Ajax-loader

'kereszténység' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Pokol
elérhető
10

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Alexander Pat - Gyermekbiblia
A ​világ legcsodálatosabb története a gyermekek nyelvén Omega Kiadó Debrecen, 1990 Tartalom: ISTEN NÉPÉNEK TÖRTÉNETE AZ ÓSZÖVETSÉG Kezdetben (Ádám és Éva); Noé bárkája; Bábel tornya; Ábrahám és Lót; Izsák: a próba; Feleség Izsáknak; Jákób története; József és testvérei; Mózes meghallja Isten elhívását; A fáraó nemet mond (Az egyiptomi csapások; Szabadulás Egyiptomból); Manna a pusztában; Isten tíz parancsolata; Lázadás (A tizenkét kém); Ráháb és a kémek; Jerikó erődített városa; Izráel az Ígéret Földjén; Gedeon háromszáz embere; Az erős Sámson; Ruth elhagyja otthonát; Anna kisbabája; Sámuel királyokat avat; A pásztorfiú és az óriás (Dávid és Góliát); Dávid és a király fia (Dávid és Jonatán története); Éljen Dávid király! (Dávid és Bethsabé; Nátán próféta; Absolon lázadása); Bölcs Salamon (Sába királynője); Salamon házat épít Istennek; Illés és a Baál prófétai; Akháb király és a szőlőskert; Elizeus története (Egy ház Súmenben; Naámán története); Joás, a gyermek király; Támadás északról (Ézékiás király és Ézsaiás próféta); Jósiás nagy felfedezése; Jeremiás és Jeruzsálem pusztulása; Ezékiel és a száműzöttek; Dániel története (Az aranyszobor; Belsazár király lakomája; Dániel az oroszlánok vermében); Hazatérés Jeruzsálembe (Ezsdrás és Nehémiás kormányzó); A meghiúsult cselszövés (Eszter királynő története); A szökevény (Jónás története) JÉZUS ÉS KÖVETŐINEK TÖRTÉNETE AZ ÚJ SZÖVETSÉG Mária; János legyen a neve (Keresztelő János); A király, aki jászolban született; Az idegenek és a csillag (A napkeleti bölcsek); A fiú a templomban; A király hírnöke; Jézus résztvesz egy mennyegzőn; A tizenkét jóbarát; Tanítás a szabadban (A "hegyi beszéd"); A béna férfi; Viharban; Látogatás Jeruzsálembe; Vita a szombatról; Heródes király születésnapja; A hit és a megbocsájtás; A jó pásztor; A kislány újra él!; Isten országa; Az éhes tömeg (Az 5000 ember megvendégelése); A hegyen; A két fiú; A farizeusok kérdései; Márta, Mária és Lázár; Úton Jeruzsálembe (A vak Bartimeus és Zákeus); A király bevonulása; Az utolsó vacsora és az árulás; A halálra ítélt; Feltámadt a halálból!; Szél és tűz; A béna ember és a fenyegetések; István; Pál megtérése; Péter és Kornélius; Pál útjai; Börtön és hajótörés

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Cseri Kálmán - Fürödj ​meg és megtisztulsz!
"Vitéz ​hős, de leprás" - olvassuk a bibliai Naámánról. Cseri Kálmán sorozatának egyik fő gondolata, hogy "Naámán arcképe az emberiség hű jellemrajza." A vitéz hős csodákat művel a tudomány és a technika terén, de vajon miért szorongatja a félelem, miért gyűlölködik, miért teszi tönkre önmagát és másokat alkohollal, kábítószerrel, erkölcstelen élettel? A lepra a megtámadott testrészeket teszi érzéketlenné, a bűn leprája a lelket bénítja meg. Az ember érzéketlenné válik a láthatatlan, lelki világra, Isten törvényeire, eltompul erkölcsi érzéke. Egyre inkább elharapózik az erőszak, a bűnözés, széthullanak a családok, s az emberi felelőtlenség következtében rohamosan pusztul környezetünk is. Naámán meggyógyult a gyógyíthatatlannak hitt leprából. Van-e reménye a gyógyulásra annak az embernek, aki az ő példáját követve nem szégyelli beismerni, hogy beteg,és elfogadja a felkínált segítséget?

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Müller Péter - Kígyó ​és kereszt
A ​Kígyó és kereszt a spirituális irodalom alapműve. Müller Péter 1956-ban átesett egy halálélményen, s megtapasztalta a "túlvilág" valóságát, amellyel azóta is szüntelen kapcsolatban maradt. Könyve a Lélek világáról szól. Istenről, sorsról, a tudattalanról, a szellemvilágról és arról a csodálatos - ma már több mint negyed évszázados - kapcsolatról, amely a szerző és szellemi Mestere között létrejött. Személyes vallomás s egyben a mesteri tanítások foglalata ez a mű, amely bemutatja a reinkarnáció működésének természetrajzát, feltárva két felejthetetlen színészkollégájának, Domján Editnek és Latinovits Zoltánnak a történetét. Nem csupán személyes emlékeit, hanem "szellemi beszélgetéseiket" is leírja, melyeket e nagy művészekkel folytatott haláluk után. Ezekből a sorstörténetekből kiderül, hogy lelki problémáink gyökereit hiába keressük jelen életünkben, az okok legtöbbször visszanyúlnak előző életeinkbe. Lelkünk nemcsak végtelenül gazdag, de mély is, mint az óceán. Megismerni a reinkarnáció nélkül éppúgy nem lehet, mint ahogy testünk valóságát sem ismerhetjük meg a genetika nélkül. A több évszázadra visszanyúló emlékek teljesen új és érthető megvilágításba helyezik e két művész tragikus sorsát.

Covers_24879
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Beszélgetések ​a Bibliáról
Köszöntjük ​az olvasót a Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának új gyűjteményével, amelynek témája ismét a Biblia. Néhány esztendővel ezelőtt talán még az elgondolkoztató kezdeményezések közé számított A Biblia világa című sorozatunk - a sorozatból készült könyv két kiadása, százezres példányszáma, sikere igazolta is kezdeményezésünk helyességét -, ma már nem szorul bizonyításra a "könyvecskék világának" művelődéstörténeti jelentősége. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a világ históriája a Biblia körül forog, de kétségtelen, hogy az emberiség történelmének egyik dokumentuma, múltbéli történelmi-irodalmi emlékeinek megőrzője, vágyainak-nézeteinek gyűjteménye, mely önmaga is világirodalom, és ilyen értelemben - ahogy Lukács György írta - "a világfolklór legszebb könyve". Az e kulturális örökség iránt érdeklődő kutató és olvasó többre is kíváncsi: a bibliai nép kollektív emlékezetében nem csupán letűnt korok eseményeinek igazolható valóságát, hanem alapvető emberi magatartást, archetípust, pszichológiai helyzeteket - egy kicsit a saját arcát is keresi. Nem ok nélkül, mert ezekből a történetekből évezredekkel ezelőtti ősünk pillant ránk. Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudományos és ismeretterjesztő szerkesztőségének elgondolásával: folytassuk a korábbi beszélgetéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűjtemény: az Ó- és Újszövetség kialakulásának szálait. A bibliai történeteket és parabolákat, az apokalipszis drámai vízióit, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi-társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra, amelynek előadásait ez a kötet tartalmazza, és amely változatlanul művelődéstörténet, és nem teológia.

Szunyogh Szabolcs - Bibliai ​történetek, antik mítoszok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács József - Istenek ​útjai
A ​könyv témája: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes vallások milyen értelemben tekinthetők az általános vallási fejlődés különös alakjainak, sajátos típusainak. Lukács József könyvének bevezetőjében arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja: miként következnek a munka elidegenülésének általános vonásaiból a vallási elidegenülés tipikus alapvonásai; milyen társadalmi folyamatokat tükröz vissza a természetfölötti létezők uralmának, teremtő erejének, mindenhatóságának és tökéletességének elképzelése; hogyan használják fel érdekeiknek megfelelően az ellentétes osztályok az ellentmondásos egységet alkotó vallások különböző - objektivisztikus és szubjektivisztikus - oldalait. Ez az elméleti vizsgálat alapozza meg a továbbiakban az "ázsiai" termelési mód talaján sarjadt nagy vallások - a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus - és a "nyugati" vallások - a kereszténység, az iszlám - típusának megkülönböztetését, meggyőzően bizonyítva, hogy ezek a különbségek csak gazdasági-társadalmi alapjaik különbségével összefüggésben értelmezhetők. A könyv legterjedelmesebb részében a szerző a kereszténység vallási előzményeinek tipológiai vizsgálatát kezdi meg. Kimutatja, hogy a görög poliszok vallási fejlődésében is két ellentétes irányzat küzdelme figyelhető meg: egy statikusabb tendencia, amely az olümposzi istenek kultuszára támaszkodott - az eupatrida-nemesség érdekeivek összhangban -, és megjelenik, sőt egy ideig dominál is (Hésziódosznál, a Dionüszosz-kultuszban, az orfizmusban, majd a tragédia-íróknál) a vallásos burokban a történelmi tudat csírája is, amely a szofisták és atomisták koncepcióiban profán-világi arculatot ölt, először a gondolkodás történetében. Platón életművében jönnek létre azok az ideológiai képletek, amelyekre - a hellenizmus hosszú időszakát követően - a kereszténység támaszkodni fog. Ezzel zárul Lukács József "Istenek útjai" c. kötete. A szerző tervezi munkájának folytatását. Ebben a kereszténység zsidó előzményeinek típusát elemzi majd, valamint a hellenisztikus és a zsidó elem összekapcsolódásának formáit és okait keresi, hogy így határozza meg a kereszténység típusának alapvonásait.

Selma Lagerlöf - Krisztus-legendák
"Ötéves ​koromban nagy bánat ért. Azóta sem éreztem annál nagyobb szomorúságot. Meghalt szegény nagyanyám, aki napont szobájában ült a kanapén, és mesélt nekem... A meséket, a dalokat vele együtt fekete koporsóba zárták, hogy soha többé vissza ne térjenek. Akkor valami végleg eltűnt az életünkből. Bedördült előttünk annak a bűvös világnak kapuja, melyen át ki-be jártunk, és nem akadt többé senki, aki megnyitotta volna. Negyven esztendő múlva, hogy összeszedegetem a Napkeleten gyűjtött Krisztus-legendákat, ismét eszembe jut az az egyetlen, a Jézus születéséről szóló. Valami belülről bíztat: mondjad el... Nos, hát legyen." Így kezdi a "názáreti próféta" személyéhez fűződő történeteit Selma Lagerlöf, a fiatalabb nemzedékek körében is népszerű, kedvelt írónő, a Nils Holgersson csodálatos utazásának szerzője. Az ebben a kötetben csokorba gyűjtött nyolc tündérien naiv "szent történetben" kirajzolódnak a legendás helyek, elevenen kibontakozik a gyermek Jézus, Júdás, a bölcsek, Szent Péter, Veronika nagy Pilátus alakja. Úgy, ahogyan a Bibliában nem olvashatunk róluk, de az író képzeletének köszönhetően magunk is az események résztvevőivé válunk.

Nagy András - Savonarola-kísérlet
"Kivégzésük ​előtti estén találkozhat azokkal a rendtársaival, akiket ugyancsak halálra ítéltek (Fra Silvestro és fra Domenico) eretnekség, skizma, engedetlenség és világi hatalom felhasználásának vádjával. Az eretnekség vádjában kétségtelenül van valami anakronisztikus, a mozgalmat pejoratívan minősítő. Hosszú szertartás végén akasztják fel, majd égetik el hármukat (előbb feloldozzák, kizárják, megszégyenítik őket), valószínűleg nagy tömeg előtt, bár a fennmaradt metszet (ismeretlen mester munkája) csaknem üres teret ábrázol. A hamvakat az Arnóba szórják. Az ellenforradalmak koreográfiájának megfelelően száműzetések következnek, néhány barát nyíltan megtagadja a priort, a San Marco domonkosai levélben könyörögnek a pápához bocsánatért. Francesco Romolinónak a Signoria zenészei szerenádot adnak (a pontos könyvelés feljegyezte az árát: 111 és fél forintért), a San Marco harangját, a Piagnonát leszerelik, majd megkorbácsolják. A Savonarola meggyilkolását követő első Signoria-választáskor a Nagytanács kétszáz Piagnoni tagját kivezetik a teremből - senki nem tiltakozik, Sándor pápa exkommunikáció terhe mellett tiltja be a prior munkáit, de már X. Leó (Giovanni Medici) elrendel egy vizsgálatot Savonarola eretneksége kérdésében, s XIV. Benedek a kanonizálást is felveti. Luther a Miserere-zsoltár kommentárjait 1524-ben Strassburgban kiadatja - később a Kereszt Diadalát a Propaganda Fidei elfogadja, prédikációs tankönyvként. Savonarola bejut az épülő Szent Székesegyházba - Raffaello és Michelangelo művein keresztül, de ott áll a reformáció emlékművein is. Wormsban, Genfben. Máglyája még nem hamvadt el, amikor az új hatalomhoz sorra érkeznek a gratulációk Európa udvaraiból. Szobor vagy freskó - az más. De előbb pusztuljon el."

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Tomka Ferenc - Biztos ​út
Tomka ​Ferenc atya könyve nemcsak fiatalokhoz szól, hanem szülőkhöz és pedagógusokhoz is. Világos, határozott beszéd, útmutatás azokról a problémákról, amelyek között az ifjúság készül a hivatásának fölismert házasságra. Nem siránkozik a nehéz körülmények fölött, hanem fényt gyújt, irányt mutat, bátorít, konkrét cselekvésre hív, hitet ébreszt, hogy a XXI. század hajnalán is lehet derűsen, tisztán megélt udvarlási kapcsolattal, jegyességgel indulni a házasság felé. (Bíró László püspök-az MKPK családreferense)

Erdélyi Zsuzsanna - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

Dr. Pálhegyi Ferenc - Keresztyén ​házasság
Hívő ​emberek házasságában az a nagyszerű, hogy együtt gyalogolhatunk az Ígéret Földje felé. Végigjárhatjuk a pusztát keserűen és lázadozva, mint a régi zsidók, de ha látjuk, hogy előttünk megy az Úr felhő- vagy tűzoszlopa, akkor nem csüggedünk el. A házasság hasonlít a cipzárhoz: az egyik félnek csak a másikkal együtt van értelme. Ez a "cipzár" időközben könnyen szétnyílik. Szeretnél tartós, mindig "jól záró" kapcsolatot?

Gecse Gusztáv - Horváth Henrik - Bibliai ​kislexikon
Előszó A ​Biblia a hivatalos statisztikák szerint a világ egyik legelterjedtebb könyve. Egyedül a Brit és Külföldi Bibliatársulat több mint hétszáz nyelven jelentett meg teljes bibliafordítást, illetve bibliai részleteket. A keresztény egyházak és részben a zsidó vallás (Ószövetség) ezt tekintik - Istentől sugalmazott szövegként - hitük legfőbb alapjának. Az emberiség történetének a Biblia ugyanakkor olyan több ezer éves kultúrtörténeti és irodalmi dokumentuma, amely keletkezésétől kezdve napjainkig érezteti hatását. Hatott a társadalomra, befolyásolta a gondolkodást, politikai, hatalmi harcok igazolásául szolgált, inspirálta az irodalmat és a művészetet. A Biblia - éppen az említett hatása miatt - a mai kor felvilágosult, tudományos világnézetet valló emberek számára sem elhanyagolható alkotás. Nemcsak azért, mert ismerete ugyanúgy hozzátartozik az általános műveltséghez, mint az Iliász és Odüsszeia vagy Shakespeare művei, hanem azért is, mert a helyes tájékozottság hozzásegít saját világnézetünk, ideológiánk megerősödéséhez. Tudnunk kell, hogy a tudomány mai állása szerint mit tartsunk erről az egyházak által misztifikált könyvről. Ehhez a tisztánlátáshoz ad segítséget ez a kislexikon, amely a Biblia keletkezési problémáira, a benne szereplő személyekre, történetekre úgy vet fényt, hogy a legújabb kutatási eredményeket is felhasználja, és esetenként a megfelelő társadalmi és vallástörténeti előzményeket is figyelembe veszi. A cél az volt, hogy a "Vallástörténeti Kislexikon"-hoz hasonlóan, olyan könyvet adjunk az olvasó kezébe, amely - úgy mutatván be a Bibliát, mint emberi, irodalmi alkotást - lehetőség szerint választ ad a legtöbb kérdésre, amely a Bibliával kapcsolatban felvetődhet.

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Michel Quoist - Így ​élni jó
Lelkesítő ​ez a mai világ! Csodálatosan szép és nagy lett, a tudomány és technika rendkívüli teljesítményei által. Az ember jól akart élni, sikerre vágyott – és beteljesítette vágyait. Nem tudta teljesen megszüntetni a szegénységet és a nyomort, mégis, a legtöbben elfogadható jólétben, kényelemben élnek. Közben egy minden szegénységnél és nyomornál súlyosabb – mert mélyebben gyökerező – veszedelem van készülőben. Az ember lassan elfeledkezik róla: van lelke. Miközben képes felfedezni a világegyetem legnagyobb titkai is, tanácstalanul áll saját személyiségének titka előtt. Pedig ha megtagadja lelkét, mindent elveszít, nem ember többé. Michel Quoist fiataloknak írt könyvében a sikerre vágyó embert az élet valódi és teljes sikeréhez szeretné segíteni. Ez a fajta siker emberi szempontból néha vereségnek látszik. Az embert naponta ostromló ajánlatok zűrzavara közepette változatlanul érvényes Jézus Krisztus ajánlata: „Azért jöttem, hogy életünk legyen, és bőségben legyen.”

Convert
elérhető
10

Móra Ferenc - Aranykoporsó
A ​nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Az ​Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Covers_386272
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Egyháztörténeti ​életrajzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent-Gály Kata - Nyitott ​ablak előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Arany-tömjén-mirha
Gárdonyi ​Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. "Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három" - írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát - korosztálytól függetlenül - széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Kamarás István - Ferenc ​pápa-legendárium
Ez ​a könyv provokáció… „A provokáció tényét bibliai idézettel is alá kívánom támasztani. Tekintettel arra, hogy a könyv a római pápáról szól, a perdöntő bibliai mondatot mindenekelőtt latin nyelven idézem: „…et consideremus invicem in provocationem caritatis et bonorum operum.” Magyar fordításban: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre provokáljuk (buzdítsuk).” (Zsid 10,24) Kétségtelen, hogy ezen a ponton mind az újszövetségi levél szerzője, mind a magát Isten bohócának nevező Kamarás István Jézus tanítványaként ír. Mert az igazán nagy provokátor a Názáreti volt. Nem csupán azzal, hogy szombaton gyógyított, hogy megannyi álszentségükkel szembesítette a farizeusokat, vagy hogy felborogatta a templomi árusok asztalait, hanem leginkább azzal, hogy – és ahogy! – szeretett. Erről a jézusi szeretetről szól a szerző is, akinek görbe tükre keresetlen őszinteséggel mutatja meg egyházaink és társadalmunk mai állapotát. Budapest, 2015 reformáció ünnepén (egy másik nagy provokációra is emlékezve) FABINY TAMÁS püspök

Charles Dickens - Urunk ​élete
A ​tanítványok megkérdezték Jézustól: "Mester, ki a legnagyobb a mennyek országában?" Jézus egy kisgyermeket szólított magához, a karjaiba vette, majd közéjük állította és így felelt: "Az aki olyan, mint ez a gyermek. Bizony mondom nektek, hogy senki sem megy be a mennyek országába, aki nem olyan alázatos, mint a kisgyeremekek. Aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben, az engem fogad magához."

Josef Toman - Tiberius ​és Caligula
Josef ​Toman neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Don Juan (1958) és Ahol a madár sem jár (1960) címen megjelent regényei megérdemelten nagy sikert arattak. Tiberius és Caligula címen most közzétett könyvét pedig már számos európai nyelvre lefordították. A római császárság kezdeti szakaszának érdekfeszítően izgalmas, hatalmas körképét rajzolja meg a kötet, a történelmi források beható tanulmányozása alapján. Tiberius és Caligula kora az események színtere, s e két egymástól élesen különböző római császár-egyéniség kialakulásának útját, eszméit és cselekedeteit a történelmi valóság szükségszerű eredményeként megismertetni: nagy jelentőségű írói vállalkozás, olvasni pedig "kalandregény" számba megy. A hiteles és részben költött történelmi események, helyek és személyek megelevenítésével, megszólaltatásával a nagy átalakulások korának örök problémáit feszegeti a kiváló író, lebilincselő meseszövéssel. Külön értéke Toman regényének az itáliai táj festői ábrázolása és az antik Róma szépségének, nagyságának felidézése.

Joseph Bédier - Trisztán ​és Izolda regéje
A ​kelta eredetű Trisztán-monda első írásos feldolgozásai a XII. századból maradtak ránk. Ezeket a jobbára töredékes francia és német forrásokat olvasztotta egybe Joseph Bédier francia irodalomtörténész gyönyörű, modern prózaritmusban írott műve. Nem változtatott rajtuk, csak avatott és ihletett kézzel csiszolta őket pompás formába, megőrizte a rege naív báját, a keresztény lovagi világgal éppen csak beoltott kelta álomvilágot, s kerek háromszáz kiadásban diadalra vitte a halálhozó szerelem halhatatlan megfogalmazását. Tarkabarka hűbéri világban játszódik a történet, a két szerető még csodák, sárkánykígyók, torzonborz állatemberek, irdatlan óriások közepette küzd a boldogságért. De a szerző, a modern ember - bár maga is álmélkodó szemmel nézi, fürkészi a képzelet alkotta valóságok országát - már tudja, hogy "ami varázslóknak van hatalmában, azt a szív is véghez tudja vinni szerelem és vitézség erejével". Ezt hagyja örökül a késői olvasóknak "minden szeretőknek, senkinek se másnak".

Török József - Péter ​vándorúton
II. ​János Pál pápa utazásait milliók kísérik figyelemmel. Miért járja fáradhatatlanul a világot?- vetődik föl a kérdés. A válasz teljesebb, ha megismerjük az előző utazó pápákat is, Pétertől kezdve, aki közel 2000 éve indult el Jeruzsálemből Rómába. Izgalmas utazások elevenednek meg a történelmi valósághoz hűen, ugyanakkor olvasmányosan. Például VII. Gergely útja Canossa várába, vagy Napóleon pápafoglyainak elhurcolása. Az utolsó fejezet II. János Pál pápa útjait ismerteti.

Erdélyi László - Mit ​mondasz magadról?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henri Daniel-Rops - Jézus ​és kora I-II.
A ​szerző a Francia Akadémia tagja, mennyiségben és minőségben rendkívüli életművet hagyott hátra. E roppant jelentőségű műben rögzíti le a maga egyértelmű válaszát a történelem központi kérdésére: ki is volt Jézus? Keményen megharcolt érte. Maga is konvertita, történelmi tanulmányai győzték meg az evangélium hitelességéről. A „logika kényszerénél fogva” kénytelen volt elfogadni ő is a katolikus igazságot. Soha a Jézus-témához nem nyúlt senki ilyen lenyűgöző tárgyi tudással, a jelenségeket és folyamatokat „együtt-látni” képes enciklopédikus ismerettel, beleérző képességgel, tárgyilagossággal és nyelvi leleménnyel.

Bob Devine - Isten ​csodálatos világa
Közületek ​sokan rendelkeznek technikai ismeretekkel, és tudtok valamit azokról az ámulatra méltó lehetőségekről, amelyeket századunkban a tudomány lehetővé tett. De tudjátok-e, hogy a természet a maga mindennapi életével, semmiben sem marad el a tudomány és technika mögött? Sőt, igen sok esetben az emberi kutatásnak és találékonyságnak mindmáig nem sikerült a természet csodálatos berendezéseit utánoznia. Ez a könyv a természet csodáiról szól. Megismeritek belőle pl. hogyan munkálkodik a bőrünk, és hogyan irányítja agyunk a testünket - jobban, mint bármilyen számítógép. Az író leírja a szív elektromos működését, és szemléletesen mesél az eső körforgásáról, valamint a szárazföldi és víziállatokról és madarakról. Közben újra meg újra fölismeritek, mennyire valószínűtlen, hogy a természet e sok csodás berendezése teljesen véletlenül állt volna elő. Isten mindenhatósága és bölcsessége áll mindezek mögött, aki minket, a világot és minden élőlényt teremtett. Szeretetével törődik mindezzel, és gondoskodik rólunk mindennap. Megéri, hogy elgondolkozzunk a természet csodáin.

Kollekciók