Ajax-loader

'vallás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Philip K. Dick - A ​halál útvesztője
A ​LEGKEGYETLENEBB KÉRDÉS: ÉLNI VAGY ÉLNI HAGYNI? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

Michael Fletcher - Lépj ​a következő szintre!
A ​könyv megalkotásakor Michael Feltcher meghallgatta 31 vezető véleményét, akik elismert szakemberek a saját területükön: üzletemberek, vállalkozók, lelkipásztorok és katonai vezetők, akik között nők és férfiak is szerepeltek. Ezek az emberek saját szakmájukban nagyon sikeresek. Ráadásul ők azok, akik eldöntik, hogy kit léptessenek elő és kit ne. Egyesek karrierjét felépítik, míg mások karrierjét tönkreteszik. Bölcs tapasztalataiket kombinálta a szerző a Biblia világos tanításával. Ez teszi a könyvet mindenki számára "kötelező olvasmánnyá", aki szeretne az életben előbbre jutni és sikeres lenni. Ez a teljesen biblikus, ugyanakkor gyakorlatias mű tükröt tesz elénk, hogy "szembenézzünk önmagunkkal" és felkészít arra, hogy egy szinttel feljebb lépjünk.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - A ​tökéletesség útja
Ő ​Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada ebben a könyvében a yogáról ír, de nem arról a yogáról, melyet a legtöbb ember manapság yogának nevez. A tökéletesség útja rendkívül érthetően elmagyarázza a bhakti folyamatát, amely a yoga egyszerű, ám mégis teljes formája, amely különösen korunkban célravezető. Jelen korunk mindeddig azt próbálta elhitetni velünk, hogy nem vagyunk többek egy halom atomnál, s hogy érzéseink csupán kémia anyagok kölcsönhatásai. Valami azonban mélyen a bensőkben azt súgja, ne hódoljunk meg az efféle felfogásnak, hanem keressük tovább a választ örök kérdéseinkre: Kik vagyunk? Mi az életünk célja? Erre ad lehetőséget ez a könyv. A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, a védikus filozófia és kultúra rendkívüli tudósa arról beszél, hogyan kezdheti el a modern élet zavaros útvesztojébe és káoszba belefáradt ember azt a yogatanfolyamot, amely megtisztítja az elméjét és felemeli tudatát. Srila Prabhupada megmutatja nekünk, kik is vagyunk valójában.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Müller Péter - Szeretetkönyv
Hetvenedik ​születésnapján élete egyik legjelentősebb könyvével jelentkezik a magyar spirituális irodalom mestere. A szeretetről ír. Műve őszinte önvallomás. Gazdag tanítás de ugyanakkor társkeresés is. Az olvasó szeretét keresi. Azt mondja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt." Szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról. A párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről. A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. A jóskönyv élni segített. Ez a könyv továbblép. Szeretni segít.

Gecse Gusztáv - Vallástörténeti ​kislexikon
A ​könyv célja, hogy eligazítsa olvasóját a vallástörténet labirintusában és ezáltal hozzásegítse ahhoz, hogy véleményt alkosson a vallási jelenségvilágról. A tájékozódás megkönnyítése végett a fontosabb címszavak után irodalomjegyzék is került. A kifejezetten filozófiai vagy etikai jellegű problémáknak csak vallási-teológiai vetületével foglalkozik a kötet. A kislexikon kb. 450 címszót és kb. 350 utalást tartalmaz a vallástörténet és az ateizmus története tárgyköréből...

Pécsváradi Gábor - Jeruzsálemi ​utazás
Pécsváradi ​Gábor úti beszámolójának, itinerariumának megvoltak az ókori és középkori előzményei. A hazai útleírás-hagyomány István király koráig vezethető vissza. Az országon áthaladó Jeruzsálemig vezető zarándokutakról vannak adataink. Pécsváradi Gábor útleírását páratlanul fontos és értékes dokumentumként kell olvasnunk. Négy fő részre tagolt műve a négy égtáj felé elindulva járja be Jeruzsálemből - a föld középpontjából - a környéket. Olyan pontosak leírásai, hogy ha ma útra kelnénk, könyvével a kezünkben mindenre rátalálhatnánk.

Dr. Gyökössy Endre - A ​növekedés boldogsága
Nem ​találkoztam életem és lelkigondozói szolgálatom alatt olyan emberrel, aki valamilyen lelki görcstől, komplexustól szenvedve boldog lehetett volna. Legkevésbé a kisebbrendűségi érzés áldozata – az még zsugorodott is lélekben, olykor testben is. Be sok halálig és halálba zsugorodó ember él közöttünk! Egyre inkább nyomasztott, foglalkoztatott ez, mert naponként találkoztam vele. Kerestem rá a megoldást, a szent panáceát, a csodagyógyszert. Ugyanakkor a jézusi boldogmondásokat tanulmányoztam, eközben leltem a gyógyulás titkára. Gondolom, nem én bukkantam rá először. Ám mindenkinek mindenre magának kell rátalálnia, hogy az számára életalakító élménnyé lehessen.” Tartalom: Nem találkoztam A boldogság az élet növekedésének terméke Növekedés - a 0 (nulla) pontról Növekedés - ÉN-ig és a TE-ig Növekedés - erőben Növekedés - igazságban Növekedés - szeretetben Növekedés - Istenben Növekedés - szolgálatban Növekedés - szenvedésben

Richard A. Bennett - Isten ​keresése
A ​20. század elején sokan nagyon optimistán ítélték meg a világ jövőjét. Azt hitték, hogy az iparosodás következtében a béke és a jólét korszaka köszönt ránk. Sokan úgy gondolták, hogy ha a szociális reformok éreztetik majd hatásukat, az új kor áldásai minden országban láthatóvá válnak, még ott is, ahol a reménytelenség, a betegség és az irtózatos szegénység jelenleg leírhatatlan szenvedést okoz. 1914-ben azonban a harangok egész Európában egy egyre borzalmasabb kor nyitányát hirdették meg. Ma a 21. század elején az emberek mintha már nem beszélnének rózsás jövőről, a 20. században elért hihetetlen tudományos felfedezések ellenére sem, amelyeknek tanúi lehetünk. Milliók figyelik azonban aggódva a világ atomfegyver-készletének megsemmisítő hatalmát. A kül- és belpolitikai problémák összetettsége sok gondolkodó megfigyelőben azt a következtetést érlelte meg, hogy az emberiség történetének legkritikusabb és elképzelhető legveszélyesebb éveit éljük. S még ma is vannak, akik Istent keresik - ez a könyv ezeknek szól és kíván segítséget nyújtani.

Watchman Nee - Olyanok ​leszünk, mint Ő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

F. F. Bruce - Az ​Újszövetség megbízhatósága
Bruce ​professzor az újszövetségi iratok hitelességét vizsgálja történelmi és szövegtudományi szempontok szerint.

Arthur P. Fitt - D. ​L. Moody
Egy ​fiatal amerikai, aki cipőkereskedésben eladó volt, az evangéliumi világ egyik legnagyobb hatású evangélistája lett. Az igehirdetései és az általa elterjesztett evangéliumi énekek ma is az egész világon ismertek. Nem végzett teológiai tanulmányokat, hanem csak a Bibliát olvasta, és az abban nyert örökkévaló kincseket adta tovább millióknak. A könyvben az életrajza mellett található még: - az általa leggyakrabban használt példák és történetek négy fontos igehirdetése azokról, akik másként gondolták, mint Isten...

Davinci
elérhető
133

Dan Brown - A ​Da Vinci-kód
A ​tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben - noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

Gunhild Sehlin - Mária ​kis szamara
Volt ​egyszer egy názáreti ház, ahol az állatok szeretetben éltek, és mindent megbeszéltek egymással. Ide érkezett egy csökönyös csacsi - vagy nem is olyan csökönyös? A Szűzanya szeretete szinte egycsapásra megváltoztatja a kis szamarat, és képessé teszi őt mindarra a sok nehéz feladatra és kalandra, ami a hosszú úton vár reá... Menjünk mi is Betlehembe!

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Img162
Szent ​Biblia Ismeretlen szerző
elérhető
9

Ismeretlen szerző - Szent ​Biblia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Linda Dillow - Akinél ​a szív lecsendesül
Ha ​már belefáradtunk a kínzó 'Bárcsak' múlton való kesergésébe, a 'Miért' jelenbeli töprengéseibe és a 'Mi lesz, ha' jövő miatti félelmeibe, és szeretnénk átélni azt a fajta nyugalmat és megelégedést, melyről a Szentírás beszél, akkor az 'Akinél a szív lecsendesül' az a könyv, melyre már régen vártunk. Sok bátorítást meríthetünk belőle, és számos gyakorlati útmutatást találhatunk arra nézve, hogy miként győzedelmeskedhetünk az aggodalmaskodás felett. Az 'Akinél a szív lecsendesül' megtanít Isten kezébe helyezni aggodalmainkat, és átélni azt a megelégedést és nyugalmat, mely az Istenben való teljes bizalom eredménye.

Péter Katalin - Hitújítók ​és hitvédők
Péter ​Katalin a reformáció és a hitviták korának neves személyiségeiről készített portrékat. A hitújítók közül Luther Márton, Philipp Melanchton, Kálvin János és Dávid Ferenc szerepel. Luther és Kálvin közismertsége folytán magyarosított néven. Dávid Ferenc Erdély szülötte volt. A katolikus hit védelmezői közül Loyola Ignác, Avilai Szent Teréz, Canisius Szent Péter és Borromei Szent Károly életével és tevékenységével ismerkedhetünk meg e könyvből. Mind a protestáns, mind a katolikus személyiségek hús-vér emberekként tűnnek elénk: megtudhatjuk, mi vezérelte őket a hitük megújítására és megvédelmezésére irányuló törekvésükben és milyen emberek is voltak valójában, privát életükben.

E. G. White - Korszakok ​nyomában
Egy ​csaknem száz esztendővel ezelőtt írt könyvet ismerhet meg a kedves Olvasó. Szerzője E. G. White, akinek műveit 127 nyelvre fordították le. Ő a negyedik azon a listán, amely a leggyakrabban fordított szerzőket tünteti fel. A szerző 1827 és 1915 között élt és munkálkodott főként Amerikában. Életében 24 kötete jelent meg nyomtatásban. Mintegy 4600 cikket készített, 200-nál több füzetet írt és ezen kívül levelei, kéziratai több ezer oldalra tehetők. Ez a mű a „Korszakok Harca” könyvsorozatnak utolsó kötete, amely 1888-ban jelent meg először, azóta több mint 45 nyelvre fordították. A könyv a keresztyénség útját követi a közel két évezredes történetén át. Azt a tragikus folyamatot, amelynek következtében az emberi közösségeket – benne az egyházak közösségét is tönkretette, megrontotta a bűn. A szerző a múlt idők nagy eseményeiből kiemeli és rögzíti azokat a fontos tényezőket és elveket, melyeknek befolyásolása van a jelen és a jövő eseményeire és kimenetelére.

Henrik Pontoppidan - Szerencsés ​Péter
Henrik ​Pontoppidan "világhírét a Szerencsés Péternek köszöni, s méltán. Művészi erejét, szemléleti vallomásait, emberi-társadalmi mondanivalóit - úgy tetszik - ebben a munkájában adja a legjelentősebben, a legteljesebben. Magáról is, népéről is, koráról is itt mond legtöbbet. Kortársai közül ő - és itt - nyúl a legelszántabban a dán élet sűrűjébe." Kardos László

Maurice Druon - Zeusz ​emlékiratai
"Boldog ​párok, akik Görögországban utazgattok, jusson eszetekbe, hogy mi, istenek nem mindig magunk gondoljuk ki alakunkat. Hogy a helyes cselekedet a helyes pillanatban menjen végbe, gyakran belétek költözünk, tudtotokon kívül." Maurice Druont (1918-2009), akit a Francia Akadémia is tagságra méltatott, elsősorban a középkor francia történelméből merítő regényeiről ismeri a magyar közönség, ez a szellemes, pajzán írása azonban a görög mitológia világába kalauzol. Nem akárki, az istenek és emberek atyjának szemével, aki több ezer éves álmából modern világunkra ocsúdik. Nincs különösebben meglepve, elvégre az Olümposzon is megesnek dolgok, urambocsá, a főisten is okkal száll magába néhanapján. Mindazonáltal kedvére való a teremtés, s úgy véli, egészében véve azért kár lenne ezért a világmindenségért. Döntse el a kedves olvasó, hogy vajon a szerző lényegül-e az emlékirat lapjain Zeusszá, vagy megfordítva.

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

Simon Cox - A ​Da Vinci-kód feltörése
Dan ​Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, világszerte kivételes érdeklődést keltett, és olvasók millióit vezette be egy titokzatos világba, ahol Leonardo da Vinci műveiben titkos utalások rejtőznek; valahol Skóciában különös faragványok díszítenek egy kápolnát; a katolikus egyház és egy ősi titkos társaság évszázadok óta harcol egymással a kincsek kincse, a Szent Grál birtoklásáért. De valójában mi a valóság és mi a fikció vagy regényes túlzás A Da Vinci-kódban? Ez a könyv megpróbálja eloszlatni a zavart. Egyszerű ábécérendben felsorakoztatja a mesénél is hihetetlenebb tényeket az alábbi és a hozzájuk hasonló kérdésekről: • Létezik-e valóban a Sion-rend néven ismert titkos társaság? • Miért gondolták azt valaha, hogy az aranymetszés csakis Isten műve lehet? • Milyen újabb elméletek forognak a Szent Grálról? • Milyen rejtett jelentéseket hordoz a regény szereplőinek neve? A Da Vinci-kód megfejtése értékes forrásmunka a regény számos rajongójának és mindazoknak, akiket érdekel a Szent Grál legendája mögött rejtőző különös igazság. Simon Cox a dogmák, tévhitek és féligazságok leleplezésének szentelt Phenomena magazin főszerkesztője. Az alternatív történelem olyan hírességei számára végzett kutatómunkát, mint Robert Bauval, David Rohl és Graham Hancock. Jelenleg egy televíziós dokumentumfilmen dolgozik egy vezető amerikai csatornának, amely A Da Vinci-kód című regény igazolható tényeit tárja fel.

Lloyd C. Douglas - "És ​köntösömre sorsot vetettek..."
Lloyd ​C. Douglas újszövetségi korban játszódó történelmi regénye a római katona, Marcellus Gallio történetét beszéli el. Hozzá kerül a sorsvetés után a keresztre feszített názáreti Jézus köntöse. Az események azonban nem hagyják nyugodni Marcellust. Rabszolgájának, Demetriusnak köszönhetően útnak indulnak, hogy megtudják, mi az igazság a különös köntössel és korábbi tulajdonosával kapcsolatban. Kitalált történet a keresztyénség gyökereiről, értékekről, spiritualitásról és hitről, amelybe elevenen szövődnek a Biblia ihletett igéi arról a Krisztusról, aki tanításával, életével, halálával és feltámadásával zsidót, pogányt, katonát, rabszolgát és a mai olvasót is képes megszólítani, és új, teljesebb útra indítani. „Melas az ajtó felé ballagott. Demetrius, azt gondolva, hogy már elment, elővette a köntöst, és kiterítette a fáklya fényénél. – Mi az ott nálad? – kérdezte Melas az ajtóból. – Az ő köntöse – felelete Demetrius meg sem fordulva. Melas visszajött, és csöndes érdeklődéssel szemlélte a vérfoltos ruhát. – Hogy jutottál hozzá? – kérdezte megdöbbent hangon. – A legátusé. A tisztek kockát vetettek rá, és ő nyerte el. – Nem hinném, hogy kellene neki – jegyezte meg Melas. – Nekem nem kellene. Csak szerencsétlenséget hozhat. – Miért hozna szerencsétlenséget? – kérdezte Demetrius. – Bátor emberé volt.” „A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ezt mondták egymásnak: Ezt ne szakítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen! Így teljesedett be az Írás: »Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek.« Ezt tették a katonák.” János evangéliuma 19,23–24

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

A_tihanyi_bences_apatsag
A ​tihanyi bencés apátság Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​tihanyi bencés apátság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Carl E. Olson - A ​Da Vinci-blöff
Ez ​a könyv Dan Brown világsikerű regényének, A Da Vinci-kódnak a kiterjedt kutatásokon alapuló, mégis közérthetően megfogalmazott kritikája. A regény a szerző állítása szerint tényeket és tudományosan alátámasztott eredményeket használ fel. A Da Vinci-blöff rácáfol erre az állításra, s bemutatja, hogyan használ Brown kellőképen alá nem támasztott kutatásokat és erőltetett hipotéziseket azon furcsa elméleteknek alátámasztására, hogy Jézus és Mária Magdolna házasok voltak és szent vérvonalat alapítottak, illetve, hogy a tradicionális kereszténység és a történelem folyamán összeesküvést szőtt ennek az igazságnak az elfojtására. Dan Brown szerint amit a legtöbb keresztény és nem keresztény tudni vél Jézusról, az teljes mértékben hamis- annak a katolikus propagandának a terméke, amit azért folytattak, hogy elrejtsék a világ elől az igazságost. Vajon tények-e A Da Vinci-kód állításai, vagy pusztán a képzelet szüleményei? MI az igazság Jézussal, Mária Magdolnával és a korai egyházzal kapcsolatban? Valóban eltorzította a katolikus egyház a valódi Jézus képét? Miért olyan népszerű a regény? Mi a helyzet a cselekmény mögött rejlő katolikus- és keresztényellenes propagandával? A Da Vinci-blöff választ ad ezekre a kérdésekre és sok másikra is, feltárva meglepő igazságokat Dan Brown könyvéről. A Dan Vinci-blöff, melyhez James Hitchcock bíboros, Chichago érseke írt előszót, illetve James Hitchcock, a St,. Louisi Egyetem történésze bevezetést, Dan Brown népszerű regényének végső és kíméletlen kritikája.

Kollekciók