Ajax-loader

'szabolcs-szatmár-bereg megye' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Domahidy András - Vénasszonyok ​nyara
A ​történet java Magyarországon, Budapesten és valahol Északkelet-Magyarországon, a mesebeli szabolcs-szatmári tájakon játszódik, az 1945 és 1949 közötti években. Hősei markánsan megrajzolt, rokonszenves alakok javarészt, a nagy történelmi átalakulás nyertesei és vesztesei. Majdhogynem elérzékenyülten emlékezik vissza ezekre az időkre - a távoli Ausztráliában élve. Nem azt sajnálja, hogy kifordult sarkaiból a világ, hanem azt, hogy olyanok is messze sodródtak és kihullottak a társadalomból, akiknek emberségét, szakértelmét, tisztességét az új rend is hasznosíthatta volna, Domahidy nemcsak szemléletében, hangvételében, eredeti gondolkodásmódjában szólaltat meg új hangot, hoz be új színt napjaink gazdag prózairodalmába, de stílusában is. Talán csak egy "isten háta mögött élő" magyar író csügghet ilyen szent áhitattal, óvó szeretettel anyanyelvén, ahogyan ő félti és gondozza azt. Stílusa az egész magyar irodalom nyeresége.

Végh Antal - Terülj, ​asztalkám!
A ​mesebeli asztalon a szegény ember kívánságára sok jóféle étel sorakozik egyetlen szempillantás alatt. De a valóságban sokat kellett és kell is dolgozni azért, hogy naponta terített asztalhoz ülhessünk. Végh Antal ebben a könyvében leírja, mit ettek régen a szatmári parasztemberek, közli néhány egyszerűbb és ünnepi étel receptjét, elmeséli, mi volt a gyerekek dolga a főzésnél, s milyen, már-már elfeledett eszközöket használtak a falusi konyhán. A könyvet Gergely Sándor, Kékesdy Károly és a Néprajzi Múzeum fotói illusztrálják.

Frisnyák Sándor - Szabolcs-Szatmár ​megyei útikönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_333269
A ​város (vissza)vár Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​város (vissza)vár
Negyvenegy ​esztendővel ezelőtt, 1971-ben látott napvilágot az _Én szőke városom_ című antológia, amely az _Írások Nyíregyházáról_ alcímet kapta. Jelen könyv szerkesztői úgy gondolták, érdemes lenne egy hasonló kiadványt megjelentetni. A tervezgetést tett követte: ismert írókat, újságírókat és pályakezdő alkotókat kerestek meg, írásra biztatván őket. A felhívás nem volt hiábavaló… Több mint hatvan művet találhatunk a kötetben, amely most az _Életképek Nyíregyházáról_ alcímet viseli. Az írások közül több afféle kortörténeti dokumentum. Gyermekkori emlékek nyomán például utazást tehetünk az ötvenes-hatvanas évek Nyíregyházáján, amikor még csilingelő villamos szelte át a várost, kisvasút vitte a kirándulókat Sóstóra, a gyermekeket és a szerelmeseket az árnyas erdőbe; ekkor még táncolhatunk Krúdy étterem teraszán, s lenyűgözték az ifjoncokat a hajdani korok cukrászdái és filmszínházai; a Károlyi-kertben nyáron a szabadtérin szúnyogjáratos kalandfilmeket néztünk, s szaporodtak a semmiből termett szalagházak. A lapokon megelevenedtek a régi alma materek, életre kelnek a hajdani tanárok. És feltűnik a főiskola, az izgalmas felvételik és a boldog diákévek korszaka… Megelevenednek olyan Nyíregyházához kötődő művészek, jeles emberek, akikre ma is büszkék vagyunk… No és persze, nem hiányoznak a legfiatalabb alkotók frissen született lírai valamint prózai írásai, amelyekben napjaink élményei szólalnak meg…

Covers_90751
2

Ismeretlen szerző - Kisvárda ​környéki népmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hunyadi József - Lapok ​Tiszavasvári történetéből II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Szilárd - Nincstelenek
A ​szerző új kötete életrajzi fikció. Szabálytalan prózakönyv, amely egy elzárt, endogám, szatmári kisfalunak a tereit és alakjait, emlékeit és hiedelmeit mutatja be, ahogy azt egy gyerek láthatja.

Kun István - A ​feláldozott Bereg
A ​2001-es beregi árvíz nem természeti katasztrófa volt, hanem tömény politika - állítja ez a könyv. És tömény politika az utána következő kártalanítás is, amelyet az egymást követő kormányzatok három év alatt sem tudtak lezárni. Jelenségei, visszásságai nem kivételek, hanem törvényszerű következményei a hazai viszonyoknak. Az árvíz azonban arra is felhívja a magyar közvélemény figyelmét, hogy van itt egy Istene hagyott vidék, amely sorvadott a Horthy-korban, sorvadott a létezett szocializmusban, és most sincs sem ötlet, sem komoly szándék a Tiszahát és az Erdőhát gazdaságának föllendítésére, fokozatos elnéptelenedésének megállítására. Az újjáépítés sem takargathatja, hogy nyomasztó társadalmi helyzet alakult ki. A fő gondok megoldatlanok. Szép házakba költözött a kilátástalanság.

Entz Géza - Szalontai Barnabás - Nyírbátor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nyíri ​és rétközi parasztmesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baranyi Ferenc - Tiszacsécse ​- Műemlékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdész Sándor - Katona Béla - Fejezetek ​Nyíregyháza művelődéstörténetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szabolcs-Szatmár ​megye néprajzi bibliográfiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Fekete Titusz Zoltán - Fejezetek ​a Nyíregyháza-vidéki Kisvasút történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orosz Károly - Sipos Kálmán - Dombrádi ​olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Katona Béla - Kazinczy ​Ferenc Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Beregben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​nyíregyházi huszárok hadinaplója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kövér György - A ​tiszaeszlári dráma
"1882. ​április 1-jén, szombat déltájban egy Szabolcs megyei faluból, Tiszaeszlárról nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter. Egy 14 éves parasztleány eltűnéséből ritkán szokott országos vihar kerekedni, mégis alig telt el néhány hónap, Solymosi Eszterről, pontosabban a vád szerint zsidók általi elveszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti (sőt külföldi) lapok tudósítottak, nemcsak "népballadák" és ponyvaregények szóltak, hanem az elveszett kisleány ügye az ország házában is parlamenti felszólalások, interpellációk tárgya lett. Egy cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat arra, hogy a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működési módjaiban megmutassunk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk. Nem a per szemüvegén át akarjuk szemlélni a falu egykori világát, ugyanakkor a vizsgálat során a község olyan erős reflektorfénybe került, ami a korban egyáltalán nem jellemző. A perbeli hírességből, hírhedtségéből annyiban próbálunk a történész eszközeivel erényt kovácsolni, amennyiben olyasmit is rekonstruálhatónak, elmondhatónak tartunk erről a településről, amit egy másikról aligha lennénk képesek. (...)" (részlet az Előszóból)

Kalicz Nándor - Méhtelek
A ​Méhteleken végzett feltárások segítségével sikerült elkülöníteni az újkőkori népességnek a Kr.e. 6. évezred második felében kialakult ún. Méhtelek csoportját, amely a Kárpát-medence területének északkeleti részén először kezdte meg a termelő gazdálkodást. A csoport számára meghatározó jelentőséggel bírt az Európa jelentős részén a neolitikum folyamán kedvelt vulkáni kőzet, az obszidián. A nyersanyaglelőhelyek kiaknázása, a nyersanyag begyűjtése, részleges feldolgozása és elosztó területként távoli vidékre történő továbbítása fontos szerepet játszott életmódjukban. Ennek során a közösség létrehozott egy sajátos, a szakrális szférához sorolható, nagyszámú leletből álló tárgycsoportot is.

Lukács Ödön - Nyíregyháza ​szabad, kiváltságolt város története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szabolcs-Szatmár-Bereg ​megye kézikönyve / Handbook of Szabolcs-Szatmár-Bereg county
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​vármegyéi és városai I-XXIV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Döntéshozók ​- Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében
"Nyíregyháza ​rohamos fejlődését három folytonos munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését." Ezek a mondatok egy 1931-ben megjelent várostörténetből valók.

Varga Tibor - Boldogasszony ​kelengyéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalontai Barnabás - Máriapócs ​- Kegytemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luby Margit - A ​parasztélet rendje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luby Margit - Népmondák ​Szabolcs-Szatmárból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_266084
Szatmárcseke Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szatmárcseke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_266087
Tarpa Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Tarpa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orosz Károly - A ​nyírvidéki-rétközi kisvasút
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Burget Lajos - Nyíregyháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ny%c3%adrs%c3%a9g
elérhető
3

Erdész Sándor - Nyírség
Erdész ​Sándor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársa két évtizede gyűjti Szabolcs-Szatmár népi kultúrájának tárgyi és szellemi emlékeit. számos dolgozata, több könyve jelent már meg, elsősorban a népköltészet köréből. A Nyírség c. kiadvány nemcsak a szerző kutatásait összegezi, hanem a múzeumi adattárakban őrzött, illetve a különböző kiadványokban ez ideig megjelent tanulmányok, gyűjtések fontosabb eredményeit is. A kötet általános áttekintést ad a Nyírség történetéről, népmozgalmairól, az anyagi és a szellemi kultúra legfontosabb ágairól. A táj néprajzának bemutatásakor a szerző a századfordulót veszi alapul, de utal a régebbi és a jelenlegi hagyományokra is. Erdész Sándor sajátos nyíri stílusa, nyelvezete a kiadvány minden során érződik. Ennek köszönhető, hogy szakembereknek és érdeklődőknek egyaránt érdekes, élvezetes olvasmányt nyújt. A könyvet a helytörténészek, honismereti kutatók is nagy haszonnal forgathatják.

Kollekciók