Ajax-loader

'orientalisztika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ablonczy Balázs - Keletre, ​magyar!
A ​magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Róna-Tas András - Nomádok ​nyomában
Belső-Ázsia ​végtelen sztyeppéin egy izgalmas történelmi fordulat zajlik le. A puszták utolsó nagy nomád népe, a mongolok, vándorló, sátoros életformájukat letelepült, fejlett szocialista kultúrával cserélik fel. E könyv szerzőjét a Magyar Tudományos Akadémia azért küldte el a Mongol Népköztársaságba, hogy ott néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végezzen, s gyűjtse össze azokat a hagyományokat, melyek e megszűnő pásztorélet utolsó emlékei. A szerző 9000 kilométeres sztyeppei útján nyomába szegődött a vándorló nomádoknak, s megeleveníti az olvasó előtt hétköznapjaikat. Elvezet a sátrak világába, bemutatja a leányszöktetéstől kezdve a kumiszkészítésen át a nyílversenyig mindazokat a színes szokásokat, melyek hagyományosak, de itt nem áll meg, megkísérli néhány pillanatképen keresztül felvillantani a születő újat is. Az izgalmas utikalandok sorát néhol történelmi kalandozások váltják fel, közelebb jutunk a magyarság őstörténetének nomád vonatkozásaihoz, majd Dzsingisz-kán világbirodalmának kialakulását és a tatárjárás elindulását kísérhetjük nyomon. Megismerkedünk a Mongol Népköztársaság születésének körülményeivel is. A szerző fényképfelvételei képszerűen is elénk varázsolják e régen "misztikusnak" tartott keleti világ reális, élő vonásait.

Vámos Magda - Resid ​efendi
Resid ​efendi nem más, mint a XIX. század híres nyelvtudósa, Ázsia magyar vándora: Vámbéry Ármin. Aligha találni regényesebb életet, mint az övé. Ha csak az életrajz egyes fejezeteinek címét nézzük - Resid efendi, Szegi szunni. Az Ezeregyéjszaka meg a ripszkanapé –, már ez is elárulja, hogy különös dolgokról lehet szó ebben a könyvben. És aki végigolvassa a kalandos élettörténetet, izgalmas élményben lesz része. A szerző elvezeti az olvasót Konstantinápolyba, Türkménia vad törzsei közé, Bokhara különös, akkor még ismeretlen világába. De sok érdekes élményen túl az olvasó ezenkívül azt is megtudja, hogyan fejlesztette akaraterejét egy sánta, vézna kisfiú, mennyi önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy teveháton és gyalog bejárja Ázsia karavánútjait, figyeljen, tanuljon, és végül bekerüljön a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába. Vámos Magda írása új színnel és értékkel gazdítja a Nagy Emberek Élete sorozatot.

Ismeretlen szerző - Virágok ​árnya a függöny mögött
Ez ​az ismeretlen szerzőtől származó régi kínai regény a híres Szép asszonyok egy gazdag házban (Csin Ping Mej) történetének folytatása. Főképpen Holdasszony és fia kalandjait beszéli el, sok színes epizóddal, olvasmányosan, nemes szándékkal. Az események összekötő fonalát az a gondolat adja, hogy Hszi-men Csing bűnnel szerzett pénze csak bajt hozhat mindenkire. A Csing Ping Mej olvasóinak érdeklődésére bízvást számot tarthat ez a regény is.

Edward W. Said - Orientalizmus
`Az ​orientalizmus fogalmának legáltalánosabb meghatározása a tudomány egy bizonyos ágára vonatkozó definíció. Orientalistának számít mindenki, legyen bár antropológus, szociológus, történész vagy filológus, aki egy-egy résztémában vagy nagy általánosságban a Kelettel kapcsolatos tárgyakat tanít, a Kelettel foglalkozó írásokat tesz közzé, a Keletet kutatja; a tevékenység, melyet végez: az orientalizmus. A tudományos kutatáshoz szorosan kapcsolódva létezik az orientalizmus fogalmának egy másik jelentéstöltete is. Eszerint az orientalizmus a Kelet és a Nyugat közötti ontológiai és episztemológiai különbségeken alapuló világlátás. Költők, regényírók, filozófusok, politikai gondolkodók, közgazdászok és birodalmi bürokraták egész sora tette ezt magáévá, s alapozta rá a Kelettel, népeivel, szokásaival, jövőjével kapcsolatos elméleteit. Az orientalizmusnak ez a fajta meghatározása magába foglalhatja Aiszkhüloszt, Dantét, Victor Hugót, de akár Karl Marxot is. Az orientalizmus fogalmának e két tartalma egymással folyamatos kölcsönhatásban áll, s a 18. század vége óta meglehetősen nagy, sőt talán irányított forgalom zajlik közöttük. Ily módon az orientalizmus jelenségét értékelhetjük úgy is, mint a Keletről való gondolkodás intézményesült formáját: a határozott kijelentésekben, a megcáfolhatatlan nézetekben, a keleti világ pacifikálásában és leigázásában testet öltő gondolkodásét. Az orientalizmus tehát nem egyéb, mint a Kelet meghódítását, átformálását és a felette való uralom megszerzését célul kitűző nyugati viselkedésminta. A palesztin származású Edward Said, a Columbia University összehasonlító irodalomtudományi professzora, a Modern Language Association elnöke ebben a híressé és hírhedetté vált polemikus művében a fenti szempontok szerint elemzi és bírálja a mifelénk inkább orientalisztikának nevezett tudományágat és művelőit (Sacy, Renan, Lane, Goldziher Ignác), valamint a saját (Közel-) Kelet- képükkel közízlést-véleményt alakító szépírók `orientalizmusát` (Goethe, Flaubert, Nerval, Kipling stb.) - elismerve ugyan a művek esetenkénti nagyságát, de kárhoztatva a bennük tetten érhető (s Európa 19. századi japonaiserie- vagy chinoiserie- mániájához hasonló) torzításokat.

Miklós Pál - Tus ​és ecset
Miklós ​Pál a régi kínai világ szerelmese volt: a tusé és ecseté, a festők és írástudók művészetéé, a kifinomult formáké, a jelképes nyelvé, amely nemcsak tusfestményekben és kalligráfiákban jelent meg, hanem a szerelem művészetében is, a buddhizmus Kínában kialakult ágában, a chanban is, az életmódban vagy az időszemléletben is. De aki érteni szeretné a roppant változásokat, amelyek a mai Kínát jellemzik, annak mindenképpen érdemes elmerülnie az ő kínai múltat értő és európai kultúrával összevető esszéiben. Hiszen ma is igaz, hogy „még az újításokat, a reformokat, a jövőt kívánó politikát is csak a múlt hitelesítésével lehet előadni” (Nyelvi kultúra és ideológia).

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Közel ​százötven esztendővel ezelőtt egy fiatal magyar nyelvtudós messzi útra indult, hogy diákkori álmát megvalósítva, felkutassa a magyarok őshazáját. Körösi Csoma Sándor volt a "messzeségek vándora". Az ő életét írja meg Baktay Ervin, a kiváló kelet-kutató, aki mintegy harminc évvel ezelőtt végigjárta Csoma útját és személyes tapasztalatai alapján ad képet azokról a távoli helyekről és vidékekről, ahol annak idején Csoma is tartózkodott.

Radnóti Alice - India ​oroszlánjai
Az ​indiai szikh vallás történetét bemutató könyv valójában India utolsó ötszáz évének történelmét tárja elénk - napjainkig. Ezeknek a századoknak egyik főszereplője a szikhek 24 milliós közössége. Viselkedésük szabályait, a világhoz való viszonyulásukat szigorú kódex írja elő. Az előírások a felkeléstől a lefekvésig, a viselettől a névadásig szabályozzák a szikhek életét. A szikh házasság jelentősége túlmutat férfi és nő egyszerű kapcsolatán. Egy sikeres és boldog emberi közösség titkaira derül fény e könyv lapjain.

Covers_187889
The ​Bhagavad Gita Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - The ​Bhagavad Gita
_The_ _Bhagavad_ _Gita,_ ​a scintillating jewel embedded in the great Sanskrit epic Mahabharata, is a dialogue between Krishna and Arjuna set against the background of war. At the beginning of the poem, we learn that there is going to be a great war for the rule of a kingdom. On the battlefield, with armies of the Kuru clan ranged against each other, Arjuna and Krishna explore the necessity of war and the nature of the human soul. The eighteen chapters of the Bhagavad Gita encompass the whole spiritual struggle of a human soul, and the central themes of this immortal poem arise from the symphonic vision of God in all things and of all things in God.

Mahler Ede - Babylonia ​és Assyria
"Az ​összes kulturállamok részt vesznek az emberiség legrégibb történetének kiderítésére irányuló törekvésen és tudományos expedíciókat küldenek ki, hogy a Nílus partján és a két folyam országában elterülő romhalmazokat fölássák, a talált kincseket a megfelelő múzeumokban elhelyezzék és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegyék Csak mi nem veszünk részt e nemes versenyben, csak mi, akiket pedig legelső sorban érdekelhet, hogy az emberiség szellemi életének és kulturális tevékenységének e legrégibb központjai tudományos szemlélődéseinek tárgyaivá tétessenek...Mindenesetre a kelet ókori lakóinak kulturelemei és a mieink között sok érinkezési pontra akadunk, és már ez a körülmény is kívánja hogy Babylonia és Assyria történetének a mi irodalmunkban is hely adassék." Mahler Ede (1906)

Germanus Gyula - Gondolatok ​Gül Baba sírjánál
Germanus ​Gyula születésének 100. évfordulójára jelenteti meg kiadónk válogatott tanulmányait, amelyekből egy korunkban immár kiveszőben lévő tudóstípus markáns arcéle rajzolódik ki. Germanus nem a dolgozószoba csendjében alkotó szobatudós volt, hanem nagy felfedező-utazó elődeinek, Kőrösi Csomának és Vámbérynek szellemi örököse, munkájuk folytatója, akit elsősorban a tudományban rejlő kaland lehetősége vonzott: sokoldalú érdeklődésű orientalista., aki az iszlám világában éppúgy otthon volt, mint a török vagy indiai történelemben és kultúrában. Belülről, a valóságban akarta megismerni a Keletet és népeit, hogy velük azonosulva, de ugyanakkor az európai racionalizmus és korszerű tudományosság eszközeivel világítsa meg számunkra e különös és ismeretlen világot.

Jonathan Lyons - The ​House of Wisdom
For ​centuries following the fall of Rome, Western Europe was backward and benighted, locked into the Dark Ages and barely able to tell the time of day. Augustine had decreed that belief, not reason, should be the guiding light of Christian thinking and partially as a result Europeans lived in a world of nominal literacy and subsistence farming, where blind faith, superstition and sorcery took the place of medicine, and the church harnessed nascent aggression among the kingdoms to its own ends in the pursuit of astonishingly violent and cruel holy wars - the Crusades. Arab culture, however, was thriving, and had become a powerhouse of intellectual exploration and discussion that dazzled the likes of Adelard of Bath who ventured to the Near East in search of the scientific riches pouring out of cities like Antioch or Baghdad, whose House of Wisdom held four hundred thousand books at a time when the best European libraries housed, at most, several dozen. The Arabs could measure the earth's circumference, a feat not matched in the West for eight hundred years; they discovered algebra; were adept at astronomy and navigation, developed the astrolabe, translated all the Greek scientific and philosophical texts including, importantly, those of Aristotle; they made paper lenses and mirrors. Without them, and the knowledge that travellers like Adelard brought back to the West, Europe would in all likelihood have been a very different place over the last millennium. In this fascinating and thoughtful book Jonathan Lyons restores credit to the Arab thinkers of the past, explores and reveals the extent of their learning and describes the intrepid adventures of those who went in search of it and who, in doing so, laid the foundations of what we now call the Renaissance.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám kultúrája
"Goldziher ​Ignác (1850 - 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873-1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet." A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.

9780670084180_0
The ​Ramayana Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - The ​Ramayana
One ​of India's greatest epics, the Ramayana pervades the country's moral and cultural consciousness. Believed to have been composed by Valmiki sometime between the eighth and sixth centuries BC, the Ramayana tells the tragic and magical story of Rama, the prince of Ayodhya, an incarnation of Lord Visnu, born to rid the earth of the terrible demon Ravana. An idealized heroic tale, the Ramayana is also an intensely personal story of family relationships, love and loss, duty and honour, of harem intrigue, petty jealousies and destructive ambitions - all this played out in a universe populated by larger-than-life humans, gods, wondrous animals and terrifying demons.

Tardy Lajos - Kaukázusi ​magyar tükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ácsán Szumédhó - Így ​van ez
Gótama, ​a Buddha olyasvalaki volt, akinek bölcsessége a természet, a testi és tudati körülmények megfigyeléséből származott. Mármost, egyikünk számára sem lehetetlen ilyen megfigyeléseket végezni. Ha elkezdesz töprengeni a buddhista tanokon és a megvalósítás különböző szintjein, csak kételkedni kezdesz. juss tudásra te magad, s akkor már semmiféle testi vagy tudati körülmény nem téveszt meg. Egyesek azt mondják: "Erre én képtelen vagyok. Hétköznapi, világi ember vagyok csak, és ha végiggondolom ezt az egészet, rájövök, hogy nem megy. Sok ez nekem." Erre azt szoktam felelni: "Ha gondolkodsz felőle, nem tudod megcsinálni. Ennyi az egész. Ne gondolkodj felőle, egyszerűen csak tedd meg." A gondolkodás csak kételyt szül. Azok, akik gondolkodnak az életről, semmit sem tudnak megtenni. Ha valamit érdemes megtenni, hát tedd meg. Nincs mitől félned. Semmi olyasmit nem kell megszerezned, amid nincs, és semmitől sem kell megszabadulnod.

Alexandra David-Neel - Utam ​Lhaszába
Alexandra ​David-Neel volt az első európai asszony, aki eljutott a rejtelmes Lhaszába, Tibet külföldiek elől elzárt fővárosába. Hosszú évekig tanult, míg megismerte és feldolgozta a tibeti tudományokat, és leírhatta ezeket a nyugati ember számára hozzáférhetetlen és titkos tanításokat. Elsajátította a tumo, a belső hő fejlesztésének művészetét (aminek segítségével túl lehet élni a fagypont alatti hőmérsékletet), és a lung-gom, a gyors, de erőkifejtést nem kívánó gyaloglás technikáját. Tibetben olyan bölcsként és varázslónőként ismerték, aki fel tudja idézni saját fenyegető árnyalakját. Merész utazása során sikerült fellebbentenie a fátylat a titkolózó tibeti politika intrikáiról.

Ácsán Szumédhó - Csittavivéka ​- A csöndes tudat tanítása
Ácsán ​Szumédhó egy kortárs théraváda buddhista mester. 1934-ben született Seattle-ben, az USA-ban. Thaiföldön lett szerzetes - Ácsán Cshá tanítványaként - majd később Angliában lett az Amarávatí kolostor vezetője. Számos előadást tartott és tart manapság is a világ számos országában. Bár Magyarországon a neve alig ismert, eddig megjelent két könyve, a "Csittavivéka - A csöndes tudat tanítása" (2000) és az "Így van ez - A valóság természete" (2004), igen népszerű lett a buddhizmus minden ágának gyakorlói körében. Életszerű magyarázatával és fanyar öniróniájával észrevétlenül is ráérzünk a théraváda buddhizmus belső erejére.

Boyé Lafayette De Mente - A ​koreai észjárás
Boyé ​Lafayette De Mente nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy könyvben összefoglalja a koreai kultúra sajátosságait. A szerző A koreai észjárás című könyvének egy igen különös tagolást választott. A mű nem részekre vagy fejezetekre oszlik, hanem címszavakra, egy-egy koreai kifejezésre. A szavaknak nem csak a magyarázatát kapjuk meg, hanem azok kulturális jelentését, sőt jelentőségét, amelyet a szerző szinte az egész koreai történelmen keresztül végigvezet kezdve a korai időktől, a dinasztiákon, királyságokon át, egészen a modern időkig, vagyis napjainkig. A leírásokban nagy hangsúlyt kap a buddhizmus, a konfucianizmus és a sámánizmus, hiszen ezek gyakorolták a koreai kultúrára és hagyományokra a legnagyobb hatást és amelyek ma egyszerre vannak jelen Koreában mindenfajta konfliktus nélkül. Ez a koreai történelem sajátosságának is tekinthető, mivel egyes korszakokban különböző vallások voltak jelen az országban, és így tudtak nagy hatást gyakorolni a szokásaikra, hagyományaikra és kultúrájukra, valamint gyakran egymásból következnek vagy egymásra épülnek egy egységes fúziót képezve.

Vásáry István - Az ​Arany Horda kancelláriája
Amikor ​a világhódító Dzsingisz kán birodalmán fiai osztoztak, a négy fiúgyermek közül a legidősebb Dzsocsinak jutott a birodalom nyugati fele örökül. De a mongol világbirodalom nyugati része gyakorlatilag még meghódítandó volt. Ezt a feladatot Dzsocsi fia, az energikus Batu végezte el 1236 és 1256 között. Az 1236-os nyugati hadjárat során a Volga vidéki Bulgária, Dast-i Qipcaq (azaz a délorosz sztyepvidék), a Krím félsziget és Észak-Kaukázus egészen Derbendig a mondol hódítás áldozata lesz. 1238-ban az orosz fejedelemségek egész sora (Rjazany, Vlagyimir stb.) jut mongol kézre, 1240-ben Kijev esik el, 1240-42-ben pedig Lengyelországot, Magyarországot és Dalmáciát rohanják le a tatárok. E hadjáratok során születik meg és válik valósággá Dzsocsi öröksége, a nyugati mongol birodalom, melyet az orosz források Dzsocsi ulusza vagy Arany Horda néven ismernek. A birodalom tulajdonképpeni megteremtője, Dzsocsi fia Batu de jure még az egységes, Ázsia hatalmas részét magába foglaló Mongol Birodalom nagykánjának van alávetve, de facto azonban már önálló. Batu halála után nemsokkal, mikor Kína meghódításával a nagykáni székhely Karakorumból Pekingbe kerül át, az 1260-as években az Arany Horda de jure is önálló lesz.

Kőrösi Csoma Sándor - Kőrösi ​Csoma Sándor dolgozatai
Körösi ​Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges. Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban, most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmében, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt. Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását illetőleg. Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt, hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből. Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat magyarul most veszi először a hazai közönség - huszonegy külön álló közleményben.

Fazekas László - A ​tíz hatalmasság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kakuk Zsuzsa - Kossuth ​kéziratai a török nyelvről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárdi László - Keleti ​kapcsolatok, keleti gyökerek
Annak ​idején, amikor az 1980-as években Magyarország egyik gyönyörű, déli városában, Pécsett tanultam, és az utcákon sétálgattam, számos ember odalépett hozzám, és azt mondta: „Mi rokonok vagyunk." A hallottak nagyon izgatottá és boldoggá tettek. Egészen mostanáig meglehetősen sok történész, nyelvész, régész, antropológus, sőt még zenetudós is végzett kutatásokat a két nemzet rokoni kapcsolatainak gyökereire vonatkozóan. Kétségtelen, hogy a két nép sok dologban hasonlít egymásra. Mindkét nép egyaránt őszinte, vendégszerető, egyaránt szorgalmas és bölcs, egyaránt az önerőből való felemelkedésre törekszik. Amikor egymás hazájába látogatunk, megérkezéskor úgy érezzük, mintha haza érkeznénk. Úgy gondolom, ez az érzés egyáltalán nem véletlenszerű. Van egy kiváló ember, egy tiszteletreméltó idős magyar férfi, aki erősen reménykedik abban, hogy megtalálja a magyarság gyökereit. Fáradtságot nem kímélve, e célból az elmúlt közel húsz évben húsz alkalommal utazott a messzi távolba, Kínába, és követve az ősi Selyemutat kutatta a magyar nép gyökereit. Ez a kiváló ember, tiszteletreméltó idős férfi a mai kor Körösi Csoma Sándorra, az elismert keletkutató, az én tanárom. Bárdi László professzor úr. Az általa elkészített könyvsorozat egy-egy kötete mind szívből-lélekből írt kutatási anyagát és mintegy húsz év fáradságos odaadó munkáját tartalmazza. A sorozat most kiadott tizedik kötete nem csupán a magyar nemzet eredetét, a magyar népnek a kínai nemzetiségekkel való történelmi összefüggéseit, hanem a magyar kelet kutatói tevékenység történetét és jelenlegi helyzetét is vizsgálja, továbbá a két ország kapcsolatainak fejlesztésének jelentőségét, és adott lehetőségeit is bőven kifejti.

F. W. Bain - A ​nagy isten hajában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vámbéry Ármin - Keleti ​életképek
Vámbéry ​sosem sorolta legsikerültebb munkái közé, ennek ellenére úgy érezte, hogy a kötettel elérte a célját, és az említett országokban (azaz a magyaron kívül a német és dán nyelvterületen) „jelentékeny mértékben” hozzájárult vele a Kelet megismeréséhez. Így véljük mi is, és abban a hiszemben bocsájtjuk a tisztelt olvasóközönség elé, hogy Vámbéry műve annyi sok esztendő távlatából is izgalmas szórakozást fog nyújtani egy részben már letűnt, de részben máig is élő egzotikus világról, a mesés Keletről.

Horváth Róbert - Indiai ​feljegyzések
Az ​itt olvasható feljegyzések India különböző pontjain, különböző alkalmakkor születtek napjainkban. A könyv szellemi naplóként egyfajta spontán bevezetést képez a hindu hagyományba. Megkísérli felmutatni, mit jelent olyan alapfogalmak életben történő – nem csupán elméleti – alkalmazása, amilyen az én (aham), az önvaló (átman), a nem-született (adzsáta), a nem-kettőzött (advaita) és így tovább. Valamennyi feljegyzés kapcsolódik ahhoz a varázslathoz, amit Indiának hívunk. Ha valaki mindenáron be akarná határolni e kötet tartalmát, azt mondhatná: olyan ismereteket közöl, amelyek az ind-hindu kultúrából a metafizikával határosak – és szavakkal nehezen kifejezhetők.

G. G. Kotovszkij - G. M. Bongard-Levin - K. A. Antonova - India ​története
Első ​ízben kerül a magyar olvasóközönség kezébe teljes Inda-történet. Aligha értékelhető túl e tény: pontos, tudományos eligazítást kap kézhez az érdeklődő, s alkalma lesz nemcsak folyamatában, hanem színes, de bonyolult részleteiben is megismerkedni a szubkontinensnek is nevezett földrajzi térség múltjával, gazdag történelmi eseményeinek legfontosabb csomópontjaival, kultúrájával, és természetesen társadalmának sajátos felépítésével, ami már az antik görögök érdeklődését is felkeltette és napjainkig vonzza a kíváncsi elméket... A könyv három kiváló szovjet indológus művel. G. M. Bongard-Levin avatott ismerője a szubkontinens ókori történelmének. Bemutatja, hogyan virágzottak különböző kőkori kultúrák egymás szomszédságában, milyen volt az ókori világ egyik - a mezopotámiai és egyiptomi mellett - legjelentősebb civilizációja, az Indus völgyi civilizáció; pusztulását követően miként alakult az árja törzsek betelepítése után Észak-India további története, hogyan vezetett a gazdasági-társadalmi-kultúrális szintézis egy második városi forradalomhoz, nagybirodalmak kialakulásához. Ez i.e. 5. században India történetében is új eszmeáramlatok - közöttük a buddhizmus és a dzsainizmus a legismertebbek - indultak hódító útjukra. Nagy Sándor hódítása után a Maurja-birodalom az első, a szubkontinens nagyobb részét átfogó birodalom, amelyet a hódításokkal, külső-belső ellenségeskedéssel eltöltött századok után a Gupta-birodalom követett. Okkal nevezik az ókori India klasszikus korának a hinduizmus végső győzelmét is meghozó korszakot. A K. A. Antonova által tárgyalt középkori történelem két lényegesen különböző periódust vizsgál: a hindu dinasztiák korát, immár az egész szubkontinensen és a mind erőteljesebben jelentkező mohamedán hódítást, amely az i.sz. 7. század végétől figyelmeztet jelenlétével, mintegy előre vetítve a feudális torzsalkodások közepette váltakozó szerencsével szereplő, majd 1526-tól a fényes Mughal-birodalomban hatalmát realizáló mohamedán uralomra. A Mughal-birodalom hanyatlása a megélénkülő gyarmatosítással esik egybe. A győztesként kikerülő britek Indiát a világ legjelentősebb koronagyarmattá tették. Ezeket az évszázadokat, majd a függetlenségért vívott harcot, végül a független India, pontosabban az Indiai Köztársaság legújabb történelmét G.G. Kotovszkij mutatja be. A magyar kiadást indológus-történészek gondozták, egészítették ki a könyv használhatóságát jelentősen növelő jegyzetekkel, név- és tárgymutatóval, magyarázatokkal. Érdekes képmelléklet teszi szemléletesebbé a könyv tartalmát. Nem kétséges, az India iránt mindig is élénk érdeklődést tanúsító magyar olvasóközönség örömmel fogadja az eddig első teljes magyar nyelvű India-történetet.

Covers_424273
Keleti ​horizontunk Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Keleti ​horizontunk
"Az ​orientalizmus számos tudományterület összefoglaló neve, így önmagában kínálja a napjainkban elengedhetetlen, eredményes csapatmunka lehetőségét. Hazánkban még nem született intézmény, mely multidiszciplináris alapokra helyezte volna a keletkutatást. Európában egy sereg hasonló működik. A keleti felén is. Adódik a kérdés: ma, amikor a kelettel való foglalatosság már nemcsak ábrándos filológiai ügy, hanem húsbavágó gazdasági érdek, Magyarországon miért nem kap súlyának megfelelő figyelmet? Jelen kötetünkkel is szeretnénk tanúsítani azt, hogy a Pécsett 1999 tavaszán alapított Ázsia Központ csírája lehet a valódi, modern orientalizmus intézményének. Az ott dolgozók, illetve a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának keleti témával foglalkozó néhány tagja aktuális tanulmányával enged betekintést kutatási tevékenységébe. A fő célunk ugyanakkor e könyvvel: tisztelegni Bárdi László, méltán világhírű sinológus előtt." (A szerkesztők)

Elter István - Ibn ​Hayyan a kalandozó magyarokról
Ibn ​Hayyan az egyetemes spanyol középkor legnagyobb arab történetírója. Al-Muqtabis című munkájában a kalandozáskori magyarságról az egyik legérdekesebb tudósítást őrizte meg. Jelen munka - az eddigi kutatásokat összegezve - a rabati Királyi Könyvtár unikum kéziratát teszi a korral foglalkozó szakemberek számára elérhetővé.

Ismeretlen szerző - Ó-Gyallái ​Besse János kaukázusi tudósításai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Skuczi László - Buddha ​tenyerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók