Ajax-loader

'sci-fi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen King - Az ​Intézet
Az ​éjszaka közepén Luke Ellis szüleit brutálisan meggyilkolják a saját házukban, a fiút pedig elrabolják. Másnap Luke az Intézetben ébred egy ugyanolyan szobában, mint a sajátja, mellette pedig hasonló szobák nyílnak hasonló fiúkkal és lányokkal: mindannyian különleges, természetfeletti képességekkel rendelkeznek. A szigorúan őrzött intézményt igazgató Mrs. Sigsby egyetlen célja pedig az, hogy könyörtelenül kinyerje a gyerekek erejét, akár kínzás árán is. Ahogy sorra tűnnek el társai, Luke érzi, menekülniük kell, az Intézetből azonban soha senki nem szökött még meg. Elindul a küzdelem a jó és a gonosz között egy olyan világban, ahol a jók nem mindig győzedelmeskedhetnek. A regény a rajongók és a kritikusok szerint is az utóbbi évek legijesztőbb és legjobb könyve a horror királyától, hangulatában egyszerre idézi az _Az, A ragyogás,_ a _Carrie_ és _A tűzgyújtó_ klasszikusait. A könyvet a _The New York Times_ az év száz legfontosabb megjelenése közé sorolta, és továbbra is a lap bestsellerlistáin szerepel, a _Goodreads_ olvasói pedig az év horrorregényének választották.

Csillag
A ​csillagűzött szerető Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​csillagűzött szerető
Mi ​volna, ha...? Mi volna, ha földi emberek kis csoportja más égitest értelmes lakóinak fogságába kerülne: miképpen tudnák észrevétetni, hogy ők is gondolkodó lények? Mi történne, ha egy tökéletesen racionális számítógép-társadalomban valaki olyan felfedezéssel jelentkezne, amely ellentmond a fizika ismert törvényeinek? Mi volna, ha orvosi beavatkozással meg lehetne előzni a bűnözést? Nem kell-e attól tartani, hogy megfelelő társadalmi ellenőrzés híján a tudósok jó szándékú lélekjavító tevékenysége lerázhatatlan zsarnoksággá fajul? A sci-fi, a világszerte mind népszerűbbé váló science fiction a "Mi volna, ha?" irodalma: a meglepően logikus ötleteké, a szabad spekulációé, a filozófiai fogantatású gondolatkísérleté. A látszólag szabadon csapongó fantázia meghökkentő kérdésekkel, az emberi fejlődés nagyszerű vagy szorongató lehetőségeivel szembesíti az olvasót. Távoli bolygókon vagy a távoli jövőben nem a rémfilmek supermanjei, hanem magunkfajta esendő emberek küszködnek a képzeletszülte élet váratlan nehézségeivel: ez adja a tudományos fantasztikum irodalmának valódi izgalmát, de bujkáló humorát, megnyugtató iróniáját is. Válogatásunk az ötvenes-hatvanas éveknek - a sci-fi amerikai aranykorának - terméséből ad ízelítőt.

Francesca Haig - A ​tűz gyermekei
Négyszáz ​évvel a nagy világégés után az emberiség maradéka ismét törzsi törvények szerint él. Valamilyen rejtélyes okból minden újszülött egy ikerpárral jön a világra. Egyikük Alfa – minden szempontból tökéletes példány –, a másik viszont testileg deformált Omega lesz. Az Alfák rendelkeznek a világ javaival, míg az Omegák kiközösítve tengetik szánalmas napjaikat. Azonban hiába a tökéletesség látszata, amikor egy Omega meghal, Alfa párja is távozik az élők sorából. Cass igazán különleges Omega, a jövőbe látás képességével született, és talán ő a kiválasztott, aki egyenlőséget hoz a világra…Csakhogy előbb meg kell győznie Zachet, az Alfák vezetőjét – aki nem mellesleg az ikertestvére – hogy álljon a közös ügy mellé. Francesca Haig sötét és mégis felemelő poszt-apokaliptikus regénye a fantasztikus irodalom rajongóinak új kedvence.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember / Az istenek eledele
A ​tudományos-fantasztikus regényeiről híres angol író életművének két népszerű darabja A láthatatlan ember (1894) és Az istenek eledele (1904). Wells korlátlan fantáziájának remek terméke a történet Griffinről, a világ legtehetségesebb fizikusáról, aki korát messze meghaladó felfedezése révén azonban nem világhírt vívott ki, hanem a földhözragadt kortársak rettegését és gyűlöletét. Szánalomra és megvetésre egyaránt méltó a Láthatalan Ember, akinek zsenialitása rideg, kíméletlen lélekkel párosul, és útja óhatatlanul tragédiához vezet. Hasonlóan megelőzik korukat a tíz esztendővel későbbi regény, Az istenek eledele óriás gyermekei. Ők már nem magukat rekesztik ki a társadalomból, hanem a törpék társadalma szövetkezik, félelemből, maradiságból, a jobb sorsra érdemes kísérleti emberek ellen. Az istenek eledelének alapgondolata Swift Gulliverjének Liliputban tett utazásra emlékeztet, de a két mű nagy, szemléletbeli különbsége, hogy Guliver helyzete reménytelen, mert a törpék együttes ereje legyőzi a magányos óriást - Wells derék óriásai azonban már nem magányosak; megkeresik és megtalálják egymást, és arra készülnek, hogy szétszórják a világon a csodaszert, és győzzenek.

Arthur C. Clarke - Delfinek ​szigete
Ez ​a könyv – fantasztikus regény. A távoli jövőben játszódik, tudományos kérdései azonban már a mai embert is foglalkoztatják. A tengerek legértelmesebb élőlényei, az ún. játékos delfinek már az ókorban is kitűntek azzal, hogy különösképpen vonzódnak az emberhez. A mai kutatás felfedezte azt is, hogy sajátos delfin-nyelven társalognak egymás között. Ettől más csak egyetlen lépés, hogy az emberi nyelvet és a delfin-beszédet oda és vissza lefordíthassuk. Ezzel foglalkozik Kazan professzor, a regény orosz származású tudósa, és a kutatás eredményeit használja fel páratlanul izgalmas tengeri utazása során a regény sok kalandot megért ifjú hőse.

Stanislav_lem_solaris
elérhető
115

Stanisław Lem - Solaris
Stanisław ​Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült. Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele. A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.

Jim Murdoch - Robotok ​ébredése
Coton ​a Szolgálat legjobb kódfejtője volt. A terepgyakorlatokat viszont nem neki találták ki. Amikor az egész véget ért, a roncsokat összegyűjtötték, és visszaállították a Négyes Metropolisba. Cotonból a bolygó első, emberi aggyal rendelkező bio-mechanikus kiborgját faragták. Aztán elindították bevetésre. A TI Crada negyedik ezredében ugyanis robotlázadás tört ki. Az arctalan Felügyelőnő irányítása alatt álló droidok a bolygó minden pontján beszüntetik a munkát. Az Elektrocrop szigorúan lezárt toronyépületéből a Felügyelőnő halálos fenyegetést intéz az emberekhez. Csak Coton tudja őt megállítáni. Hacsak nem dönt úgy, hogy fontosabb saját régi testének visszaszerzése...

Mordecai Roshwald - A ​hetedik szint
Egészen ​pontosan 37 napja annak, hogy elhatároztam e napló írását. Hosszabbnak tűnik; ez a 37 nap olyan, mint egy örökkévalóság. Korábbi életem úgy halad át gondolataimban, mint egy álom emléke, távoli kép, valaki másnak az élete. Valahogy egészen gyorsan alkalmazkodtam új életemhez, bár még messze vagyok attól, hogy elégedett legyek. Most jut eszembe, hogy naplóm már elég terjedelmes, tehát valamilyen bevezetésre is szükség volna. Bevezetés, de kinek? - kérdem magamtól. Mi az esély arra, hogy ez a napló valaha is napvilágot lát? Ezt szó szerint értem. Mert ismeretlen és bizonytalan olvasó, valahol a jövőben, tudd meg, hogy ezt a naplót egy bunkerben írom. Ezek a bunkerek olyan mélyen vannak a föld alatt, hogy a legcsekélyebb lehetőség sincs arra, hogy a természetes fény bármelyik kis sugara lehatolhasson ide. Nem mintha szükségünk volna napfényre. Világításunk épp megfelelő. Tudományosan szabták az emberi szükségletekhez. Bizonyos értelemben tökéletesebb a napfénynél; idelent nincsenek borús napok, és soha sincs szükségünk napszemüvegre. Úgy tudom, a hőmérsékletet is tudományos alapossággal szabályozzák: 20 fokra, azt hiszem. Valószínűleg ez az egyedüli hely a világon, ahol soha senki sem beszél az időjárásról. Itt ugyanis nincs időjárás. Tehát 1450 méter mélyen élek a föld belsejében, nincs esélyem arra, hogy ismét megláthassam a napvilágot. Naplót vezetek, melyet valószínűleg soha senki sem fog elolvasni. A napló gondolata már pár órával a lejövetelem után felmerült bennem. Nehéz órák voltak azok, megértettem, hogy soha többé nem fogok a földre feljutni és a felszínen élni. De előbbről kell kezdenem, hogy elmondjam, hogyan is történt a dolog.

Ivan Jefremov - A ​múlt árnyéka
A ​szerző, a tudományos fantasztikus irodalom kiváló szovjet képviselője így vall novelláiról. keletkezésükről, céljairól: "Amikor első elbeszéléseim íródtak, a tudomány hazánkban, sőt az egész világon, még nem élte azt a viharos fejlődést, mondhatni robbanást, amely a század második felére jellemző. Az átlag olvasó ismeretei a tudomány eredményeiről s ami szintén fontos - lehetőségeiről, erősen korlátozottak voltak. Nekem, mint tudósnak - akkoriban még nem gondoltam írói pályára - fontosnak tűnt megmutatni a megismerés csodálatos erejét, a tudós munkája által feltáruló végtelenül érdekes világot, e munka önnevelő hatását..." Mai szemmel kissé különösek a sci-fi irodalom ezen előfutárai, ugyanakkor sajátos ízük jó szórakozást ígér a könyv forgatóinak.

Robert Merle - Állati ​elmék
Robert ​Merle /sz. 1908/ Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, a legmulatságosabb, a legszellemesebb és legelgondolkodtatóbb művét alkotta meg az Állati elmékkel. Regénye nem csak tudományos-fantasztikus tanmese, szatirikus pamflet, hanem egy mélyen humanista író aggódó töprengése az emberiség jövőjéről.

Bertram Thomas McDowell - Mutánsok
Azon ​a reggelen a világ újabb borzalomra ébredt. A halál ismét meglengette a kaszáját, hogy egyetlen suhintásával emberek életét vegye el. Ártatlanok tértek nyugovóra az éjszaka eljöttével, ám a reggelt már egyikük sem érhette meg. Egy briliáns agyú elmebeteg végzett velük, aki semmit sem bízott a véletlenre. Ki tehette ezt? Annyi már kezd bizonyossá válni, hogy a J.P. Harriet Alapítvány Kórház egyik köztiszteletben lévő orvosa áll a szörnyűségek hátterében. Valóban elmebeteg volt, vagy egyéb okok vezették? A válaszok még váratnak magukra, és az igazságot hamarosan megtudhatják, ha elolvassák ezt a lélegzetelállítóan izgalmas orvosi krimit.

Kir Bulicsov - Kettészakított ​élet
A ​szovjet szerző neve nem ismeretlen a magyar sci-fi olvasók számára, hiszen jelentek már meg írásai többek között a Galaktikában is. E kötet válogatott, fantasztikus témájú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Történeteiben különös lények bukkannak fel, pl. egy, az űrben céltalanul keringő űrhajón, akiket a gonosz idegenek különböző bolygókról raboltak el, közöttük a földi nő, Nagyezsda, aki rabságából kétségbeesetten menekülni igyekszik. Fokozatosan döbben rá, hogy a számára csúf és undorító külsejű többi lény ugyanúgy gondolkodik mint ő, és végül nagyon is emberi szövetség alakul ki közöttük az idegenek ellen. Bulicsov novelláit az emberi humánum erejébe vetett hit, a jobbért való küzdelem szép írói megfogalmazása teszi értékes olvasmánnyá.

Laczkó Géza - Innen ​és túl
A ​most második kiadásban megjelenő Holdbéli Dáviddal csak 1972-ben ismerkedett meg az olvasó. Most - néhány időközben előkerült elbeszéléssel megtoldva - ismét átadjuk az olvasók széles nyilvánosságának, élvezzék fortélyos történését, örvendezzenek fel- felsziporkázó szellemességén, pompásan vágó szatíráján. Laczkó Géza regénye, itt közölt elbeszélései is úttörő jellegűek. Egy megsejtett irodalmi műfaj, a science-fiction előfutárai. Úgy vagy olyasféleképpen, ahogy Karinthy Frigyes néhány fantasztikus írása is az.

Margaret Atwood - Testamentumok
A ​Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá - szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye - három gileadi nő elbeszélésére alapozva - tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe... A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: "A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv."

Kim-stanley-robinson-2312-b1
elérhető
64

Kim Stanley Robinson - 2312
A ​tudományos és technológiai fejlődés rendkívüli jövő előtt nyitotta meg az utat. Már nem a Föld az emberiség kizárólagos otthona: új lakóhelyek létesültek a Naprendszer holdjain és bolygóin, sőt még azokon is túl. 2312-ben azonban események sorozata kényszeríti az emberiséget arra, hogy szembenézzen múltjával, jelenével és jövőjével. A történet a Merkúron kezdődik, Terminátor városában, a mérnöktudomány eddig sosem látott csodájában. Swan Er Hong a nagyanyját gyászolja, Terminátor városának egyik legbefolyásosabb patrónusát. Mivel halálának váratlansága és tisztázatlan körülményei nem hagyják nyugodni, Swan útra kel a Naprendszerben, ám még csak nem is sejti, hogy ezzel nem csak saját életét, de az egész emberiségét is örökre megváltoztatja. Swan egykoron bolygókat teremtett - most azonban abba a tervbe is belepillanthat, amely az elpusztításukat célozza. A 2312 merész és zseniális látomás az emberiség jövőjéről, egyúttal magával ragadó jellemrajz azokról az emberekről, akik a jövő történéseit alakítják - nagy jelentőségű sci-fi a műfaj egyik legtehetségesebb írójától.

Azatjaro
elérhető
22

Frederik Pohl - Átjáró
Vagányok, ​prostituáltak, művészek és álmodozók, örök világcsavargók és szélhámos szerencselovagok, kokósok és homoszexuálisok gyülekeznek össze az Átjáró űrbázisán, s várnak a ritka szerencsére, hogy a földiek által birtokba vett, egykori hícsí civilizáció űrnaszádjaival kizuhanhassanak a téridőbe. Mindezt a nagy kincs, a zsákmány, s nem utolsó sorban a felfedezés reményében. Rob Broadhead maga is szerencsét próbál, hogy végre szabadulhasson az Átjáró kalandorainak, pszichopatáinak és aberráltjainak szoritásából, ám ezért a szabadulásért igen kemény árat kell fizetnie. A történet a fogyasztói társadalmak illúziógyártó gépezetének, az ebben őrlődő emberi érzelmek mély tragikumának lenyűgözően kiméletlen, s ezzel együtt is szórakoztató leirása.

Stephen Donaldson - A ​Kárhozat Urának átka
Világszerte ​ritka az olyan regény, amely fiatal és idősebb, kezdő és ínyenc olvasót egyaránt lebilincsel. Kiragadja az egyforma hétnapokból, átemeli egy képzelet teremtette világba, s csoda közegébe, amely bármennyire különbözik megszokott valóságunktól, egészen mégsem idegen tőle. Álombéli más, mint Donaldson regényfolyama is, amelynek minden kötete legalább annyi ideig szerepelt a nyugati sikerlistákon, mint Tolkien híres könyve, A gyűrűk ura; a párhuzam korántsem véletlen. (Filmeket is emlithetnénk, a Csillagok hárború-ját, az ujabbak közül a Willow-t) A regény hőse, Thomas Covenant, betegsége által megbélyegzett, örök magányra ítélt ember. Mikor baleset éri, élete másik világban folytatódik, ahol egyértelműbb a jó és rossz különbözősége - de melyik a valódi s az álom teremtette? A hely, ahol addigi élete pergett, nem engedte, hogy törvényeitől, szokásaitól különbözve éljen, holott ezek oly gyakran kerültek ellentmondásba a sajátjával. Mint a világirodalom ősi remekeiben, Donaldson regényében is utazik a főszereplő, s útja során hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandok esnek meg vele. Thomas Covenant hírvivő, akinek a Lordokkal együtt szembe kell szállnia a Kárhozat Urával, a rossz megtestesülésével. Megmenti barátait, jóllehet ő nem egyértelműen jó vagy rossz, mint e csodavilág teremtményei; bűnt követ el, de éppen bűntudata az, amely választásra kényszeríti. Jóslat jár előtte, várja a szerep, amit be kell töltenie, s Covenant bizony nehezebben azonosul vele, mint Covenanttal az olvasó, akit elragad, magával sodor a mese árja, amely a csodák ellenére is választ ad kérdéseire, holott az ő élete csak a köznap valóságát ismeri. Régen jelent meg regény, amely az ember csillapíthatatlen meseigényét ilyen lebilincselő művészettel elégítette ki. Donaldson nagy sikerű regénye különös, a régi krónikákra emlékeztető, archaizáló nyelven íródott, hogy ez magyarul is az eredetihez hasonló színvonalon szólal meg - ritka fordítói remeklés.

Joan D. Vinge - Cowboyok ​és űrlények
Új-Mexikói ​Terület, 1873. Egy idegen támolyog be a sivatagi kisvárosba, Absolutionba: a sivatag közepén ébredt, és semmire sem emlékszik a múltjából. Az egyetlen nyom egy rejtélyes bilincs a csuklóján. Hamarosan rájön, a városka lakói nem szívlelik az idegeneket, és amíg parancsot nem kapnak a vasöklű Dolarhyde ezredestől, egy lépés sem mernek tenni. A város rettegésben él. Absolution azonban csak akkor tudja meg, mi az igazi rettegés, amikor szörnyek törnek rá az égből. Hirtelen a kőrözött idegen lesz a városka lakóinak egyetlen reménye. A szikár és reményvesztett martalóc lassacskán emlékezni kezd, és rájön, hogy a birtokában van egy titoknak, amely esélyt adhat a városnak a földönkívüliek ellen... A Vasember rendezőjének új filmje a 2011-es nyár moziszenzációja, mely a klasszikus westernt ötvözi a sci-fivel, bámulatosan eredeti módon.

Gáspár Margit - A ​Fekete Császár
Stoewesand, ​Nobel-díjas professzor sajátos találmányt dolgoz ki: létrehoz egy olyan gázt, mely belélegzés útján törli a kísérleti személy tudományos ismereteit, károsodást azonban sem fizikailag, sem szellemileg nem okoz. A felfedezés célja: időlegesen visszavenni az emberiségtől az atomtitkot, mert korunk embere a jelek szerint még nem nőtt fel ehhez a veszélyes tudáshoz. A professzor kezdeményezéséhez több hírneves tudós is csatlakozik. Mindhiába, mert váratlan fordulat akasztja meg a kísérletezést: a Fekete Császárként ismert nagystílű gengszter elraboltatja Stoewesand-t s más tudós társait is, hogy föld alatti barlangbirodalmában csak neki dolgozzanak. A Fekete Császár a tudományos eredményekben csupán eszközt lát hatalmi tébolyának megvalósításához. Hol lehet ez a rejtélyes barlangrendszer, ki milyen szerepet játszik a kalandos történetben, s kinek hogyan valósulnak meg a tervei - ezt mondja el a kitűnően szerkesztett kisregény, mely persze nemcsak izgalmas és szórakoztató, hanem intést is tartalmaz, s a magenergia békés felhasználása mellett emel szót a természet, az emberiség védelmében.

Nemere István - Istenek ​harca
"- ​Társam! - Igen, Negat? - Már régóta nem szálltam veled szembe. Furcsa érzés. - Tényleg furcsa. Mindig más akaratot képviseltél, mint én. Mióta elhagytuk a várost, egyetértünk. Igen szokatlan helyzet. - Majd kiderül, miért... De most más információt közlök veled. Amikor összpontosítasz és sugallva parancsolsz a sárga gömbnek, mi történik? Észrevetted? - Természetesen. - Vagyis mégsem csak gépekkel állunk szemben, azokra nem hatna az akaratod. Az irányítás valamilyen biológiai, vagy .. másféle lények feladata. - Hol vannak hát azok a lények?" A téridő két istene Magnus és Negat ezúttal nem egymással csap össze. Vándorlásuk során úgy tűnik, most hozzájuk hasonló, sőt náluk fejlettebb "istenekkel" kell összemérniük erejüket, tudásukat...

James Kahn - A ​Jedi visszatér
Nehéz ​idők járnak a Lázadó Szövetségre… A karbonittömbbe fagyott Han Solo a rettegett csempészfejedelem és gengszter, Jabba, a hutt kezére jut. Luke Skywalker és Leia hercegnő egy kockázatos küldetés keretében beszivárognak a kegyetlen bűnöző tatuini sivatagi palotájába, hogy bármi áron megmentsék. Ezzel egy időben Darth Vader és Palpatine császár egy új és még erősebb Halálcsillag építésén dolgozik, hogy egyszer s mindenkorra elpusztítsák a Lázadó Szövetséget. A Birodalom a félig elkészült űrállomás védelme érdekében az addig érintetlen Endor bolygón épít pajzsgenerátort, amely a Halálcsillag egyetlen gyenge pontja. A Lázadók végső esélye, ha egyesítik flottáikat és létrehoznak egy gigantikus armadát… hogy egy hősies, utolsó leheletig tartó harcot vívjanak a galaxis leghalálosabb fenyegetése ellen. _A_ Csillagok háborúja _1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében._

Harry Harrison - A ​technicolor® időgép
A ​technicolor időgép a következetesen végigvitt sci-fi ötlet remek példája. A hollywoodi Climactic filmstúdiót csőd fenyegeti. Péntek este van, hétfő reggel megjelennek a bank csődszakemberei. Addigra el kell készülnie a Viking Kolumbusz című monstre szuperprodukciónak, még akkor is, ha az ónorvég sagákat esetleg újra kell értelmezni, és a kritikusok is némi joggal fanyalognak a film földhözragadt realizmusa láttán...

Jeff VanderMeer - Expedíció
Az ​X Térséget a kormányzat már harminc éve környezeti katasztrófa sújtotta övezetnek álcázza, így mostanra az érintetlen és burjánzó vadonnak látszó terület csupa misztikum és rejtély az emberek szemében. A Déli Végek nevű titkos ügynökség ez idő alatt számos expedíciót küldött a hely felderítésére - szinte mindegyik tragikus véget ért. Most indul útnak a tizenkettedik expedíció. A kutatócsoport négy nőből áll: egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból. A küldetésük felderíteni a terepet és mintákat gyűjteni, feljegyezni minden tudományos megfigyelést a környezetről és egymásról, valamint mindenek felett elkerülni az X Térség természetfeletti hatását. Az expedíció mindenre felkészülve indul útnak, és hamar megdöbbentő felfedezéseket tesz - például talál egy megmagyarázhatatlan topográfiai jelenséget és olyan életformákat, amik meghaladják a megértés képességét -, de mégsem ezek, hanem a tagok egymás elől gondosan elrejtett titkai változtatnak meg mindent. Jeff Vandermeer Déli Végek-trilógiájának az első kötete szépirodalmi magasságokba emelkedő, sodró lendületű, mélyen elgondolkodtató sci-fi, ami az ismeretlennel való szembenézésről szól. Mind a világban, mind magunkban legbelül.

Mumbull - A ​4000 éves menyasszony
Fiatal ​angol lord kutatja az egyiptomi piramisokat, s egy 4000 éves múmiára bukkan, egy nő múmiájára. Vérátömlesztéssel és hasonló mesterkedésekkel sikerül életre keltenie: a nő szépsége magával ragadja. Szerelmes lesz belé, nőül kívánja venni, ám titokzatos ellenségei mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák terveiben és úgy látszik, mintha a régi fáraók átka sújtana le a sírrablóra. A mű vitathatatlanul a ponyvairodalomhoz tartozik, ám e területen kiemelkedő. Pergő cselekménye, színes világa, néhol mulatságos, néhol rémtörténet-ízű jelleggel feledtetik a ponyvákra jellemző szegényes jellemábrázolást, és izgalmas, szórakoztató olvasásmányt nyújtanak.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Kurt Vonnegut - A ​Titán szirénjei
Akit ​foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.

Pierre Boulle - A ​majmok bolygója
A ​tudományos-fantasztikus irodalom mindig kérdéssel kezdi. Mi lenne, _ha megtámadnának_ bennünket a Mars-lakók? Mi lenne, _ha űrhajóinkkal_ más galaktikákba utazhatnánk? Mi lenne, _ha_ értelmes _robotokat_ készítenénk? Csupa _feltevés és kérdés_ Pierre Boullenak, a nálunk is jól ismert francia írónak, A _Híd a Kwai folyón_ világhírű alkotójának regénye, _A majmok bolygója_ is... Mi lenne, ha az értelmére, eredményeire és nagyságára büszke emberiség elvesztené képességét a további fejlődésre? _Ha a majmok vennék át helyüket?_ Ha az ember visszasüllyedne történelem előtti helyzetébe? Boulle _szatirikus_, helyenként kesernyés, Swiftre emlékeztető választ ad önmaga kérdéseire, leleplezve az előítéleteket, megcsillantva az emberi értékeket, az igazi tudás vágyát. Izgalom és _kaland_, gúnyos fintor és megértő mosoly - ebből tevődik össze Boulle _kitűnő_ regénye.

Takizava Szeihó - Tűzharcos ​/ A sötétség mélyén
A ​kötetben a szerző különleges háborús történeteket mesél el: olyanokat, amelyek leginkább az emberi lelket teszik próbára, szembesítik az újra és újra kitörő harcokat kísérő sötét erőkkel. A részletes, szinte aprólékosan realista stílusú képregények közül az első a "Tűzharcos". Az eredetiben "Who Fighter" címen megjelent történet a II. világháború idején is észlelni vélt "Foo Fighter"-eknek, ezeknek az UFO-szerű tűzgolyóknak a legendáját dolgozza fel. Egy japán pilótának sikerül lelőnie az egyik titokzatos tárgyat, ám ettől kezdve vészjósló események egész sora követi egymást az életében, és már ő maga sem biztos saját szellemi egészségében. A sötétség mélyén, a híres író, Joseph Conrad azonos című kisregényének az átirata távol-keleti és szintén II. világháborús környezetre. Kurucu ezredes, számtalan korábbi csata hőse látszólag dezertált és saját birodalmat hozott létre Burmában, a dzsungel szívében. A japán katonai vezetés egy fiatal tisztet küld utána azzal a feladattal, hogy szükség esetén végezzen vele, ám ő rövidesen rájön, hogy az ezredes egész más okból nem tért vissza. A harmadik, egészen rövid történet a "Tankok" címet viseli. Őrült kalandozásunk utolsó állomása szürreális időutazás a páncélozott járművek több nemzedékén.

Idoomlas
elérhető
49

Kurt Vonnegut - Időomlás
Az ​univerzum zavarba jön. Nem tudja, mitévő legyen. Például táguljon-e tovább? Vagy inkább zsugorodnia illene? Tíz földi esztendeig tépelődik. "Ha elfelejtették volna: az időomlást követő tíz éves újrajátszás vele, velem, önökkel, mindnyájunkkal még egyszer végigcsináltat mindent, amit csak 1991.február 17-étől 2001.február 13-áig műveltünk." Ám a szabad akarat visszatérése katasztrofális következményekkel is jár. Szerencsére Kilgore Trout megfejti a rejtélyt, sőt jelmondatával visszavezeti a földlakókat megszokott világukba. Íme a csodatévő mantra: "Betegek voltatok, de meggyógyultatok, és sok a tennivaló." A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.

Steven Spielberg - Harmadik ​típusú találkozások
Spielberg ​regénye a Földön megjelenő idegen értelmes lényekkel való találkozás harmadik, legizgalmasabb formáját beszéli el, azt a fajtát, melynél létrejön a közvetlen kapcsolat az ember és az idegen értelmes lény között. Ma már tudjuk, hogy az efféle találkozás valószínűsége igen kicsi, annak ellenére, hogy bizonyára nem az ember az egyetlen intelligens lény a világmindenségben, sőt bizonyára akadnak nálunk sokkal fejlettebb civilizációk is a távoli űrben. Képzeletünket megmozgatja a lehetőség, hogy e távoli civilizációk valamelyike a csillagközi vagy galaktikaközi utazás technikájának birtokába juthatott, s egy napon megjelenik Földünk légkörében, bolygónk felszínén. Azt is elhisszük a regény hatására, hogy egy ilyen kapcsolat nem csupán lehetőség, hanem talán már létre is jött.

2084
elérhető
2

James Powell - 2084
2084-et ​írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása... A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre - ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). "1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél."

William F. Nolan - G. C. Johnson - Logan ​futása
A ​második évezred elejére már annyi ember élt a Földön, hogy az éhínség katasztrófája fenyegetett. Valamit tenni kell. Valakik úgy határoztak tehát, hogy meg kell szabadulni a feleslegesség vált, idős egyedektől, mindazoktól, akik betöltötték 21. életévüket. A rendszer megbízhatóan, kifogástalanul működött. Minden újszülött jobb tenyerébe egy különleges kristályt ültettek be. A felnőttek, azaz a 14 éven felüliek kristályvirága karmazsinszínben villogott, s akié feketére váltott, annak jelentkeznie kellett az álomboltban... Voltak lázadók is, akiknek nem akaródzott elfogadni az álmot, vagy a halált, de nem menekülhettek messzire, mert az álomrendőrök, az ÁR legényei a nyomukba eredetek, és megöltek mindenkit, aki önként nem fogadta el az álmot. Logan egyike volt az ÁR legügyesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb alkalmazottainak. Csakhogy egyszer az ő tenyerében is feketén kezdett villogni a beültetett kristályvirág...

Kollekciók