Ajax-loader

'oszmán birodalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismail Kadare - A ​háromlyukú híd
Ismail ​Kadare, a Nobel-díjra jelölt albán író a kortárs világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A háromlyukú híd című remekművének egyik pillére egy régi ballada - alapmotívuma a magyar népköltészetből is ismert -, mely elbeszéli, hogy emberáldozatra van szükség, ha az építők azt akarják, hogy ne dőljön le a vár, amelynek épp felhúzzák a falait. A befalazott balladája azonban a hiszékeny, babonás nép hallgatólagos segítségével arra szolgál, hogy a hídépítő társaság legyőzze riválisát, a Kompok és Tutajok egyesületét, s egyeduralkodóvá váljon az átkozott Ujante folyó fölött. "Hogyan leszel képes Ázsia részeként létezni, ó, én szép Arberiám?" "...most a holdfényben az a benyomásom támadt, hogy a körülöttem elterülő egész hatalmas síkság vérben úszik, és a hegyek porrá omlanak. Láttam a török hordákat, ahogy végigdúlják Európát, hogy egészen az óceánig kiterjesszék az iszlám határait. Láttam a tüzeket, a felcsapó lángokat és a hamut, emberek és krónikák elszenesedett maradványait. És láttam nagyszerű táncainkat, zenénket, ruháinkat és nyelvünket, ahogy kétségbeesetten menekülnek a hegyekbe... Ez a sors vár az albán nyelvre, a hegyek közé kell rejtőznie, kitéve a mennydörgés, a villámok és a lavinák pusztító erejének, a völgyek és a síkságok elnémulnak."

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Jean-Pierre Montcassen - Meliki
Ferhat, ​a kiszolgált janicsár a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, és önmagát is meglepi azzal, hogy otthonába viszi a haldokló kislányt. Boriska a mindene lesz, az egyetlen, aki örömet hoz a napjaiba, és akivel oly' szívesen megy solymászni. De a környezettől óvakodni kell, a véletlenül elejtett magyar szavak veszélybe sodorják őket. Kettejük csodaszép barátságának és gyöngéd szerelmének története ez a regény, melyet átitat az ezerhatszázas évek történelme, és az Oszmán Birodalom színes, kavargó világa.

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

Gül Irepoglu - Az ​ágyas
A ​történet a XVIII. századi Oszmán Birodalomban, Abdülhamid szultán udvarában, a hárem pompázatos világában játszódik. Abdülhamid hatalomra lépése előtt negyvennégy évig élt elzárva. A trónra kerülve maga mellé veszi háremagaként egyetlen barátját, a félvér Cafert - ennek ára azonban egy fájdalmas operáció, amely megfosztja őt a férfiasságától. Aşkidilt, a háremhölgyet egyszer éri a kivételes kegy, hogy a szultán vele tölti az éjszakát. A fiatal lány beleszeret a szultánba, akit szintén nem hagy hidegen a találkozás, azonban megfutamodik érzelmei elől, és többé nem rendeli magához a lányt. Közben egyikük sem veszi észre, hogy a jóképű, fiatal háremaga hogyan fogja megváltoztatni hármuk viszonyát. Cafer ugyanis szerelmes Aşkidikbe Prof. Dr. Gül Irepoglu Huszonhat évig oktatott az isztambuli egyetemen, s kurzusokat tartott a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és romantika művészetéből, illetve a török művészettörténetből. Számos publikációja jelent meg a XVIII-XIX. századi festészet, a szultánokról készült portrék, a Kelet és Nyugat közötti művészeti kapcsolatok, illetve az ékszertörténet témakörében. Tagja a Török UNESCO Bizottságnak, és elnöke a török Nemzeti Kulturális Örökség bizottságának, illetve a TAC (Türkiye Anit Çevre Turizm Degerlerini Koruma Vakfi) alapítványnak

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán asszonya
A ​lebilincselő első kötet, Hürrem, Szulejmán ágyasa után végre itt van az izgalmas folytatás, melyben rendkívül felgyorsulnak az események. Ezúttal a visszaemlékezések helyett a cselekményekre helyeződik a hangsúly, s ahogyan az alcím is sugallja, valóban veszedelmes évek következnek. Hürrem, aki teljesen elcsavarta Szulejmán szultán fejét, továbbra sem nyugodhat meg, hiszen valaki mindig veszélyezteti a saját vagy családja életét, s még egy gyermekkori románc is a feje tetejére állítja a helyzetet. Családja pedig napról napra gyarapszik, több fiúnak és egy lánynak is életet ad időközben. Ezáltal is igyekszik megtartani és lehetőleg megerősíteni a befolyását a palotában. Ennek érdekében mindenre képes, a sejhüliszlám manipulálását is beleértve, amivel eléri, hogy muszlimmá válhasson. Így Szulejmánnak sem hagy más választást, minthogy feleségül vegye őt. Több korábbi szereplővel is újra találkozhatunk. Ibrahim, aki szadrazamként és a szultán húgának, Hatidzsének férjeként Szulejmán után a birodalom leghatalmasabb férfijává válik, nem adja fel a harcot egykönnyen. Hürrem eszén azonban még ő sem képes túljárni... Hürrem Iszkender pasával szövetkezik Ibrahim ellen, akit cselszövéseik révén sikeresen távol tudnak tartani a palotától. Gülbaharról sem szabad megfeledkezni, aki Hürremhez hasonlóan fiát igyekszik a trónra ültetni. Hürrem visszahívatja őt Isztambulba, hogy Szulejmán összes fiát körülmetéltesse, ez azonban váratlan gondokat zúdíthat még a fejére... Természetesen segítségből sincsen hiány. Tacsam Nojan ismét visszatér Hürrem mellé, ezúttal kémként. Dzsáfer, aki felnőve a rejtélyes Tacsam erejével is vetekszik már, Hürremért még az életét is feláldozná. Mindezek mellett tanúi lehetünk a következő generáció örökösödési harcainak, több külföldi hadjáratnak, számtalan tragédiának és örömteli eseménynek egyaránt. Hogyan végződik majd Hürrem sorsa, amit többen is megjósolni véltek? Eléri-e azt, amire mindennél, még az életénél is jobban vágyik? Ezekre választ kapva nem csupán a népszerű TV sorozat rajongóit, hanem minden olvasót biztosan elámít majd Hürrem küzdelme a hatalomért és a családja túléléséért.

Fodor Pál - Hegyi Klára - Ivanics Mária - Török ​és tatár hódítók
Oszmán, ​Szelim, Szulejmán, Dzsingisz kán és Timur Lenk neve egykoron rettegéssel töltött el mindenkit Európa-szerte, a Közel-keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az ő, illetve a kötetben még szereplő I. Bajezid, II. Mehmed, a Körprülü nagyvezírek és a krími tatár kánság legjelentősebb uralkodójának, Gázi girájnak az életrajzain keresztül ismerhetjük meg a hódításra épülő két nagy - a török és a tatár - világbirodalom belső felépítését, működését, s megtudhatjuk, hogyan sikerült évszázadokon át szinte "az egész világot" uralmuk alá hajtani a Balkántól az Eufráteszig, a Kaszpi-tengertől a Sárga-folyóig.

Peter Prange - Az ​utolsó hárem
A ​cserkesz Fatma és az örmény Elisa testi-lelki barátnők. Egy kurd robbantás következtében a kis török falu lakossága elpusztul, s a magukra maradt kislányokat a szultán háremébe viszik. Itt, a háremben válik felnőtté a két lány, miközben kiismerik a szeráj életének minden csínját-bínját. Megtanulják, hogyan kell viselkedni a szolgálatukra és őrzésükre kirendelt eunuchokkal, és hogyan kell túljárni társnőik eszén, hiszen ebben az aranyketrecben több száz szebbnél szebb ápolt nő csak azt várja, hogy a szultán rátekintsen, és éjszakára magához hívja. A gyönyörű Fatma hárembeli neve Fatima lesz; ügyes mesterkedésekkel sikerül felkeltenie a szultán érdeklődését. Ő lesz az uralkodó első számú kegyencnője. Elisának különös tehetsége van a zenéhez. Ő a szultán felolvasója, levélírója, nő létére az uralkodó egyik bizalmi embere. Ezzel ő is kivívja társnői irigykdését. A hárem zárt luxusvilágában kegyetlen harcok dúlnak. Amikor Fatima a szultán gyermekével terhes lesz, kegyvesztett társnője az anyaszultána hallgatólagos jóváhagyásával megmérgezi riválisát. A bátor Elisa becsempészi a hárembe Félixet, a német orvost, aki megmenti Fatimát és a születendő gyermeket is. 1918-ban Törökországban elűzik a szultánt, és szélnek eresztik a háremhölgyeket. Elisa és Fatima nehezen igazodik el a számukra ismeretlen, kinti világban, útjaik elválnak egymástól... Peter Prange regénye a nemzetközi és a németországi sikerlistákat vezeti.

Türk Attila - Az ​Oszmán Birodalom története
Az ​oszmán birodalom története

Yaşar Kemal - Az ​Ararát legendája
Az ​egyik legnépszerűbb, Nobel-díjra is többször jelölt török író, Yasar Kemal tündéri szépségű könyve az örök szerelemnek állít emléket. A mitikus Araráton egy elkóborolt paripa a múlt ködébe vesző hagyományt éleszt újjá, mely miatt a dacos és büszke hegyi kurdok szembekerülnek az oszmán birodalmat képviselő pasával. A pásztor főhős balladisztikus románca a pasa lányával, és a sok szálon bonyolódó történet sajátságos varázst hordoz magában, betekintést nyújtva a kaukázusi népek világába is.

Demet Altınyeleklioğlu - Ibrahim ​és Hatidzse
Egy ​sorscsapások után újjászülető hercegnő és egy nagyravágyástól elvakult szadrazam. A végzet egymás karjaiba sodorja őket. Egyikőjük az egyetlen leánya Javuz Szelim szultánnak, kinek haragja élesebb a kardnál s dühe felér ezer halállal; és Hafsza szultánának, kinek bölcs tanácsai segítik a túlélést a veszélyekkel teli palotában. Ő a leendő szultán, Szulejmán húga. Hatidzse szultána. Álmaiban azonban ő az ókori Iránt uraló Tomirisz királynő. Másikuk egy nagyra törő ábrándokat dédelgető rabszolga, akit gyermekkorában kalózok szakítottak el a családjától. Képességeinek és szerencséjének köszönhetően egy özvegy szeretőjéből és borászatának igazgatójából csakhamar Szulejmán legbizalmasabb barátjává válik. S egyúttal a szultán ágyasaként a trónra áhítozó Hürrem legádázabb riválisává lesz. Pargali Ibrahim. Képzeletében pedig ő a makedón hódító, Nagy Sándor. Az élet szörnyű megpróbáltatási csak az ellenszenv tüzét hagyják lángra lobbanni szívükben. Hatidzse a lelkében tátongó űrt igyekszik kitölteni, melyet egy sose volt boldog fiatalság és egy elveszett románc fájdalma okoz. Ibrahim egy rettenetes titkot hordozva egy csodáért fohászkodik, hogy beteljesíthesse bosszúját. S egy napon találkozott az ösvényük. Ám a szikra, melyről úgy hitték, hamar kialszik, hatalmas lángokkal égett, s bár szívüket hamuvá porlasztotta, megváltoztatták a birodalom történelmének menetét.

Ann Chamberlin - Szafije, ​a Szultán háremhölgye
Ann ​Chamberlin regénye a 16. századi egzotikus és fényűző oszmán birodalmba kalauzolja az olvasót. Valódi történelmi személyek kelnek életre a “női szultánok uralmának” nevezett időkből. E cselszövésekkel teli időszaknak Hürrem volt az egyik sarokköve. Egy velencei fiatal nemeslány történetét ismerhetjük meg, aki egy nap kalózok kezébe kerül, akik eladják a szultán háremébe. Azonban a lány eltökélt és megfogadja, hogy nem engedi, hogy rabszolga sorsba kényszerítsék, ő többre hivatott. Sajnos a lány megmentésére siető fiatal férfinek hatalmas árat kell fizetnie. Egy élénk, romantikus történet keveredik a történelem nyers valóságával. 1562-ben Giorgio Veniero, egy 15 éves árva matróz- aki a regény kétharmadát elbeszéli - (a középső harmad harmadik személyben íródott), belopózik egy velencei kolostorba, hogy átadjon egy üzenetet a velencei dózsétól Szófia Baffonak, aki a távoli Korfu kormányzójának az alig 14 éves lánya. Szófiának azonnal haza kell utaznia, hogy eleget tegyen apja akaratának és hozzámenjen feleségül ahhoz a férfihoz, akit édesapja neki szán. Különben: a Dózse “keresztbe rak téged a térdén és úgy elpáhol mintha a saját lánya volnál”. A gyönyöröű és nagyon ravasz lány Korfu felé veszi az irányt egy hajón, ám Giorgio oldalán, aki belehabarodva Szófiába megakadályozza a lány szökését egy másik fiatal nemesemberrel. Egy nap a hajót megtámadják a törökök, Szófiát magukkal viszik. A szerelmes Giorgio elkíséri a lányt Isztambulba, így önként vállalva a rabszolgaságot. Szófia szépségének köszönhetően azonnal a szultáni palotóba kerül. A háremi élettől elbűvölve és a szultán édesanyjának bizalmába férkőzve, Szófia nem csupán megízleli de kihasználja az elnyert hatalmat. Sajnálatos módon, Giorgio Venieronak nem jut ebből a szerencsés sorsból. Nem csupán a rabszolgák szörnyű sorsára jut, de még férfiasságát is elveszti. A történet keserédes csúcspontján a két fiatal ismét találkozik… Ami igazán lenyűgözövé varázsolja ezt a történetet, az az iszlám kultúra elragadó leírása, beleértve Giorgio fájdalmas rabszolgává válását is. A történelmi regények egy eleven és pazar fajtáját veheti kézbe az olvasó.

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán ágyasa
Szulejmán, ​és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürrem szultána szenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba.

Sudár Balázs - A ​Palatics-kódex török versgyűjteményei
Török ​költészet és zene a XVI. századi hódoltságban A Palatics-kódex a XVI. századi török hódoltság kulturális életének páratlan emléke. A muszlim és a keresztény kultúra közötti kapcsolatot mutatja be: hét nyelven íródott - törökül, perzsául, arabul, latinul, horvátul, németül és magyarul. A szövegek sokféle témával foglalkoznak: találunk közöttük Luther-zsoltárokat, magyar karácsonyi éneket, török verseket és dalszövegeket, de körömvágási babonákat, asztrológiai feljegyzéseket, török-perzsa társalgási zsebkönyvet, sőt Korán-kommentárokat is. A török versgyűjtemények alapján a kézirat keletkezési ideje és helye is nagy valószínűséggel meghatározható: a hódoltságban állította össze egy valószínűleg magyar származású renegát 1855/89-ben. A három nagy csoportba - muszlim klasszikus költészet, török énekmondás, klasszikus dalszövegek - sorolható versek az oszmán költészet teljes keresztmetszetét adják, s azt bizonyítják, hogy az oszmán-török kultúra még a határvidék mostoha körülményei között is virágzott. E versek éppen azt a közeget villantják fel, amelyet jeles költőnk - s egyben első törökös műfordítónk -, Balassi Bálint is jól ismert. Az antológia háttereként a hódoltsági török művelődés, az oszmán zene- és irodalomtörténet vázlatos ismertetése szolgál.

Karen Essex - Athéné ​elrablása
Mary ​Elgin élete legfontosabb utazására indul 1799-ben: az Oszmán Birodalom felé hajózik. Mellette férje, Lord Elgin, az ambiciózus politikus, aki rövid udvarlás után kérte feleségül. A férfi nagyra törő terveket sző: Konstantinápolyba kinevezett brit nagykövetként semmitől sem riad vissza, hogy Angliába szállíttassa az ókori görög műkincseket. Legfőképpen az Akropoliszon álló, Pallasz Athénének szentelt templom csodálatos erőt sugárzó szobraira fáj a foga. A mentőakciónak szánt romboláshoz a diplomáciai érzékkel megáldott felesége segítségére van szüksége... A hírneves szobrász, Pheidiasz Kr. e. 441-ben -Periklész megbízásából- Pallasz Athéné képmásán dolgozik, ám az óriási szobor arcvonásai kifognak rajta. A csodálatos alkotáshoz egy gyönyörű asszony arca illik, felkéri hát titokban Aszpasziát, a nagy hatalmú Periklész kedvesét, hogy legyen a modellje. A kalandos sorsú Aszpaszia minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse az államférfi álma megvalósulását: hogy felépülhessen az istennőt dicsőítő templom Athén legszentebb helyén. Csakhogy a városállam polgárai nem nézik jó szemmel a kétes hírű nő egyre növekvő befolyását... Karen Essex (Kleopátra, A fáraó, Leonardo hattyúi) történelmi hitelességgel megírt könyvében a két nő váratlan fordulatokban gazdag életét tárja fel az olvasó előtt, megismertetve bennünket a világ egyik legértékesebb műgyűjteményének, az Elgin-márványok történetével.

Bernard Lewis - Isztambul ​és az oszmán civilizáció
1453 ​májusában az ifjú Mohamed szultán, akit a Hódító jelzővel ruházott fel a történelem, utolsó csapást mért Konstantinápoly falaira, és a császárvárost hozzácsatolta az elődei által már korábban meghódított bizánci birodalom területén megalapított államhoz. Amikor a görög székesegyházból mohamedán dzsámivá lett Hagia Szophia falairól a müzezzin imára szólította a hívőket, új korszak vette kezdetét, az oszmán uralom kora. A város hamarosan ismét egy hatalmas birodalom fővárosává, egy virágzó civilizáció központjává emelkedett. Az egykori Bizánc romjain felépült új mohamedán metropolisz Kelet és Nyugat kapuja, az iszlám védőbástyája lett. Bernard Lewis, a közel, és közép-keleti történelem professzora a londoni egyetemen, könyvében áttekintést ad a 15. és 17. század között fénykorát élő oszmán civilizációról és fővárosáról, Isztambulról.

Jenny White - The ​Sultan's Seal
IT ​IS 1886, ISTANBUL. The naked body of an Englishwoman washes ashore, wearing a pendant inscribed with the sultan's seal. Magistrate Kamil Pasha must uncover her murderer, while treading lightly around the empire's rulers and the foreigners trying to tear it apart. As Jenny White transports us to a time of danger in the waning years of the Ottoman Empire, she brings us a sumptuous tale about a contradictory of the human soul.

Colin Falconer - Hárem
A ​Hárem illatozó, érzékien csábító, hallgatag ágyasai csak a Fényességes Szulejmán szultánnak, a hatalmas Oszmán Birodalom urának és parancsolójának intésére várnak, hogy hálótermében kényeztethessék őt. Ám az egyik rabszolgasorba kényszerített kéjnő, Hürrem bosszút esküszik. Igéző hatalmába keríti az uralkodót, hogy aztán kénye-kedve szerint irányíthassa őt, s rajta keresztül egész birodalma sorsát. Így kezdődik a végzetes vonzalom és gyötrő szenvedély története, mely miatt Szulejmán, Allah Földi Helytartója józansága és dinasztiája is veszélybe kerül. A nagy sikerű Kleopátra című könyv szerzőjének új regénye fordulatos és szenvedélyes, ugyanakkor mélyen emberi. A Hárem erotikától és erőszaktól fűtött, intrikákkal teletűzdelt világot tár elénk, története hitelesen eleveníti meg az udvartartást és az Oszmán Birodalom fénykorában lezajló hódításokat, csatajeleneteket.

Mika Waltari - Mikael ​Hakim I-II.
Mikael, ​a keresztény világban csalódott vándor, ezúttal hajóra száll és Kelet felé indul. Új világ, új kalandok várják. Míg Mikaellal együtt megismertük a XVI. század első negyedében a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európáját, most a Kelet tárul fel előttünk, a korabeli török birodalom. Szolimán szultán szerája, a hárem tiltott kertje, a Héttorony várbörtönnel... Ez idő tájt két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll egymással szemben. A világtörténelem egyik legvéresebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül, vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, rész veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, s megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel, tudósaival. A szerző most is elkápráztat bennünket, lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a "csodálatos" Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja: bepillanthatunk a történelem kulisszái mögé, és meglátjuk az események hátterében az önző anyagi érdekeket, a hiúságot, a cselszövést... Mikael pályája magasra ível, de bukással ér véget - nem tudott teljes ember lenni.

Ismail Kadare - Az ​Álmok Palotája
A ​Franciaországba emigrált világhírű albán író – akárcsak az Ulpius-ház gondozásában megjelent előző két könyvében, a Kettétört április-ban és A háromlyukú híd-ban – most is a bennünket körülvevő realista, hétköznapi világot szövi át – a szó szoros értelmében – szürrealista álommá. Az Álmok Palotája a diktatúrák működési mechanizmusának könyörtelen leleplezése, nem véletlen hát, hogy megjelenésekor rögtön évekre betiltották. A történelmi parabolában ősi regék, mitikus idők emlékei keverednek kafkai víziókkal, s a végletekig fokozott parancsuralmi rendszer ördögi modellje tárul elénk, melyben a birodalmi gépezet észrevétlenül bedarál mindenkit, a jó szándékúakat, a naivakat, az ártatlanokat egyaránt. Mark-Alem, a regény főszereplője azt hiszi, hogy az Álmok Palotájában majd szép csendesen meghúzhatja magát. Csakhogy ez a diktatúrákban aligha lehetséges, s amikor szembekerül az álommal, amely egész családja sorsát megpecsételi, kiderül, hogy nincs menekvés, és ő maga is a gátlástalan manipulációk áldozatául esik. A számtalan irodalmi díjjal jutalmazott és többször is Nobel-díjra jelölt albán író könyveit már negyven országban adták ki. Kritikusai Kertész Imrével, Milan Kunderával, Umberto Ecóval, Günter Grass-szal, José Saramagóval együtt az európai irodalom vezető alakjai közé sorolják.

Tardy Lajos - Rabok, ​követek, kalmárok az oszmán birodalomról
A ​Nemzeti Könyvtár legújabb kötete a XV-XVI. századi oszmán világba vezeti el az olvasót. Útikalauzaink az akkori Magyarországból kerültek török földre - ki rabszolgaként, ki a követjárások során vagy pusztán a kíváncsiságtól hajtva, ki fiatalon, szinte az iskolapadból, ki érettebb korban. De abban valamennyien egyformák, hogy a helyszínen szerzett tapasztalataik, élményeik alapján rajzolnak színes, hiteles és rendkívül érdekes képet a törökök mindennapi életéről, szokásairól, vallásáról, társadalmáról, hódításairól. Az első szemelvény szerzőjét, Georgius de Hungariát 1438-ban ejtették fogságba, az utolsóét, Wathay Ferencet 1602-ben. A beszámolók tehát több mint 150 évet ölelnek fel, s napjaikról nemcsak éles szemű megfigyelők konkrét helyzetjelentése tárul az olvasó elé, hanem nyomon kísérhetjük azt a változást is, mely e másfél század alatt az oszmán birodalom életében, erkölcsében, társadalmi és gazdasági viszonyaiban végbement. E gyűjteményt különösen értékessé teszi, hogy az itt közölt írások zöme most jelenik meg először magyar nyelven, sőt van köztük kéziratos, illetve levéltári anyag is

Horváth Viktor - Török ​tükör
A ​Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába - Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.

Solmaz Kâmuran - Magyar
Egy ​kolozsvári származású, iszlám hitre áttért magyar megalapítja az első nyomdát az Oszmán Birodalomban. Ibrahim Müteferrika kalandos életéről szól ez a történelmi regény, amelyben sok szó esik a törökországi emigrációban élő magyar fejedelemről, Rákócziról. Az olvasók megismerhetik a korabeli szultáni udvart, az ottani miniatúra-festő műhelyeket, a XVIII. századi Isztambult, amely a gyakran pusztító tűzvészeiről és pezsgő diplomáciai életéről híres. Szabadkőművesek beavatási szertartása, kerengődervisek rituális tánca és még sok érdekes és titokzatos kép tárul elénk. A könyvben mindvégig együtt van jelen Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa.

Földi Pál - Janicsárok ​szép napjai
A ​hódító Oszmán Birodalom elit katonáit mutatja be könyvünk attól kezdve, hogy az elrabolt keresztény gyermekekből a fanatikus Begtas dervis "Allah éles kardját" kovácsolta egészen "végnapjaikig", amikor is II. Mahmud szultán egy török "hosszú kések éjszakáján" megsemmisítette szervezetüket, amely már állam volt az államban. A janicsárok létrejöttét, harcait és végnapjait bemutató könyv szolgál keretül, hogy megismertessen bennünket az iszlám kialakulásával, villámgyors terjedésének titkával. Ezzel egyidejűleg bepillantást nyerünk a szultánok szerájban zajló magánéletébe, a csillogó felszín alatt a hatalomért folytatott harc olykor igencsak kegyetlen küzdelmeibe.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Covers_227301
Kimondhatatlan ​nyomorúság Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Kimondhatatlan ​nyomorúság
Két ​magyar emlékirat az oszmán-török fogságból: - Magyarországi György barát értekezése a törökök szokásairól, viszonyairól és gonoszságáról Gyurgyevics Bertalan: Kis könyvecske a török rabok és a török uralma alatt élő adófizető keresztények gyötrelmeiről. Az utószót és a jegyzeteket írta: Fügedi Erik

Generál Tibor - Kelet ​Pompadourjai
Szultánok, ​szultánák, kegyencek és kegyencnők sorsán keresztül elevenednek meg a török történelem nagy pillanatai. Emberi gyengeségek, titkos szenvedélyek, a háremek kicsinyes intrikái irányítják egy hatalmas birodalom életét.

John Freely - A ​szultánok magánélete
A ​világ uralkodócsaládjai mindig is a figyelem középpontjában álltak. Közszereplésükön kívül magánéletüket is megörökítették, és teszik ezt ma is, egyre bővülő eszköztárral. Az Oszmán-ház 36 tagja több mint 600 éven át 21 generáción keresztül uralta az Oszmán Birodalmat – történelmünk 150 évén át Magyarországot is. Szultánjai közt nagy formátumú, elszánt világhódítók, tudatos birodalomszervezők és gyönge, élvhajhász, az őrület határán egyensúlyozók egyaránt voltak. A válide szultánok – anyakirálynék – közül pedig nem egynek a kezében rendkívüli hatalom összpontosult. Sorozatunk új darabja a népszerű-szórakoztató történetírás eszközeivel mutatja be a fényességes padisahok életének hétköznapjait, helyszíneit (pazar palotákat, kioszkokat, kerteket), háremét, családi kapcsolatait, fenséges személyük kiszolgálóit, nagyvonalú ünnepségeiket. Ezzel egy időben bepillantást nyerünk a hatalomért folytatott, olykor meglehetősen kegyetlen küzdelmeikbe is. John Freely kötete hiteles forrásokat – krónikákat, naplókat, leveleket, követjelentéseket – felhasználva, könnyed kézzel rajzolja meg a történelmi események, összefüggések ívét, miközben az olvasmányélményen kívül nem kevés tanulsággal is szolgál.

Generál Tibor - Allah ​serege
A ​12–13. század fordulóján egy apró, négyszáz sátoraljnyi, de annál harciasabb turkomán bégség szállásolta el magát Kis-Ázsia északkeleti részén. A magukat „kaji” jürüköknek nevező népcsoportot a mongol vihar söpörte ki közép-ázsiai őshazájukból, s az új, kisázsiai szállásaikat annak fejében kapták a Rum-szeldzsuk szultántól, hogy határvédelmi feladatokat láttak el. A 13. század vége felé e törzs fiatal fejedelme, a ravasz és harcias Oszmán, muzulmán hitharcosaival mind gyakrabban vezetett katonai vállalkozásokat Bizánc ellen. E portyák zsákmányszerzésből területfoglalássá, majd hódító háborúkká terebélyesedve a 16. század derekára az oszmán világbirodalom megszervezésébe torkolltak. „Az Oszmán Birodalmat szablyával teremtették, s csakis szablyával tartható fenn” – írta egy 17. századi török krónikás. Valóban, e katonaállam históriájában a hadügy olyan kiemelkedő szerepet játszott, hogy katonai szervezetei teljesen átszőtték a társadalom összes intézményét. A „török évszázad"-nak nevezett 16. században az oszmán haderő elérte hatékonyságának és hatósugarának végső határát. Ezt ütőképes hadszervezetének, rugalmas, minden újat befogadó hadművészetének köszönhette. Generál Tibor könyve részletesen áttekinti azokat a forrásokat, amelyekből az oszmán hadművészet merített. Sorsdöntő csaták, meghatározó katonapolitikai rendszabályok sorozatán át bemutatja a „hadseregek hadseregének”, a „legyőzhetetlennek” nevezett oszmán-török haderő „titokzatos” kialakulását, fejlődését és fénykorát.

Nasira Güzelik - Hárem ​és szerelem
1519. ​Rokszolána egy kis lengyel település szülötte, apjából, a helyi paptól szigorú nevelésben részesül. Egy nap a portyázó török seregek kegyetlenül lemészárolják a szeretteit, őt pedig magukkal hurcolják az ismeretlenbe. A vörös hajú, hófehér bőrű, feltűnően szép szűzlányt Isztambulba viszik, egyenesen a szulátn szerájába, hogy kitanulja mindazt, amit egy háremhölgynek tudnia kell. Az Oszmán Birodalom teljes harci készültségben áll, a fiatal és karizmatikus Szulejmán új haditervet eszel ki a magyarok ellen, miközben az egzotikus szépség saját szabadulása reményében elcsavarja az uralkodó fejét. Amire sem a szultán, sem pedig a rabnő nem számít, az a kettőjük között fellobbanó olthatatlan szerelem, ami felperzseli mindazt, ami az útjában áll, és áthág minden törvényt. Udvari intrika, csalás és bosszú, szenvedély és politika - Nasira Güzelik első regénye filmvászonra kívánkozik.

Nasira Güzelik - Erotika ​és intrika
Hürrem, ​aki a leánya, Mihrimah esküvőjén idézi föl két évtized könnyekkel, szenvedéssel, anyai boldogsággal és szenvedélyes szerelemmel kísért történetét, új célt tűz maga elé: kivívja a hárem tiszteletét, és eléri, hogy a palota, sőt az egész világ megbecsülje, és fölnézzen rá. Kemény páncéllal kell fölvérteznie lelkét, hiszen immár nem csupán önmagát kell megvédenie a belső intrikáktól, hanem a gyermekeit is, és őriznie kell Szulejmán szerelmét, akit az asszony rosszakarói újra meg újra kísértésbe hoznak. Hatice nőül megy a nagyvezérré kineveztetett tehetséges, ámde számító Ibrahimhoz, aki Hürrem ádáz ellensége, ezért rá aligha számíthat többé. Új szövetségest kell hát keresnie. A janicsárlázadás idején Sebold von Pibrach menti meg az álruhás asszony életét a piacon. A Magyarországról elhurcolt férfi egyre fontosabb szerepet tölt be tolmácsként és történetíróként a császári udvarban, s a magyar férfihoz fűződő barátsága révén Hürremnek eszébe jut a Borbálának tett ígérete, hogy megkeresi a kisfiát… Mindeközben Szulejmán arra készül, hogy az Oszmán Birodalom a területeihez csatoljon és uralma alá hajtson minden olyan földet, amelyet a Habsburgok és a pápa birtokol. Ehhez először Budának kell behódolnia.

R. Kelényi Angelika - Szulejmán
A ​sorozat és ami mögötte van I. Szulejmán szultán 1494 novemberében született Trabzonban és 1566. szeptember 6-án, Magyarországon, Szigetvár alatt vesztette életét. 1520-tól haláláig az Oszmán Birodalom uralkodójaként hódított. A török nép ikonikus ura a magyar történelmet egy kicsit is ismerő hazánkfiaiból rajongást biztos, hogy soha nem váltott volna ki, ha az egyik kereskedelmi csatorna meg nem vásárolja az uralkodó életéről szóló sorozatot. A 2013 januárjától vetített Szulejmán című török filmsorozat nyomán a szultán negatív megítélése sokat változott, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy - különösen a romantikus lelkületű tévénézők - megkedvelték a Halit Ergenç által alakított Fényességest. A történelmi események, személyek tekintve, hogy tulajdonképpen egy szappanoperáról beszélünk nem minden esetben egyeznek a valósággal, de ezt nem is várhatjuk el, a főcímben meg is jegyzik az alkotók, hogy a mű történelmi ihletésű, ami nem azonos a történelmi hűséggel. R. Kelényi Angelika tisztázza a valós történelmi eseményeket, már csak a saját történelmünk megismerése érdekében is, bár ez a könyv is sokkal inkább egy érdekesség gyűjtemény, semmint tudományos értekezés, a cikkek célja mégis - a szórakoztatás mellett - a félreértések eloszlatása.

Kollekciók