rights and responsibilities in our globalised brave new world in the XXIst century. So in this book, we explore the notions of 'self' and 'other', leading to a deepened understanding of how we relate to the other human beings with whom we share this globe.

Gáll Ernő - Kelet-európai ​írástudók és a nemzeti-nemzetiségi törekvések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szarka László - A ​szlovákok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_225088
Hazám Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Hazám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tomas Venclova - Litvánok ​és...
A ​litván irodalom büszkesége, aki 1977-ben száműzetésbe kényszerült (ezt követően a Yale-en és a Harvardon tanított) nemcsak költőként (magyarul is jelent már meg kötete), hanem esszéíróként is a mai világirodalom legjelesebb alkotói közé tartozik. Barátja, Joszif Brodszkij frappáns meghatározása szerint Venclova "három irodalom hálás fia" - egyaránt otthon van a litván, az orosz és a lengyel kultúrában, s részben ennek köszönhető, hogy különleges érzékenyéggel tárgyalja a kelet-európai nemzetek és kultúrák közti viszonyokat. A kötetben szereplő írások leginkább ezt a kérdéskört érintik: a litvániai zsidóság történetét, Litvánia kapcsolatát Oroszországgal, Lengyelországgal, a Nyugattal, Litvánia helyzetét a posztkommunista, globalizálódó világban. A kötet legfőbb értéke talán az, hogy a nyugati olvasók számára érthetően és szuggesztíven tárgyalja a kelet-európai nacionalizmusok problémáit, s miközben gyakran kíméletlen őszinteséggel beszél a litván (és egyéb) nacionalisták által elkövetett bűnökről s általában a litván történelem sötét fejezeteiről, megmutatja a kelet-európai hazafiság erőteljes és pozitív szerepét is (jó lenne, írja például, ha "a nyugatiak valamivel kevésbé viszolyognának a nacionalizmustól"). Venclova kötete mindemellett hallatlanul izgalmas kultúrtörténetileg is - a Vilniusról vagy általában a litván nemzetkarakterről szóló írása a magyar olvasók többsége számára jórészt ismeretlen s ugyanakkor hozzánk mentalitásban, a problémák kezelésében nagyon közel álló világot mutat be: lenyűgözően eleven, költői esszéstílusban. Válogatta, a szövegeket az eredetivel egybevetette, a jegyzeteket és az utószót írta: Bojtár Endre.

Keresztury Dezső - A ​magyar önismeret útja
"A ​nemzeti közösség mibenlétéről s kialakulásáról sokféle elmélet szól, abban azonban mind egyetért, hogy a fejlődés betetőzője, a közösség összetartozásának talán legfontosabb kifejezője a nemzeti öntudat, vagy kissé átfogóbb, s mélyebb jelentésű szóval a nemzeti önismeret. Ha az a felfogás, hogy a közösséget az teszi nemzetté, hogy annak tartja magát, nem fejezi is ki a teljes igazságot, bizonyos, hogy a nemzet az önismeret által emelkedik ki a pusztán csak tenyésző lét formájából; ebben a síkban szemléli önmagát, múltja emlékezetét, jelene adottságait s jövője álmait; ebben nemesedik nyers életösztöne hivatástudattá, túlhabzó életereje erkölcsi eszmények vagy politikai célok által irányított vállalkozássá."

Covers_267713
Erdély ​jelene és jövője Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Erdély ​jelene és jövője
Sajátos ​magyar sorsunk, hogy a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben vagy éppen szórványban élő magyar népcsoportjának gondjait párhuzamosan vállalják fel a szülőföldi pártok, szervezetek és kisebbségeinknek elkötelezett anyaországbeli szövetségesek. (Murvay Sámuel) Az erdélyi magyarság gerincét elsősorban nem a román nacionalizmus hajlította meg, az még erősítheti is - súly alatt a pálma -, hanem a magyar önfeladás. (Beke György) Fennáll az etnikumok között a kulturális különbség is. Nem felsőbbrendűség, vagy alsóbbrendűség, hanem különbözés. Alapvető különbözés. (Borbély Imre) Bebizonyosodik, hogy nem tartós semmilyen diktált békerendszer, amelyet az önrendelkezés jogával ellentétben alkottak meg. (Eva Maria Barki) Keressük a jövőt, keressük annak a lehetőségét, hogy az erdélyi magyarság, maga Erdély is kitaláljon abból a drámai helyzetből, ahová az elmúlt hetven esztendő alatt került. (Köteles Pál) Azon buzgólkodnak már hetven éve, hogy vagy beleolvadjunk, vagy kiűzessünk. (Tőkés László) A kisebbségi magyarokkal való kapcsolattartásunk meghatározó eleme az, hogy nem mi, hanem ők döntik el a kapcsolattartás mikéntjét. (Bálint-Pataki József) Különös félelem ez. Nemcsak a gyöngébb tart az erősebbtől, hanem az erősebb is a gyöngébbtől. (Székelyhidi Ágoston) Miért ne lehetne elfogadni a svájcihoz egészen hasonló történelmi, etnikai és kulturális tényeket Erdély esetében is? A kérdés persze szónoki: erre a szónoki kérdésre egyszer mégis felelni kell. (Pomogáts Béla) Nyilván felvetődik a kérdés, várható-e, várhatjuk-e: a többségi nemzetek annyira demokratizálódnak, hogy saját maguktól kínálják fel a kisebbségi jogokat? Az önrendelkezés jogát. (Konthur Bertalan) Mindenképpen összehangolt és nem szétforgácsolt tevékenység szolgálná az olyannyira szükséges magyar kisebbség-koncepciókialakítását. (Sebestyén Teleki István) A kisebbségi lét tulajdonképpen a megmaradásnak és a túlélésnek a művészete. (Duray Miklós) A kárpátaljai magyarságnak kezdettől fogva az az elképzelése, hogy csak valamilyen autonóm alakzat keretében biztosíthatók fennmaradásának feltételei. (Balla D. Károly)

Covers_180246
Itt ​élned, halnod kell Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Itt ​élned, halnod kell
Műbőrkötéses ​kiadvány. Híres íróktól olvashatunk egy-egy részletet, idézetet, amelyek Magyarország nemzettudatát mutatják be. Az idézetek hossza természetesen nem esik egybe a szerzők valódi vagy vélt nagyságával, legföljebb arról van szó, hogy némely problémát ők közelítettek meg leginkább használhatóan. Kötetünk a Bölcsességek könyve három kötetéből készült tematikus válogatás, jócskán kiegészítve ott nem szereplő /általában frissebb/ anyaggal. A szerzőkre vonatkozó adatok és az idézetek forrása is föllelhető a Bölcsességek könyve köteteiben.

Pászka Imre - A ​román hivatáselit
A ​múlt század végi és a két világháború közötti román társadalomban a nemzeti identitás és legitimáció erővonalai mentén azok az irányvonalak voltak a leginkább meghatározóak, amelyek korspecifikus külső eszmei áramlatoktól is inspirálva rendelkeztek a nem realizált modernizációból fakadó társadalmi-intézményi diszfunkciók szociológiai alapjaival. Dolgozatunk a nemzettársadalomról való ismereteknek és tudat/tudás konstrukcióknak azt a partikuláris, egyrészt értékkonzervatív, másrészt a radikális jobboldalhoz kapcsolódó vonulatát vizsgálja, amelyben a hivatáselit a román nacionalizmus ideológiáját tudományos, filozófiai, mitologikus, etikai, vallási stb. dimenziókban szerkesztette meg. Ezen dimenziók közös vonása - az időbeli és külső minták szerinti hangsúlyeltolódások ellenére - a túlsúlyosan tradícióra mint a nemzeti identitás, autencitás és legitimáció bázisára való orientáltság. Ebből adódik, hogy a romantika, a neoromantika és az újkonzervativizmus külső mintái alapján szerkesztett identitás-legitimáció nem a modern konzervativizmus szekuláris vonala mentén hatott, hona kezdetei ebbe illeszthetők, hanem annak másik formáját, a tradicionalizmust a tudat- és tudásstruktúrákban degradált módon fejezte ki.

Bodor Pál - Szélmalomjáték
E ​kötet címe nem azért Szélmalomjáték, mintha a szerző szerint szélmalomharc lenne minden hadakozás, és játék minden írás. Szélmalomban kitűnő lisztet lehet őrölni. Persze kár, hogy néha két szélmalomban őrölünk- azok is, akik együvé tartozunk. Másfelől a szerző arra gondol, hogy a széljárás nem mindig kedvező- ámde csak a teljes szélcsend félelmetes; no meg az, ha kalózok fogják ki a szelet vitorláinkból. Valljuk meg azonban: szélcsendre az elmúlt évtizedekben aligha panaszkodhattunk. E kötet: szemelvényes összeállítás egy kis szélmalom fedélzeti naplójából. Följegyzések a hullámzó szárazföldről. Anyanyelvről, nemzetiségről, irodalomról, testvériségről. Magyarokról, románokról, más közeli és távoli földek lakóiról. Bodor Pál

Lancziandrasborito1
Nemzet ​és radikalizmus Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Nemzet ​és radikalizmus
Új ​nacionalizmusok a globalizáció árnyékában? Ma még nehéz megmondani, milyen irányt vesz Európa belpolitikája a jóléti állam elbizonytalanodása és a multikulturális társadalmi eszmény kudarca után. Egyelőre annyi látszik, hogy Európa-szerte új pártok törnek utat maguknak, amelyeket elsősorban a nemzeti szuverenitás iránti elkötelezettség tesz hasonlóvá Skandináviától Magyarországon és Bulgárián át Franciaországig. Fiatal magyar kutatók azt tűzték ki célul ebben a kötetben, hogy a politikatudomány eszközeivel bemutassák egy új pártcsalád születését, melynek tagjait rendszerint radikális jobboldali pártoknak szoktak nevezni. A könyv tényszerű leírást ad, így összességében talán több kérdést maga után hagyva, mint választ. Éppen ettől gondolatébresztő. Lánczi András

Mezei Károly - A ​gazdaság van az emberért, és nem fordítva
Van ​egy mutató, amellyel a nemzeti összefogás erejét vizsgálják a társadalomkutatók. Ez a társadalmi tőke, vagy más szóval a társadalmi kohézió. Jelzi, hogy a társadalomban mekkora az összetartás, az egymásba vetett bizalom mértéke. Ha az emberek beszélgetnének egymással, ha lennének közösségek, és elmondanák, kivel mi történt, jobban megértenék a világot is maguk körül.

Csepeli György - Csoporttudat ​– Nemzettudat
Az ​utóbbi években keletkezett társadalom-lélektani tanulmányait, esszéit gyűjtötte össze ás rendezte kötetbe Csepeli György - amelyekben nemcsak egy fiatal kutató és egy fiatal tudományág kettős "fejlődésregénye" tárul fel és bontakozik ki, de társadalmi, emberi viszonyaink, viselkedésünk, beidegzettségeink is mérlegre kerülnek. A nagy felkészültséggel, szellemesen, polemikusan és konkrét vizsgálatok alapján megírt dolgozatok előbb az emberkép és szociálpszichológia, utóbb a csoport - nemzet kérdéseit járják körül, s ekként - többek között - szóba kerülnek vitakultúránk, tájékoztatásunk betegségei, a gazdasági reform társadalom-lélektani következményei, a mindennapi élet vagy éppen a "rosszindulatú társadalmi folyamatok" - míg a nemzeti kérdést is más oldalról, konkrét kutatások felől közelíti meg Csepeli: mit is jelent magyarnak lenni az 1970-es években és különféle társadalmi rétegekben, nemzeti tudatunk "szekrényében" miféle, rögzült ítéletek "csontvázait" őrizzük, mit jelentenek az előítéletek, mit a nemzeti karakter fogalma. A korszerű szemlélettel, eredeti szellemmel és társadalmunk alapkérdéseire koncentrált figyelemmel megírt esszé- és tanulmánysorozat nemcsak izgalmas "diagnózis", vitaindító és tudományos vallomás, de érdekfeszítő olvasmány is, mindazok számára, akik társadalmunk problémái iránt még (már) érdeklődnek.

Covers_148851
Nemzeti ​olvasókönyv Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Nemzeti ​olvasókönyv
A ​könyv antológia, hajdanvolt nagyjainktól (pl. Kölcsey Ferenctől, Tamási Árontól, Móra Ferenctől, Szemere Bertalantól, Szerb Antaltól, Széchenyi Istvántól, Csécsy Imrétől) közöl gondolatokat a XVI. századtól a XX. századig. Olyan témákat érint, mint a haza és a haladás, az anyanyelv, a sajtószabadság, a hazaszeretet, a történelmi tudat stb. Üdítő kiegyensúlyozottság jellemzi.

Lázár Guy - Lendvay Judit - Örkény Antal - Szabó Ildikó - Többség-kisebbség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ivan Vazov - Iga ​alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

L'ubomír Feldek - Szomorú ​komédiák
A ​gogoli indíttatású abszurd Metaforá-ban a darabbéli Szerző a szó szoros értelmében elveszíti a fejét a csábos Brigitta csókjától. Fej és test ettől kezdve külön életet élnek, számtalan bonyodalomba sodorva tulajdonosukat. Az ennivaló nagynéni-ben, ebben a vérbő bohózatban nemcsak képletesen, de ténylegesen is elfogyasztják a címszereplő nagynénit. A pandúrból lett begyár formabontó, groteszk története, a Jánosik á la Vivaldi a szertelen költői képzelet adta ötleteket és valós történelmi tényeket, operett-dalbetéteket és magvas filozófiai eszmefuttatásokat keverve-ötvözve tanít a nemzeti hagyományok és múlt elfogulatlan értékelésére, nemzeti önismeretre - minden népet.

Grandpierre K. Endre - Őshonos-e ​a magyar a Kárpát-medencében?
A ​h o n f o g l a l á s hangoztatása egybeesik azoknak a környező országoknak a propagandájával, amelyek a trianoni világfölforgatás folytán országnyi részeket ragadtak el a Történelmi Magyarország felségterületéből, és akik saját leleményeik alapján azt állítják, hogy nem mi, hanem ők a Kárpát-medence őslakói, a magyarok fegyveres ázsiai betolakodók. Ez az állítás a magyar hivatalos történelemírás h o n f o g l a l á s- elméletével párosulva jelentős mértékben hozzájárult a trianoni döntés kicsikarásához és igazolásához. Döbbenetes párhuzam ez: mindkét fél, a nyertes is, a vesztes is, a magyar is és ellenfelei is ugyanazt állítják. Beleütközünk tehát az érthetetlenbe, ez pedig csalhatatlanul jelzi: a kérdés mögött valami rejtély lappang. Ennek kell utánajárnunk.

Shlomo Sand - Hogyan ​alkották meg a zsidó népet?
A ​„mítoszromboló”, a legjobb történelmi szakkönyv francia díját elnyerő szerzőről Tony Judt, a neves történész így nyilatkozik: „…az egyedülálló és kivételes sorsú – elűzött, elszigetelt, vándorló, majd végül jogos földjére hazatérő – nép elfogadhatatlan mítosza helyett a zsidóság történetének új olvasatát tárja elénk, amely meggyőzően illeszkedik az egész emberiség történelmébe. Lelepleződik a – más népekéhez hasonlóan – öncélú és nagyrészt kitalált zsidó múlt, amely oly sok konfliktust eredményezett a jelenben. Mindenkinek, aki érdeklődik a Közel-Kelet iránt, el kell olvasnia ezt a könyvet.”

Kollekciók