Ajax-loader

'orientalisztika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Roger J. Davies - Osamu Ikeno - A ​japán észjárás
Kevés ​ország kultúráját övezi akkora érdeklődés, mint Japánét. Az érdeklődők elsősorban a popkultúrán, a kultúra buddhizmusból és konfucianizmusból eredeztethető tradicionális elemein, valamint a nyelven keresztül ismerkednek meg Japánnal. A jelen kötet is ezt a törekvést szolgálja: olvasmányos, ugyanakkor tudományos igényességű esszéken keresztül megismerhetjük a szigetország kultúrájának és társadalmi működésének kulcskoncepcióit az olyan ismertebbektől, mint a csoporttudatosság, az olyan kevésbé ismertekig, mint például a Japánban jellemző ajándékozási szokások. Ezek az ismeretek egyaránt hasznosak lehetnek üzletemberek, az országot alaposabban tanulmányozó, illetve az országba látogató, valamint a Japán iránt általánosan érdeklődő olvasók számára is. A könyv segítségével átfogó képet kaphatunk a modern Japánban még mindig erősen jelen lévő, ugyanakkor egyre halványuló hagyományos értékekről, attitűdökről, viselkedési mintázatokról és kommunikációs stílusokról, amelyek alapján egy, a földrajzi adottságai által erősen meghatározott, egyszerre tradicionális és modern kultúra és társadalom képe rajzolódik ki.

Alain Tissier - A ​távol-keleti nők titka
"A ​távol-keleti nők világszerte híresek arról, ahogyan képesek a partnerüket is a szerelem mágiájában részesíteni. Titkaikat meg fogjuk önökkel ismertetni" - ígéri a szexuális rafinériák tankönyvének szerzője, és betartja szavát. Elöljáróban elmondja, miként tanulják meg Kelet leányai a szerelem művészetét, ezután a kínai horoszkóp állatövi jegyei alapján jellemzi a "Kakas", a "Majom", a "Bivaly" stb. férfiak és nők szexuális jellemzőit és szokásait; külön fejezetben - és esettanulmányokkal kísérten - foglalkozik a szexuális fantáziálás fontosságával, majd sorra veszi a nemi aktus távol-keleti praktikáit, a fürdőt, a masszázst, illetve képmelléklettel kiegészítetten a Szerelmi rafinériákat. A kötet végén tanácsokat ad az ajzó hatású szerek használatához, illetve a nemi gerjedelmet fokozó ételek elkészítéséhez. - Magánhasználatra szolgáló kiadvány.

Ablonczy Balázs - Keletre, ​magyar!
A ​magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Róna-Tas András - Nomádok ​nyomában
Belső-Ázsia ​végtelen sztyeppéin egy izgalmas történelmi fordulat zajlik le. A puszták utolsó nagy nomád népe, a mongolok, vándorló, sátoros életformájukat letelepült, fejlett szocialista kultúrával cserélik fel. E könyv szerzőjét a Magyar Tudományos Akadémia azért küldte el a Mongol Népköztársaságba, hogy ott néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végezzen, s gyűjtse össze azokat a hagyományokat, melyek e megszűnő pásztorélet utolsó emlékei. A szerző 9000 kilométeres sztyeppei útján nyomába szegődött a vándorló nomádoknak, s megeleveníti az olvasó előtt hétköznapjaikat. Elvezet a sátrak világába, bemutatja a leányszöktetéstől kezdve a kumiszkészítésen át a nyílversenyig mindazokat a színes szokásokat, melyek hagyományosak, de itt nem áll meg, megkísérli néhány pillanatképen keresztül felvillantani a születő újat is. Az izgalmas utikalandok sorát néhol történelmi kalandozások váltják fel, közelebb jutunk a magyarság őstörténetének nomád vonatkozásaihoz, majd Dzsingisz-kán világbirodalmának kialakulását és a tatárjárás elindulását kísérhetjük nyomon. Megismerkedünk a Mongol Népköztársaság születésének körülményeivel is. A szerző fényképfelvételei képszerűen is elénk varázsolják e régen "misztikusnak" tartott keleti világ reális, élő vonásait.

Vámos Magda - Resid ​efendi
Resid ​efendi nem más, mint a XIX. század híres nyelvtudósa, Ázsia magyar vándora: Vámbéry Ármin. Aligha találni regényesebb életet, mint az övé. Ha csak az életrajz egyes fejezeteinek címét nézzük - Resid efendi, Szegi szunni. Az Ezeregyéjszaka meg a ripszkanapé –, már ez is elárulja, hogy különös dolgokról lehet szó ebben a könyvben. És aki végigolvassa a kalandos élettörténetet, izgalmas élményben lesz része. A szerző elvezeti az olvasót Konstantinápolyba, Türkménia vad törzsei közé, Bokhara különös, akkor még ismeretlen világába. De sok érdekes élményen túl az olvasó ezenkívül azt is megtudja, hogyan fejlesztette akaraterejét egy sánta, vézna kisfiú, mennyi önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy teveháton és gyalog bejárja Ázsia karavánútjait, figyeljen, tanuljon, és végül bekerüljön a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába. Vámos Magda írása új színnel és értékkel gazdítja a Nagy Emberek Élete sorozatot.

Schelken Pálma - Szádeczky Kardoss Lajos - Zichy-expedíció ​Kaukázus, Közép-Ázsia 1895
Amikor ​Zichy Jenő gróf 1895-ben - saját költségén - első expedícióját vezette a Kaukázusba és Közép-Ázsiába, a kiutazó tudóscsoport egyik tagja, Szádeczky-Kardoss Lajos történész, gyorsírástanár útinaplót készített. Kódolt és lerajzolt mindent, de főként amit a Kaukázus előterében időzött ősmagyarsággal s egy nagy valószínűséggel leszakadt néprész utóéletével kapcsolatban találtak. A Zichy-expedíció figyelme kiterjedt a hun birodalom bukása után a kaukázusi térségbe visszatérő hun maradványnépek nyomaira is. Mindaz, amire rábukkantak, rendkívüli néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti kincshalmaz, amely a mi ősmúltunk és hajdani kultúránk alapvonalaiból is sokat őriz. A napló egyúttal kordokumentum a Kaukázus kisnépeiről, melyek antropológiailag is kapcsolatba hozhatók a magyarsággal. Az oroszok nem sokkal korábban fejezték be a térség XVI. században megkezdett gyarmatosítását, így Szádeczky naplóját olvasva érthetőbbé válik a régió mai válsághelyzete. Az eddig soha nem publikált útleírás nem mindenütt kicsiszolt, ám annál valóságszerűbbé teszi az expedíció kalandjait. Naturalisztikusan számol be a "boldog békeidők"-beli kutatókkal megesett csoportpszichológiai jelenségekről, árnyalatgazdagon tükrözi a régi magyar nemesi attitűd megnyilvánulásait. A XIX. században használatos, erősen egyéniesített gyorsírású szöveget Schelken Pálma (Kosztolányi, Szabó Lőrinc stb. számos gyorsírásos kéziratának megfejtője) tette át két évtized hősies munkájával. A magyar kaukazológia e nagy értékű forrásanyaga, amely elhanyagolt kutatási irányokat éleszthet, egykorú újsághíradásokkal, valamint kísérő tanulmánnyal, magyarázó jegyzetekkel, illusztrációkkal egészül ki.

Baktay Ervin - Kőrösi ​Csoma Sándor
Kőrösi ​Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a 'keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát'.

Ismeretlen szerző - Virágok ​árnya a függöny mögött
Ez ​az ismeretlen szerzőtől származó régi kínai regény a híres Szép asszonyok egy gazdag házban (Csin Ping Mej) történetének folytatása. Főképpen Holdasszony és fia kalandjait beszéli el, sok színes epizóddal, olvasmányosan, nemes szándékkal. Az események összekötő fonalát az a gondolat adja, hogy Hszi-men Csing bűnnel szerzett pénze csak bajt hozhat mindenkire. A Csing Ping Mej olvasóinak érdeklődésére bízvást számot tarthat ez a regény is.

Edward W. Said - Orientalizmus
`Az ​orientalizmus fogalmának legáltalánosabb meghatározása a tudomány egy bizonyos ágára vonatkozó definíció. Orientalistának számít mindenki, legyen bár antropológus, szociológus, történész vagy filológus, aki egy-egy résztémában vagy nagy általánosságban a Kelettel kapcsolatos tárgyakat tanít, a Kelettel foglalkozó írásokat tesz közzé, a Keletet kutatja; a tevékenység, melyet végez: az orientalizmus. A tudományos kutatáshoz szorosan kapcsolódva létezik az orientalizmus fogalmának egy másik jelentéstöltete is. Eszerint az orientalizmus a Kelet és a Nyugat közötti ontológiai és episztemológiai különbségeken alapuló világlátás. Költők, regényírók, filozófusok, politikai gondolkodók, közgazdászok és birodalmi bürokraták egész sora tette ezt magáévá, s alapozta rá a Kelettel, népeivel, szokásaival, jövőjével kapcsolatos elméleteit. Az orientalizmusnak ez a fajta meghatározása magába foglalhatja Aiszkhüloszt, Dantét, Victor Hugót, de akár Karl Marxot is. Az orientalizmus fogalmának e két tartalma egymással folyamatos kölcsönhatásban áll, s a 18. század vége óta meglehetősen nagy, sőt talán irányított forgalom zajlik közöttük. Ily módon az orientalizmus jelenségét értékelhetjük úgy is, mint a Keletről való gondolkodás intézményesült formáját: a határozott kijelentésekben, a megcáfolhatatlan nézetekben, a keleti világ pacifikálásában és leigázásában testet öltő gondolkodásét. Az orientalizmus tehát nem egyéb, mint a Kelet meghódítását, átformálását és a felette való uralom megszerzését célul kitűző nyugati viselkedésminta. A palesztin származású Edward Said, a Columbia University összehasonlító irodalomtudományi professzora, a Modern Language Association elnöke ebben a híressé és hírhedetté vált polemikus művében a fenti szempontok szerint elemzi és bírálja a mifelénk inkább orientalisztikának nevezett tudományágat és művelőit (Sacy, Renan, Lane, Goldziher Ignác), valamint a saját (Közel-) Kelet- képükkel közízlést-véleményt alakító szépírók `orientalizmusát` (Goethe, Flaubert, Nerval, Kipling stb.) - elismerve ugyan a művek esetenkénti nagyságát, de kárhoztatva a bennük tetten érhető (s Európa 19. századi japonaiserie- vagy chinoiserie- mániájához hasonló) torzításokat.

Miklós Pál - Tus ​és ecset
Miklós ​Pál a régi kínai világ szerelmese volt: a tusé és ecseté, a festők és írástudók művészetéé, a kifinomult formáké, a jelképes nyelvé, amely nemcsak tusfestményekben és kalligráfiákban jelent meg, hanem a szerelem művészetében is, a buddhizmus Kínában kialakult ágában, a chanban is, az életmódban vagy az időszemléletben is. De aki érteni szeretné a roppant változásokat, amelyek a mai Kínát jellemzik, annak mindenképpen érdemes elmerülnie az ő kínai múltat értő és európai kultúrával összevető esszéiben. Hiszen ma is igaz, hogy „még az újításokat, a reformokat, a jövőt kívánó politikát is csak a múlt hitelesítésével lehet előadni” (Nyelvi kultúra és ideológia).

Baktay Ervin - A ​messzeségek vándora
Kőrösi ​Csoma Sándor a magyar multnak egyik legkiemelkedőbb, legrendkívülibb és legtragikusabb alakja. A tudomány pedig egyik leghősiesebb, legönfeláldozóbb úttörőjét tiszteli benne. Életéről, életének legfontosabb korszakairól egy évszázadon át csak igen keveset tudtunk. Amit tudtunk, azt is egy másik kiváló magyarnak, Duka Tivadarnak köszönhettük. Duka 1848-1849-ben Görgey oldalán harcolt, majd a szabadságharc után külföldre menekült és Indiába jutva angol szolgálatba lépett. Nagy érdemek, hogy Csoma elfeledett írásait, leveleit és kortársainak reá vonatkozó dokumentumait összegyüjtve, megírta a nagy "székely-magyar" tudós életrajzát. De Dukát hivatala Indiához kötötte, nem kereshette fel Csoma legfontosabb életkorszakának színhelyeit Nyugati Tibetben. Ezért éppen életének e döntő éveiről csak közvetett, gyér adatok maradtak reánk. E veszteségből reám nézve nyereség származott: így napjainkban elsőként kereshettem fel ladákhot és Zanszkárt, hogy bejárva Csoma egykori útvonalát, elzarándokoljak azokba a lámakolostorokba, amelyekben a székely tudós kimondhatatlan nélkülözések közt tette le a tibeti nyelvtudomány alapkövét. Összegyüjtöttem a reávonatkozó helyi adatokat és emléktáblákkal jelöltem meg nagy hazánkfiának egykori lakhelyeit.

Radnóti Alice - India ​oroszlánjai
Az ​indiai szikh vallás történetét bemutató könyv valójában India utolsó ötszáz évének történelmét tárja elénk - napjainkig. Ezeknek a századoknak egyik főszereplője a szikhek 24 milliós közössége. Viselkedésük szabályait, a világhoz való viszonyulásukat szigorú kódex írja elő. Az előírások a felkeléstől a lefekvésig, a viselettől a névadásig szabályozzák a szikhek életét. A szikh házasság jelentősége túlmutat férfi és nő egyszerű kapcsolatán. Egy sikeres és boldog emberi közösség titkaira derül fény e könyv lapjain.

Covers_187889
The ​Bhagavad Gita Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - The ​Bhagavad Gita
_The_ _Bhagavad_ _Gita,_ ​a scintillating jewel embedded in the great Sanskrit epic Mahabharata, is a dialogue between Krishna and Arjuna set against the background of war. At the beginning of the poem, we learn that there is going to be a great war for the rule of a kingdom. On the battlefield, with armies of the Kuru clan ranged against each other, Arjuna and Krishna explore the necessity of war and the nature of the human soul. The eighteen chapters of the Bhagavad Gita encompass the whole spiritual struggle of a human soul, and the central themes of this immortal poem arise from the symphonic vision of God in all things and of all things in God.

Mahler Ede - Babylonia ​és Assyria
"Az ​összes kulturállamok részt vesznek az emberiség legrégibb történetének kiderítésére irányuló törekvésen és tudományos expedíciókat küldenek ki, hogy a Nílus partján és a két folyam országában elterülő romhalmazokat fölássák, a talált kincseket a megfelelő múzeumokban elhelyezzék és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tegyék Csak mi nem veszünk részt e nemes versenyben, csak mi, akiket pedig legelső sorban érdekelhet, hogy az emberiség szellemi életének és kulturális tevékenységének e legrégibb központjai tudományos szemlélődéseinek tárgyaivá tétessenek...Mindenesetre a kelet ókori lakóinak kulturelemei és a mieink között sok érinkezési pontra akadunk, és már ez a körülmény is kívánja hogy Babylonia és Assyria történetének a mi irodalmunkban is hely adassék." Mahler Ede (1906)

Germanus Gyula - Gondolatok ​Gül Baba sírjánál
Germanus ​Gyula születésének 100. évfordulójára jelenteti meg kiadónk válogatott tanulmányait, amelyekből egy korunkban immár kiveszőben lévő tudóstípus markáns arcéle rajzolódik ki. Germanus nem a dolgozószoba csendjében alkotó szobatudós volt, hanem nagy felfedező-utazó elődeinek, Kőrösi Csomának és Vámbérynek szellemi örököse, munkájuk folytatója, akit elsősorban a tudományban rejlő kaland lehetősége vonzott: sokoldalú érdeklődésű orientalista., aki az iszlám világában éppúgy otthon volt, mint a török vagy indiai történelemben és kultúrában. Belülről, a valóságban akarta megismerni a Keletet és népeit, hogy velük azonosulva, de ugyanakkor az európai racionalizmus és korszerű tudományosság eszközeivel világítsa meg számunkra e különös és ismeretlen világot.

Jonathan Lyons - The ​House of Wisdom
For ​centuries following the fall of Rome, Western Europe was backward and benighted, locked into the Dark Ages and barely able to tell the time of day. Augustine had decreed that belief, not reason, should be the guiding light of Christian thinking and partially as a result Europeans lived in a world of nominal literacy and subsistence farming, where blind faith, superstition and sorcery took the place of medicine, and the church harnessed nascent aggression among the kingdoms to its own ends in the pursuit of astonishingly violent and cruel holy wars - the Crusades. Arab culture, however, was thriving, and had become a powerhouse of intellectual exploration and discussion that dazzled the likes of Adelard of Bath who ventured to the Near East in search of the scientific riches pouring out of cities like Antioch or Baghdad, whose House of Wisdom held four hundred thousand books at a time when the best European libraries housed, at most, several dozen. The Arabs could measure the earth's circumference, a feat not matched in the West for eight hundred years; they discovered algebra; were adept at astronomy and navigation, developed the astrolabe, translated all the Greek scientific and philosophical texts including, importantly, those of Aristotle; they made paper lenses and mirrors. Without them, and the knowledge that travellers like Adelard brought back to the West, Europe would in all likelihood have been a very different place over the last millennium. In this fascinating and thoughtful book Jonathan Lyons restores credit to the Arab thinkers of the past, explores and reveals the extent of their learning and describes the intrepid adventures of those who went in search of it and who, in doing so, laid the foundations of what we now call the Renaissance.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám kultúrája I-II.
"Goldziher ​Ignác (1850 - 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873-1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet." A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.

9780670084180_0
The ​Ramayana Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - The ​Ramayana
One ​of India's greatest epics, the Ramayana pervades the country's moral and cultural consciousness. Believed to have been composed by Valmiki sometime between the eighth and sixth centuries BC, the Ramayana tells the tragic and magical story of Rama, the prince of Ayodhya, an incarnation of Lord Visnu, born to rid the earth of the terrible demon Ravana. An idealized heroic tale, the Ramayana is also an intensely personal story of family relationships, love and loss, duty and honour, of harem intrigue, petty jealousies and destructive ambitions - all this played out in a universe populated by larger-than-life humans, gods, wondrous animals and terrifying demons.

Antalffy Gyula - A ​Himalájától a Balatonig
1877-ben ​indult útnak az évszázad egyik legnagyobb szabású tudományos expedíciója a rejtélyes Tibet kutatására, a nagy-Széchenyi István fia, Béla vezetésével. Egy roppant tehetséges fiatal geológust visznek magukkal: Lóczy Lajost, nem is sejtve, hogy ennek a fiatalembernek kitűnő munkája fogja majd megszerezni az expedíció nemzetközi elismerését. Bár Tibetbe nem sikerült behatolniok, a három esztendeig elhúzódó küzdelmes utazás alatt Lóczy számos nagy jelentőségű tudományos felismerésre jut, alapvető eredményekkel járul hozzá Belső-Ázsia földtani feltárásához. Élete második feléhez a Balatonkutatás hatalmas munkája kapcsolódik. Ennek a tudószseninek életével ismertet meg ez a könyv, bemutatva azt a fáradhatatlan munkásságot, amely Lóczyt a modern magyar földrajzi és földtani kutatások úttörőjévé tette.

Tardy Lajos - Kaukázusi ​magyar tükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_46282
Ismerjük ​meg Japánt! Ismeretlen szerző
35

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Ácsán Szumédhó - Így ​van ez
Gótama, ​a Buddha olyasvalaki volt, akinek bölcsessége a természet, a testi és tudati körülmények megfigyeléséből származott. Mármost, egyikünk számára sem lehetetlen ilyen megfigyeléseket végezni. Ha elkezdesz töprengeni a buddhista tanokon és a megvalósítás különböző szintjein, csak kételkedni kezdesz. juss tudásra te magad, s akkor már semmiféle testi vagy tudati körülmény nem téveszt meg. Egyesek azt mondják: "Erre én képtelen vagyok. Hétköznapi, világi ember vagyok csak, és ha végiggondolom ezt az egészet, rájövök, hogy nem megy. Sok ez nekem." Erre azt szoktam felelni: "Ha gondolkodsz felőle, nem tudod megcsinálni. Ennyi az egész. Ne gondolkodj felőle, egyszerűen csak tedd meg." A gondolkodás csak kételyt szül. Azok, akik gondolkodnak az életről, semmit sem tudnak megtenni. Ha valamit érdemes megtenni, hát tedd meg. Nincs mitől félned. Semmi olyasmit nem kell megszerezned, amid nincs, és semmitől sem kell megszabadulnod.

Alexandra David-Neel - Utam ​Lhaszába
Alexandra ​David-Neel volt az első európai asszony, aki eljutott a rejtelmes Lhaszába, Tibet külföldiek elől elzárt fővárosába. Hosszú évekig tanult, míg megismerte és feldolgozta a tibeti tudományokat, és leírhatta ezeket a nyugati ember számára hozzáférhetetlen és titkos tanításokat. Elsajátította a tumo, a belső hő fejlesztésének művészetét (aminek segítségével túl lehet élni a fagypont alatti hőmérsékletet), és a lung-gom, a gyors, de erőkifejtést nem kívánó gyaloglás technikáját. Tibetben olyan bölcsként és varázslónőként ismerték, aki fel tudja idézni saját fenyegető árnyalakját. Merész utazása során sikerült fellebbentenie a fátylat a titkolózó tibeti politika intrikáiról.

Ácsán Szumédhó - Csittavivéka ​- A csöndes tudat tanítása
Ácsán ​Szumédhó egy kortárs théraváda buddhista mester. 1934-ben született Seattle-ben, az USA-ban. Thaiföldön lett szerzetes - Ácsán Cshá tanítványaként - majd később Angliában lett az Amarávatí kolostor vezetője. Számos előadást tartott és tart manapság is a világ számos országában. Bár Magyarországon a neve alig ismert, eddig megjelent két könyve, a "Csittavivéka - A csöndes tudat tanítása" (2000) és az "Így van ez - A valóság természete" (2004), igen népszerű lett a buddhizmus minden ágának gyakorlói körében. Életszerű magyarázatával és fanyar öniróniájával észrevétlenül is ráérzünk a théraváda buddhizmus belső erejére.

Mandler Dávid - Kelet ​és nyugat mezsgyéjén
Ez ​a monográfia Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulójára született, hogy „aktuálissá” tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlékét. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a kegyes születési adat, hanem a világpolitika napi eseményei is igazolják. Vámbéry már a 19. század közepén felrajzolta annak a többpólusú világpolitikai konstellációnak az alapjait és várható alakulását, amely a 20. és 21. században bekövetkezett. Vámbéry nevezetes keleti utazása, majd több évtizedes kutató- és publicista munkája figyelmeztetett először a nyugat és kelet, az orosz és angolszász, valamint a keresztény és muzulmán világok ütközőpontjaira és konfliktusaira. Ami már a kezdet kezdetén egyedülálló volt, az a „sánta dervis” megközelítési módja: hogy nemcsak földrajzi, gazdasági, hanem társadalmi és kulturális törésvonalak mentén rajzolta meg a globalizálódó világban a történelem szereplőit. Műve és gondolatai meghatározták kora vezető hatalma, Nagy-Britannia politikai gondolkodását, s ezzel áttételesen cselekvését is. Ezt a világ alakulására gyakorolt hatást, befolyást egy szegény, saját rendkívüli tehetségét szorgalmával megsokszorozó magyar zsidó tudós érte el, akinek a szavára az egész világ hallgatott, kivéve a magyar közvéleményt. A végzetesnek is mondható ellentmondásokat: a ragyogó „világértelmiségi” karriert és az itthoni be nem fogadást, az ebből adódó feszültségeket ábrázolja Mandler Dávid, a magyar olvasó számára revelációsan új angol források felkutatásának segítsé­gével.

Vámbéry Ármin - Küzdelmeim
Van ​egy török példabeszéd, mely azt mondja, hogy magáról csak az ördög szokott beszélni. Hát bizony sok igazság van ebben a mondásban s hogy mégis hozzáfogtam önéletrajzom megírásához, arra két különböző ok indított. Először meg akartam mutatni a hazai olvasónak, hogy az a lelkierő és kitartás, melynek középázsiai viszontagságaim közben tanújelét adtam, szorosan összefügg ifjúkorom küzdelmével és szenvedéseivel, tehát koránt sem méltó arra a nagy bámulatra, melyet a művelt világban keltett. Az ember könnyen elviseli azt, a mihez gyermekkorában hozzászokott. Azonkívül tekintetbe kell venni a kort, melyben nevelkedtem és a hazánkban akkor uralkodó szellemet, mely a rendkívüli pályára serkentett és buzdított s a mely szellem, fájdalommal mondom, manapság tetemesen eltompult. Másodszor, e könyvem félszázadnál hosszabb idő eseményeiről emlékezik meg; olyanokról, melyek hazánkban s olyanokról, melyek az általam lakott idegen országokban folytak le, s ez események közt, tekintve a szoros és benső viszonyt, melyben a különböző népek társadalmával éltem, talán sok olyan adat van, melyet kár volna átengedni a feledésnek. És végezetül: pályafutásom rajzának közzétételével arra is számítok, hogy részletei bátorító hatással lesznek azokra, kiknek ifjúkora sorsban hasonlatos az én ifjúságomhoz. A szegénység és elhagyottság mindenféle nyomorúságával küzdő ifjúban, ha elolvassa e lapokat, talán felébred az a gondolat, hogy az ernyedetlen és becsületes munkát végre mégis csak siker koronázza s talán majd azt mondja magában: – „Ami sikerült Vámbérynak, sikerűlhet nekem is!”

Terjék József - Kőrösi ​Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben
A ​Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kimerithetetlennek tünő kincsestárából gondos kezek újra elővarázsoltak egy kötetre valót. A választás ezuttal Kőrösi Csoma Sándorra esett. Az ő küzdelmes életét idézik a következő lapok, az ő önzetlen, tántorithatatlan helytállásáról vallanak újra a régi dokumentumok, ránk hagyott tudományos öröksége a korábbinál is világosabb szavakkal szól hozzánk: a tibeti studiumok megalapitójának tudós érdemein, úgy látszik, nem fog az idő. Kőrösi Csoma Sándor életéről, müvéről már sok könyv, tanulmány és kisebb-nagyobb anyag-közlő kiegészités jelent meg. Kőrösi Csoma iránt az érdeklődés ma sem lankadt el, ellenkezőleg, alakja sokak szemében romantikus hőssé magasztosult, mások a sikeres tudóst bámulják benne. Nem fogy a számuk azoknak, akik új mondanivalóval jelentkeznek, és szemmel láthatóan növekedik azoké, akik olvasni, még többet tudni szeretnének az Ázsia-kutató nagy magyar tudósról.

Ismeretlen szerző - Tudósítások ​Kőrösi Csoma Sándorról
E ​válogatás célja a korabeli magyar sajtóvisszhang felfrissítése a legjellemzőbb folyóiratok, a Tudományos Gyűjtemények és a Tudománytár Csoma Sándorról szóló híradásainak csokorbaszedésével.

Covers_346040
Vámbéry ​Ármin emlékezete Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Vámbéry ​Ármin emlékezete
Vámbéry ​munkássága nagyban hozzájárult az orientalizmus sajátosan magyar szempontú változatának, az Ázsiát, népeit, történelmét és műveltségét a magyar történelemmel és műveltséggel való összefüggésében vizsgáló elmélet felvirágzásához.

Covers_377344
The ​Mahabharata Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - The ​Mahabharata
The ​Mahabharata is one of the two major Sanskrit epics of ancient India. It is of immense importance to the culture of the Indian subcontinent, and is a major text of Hinduism. Its discussion of human goals _artha_ or 'purpose', _kama_ or 'pleasure', _dharma_ or 'duty', and _moksha_ or 'liberation' takes place in a long-standing tradition, attempting to explain the relationship of the individual to society and the world, the nature of the 'Self', and the workings of karma.

Edward W. Said - Orientalism
In ​this highly acclaimed seminal work, Edward Said surveys the history and nature of Western attitudes towards the East, considering Orientalism as a powerful European ideological creation – a way for writers, philosophers and colonial administrators to deal with the ‘otherness’ of Eastern culture, customs and beliefs. He traces this view through the writings of Homer, Nerval and Flaubert, Disraeli and Kipling, whose imaginative depictions have greatly contributed to the West’s romantic and exotic picture of the Orient. In his new preface, Said examines the effect of continuing Western imperialism after recent events in Palestine, Afghanistan and Iraq.

Covers_371106
Kortárs ​Japanológia I. Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Kortárs ​Japanológia I.
2014 ​őszén ünnepeltük, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen húsz éve indult a japán szakos képzés. Ez alkalomból jubileumi konferenciát szerveztünk 2014. október 15-én, amelyen jelenlegi és volt oktatóink, valamint már a szakmában tevékenykedő (oktató, kutató, doktorandusz) volt hallgatóink tartottak előadást japán szakos kutatásaikról. Jelen kötetünk, a Károli Japanológia az évforduló kapcsán kíván képet adni a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakának tudományos munkájáról. Külön szekciókat rendeztünk japán történelem, művészettörténet, társadalom, irodalom, színház, műfordítás, nyelvészet, média és kommunikáció témákban. Az ott elhangzott előadások tanulmány változatai adják a jelenlegi Károli Japanológia kötet tartalmát, amely összességében a mai magyar japanológia sokszínű képét mutatja, a hagyományos tudományágak mellett az interdiszciplináris kutatások, valamint az újabb diszciplínák témáit, módszereit és eredményeit is a közönség elé tárva. A tanulmányok a japanológiai témák széles spektrumát képviselik, ezzel is bizonyítva, hogy a KRE japán szak a kutatások milyen széles körében tevékenykedő szakembereket tömörített és indított útnak fennállásának 20 éve alatt, és hogy milyen sokszínű területtel és témával foglalkoznak oktatóink és (jelenlegi és volt) hallgatóink

Kollekciók