Ajax-loader

'brazília' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Frank Herbert - A ​zöld agy
A ​túlnépesedett Földön éhínség fenyegeti az emberiséget. Az élelemhiány ellen küzdve irtják az őserdőket és a rovarokat, de hiába tesznek művelhetővé egyre nagyobb területeket, a természeti egyensúly megbontásával idővel terméketlenné válnak a földek. Elterjed a híre, Brazíliában méteres bogarak garázdálkodnak, amelyek mérgező savat fröcskölnek, sőt még arra is képesek, hogy emberi alakban jelenjenek meg. Felkutatásukra expedíció indul, amelynek tagjait más-más érdekek vezérlik. A csapat a rovarok fogságába esik. A különös mutánsokat egy hatalmas zöld agy irányítja, amelynek célja nem az emberek elpusztítása, hanem éppen az élet, a természet megmentése. A sci-fi kémtörténet izgalmas, vérbeli kalandokkal lepi meg az olvasót, miközben az emberiség jövőjéért érzett aggódó figyelem mellől nem hiányzik a szerelem sem.

Amado_gabriela
elérhető
9

Jorge Amado - Gabriela
A ​világhírű brazil író életművében fordulónak tartják ezt a regényt: ezzel kezdődik pályájának harmadik és sikerekben leggazdagabb szakasza, melyet oly dús művészettel megalkotott művek fémjeleznek, mint A vén tengerész, Az éjszaka pásztorai és főleg a Flor asszony két férje. Itt, a Gabrielá-ban tűnik fel Amado új modora, amelyben az epés indulat a szelíd iróniának és a bővérű humornak adja át a helyét, de úgy, hogy ez nem gyengíti, hanem inkább hitelesíti azt a társadalombíráló kedvet és közéleti elkötelezettséget, amely Amado minden művét jellemzi. Ebben az élvezetes szerelmi történetben Gabriela, a szép félvér lány az anyaföld nyugalmát egyesíti magában a vihar szenvedélyességével, és nemcsak kitűnő szakácsnőnek, hanem fölülmúlhatatlan szeretőnek is bizonyul. "Botlása" után pedig szerelmesének, a gyöngéd bártulajdonosnak van ereje, hogy kesztyűt dobjon a kisváros maradi erkölcseinek, és a maga életén példázza, hogy temeti el a kibontakozó polgárosodás a hűbéri oligarchia és az ököljog világát.

Székely Tibor - Brazília ​őserdeiben
Székely ​Tibor jogot és irodalomtörténetet hallgatott a zágrábi egyetemen, majd az ismeretlen, ember nem járta területek utáni vágy Dél-Amerikába vonzotta, ahol mint író és újságíró hamarosan komoly hírnévre tett szert. Már 1939-ben több expedícióban vett részt, majd 1944-ben megmászta az amerikai kontinens legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát. Erről az útról négy társa nem tért vissza, és Székely a következő évben újabb expedíciót vezetett társai holttestének felkutatására.

Csodabaz%c3%a1r
elérhető
5

Jorge Amado - Csodabazár
A ​világhírű brazil regényíró mitikus-legendás, néger-fehér-mulatt Bahiájában furcsa kis műhely ez a "csodabazár", ahol Lídio mester fogadalmi csodajeleneteket, magyarán giccsfestményeket gyárt, a barátja, Pedro Archanjo, az életvidám, szoknyabolond mulatt pedig könyvecskéket ír népe, a fajok egyenlősége és keveredése védelmében. Közben ki-ki szaporán dögönyözi soros néger vagy éppen "skandináv" kedvesét. Amado könyve hol Pedro valóságosnak álmodott életét, a körülötte dúló harcokat jeleníti meg vonzó kópéderűvel, sok gusztosos nővel, hol a vele kapcsolatos centenáriumi hajcihőt meséli el kedves, bölcs iróniával.

Molnár Gábor - Jaguárországban
A ​„Kalandok a brazíliai őserdőben” és „Az óriáskígyók földjén” című, a Bibliothecánál, illetve a Móra Ferenc Kiadnál megjelent könyvek után a „Jaguárországban” Molnár Gábor kronológikus sorrendben következő harmadik vadásznaplója. Ez a kötet a brazíliai Cupari folyó környékén, embernemjárta vadonba viszi az olvasót. Az izgalmas kalandokban bővelkedő utat a szerző egyedül, kísérő nélkül tette meg. A könyv alaphangulatát a trópusi esős időszak, a folytonosan csurgó, csepegő őserdő adja meg, amely minden veszélyével ránehezedik a tökéletesen önmagára utalt vadászra. A természet szeretete, a végtelen gazdagságú ősvadon gyönyörűsége, az izgalmas vadászélmények, érdekes megfigyelések tömege azonban feledteti a veszélyeket és erős akarata, élelmessége átsegítik a fiatal természetbúvárt a sok nehézségen.

Jorge Amado - Holt ​tenger
A ​lenyűgözően szép és veszedelmes tengeren milyen az élet és a szerelem? A szárazföldi ember vajmi keveset tudhat erről, hisz alig értheti meg a tengerész szívét. Gumának, a brazil atlanti tengerpart egyik kikötője vakmerő, s legendás hírű hajósának és asszonyának, Líviának felejthetetlenül szép, tragikus történetéből tárul elénk ez az ismeretlen tengerparti világ. Nemcsak a dalokban, de az emberek szívében is "Édes a halál a tengeren" itt - mert a Tenger istenasszonya, a mindennél jobban tisztelt Iemanjá forró szerelemmel várja a bátor hajósokat, s elröpíti őket a távoli kikötőkbe, megismertetheti velük a széles nagyvilágot. Az élet áhításának, az élniakarásának csodálatos legendája ez! A cselekmény fő vonalát bonyolító mellékalakok káprázatosan színes forgatagának ábrázolása - ahol felvonulnak a brazil tengerpart nyomorúságos életének jellegzetes alakjai: halászok és prostituáltak, hajósgazdák és csempészek, csavargók és szépasszonyok - a realista művek remekei közé emeli a regényt. Felemelő és nyomasztó a Holt tenger: az emberi nyomorúság és a törhetetlen remény eposza, Amado életművének egyik legpompásabb gyöngyszeme.

Kutasi Kovács Lajos - Zöld ​pokol - vörös sivatag
A ​"Pokol" területe több mint ötmillió négyzetkilométer, s ha az óriás Brazília térképére fektetjük e zölt infernó mappáját, kétharmadrészt eltakarja. Növény- és állatvilága mérhetetlenül gazdag, érdekes kérdés, vajon élnek-e Amazóniában eddig ismeretlen emlősök, vizeiben ismeretlen halfajok, ha őskori óriáshüllők nem is, mint Conan Doyle egyik, brazil tárgyú sci-fi kisregényében. Elpusztítani a "Poklot"? Az emberhangyák ezt is megpróbálták, bár ez a roppant dzsungel egyúttal a Föld "természetes tüdeje". Az utolsó kőkori embercsoportok is itt húzódnak meg: apró indián törzsek. Kiirtják-e őket is - a sudár trópusi fákkal együtt? Az Amazóniát is megjárt szerző nem csupán élményeiről számol be a könyv lapjain, hanem érinti Brazília ismeretlen történetét is. A jövő országa lenne ez a gigász? S a jövő pokla-e Amazónia? Igen, ha elpusztul, s a helyén rőt sivatag születik.

Anais Nin - Vénusz ​deltája
1940-ben ​egy ismeretlen megrendelő erotikus történeteket kért Anais Nintől, Henry James akkori élettársától. A részben spanyol, részben dán származású amerikai írónő eredetileg nem is nyilvánosság elé szánt "meséiből" állt össze a kötet, az asszonyi érzékiség első hiteles és döbbenetesen nyílt jelentkezése. Az írónő körüli kultusz alapja a Vénusz deltája, ez az erotikán túli, pornográfián inneni könyv, amelyet szinte minden nyelvre lefordítottak már. A történetfüzér Párizsba repíti az olvasót, ahol modellek, festők, fekete, fehér és sárga nők és férfiak találnak egymásra a testi szerelem kultikus ünnepein.

Eva Ibbotson - Vissza ​a folyóhoz
Maia ​és kísérője, Miss Minton a hatalmas, dél-amerikai folyamon, az Amazonason hajóznak fel, egyre távolabb az általuk eddig ismert civilizációtól. Az árván maradt Maia félelemmel vegyes izgalommal várja, hogy megismerkedjen rokonaival, akikhez gyámja küldte őt, egy előkelő angol nevelőintézetből. Az egyelőre titok, hogy mi a valódi oka, hogy az igencsak fura küllemű és természetű Miss Minton miért vállalkozott a nagy utazásra. Maia félelmei beigazolódni látszanak, amikor megismeri nagybátyját és nagynénjét, akiknek mintha kissé agyára ment volna az őserdő-menti ültetvényes élet. Iker lányaik pedig végképp nem tűnnek hétköznapi gyerekeknek. Maia legvadabb álmaiban sem tudta elképzelni a kalandokat, melyek a trópusi folyam mentén várnak rá…

V%c3%a9g
elérhető
12

Fernanda Torres - Vég
_„Ömlik ​a vér a fejemből. A kikent-kifent nő a 704-esből rémülten pattan ki a kocsijából, a_ _portás is rohan. Nem érzek semmit, sem fájdalmat, sem sajnálatot. Jól vagyok itt. Jó_ _volt felidézni a barátaimat, semmi sem véletlen. Ha lenne túlvilági élet, jó lenne velük_ _találkozni, meglátogatni Cirót meg Sílviót a pokolban, jó lenne. De nincs. A halál nem_ _létezik. Még a buddhista reinkarnációhívő sem gondolja, hogy ugyanúgy tér vissza,_ _amilyen volt. Benne leszek a növényben, a féreg nyálában, ami megeszi a növényt, a_ _légyben, ami felnyalja a féreg nyálát, ami megette a növényt. Valahol ott leszek. Jó_ _hosszú volt, már elfáradtam. Jólesik az itteni közöny._ _Jó rondán beszéltem a nőkről, meg is érdemlik. A férfiak sem jók semmire. És a kettő_ _nem egymásnak teremtetett._ _Szétesem a levegőben a Copacabana felett.”_ A regény lapjain öt riói barát története bomlik ki. Álvaro egyedül él, orvosról orvosra jár, és ki nem állhatja volt feleségét. Sílvio idős korában sem hagy fel a kábítószer-használattal és az orgiákkal. Ribeiro a strand és sport koronázatlan királya, aki Viagra segítségével kerüli el az elkerülhetetlent. Neto a konzervatív, élete végéig hűséges férj, Ciro pedig a mindenki által irigyelt Don Juan. Életük végén járnak, ám a sikeres karrier, az önmegvalósítás és a derűs nyugalom egyiküknek sem jutott osztályrészül – mindegyikük a maga módján küzd a homályba vesző múlttal és a megvénült jelennel. Körülöttük neurotikus, odaadó, kiábrándult, elhagyott vagy éppen végzetesen csábító nők (emlékei) keringenek. A _VÉG_ öt élet utolsó napjának öt gondolatfolyama – ezekből a mozaikdarabokból áll össze szövevényes közös történetük, a versengések, szerelmek és csalódások története. Fernanda Torres 1965-ben született Rio de Janeiróban, elismert színészházaspár lányaként, s már kamaszkorában szülei pályájára lépett. Hazájában hatalmas népszerűségnek örvend, számtalan tévé- és mozifilmben, valamint rangos színházakban játszik; és többek között húszévesen elnyerte a legjobb színésznő díját a Cannes-i Filmfesztiválon az _Eu Sei Que Vou Te Amar_ című filmben nyújtott alakításáért. 2003 óta ír forgatókönyveket, a _VÉG_ pedig első regénye.

Lucinda Riley - A ​hét nővér
Maia ​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki. 1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét. Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

821070_5
elérhető
3

Jorge Amado - Zsubiabá
Jorge ​Amado (1912-2001), minden idők egyik legnépszerűbb brazil írója Bahia államban született, Bahia városában nőtt fel, majd Rióban jogi tanulmányokat végzett. Tizenkilenc éves volt, amikor az első regényét megírta, aztán szinte évenként jelentkezett új művel. Írásai rendre művészeti és politikai botrányt kavartak: Amado pornográf írónak és forradalmárnak számított, a harmincas évek közepén többször le is tartóztatták, majd hosszabb-rövidebb időkre száműzetésbe kényszerítették. Hazatérése után az akadémia tagjává és az írószövetség elnökévé választották. Műveit negyvennyolc nyelvre fordították le, rangos irodalmi díjakkal jutalmazták, és filmforgatókönyvek, színházi adaptációk készültek belőlük. A szülőföld, Bahia, ez a tarka metropolis szinte egész életművében ott kavarog kétes sikátoraival, lebujaival, kikötőjével, csavargóhadával, szépasszonyaival, utcalányaival. Az 1935-ben megjelent Zsubiabá már teljes pompájában ábrázolja ezt a színteret: megelevenedik a holdfényes bahiai kikötő, a matrózkocsma, a délszaki utca, a nyomorúságában is erőteljes, sőt többnyire derűs néger, fehér, mulatt szegény ember, a hitlerizmus eljövendő győzelmében bízó, szoknyavadász német gyáros, és óhatatlanul rabul ejt bennünket a vidék dohányültetvényeinek sivárságában is tömény vitalitása, Zsubiabá - a bahiai varázsló - tudománya, az afrikai vallási szertartások rejtelmes hangulata. António Balduíno, a regény fekete hőse ebbe az Amado által újjáteremtett mitológiába születik bele, itt tanul meg életben maradni, csavarogni, dolgozni, szeretni - és végül egy sztrájk iskolájában érettségi vizsgát tenni.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Ian McDonald - Brasyl
Sao ​Paolo, 2032.: A megszámlálhatatlan milliók, a lélegzetelállító gazdagság és az életet elszívó nyomor városa. Egy város, amire az örökké éber angyalok vigyáznak, figyelik minden mozdulatodat, a pénzed áramlását. Egy város, ahol egy tolvaj csapdába és szerelembe eshet az illegális kvantumszámítások zavarba ejtő világában. Edson Jesus Oliveira de Freitas városa... Rio de Janeiro, 2006.: A foci és a capoeristák városa, ahol Jézus széttárt karral figyel. Marcelina Hoffman városa: egy város, ami reality TV-n él. Ezen a helyen egy becsvágyó TV producer miközben megtalálja a következő nagy dobást, elveszítheti az életét és a lelkét. Brazília, 1732.: Az Amazonas medencéje, a Rio Negro és Rio Branco közös medrének vidéke. Egy édeni szépségű táj, az arany és a borzalmas halál földje, ahol índio-k és rabszolgák vesznek körbe. Az őrület és a vallás birodalma, ahol a valóság töréspontra érkezik. Luis Quinn atya és dr. Robert François St. Honoré Falcon közös sorsának vidéke.

Sting - Jean-Pierre Dutilleux - Sting ​Amazóniában
Több ​millió rajongó ismeri a dalait és a lemezeit. De Sting, az angol popbálvány, a Police együttes egykori vezetője több, mint korunk egyik legnépszerűbb rockzenésze. Amióta Sting 1987-ben először látogatott meg az Amazonas-vidéken egy indián falut, és ott barátságot kötött Raonival, a törzsfőnökkel, amióta a helyszínen tapasztalta, milyen rendszeres alapossággal irtják a trópusi erdőket, és milyen gátlástalanul áldozzák fel e természeti kincset a gazdasági érdekek miatt, azóta szenvedélyesen elkötelezte magát a dél-amerikai őserdő megmentése mellett. Jean-Pierre Dutilleux-vel, a neves francia fényképésszel együtt írták ezt a könyvet, amelyben nem csupán személyes élményeiket osztják meg az olvasóval, nem csupán elmesélik az esőerdővel és annak lakóival történt találkozásaikat, hanem megkísérlik felmutatni a trópusi esőerdő megmentésének lehetséges módjait. A harc az esőerdőért tehát éppen úgy egy elkötelezett popénekes személyes dokumentuma, mint a világunk "zöld tündérjének" megmentésére szólító, felrázó kiáltvány.

Jorge Amado - Holt ​tenger / Az éjszaka pásztorai
A ​kötet két regényt tartalmaz. A Holt tenger története Bahiaban, az író kedves városában játszódik. Szereplői tengerészek, hajósmesterek, négerek, félvérek, csavargók, örömlányok. Főhőse Guma, a fiatal tengerész, aki tíz éves kora óta járja bárkájával a háborgó tenger vizeit. Felesége, a szép Lívia minden áldott nap aggódva várja, hogy hazaérkezzék istenkísértő útjáról. Guma erős, bátor, nagyszerű hajós, mégis beteljesedik végzete: Jemanzsá, a tengerek és bárkák úrnője, akit Zsanainának is neveznek, magával viszi távoli birodalmába. A másik regény, Az éjszaka pásztorai ugyancsak Bahiaban játszódik. Az író három jellemző epizódot beszél el a kikötőváros lumpenproletárjainak életéből. Az első történet Bahia legismertebb nőhódítójának és hamiskártyásának, Martin káplárnak házasságáról, a második a néger Massu fiának furcsa keresztelőjéről, a harmadik a bahiai szegények viskóvárosának felépítéséről szól. A sodró lendületű kópé-történetek nagyerejű társadalmi mondanivalót hordoznak. Az író úgy szórakoztatja olvasóit, hogy közben szuggesztív erővel felidézi a szegényeket felszabadító "szükséges csoda" törvényszerű eljövetelét.

Molnár Gábor - A ​csendes halál démona
Amazónia ​kétszáz esztendő előtti vadonbéli világa elevenedik meg ebben a regényben. A korabeli eseményeket felidéző történetben - az írói szabadság jogán - számos indián törzs szokásait együvé tömörítettem, s a régmúlt ködébe vesző, sok vonásában máig ismeretlen világot az írói képzelet segítségével elevenítettem fel" - írja regénye előszavában Molnár Gábor, aki dél-amerikai gyűjtőútjairól, vadászexpedícióiról beszámoló könyvei után most kalandokban bővelkedő, izgalmas indiánregényt írt, felhasználva benne az indiánokról és Amazóniáról szerzett személyes tapasztalatait, ismereteit is. Az őserdő mélyén, patak menti településükön ellenséges indián törzs támadja meg a férfiavatást ünneplő maku törzset: a férfiakat csaknem kivétel nélkül elpusztítják, az asszonyokat, gyerekeket elhurcolják. Néhány életben maradt fiatal harcos vérükkel, Uaupéssel elpusztítja a támadókat, kiszabadítja a foglyokat. Uaupés hűséges asszonyával, Arával hosszú útra indul, hogy távoli tájakat, törzseket megismerve tapasztalatokat gyűjtsenek, melyeket majd a törzs felvirágoztatására használhatnak fel. Kilenc hónaoikig tartó útjuk során - őserdőben és folyókon - lélegzetelállító kalandok részesei: ellenséges törzsekkel találkoznak, életveszélyes vadászatokon vesznek részt, s néhány napig egy emberevő törzs vendégei. Az izgalmas történet elmesélése során varázslatosan szép tájleírásokkal, színpompás indián ünnepségek megelevenítésével örvendezteti meg olvasóit Molnár Gábor.

Molnár Gábor - Kalandok ​a brazíliai őserdőben
Molnár ​Gábor 1908-ban született Budapesten. Pápán mezőgazdasági képesítést szerzett, s néhány évig ezen a munkaterületen is dolgozott. 1930-ban a Nemzeti Múzeum erkölcsileg támogatott expedíciójával Brazíliába utazott, s amikor társai betegség miatt visszatérésre kényszerültek, ő egyedül vállalta a munka folytatását. Gyűjtéseiből sokat hazaküldött, közben az őserdőben elejtett vadak bőrének értékesítéséből, mérges kígyók eladásából tartotta fenn magát, majd fazendafőnöki munkát vállalt. 1932-ben - robbanás következtében - mindkét szemére megvakult. Hazajövetele után - 1933-tól kezdve haláláig, 1980-ig - gazdag tapasztalatait érzékletes útleírásokban és regényekben dolgozta fel. Legfontosabb művei: Kalandok a brazíliai őserdőben (1940), Az óriáskígyók földjén (1955), Jaguárországban (1960), Pálmakunyhó az őserdőben (1963), Ahol az ösvény véget ér (1964), Egymillió hős országa (1966), Holdárnyékban az őserdő (1967), A dzsungel doktora (1967), Horgászom az Amazonason (1968), Bíborviskó (1969), Molnár Gábor, Hegyi Margit: Négy hágó sziklavadonában (1970), Gyémántmosók (1972), Makk és jaguár (1972), Éjbe zuhant évek (1973), Én kedves Amazóniám (1975), A csendes halál démona (1977), A Bakonytól Amazóniáig (1978). Molnár Gábor első, nagy sikerű útleírását tartja kezében az olvasó. Az 1940-ben megjelent, azóta több kiadást megért műben arról a fiatalemberről ír, ötven évvel ezelőtti önmagáról, aki 1930-ban végre beteljesültnek érezheti gyermekkori álmait: két társával elindul az ősvadonba. S a kezdeti nehézségek nem tántorítják el tervétől. Ismerkedés is ez az utazás a fiatal vadász és utazó számára. Az őserdő teljes gazdagsága tárul ki előtte, napjai tele vannak életveszélyes kalandokkal: krokodilok, mérges kígyók, a vadon világának sok ragadozója kerül útjába - izgalmas, érdekfeszítő találkozások ezek -, s ő halált megvető bátorsággal győzi le ellenfeleit, megöli őket, vagy élve fogja el, hogy gyarapítsa egyre gazdagodó gyűjteményét. Szépségekkel, izgalmakkal teli, kalandos utazásáról élvezetesen, szórakoztatóan számol be a lélegzetelállító fordulatokban bővelkedő útleírásban.

Molnár Gábor - A ​Bakonytól Amazóniáig
Gyermek- ​és ijfúkorának emlékeit idézi fel új regényében Molnár Gábor. Főként azokat az élményeket, melyek kifejlesztették és megerősítették benne a természet szeretetét, az utazást, az idegen földrészek, egzotikus tájak utáni vágyakozást. Városi gyerek létére megadatott neki az a lehetőség, hogy nagyszüleinél, a bakonyi nyaralások idején közelebbről is megismerkedjék a természettel. Barangolások az erdőben, a hegyekben, az erdei patakok és vízmosások környékén, gombaszedés, növénygyűjtés és izgalmas vadászatok között telnek el vakációi. Pajtásai mellett bányász nagyapja is avatott kalauza ebben a vilában. Ő ismerteti meg az erdők titkaival, a növények és állatok életével; olyan tudnivalókkal, amelyek felnőtt korában - az őserdei életében - is hasznára válnak majd. A budapesti és a bakonyi élmények nem mindig vidám élményeit: tizenkét éves, amikor a Gyermekvédő Liga jóvoltából vendéggyerek egy kis svájci faluban. Az önéletrajzi regény második részében a pápai Mezőgazdasági Akadémián eltöltött évekről, azokról a hónapokról számol be, amikor mezőgazdasági gyakornokként dolgozott két dunántúli nagybirtokon.

Molnár Gábor - Az ​óriáskígyók földjén
Molnár ​Gábor egyik legnépszerűbb, legizgalmasabb útleírása. Észak-Brazíliában, a Jatapu folyó mellékét járja be a szerző hűséges és tapasztalt vadásztársaival, Abilióval, Juannal és Klementinóval. Ezernyi érdekességet, de legalább annyi veszélyt rejt a folyó, a folyóparti mocsárvilág és a dzsungel, mely érzékletes, érdekfeszítő leírásokban elevenedik meg a regény lapjain. Miközben az életveszélyes kalandoktól sem félve jaguárra, óriáskígyóra, kajmánokra vadásznak hőseink, a szerző arról is beszámol, hogy tudóshoz méltó szenvedéllyel és érdeklődéssel gyűjti össze a dzsungel gazdag, színpompás növény- és állatvilgának egy-egy érdekes példányát, egzotikus virágokkal, különös lepkékkel és bogarakkal gazdagítva gyűjteményét. A meglepő, fordulatos kalandokban bővelkedő élménybeszámolóban az őserdőben élő emberek történelméről, hétköznapi életéről is olvashatunk: a fehér telepesek - festőművész, fogorvos, gazdag, önző kereskedő - és az őslakosok közötti kapcsolatról szóló humoros vagy szomorú történetek kapcsán.

Tigrisn%c5%91
elérhető
1

Jennifer Blake - Tigrisnő
A ​nagyapja hajózási vállalatánálelnök-vezérigazgatóként dolgozó Jessica Meredithnek szembe kell néznie Rafael Castelar, a hajózási iparmágnás könyörtelen üzleti ajánlatával. Találkozásuk azonban nem úgy sikerül, ahogy várják. Nem sokkal később Jessica részt vesz egy elegáns partin a karnevál idején, ami az éj leple alatt vad orgiába torkollik. Szerencsére a lányt megmenti egy vonzó, álarcos idegen, aki ölelésével megnyugtatja, majd a gyönyörök felé repíti. A csábító érzékiség hálójában vergődve, valamint a családja és riválisa állandó támadásaitól tartva Jessica nem tehet egyebet, mint hogy erőt vesz magán és karmait megélesítve harcba indul... még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy annak a férfinak a karjaiba kell vetnie magát, aki elszántan harcol a lány családjának birodalmáért és a nőért, aki mindezt birtokolja...

Jorge Amado - Flor ​asszony két férje
A ​komoly, tisztességes, ámde tüzesvérű Flor asszonynak két férje van. S míg szombat délutánonként az egyik, a polgári jámborság megtestesítője illedelmesen fagottozik, Flor eszeveszett lázban szerelmeskedik a másikkal, a kedves szoknyavadásszal, a szenvedélyes szerencsejátékossal, az elbűvölő csirkefogóval... Vagyis a kísértetével... Mert a sors úgy akarta, hogy az egyik házasságában Flor az igazi szerelemmel ismerkedjen meg, amilyennek a lányok álmodják, a másikban meg a renddel, az állandósággal, a nyugalommal, amilyennek a riadt anyák álmodják a házasságot lányaiknak... És amíg pellengérre kerül a kis- és nagypolgári képmutatás, a bölcs és derűs, fölényes és gúnyos Amado összekacsint olvasóival szereplőinek feje fölött: lám, ilyen az élet, ilyen csupa láng szenvedély, ilyen szomorú és nevetni való, ilyen kisszerű és ismételhetetlenül egyetlenegy.

Arne Falk-Ronne - Dr. ​Csörgőkígyó
Tizenkét ​évvel ezelőtt a Bolívia és Paraguay közötti úttalan bozót- és őserdőrengetegben egyszerre csak megéreztem, hogy a bosszantó trópusi vendég, a malária hamarosan tiszteletét teszi nálam. Lenyeltem fél tucat Resochin-tablettát, bekászálódtam a moszkitóháló alá, hogy ott böjtöljem ki az elkerülhetetlen lázrohamot, s azután az egész létezést valószerűtlenné tevő, levegős kábulatban zuhantam. S a svábbogarak hatalmassá tágult pontonként feketéllettek a hálóm külső oldalán. Patkányok rohangásztak a kőpadlón, s kunyhóm falának ajtóul szolgáló nyílásából mintha egy szőke óriás bicegett volna mankón az ágyam felé. Az idegen dánul beszélt hozzám. Vagy lázas látomás volt mindez? Korántsem. Bjarne Berbommal, az indiánok közt élő, dr. Csörgőkígyó néven ismert dán orvosságos emberrel találkoztam. Együttlétünk nem tartott sokáig, mindössze pár óra hosszat, ám a következő esztendőben visszatértem Paraguayba, és megkerestem Bjarnét a dzsungelben, 1974-1975-ben pedig ő jött néhány hónapra Dániába, s próbálta - eredménytelenül - megtalálni helyét egy komputer irányította társadalomban. 1975 nyarán hazakísértem Dél-Amerika őserdeibe, indián barátaihoz. Útközben mesélte el élete történetét, ennek fő vázát nyújtom most át az olvasónak. Valaki egy alkalommal azt mondta Bjarnénak, hogy azon kevesek közé tartozik, akik egyszer megmerítették kanalukat a kaland csajkájában... s ezért aztán már soha többé nem bírják abbahagyni a kanalazást. Hogy ez valóban így van-e, megítélhetik a következő oldalak alapján.

Heinz G. Konsalik - Az ​őserdő istennője
"A ​csónakban ülő férfiak énekelni kezdtek. Vad daluk érdekes torokhangon, feszes ritmusban csendült fel. Erőteljes mozdulatokkal a partra taszították a csónakot. Gloriát ismét a vállukra emelték és a levegőben magasra tartva, mintha csak áldozati kelyhet vinnének, cipelték az enyhén emelkedő partoldalon a falu felé. A Nap! A Nap! A Nap! A lány megmerevedett és igyekezett meg sem moccanni. Lenyűgöző pillanat volt, amint a tíz meztelen, apró, rézbőrű férfi ünnepélyesen vonult, magasra nyújtott karjukon a folyón odaszállított fehér istennőt cipelve. A lány aranyhaját szellő lengette, legyezőként terült szét a vállán, és olyan volt, mint egy napsugárból szőtt, lobogó fátyol. A ximbúk törzsének tagjai imádkozva tárták szét karjukat..." Ha valakinek hosszú szőke haja van, az még se nem erény, se nem bűn. Ha valaki szerencsésen túlél egy légikatasztrófát az Amazonas-vidéki dzsungel fölött, az elmondhatja magáról, hogy az istenek kegyeltje. De ha valaki a fenti két feltételnek egyszerre felel meg - sokkal nagyobb bajba kerülhet, mint valaha gondolta volna.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Paulo Coelho - Az ​accrai kézirat
1099. ​július 14. Jeruzsálem a keresztesek támadására készült, amikor egy görög férfi, akit Koptnak hívtak, összegyűjtötte a város lakóit egy térre. A tömegben keresztények, moszlimok és zsidók lesték a Kopt szavait, melyektől azt várták, hogy felkészíthetik őket az elkerülhetetlen harcra. De a Kopt, az idős bölcs nem a harcról beszélt, hanem a mindennapok nehézségeiben rejtőző tudásra irányította figyelmüket. Míg az ellenség a falak alatt gyülekezett, az emberek a valódi ellenségről, a veszteségről és a magányról kérdezték. A Kopt pedig megosztotta velük tudását a harcról, a változásról, a bölcsességről, a félelemről, a szépségről, a szerelemről és a hűségről. Szavaiból egy évezreddel később is ugyanolyan tisztán árad a tudás és a bölcsesség.

Mário de Andrade - Makunaíma
Szokatlan ​művet kap kezébe a magyar olvasó, egy színes, csodákkal teli, egzotikus mesét, melynek hőse, Makunaíma, a tapanyumas-indiánok utolsó sarja vándorútra indul a brazil őserdőből, hogy megkeresse elveszett talizmánját. Szertelen jókedve, csillapíthatatlan szerelmi étvágya furcsábbnál furcsább kalandokba sodorja az út során, míg végül eljut Sao Paulo kőrengetegébe, a Gépek városába, ahol Esunak, a négerek ördögének túlvilágról érkező segítségével legyőzi Venceslau Pietro Pietrát, a venezuelai óriást. A modern mese, mely Brazíliát, ezt a földrésznyi országot varázsolja elénk, egy francia példákon nevelkedett szürrealista költő boldog hazatalálása szülőföldjének "bennszülött" kultúrájába, az indián mítoszok fantasztikus világába. Ebben a világban minden megtörténhet: nincs, ami gátat vetne a trópusi növényzet bujaságával tenyésző fantáziának.

Fernando Morais - A ​Mágus
A ​neves életrajzíró 2007 elején megkapta egy szinte szekrény méretű fekete láda kulcsát. A láda Coelho csaknem 6 évtizedet felölelő levelezéseit, naplókat, videószalagokat, fotókat és jegyzeteket tartalmazott. Coelho teljesen megbízott az életrajzíróban. Az életrajzíró pedig úgy meséli el a világhírű író élettörténetét, ahogyan azt a források elmondják - szépítés nélkül. A Mágus Brazílián kívül több mint harminc országban jelenik meg egy időben.

Francisco Marins - Az ​aranybányák titka
Merre ​vannak a teméntelen aranykincset rejtő Golgota Sziklák? Hova tűnt el a derék Juvenal bácsi? Barátságos vagy ellenséges indiánokkal találkoznak a vadon mélyébe utazók? Vajon kiállja-e a kis Pixuira a főnökké avatás nehéz próbáit? Egyik kérdés a másiknak adja át helyét, ebben a mindvégig izgalmas, fordulatos regényben. Szerzője Francisco Marins, a mai Brazília ismert írója, aki Brazília száz -kétszáz évvel ezelőtti "hősi" korszakának állít emléket: az aranyláznak, a belső vadonság veszéllyel teli felkutatásának, és ami ezzel együtt jár: belső Brazília lassú, szinte akaratlan felfedezésének. Az eredeti háromkötetes ifjúsági regénynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó.

Jorge Amado - Az ​éjszaka pásztorai
Martim ​káplár csodaszép idegen asszonyt hoz a házhoz, s ezzel furcsa bonyodalmak kezdődnek Salvador de Bahia külvárosában. A kívánatos Marialva tüzes tekintete mély sebeket éget a férfiszívekbe, de különösen a Potyavásár nevezetes kikiáltójának, Pintyőkének a lelkivilágát zavarja meg. Ám az igaz barátság állja a sarat és diadalmaskodik az asszonyi praktikákon. A házasság gyönyöreiből, de leginkább gyümölcseiből a Néger Massunak is kijut a része. Keresztapa kellene a kisfiának, de annyi a barátja, hogy képtelen választani közülük. A földöntúli hatalmak azonban segítségére sietnek, s így lesz Massu az egyik néger isten keresztkomája. Nem kevésbé kalandos história bonyolódik a Macskanyúzó domb körül. A deszkaviskók lakói komoly háborúságba keverednek a telejtulajdonossal, s ily módon a rendőrséggel is. A magas politikai körökben a szónoki emelvényeken dúl a harc: a nép igaz és kevésbé igaz barátainak fondorlatos ügyeskedésével mégiscsak kelepcébe szorítják a "tisztakezű" rendőrfőnököt. Bahiában végre megnyugosznak a kedélyek, hiszen most már - hála a rendőrök fegyverének - vadonatúj istenkéjük, Kergekakas Jesuino szelleme vigyáz kedves komáira. Amado új regényében – nagyszerű életművéből is kimagasló alkotásában – kedves humorral és megható szeretettel megrajzolt népi alakok, modern kópéfigurák mulatságos kalandjai elevenednek meg; a megindító és derűs történetekben pellengérre kerül a képmutatás, az álszent szemforgatás, a politikai intrika, a nyerészkedők kapzsisága – a szegényember megannyi élősdije.

R. Kelényi Angelika - Rejtélyes ​Rio
Caroline ​jóképű és rátarti főnöke ezúttal nem kevesebbet vár el a bloggerből lett nyomozótól, mint hogy találja meg a legrövidebb utat a mennyországba... persze anélkül, hogy elhalálozna. A gazdag francia és brit turisták csinos kis összegeket hajlandók áldozni Brazília legnépszerűbb gurujának, akitől testben és lélekben is megfiatalodva térnek haza, de egyre furcsábban viselkednek, mintha agymosáson estek volna át. Persze akad olyan is, akinek a megváltó szeánsz az egzotikus dzsungelben nemcsak a vagyonába, de az életébe is kerül... Carót is elküldi a főnöke, hogy egy ütős riporttal buktassa le a szélhámos gurut, mire a fekete mágus sötéten villogó tekintete megakad a csinos lányon, aki, ha nem vigyáz, hamar a hetedik mennyországban találja magát. R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt írónő új regényfolyamában a Caroline Wood-sorozatban a nagy sikerű Barcelona, Barcelona és folytatása, a Róma, Róma regényekből megismert lány krimibe illő, de a romantikát sem nélkülöző kalandjait olvashatjuk. Caro újságíróként ered a rejtélyek nyomába, de gyakran a bűntényeknél is nagyobb veszély leselkedik rá: a szerelem.

Raduan Nassar - Egy ​pohár harag
Raduan ​Nassar kisregénye hét fejezetből áll. Hét izzó, feszültséggel, fojtott erőszakkal és erotikával telített mondatból. A két szereplő - a visszavonultan élő gazdálkodó és újságíró barátnője - olykor belső monológba csapó párbeszédében nem csupán férfi és nő vív csatát, hanem a vidék és a város, a nyers őszinteség és a narcisztikus pózolás is. A regényben két világ, két elfogult szemléletmód ütközik meg, miközben bepillantást nyerünk Brazília társadalmának hatalmas ellentmondásaiba. Értelem és érzelem, szenvedély és pusztító düh, maró gúny és kavargó indulatok örvénylenek ebben a kaotikusan lüktető, mégis tagolt prózai költeményben, amilyet csak a világirodalom nagyjai képesek alkotni. Raduan Nassar (1935) a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel (Egy pohár harag, Kőbe vésve) lepte meg a világot.

Kollekciók