Ajax-loader

'vallás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


%c3%96r%c3%b6mk%c3%b6nyv_-_m%c3%bcller_p%c3%a9ter
elérhető
110

Müller Péter - Örömkönyv
„Ez ​a könyv az örömről szól. A mai világban nem érdemes másról beszélni. Ha valaki –Örömkönny-nek olvassa a címét, úgy is érvényes: örömünkben is sírunk. Mi az öröm? Ha a nehezet, még a nagyon nehezet is, könnyűnek érezzük. Repülés-élmény. Legszívesebben nem is sírnék, hanem táncra kérném olvasóimat.” (Müller Péter)

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Az ​önmegvalósítás tudománya
Napjainkat ​bámulatra méltó anyagi fejlődés jellemzi, ám emellett problémáink is folytonosan szaporodnak. Egy teljesen zavarodott társadalomban élünk, s az ember sorsának kérdése aktuálisabb, mint valaha. Hogyan óvjuk meg a jövőnket? Mi az életünk célja? Honnan jöttünk, s mi történik a halál után? Ő isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami prabhupada egyedülálló és a gyakorlatban alkalmazható válaszokat ad e kérdésekre - a védikus tudomány, a világ legteljesebb tudománya fényében.

2fogs%c3%a1g
elérhető
91

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Luther Márton - Luther ​Márton Kis Kátéja
Luther ​Márton gyülekezetlátogató útjainak hatására írta meg Kis Kátéját 1529-ben. Több mint négyszáz évvel ezelőtt a reformátort a gyülekezetekben tapasztalt hiányosságok indították arra, hogy a Tízparancsolat, az Apostoli hitvallás, a Miatyánk, illetve a Keresztség és az Úrvacsora alapján egyszerű, közérthető nyelven, kérdések és feleletek formájában foglalja össze a keresztyén hit lényegét. Ez a könyvecske szerte a világon töretlen tekintélynek örvend a lutheri reformáció örökségére épült egyházakban.

Covers_132967
Mária Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Mária
Ég ​szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat, a világ megváltóját.

Zrínyi Miklós - Szigeti ​veszedelem
Az ​Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét - Szigeti veszedelem - Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud - Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Az ​Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Róbert László - Libanoni ​tisztelendők
Keresztények: Maronita Görögkeleti Görög ​katolikus Muzulmánok: Szunnita Szita Drúz „Ötezer méter Libanon – nyersen: Egy baalbeki oszlop terül rá egy bejrúti Renault csomagtartójában elhelyezett drogériára; egy muzulmán kollégiumban tanító maronita apáca némán tátog egy húsvéti dalt; síita paraszt (soha nem fogom megtudni, jobb- vagy baloldali-e) kapálja hasisföldjét; a majd’ kétszáz politikai párthoz tartozó hatvanhárom fegyveres szervezet közül mindössze kilenc került lencsevégre, de utóbbiak közül is kettő csíkos, homályos lett a kép szélén. Így nem tudom, hogyan fogom mindenre kiterjedő alapossággal ábrázolni a libanoni helyzetet…”

B
elérhető
8

Lewis Wallace - Ben ​Hur
A ​világhírű film miatt ismertté vált kalandos történet a római korban játszódik. Ben Hur a gazdag főúr és a bosszúvágyó Messzala a római vezér hiteles története most jelenik meg teljes szövegével először magyarul. Ben Hur és Messzala gyermekkoruk óta barátok, ám az irigység hatására Messzala gályarabságba kényszeríti Ben Hurt. Sok évnyi szenvedés után Ben Hur kiszabadul, mert megmenti egy római tiszt életét. Azonban ez idő alatt Rómát megtámadja a legpusztítób ellenség, a "fekete lepra". Nem kímél senkit, Ben Hur családját sem, ám a szenvedéseknek ezzel még nincs vége. Messzala kocsiversenyre hívja ki Ben Hurt...

999640089a
elérhető
18

Leon Uris - Exodus
Az ​Exodus Mózes második könyve, amely azt beszéli el, hogyan menekült el a zsidóság az egyiptomi rabságból Kánaán földjére, és _Exodus_ annak a hajónak a neve, amely 300 árva zsidó gyereket szállított 1946 végén Ciprus szigetéről Palesztinába. Uris nagy ívű történetében arról mesél, hogyan tér vissza a zsidó nép két évezredes vándorlás után Palesztinába, az ősi földre, ahol az érkezőket ellenségesen fogadják nemcsak az ott élők, de a környező országok lakosai is. Megismerkedünk Ari Ben Kánaánnal és Dávid Ben Amival, a harcos fiatalokkal, akik már itt születtek, és akár életük árán is küzdenek a függetlenségért, az eljövendő békéért; Kittyvel, az amerikai fiatalasszonnyal, aki férje és kislánya halálát próbálja feledni egy gyermekmenhely iszonyú gondjait magára véve; és a szinte még gyerek Dov Landauval és Karen Clementtel, akik a régóta tartó menekülés után most talán végre hazára lelhetnek. Uris főhőseinek életén keresztül mutatja meg nekünk, hogyan kovácsolódik a szélrózsa minden irányából érkező emberekből egy új közösség, a zsidó nemzet.

H%c3%b3
elérhető
77

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Gerhard Salomon - Az ​utolsó idő veszélyei a hívő számára / Az emancipált nő, mint a férfihez intézett kérdés
A ​Gyülekezetnek döntésre kell jutnia, hogy ebben a sötét világban hivatásának megfelelően Isten világító fáklyája lesz-e, vagy a pluralista társadalom korszellem által befolyásolt csoportjává süllyed.

Varazsko
elérhető
79

Müller Péter - Varázskő
"Müller ​Péter nem "olvasóknak", hanem lelki társainak ír, akik tovább élik és szövik a gondolatait. Derűsen, bölcsen, élvezetesen mesél. Akik olvasták írásait a Nők Lapjában, tudják, hogy mindegyik meséjében titkot rejt el. Olyan magot, mely fává növekedhet. Varázsszavakat tud, melyek élni segítenek."

Berente Ági - Angyalok ​útján
Az ​elmaradhatatlan belső sárkányok (gyötrő vágyképeid) köszönik szépen, jól vannak, vívják megszokott harcaikat lelked bugyros mélységeiben. Ideje hát, hogy megvívj velük, hogy pontos legyek: használd fel végre lelkedben ébredő energiájukat önmagad táplálására. Démonaid nem ellenségeid, nem tudják ölni a lelket (mely halhatatlan), éppen ellenkezőleg, megerősítik, hisz nem mások ők, mint emberléted törvényszerű társbajnokai. Ezért ne megvívni akarj a szó földi értelmében, hanem a szemük közé nézni, megkérdezni, mit akarnak valójában?

Ellen G. White - Gondolatok ​a hegyibeszédről
Előszó: A ​Hegyibeszéd: a menny áldott üzenete az emberekhez. Isten trónjától származó beszéd. Égi fény gyanánt adta Isten az emberiségnek, hogy életének zsinórmértékéül szolgáljon, s hogy csüggedésében reménye és vigasza legyen. Hegyibeszédében azokat az igéket intézi hozzánk a lelkipásztorok Fejedelme és a tanítók Tanítója, amelyeket mennyei Atyjától hallott. Krisztus Hegyibeszéde nemcsak a hívőknek szól, hanem az egész emberi családnak. Egy pillanatra mintha elfeledte volna az Úr, hogy itt a földön, s nem mennyben van, mert a Világosság Honában szokásos szavakat használta. Ajkairól úgy ömlöttek az áldások, mint ahogyan a rég elzárt vízforrás eltör a sziklák hasadékából. Krisztus világosan rámutat azokra a jellemvonásokra, melyeket minden időben elismert és áldásával tüntetett ki. E föld hatalmaskodóitól azok felé fordul, akiket a világ fiai megvetnek. Boldogoknak nevezi mindazokat, akik elfogadják világosságát és aszerint élnek. Megmentő karjait a lelki szegények, a szelídek, az alázatosak, a gyászolók, a megvetettek és az üldözöttek felé tárja: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan... és én megnyugosztlak titeket" (Máté 11,28)

Conrad De Meester - Lelkünk ​Mennyországában
"Megyek ​a Fénybe, a Szeretetbe, az Életbe..."

Conrad De Meester - Jelenléted ​az örömöm
Elisabeth ​Catez, 1880--1906, huszonhat év. Egy tavasznyi idő... Mégis elég volt a kibontakozáshoz, ahhoz hogy egészen kimondja magát Istennek és testvéreinek, akik sokkal többen vannak, mint valaha is gondolhatta volna. Az Egyház 1984 november 25-én avatta boldoggá ezt a kármelita nővért. A szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet nővér Isten jelenlétének prófétája. Élete példaértékű jelentőséget hordoz: megmutatja, hogyan lehetünk mi is égő csipkebokrok, melyekben az Úr kinyilatkoztatja magát (vö. Kiv 3,2). A bokorból pedig ez az üzenet hangzik: Isten téged sem szeret kevésbé, Ő benned lakik, és vár. Még ha a te történeted más formát ölt is, ez tulajdonképpen nem lényeges. A fontos az, hogy megtaláld a rejtett forrást, amely átalakítja kertedet. Isten szeretne a forrásod és a kerted lenni.

G. Hajnóczy Rózsa - Bengáli ​tűz
Germanus ​Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel.

Baráth Viktória - Egy ​év Rómában
Két ​megtört szív. Két reményvesztett lélek. Egy közös cél: megtalálni a boldogságot. Leila Findley, a 33 éves írónő élete mélypontra kerül. A múltjában történt tragédiák hatására kialakult depresszióját alkohollal, gyógyszerekkel és egyéjszakás kalandokkal próbálja kezelni. Ezt azonban a kiadója nem nézi jól szemmel, így ultimátumot kap: vagy elutazik, hogy naplót írjon, amit végül könyvként kiadhatnak, vagy elveszíti a szerződését, az utolsó dolgot az életében, ami legalább egy kicsit boldoggá teszi. Nincs más választása, egy évre Rómába kell költöznie. Hogy könnyebben boldoguljon az idegen városban, segítséget kap Jonathan Raymond atya személyében. A férfi pontosan Leila ellentéte: mosolygós, jókedvű, életvidám, ezért az állandóan komor hangulatú lány eleinte elutasítóan bánik vele. Az atya pozitív hozzáállása azonban őt is megfertőzi. Szokatlan barátságuk egyre jobban elmélyül, amitől Leila úgy érzi, hogy a legmélyebb gödörből is létezhet kiút. Képesek vagyunk megküzdeni a múltunk démonaival? Lehetünk még a tragédiáink ellenére is boldogok? Ránk találhat a szerelem azután, hogy már végleg letettünk róla? Baráth Viktória, az Aranykönyv-díjra jelölt Első tánc és A főnök szerzője ezúttal lelkünk legmélyebb és legsötétebb bugyraiba vezet minket. Az Egy év Rómában egy szívszorító történet önmagunk elfogadásáról, az élet szépségeiről és a minden akadályt leküzdő szerelemről.

Elsebeth Egholm - Rejtett ​hibák
A ​korábbi életétől megcsömörlött, frissen elvált Dicte Svendsen diákkora helyszínén, a jütlandi Aarhusban kezd új életet. A 40. születésnapját két barátnője társaságában ünneplő újságírónő a várost átszelő patakban kosárba rejtett, halott újszülöttet talál. A kisfiú mellett a Korán egy lapját fedezik fel... Dicte mellett a két barátnő is félelmetes eseményekkel szembesül. Anne, az ázsiai származású szülésznő a kórházban az egyik csecsemő homlokán a "halál" feliratot fedezi fel, míg a várandós, félig svéd Ida Marie gyermekét a szülés után egyszerűen ellopják. Összefüggnek-e az események? Mi áll a háttérben? A főszereplők a nyomozás során saját múltjukkal is kénytelenek szembenézni.

%c3%89gi
elérhető
31

Hszinran - Égi ​szerelem
Su ​Ven a szerelem zarándoka. Egy nap levelet kap a kínai hadseregtől, hogy férje Tibetben egy bevetésen odaveszett. Feledve kötelességeit, szüleit és hazáját, az ifjú asszony egy batyuval a hátán elindul Tibet szédítően magas hegységei felé, hogy megtalálja szerelmét, mert vakon hisz benne, hogy Ko-csün él. Vándorútján vérszomjas katonák állják útját, daloló szerzetesek kísérik, és egy tibeti család fogadja be, hogy végül harminc év hűség és kitartó keresés után üzenetet kapjon szerelmétől… Hszinran, Kína egyik legnevesebb kortárs írónője Pekingben született. Újságíróként, majd egy kínai rádiócsatorna műsorvezetőjeként lett ismert hazájában. Sikerkönyveiben elbűvölő líraisággal, filmszerűen láttató erővel és páratlan nyelvi gazdagsággal kelt életre valós női sorsokat, egzotikus, vad és csodálatosan színes kulisszák között.

Wilfrid J. Harrington - Az ​Írás hősei és hősnői
Wilfrid ​J. Harrington könyve egyszerre jelent meg Dublin és Auckland, Delhi, Gaborone, Hamburg, Harare, Hongkong, Johannesburg, Kuala Lumpur, Lagos, London, Manzini, Melbourne, Mexico City, Nairobi, New York, Singapore, Tokió könyvesboltjaiban. A világhírű ír teológiaprofesszor - a Trinity College, a Milltown Institute tanára - olyanoknak szánta a művét, akik tüzetesen nem ismerik a Bibliát, de függetlenül minden újmódi divattól és konjunktúrától - őszinte érdeklődéssel szeretnének elmélyedni benne. A szerző éppen ezért tárgya előadásához irodalmi formát választott, rövid történetekben, arckép-vázlatokban mutatja be az _Ó-_ és _Újtestamentum_ központi alakjait és eseményeit. Miután Harrington hosszú időn át missziós tevékenységet is folytatott, alaposan megtanulta azt, amelyet csak nagyon kevesen az úgynevezett "tudományos ismeretterjesztés" művelői közül: a rövid és precíz, ámde mégis érzékletes és élvezetes előadásmódot. Könyvét ezért a legkülönfélébb korosztályok, más és más igényt támasztó olvasók egyaránt haszonnal és élvezettel forgathatják. _Az Írás hősei és hősnői_ iskolai segédkönyvként is jól használható - irodalom, történelem, hittan oktatásához egyaránt.

Erdős Renée - Santerra ​bíboros
Erdős ​Renée könyve a napfényes Itáliába, a kereszténység fővárosába, Rómába vezeti el az olvasóit. Itt találkozik az a soknemzetiségű társaság, amely elsősorban fiatal nőkből áll, akiket a művészetek és a női élethivatásról alkotott felfogás hoz össze. A szoros barátság azonban sokféle felfogást takar, de ezekben közös: a női emancipáció ingerlése, a nő társadalmi és családi szerepének megváltoztatása iránti igény, s az a kisebb-nagyobb tragédia, amely minden szereplő életútját kivétel nélkül végigkísérte, végigkíséri... Az első világháború előtti Európában vagyunk. A közeli világégés már szinte mindenkit nyugtalanít. A népeket, nemzeteket véres leszámolásra uszítják, de ez a soknemzetiségű kis társaság éli magaválasztotta életét, vívja mindennapi harcait... Róma a vatikáni egyházfi és politikus, a majdnem pápává lett Santerra bíboros csodálatában ég. A kis társaság sem tudja kivonni ez alól magát, sőt, egyikük, Lavinia Tarsin számára valami borzongató titkot sejtet a bíboros személye...A titokra lassan fény derül, és Lavinia Tarsin és Santerra bíboros kapcsolata egyre veszélyesebb vizekre téved, olyanokra, amely messze túlmegy az egyház által megengedetteken....Mégis, mind asszony, mind a bíboros hű marad önmagához...

Barbara Frischmuth - A ​zárda
A ​zárda: katolikus leánynevelő intézet apácák irányítása alatt. Ilyen zárdáról szól ez a kisregény, növendékeiről, rendszabályairól, szelleméről, de nem valamilyen hagyományos történet keretében, hanem száműzve időt, bonyodalmat, alakokat, leltárszerűen sorra véve és montázsba szerkesztve helyszíneket, mozaikképeket, szövegeket, a zárdai nevelés céljaihoz igazított hitbéli tantételeket és erkölcsi intelmeket. A téma lehetséges hagyományos feldolgozásából mindössze egyvalami maradt: az első személyű elbeszélő, annak is csak a szemszöge, egy tévelygő női Törlessé - az ő ösztönös kételkedésének és ellenkezésének fénytörésében, helyenként az ő nyelvére átfogalmazódva következnek sorra a zárdai élet és szellem alapelemei. E furcsa áttételek, a ciklusos szerkesztésre emlékeztető montázstechnika szinte versszerűen bontja ki az intézményes manipuláció bírálatát. A zárda első műve az 1941-ben született osztrák írónőnek, aki a magyar irodalom kitűnő fordítójaként is ismerősünk.

Philip K. Dick - A ​halál útvesztője
A ​LEGKEGYETLENEBB KÉRDÉS: ÉLNI VAGY ÉLNI HAGYNI? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Kis György - Megjelölve ​Krisztus keresztjével és Dávid csillagával
Dr. ​Kis György teológiai doktor. 1914. november 13-án született Adonyban, Fejér megyében. A kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett. Hat éven át róm. kat. teológiát tanult az innsbrucki egyetemen. 1938-ban itt doktorált. Hírneves tanárai között volt a fiatal Karl Rahner, korunk kiemelkedő nagyságú hittudósa. Három évig volt segédlelkész, 1941-től plébános, majd Pápa városban esperes-plébános. 1952-1978-ig bakonyszentlászlói plébános. 1978-1984. között Tirolban teljesít lelkipásztori szolgálatot. Itt írta meg könyvét. Azóta nyugdíjas. A szerző negyven esztendős hazai lelkipásztori működése után célul tűzte ki az Ó- és Újszövetség népe közti megbékélést és a még egyházi berkekbe is beszivárgott faji előítélet és gyűlölködés tudatosítását és felszámolását. Őszinte hangú, de a könyv előszavában Rahner szerint "nagyon szerény és enyhe" kritikájával fő célja nem a vádaskodás és szemrehányás, hanem az elfojtás és manipulálás nélküli rádöbbenés. A Salzburgi Egyházmegyei Hatóság egyházi jóváhagyásán kívül Karl Rahner előszava is kezeskedik Kis György írásának jelentőségéről és éppen napjainkban való elodázhatatlan szükségességéről.

Simon Cox - A ​Da Vinci-kód feltörése
Dan ​Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, világszerte kivételes érdeklődést keltett, és olvasók millióit vezette be egy titokzatos világba, ahol Leonardo da Vinci műveiben titkos utalások rejtőznek; valahol Skóciában különös faragványok díszítenek egy kápolnát; a katolikus egyház és egy ősi titkos társaság évszázadok óta harcol egymással a kincsek kincse, a Szent Grál birtoklásáért. De valójában mi a valóság és mi a fikció vagy regényes túlzás A Da Vinci-kódban? Ez a könyv megpróbálja eloszlatni a zavart. Egyszerű ábécérendben felsorakoztatja a mesénél is hihetetlenebb tényeket az alábbi és a hozzájuk hasonló kérdésekről: • Létezik-e valóban a Sion-rend néven ismert titkos társaság? • Miért gondolták azt valaha, hogy az aranymetszés csakis Isten műve lehet? • Milyen újabb elméletek forognak a Szent Grálról? • Milyen rejtett jelentéseket hordoz a regény szereplőinek neve? A Da Vinci-kód megfejtése értékes forrásmunka a regény számos rajongójának és mindazoknak, akiket érdekel a Szent Grál legendája mögött rejtőző különös igazság. Simon Cox a dogmák, tévhitek és féligazságok leleplezésének szentelt Phenomena magazin főszerkesztője. Az alternatív történelem olyan hírességei számára végzett kutatómunkát, mint Robert Bauval, David Rohl és Graham Hancock. Jelenleg egy televíziós dokumentumfilmen dolgozik egy vezető amerikai csatornának, amely A Da Vinci-kód című regény igazolható tényeit tárja fel.

Kollekciók