Ajax-loader

'vallásháború' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert Merle - Szenvedélyes ​szeretet
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam ötödik kötetében Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos "ágense". A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.

Ken Follett - A ​tűzoszlop
1558. ​Anglia. Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket. Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet. A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok. A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.

Oliver Bowden - Assassin's ​Creed - Titkos keresztes háború
Marco ​atyja, Niccoló Polo végre elmeséli a történetet, amelyet egész élete során titokban tartott – Altaïr, a Testvériség egyik legkiválóbb Orgyilkosának élettörténetét. Altaïr kalandos újta során nemcsak a Szentföldet járja be keresztül-kasul, de az Orgyilkosok krédójának valódi értelme is megvilágosodik előtte. Hogy elkötelezettségét bizonyítsa, a rend kilenc halálos ellenségével kell végeznie, beleértve a templomosok nagymesterét, Robert de Sable-t is. Altaïr életének története most először olvasható a maga teljességében: a történelem menetét megváltoztató küldetése, véget nem érő küzdelme a templomosok összeesküvése ellen, családja tragikus és egyben megrendítő sorsa, és egy régi jó barát végzetes árulása. A Ubisoft nagy sikerű videojátéka alapján.

Robert Merle - Jó ​városunk, Párizs
Az ​okos, nemes lelkű, nyughatatlan Pierre Siorac meg angyali szép öccse kinőttek "csikóéveikből": az egyik orvos lett, a másik gyógyszerész, és visszatértek az imádott szoknyabolond apa és a savanyú hugenotta bácsi várába, a puritán, de édes otthonba. Ezzel indul Merle regényfolyamának harmadik kötete, mely az előzőkhöz hasonlóan önálló történet, csak főszereplői azonosak. De hőseink megint csak rövid ideig élvezhetik a szelíd délvidék békés és szorgos mindennapjait, a bájos okcitán nyelven beszélő várnép meghitt társaságát: viharos kalandok és megrázó szenvedélyek dúlják fel életüket, és egy váratlan esemény, amely Párizsba űzi őket. Kicsinyes ravaszkodókat és nemes, nagy egyéniségeket, tiszta szívű prostituáltakat és kényes udvaroncokat, vérben kéjelgő fanatizált kisembereket és koronás gyilkosokat dajkál ez a sokarcú, ijesztő és vonzó város, amelyet valósággal az olvasó tenyerébe tesz Merle, úgy rajzolja le templomról templomra, utcáról utcára, hídról hídra szerelmes gyöngédséggel, részvétteljes borzadállyal. Mert hősünknek itt kell megérnie az 1572. augusztus huszonegyedikére, Szent Bertalan neve napjára virradó éjszakát, az újkori történelem egyik leggyalázatosabb árulását és vérfürdőjét, amelyről a feluszított csőcselék úgy tudja, hogy üvdözül általa, nekünk azonban Merle világtörténelmi érdekösszefüggéseit is elárulja.

Robert Merle - Csikóéveink
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő regényfolyam második kötetében a főhős, a jóvágású, eszes, bátor, szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac és balkézről való szépséges öccse, akinek látása ugyancsak megdobogtatja a női szíveket, Montpellier híres egyetemére mennek tanulni. Pierre orvosnak készül, Samson gyógyszerésznek. A délfrancia város színes forgatagában, ahol sok-sok veszélyes kaland és még több „veszedelmes", ám gyönyörteljes viszony vár hőseinkre, világhírű tudósok és orgyilkosok jönnek-mennek, vad tivornyák és poétikus vagy éppen kísérteties szerelmek dúlnak, orvosnövendékek éjféli temetőkben titkon anatómiát tanulnak, miközben folyik tovább a Franciaországot megosztó áldatlan testvérharc, buzgó pápisták és derék kálvinisták gyilkolják egymást. Pierre-nek és Samsonnak, valamint az olvasónak bőven kijut hát az izgalmakból, váratlan fordulatokból, hátborzongató élményekből és szenvedélyes érzésekből e kalandregénynek is beillő, ám sokrétű és pontos történelmi ismeretek birtokában és biztos mesterségbeli tudással megírt, sodró lendületü műben.

Robert Merle - Francia ​história
Valóságos ​írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história című, 13 kötetes regényfolyam első darabja.

S. J. Parris - Eretnek
Giordano ​Bruno - egykori szerzetes, költő, tudós és mágus, a római inkvizíció szemében eretnek - keresztülvág Európán, nehogy hitéért, miszerint a Föld kering pályáján a Nap körül, megégessék. Mert ennyi is elegendő lenne, hogy máglyára kerüljön, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy előszeretettel tanulmányozza az okkult filozófiákat és a mágia gyakorlatát. S. J. Parris magával ragadó regényében éppen ez a ritka tudás utáni vágya hajtja az Erzsébet-kori Angliába, ahol váratlanul beszervezik kémnek és titkos ügynöknek, és immár kettős megbízatással érkezik Oxfordba, az egyetemi városba. Hivatalosan egy királyi vendéget kísér el útján, és mellesleg a kopernikuszi világegyetem-elméletről tart előadást és vitát. Nem hivatalosan azonban a királynő ellen szervezett katolikus összeesküvést kell feltárnia és lelepleznie. Küldetését drámai fordulatok nehezítik: hátborzongató gyilkosságok sora és egy okos, szépséges lány felbukkanása is mind hátráltatják őt szokatlan munkájában. Ahogy Bruno szeme előtt kezd összeállni a gyilkosságok közti kapcsolat, arra is rádöbben, hogy Oxfordban senki sem az, akinek mutatja magát. Ráadásul a gyilkos, akit meg kell állítania, az eretnekség és az igazság keskeny mezsgyéjének megszállottja.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Robert Merle - Íme, ​a király!
Robert ​Merle történelmi regényfolyamának minden kötete, így ez a negyedik is, önálló történet, képzelt hősük, Pierre Siorac, a hugenotta bárófi kalandjai fűzik össze őket, s a háttérben persze az igazi francia történelem. Merle ebben a könyvben Franciaország tizenhat esztendejét beszéli el a Szent Bertalan éjszakájától III. Henrik időleges diadaláig. A szoknyabolond Pierre-ből a király orvosa és titkos "ágense" lesz, s kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek jó és rossz cselekedeteiben. Közben politikai missziója érdekében gyakran - bár nem kedve ellenére - veszedelmes és lebilincselő szerelmi cselszövényekbe keveredik. Elkísérjük hősünket III. Henrik hálószobájába és Angliai Erzsébet tróntermébe - a gáláns doktor bizonyára sajnálta, hogy fordítva nem történhetett - tanúi vagyunk Guise herceg és a francia király történelmi párbeszéd-ének, látjuk mint űzi el Henriket a lázongó Párizs, és végül hogyan lesz úrrá a király a végromlással fenyegető anarchián.

Prosper Mérimée - Szent ​Bertalan éjszakája
A ​gyenge jellemű, akaratos, kiszámíthatatlan viselkedésű király, IX. Károly helyett ténylegesen a rámenős, céljának elérésében minden eszközt felhasználó anyakirályné – Medici Katalin – birtokolja a hatlamat. A háttérben a reformáció terjedése következtében kiújul a vallásháború, a spanyol befolyás erősődik, a Lotharingiai-ház képviselői, a katolikus Guise-család hatalomra tör. A hugenották vezetőjét, Navarrai Henriket valami módon meg kellene fékezni, ezért a király húgát, Valois Margitot hozzá szándékoznak adni. Az esküvőt 1572 augusztusára tervezték. Színhelye Párizs. Erre az eseményre a katolikus és a hugenotta párt egész vezetősége hivatalos.

Rudolf Pörtner - A ​Szent Sír hadművelet
"E ​könyv tárgya a középkor legfontosabb eseményének, a keresztes háborúknak a története"– írja Rudolf Pörtner, számos népszerűsítő történelmi munka szerzője. Majd így folytatja bevezetőjét: "A keresztes háborúkat roppant külső és belső drámaiság jellemzi: a hosszú távon kibogozhatatlanul egymásba gabalyodó csaták, ostromok, rabló hadjáratok, politikai áskálódások, »csúcstalálkozók«, járványosan terjedő rögeszmék, vaskos magánbotrányok, kereskedelmi ügyletek és telepítési kísérletek összességükben a középkor olyan lélegzetelállító emberi színjátékát hozták létre, amelyhez hasonlót nem alkothatott a leggazdagabb emberi fantázia sem." Rudolf Pörtner választott témájának megfelelően rendkívül színesen, szórakoztatóan írja meg ezeknek a háborúknak a történetét, egyúttal hű képet festve a középkor emberéről, nemesről, közemberről, papról egyaránt. Számos korabeli forrásmunkát használt fel, s nem hagyta figyelmen kívül az újabb kutatásokat sem, amikor imponáló anyagismerettel vázolja fel azt a folyamatot, amely az újkorban először változtatta meg a Földközi-tenger keleti medencéjének térképét.

Kim Lancehagen - Isten ​hajói
A ​galaxist immár egyetlen hatalom uralja: a könyörtelen egyházi rendre épülő Mennyei Jeruzsálem. Őszentsége jól felszerelt csillagflottákkal és keresztes seregekkel tartja fenn az emberlakta világok törékeny rendjét, minden erőforrást a Szent Küldetésekre fordítva. Ezek célja, megtalálni a Földön másodszor is megjelenő, majd nyomtalanul eltűnő teremtményt, aki Megváltónak nevezi magát, és az általa írt Könyvet, mely remélhetően választ ad az emberiség valamennyi égető kérdésére. Történetünk hőse egyik nap még sötét múltjával háta mögött készül pappá avatására, s másnap már egy titkos expedíció parancsnokaként, Őszentsége hadihajójának fedélzetén száguld a galaxis pereme felé, ahol egy csaknem lakatlan, elszigetelt bolygón kell kibogoznia az ott történt rejtélyes események szálait. Az út odáig azonban számos meglepetést tartogat, csakúgy, mint az idegen planéta, melynek felszínén egyetlen építmény tornyosul, egy ismeretlen civilizáció által emelt gigászi piramis.

Alexandre Dumas - Margot ​királyné
A ​régens lánya és A fekete tulipán után a harmadik olyan romantikus regénnyel jelentkezik a Palatinus, amely Dumas legnagyobb sikerei mellett méltatlanul szorult háttérbe. Az intrikák, titkos találkák, viadalok szinte vad forgatagával bemutatott történet ráadásul olyan kulcsfogalmak körül játszódik, amelyek napjainkban is égetően aktuálisak: Dumas témája az (érdek)házasságok természete és a vallásháborúk őrülete. A történelmi tényekre épülő regényben az elfojtott vágyakat, viharos szerelmi ütközeteket egy uralkodópár szenvedi meg a XVI. század végén: Henrik király Valois Margit hercegnőt veszi nőül, egyikük katolikus, másikuk kálvinista, vállalt szerepük egy kettészakadó ország egyesítése volna. A könyv halhatatlan főhőse, Margot királyné a francia nő egyik örök szimbólumává vált, nem véletlen, hogy históriájából még napjainkban is nagy sikerű film készülhetett Isabelle Adjanival a címszerepben.

Jeanne Kalogridis - Medici ​Katalin, a démoni királyné
Az ​Én, Mona Lisa és a Borgia menyasszony szerzőjének új regénye egy szenvedélyes királyné történetét meséli el. Medici Katalin - Nostradamus bizalmasa, Mária skót királynő fondorkodó anyósa és a Szent Bertalan-éjszakai mészárlás eltervezője - a történelem rettenetes uralkodóinak egyike. A nagy tekintélyű firenzei családba született lányt mesésen gazdag örökössé teszi szülei korai halála, ám a városállamot súlyos konfliktusok szakítják ketté, Katalint bebörtönzik, majd amikor kiszabadul, férjhez adják a francia király jóképű középső fiához, Henrikhez.Katalin megcsalt, sokáig gyermeket szülni képtelen asszony lesz, aki mágiához folyamodik, hogy elnyerje férje szerelmét és termékennyé váljon. Ennek azonban meg kell fizetnie az árát: a határtalan szeretet könyörtelen démonná torzítja.

C. J. Sansom - Kard ​által
1537, ​Anglia. A gyökeres átalakulás, legnagyobb változások időszaka a szigetországban 1066 óta. VIII. Henrik az egyház legfőbb fejének nyilvánította magát, az ország pedig kegyetlen új törvényekre és manipulált perekre ébred. Thomas Cromwell különleges megbízottakat küld szét az országba, hogy vizsgálódjanak a kolostorokban. Ám a sussexi partvidéken, Scarnsea monostorában Cromwell megbízottját, Robin Singletont holtan találják: valaki levágta a fejét. A gyilkosságot szentségtörő események kísérik – feláldoznak egy fekete kakast a templom oltárán, és eltűnik Scarnsea kolostorának híres ereklyéje. Cromwell Matthew Shardlake-et, a jogászt küldi az árulás és a halál légkörébe, hogy kiderítse: kik állnak a sötét események mögött. Shardlake-et nyomozása arra kényszeríti, hogy mindent megkérdőjelezzen, amit megtud, sőt még és azt is, amiben igazán hisz… „A történelmi regények szerelmesei nem fognak csalódni Sansomban.” Booklist „C. J. Sansom a Kard általlal biztosította a helyét a legjobb történelmikrimi-írók sorában.” P. D. James „Ravasz cselekményvezetésével és sötét, atmoszférikus prózájával Sansom egyike a legígéretesebb krimiszerzőknek.” Publishers Weekly

Chris Pierson - Isten ​Kalapácsa
A ​mágia Istar dicsőségét fenyegeti. Húsz év telt el azóta, hogy Beldinas papkirályként elfoglalta a trónt. Páratlan nagyságú és gazdagságú birodalom uralkodója, abban a korban, amikor Istar a legfényesebb aranykorát éli. Ebben a hatalmas birodalomban is jelen van azonban a gonosz, állandó fenyegetést jelentve a királyság békéjére és szentségére. Beldinasnak az ő leghűségesebb főhadnagyához, Cathanhoz kell fordulnia segítségért. Az Isten Kalapácsának lovagjai Cathant követve fáradhatatlanul küzdenek, hogy véget vessenek a gonosz mágiának, amelyet semmi nem állíthat meg sötét üzelmeiben.

Heinrich Mann - Egy ​király ifjúsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michel Peyramaure - Párizs ​megér egy misét!
"Ma ​készen állok, hogy véget vessek minden lázongásnak, és elszántam magam, hogy lefejeztetek minden uszító prédikátort. Megmásztam a lázadó városok falait, újabb barikádokon is át tudok jutni. Ugyanolyan, ha nem jobb katolikus vagyok, mint Önök. Az egyház elsőszülött fia vagyok, önök közül senki sem az, és nem is lesz az soha! Az értelmetlen haragba belemerevedett márványarcok láttán hozzátette: -Ha Őszentsége támogatására számítanak, tévednek. Közelebb állok hozzá, mint önök. Bármikor elérhettem nála, hogy eretnekké nyilvánítsa önöket, amiért ellenszegülnek az akaratomnak." Egy héttel később a parlament beleegyezését adta a nantes-i ediktumhoz, amely 1598-ban véget vetett a véres vallási ellentéteknek, és lehetővé tette IV. Henriknek a háborúktól tépázott ország felvirágoztatását.

Michel Peyramaure - Navarra ​ifjú királya
Franciaországban ​a 16. század végére kiéleződtek a vallási ellentétek. Az udvar mindenre elszántan le akart számolni a hugenottákkal. Navarra ifjú királyát - lévén ő maga is protestáns - senki sem avatta be a véres tervbe, abba pedig különösen nem, hogy az ő esküvője lesz az öldöklés apropója. Ő azonban megsejtett valamit...

Michel Peyramaure - Kövessétek ​a királyt!
Franciaország ​egyik legnépszerűbb királyának, IV. Henriknek sok viszontagsággal kellett szembe néznie, míg révbe ért. Az a korszak amelyben élt, a reformáció, a vallásháborúk, a felekezeti türelmetlenség és a politikai machiavellizmus ideje volt. Nemcsak kiváló katona volt, hanem remek politikus is, felvilágosult szellemű férfiú, aki Franciaország egységét, és békéjét sokkal inkább a szívén viselte, mint a tételes vallást, amelyben igazi türelmet tanúsított. Nem közömbös kora reneszánsz értékei és a humanizmus iránt. Mindezek mellett a hölgyek igazi rajongója, aki még az ellen kémkedni küldött udvarhölgyeket is ágyába viszi, de felismerve az orruknál fogva vezeti őket...

Bassam Tibi - Keresztes ​háború és dzsihád
2001. ​szeptember 11. éles megvilágításban tárja elénk a dzsihád, illetve a keresztes háború időszerűségét, akár iszlám, akár keresztény nézőpontból vizsgálódunk. A legfontosabb kérdés napjainkban az, hogy a két civilizáció képes lesz-e megvalósítani a békés egymás mellett élést, vagyis a civilizációk békéjét a 21. században. A történelem azzal a tanulsággal szolgál, hogy a Nyugat és az iszlám közeledése csak akkor lehetséges, ha a vallást és a politikát szigorúan különválasztjuk egymástól. Az iszlám világ és Európa között mindig is az ész és a racionalitás jegyében került sor hírverésre, soha nem a vallás és a politika összefonódása révén, e kettő együttes megjelenése ugyanis mindig dzsihádba vagy keresztes háborúba torkollott.Bassam Tibi göttingeni professzor - akit az "iszlamológia" néven ismertté vált új szaktudomány megteremtőjének tekintenek - egyik fő képviselője a két civilizáció megbékélését hírdetőknek. Muszlim létére nem közelít elfogultan az iszlámhoz, s mindig is felhívta a figyelmet az iszlám fundamentalizmus, az iszlamizmus veszélyeire - világos különbséget téve az iszlám és az iszlamizmus között. Könyvéből megtudhatjuk, hogy az iszlám 7. századi keletkezésétől az európai történelem szerves része volt, és ma is az. A kötet első fejezetében a dzsiháddal foglalkozik, amellyel kezdetét vette a kereszténység és az iszlám történetének összefonódása. A következőkben a Nagy Károly uralkodása alatt megszülető keresztény Európáról szól, majd mindennek következményeit, a keresztes háborúkat és az Oszmán-török Birodalom terjeszkedését tárgyalja. Ugyanakkor részletesen kitér arra is, hogy a két civilizáció történetében találunk példát gyümölcsöző kapcsolatokra is; ezek közé tartozik az iszlámot ért hellén hatás és a reneszánsz időszaka. A zárófejezetben a terrorizmus sajátos megjelenési formájaként megjelenő, a Nyugat terjeszkedése ellen szerveződő neodzsihád kapcsán azt taglalja, hogy vajon a múlt terhes öröksége és a jelenkori tragikus események ellenére lehetséges-e béke a két civilizáció között. Véleménye szerint a kultúrák párbeszédével elejét lehet venni a civilizációk összeütközésének, de ezért mind a Nyugatnak, mind az iszlám világnak nagyon sokat kell tennie, s akkor "a civilizációk békeünnepén, együtt temethetjük el a múltnak ezt a fejezetét".

C. J. Sansom - Dissolution
Henry ​VIII has proclaimed himself Supreme Head of the Church and the country is waking up to savage new laws, rigged trials and the greatest network of informers ever seen. Under the order of Thomas Cromwell, a team of commissioners is sent through the country to investigate the monasteries. There can only be one outcome: the monasteries are to be dissolved. But on the Sussex coast, at the monastery of Scarnsea, events have spiralled out of control. Cromwell's Commissioner, Robin Singleton has been found dead, his head severed from his body. His horrific murder is accompanied by equally sinister acts of sacrilege - a black cockerel sacrificed on the altar, and the disappearance of Scarnsea's Great Relic. Dr Matthew Shardlake, lawyer and long-time supporter of Reform, has been sent by Cromwell into this atmosphere of treachery and death. But Shardlake's investigation soon forces him to question everything he hears, and everything that he intrinsically believes...

Richarda Huch - A harmincéves háború
Az 1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború csaknem az egész korabeli Európát lángba borította. Közvetve vagy közvetlenül a kontinens szinte valamennyi hatalmassága részt vett benne: a történelem kíméletlen logikájának engedelmeskedve nemcsak a Habsburgok birtokainak számító "örökös tartományok" és a protestáns német fejedelemségek és polgárvárosok kerültek harcba egymással, hanem belesodródott a küzdelembe Dánia, Lengyelország, Svédország, Bethlen Gábor Erdélye, sőt - akár nyiltan, akár csupán anyagi segítséggel vagy szellemi ösztönzést nyújtva a küzdő felek valamelyikének - Spanyolország, a pápai állam, Franciaország, Anglia és Hollandia is. A nagy háború eseménysorozatának leírásával napjainkig könyvtárnyi irodalom foglalkozott: vaskos történeti monográfiák és regényes feldolgozások sokasága kísérelte meg hitelt érdemlően ábrázolni és értelmezni a történteket. Megjelenítő erőben azonban kevés mű vetekedhet Ricarda Huch (1864-1947) munkájával. Pedig a kiváló német írónőtől távol áll a hatáskeltés szándéka. Könyve regény ugyan, de ritkán él az írói fantázia megszokott eszközeivel: képzelt helyzetek megörökítése, kitalált szereplők mozgatása helyett valóságos alakokat szerepeltet, csakugyan lezajlott történelmi események keretében. Nem űz hősmítoszt sem. Még legfontosabbnak ítélt figurái (II. Rudolf, Kepler, Tilly, Gusztáv Adolf, Wallenstein) esetében sem törekszik folyamatos pályarajzra: egy-egy villanás erejéig, életük drámai csomópontjain mutatja meg őket, küzdő és esendő emberekként, akik minden személyi kvalifitásukkal együtt is meghatározott történelmi küldetés hordozói. Ez az objektív szemlélet jellemző a könyv egész menetére. Látszatra szenvtelenül s mindenfajta tudálékos kommentárt mellőzve, gyorsan váltakozó képsorokban hozza életközelbe a fent és lent világát: a zsoldosok által sokszorosan kifosztott parasztokat, amint kunyhóik üszkös romjai között kutatnak, az ostromlott városok új meg új borzalmaktól rettegő lakóit, a boszorkányüldözések ártatlan áldozatainak szenvedését s a fejedelmi udvarok talmi csillogását, egymást keresztező intrikáit, alattomos sakkhúzásait, a vallás köntöséből ki-kibukkanó leplezetlen hatalmi törekvéseit is. A lazán összefüggő mozaikkockákból egy hatalmas történelmi tabló kerekedik, amely éppen a negatív példa elrettentő erejével szuggerálja a századunkban különösen érvényes tanulságot: azt, hogy az értelmetlen célokért vívott háború lealjasítja az embert, a békés alkotó munka pedig felemeli.

Ricarda Huch - A ​harmincéves háború
Az ​1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború csaknem az egész korabeli Európát lángba borította. Közvetve vagy közvetlenül a kontinens szinte valamennyi hatalmassága részt vett benne: a történelem kíméletlen logikájának engedelmeskedve nemcsak a Habsburgok birtokainak számító "örökös tartományok" és a protestáns német fejedelemségek és polgárvárosok kerültek harcba egymással, hanem belesodródott a küzdelembe Dánia, Lengyelország, Svédország, Bethlen Gábor Erdélye, sőt - akár nyiltan, akár csupán anyagi segítséggel vagy szellemi ösztönzést nyújtva a küzdő felek valamelyikének - Spanyolország, a pápai állam, Franciaország, Anglia és Hollandia is. A nagy háború eseménysorozatának leírásával napjainkig könyvtárnyi irodalom foglalkozott: vaskos történeti monográfiák és regényes feldolgozások sokasága kísérelte meg hitelt érdemlően ábrázolni és értelmezni a történteket. Megjelenítő erőben azonban kevés mű vetekedhet Ricarda Huch (1864-1947) munkájával. Pedig a kiváló német írónőtől távol áll a hatáskeltés szándéka. Könyve regény ugyan, de ritkán él az írói fantázia megszokott eszközeivel: képzelt helyzetek megörökítése, kitalált szereplők mozgatása helyett valóságos alakokat szerepeltet, csakugyan lezajlott történelmi események keretében. Nem űz hősmítoszt sem. Még legfontosabbnak ítélt figurái (II. Rudolf, Kepler, Tilly, Gusztáv Adolf, Wallenstein) esetében sem törekszik folyamatos pályarajzra: egy-egy villanás erejéig, életük drámai csomópontjain mutatja meg őket, küzdő és esendő emberekként, akik minden személyi kvalifitásukkal együtt is meghatározott történelmi küldetés hordozói. Ez az objektív szemlélet jellemző a könyv egész menetére. Látszatra szenvtelenül s mindenfajta tudálékos kommentárt mellőzve, gyorsan váltakozó képsorokban hozza életközelbe a fent és lent világát: a zsoldosok által sokszorosan kifosztott parasztokat, amint kunyhóik üszkös romjai között kutatnak, az ostromlott városok új meg új borzalmaktól rettegő lakóit, a boszorkányüldözések ártatlan áldozatainak szenvedését s a fejedelmi udvarok talmi csillogását, egymást keresztező intrikáit, alattomos sakkhúzásait, a vallás köntöséből ki-kibukkanó leplezetlen hatalmi törekvéseit is. A lazán összefüggő mozaikkockákból egy hatalmas történelmi tabló kerekedik, amely éppen a negatív példa elrettentő erejével szuggerálja a századunkban különösen érvényes tanulságot: azt, hogy az értelmetlen célokért vívott háború lealjasítja az embert, a békés alkotó munka pedig felemeli.

Kapa Mátyás - Ködös ​Frankhon
A ​Félhomály sorozat második kötetének címe Ködös Frankhon. A regény egy tudós apa és a lánya fordulatos történetén keresztül a Frank Birodalom felemelkedését, majd széthullását mutatja be. Ebben a korszakban a hétköznapi emberek az egyik napról a másikra élnek, miközben a fejük fölött új rend épül, amelyet a pápaság, a frankok, a Hispániában megtelepült arabok és Bizánc erőviszonyai, látható és láthatatlan akciói alakítanak. Szerelem, barátság, tisztelet, gyűlölet, gyarlóság és képmutatás kuszálják össze a szálakat úgy, hogy egyre nehezebb átlátni, ki, mit, miért tesz. De vajon összeáll-e a kép valaha is…?

Andrzej Sapkowski - Narrenturm
„Cinikusan ​szellemes, remek történet, amelyet szinte szétfeszít a szex, a halál, a mágia és az őrület.” – Joe Abercrombie A legendás VAJÁK-sorozat szerzőjének vadonatúj történelmi fantasytrilógiája a huszita háborúk idején játszódik. Bielaui Reinmart, a sarlatánt, akit Reynevannak is neveznek, rajtakapják egy lovag feleségével, és menekülni kényszerül a Sterza fivérek és az Inkvizíció elől. Miközben a husziták és katolikusok között nő a feszültség, és különös, misztikus erők gyűlnek az árnyak között, Reynevan a Narrenturmban, a Bolondok Tornyában találja magát, abban a középkori őrültekházában, ahová a másként gondolkodókat és lázadókat zárják. Reynevan számára megszökni a toronyból, kikerülni a csávából és megőrizni az ép elméjét nehezebbnek bizonyulhat, mint valaha is hitte...

Sándor Iván - A ​hetedik nap
,,Nem ​írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában. A hetedik nap történetei megeshettek volna nemcsak a tizenhetedik században, ahol a regény játszódik, de akár az antik világban,akár a huszonegyedik században. Azért helyeztem alakjaimat a tizenhetedik századba, mert az akkori világ ismerős lehet a mai olvasónak: harcok, gyűlöletkeltés, tömeges menekülés, vallási ellentétek: vasvilág. Otthon érzem magam ebben a korban." Sándor Iván regényében embertömegek kényszerülnek Európa különböző pontjain otthonukat elhagyni. A háborúk egyik központjából, a németalföldi Leidenből két fiatalember, Thomas és Jensen, és egy lány, Eliz, más-más okból és céllal indul el. Sorsuk keresztezi egymást. Egy színész csapattal vándorolnak európai útjain. A hetedik nap a folyamatos kelepcehelyzetekben, választási kényszerekben, az emlékek megőrzéséért folytatott küzdelmeikben ábrázolja őket. Az olvasó velük együtt járhatja be a távoli, de napjainkhoz is szóló felismerésekig vezető útjaikat.

Snorri Kristjansson - Swords ​of Good Men
For ​Ulfar Thormodsson, the Viking town of Stenvik is the last stop on a two-year-long journey before he goes home. But for other, larger powers, Stenvik is about to become the meeting ground in a great war: one that will see a clash of the old gods versus the new White Christ. One that will see blood wash the land.

Michael Vatikiotis - The ​Spice Garden
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stefan Hertmans - A ​fordult szív
A ​19. század végén a kairói Ben Ezra zsinagógából egyedülálló dokumentumok gyűjteménye látott napvilágot, köztük egy rejtélyes levél, melyben Moniou rabbija egy prozelita asszony tragikus sorsáról számol be az első keresztes hadjárat időszakában. Stefan Hertmans ebből a forrásból kiindulva írja meg regényét, amely egyszerre varázsol a középkorba, és vet fel mai erkölcsi kérdéseket. Egy normann származású keresztény nő beleszeret egy zsidó fiatalemberbe, és hátrahagyja egész addigi életét: vagyonát, nemesi nevét, hitbeli meggyőződését. Franciaországot átszelve a fiú családjához, Provence-ba menekülnek üldözőik elől, ám csak ideiglenesen lelnek menedékre - 1095-ben II. Orbán pápa háborút hirdet a Szentföld visszaszerzésére, fellángolnak a régóta izzó vallási ellentétek. A Moniou izraelita közösségét sújtó véres pogrom hatására a lány újabb viszontagságokkal teli utazásra kényszerül: ezúttal Jeruzsálem felé, hogy a keresztes hadakat követve visszaszerezze elrabolt gyermekeit. Csaknem ezer évvel később az ő útját ismétli meg maga a szerző. Elbeszélésében a két messzi világ egymásra vetül, feltárva mindazt, ami az idők során megváltozott, és láthatóvá téve azt a keveset, ami megmaradt... A fordult szív magával ragadó történet kiszolgáltatottságról és bátorságról, gyűlöletről és szeretetről - és mindenekelőtt az emlékezés fontosságáról.

Dan Jones - A ​templomosok
A ​keresztes háborúk korában virágzó katonai rendek között a templomosoké volt a leggazdagabb, a legnagyobb hatalmú és a legtitokzatosabb. Történetük - amely keretbe foglalja a középkor legnagyobb méretű nemzetközi konfliktusát, egy globális pénzügyi hálózat tevékenységét, valamint a gyors felemelkedést követő véres és megalázó bukást - a titkok sűrű homályába vész, amely a jelenkor történet- és regényíróit, meg az összeesküvés-elméletek kiagyalóit is csodálattal és inspirációval tölti el. Dan Jones elénk tárja a templomosok kétszáz éves történetének minden egyes korszakát. A Szentföldre látogató zarándokok védelmére vállalkozó, jótékony célú rend megalakulását a 12. század elején. Azt az időszakot, amikor katonai elit alakulattá nőtték ki magukat, amely afféle rohamcsapatként küzdött a keresztesek által megvívott ütközetekben. Fölemelkedésüket a pénzvilág magaslataira, ahol adókedvezményeket élvezhettek, kibújhattak a kötelező szabályok alól, és pápákkal, császárokkal meg királyokkal tartottak fönn kiváltságos kapcsolatokat. Végül a rend megszüntetését és végső feloszlatását IV. [Szép] Fülöp francia király és V. Kelemen pápa kíméletlen megtorlásai révén 1312-ben. A történeti kutatások jelenlegi állását tükröző, elmélyült alapossággal és lebilincselő stílusban megírt munka számos kulcsszereplő érdekfeszítő történetével ismerteti meg az olvasót. Eközben a háttérben zajló események - a végtelennek tűnő háborúskodás Palesztinában, Szíriában és Egyiptomban; a szunnita és síita muszlimok összecsapása a nyugatról betolakodó keresztény hódítókkal; a nemzetközi pénzügyek és a geopolitika között munkáló összefüggések; valamint a propagandának és mítoszteremtésnek tulajdonítható hatások - mind a mai napig fönntartják az érdeklődést a templomosok titokzatos szervezete iránt.

Snorri Kristjansson - A ​vér szava
Stenvik ​két elátkozott túlélőjének útjai elválnak: Ulfar Uppsala felé indul, hogy megvigye a hírt nagybátyjának fia haláláról. Hazatérésének azonban nem örül mindenki, régi ellenlábasa, Karle herceg azonnal gondoskodik róla, hogy ne maradhasson sokáig nagybátyja védőszárnyai alatt. Audun, a kovács dél felé veszi az irányt. A bensőjében izzó tűz a vér szavának követésére készteti, és csak egy titokzatos idegen ajándékának köszönheti, hogy ez a tűz nem emészt el mindenkit, akivel kapcsolatba kerül, saját magával az élen. Valgard, a köpönyegforgató gyógyító hamar behízelgi magát Olav király kegyeibe, és sikerül rávennie Stenvik és Norvégia déli felének új, keresztény uralkodóját, hogy az időjárás veszélyeivel dacolva még a tél beállta előtt hadjáratot indítson északra, Trondheim városa ellen. Valgardot azonban nem a Fehér Krisztus hitének terjesztése mozgatja, hanem annak a sötét erőnek a felkutatása, aminek hatalmát a saját szemével láthatta Stenvik ostroma során.

Kollekciók