Ajax-loader

'külpolitika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vígh Károly - Bajcsy-Zsilinszky ​Endre külpolitikai nézeteinek alakulása
A ​magyar marxista történetírás - főleg a hatvanas évek óta - mind nagyobb figyelmet szentel az ellenforradalmi negyedszázad külpolitikájának, és forráskiadványok egész sora mellett számos jelentős monografikus feldolgozás is foglalkozik a magyar külpolitika alakulásával. Ezek a kiadványok túlnyomó részben a magyar kormánykörök állásfoglalásait és döntéseit tartalmazzák. De a történelem számára nem érdektelen a kormányokkal szembenálló, ellenzéki pártok és személyiségek külpolitikai nézeteinek vizsgálata. A korszak legjelentősebb ellenzéki politikusa Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Történetpolitikai tanulmányait, memorandumait, parlamenti beszédeit, szerteágazó publicisztikai munkásságát, levelezését elemezve a szerző leszögezi, hogy Bajcsy-Zsilinszky szava, különösen a második világháború időszakában, amikor a legnagyobb ellenzéki párt, a független Kisgazda Párt külpolitikai vezérszónoka volt, messze a határokon túlra is elhangzott. Vígh Károly 1918-ban született Losoncon. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, Szekfű Gyula tanítványa volt. Doktori értekezése: A 19. század szlovák hírlaptörténete. 1942-ben a Történettudományi Intézetbe került, ahol 1950-ig előbb szlovák referens, majd a keleti osztály vezetője, 1949-ben az újjáalakuló Magyar Történelmi Társulat főtitkárává választja. 1950-től 1957-ig levéltári területen dolgozik, előbb az Országos Levéltár külügyi levéltárának referense, majd a Pest- és Nógrád Megyei Levéltár vezetője. 1958-tól 1963-ig az Országgyűlési Könyvtári tudományos főmunkatársa. Kezdettől fogva elnöke a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának és az Országos Történelmi Választmány elnökségi tagja. Tudományos érdeklődése kezdetben a szlovák nemzetiségi kérdés, majd a helytörténet irányába fordul. 1964 óta főleg Bajcsy-Zsilinszky Endre alakjával foglalkozik.

Kincses László - Diplomáciatörténet
A ​kiadvány az egyetemes állam- és jogtörténet keretébe illesztve áttekintést nyújt a diplomácia történetének legfontosabb eseményeiről az ókortól napjainkig. A történelmi elemek mellett a szerző gondot fordított arra is, hogy a diplomácia nemzetközi jogi alapjairól, a diplomácia intézményeinek kialakulásáról is megfelelő ismereteket nyújtson, így a történeti anyag egyben a külpolitika végrehajtásában elsődleges szerepet játszó diplomácia jogi hátterét is kifejti. A kiadvány a diplomácia élő intézményeit, legújabb fejleményeit is érinti, így az Európai Unió keretein belül folyó, többoldalú diplomáciát is. Az egyetemes jog- és intézménytörténet mellett megfelelő terjedelemben foglalkozik a magyar diplomácia múltjával és más, mind két-, mind pedig többoldalú keretekbe kifejtett tevékenységével. A szerző jogász, nyugalmazott nagykövet és hamincöt évet töltött el a magyar diplomácia szolgálatában. Könyve széles körű hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodik.

Andorka Rudolf - A ​madridi követségtől Mauthausenig
Egy ​korszakot jellemezni, tükröt tartani a kortársak elé, utólag magyarázatot adni a következő nemzedéknek, ki tagadná, hogy a legnehezebb feladatok közé tartozik. Mégis megkísérelhető, de azt is kockáztatjuk, hogy felemásan sikerül a jellemzés, torzít a tükör, sommás lesz az indoklás. Ez a naplótöredék, amelyet az olvasó most a kezébe vesz, a magyar nép huszadik századi történetének legkritikusabb éveiben íródott. Sajnos, csak töredék. Két füzet maradt meg számunkra, az 1938. november 19-től 1939. december 31-ig és az 1941. november 16-tól 1943. április 17-ig terjedő időszak feljegyzéseivel. A napló, amit egy személy az események frissességében feljegyez a maga emlékezetének, az utódok figyelmeztetésére, szubjektivitástól egyáltalán nem mentes, de kizárja az utólagos szépítések, formálások lehetőségét. A korszak önmaga krónikása, dr. Andorka Rudolf, 1939 májusáig a vezérkari főnöksége 2. (kémelhárítással is foglalkozó) osztályának vezetője, majd Horthy első madridi követe Franco mellett és végül a politikától hivatalosan "visszavonultan" élő nyugalmazott tábornoki követ. 1944. március 19-e után a mauthauseni koncentrációs tábor foglya. Nem érdektelen szemtanú és szemlélő, és bár mindaz, amiről szól; az 1938. őszi kárpátukrán akció, a hitleri Németországtól megcsömörlő, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatot igénylő uralkodó réteg önellentmondásokkal terhes és eleve kudarcra ítélt útkeresései nem ismeretlenek történészeink, sőt, a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor előtt sem, mégis számtalan új momentumot tárnak fel a naplórészletek az eseményekről úgy, hogy közben képet kapunk egy érdekes egyéniségről is.

Misur György - Szarvasról ​Rómába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Gyula - Magyarország ​külpolitikája
Juhász ​Gyula művének harmadik, átdolgozott kiadása jelenik meg ezúttal a "Magyarország külpolitikája" sorozat 2. köteteként. A nagy sikerű, Akadémiai Díjjal kitüntetett, angolul is megjelent munka egységes áttekintést ad Magyarország nemzetközi helyzetéről és külpolitikájáról 1919-től 1945-ig. Tartalmazza a szerző újabb , az angol, az amerikai és a német levéltárakban végzett kutatásainak eredményeit. Különösen sok új adattal gazdagodtak a müncheni döntés előzményeivel, az 1943-1944-es magyar béketapogatózásokkal, valamint az 1944-es fegyverszüneti kísérlettel foglalkozó részei a könyvnek, s új megvilágításba helyezzük ezeket a témákat. Új vonása a kötetnek, hogy bemutatja a szerző eszmetörténeti írásai alapján: miként ítélte meg közvéleményünk Magyarország nemzetközi helyzetét a háború alatt és hogyan viszonyult a valósághoz. Juhász Gyula műve a korszakot bemutató nélkülözhetetlen kézikönyv - amely névmutatóval is bővült -, s egyben olyan izgalmas olvasmány is, amely a történelmi igazság minél teljesebb feltárása, a sokoldalú, árnyalt ábrázolásra törekszik. A könyvet szakemberek, diákok és érdeklődő olvasók egyaránt haszonnal forgathatják.

V. M. Berezskov - Teherántól ​Potsdamig
Az ​olvasó régóta ismeri és kedveli Berezskov könyveit. Ez a kötete – amit most a történelem iránt érdeklődők figyelmébe ajánlunk – a második világháború 1943-tól 1945-ig terjedő időszakáról szól, amikor a szerző a teheráni konferencia befejezése után a Külügyi Népbiztosság munkatársaként az amerikai referaturán dolgozott. Teherán után folytak a jaltai, majd a potsdami konferencia előkészületei. Gyakoriak voltak a külföldi nagykövetek vagy más magas rangú személyek látogatásai, amelyeken Berezskov a szovjet kormányfő és a külügyminiszter tolmácsaként működött. A szerző ebben a szolgálatban rendkívül értékes megfigyelést gyűjtött és sokféle információval szolgál. Máig hatóan izgalmas könyvben a lengyel kérdés tárgyalásainak ismertetése. A szovjet kormányfő többször kifejtette, hogy Lengyelország kérdése nemcsak becsületbeli ügy, hanem biztonsági kérdés is. "Nemcsak arról van szó – mondta a szovjet kormányfő –, hogy Lengyelország határos országunkkal. A történelem folyamán Lengyelország mindig olyan korridor volt, amelyen az Oroszországra támadó ellenség átvonul."

Wil
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​Wilhelmstrasse és Magyarország
Noha ​történettudományunk a magyar-német kapcsolatok 1933-1938 közötti alakulásának fő irányát, menetét lényegében véve már tisztázta, a Wilhelmstrasse, azaz a német Külügyminisztérium e kötetben publikált iratai is igazolják eddigi megállapításainkat, elmélyítik ismereteinket és sok olyan részletet megvilágítanak, sok olyan új adattal szolgálnak, melyek nélkülözhetetlenek e végzetes következményeket magában rejtő periódus helyes megítéléséhez.

Francis Fukuyama - Amerika ​válaszúton
Ez ​a könyv az al-Kaida 2001. szeptember 11-ei támadása óta folytatott amerikai külpolitikával foglalkozik. Számomra személyes fontosságú ez a téma. Minthogy hosszú ideje neokonzervatívnak tartom magam, úgy gondoltam, azonos világnézetet vallok sok más neokonzervatívval, köztük azon barátaimmal és ismerőseimmel, akik George W. Bush adminisztrációjában teljesítenek szolgálatot. Arra a következtetésre jutottam azonban, hogy a neokonzervativizmus politikai szimbólumként és gondolatkörként egyaránt olyasvalamivé fejlődött, amit nem tudok többé támogatni. Ez a könyv a neokonzervatív örökség megvilágítását kísérli meg. Megpróbálom benne kifejteni, hogy nézetem szerint hol tévesztett utat a Bush-kormányzat, és igyekszem alternatívát körvonalazni az Egyesült Államok számára a világ többi részével fenntartott kapcsolataiban.

Yossef Bodansky - Békecsapda
Az ​Egyesült Államokban 2002-ben jelent meg a hazájában elismert Közel-Kelet-szakértő kötete, melyben az arab-izraeli konfliktus okait, illetve a térség geopolitikai helyzetének az utóbbi szűk két évtizedben történt változásait kívánja feltárni és elemezni.

Mark Hollingsworth - Szaúdi ​Babilon
Amikor ​2000 decemberében Sandy Mitchellt letartóztatták Szaúd-Arábiában amiatt, hogy állítólag közreműködött két bombamerényletben, azt gondolta, hogy csak félreértés történt, és hamarosan szabadon fogják engedni. De nem így történt. Közel három évet töltött börtönben, ahol sorozatosan megkínozták, mielőtt arra kényszerítették, hogy aláírjon egy vallomást és beismerje bűnét a szaúdi televízióban. Bebörtönzése alatt a szaúdi hatóságok végig tudták, hogy a támadásokat az al-Kaida emberei követték el. Mégis fogva tartották Mitchellt, és egy évig még azt sem engedték meg neki, hogy kapcsolatba lépjen egy ügyvéddel. Mire erre sor került, Mitchellt már halálra ítélték, végül azonban szabadlábra helyezték, mielőtt a büntetést végrehajtották volna. A Szaúdi Babilon az igazságszolgáltatással való megdöbbentő visszaélések története. Mindemellett fényt derít még egy ennél is nyugtalanítóbb igazságra: hogyan hagyta gyakorlatilag cserben Mitchellt a brit kormány azáltal, hogy - gondosan szem előtt tartva Nagy-Britannia sok milliárd dolláros fegyvereladásait Szaúd Arábiának - halogató diplomáciát folytatott a korrupt szaúdi királyi családdal szemben. Ez az átütő erejű beszámoló, amely naplókon, miniszterekkel és hivatalnokokkal való találkozókról szóló jelentéseken alapul, leleplezi azt, hogy a brit kormány miként cselekszik, ha állampolgárai egyikét jogszerűtlenül bebörtönzí és kínvallatás alá veti egy olyan uralkodó rendszer, amellyel az ország üzleti kapcsolatban áll.

Gazdag Ferenc - Az ​Euriópai Unió közös kül- és biztonságpolitikája
Gazdag ​Ferenc Magyarországon elsőként dolgozza fel szisztematikusan az Európai Unió második pillérének, a közös kül- és biztonságpolitikának a történetét, jelenlegi helyzetét és fejlődési irányait. A kismonográfia alapvetően történeti megközelítésű, de kitér az aktuális problémákra: az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyára, a Nyugat-európai Unió beolvasztására az Európai Unióba és a keleti bővítés által felvetett dilemmákra.

Covers_159770
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Kérdőjelek: ​a magyar kormány 1994-1995
1994 ​tavaszán adtuk közre a Kormány a mérlegen 1990-1994 című kötetünket, amelyben a hivatali ideje vége felé közeledő kormány tevékenységének összegző elemzésére tettünk kísérletet. Elemzésünk megjelenése után az előző jobbközép, konzervatív kormánnyal szemben egy szocialista-liberális balközép kormány alakult. Kettős célt tűztünk ki: egyrészt finomítani kell analitikus szemléletünket, azaz kalibrálni bármely kormány elemzésére alkalmazható szempontjainkat, másrészt pedig véleményt kell kialakítani egy hivatali idejét tekintve kezdő kormány működéséről. Ha különböző arányban is, de e két cél közelítése minden fejezetre jellemző e könyvben. Az elkészült írások között van tanulmány, esszé, krónika, résztvevői beszámoló. De nem csak műfaji különbségek vannak az írások között. A fejezetek szerzőinek sokszor eltérő az elméleti álláspontja és gyakorlati következtetése is. A kötet megírása közös erőfeszítés volt, sokat tanultunk egymástól, de senkit sem késztettünk, főleg nem kényszerítettünk álláspontja megváltoztatására. Sokszor mondják, hogy a politikus élete a féligazságok világában telik el, hiszen természetes és szükségszerű pártkötöttségei miatt csak "pártszerű", azaz részleges igazságok kimondására van módja. Ezzel szemben a hivatásszerű értelmiségi munkának az a célja és művelőinek feladata, hogy lehetőleg érdekesen, de mindenekelőtt a részigazságokat is megértve, ám azon túllépve a kép lehető teljességét adja. Erre törekedtünk. Balgaságunk dicsérete az olvasóra tartozik.

Lőrincz Zsuzsa - A ​náci csizma nyomában
A ​könyv olyan dokumentumokból közöl részleteket, melyek az Országos Levéltár állományában találhatók, és Magyarország német megszállást követő történetéhez kapcsolódnak. A politikai, társadalmi, katonai vonatkozásokat tartalmazó iratok sajátos képet rajzolnak a korról.

Hajnal István - A ​Batthyány-kormány külpolitikája
"A ​Batthyány-kormány külpolitikája" Hajnal István (1892-1956), a neves történészprofesszor posztumusz műve. Szerzője elsőként vizsgálta meg levéltári források felhasználásával az 1848-as magyar minisztérium külpolitikai célkitűzéseit. Hajnal István ismertette meg a szakmát és az érdeklődő olvasókat a kormány tavaszi és nyári diplomáciai erőfeszítéseivel, amelyek arra irányultak, hogy megnyerjék az angol kormány támogatását, a Frankfurtban formálódó német egységmozgalom részéről az elismerést és biztosítsák a szeptemberben útnak indított Teleki László hivatalos párizsi fogadtatását. A tömör szövegezésű tanulmány számolt le azzal a korábbi megalapozatlan, de tartós hiedelemmel, hogy az 1848-as külpolitika irányítója - a kormány többségének háta mögött - Kossuth lett volna. A rendelkezésre álló források gondos elemzésével bebizonyította, hogy a Batthyány-kormány diplomáciai törekvései közös elképzelésen alapultak és azokat maga a miniszterelnök irányította. Ezeknek a közös törekvéseknek a lehetőségeit vizsgálta meg Hajnal István, mérlegelve a nagypolitika erőviszonyainak és a szomszéd népekkel való kapcsolat lehetőségeinek hatását a magyar külpolitika elképzeléseire. A három évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmány máig megőrizte újszerűségét, módszerének tanulságot kínáló frissességét. A jelen második kiadáshoz Urbán Aladár, a témakör ismert kutatója írt előszót.

Henry Kissinger - Korszakváltás ​az amerikai külpolitikában?
A ​könyv hét fejezetben kísérli meg felmérni a huszadik századot meghatározó Egyesült Államok befolyását a huszonegyedik századra, a várható konfliktusok megoldására és egy merészen új világrend kialakítására. A szerző megvizsgálja Amerika mai és jövőbeni lehetséges viszonyát Oroszországhoz, Kínához, Európához, a Közel-Kelethez, Afrikához, Latin-Amerikához és Ázsiához. Külön figyelmet szentel a világ nagy kérdéseinek: a globalizációnak, a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának, a szabadkereskedelemnek és bolygónk pusztuló természeti környezetének. Henry Kissinger lenyűgöző és átfogó víziót vázol fel az elkövetkező évtizedek Amerikájának.

Walter Lippmann - Amerika ​válaszuton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry Kissinger - Kínáról
Henry ​Kissinger (1923-) az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt. A huszadik századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója és a hidegháború második szakaszában a kínai-amerikai kapcsolatok fő stratégája volt. "Közel negyven évvel ezelőtt Richard Nixon abban a megtiszteltetésben részesített, hogy elküldött Pekingbe kapcsolatot létesíteni egy Ázsia történelmében központi szerepet játszó állammal, amellyel Amerikának már több mint húz éve nem volt magas szintű érintkezése. [...] Az azóta eltelt időben ötvennél is többször jártam Kínában. Mint olyan sok látogató az évszázadok alatt, én is a kínai nép kitartása, kifinomultsága, családszeretete és kultúrája iránti csodálattal eltöltve jöttem el onnan. Ugyanakkor egész életemben a béke megteremtésének gondolata foglalkoztatott - elsősorban amerikai szempontból. Abban a szerencsében volt részem, hogy vezető tisztviselőként, üzenetek közvetítőjeként és tudósként egyidejűleg ismerhettem meg Kínát mindkét megközelítésből. Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy részben a kínai vezetőkkel való beszélgetéseimre alapozva megmagyarázza azt a szemléletet, ahogy a kínaiak gondolkoznak a béke és a háború, a nemzetközi rend kérdéseiről, valamint ennek viszonyát a pragmatikusabb, esetről esetre haladó amerikai megközelítéshez. A különböző történelmek és kultúrák időnként egymástól eltérő konklúzióra jutnak. Nem mindig értek egyet a kínai látásmóddal, s némely olvasó is bizonyára így lesz ezzel. Szükségünk van azonban a megértésre, mivel Kína kiemelkedő szerepet fog játszani a huszonegyedik században kialakuló világban." Részlet az Előszóból.

Diószegi István - A ​magyar külpolitika útjai
Diószegi ​István történész professzor közel egy évtized kutatói munkájának válogatott cikkeit gyűjtötte össze A magyar külpolitika útjai című művében. A kötetbe felvett tanulmányok elemzik idősebb Andrássy Gyula külügyminiszteri tevékenységét, Bismarck politikáját Magyarországgal kapcsolatban, az 1919. évi párizsi békekonferencia történetét, Tisza István állásfoglalását az első világháborúval kapcsolatban. Olvashatunk a magyar marxista történetírás elvi és módszertani problémáiról, a történetírás és publicisztika feladatairól. A kötetben olvasható tanulmányok Diószegi Istvánt mint nagy forrásanyaggal dolgozó, elemzéseit árnyaltan megfogalmazó és élvezetes stílussal író történettudóst mutatják be.

Ismeretlen szerző - Szovjet ​nagyköveti iratok Magyarországról 1953-1956
Hogyan ​vett részt a szovjet diplomácia magyarországi képviselője az ötvenes évek párton belül folyó hatalmi harcában, mennyire adekvát képet továbbított a magyarországi helyzetről Moszkvába és milyen tanácsokat adott a szovjet külügyi vezetésnek? Kik voltak a budapesti szovjet nagykövetek „informátorai”? Ezekre a kérdésekre próbált választ adni a szovjet külügyminisztérium és az SZKP KB levéltárának ez idáig ismeretlen, titkos anyagait közreadó kötet.

John Stockwell - Angolai ​akció - egy fejezet a CIA történetéből
1976 ​decemberében közöltem főnökömmel a CIA Afrikai Osztályán azt a szándékomat, hogy lemondok. Tizenkét évig voltam operatív tiszt a CIA-nál. Arra biztatott, vegyek ki néhány hónap szabadságot és fontoljam meg a dolgot. Nyíltan hangoztattam ugyan, hogy elhatározásomat nem fogom megmásítani, mégis elfogadtam az ajánlatot. Senkinek sem beszéltem arról a tervemről, hogy könyvet akarok írni.

Ádám Magda - Magyarország ​és a kisantant a harmincas években
A ​magyar és külföldi forrásmunkák gazdag tárházát feldolgozó szerző a nemzetközi szakirodalomban elsőként vizsgálja Magyarország és a kisantant kapcsolatait a második világháború előtt. A könyv a Rajnavidék Németország által történt megszállásából indul ki, ez a történelmi pillanat volt ugyanis a második világháború előtti eseményeknek egyik fordulópontja. Figyelemmel kíséri a mű a pozícióiban meggyengül kisantant államok különböző terveit, amelyek a Magyarországgal kapcsolatos politika újraértékelését és a magyar-kisantant viszony mielőbbi normalizálását célozták. Vázolja a magyar kormányok rezervált magatartása miatt mintegy másfél évig elhúzódó, 1937 elején indult tárgyalásokat, melyeknek jelentősebb állomásai a sinaiai, a genfi és a bledi értekezletek voltak. Tárgyalja a müncheni egyezményt és Csehszlovákia teljes lerohanását, s rávilágít, miért nem sikerült a Duna menti kis államokat a függetlenségüket fenyegető német imperialista veszéllyel szemben összefogni, miért tudta Hitler viszonylag könnyűszerrel realizálni a Drang nach Osten tervet.

Sebők János - A ​harmadik világháború
A ​könyv a ma még sok vonatkozásban ismeretlen, szép, új, globalizációs, elektronikai hálózatokkal mindinkább átszőtt világról szól, amellyel korábban csak a sci-fi vagy a fantasy könyvekben találkozhattunk. Az információs társadalom szédítően gyors fejlődése azonban ebben az esetben is túlszárnyalta a fantáziát, aminek következtében egyes szakértők ma már egy új kiber-háború közeli lehetőségét sem tartják elképzelhetetlennek. Kérdés, hogy ez a horrorvízió csak egy új mítosz vagy már a realitás? A könyv a virtuális valóságban bekövetkezett fejlemények bemutatásával erre az alapkérdésre keresi a választ.

Ágh Attila - Magyarország ​az Európai Unióban
Ez ​a könyv az európaizálás folyamatát az új közép-európai EU-tagok nézőpontjából vizsgálja. Az az "európai tükör", amit az EU-ban elénk tartanak, rendszerint csupán az EU nézőpontját képviseli, és nem különösebben jellemzi az empátia, az új tagországok sajátos problémái iránti megértés. Éppen ellenkezőleg, az EU hivatalos dokumentumai többnyire elég egyoldalúan csak azt mutatják be, hogy hol hibáztak az új tagországok, mikor és mennyiben nem teljesítették az elvárásokat. Kétségtelen, hogy ezek a kritikai megjegyzések általában jogosak, de csak ritkán térnek ki annak bemutatására, hogy maga az EU mikor és mennyiben járt el helyesen és gondosan a csatlakozás előkészítésében és később, az új tagállamok integrálásában. A keleti kibővítést tárgyaló szokványos EU-szakirodalom pedig óriási fölényben van az új tagországok EU-szakirodalmával szemben, így a távolságtartó megállapításai örök igazságnak tűnnek, pedig az EU bővítési gyakorlatának jellemzésében gyakran nem felelnek meg a kritikai elemzés követelményeinek.

Peter Bols - A ​szálak Washingtonba vezetnek
Puskalövések ​ropognak, golyók fütyülnek - egy férfi menekül... S a szuronyok hegyén újabb szereplő lép a színre: államcsíny történt. Volt, ahol így zajlott le, volt, ahol másképpen. Irán és Guatemala, Kuba és Indonézia, Egyiptom, Dominika és Vietnam - hét ország sorsdöntő eseményei elevenednek meg e könyv lapjain. Események, melyek izgalomba hozták és részben még ma is izgalomba hozzák a világ közvéleményét. Mi zajlik le a kulisszák mögött, milyen erők bújnak meg a háttérben, milyen módszereket alkalmaznak? Peter Bols könyve választ ad e kérdésekre: hét agyafúrt és kitervelt, véres és vértelen támadásról rántják le a leplet az izgalmasan megírt, szinte detektívtörténetszerű fejezetek. Diplomaták és titkos ügynökök, generálisok és kiskirályok folytatják emberéleteket nem kímélő űzelmeiket, de a bábok mozgatói mindig azonosak: az Egyesült Államok monopóliumai és készséges jobb kezük, a CIA, az amerikai titkosszolgálat.

Losoncz Miklós - Az ​Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gulyás László - A ​Horthy-korszak külpolitikája 2.
A ​fiatal magyar történésznemzedék egyik legkiválóbb tagjának - a Benes csehszlovák elnökről írt nagymonográfia szerzőjének - úttörő vállalkozása: a Horthy-korszak külpolitikájának új és korszerű, ideológiamentes feldolgozása. A 2012-ben megjelent első kötet után most a második kötetben a tízéves Bethlen-érát mutatja be a szerző: kitér a frankhamisítási ügyre, az aktív magyar irredenta politika kezdetére, a Rothermere-féle akcióra, illetve a kötetet a nagy gazdasági világválság zárja. Mindezen belül képet kapunk a nagyhatalmakhoz, a baráti és az ellenséges kisebb országokhoz fűződő kapcsolatokról, törekvésekről, sikerekről és kudarcokról. Az olvasó tájékozódását széleskörű jegyzetapparátus és bibliográfia segíti.

Kuliffay Hanna - Hazugságok ​szárnyain
Kuliffay ​Hanna, aki évtizedek óta az Egyesült Államokban élve szenvedélyes megfigyelőjévé és elemzőjévé vált az amerikai külpolitikának - és akinek cikkeit, tudósításait többek között a Pesti Hírlap, a Napi Magyarország, a Reform Magazin, a Magyar Demokrata közölte -, eltúlzott általánosításnak tartja az Európában gyakori véleményt: "Az amerikaiak mind háborús őrültek!" Az egyik ok, amiért rendszeresen virtuális tollat ragad, annak hangsúlyozása, hogy a társadalmi és politikai viszonylatokat figyelembe véve az ország népe ebben az esetben sem azonosítható kollektíven a kormánnyal. Írásaiban a tradíciókban gazdag, demokratikus jellegű amerikai pluralizmus folyamatos igényét látva, híveinek elszántságában, küzdőképességében bízva ír az alternatív médiáról, a békemozgalmakról, a tiltakozó jellegű individuális áldozatvállalásról. Véleménye szerint a Bibliát literálisan értelmező George W. Bush Henry Kíssiniger cinikus mondását is szó szerint véve - "a demokrácia túl fontos ahhoz, hogy az emberek szavazással döntsenek róla" - vitte bele Amerikát választási csalás és hazugságok sorozata révén a közelkeleti kátyúba, amely a szeptember 11-i tragédia háborús indokként való kihasználásának alapötletével kezdődött ... A tartalomból: - Kész őrültség - Hazugságok szárnyain - A lélek embere: George W. Bush - Hamisított tények és adatok - Lenin árnya a Fehér Házban - Irak - Bush Vietnamja - Hullahegyekre épülő demokrácia - Háborús mítoszok - Az igazságközlés igénye

Gazdag Ferenc - Magyar ​kül-, biztonság- és védelempolitikai dokumentumok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​külpolitika a 20. században
A ​kötet szerzői valamilyen módon a Teleki László Intézet kutatásaiban, illetve annak konferenciáin vettek részt, anélkül azonban, hogy egy egységes iskolateremtő szemlélet részesei lennének. Ellenkezőleg: a kötet bevallott célja nem a magyar külpolitika egységes szemléletű, monografikus igénnyel történő bemutatása, hanem inkább a magyar külpolitikáról szóló vitakultúra és problématudat fejlesztése a témák, a megközelítések és a szerzők sokféleségével. Ebben az értelemben a kötet írásai a kilencvenes évek Külpolitika, valamint a Külügyi Szemle hasábjain megjelent tanulmányok hagyományait követik, laza szálra fűzve fel a legkülönfélébb témákat az euroatlanti csatlakozástól a szomszédpolitikán át a külpolitikai „triád” értelmezéséig, a külpolitika konszenzuskultúrájáig és a külpolitika változását taglaló elméletekig. A kötet ezért egyfajta kísérlet arra, hogy a magyar külpolitika figyelmének előterében álló problémákról diagnózissal szolgáljon. (Részlet az előszóból)

Romsics Gergely - A ​lehetetlen művészete
Diplomácia, ​erőegyensúly és vetélkedés a klasszikus realizmus elméletében Az amerikai külpolitika-elmélet első, markáns arculattal rendelkező iskolája klasszikus realizmus néven vált ismertté. A realisták - Hans Morgenthau, Henry Kissinger, Arnold Wolfers, Reinhold Niebuhr és mások - a hidegháború elején robbantak be a közgondolkodásba, s a negyvenes évek végétől a hatvanas évekig számos tanulmányban és könyvben tettek kísérletet egy új, gyakorlati útmutatással szolgáló külpolitika-elmélet kialakítására, nagyban hozzájárulva a régi nagyhatalmi politika elveinek feltámasztásához, a wilsoni idealizmus hagyományának hitelvesztéséhez. A klasszikus realizmus a nemzetközi rendszer olyan, jellegzetesen a nyugati hagyományba illeszkedő elgondolása, mely elsősorban az európai tapasztalatkincsből merítve igyekezett a régiek tudásának bizonyos elemeit újra a nyugati (atlanti) világ praxisának részévé tenni. A hidegháborúra reflektáló és az amerikai nagyhatalmi cselekvés gyakorlatát szenvedélyes igazságtudattal és markáns történelemszemléletre támaszkodva orientálni igyekvő klasszikus realizmus azon a ponton helyezhető el, amelyen a politikai gondolkodás széles folyamaiból megkezdődött a nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulása.

Greg Palast - Felfegyverzett ​diliház
Frei ​Tamás ajánlása: Amikor Londonban forgatunk, mindig elzarándokolok kedvenc könyvesboltomba, a Piccadilly sarkára, ahol öt emeleten vár a világ szinte teljes könyvkínálata. Hónom alatt a legérdekesebb újdonságokkal felballagok legfelülre, ahol a View kávézó van berendezve süppedős fotelokkal, és ahonnan, miként a neve is sugallja, csodás kilátás nyílik a városra, mert onnan már átlátni a Piccadilly viktoriánus épületein, és órákon át olvasgatok. Így történt ez nemrégiben is: beléptem az üzletbe, egyenesen a forró könyvek polcához tartottam. Az egészet beborította Greg Palast új könyve, amelyre már két éve várt a világ. Az újságok és a tévéműsorok tele voltak a kiszivárgott hírekkel és részletekkel miként vette fel Palast a titkos beszélgetéseket, hogy szorította sarokba Hillary Clintont, és hasonlók. Kezembe vettem hát a "gerilla" újságíró könyvét, és lapozgatva elindultam a lépcsőn az ötödikre. Azt hiszem, csak a harmadikig jutottam. A lépcsőfordulóban hátamat egy könyvespolcnak támasztva lecsúsztam a szőnyegre, és csak olvastam és olvastam

Matolcsy György - Amerikai ​birodalom
Az ​Amerikai Birodalom korában élünk, de tudjuk-e, hogyan működik a birodalom? Értjük-e azokat az értékeket és érdekeket, amelyek Amerikát mozgatják? Látjuk-e az új világrend szerkezetét, mozgatórugóit és benne Magyarország helyét? Felismerjük-e azokat a belső és külső háborúkat, amelyeket Amerika - egy új gazdasági hadviselés keretében - indít versenytársaival szemben? Az Európai Unió tagjai vagyunk, de tudjuk-e, hogy milyen veszélyeket rejtene magában, ha Európa nem társa, hanem riválisa próbálna lenni az Amerikai Birodalomnak? Egy hajóban evezünk Amerikával, ahol rajtunk is múlik, hogy békés utazás vagy hajótörés lesz-e jövendő sorsunk. Erről szól ez a könyv, tehát közös jövőnkről és benne a mi magyar életünkről.

Kollekciók