Ajax-loader

'vallás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Végh Tamás - A ​nagy szabadítás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Pokol
elérhető
10

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Alexander Pat - Gyermekbiblia
A ​világ legcsodálatosabb története a gyermekek nyelvén Omega Kiadó Debrecen, 1990 Tartalom: ISTEN NÉPÉNEK TÖRTÉNETE AZ ÓSZÖVETSÉG Kezdetben (Ádám és Éva); Noé bárkája; Bábel tornya; Ábrahám és Lót; Izsák: a próba; Feleség Izsáknak; Jákób története; József és testvérei; Mózes meghallja Isten elhívását; A fáraó nemet mond (Az egyiptomi csapások; Szabadulás Egyiptomból); Manna a pusztában; Isten tíz parancsolata; Lázadás (A tizenkét kém); Ráháb és a kémek; Jerikó erődített városa; Izráel az Ígéret Földjén; Gedeon háromszáz embere; Az erős Sámson; Ruth elhagyja otthonát; Anna kisbabája; Sámuel királyokat avat; A pásztorfiú és az óriás (Dávid és Góliát); Dávid és a király fia (Dávid és Jonatán története); Éljen Dávid király! (Dávid és Bethsabé; Nátán próféta; Absolon lázadása); Bölcs Salamon (Sába királynője); Salamon házat épít Istennek; Illés és a Baál prófétai; Akháb király és a szőlőskert; Elizeus története (Egy ház Súmenben; Naámán története); Joás, a gyermek király; Támadás északról (Ézékiás király és Ézsaiás próféta); Jósiás nagy felfedezése; Jeremiás és Jeruzsálem pusztulása; Ezékiel és a száműzöttek; Dániel története (Az aranyszobor; Belsazár király lakomája; Dániel az oroszlánok vermében); Hazatérés Jeruzsálembe (Ezsdrás és Nehémiás kormányzó); A meghiúsult cselszövés (Eszter királynő története); A szökevény (Jónás története) JÉZUS ÉS KÖVETŐINEK TÖRTÉNETE AZ ÚJ SZÖVETSÉG Mária; János legyen a neve (Keresztelő János); A király, aki jászolban született; Az idegenek és a csillag (A napkeleti bölcsek); A fiú a templomban; A király hírnöke; Jézus résztvesz egy mennyegzőn; A tizenkét jóbarát; Tanítás a szabadban (A "hegyi beszéd"); A béna férfi; Viharban; Látogatás Jeruzsálembe; Vita a szombatról; Heródes király születésnapja; A hit és a megbocsájtás; A jó pásztor; A kislány újra él!; Isten országa; Az éhes tömeg (Az 5000 ember megvendégelése); A hegyen; A két fiú; A farizeusok kérdései; Márta, Mária és Lázár; Úton Jeruzsálembe (A vak Bartimeus és Zákeus); A király bevonulása; Az utolsó vacsora és az árulás; A halálra ítélt; Feltámadt a halálból!; Szél és tűz; A béna ember és a fenyegetések; István; Pál megtérése; Péter és Kornélius; Pál útjai; Börtön és hajótörés

Dan Brown - Angyalok ​és démonok
Robert ​Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.

Edmund Hamer Broadbent - Zarándok ​gyülekezet
A ​könyv azoknak a gyülekezeteknek történetét mondja el, amelyek különböző országokban és különböző korszakokban Krisztusról tettek tanúbizonyságot, és életük egyetlen zsinórmértékének az Újszövetséget tekintették. A történetből kiviláglik, hogy Krisztusnak mindig volt a földön gyülekezete. Itt azonban csak részleteket mutathatunk be ebből a csodálatos történetből, mert a feljegyzések nagy részét a keresztyén hit ellenségei: az uralkodó egyházak képviselői elpusztították. A Zarándok Gyülekezet története szenvedésben és dicsőségben jut a felszínre, bár ma még csak halványan dereng át a történelem homályán. Csak akkor lehet majd igazán megismerni, amikor az Úr jövendölései teljesedésébe mennek. „Mert nincsen olyan rejtett dolog, ami napfényre ne jönnek és oly titok, ami ki ne tudódnék” (Mt 10,26).

Mario Vargas Llosa - Pantaleón ​és a hölgyvendégek
Pantaleón ​Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit. A százados buzgalmának és tudományos alaposságának köszönhetően a hölgyvendég-szolgálat hamarosan a hadsereg leghatékonyabban működő egységévé válik, maga Pantaleón pedig valóságos legenda lesz: az örömlányok istenítik, a katonák hálásak neki, az erkölcs őrei kígyót-békát kiabálnak rá, felettesei pedig döbbent ámulattal figyelik lendületes tevékenységét. Egyedül Pachita, a felesége nem tudja, mit is rejt az a szupertitkos megbízatás, amellyel férjét a babonákkal, vallási fanatikusokkal és széplányokkal teli forró Amazóniába küldték. Pantaleón maga a megtestesült tisztesség (színtiszta ügybuzgalomból személyesen teszteli a szolgálatra jelentkező hölgyeket), de van, aminek még ő sem tud ellenállni: miután kipattan a botrány, s felesége dühösen elhagyja, ideig-óráig szolgálatának legragyogóbb alkalmazottjával, a gyönyörűséges Brazilkával vigasztalódik, s persze rendületlenül vezeti bővülő egységét a mind újabb "munkasikerek" felé. A fergeteges szatíra éppoly meglepő fordulattal ér véget, amilyen eredeti Mario Vargas Llosa regényötlete és amilyen ragyogóan ötvözi a pikáns könnyedséget a modern elbeszélő technikákkal és az erkölcsi kérdések finom ábrázolásával.

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

11391537_879342342102733_1159332326609790127_n
elérhető
48

Jodi Picoult - Csodalány
Mariah ​White életében másodszor kapja rajta férjét egy másik nővel, lányuk, a hétéves Faith pedig életének minden fájdalmas másodpercében vele van. A gyors válást követően Mariah depresszióval küzd, Faith azonban új barátra lel. Egy képzeletbeli barátra, aki lehet, hogy mégsem annyira képzeletbeli… Faith folyamatosan beszélget az „őrzőjével”, s hamarosan a Bibliából kezd idézni – a könyvből, amelyet sem ő, sem egyetlen rokona nem olvasott. Mariah pánikba esik, pszichiáterek hada vizsgálja a kislányt, de nem találnak nála semmit. Egy nap aztán Faith kezén stigmák jelennek meg, és csodás gyógyulások követik az útját. Mariah-nak szembe kell néznie a ténnyel, hogy Faith – a kislány, aki sosem kapott vallásos neveltetést – talán tényleg Istennel beszélget. Ahogy lenni szokott, Faith csodálatos gyógyító ereje nem marad titokban. A hívők és a médiacápák hordái ostromolják a házat, és ha ez nem lenne elég, a kislány apja, Colin gyermekelhelyezési pert indít volt felesége ellen. A Csodalány újra a legfontosabb kérdéseket feszegeti. Hol a határ csoda és valóság között? Összeegyeztethető-e az orvosi hivatás és a vallás? Lehet-e, kell-e választani az anyaság és az élet között?

Mácz István - Élni ​vagy meghalni?
26 ​levél azokhoz, akik hívják a halált, akik keresik az élet értelmét. “Élni vagy meghalni” súlyos kérdés, az ember kérdése, akár 21 éves, akár 80 éves. A súlyos kérdésre elég bátor ez a könyv, hogy olvasójával keresse – nem megadja neki – a választ. Világirodalmi példákban (melyek a valóságos emberi életben játszódnak) igyekszik megmutatni az emberi élet érdemességének értékét. Bizalmat, a reményt szítja fel még az öngyilkossági krízisben vergődő szívben is. Nem erőszakos. Együtt érez az olvasóval. Nem rábeszél, és nem lebeszél. Gondolkozni hív és érezni, mélyen érezni az életet. A könyv értéke, hogy olyanról és úgy szól, melyről inkább hallgatunk, mint beszélünk. Ha pedig szólunk, csupán dadogunk. Élni vagy meghalni? A kérdés suttogva vagy kiáltva teszi fel a szívünk. Tessék: keressük együtt a választ. A válasz megtalálásában társunk e könyv.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Haré ​Krisna
A ​HARÉ KRISNA mantra erejéről olvashatunk és arról, hogyan tudunk általa eljutni valódi önmagunk és a legnagyobb boldogság birodalmába. Exkluzív beszélgetések George Harrisonnal és John Lenonnal!

Borito-83
elérhető
141

Paulo Coelho - Az ​alkimista
Paulo ​Coelho 1988-ban megjelent regénye, Az alkimista minden idők legnagyobb könyvsikere az író hazájában, Brazíliában, ahol eddig közel kétszáz kiadásban látott napvilágot. A spanyol pásztorfiú története - jelképes zarándokútja - arra ösztönöz bennünket világnézetünktől függetlenül, hogy merjünk hinni álmainknak, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, találjuk meg elrejtett kincsünket, ami csak a miénk, s közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Ez a legendás mű úgy lett világsiker néhány év alatt negyven nyelven, sok-sok millió példányban, hogy irodalmi értékét is mindenütt elismerték.

Cseri Kálmán - Ami ​történni fog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Walter Trobisch - Szerettem ​egy leányt
Bizalmas ​belső titkokat eláruló, egészen személyes jellegű levelezés Kamerunból (Nyugat-Afrika).

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Eleonore Beck - Isten ​szól gyermekeihez
Szövegek ​a Bibliából gyermekeknek apró rajzokkal.

20140321_092758-1
elérhető
14

Denis Diderot - Az ​apáca
A ​nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és regényíró legjobb regénye ez a mű. Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki akar szabadulni. Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei, eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak.. Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben gazdag, kitűnően felépített, izgalmas - és születése idején veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.

Lengyel László - Várszegi Asztrik - Beszélgetőkönyvecske
Katolikus ​püspök, szerzetes és szabadgondolkodó értelmiségi Magyarországon nem folytatott még párbeszédet életről és ha­lálról, emberről és Istenről, földi és égi világról. Ez a kicsiny beszélgetőkönyvecske talán egy botrány utolsó és a megértő kézfogás első jele. A pannonhalmi bencés főapát elfogulatla­nul és címét, rangját feledve, egyszerű emberként beszélgetett, miként én is azon igyekeztem, hogy előítéleteimet, beidegző­déseimet kizárjam ebből a beszélgetésből. A párbeszéd egyenrangú felek párbeszéde. Egyikünk se érezte annak szükségét, hogy a másikat kioktassa, megtérítse. Megér­teni akartuk egymás szempontjait, rezdüléseit itt az ezredfor­dulón. Elismertük a másik jogát a hitre és a nem-hitre... Tréfálkoztunk azon, hogy a főapát urat hogyan kísérti meg az ördög személyemben. Valójában párbajunk inkább a kóbor lovag és a befogadó szerzetes játéka. Ő játszott a bűn és erény, a fény és sötétség kockáival. Azután mindketten feldobtuk a tudás és tudatlanság gnosztikus kockáját. Egy szabályokkal rendelkező játékot játszottunk. Szórakoztatót, néha vérre me­nőt, de mindig becsületest. Szigorúan tiszteletben tartottuk a játékszabályokat. Ennek annál is inkább jelentőséget tulajdoní­tottunk, mert beszélgetésünk újra meg újra élethelyzeteket, er­kölcsi próbákat érintett - voltak-e, vannak-e és főként lesznek-e eligazító, betartható regulák?... Ez a könyv szabad könyv. A szabadság hatja át minden sorát. Várszegi Asztrik a II. Vatikáni Zsinat által megújult katolikus egyházat képviseli függetlenséggel és alázattal. Én felszabadult értelmiségi vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Másoktól nem várhatjuk el, nem követelhetjük, hogy felelőssé­get vállaljon elődeink hibáiért és bűneiért, de magunktól igen. Elvállaltuk ezt a felelősséget. Lengyel László

Covers_24879
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Beszélgetések ​a Bibliáról
Köszöntjük ​az olvasót a Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának új gyűjteményével, amelynek témája ismét a Biblia. Néhány esztendővel ezelőtt talán még az elgondolkoztató kezdeményezések közé számított A Biblia világa című sorozatunk - a sorozatból készült könyv két kiadása, százezres példányszáma, sikere igazolta is kezdeményezésünk helyességét -, ma már nem szorul bizonyításra a "könyvecskék világának" művelődéstörténeti jelentősége. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a világ históriája a Biblia körül forog, de kétségtelen, hogy az emberiség történelmének egyik dokumentuma, múltbéli történelmi-irodalmi emlékeinek megőrzője, vágyainak-nézeteinek gyűjteménye, mely önmaga is világirodalom, és ilyen értelemben - ahogy Lukács György írta - "a világfolklór legszebb könyve". Az e kulturális örökség iránt érdeklődő kutató és olvasó többre is kíváncsi: a bibliai nép kollektív emlékezetében nem csupán letűnt korok eseményeinek igazolható valóságát, hanem alapvető emberi magatartást, archetípust, pszichológiai helyzeteket - egy kicsit a saját arcát is keresi. Nem ok nélkül, mert ezekből a történetekből évezredekkel ezelőtti ősünk pillant ránk. Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudományos és ismeretterjesztő szerkesztőségének elgondolásával: folytassuk a korábbi beszélgetéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűjtemény: az Ó- és Újszövetség kialakulásának szálait. A bibliai történeteket és parabolákat, az apokalipszis drámai vízióit, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi-társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra, amelynek előadásait ez a kötet tartalmazza, és amely változatlanul művelődéstörténet, és nem teológia.

Amagasztosszozata
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​magasztos szózata - Bhagavad-Gítá
"A ​Bhagavad-gítá szanszkrit nyelvű vallásbölcseleti költemény, a hindu vallás legfontosabb szent könyve. Jelentősége Indiában körülbelül akkora, mint az evangéliumoké a keresztény világban. A Mahábhárata című eposz részlete; ennek egyik legfeszültebb pillanatát szakítja félbe. Kitörőben a nagy csata, megfújják a csatakürtöket, megfeszülnek az íjak - és ekkor az egyik sereg fővezérének, Ardzsunak királyfinak kétségei támadnak: megirtózik a rokonvér ontásától. Barátja és kocsihajtója, Krisna herceg (akiről hamarosan kiderül, hogy nem kisebb személy, mint Visnu isten földi megtestesülése) eloszlatja Ardzsuna kétségeit tanításával, amelynek lényege, hogy csak a testet ölik meg, a lélek halhatatlan. S a megfeszített íjakról kiröppennek a nyílvesszők, kezdődik az ütközet. A Gítá az időszámításunk körüli indiai metafizikai nézeteket foglalja egységbe. Sok évszázados bölcsesség, többféle filozófiai irányzat foglalata. Az ember által követendő útról szól a tanítás, a cselekvés minőségéről és szükségességéről, a meditációról, a lélekvándorlásról, az istenség lényegének felismeréséről és szeretetéről, olykor az európai logika szerint ellentmondásosan. A Bhagavad-gítá hol panteista álláspontot képvisel, a mindenséget átható, személytelen világlélek egyedüliségét tanítja, hol személyes, gondviselő istent állít az áhítat középpontjába. A Gítá azonban mindenekelőtt költemény - a világirodalom legkiemelkedőbb remekei közé tartozik. Páratlan népszerűségének oka éppen az, hogy nem tudósokhoz, hanem a közemberhez szól, a mindennapok szavaival. Nyelve, stílusa, előadásmódja mindenütt világos, érthető. Az első énekek himnuszi szárnyalása, a hatalmas Mindenség-látomás nagy sodrása, lenyűgöző ereje páratlan a világ vallásfilozófiai költészetében." (Európa Kiadó)

Hans Rohrbach - Láthatatlan ​hatalmasságok és az Úr Jézus Krisztus hatalma
A ​könyv két első fejezetének szándéka, hogy a Biblia kijelentéseit a "másik világról", amelyet mint láthatatlant jelöl meg, egy egyetemes szemléletbe foglalja össze, hogy ebből kiindulva a Biblia intéseit és ígéreteit új módon érthessük és új összefüggéseket ismerjünk fel, mindenekelőtt azonban ennek a szemléletnek az alapján Jézus Krisztus megváltó műve is új módon váljék láthatóvá.

Szakolczay Lajos - Páter ​Bulányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács József - Istenek ​útjai
A ​könyv témája: annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes vallások milyen értelemben tekinthetők az általános vallási fejlődés különös alakjainak, sajátos típusainak. Lukács József könyvének bevezetőjében arra tesz kísérletet, hogy megvizsgálja: miként következnek a munka elidegenülésének általános vonásaiból a vallási elidegenülés tipikus alapvonásai; milyen társadalmi folyamatokat tükröz vissza a természetfölötti létezők uralmának, teremtő erejének, mindenhatóságának és tökéletességének elképzelése; hogyan használják fel érdekeiknek megfelelően az ellentétes osztályok az ellentmondásos egységet alkotó vallások különböző - objektivisztikus és szubjektivisztikus - oldalait. Ez az elméleti vizsgálat alapozza meg a továbbiakban az "ázsiai" termelési mód talaján sarjadt nagy vallások - a hinduizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus - és a "nyugati" vallások - a kereszténység, az iszlám - típusának megkülönböztetését, meggyőzően bizonyítva, hogy ezek a különbségek csak gazdasági-társadalmi alapjaik különbségével összefüggésben értelmezhetők. A könyv legterjedelmesebb részében a szerző a kereszténység vallási előzményeinek tipológiai vizsgálatát kezdi meg. Kimutatja, hogy a görög poliszok vallási fejlődésében is két ellentétes irányzat küzdelme figyelhető meg: egy statikusabb tendencia, amely az olümposzi istenek kultuszára támaszkodott - az eupatrida-nemesség érdekeivek összhangban -, és megjelenik, sőt egy ideig dominál is (Hésziódosznál, a Dionüszosz-kultuszban, az orfizmusban, majd a tragédia-íróknál) a vallásos burokban a történelmi tudat csírája is, amely a szofisták és atomisták koncepcióiban profán-világi arculatot ölt, először a gondolkodás történetében. Platón életművében jönnek létre azok az ideológiai képletek, amelyekre - a hellenizmus hosszú időszakát követően - a kereszténység támaszkodni fog. Ezzel zárul Lukács József "Istenek útjai" c. kötete. A szerző tervezi munkájának folytatását. Ebben a kereszténység zsidó előzményeinek típusát elemzi majd, valamint a hellenisztikus és a zsidó elem összekapcsolódásának formáit és okait keresi, hogy így határozza meg a kereszténység típusának alapvonásait.

Zala Tamás - Az ​aranytáblák népe: a mormonok
Zala ​Tamás ebben a könyvében, amelyet bátran mondhatunk vallás-, társadalom- és kultúrtörténeti kuriózumnak, a mormon vallásnak, egyháznak és államszervezésnek a magyar olvasóközönség előtt szinte teljesen ismeretlen történetét beszéli el tudományos igénnyel, de egyben esszéisztikusan színes és olvasmányos stílusban. A 19. század húszas éveinek végén, New York állam nyugati részén egy alig felserdült ifjú látomásos sugallatok hatására új vallást alapít, amelynek mára több millió híve van Amerikában és más kontinenseken. A mormonizmus bőven merített az ősi zsidó vallás, az őskereszténység, az eretnekmozgalmak és a legradikálisabb protestáns irányzatok gazdag hagyományaiból, s a korabeli amerikai közgondolkodásból. A szerző elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez az "egyedi amerikai" vallás miért volt kitéve csaknem születése pillanatától szüntelen üldözésnek. A kötet lapjain felrajzolódik a 19.századi Amerika: segítségével az olvasó az Amerikáról alkotott szokványos kép helyébe egy sokkal konkrétabb, átfogóbb és tartalmasabb Amerika-képet állíthat.

Nagy András - Savonarola-kísérlet
"Kivégzésük ​előtti estén találkozhat azokkal a rendtársaival, akiket ugyancsak halálra ítéltek (Fra Silvestro és fra Domenico) eretnekség, skizma, engedetlenség és világi hatalom felhasználásának vádjával. Az eretnekség vádjában kétségtelenül van valami anakronisztikus, a mozgalmat pejoratívan minősítő. Hosszú szertartás végén akasztják fel, majd égetik el hármukat (előbb feloldozzák, kizárják, megszégyenítik őket), valószínűleg nagy tömeg előtt, bár a fennmaradt metszet (ismeretlen mester munkája) csaknem üres teret ábrázol. A hamvakat az Arnóba szórják. Az ellenforradalmak koreográfiájának megfelelően száműzetések következnek, néhány barát nyíltan megtagadja a priort, a San Marco domonkosai levélben könyörögnek a pápához bocsánatért. Francesco Romolinónak a Signoria zenészei szerenádot adnak (a pontos könyvelés feljegyezte az árát: 111 és fél forintért), a San Marco harangját, a Piagnonát leszerelik, majd megkorbácsolják. A Savonarola meggyilkolását követő első Signoria-választáskor a Nagytanács kétszáz Piagnoni tagját kivezetik a teremből - senki nem tiltakozik, Sándor pápa exkommunikáció terhe mellett tiltja be a prior munkáit, de már X. Leó (Giovanni Medici) elrendel egy vizsgálatot Savonarola eretneksége kérdésében, s XIV. Benedek a kanonizálást is felveti. Luther a Miserere-zsoltár kommentárjait 1524-ben Strassburgban kiadatja - később a Kereszt Diadalát a Propaganda Fidei elfogadja, prédikációs tankönyvként. Savonarola bejut az épülő Szent Székesegyházba - Raffaello és Michelangelo művein keresztül, de ott áll a reformáció emlékművein is. Wormsban, Genfben. Máglyája még nem hamvadt el, amikor az új hatalomhoz sorra érkeznek a gratulációk Európa udvaraiból. Szobor vagy freskó - az más. De előbb pusztuljon el."

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

E. G. White - Krisztus ​példázatai
Jézus ​ránk maradt tanításainak legtömörebb összefoglalásai a példázatok. Jézus nem elvont elméleteket, tanokat akart közölni általuk az emberekkel, hanem olyan gyakorlati életszabályokat, melyek által elmondhatta nekünk, hogy Isten a mindennapi élet apró dolgaiban is elrejtette a megváltás titkait. Ellen G. White e kötetében segíteni akar nekünk abban, hogy e példázatok üzenetének mélyére hatolhassunk. A szerző téma szerint csoportosította a példázatokat, s feltárta azok tanulságait.

Jeges Mirjam - "Maradjatok ​bennem..."
"Nincs ​más vágyam, mint az, hogy Isten akarata teljesüljön rajtam és általam." (Edith Stein) Mirjam nővér, a Sarutlan Kármelita Nővérek közösségének perjelnője: "A kontemplatív női Kármelben, ahol, Isten kegyelméből már huszonhét éve élek, az éves közösségi, vezetett lelkigyakorlaton kívül minden nővérnek van személyes lelkigyakorlata is. Ezt a kolostor remeteségében tölti magányban, csendben, a Szentlélek vezetésére figyelve. Ennek a könyvnek az anyaga is egy ilyen személyes lelkigyakorlat gyümölcse, amit megosztottam néhány, más szerzetesrendbe tartozó nővérrel is. A szöveg őrzi az élőbeszéd stílusát, "szemtől-szembe" jellegét."

Pécsváradi Gábor - Jeruzsálemi ​utazás
Pécsváradi ​Gábor úti beszámolójának, itinerariumának megvoltak az ókori és középkori előzményei. A hazai útleírás-hagyomány István király koráig vezethető vissza. Az országon áthaladó Jeruzsálemig vezető zarándokutakról vannak adataink. Pécsváradi Gábor útleírását páratlanul fontos és értékes dokumentumként kell olvasnunk. Négy fő részre tagolt műve a négy égtáj felé elindulva járja be Jeruzsálemből - a föld középpontjából - a környéket. Olyan pontosak leírásai, hogy ha ma útra kelnénk, könyvével a kezünkben mindenre rátalálhatnánk.

Kollekciók