Ajax-loader

'szatíra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csabai Márk - Nem ​tündérmese
Na ​jó, tisztázzunk valamit: itt senki sem hülye, csak furcsán normális. Barabás Viktor Valentin, budapesti nagypofájú fehérgalléros csibész új kalandja az otthonának számító terézvárosi flaszterről indul és egészen Floridáig sodorja a kalandspirál. CIA, emberrablás, merénylet, csókok, káposztás pogácsa egy történetben? És mi kellhet még egy jó talpragasztáson és néhány korty pálinkán kívül, hogy egy ilyen kalandot sikerrel vegyél? Nők, jó barátok, élni akarás, véget nem érő humor és szarkazmus. Na meg igazi pesti kannibálok, akik az utcán köztünk járnak. Ha igazi izgalomra és humorra vágysz, olvasd el Viktor kalandját, ami talán igaz is?! Csabai Márk első regénye , az Egy csibész naplója kultuszkönyv lett már hetekkel a megjelenése után. A huszonhétéves író és világcsavargó humora és történetszövése Rejtő Jenőt és Guy Ritchie filmjeit juttatja eszünkbe.

Csabai Márk - Egy ​csibész naplója
Keményfiúk, ​keményzsaruk, maffiózók népesítik be Csabai Márk könyvét, mely a Nemzeti Nyomozó Iroda egy nagy nemzetközi droghálózat elleni hadműveletének ezerrel pörgő, lebilincselően érzékletes leírása . Veszélyes élet a csibészé, minden órája izgalmakkal és meglepetésekkel van tele. A történet oly hitelesnek tűnik, hogy akár igaz is lehet, bár sem a nemzetközi alvilág királyai, sem a Nemzeti Nyomozó Iroda ügynökei nem igazán kedvelik, ha megismerik őket. A kivétel Gabriella, a Széplábú, mert ő eleve nyomozótisztként mutatkozik be. És még ő sem feltétlenül az, akinek mondja magát... Naplóírónk jóeszű, vitriolos és mégis szellemes tollú, a szervezett bűnözés csapdákkal teli világában otthonosan és mégis amatőrként szemlélődő pesti vagány, aki stílust Raymond Chandlertől és Rejtő Jenőtől tanult. Témája a budapesti Nagykörúton és a római Via Veneton termett. Figurái pedig egyenesen a terézvárosi aszfaltról sétáltak be az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb magyar krimijébe.

Peter Woodpecker - A ​hülyeségen túl
Mindannyiunk ​életében már gyermekkorunkban elhangzik egy mondat: Fiam, Te nem vagy normális! Mivel ezt többnyire saját szülőnk vágja a fejünkhöz, egy percig se kételkedjünk benne, hogy ez így is van! Az idő múlásával a fenti mondatban foglaltak egyre inkább bebizonyosodnak. (Régen rossz, ha mondjuk már kettő van...) A későbbiek folyamán már akár leletekkel is tudjuk bizonyítani, hogy találó volt a megállapítás. Nem kell ezt szégyellni, titkolni sem érdemes. Úgyis látszik rajtunk. Képzelhetjük, hogy a mi esetünkben nem így lesz, de ez csak önámítás lenne. A fiatal (-nak még jóindulattal sem nevezhető) elsőkönyves szerző az emberi hülyeség problematikáját feszegeti. (Már amennyiben ez gondot okoz!?) Attól, hogy mások tudják rólunk, hogy agyilag gagyik vagyunk, még élvezhetjük az életet! Sőt...

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Szombat ​esténként névtelen átlagemberek, autószerelők, felszolgálók, irodai alkalmazottak gyűlnek össze egy külvárosi bárban, hogy záróra után az alagsor betonpadlóján könyörtelen ökölharcokat vívjanak egymással. A harcosok nem kötnek fogadásokat, nem hirdetnek győzteseket; a küzdelmek egyetlen célja, hogy visszanyerjék önbizalmukat, a hitet, hogy saját kezűleg irányíthatják a sorsukat. A zártkörű klub megalapítója és teljhatalmú vezére Tyler Durden, mozigépész, szappanügynök és anarchista messiás egy személyben, aki semmitől sem riad vissza, hogy fanatizálja az embereit. A klubtagok lassan tehetetlen bábokká válnak Durden ördögi játszmájában: egyre véresebb összecsapások követik egymást, míg egyikük megsejti a klub valódi célját. De lehet, hogy már túl késő... Chuck Palahniuk kultikus regényéből napjaink egyik legeredetibb amerikai rendezője, David Fincher (Hetedik, Játszma) készített lélegzetelállítóan fordulatos, lenyűgöző látványvilágú filmet, Edward Norton, Helena Bonham Carter, Meat Loaf és a Tyler Durdent alakító Brad Pitt főszereplésével.

Svejk
elérhető
34

Jaroslav Hašek - Švejk
A ​regény hőse, mint az alcím is állítja, egy "derék katona". Furcsa tisztesség a Švejké: részt vehet az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, végül fogságban. ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a tisztesség és becsület látszatát kelteni, azonban menti a bőrét, mégpedig úgy, hogy addig hülyéskedik, amíg a bolondok közé zárják, mert tohonyaságaival és furfangjaival terhére van a katonai feljebbvalóinak. A szatírikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges "csihi-puhi" anekdotafűzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze. Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság kórhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi - sokszor naturalista - nyelvezetű dialógusok szatírikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hasek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között. A teljes és hiteles fordítás (Réz Ádámé) 1956 óta jelenik meg.

Spiró György - Feleségverseny
Lesz ​a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.

Tuomas Kyrö - A ​koldus és a nyúl
Hogyan ​lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert A nyúl éve című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

Dsc_6563
elérhető
3

Paál Cili - Partitájm
Cilike ​a gazdagok és hatalmasok zártkörű partijain forgolódó, butuska liba, akinek többnyire lövése sincs arról, hogy mi zajlik körülötte. Ettől függetlenül persze még jól szórakozhatunk szabad szájú beszámolóin, korántsem ártatlan kalandjain és állandóan diétázó, jósnőhöz járó, pasikra vadászó barátnőin. Mígnem a nagyon is hétköznapi történetből gyilkos szatíra nem áll össze. A Cilike körül nyüzsgő alakok provokáló karikatúrák, akiken keresztül a társadalmi elit értékzavaraiba, panamáiba és jellemző emberi gyarlóságaiba láthatunk bele.

Jane Austen - Értelem ​és érzelem
„Könyörgöm, ​könyörgöm, szedd össze magadat, és ne áruld el minden jelenlévőnek, hogy mit érzel!” – szól a józan gondolkodású, higgadt Elinor szenvedélyesen romantikus, impulzív húgára, Marianne-re, akit szerelmi csalódása halálos kétségbeesésbe kerget. A 18.-19. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A két Dashwood nővérnek, akiknek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel és a gazdagság előjogával, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágyódnak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steele, s Marianne, aki megingathatatlanul hiszi, hogy érzelmei hűek a valósághoz, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. A regény végén Elinor és Marianne természetesen révbe ér, a szívek meggyógyulnak, s az élet megy tovább - ám addig a szerző szórakoztató események és figurák végtelen sorát vonultatja fel, s szerez velük az olvasónak felejthetetlen élményt.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Anthony Burgess - Egy ​tenyér ha csattan
Anthony ​Burgess, a Gépnarancs világhírű írója mindenekelőtt nyelvművész volt. Először 1961-ben, álnéven kiadott regénye, az Egy tenyér ha csattan is stílusbravúr: tökéletes beleéléssel jeleníti meg az étel- és eszmekonzerveken élő kisember tévéreklámok és képes magazinok sugalmazta gondolatvilágát és szófűzését. Ez azonban csak eszköz: látószög, amelyből nézve a banális szereplők banális története keserű és alapos, mindamellett pokolian mulatságos szatírává kerekedik. Janet Shirley ugyanis egy olyan történetet beszél el, amelyből jószerivel egy kukkot sem ért meg, a történet főhőse, a férje pedig éppen őbenne véli megtalálni egyetlen szövetségesét ahhoz a tragikomikusan aránytévesztő harchoz, amelyet az egész züllött és lezüllesztő világ ellen indít.

Guillaume Apollinaire - Tizenegyezer ​vessző
Apollinaire ​álnéven jelentette meg valamikor az első világháború után ezt a pornográf könyvecskét, de azóta minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a szerzősége. Nincs olyan erotikus sorozat, amelyben ne szerepelne, nincs olyan, az erotikus irodalomról szóló írás, amely ne hivatkozna rá. A Tizenegyezer vessző az erotikus irodalom csúcsteljesítménye, elképesztően trágár, obszcén, vad és kegyetlen (a kritikusok megegyeznek abban, hogy messze fölülmúlja Sade-ot, akit Apollinaire egyébként igen nagyra tartott): nincs még egy olyan írás, amely ennyire gátlástalanul szabaddá engedné a legalantasabb vágyképeket is; és mégis, még a legsötétebb kéjgyilkosságok is úgy vannak megírva, hogy van bennük valami humoros, az egész felszabadítóan elvetemült. Kicsit a pornográfia paródiája is, meg a háború paródiája, elképesztő nyelvi leleménnyel megírva, s van benne több igen jól sikerült versbetét, melyek persze ugyancsak obszcén körülmények közt hangzanak el. Minden bizonnyal sokkolni fogja a magyar közvéleményt; lesz, aki a hasát fogja majd nevettében, s lesz, aki felháborodottan tiltakozni fog. A pornográfia foka még nyugati mércével mérve is magas. De mindenki olvasni fogja. A könyv vitathatatlanul remekmű a maga nemében.

Covers_116307
elérhető
0

Nan Tucket - Férficiki
Mi ​a különbség az államkötvények és a férfiak között? A kötvények beérnek. Miből áll egy hétfogásos étkezés egy férfiú számára? Egy hot dog, meg hat doboz sör. Mi az a három szó, amit soha nem hallasz egy férfi szájából? "Majd én megcsinálom." Miért jó, ha vannak női asztronauták is? Hogy legyen, aki meg tudja kérdezni, merre kell menni, ha eltévednek az űrhajóval.

Moldova György - Az ​Abortusz-szigetek
Nem, ​nem, kedves olvasó, az Abortusz-szigetek nem a Kanári-szigetek mellett található, nem afféle kellemes üdülőhely, idegenforgalma minimális, azon egyszerű oknál fogva, mert nem található a térképen. Ámbár mégis létezik, hogy hol?... ez egyelőre maradjon az író és a kiadó közös titka, hisz egy fülszövegtől mégsem várható el, hogy bedekkerként viselkedjék. Mindazonáltal az Abortusz-szigetek beutazható, miként Liliput vagy Kazohinia. S hogy kik lakják, megtudhatjuk az első hazai, hamisíthatatlan gulliveriádából, ami, mondanunk sem kell, tősgyökeres szatíra á la Moldova, telve kíméletlen iróniával, gyilkos humorral. A címadó szatírán kívül, amely kisregény méretű, még számos történetet, anekdotát tartalmaz a kötet, megannyi szórakoztatva elgondolkodtató írást, a Kossuth-díjas írótól megszokott élvezetes, színes stílusban.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Csodálatos ​lények lehettek a régi angol papkisasszonyok - egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​szeplős Veronika
Az ​életműsorozat új kötet az író kisregényeinek, novelláinak, szatíráinak és karcolatainak - vagy ahogy maga nevezi - "tükörcserepeinek" gyűjteménye. A szeplős veronika fordulatos történetekben gazdag, minden mozzanatában kacagtatóan szellemes, csípős társadalomkritikai mű. Lapjain korunk jellegzetes figuráit, helyzeteit örökíti meg a szerző - olykor a hagyományos elbeszélés kidolgozott formáiban, olykor szinte karikatúraszerűen, egy villanásnyi, találó vázlatban. Kinek ne lenne ismerős az elvált szülők anyagi licitálása gyermekeik kegyeiért, a státuszszimbólumot jelentő kocsiért mindenen keresztülgázoló fiatalasszony, a többször elvált és újranősülő idős főorvos reménytelen karácsonyesti "ünnepi futása" elhagyott családjai közt, a látszatmunkával, önadminisztrálással érvényesülő vállalatvezető vagy az a bútoripari anyagbeszerző, aki még a műbőrt sem képes megkülönböztetni az igazitól... Grandpierre lényeglátó okossága, ironikus szemléletmódja, elegáns, hajlékony, érzékletes stílusa szórakoztató és egyben elgondolkoztató olvasmánnyá formálja e művét is.

Köves József - A ​griff-licenc
A ​szerző legutóbbi regénye, A közös kutya, a gyerekek körében aratott nagy sikert. Ez a könyve szatirikus írásokat tartalmaz, s a felnőttek körében lesz népszerű. A címadó kisregény hősei a legmodernebb griff licencének felkutatásával kívánják megmenteni a csődtől vállalatukat. Ez a szatirikus mese gazdasági életünk visszásságait csipkedi meg rendkívül szórakoztatóan. A kötet tovább szatirikus-ironikus elbeszélései és jó szórakozást nyújtanak az olvasónak.

Adaru001
elérhető
0

Rákosy Gergely - A ​daru
A ​Budapesti Féltartályok Üzemének egyik daruja megroggyant. Folyik a vizsgálat. Nyolcadik hónapja... Szomor igazgató íróasztala szinte roskadozik a sok papírtól. A legnagyobb köteget a daruügy iratai képviselik. Három bizottság tizenegy jelentése, ötvenhat meghallgatási jegyzőkönyv, harminckét feljegyzés. Sűrűn gépelt oldal. Mondjuk, egy oldal két perc. Az egészet elolvasni: kilencszáznegyvennégy perc. Majdnem két munkanap. Hozzálásson? Töprengett. Kopogtak. Titkárnője expresslevelet helyezett asztalára. Meghívó. A Vezetéstudományi Társaság elvárja, hogy megjelenjen az Országos Vezetőképző Központ komplex tanfolyamán szerzett tapasztalatok megvitatása céljából. Ez nem igaz - mondta Szomor -, tegnap fejeződött be az OVK tanfolyam, az volt kedd, ma van szerda, és holnap, csütörtökön, újra értekezlet. - Szimpozion! - mondta a titkárnő. Az igazgató tudomásul vette a korrekciót - szimpozionnak lenni kell -, a daru még várhat. Rákosy Gergely remek szatíráját - a tehetetlen és öncélú bürokráciáról - harsány kacagás nélkül lehetetlen olvasni. Nemcsak vidám könyv ez, sokkal több annál: elgondolkodtató.

Kiran Desai - Ribillió ​a gyümölcsösben
A ​századvégi mindent elárasztó nagy spleent a keleti ember merőben másként éli meg, mint a nyugati. Milyen sors vár a fiúra, akinek az édesanyja enyhén terhelt családból származik? Az anya nem képes, de nem is akar beilleszkedni az indiai kisváros mindennapjaiba, szüntelenül egzotikus állatokból és virágokból készült életekről fantáziál, sóvárgása tárgyait a lakás falaira, sőt minden rajzolható felületére oda festi, s a fiát Szampathnak, azaz Jó szerencsének nevezik el... Szampath kegyetlenül únja mindazt, ami az életében vár rá, az iskolákat, a munkahelyeket, a nősülést, a leendő gyereket, a pénzkeresést, és mindazt a macerát, amelyet életnek nevezünk. Egy szép napon, főnöke lányának esküvőjén aztán kitőr belőle mindaz, ami húsz év alatt felgyülemlett benne: először nőnek öltözve táncot lejt, majd anyaszült meztelenre vetkőzik a megrőkönyödött ünneplő sokadalom szeme láttára. Ezt követően nem akar többé semmi mást, csak felmászni egy hatalmas gyümölcsfára, szemlélni az eget, s szellők járását, a lombokat, a rovarokat. Megtalálja a számára egyetlen valóságos életet, amelytől több nem akar megválni. Legnagyobb gyönyörűségét a fajára költöző majomcsapatban leli. A társadalom azonban nem képes lemondani Szampathról: Majom Szentembert csinálnak belőle. Ebből a csapdából már csak egy hatalmas gyümölccsé változva, kedvenc majmai segítségével menekülhet. A vérbő humorú szatirikus regény fordulatos, letehetetlenül izgalmas, és az európai olvasóra úgy hat, mint egy ismeretlen egzotikus fűszer.

Covers_29455
Megművelt ​kőbalták Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Megművelt ​kőbalták
DIÁKBAKIK ​- ARANYKÖPÉSEK Jogásznak készülő diákok egyetemi felvételi dolgozataiból és érettségi vizsgán elhangzott feleletekből válogatott, szemezgetett Kiss Ágnes (Ady Endre Gimnázium) és Kabódi Csaba (ELTE Jogtudományi Kar). A helyes válaszok, meghatározások kiemelik a diákok "szerzeményeiben" megbúvó humort. (Lehet, hogy ezeket a kérdéseket egy következő felvételi vizsgán is felteszik?)

Hans J. Rehfisch - Lüszisztráté ​menyegzője
Hans ​José Rehfisch (1891-1960) Hitler uralomra jutása előtt egyike volt Németország legnépszerűbb színpadi szerzőinek, és Erwin Piscatorral együtt vezette a berlini Zentraltheatert. 1936-ban Bécsbe, 1938-ban Londonba menekült, a háború alatt New Yorkban volt egyetemi tanár. 1950-ben visszatért Németországba, Hamburgban és Münchenben élt. Első nagy sikerét egy Martin, a söfőr c. expresszionista tragédiával érte el (1920). Később több mint harminc színdarabot írt. A Grisel kapitány árulása (1933) a Napóleon előtti Franciaország és a Hitler alatti Németország helyzete között von párhuzamot. Hazatérése utáni művei közül kiemelkedik a Balzac elbeszéléséből színpadra írt Chabert ezredes (1955). Rehfisch két regénye közül a Párizsi boszorkányok (1951) XIV. Lajosról és Montespan asszonyról szól, a Lüszisztráté menyegzője (1959) pedig az ismert arisztphonészi történetet dolgozza fel modern szatírává: hősei a nászi kötelességüket megtagadó nők, akik nem hajlandók érintkezni férjükkel, amig ezek abba nem hagyják a háborút.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Robert Sheckley - A ​státuscivilizáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kutasi Péter - Borsó ​a falra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kürti András - Csókol: ​Renate
Az ​író írja könyvéről: Négy vidám kisregény - én legalábbis azt hiszem, hogy vidámak - és egy szatirikus elbeszélés kapott helyet ebben a könyvben. Tartalmukat már csak helyszűke miatt sem ismertethetem, ráadásul többnyire titkokkal, rejtelmekkel, váratlan fordulatokkal teli, kalandos írások ezek, nem szabad róluk semmit előre elárulni. Annyit azért megsúgok a kedves olvasónak, hogy e történetek hősei valóságos figurák; részint az életben találkoztam velük, részint a képzeletemben. Ha ez utóbbiak közül netán magára ismerne valaki, nem dolgoztam hiába. A kisregényekben, az elbeszélésben lezajló események zömét úgyszintén az életből lestem el, a maradékot, főleg az erkölcsi tanulságokat pedig remélhetőleg majd az élet lesi el tőlem, ha véletlenül kezébe kerül ez a könyv.

Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Moldova György - Mandarin, ​a híres vagány
Moldova ​különös, magányos hősei - Mandarin, a híres vagány, a bolond Vilma, Tolvaj Ferdinánd vagy a mesélő H. Kovács, aki egy kisfröccsért bármikor elcserél egy történetet - régi ismerőseink már Az idegen bajnok és a Gázlámpák alatt lapjairól. Szatírikus ötletei pedig - a magyar atom vagy az elátkozott hivatal - jelképes erejűvé váltak a köztudatban. Melyik az "igazi" Moldova? Az irodalmi szintű riportok szerzője? A "született hallgató" - ahogy magát egy helyütt nevezi -, aki a mai élet mindennapi eseményeiből "kihallja" a történetet, és érzelemgazdag, sajátos atmoszférájú legendákat teremt? Vagy pedig a szatírák éles szemű és tollú írója, aki a groteszk, a fantasztikum eszközeivel torpedózza társadalmunk rákfenéit? E változatos tematikájú és hangvételű novellagyűjtemény az "igazi", a sokszínű Moldova Györgyöt állítja az olvasó elé.

Stefan Heym - A ​megfelelő magatartás
"- ​Harald - mondtam -, megbocsáthatatlan lenne, ha emiatt vissza kellene vonulnom. - Csak semmi pánik - mondta. - Gondolod, te vagy az egyetlen, aki valaha abban az ágyban feküdt? Vagy hogy a megtalált mikrofon az egyetlen a kérdéses műintézetben? - Nem. - Emlékezz vissza: ki adta meg neked a címet? Megmondtam. Kollégáim egyikétől kaptam a címet; a fickó kapcsolatban állt minden párttal, minden kormányhivatallal és mind a tizenegy szervezettel, amelyek Dinkeldey úr matracai alá mikrofont rakhattak..." Ez a párbeszéd A poloska című elbeszélésben hangzik el: poloskának becézik azokat a diszkrét helyre rejtett mikrofonokat, melyek körül annyi botrány robbant ki már Nyugaton. Stefan Heym gyűlöli a megalkuvást, az álszentséget, az elnyomást. Szikrázóan elegáns stílusban, látszólag szenvetelenül visszafogott szenvedéllyel, maró iróniával ábrázolja a társadalom és az egyes ember torzulásait, akár a régmúlt Angliában játszódik a történet, akár a fasiszta Németországban, a megszálló amerikai hadsereg sorai között, vagy ma az NSZK-ban. Látja s láttatja az író a szocialista társadalmunk kisebb-nagyobb visszásságait is. Történetei mulattságosak, arra késztetnek hogy felismerjük: a legkülönbözőbb helyzetekben mi az igazán emberhez méltó "megfelelő magatartás."

Hollós Korvin Lajos - Böjti ​szelek és más szatirikus írások
Csupa ​jókedvű gúny, mulatságos történet – így jellemezte a korabeli sajtó a Böjti szelek-et. Társadalmi-erkölcsi vonatkozásaiban: érdekes és izgalmas írás, amely nemcsak szívébe talál az olvasónak, de szíven is találja őt. Színességét és feszültségét Hollós Korvin Lajos örökké replikázó egyéniségétől nyeri. E kötet többi darabja is megannyi éles nyelvű, tréfás replika a fonákságokra, melyek az írót mindig szinte személyes kihívásokként késztették visszavágásra. Karcolat, kabarészám, paródia: csupa gyors, alkalmi visszavágás a kor aktuális „oda-vágásaira”. Sok túlzást is találunk ezekben az írásokban, de hát ez több mint kétezer éves hagyománya a szatírának, s a túlzások keserűségét feloldja a nevetés. Hollós Korvin Lajos szatirikus írásai egyébként sem holmi reménytelenül gyarló emberiség kinevetését célozzák. Ő ugyanis épp azért vagdalkozik, mert nem tartja hiábavalónak. Mélységesen bízik az esendő ember fejlődésében. Vendég a Paradicsomban című komédiájában a Neandervölgyi Ember így szól az ő rút majomfejét kinevető Évához: E majomfej tudós fejeknek őse, s ha élne ön, meglátná, mily erősre, mily bölcsre, szépre változik a tettben, az alkotó, merész évezredekben. Ez az alapvető, lírai bizakodás teszi időállóvá, érvényessé Hollós Korvin Lajos mégoly alkalmi gúnyolódásait is. Helyénvaló tehát az elöljáróban idézett jellemzés ilyetén megfordítása: nemcsak szíven találja, de szívébe is talál az olvasónak.

Moldova György - Magyar ​atom
"1952-ben ​kerültem be a Színház és Filmművészeti Főiskolára - nem színésznek jelentkeztem, volt otthon tükör, hanem dramaturgnak. Már az első nap bementem a könyvtárba, hátha itt megtalálom azokat a könyveket, melyeket a kiszuperált villamoson hiába kerestem. Egy színésznövendék állt előttem a sorban. - Elvtársnő - mondja a könyvtárosnőnek -, megvan maguknak az "Egymillió pici Krisztus"? - Egymillió pici Krisztus?! Ki írta? - Lenin. Úgy hallottam, nagyon érdekes. Eltartott vagy negyedórát, amíg rájöttek, hogy a jövendő nagy jellemszínésze az Empiriokriticizmus-ra gondol, hóna alá fogta a vaskos kötetet, és elégedetten távozott." A 8888-as Italboltban a montreáli közvetítéseket hallgatták egy zsebrádión, mikor az esélyes úszók sorra kiestek az előfutamokból, mindenki fel volt háborodva, csak H. Kovács legyintett lekicsinylően. - Nem kell olyan nagyigényűnek lenni, kedves uraim, inkább örüljünk, hogy a fiúk nem fulladtak bele a vízbe. Itt egy nagy úszó volt: Istók az FTC-ből, a többiek: futottak még: Kacor király, Rizibizi. - Istók? Még nem hallottunk ilyen nevű úszóról. - Pedig néhány évvel ezelőtt még sokat beszéltek róla, főleg, amikor olyan hirtelen eltűnt. - Miért tűnt el? H. Kovács széttárta a karjait: - Ez megint egy szigorúan titkos, úgynevezett dupla nullás államtitok, nem kockáztathatom a személyes biztonságomat azzal, hogy közlöm magukkal. - Akkor mit csináljunk? H. Kovács közelebb hajolt a kíváncsiakhoz, és száját félig eltakarva suttogta: - Próbáljanak talán leitatni, hátha akkor könnyebben beszélek. Rendeljenek, mondjuk, egy tömbházmestert. - Az mi? - Három régi házmester egyben: kilenc deci bor, hat deci szóda.

Horváth Viktor - A ​kis reccs
Szeti ​a 20. században született, igen régen, valamikor a 60-as évek első felében, a vasfüggöny mögött, Magyarországon. Szülei a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai voltak, ám katolikus nagyanyja titokban megkereszteltette, hogy a kárhozattól megmentse. Gyermek- és ifjúkora a 20. század második fele volt szédült idők; az ideológia, a szociológia, a kibernetika forradalma, ipari ellenforradalom, kulturális kódváltás, a könyv bukása, az elektronika és az emberi Teremtő diadala. Az a kor, amelyben a boldog Nyugat felnevelte az új nemzedéket, amely rájött, hogy a valóság pusztán vélekedések, ábrándok meg hitek labilis összevisszasága. A méltán nagysikerű Török tükör szerzőjének legújabb regényéből megtudhatjuk, hogyan kerül Szeti egy ókori egyiptomi expedíciós hadsereg élére, amely a kommunista Európát készül lerohanni miközben a Föld körül gyűrűként keringő mesterséges holdon a tűz felfedezése óta az emberi történelem legnagyobb technológiai ugrása, a Kis Reccs előkészületei zajlanak.

Kollekciók