'iszlám világ' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Borsa Brown - Az ​Arab
Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá. Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek? Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Zarah Ghahramani - Vallomás ​korbácsütésre
Zarah ​Ghahramani másodéves egyetemistát, a kivételes szépségű perzsa lányt, a költészet és a filozófia szerelmesét, egy tiltakozó diákmegmozdulás után zord biztonsági emberek betuszkolják egy autóba Teherán egyik forgalmas utcáján, és a hatalmasra duzzasztott "börtönvárosba", az Evinbe szállítják. Zarah, akinek addigi élete csupa nevetés, szerelem, álmodozás és "reményteli fohász" volt, elképzelni sem tudja mi vár rá. Az első kihallgatások során még szembeszáll vallatóival, mert tudja: semmi rosszat nem követett el. Csak azt akarta, hogy a hozzá hasonló lányoknak legyen joguk kipróbálni a tehetségüket, hogy szabadon sétálhassanak végig az utcán, miközben a szél a hajukba kap. Mert abban az Iránban, ahol Zarah felnőtt, nem volt elég tisztelni az iszlámot és csodálni szellemiségét, kötelező volt bigottan vallásosnak lenni. Az öltözködési törvény miatt a lányok nem tehették, amire a legjobban vágytak: nem csilloghattak a napfényben. Ám amikor Zarah és barátnői a rózsaszín cipő viselését tiltó törvény és a kötelezően szorosra kötött fejkendő ellen tiltakoztak, valójában sokkal súlyosabb és tragikusabb igazságtalanságok ellen emelték fel a szavukat. Zarah és társai az olyan embertelen törvények ellen lázadtak fel, amelyek minden évben iráni nők ezreit kergetik öngyilkosságba. Zarah maga is megdöbben, amikor a kínzások során felismeri: nem született hősnek, valójában gyenge és gyáva. Megrémíti a gondolat, hogy mit meg nem tenne azért, nehogy még egyszer megüssék. Amikor pedig gyönyörű haját is lenyírják, fejét kopaszra borotválják, megaláztatása még gyötrőbbé, még elviselhetetlenebbé válik. Már nem vágyik semmi másra, csak biztonságra, apja és anyja ölelésére. Ám a sötét autó újra megjelenik, és elindul a bekötött szemű lánnyal a városon kívüli pusztaság felé... Gyönyörűen megírt, megrázó emlékirat - egy fiatal iráni nő igaz története. A vallomás végigvezet a büszkeség és a bátorság útján, majd a brutális és kegyetlen teheráni Evin börtönben megtapasztalt szüntelen félelmén és rettegésén, az állandó belső küzdelmén, egészen a végső árulásig - a túlélésért.

Anita Amirrezvani - A ​virágok vére
"Egyszer ​volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt." – így kezdődnek a mesék A virágok vére című regényben, amelyek átszövik, kiszínezik és árnyalják a 17. századi Iránban játszódó történetet és megkönnyítik egy tizennégy éves lány felnőtté válását. Mintha Az ezeregy éjszaka meséi folytatódnának, úgy válik hátterévé a mese a valóságnak és a valóság a mesének. A fiatal lány éppen férjhez menés előtt áll, amikor szeretett apjának halála miatt hozomány nélkül marad. Kénytelen elhagyni faluját és anyjával Iszfahánba indul apja féltestvéréhez. A gazdag nagybácsi, aki szőnyegtervező a legendás Nagy Abbász sah udvarában, felkarolja a szegény rokonokat. Szolgálóként bánik velük, mégis ő bátorítja a lányt, hogy tanulja ki a mesterséget. A lány tehetséges szőnyegtervezőnek bizonyul, bár a férfiak uralta szakmában nincs sok esélye az érvényesülésre. Titkos házasságra kényszerül, ami idővel választás elé állítja: vagy lemond emberi méltóságáról, vagy mindent kockára téve követi lelkének belső hangját és a saját lábára áll... A regény a csodálatos perzsaszőnyegek világába kalauzol el bennünket – megismerjük készítésüket, történetüket, időtlen mintáik jelentőségét és üzenetét, csillogó színeik forrását.

Meša Selimović - A ​dervis és a halál
Szabadság ​és elnyomás, hatalom és jog, hűség és árulás, bosszú és helytállás: ezek a témák jellemzik Meša Selimović A dervis és a halál című regényét. Művének cselekményét a szerző a múltba vetítette, a török időkbe, a történés színhelye egy boszniai kisváros - a régi Szarajevót sejtjük benne - hősei mohamedán papok, török tisztségviselők, bírók, katonák, polgárok, poroszlók. Hangulatát a Kelet titokzatossága, a mohamedán vallás misztikus bölcsessége, a rejtelmes homályba vesző múlt határozza meg. S habár egy rég eltűnt korszakról szól az író, nyilvánvaló, hogy a mához intézi szavait, mert a helyzetek, melyeket leír, a kérdések, melyekre feleletet keres, az összeütközések, melyeket ábrázol, ma is aktuálisak, a problémák, melyek a regény alakjait gyötrik, a mai embert is izgatják. Az időszerűség és az örök emberi vonások a regény legnagyobb erényei közé tartoznak. Három irodalmi díjat kapott ezért a művéért Meša Selimović boszniai író: 1966-ban az év legjobb jugoszláv irodalmi alkotásává s legjobb regényévé nyilvánították. A dervis és a halál három kiadást ért meg két év alatt, s már több nyelvre lefordították.

Loretta Napoleoni - Emberkereskedők
Egy ​kiterjedt földalatti üzleti szervezet nap mint nap menekültek ezreit juttatja el Európa földközi-tengeri partvidékére. A hálózatot irányító új bűnözőtípus a 9/11 utáni nyugati külpolitika káoszából és az arab tavasz kudarcából emelkedett ki és fonódott össze fegyveres dzsihádista szervezetekkel. A csoportok a nyugat-afrikai kokaincsempészetből és a nyugatiak túszul ejtéséből eddig is óriási bevételre tettek szert, a közelmúltban pedig Szíria és Irak destabilizációja, illetve az ISIS felemelkedése új üzleti lehetőségeket kínál nekik a Közel-Keleten, a nyugati túszok dzsihádista csoportoknak való továbbadásától a menekültek milliós nagyságrendben történő csempészéséig. Ma az emberrablás ipara összességében nagyobb, mint az illegális kábítószer-kereskedelem, és évente több százmilliárd dollárnyi bevételt termel. Az Emberkereskedők többek között a váltságdíjjal kapcsolatos alkudozásokban és mentőakciókban aktívan részt vevő túsztárgyalókkal, terrorelhárító szakértőkkel, a biztonsági szolgálatok tagjaival és egykori túszokkal készített exkluzív interjúkra épül. A könyvből kiderül, hogyan változik az emberrablás megelőzésére és a túszok megmentésére vonatkozó protokoll az emberrablás típusa és a célpont jellege szerint, és, hogy min mentek keresztül az elrabolt emberek. A gyarmatosítástól a „baráti” diktatórikus rezsimek támogatásáig jutott, gyorsan öregedő európai nemzetek az emberkereskedők célterületévé váltak. Miközben bevándorlók és menekültek áradata özönli el Európát, megszámlálhatatlanul sok új kérdés merül fel, amely mind válaszra vár. „Loretta Napoleoni felfedi előttünk azt a nyugtalanító folyamatot, amelynek során az évi több millió dolláros forgalmat bonyolító közel-keleti bűnöző és dzsihádista emberrabló-hálózatok az Európába irányuló menekültcsempészet még jövedelmezőbb üzletére nyergelnek át. Az emberkereskedők havonta mintegy 100 millió dollárt csikarnak ki kétségbeesett családok tízezreitől. Ezek az emberkereskedők pedig a mi teremtményeink, az ipari méreteket öltő halál és pusztítás logikus következményei, a működésképtelenné vált államok és az eluralkodó káosz termékei. Mi vagyunk a felelősek. És a kielégíthetetlen mohóság, amelyet ezekbe a két lábon járó ragadozókba oltottunk, nem fog megelégedni az emberrablással és emberkereskedelemmel. Ez jelenti az új világrendet.” - Chris Hedges, a Wages of Rebellion szerzője és a The New York Times volt közel-keleti irodavezetője

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Róbert László - Allah ​nevében
...értsék ​meg végre: az iszlám, ellentétben a kereszténységgel, nem egyszerűen vallás. Az iszlám filozófiai rendszer éppúgy, mint például a marxizmus; az élet etikája, olyan doktrína, amely híveinek politikai magatartását is előírja, ma éppúgy, mint századokkal ezelőtt. Az egyház és állam szétválasztása nyugati koncepció...

Nudzsúd Ali - Delphine Minoui - Nudzsúd ​vagyok, 10 éves elvált asszony
Ez ​a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája ha­gyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizen­nyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd történe­te hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtó­ban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét, hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak, hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenve­déstől, amelyen ő keresztülment.

Pawel Lisicki - A ​dzsihád és a Nyugat öngyilkossága
„Míg ​Rómában újabb mecseteket építenek, Mekkában minden hitetlennek meg kellene halnia, ha meg merészelne jelenni a városban. Röviden fogalmazva: a muszlimok hűek maradtak ahhoz, amit a hitük szerint Istentől hallott Mohamed, a keresztények pedig ahhoz igazították a Jézustól tanultakat, amit a világ követelt tőlük. Az előbbiek még mindig harcolnak Allah uralmáért, az utóbbiak láthatóan arra a belátásra jutottak, hogy Krisztus nyilvános uralma már idejétmúlt, fölösleges konfliktusforrás. Az előbbiek nap mint nap meg akarják hódítani a világot Allahért, az utóbbiak kijelentették, ha Isten arra vágyik, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 1), akkor úgy is történt a gyakorlatban. A muszlimok még mindig azt akarják, hogy az egész világ alárendelje magát Allahnak; a keresztények álláspontja szerint a harc véget ért.” Ehhez hasonlóan nehéz kérdéseket feszeget Paweł Lisicki (újságíró, esszéista és műfordító) a Lengyelországban rendkívül sikeressé vált könyvében. Lehetnek-e egyenlőek a vallások? Minden ember testvér-e? Valóban a béke és a dialógus vallása-e az iszlám? Mit jelent a vallási relativizmus? Kifulladt-e a kereszténység? Az iszlám és a Nyugat konfliktusa Lehet-e Istent imádni Jézus Krisztus kihagyásával? Lehetséges-e az igazi keresztény-muszlim kompromisszum? Kizárja-e az igazi iszlám az erőszakot? Mennyit adott fel magából önként a kereszténység? Ismerhette-e Mohamed a Bibliát?

Csingiz Ajtmatov - Az ​évszázadnál hosszabb ez a nap
Amikor ​Ajtmatov új könyvének otthon megjelenése után néhány hónappal később hazánkban járt, így beszélt azokról a gondolatokról, amelyekben művészi megformálásával lebilincselően érdekes regényében találkozhatnak olvasóink: "Az emberiség súlyos ellentmondások közepette él. Az ész korlátlan lehetőségeit a civilizáció rettenetes veszélyei kísértik. Ne feledjük, hogy ismert történelmünk során soha nem teremtődött olyan helyzet, hogy önnön kezünk által teremtett eszközökkel elpusztíthatjuk önmagunkat. Vannak - és sajnos nem kevesen -, akikben ez a korántsem vigasztaló állapot görcsös veszélyérzetet ébreszt. Én soha nem hittem, és nem is szeretnék hinni semmilyen öncsaló buta, kívülről szuggerált optimizmusnak... Világos, hogy a valóság veszélyekkel szemben csak reális és vonzó eszményekkel lehet harcolni... Az a lecke számunkra, hogy ne riadalomban éljünk, hanem érezzük a globális problémát, hiszen másként aligha leszünk képesek megérteni és a megoldásra törekedni."

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Felejthetetlen ​és megható történet egy nem mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat lelkiismerete terhétől.

Salman Rushdie - Szégyen
Az ​iszlám világban halálra ítélt Salman Rushdie 1983-ban publikálta Szégyen című regényét, melyben Pakisztán szomorú múltját és jelenét tárja a világ elé. Allegorikus hősnője, Szufija Zenobia mint első gyermek szégyent hozott családjára, hiszen fiúnak kellett volna születnie. Elutasítással és szeretet nélkül nő fel, ráadásul négyéves kora táján agykárosodás éri, értelmi fogyatékosként egyetlen kommunikációs eszköze az elpirulás lesz. Rushdie mágikus realista írói világában ezzel az eredendő tisztaság megtestesítője, aki képtelen hazug álcát ölteni, s így a látszatszerűséggel fenntartott társadalmi normáknak megfelelni. A lány kívül kerül a normalitáson, s a kultúra minden lehetséges határvonalát átszakítja. Szufija tágas vidékeken csatangol, csimbókos hajjal, durva-barnára cserzett bőrrel, tűzlövellő szempárral. Olyan vérengző vadállat válik belőle, sárkány vagy fehér párduc, aki brutálisan veszi el állatok és védtelen emberek életét. Az író több szálat működtet egyszerre: a kudarcba fulladó családi történet metaforikus szálánál is erőteljesebben bontakozik ki Afganisztán és Pakisztán történelmének egészen konkrét és izgalmas olvasata. S képet kaphatunk az iszlám fundamentalizmus gyökereiről is, és arról a hétköznapivá szelídített elvetemültségről, mely a terrort és a diktatúrát működteti.

Germanus Gyula - Allah ​Akbar!
Germanus ​Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve - melynek első kiadása 1936-ban jelent meg - mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.

Jean Sasson - A ​hercegnő lányai
Szultána ​szaúdi hercegnő egy fényűző palotában lakik, és hihetetlen gazdagság veszi körül. Mégis, életét is kockára téve feltárja saját sorsát, a királyi család magánügyeit és a környezetében élő nők szenvedéseit Jean Sasson amerikai újságírónő előtt. Világsikert aratott A Fátyol Mögött című könyvük néhány éve Magyarországon is megjelent. Most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét. Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével. Kisebb gyermeke pont az ellenkező utat választja. Megtagadja mindazt, amire anyja feltette az életét, és vallási fanatikussá válik. A hercegnő részletesen bemutatja a környezetében élő többi nő helyzetét is. Beszámol női körülmetélésről, gyermekkorban ágyasnak eladott lányokról, a házasságon belüli nemi erőszak gyakorlatáról, sőt még a saját férjük által halálra ítélt és kivégzett asszonyokról is. E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban.

Jean Sasson - A ​fátyol mögött
„...Országomban ​a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk... Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk, sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem... Gyakran teszem fel magamban a kérdést, ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán... Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet... és indított arra az elhatározásra, hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek.” Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban, amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit.

Christina Lamb - A ​herati varrókörök
Amikor ​Christina Lamb, az egykori haditudósító 2001. szeptember 11-e után visszatér a háború sújtotta Afganisztánba, és ellátogat szeretett városába, Heratba, az utcán egy különös táblára bukkan, amely az Aranytű Női Varróiskolát hirdeti. A pezsgő szellemi életéről és liberális kultúrájáról ismert Heratban, a tálibok uralma alatt a nők csak úgy tanulhattak, ha úgy tettek, mintha varrókörbe járnának, mert az egyetlen engedélyezett női tevékenység a kézimunka volt. Az Aranytű ötlete egy irodalomprofesszor fejéből pattant ki, aki az ellenállásnak azt a módját választotta, hogy létrehoz egy álcázott iskolát, ahol a nők megszabadulhatnak burkájuktól, és tiltott tantárgyakat, többek közt külföldi irodalmat hallgathatnak. Abban a társadalomban, amelyben egy apa még a saját lányát sem taníthatta meg olvasni, a varrókörök megszervezéséhez és látogatásához halált megvető bátorság kellett. Christina Lamb könyvében számos szuggesztíven és empatikusan megírt történetet olvashatunk. Kalandjai, viszontagságai, döbbenetes tapasztalatainak mozaikkockái közé beillesztve nagyon sok mindent megtudunk az ország iszonyatos múltjáról és jelenéről. Christina Lamb angol újságíró 20 évvel ezelőtt Benazir Bhuttóval készített interjújával robbant be a világsajtóba. Azóta a The Financial Times, a The Sunday Times, a The Sunday Telegraph, a The New York Times és a Times olvasóit tudósítja Afganisztánból, Pakisztánból, Brazíliából és Dél-Afrikából. 2007-ben a brit sajtó másodjára is megválasztotta az év külföldi tudósítójának. Az ő munkássága inspirálta Paulo Coelho A Zahir című bestsellerét. Férjével és kisfiával Londonban és Portugáliában él. Magyarul ez az első könyve.

Borsa Brown - Az ​Arab fia
Khalid ​al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava... Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tarják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt. Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül? És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utána fordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett? Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Az Arab-sorozat utolsó, befejező kötete, melyben a sokak által megszeretett Szudairi család elbúcsúzik, ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Borsa Brown - Az ​Arab lánya 1-2.
Gamal, ​a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha? A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Shirin Ebadi - Szabadnak ​születtem
Dr. ​Shirin Ebadi, iráni emberi jogi ügyvéd és aktivista érzelmileg felkavaró könyvében elmeséli, hogyan küzdött hosszú időn át az országon belüli reformokért. Miközben a szerző fáradhatatlanul harcolt Iránban a demokráciáért, a törvény előtti egyenlőségért és a szólásszabadságért, világszerte milliókat inspirált a munkájával. Saját hazájában életét pokollá tették az állandó megfigyelések, megfélemlítések és az erőszak. A Szabadnak születtem megrázó történeteken keresztül meséli el, hogyan kényszerítették az iráni hatóságok a szerzőt önkéntes száműzetésbe. Nővérét és lányát őrizetbe vették, férjét belekeverték egy kémkedési ügybe. Nobel-békedíját - melyet első muszlim nőként kapott - hatóságilag elkobozták, teheráni irodáját pedig lerohanták, majd bezáratták. Végül hamis adóügyi vádakkal távollétében minden vagyonától megfosztották. A könyv rávilágít a mai Irán hétköznapjaira, és Ebadi személyes, - a hivatásáért és családjáért vívott - küzdelmére. A Szabadnak születtem bizonyosságot ad arról, hogy töretlen töretlen kitartással és bátorsággal, soha nem múló hittel a legszélsőségesebb helyzetekben is célt érhetünk.

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Borsa Brown - Az ​Arab szeretője
Érzelmes ​és sokkoló. Történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Csillának nincs egyszerű élete. Egyetemista, de az élet száz felől osztogatja neki a pofonokat. Alkoholista édesapja, és rákos édesanyja mellett azzal is szembe kell néznie, miként változik az öccse a drog hatására egy egészen más emberré. Egy tolmácsmunka alkalmával összehozza a sors egy szaúdi férfivel, aki felforgatja az életét. Az Arab szeretője című regény Az Arab párhuzamaként a másik oldalról, a nő szemszögéből mutatja be egy szerelem kibontakozását, egy különleges kapcsolatot a két különböző kultúrából érkező ember között, egy fiatal lány felnőtté válásának történetét. Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A két regény szépen egészíti ki egymást, egészen más érzéseket adva át az olvasónak, miközben egymástól függetlenül, külön-külön is megállják a helyüket. Ha még nem olvastad Az Arab című regényt, ezek után biztos kedvet kapsz hozzá.

Sherry Jones - Aisha, ​a hit védelmezője
Halála ​előtt Mohamed ékköves kardját, az al-Mathurt harmadik feleségére, Aishára bízta; és meghagyta, hogy használja a kardot a dzsihádban - arra azonban nem számíthatott, hogy ezt a háborút a saját követői fogják egymás ellen megvívni. Ali, Mohamed unokatestvére és bizalmasa és Aisha húsz éve gyűlölik egymást, bizalmatlanságuk és a hatalomért folytatott harc a Próféta halála után polgárháborúba sodorta a muszlim közösséget, és azzal fenyegetett, hogy elpusztít mindent, amiért Mohamed küzdött. A regény az első négy kalifa, Abu Bakr, Umar, Uszman és Ali bin Abi Tálib uralkodásának időszakába (632-661), az umma legbefolyásosabb vezetőinek politikai játszmáiba enged bepillantást, a történetet az előző könyv főhősnőjének, Aishának és politikai ellenlábasának, Alinak a nézőpontjából is megismerjük. Az Aisha, a hit védelmezője olyan korba vezérel el minket, amikor vér áztatta Arábia földjét, a polgárháború nem volt kíméletes sem a nőkkel, sem a gyermekekkel, a kegyetlen és brutális csaták a mindennapok részei voltak ugyanúgy, mint a színfalak mögött zajló családi és politikai drámák. Mindkét főszereplő az egész iszlám közösség boldogulásáért küzd, és ezért hajlandóak végül személyes érdekeiket is háttérbe szorítani. Az Aisha, a hit védelmezője kiterjedt kutatómunkán alapuló történelmi fikció, amely az iszlám polgárháborúban szemben álló felekkel, motivációival, a Mohamed örökségéért folytatott küzdelemmel, az iszlám síita és szunnita ágának megszületésével foglalkozik, de a legkevésbé sem szárazan. Mindkét főszereplő erős karakter, nemcsak intellektuális, hanem érzelmi szempontból is, ami érdekfeszítően izgalmassá, sőt lehetetlenné teszi a könyvet. Sherry Jones 1979 óta dolgozik újságíróként számos díjat nyert. Aisha, a hit védelmezője a nagysikerű, botrányokkal övezett Aisha, a Próféta szerelme folytatása.

Sherry Jones - Aisha, ​a Próféta szerelme
A ​regény a 7. századi Arábiába kalauzol minket, egy kislány felnőtté válásának leszünk szemtanúi. Aisha vitatott alakja az iszlám történelmének: édesapja Mohamed közeli barátja, és nagyon fiatalon, hat évesen lesz a vallásalapító felesége. Emiatt utólag kritikusai liliomtiprónak nevezték a prófétát, a legtöbb szakértő mégis állítja: bár valóban szokatlan az ilyen korai házasság – valószínűleg politikai okokból volt rá szükség – , az "elhálásra" csupán az első menstruációt követően került sor. A regényben egy szimpatikus, a nőknek a kor viszonyi között jóval nagyobb szabadságot adó férfi képe rajzolódik ki, emellett szó szerint testközelből ismerhetjük meg az iszlám kialakulását, a háborúkat, és a mindennapok apró, ám nem kevésbé fárasztó küzdelmeit is. Aisha kislányként még korlátlan szabadságról álmodozik, életének legnagyobb részét mégis rabságban tölti. Az évek előrehaladtával megpróbálja leküzdeni saját makacs természetét, több-kevesebb sikerrel, és közben nem csak gyönyörű nő válik belőle, hanem igazi harcos és vezéregyéniség, aki nélkül Mohamed, a próféta sem boldogulna.

Sembène Ousmane - Hala
Szenegálban ​vagyunk, egy nekünk szinte teljesen ismeretlen világban. Van, amiben hasonlít Európához. Óriási vagyonokat felhalmozó nagykereskedők élvezik a modern civilizáció javait: fényűző villáik, klubjaik, Mercedeseik természetesen hozzátartoznak az életükhöz. De szokásaik, véleményeik, hiedelmeik a középkorban gyökereznek. A főhős maga is sok mindenben modern szellemű nagykereskedő, de a muzulmán erkölcsi rend szerint él. Éppen egy szép, fiatal feleséget vesz. A harmadikat. De a másfajta szabályok igazgatta többnejűségben ugyanolyan indulatok, érzések működnek, mint a keresztény házasságban. Féltékenység, irigység, lappangó gyűlölet. S bekövetkezik a nagy csapás: a harmadik feleséggel való nászéjszakán az életerős férfi csődöt mond. S ebben a világban az impotencia, a hala iszonyú szégyen, tönkretehet egy embert. Vajon segít-e a modern orvostudomány? Vagy a falu nagyhatalmú varázslója? Vagy a rontás továbbterjed, s tönkreteszi az üzletet is? A neves afrikai író, filmrendező hitelesen ad hírt erről a babonák, balhitek, lappangó feszültségek szaggatta világról.

Jókai Mór - Minden ​poklokon keresztül
Az ​időbeli szomszédságban keletkezett Bálványosvárral és Damakosokkal együtt a Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni, habár csak félig-meddig indokoltan. A Tisza Kálmán pártjában politizáló Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására. Az 1882-83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) a velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, „minden poklokon keresztül” Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Kéri Katalin - Allah ​bölcsessége
Az ​iszlám napjaink egyik legnagyobb, és hívei számát tekintve napról-napra növekvő világvallása. Kialakulásának, terjedésének, sok-sok évszázados fennmaradásának, fejlődésének egyik sarkpontja a tudás, a tanulás, a tanult emberek megbecsülése. Allah követői régtől fogva úgy tartják, az embernek ahhoz, hogy igazi hívő legyen, hogy megérthesse az Isten által teremtett világ nagyszerűségét, törvényeit, folyamatos tanulásra van szüksége. Hagyományaik ezt az állhatatos tanulást ajánlják „a bölcsőtől a sírig”. Ez a kötet (mely a szerző szinte valamennyi, az iszlámról eddig megjelent művét szintetizálja) alapvetően azzal a céllal íródott, hogy bevezetést nyújtson az iszlám középkori (7-15. századi) nevelés- és művelődéstörténetébe. Az iszlám vallás alaptanításainak, fő irányzatainak, világképének, ember- és gyermekszemléletének bemutatása mellett a régi muszlim pedagógiai művek sokszempontú jellemzése, fordítás- és hatástörténetük vázolása éppúgy helyet kapott a kötetben, mint az egyes iskolatípusok kialakulás- és fejlődéstörténetét, működési feltételeit, oktatási tartalmait és módszereit elemző fejezetek. A könyvben fontos helyet foglalnak el a középkori iskolák mindennapi világát, a tanári hivatást és a diákok életét bemutató részek, és az iskolán kívüli művelődés színtereit – a csillagvizsgálókat, a zeneiskolákat, a könyvtárakat, a kórházakat és más helyszíneket – feltáró alfejezetek. Kiemelt helyen áll továbbá a muszlim nevelés- és tudománytörténet európai hatásainak áttekintése, a muszlim ismeretanyag és oktatási-vitatkozási-érvelési módszerek kontinensünkön való jelenléte és recepció- illetve hatástörténete. A mű minden eddigi magyar nyelvű összefoglalásnál részletesebb historiográfiai áttekintést nyújt arról is, hogy a 19-20. századi hazai és nemzetközi neveléstörténet-írásban hogyan ábrázolták az iszlám nevelésügyét.

Goldziher Ignác - A ​buddhizmus hatása az iszlámra
Az ​iszlám, bár kezdetben a rajongás vallása volt, már fejlődésének hajnalán magában hordozta a ritualizmus, dogmatizmus veszélyét. Teológiáján lélektelen alakiasság uralkodott. Nagy tudósai, az ulemák, körmönfont okfejtéssel alapozták meg a hétköznapi élet aprólékos vallási szabályozását. Dogmatikusai pedig a görög filozófiától eltanult szempontokat az isteni szféra aprólékos definícióira használták fel, melyekről véget nem érő vitákat folytattak. A vallásos élet és a tudomány megmerevedésétől a szufi mozgalom mentette meg az iszlámot. A törvények vallása helyett a szív vallását hozta el. Hívei a vallásos élet lényegét nem a formaságokban, hanem a végtelenséghez való közeledésben látták. Mindez az iszlám elleni mozgalom volt, mely végül a misztikus istenszeretettől, az istennel való egyesülés vágyától eljutott ahhoz a belátáshoz, hogy a valódi létezés csakis istenben van. Hogy nincs más létező, mint isten (Goldziher Ignác). Ezek a szavak ma különösen aktuálisak. Éppen ezért ajánljuk ezt a rövid, de annál értőbb eszzét napjaink iszlámmal kapcsolatos jelenségeinek jobb megértésére.

Borsa Brown - Az ​Arab öröksége
Szaúd-Arábia. ​Ahol megannyi titok, gyalázat, szerelem, szenvedély és fájdalom lapul meg a királyi család mindennapjaiban. Billal al-Szudairi a birodalom koronahercege, Amerika szerint a világ legveszélyesebb embere, szerelme azonban töretlen Anna iránt. De mi történik, ha a nő hibázik, és nem az elvártak szerint viselkedik? Gamal al-Szudairi olykor azt hiszi, már nem kell a gyermekei gondját viselnie, de rá kell jönnie, hogy egyik családtagját egyenesen a pokoltól kell megmentenie. Apaként mindent elkövet, hogy megóvja szeretteit. Anna al-Szudairinek ambíciói vannak, amelyek nehezen összeegyeztethetőek a tradíciókkal. Minden férfi ellene fordul? Szépségével meg tudja szelídíteni férjét, vagy van, ami sosem változik? A nők hibájukért sokszor az életükkel fizetnek az Arab-félszigeten, a szabadság pedig csak vágyálom.

Borsa Brown - Az ​Arab királysága
Vágy ​és beteljesülés a Kelet kapujában. Wallid al-Szudairi komolyan veszi a terveit és a céljait. Törtető, konok, ugyanakkor hisz olyasmiben, amiben kevesen hisznek Szaúd-Arábiában. Bár szörnyű tettei után, elsősorban a származása miatt, nem kapja meg büntetését, idővel rá kell jönnie, hogy a Teremtő maga vette a kezébe az igazságszolgáltatást. Kapcsolata a határozott, gyönyörű jogásznővel, Rajah-val, ingoványos talajra téved, amikor a férfi rádöbben, hogy nem minden alakul úgy, ahogy szeretné. Vannak, akik észrevétlenül kötik gúzsba az embert. Wallid rádöbben, hogy az ő közelében is él egy ilyen nő, és az nem a menyasszonya. „Valamit birtokol belőlem, és még nem jöttem rá, hogy csinálja, és főképp, hogy mi az a valami.” Egy királyság, ahol a nők szerencsések, ha megismerhetik az igaz szerelmet, és érvényesíthetik az akaratukat. Egy birodalom, ahol a férfiak olykor felismerik, hogy a nők akár nagyobb hatalommal is bírhatnak, mint azt sejtették volna. Szív és becsület harca a vágy és az igaz szerelem porondján, egy kegyetlen, de egzotikus világban. Borsa Brown különleges, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő regénye ezúttal Wallid al-Szudairi, a fiatal herceg hangján folytatja az utóbbi évek legnagyobb sikerű sorozatát, Az Arabot, mely ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Polgár Ernő - Az ​iszlám világ titkai
"Amikor ​először elolvastam a Koránt, az élmény hatalmába kerített. Átkeltem a Vörös-tengeren, mezopotámiai, babiloni tájakon jártam a sivatagokban, beduin oázisokban, berberek, tuegerek között. Indiai, indonéz, maláj, ceyloni, egyiptomi, szíriai, marokkói és más utazások után Iránba is eljutottam. S a mohamedi iszlám ragyogása vett körül mindenütt."

Földes András - Mit ​tegyünk, ha fegyvert fognak ránk?
_"Az ​öngyilkos merénylő felrobbant kocsiját fotóztam Irakban. Az összegyűrt kasztni úgy_ _ékelődött a falba, mintha köré építették volna a romokat. Egy rémült katona intett_ _megálljt, majd magyarázat helyett rám szegezte a fegyverét."_ Földes András, az Index újságírója rutinmunkára indult a déli határhoz, de végül a közel-keleti háború mélyén találta magát. Bejárta a hadurak fogságába esett Líbiát, gyilkos drónok elől menekült az iraki fronton és Afrikáig hajózott egy csapat anarchistával. Hároméves útján gyűjtött információkat afgán zsoldosoktól, embercsempészektől és hippimennyországot ácsoló naiv önkéntesektől. Az izgalmas dokumentumregény azonban nem csak a Föld legforróbb konfliktuszónáit tárja elénk. A káosz közepén lesz érthető, miért érezzük Európában is, hogy felfordult velünk a világ. A Föld alapjaiban változott meg, amióta az internet és a high-tech kütyük mámorában elfelejtettünk kinézni az ablakon. A menekültválság is csupán jel volt, hogy nagy dolgok zajlanak odakinn, amelyekbe a szerzőt kísérve most az olvasó is betekinthet. A szerző útközben döbbent rá, hogy a világot átformáló változások a saját magánéletét is alaposan megkavarták. A kalandos, de minden elemében igaz történetekben felvillan még Magyarország elmúlt néhány éve, és az is, hogy mi történik az újságíróval két bevetés közt. A Pulitzer emlékdíjas Földes András szórakoztató, és sokszor humoros könyve arra keresi a választ, hogy miként lehetünk úrrá a kaotikus 21. századon. És persze, hogy mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk.