Ajax-loader

'filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Földényi F. László - Az ​irodalom gyanúba keveredett
Nem ​monográfia, nem életrajz, nem tanulmánykötet, és nem is esszék lazán kapcsolódó gyűjteménye ez a könyv. Hanem szótár. Az életmű jellegzetes szavai, alfabetikus sorrendbe állítva. Jellegzetesek? Van, amelyik igen. És akadnak szavak, amelyek egyáltalán nem mondhatók mérvadóknak. Nem a statisztika, és nem is az „objektív” megítélés szempontjai vezettek. Sokkal inkább az, hogy magyarázatot keressek arra, miért támad az életmű egy-egy pontján váratlan feszültség, mitől sűrűsödik meg egy helyzet, miért hagyja el váratlanul ez vagy az a gondolatmenet az addigi racionális okfejtés nyomvonalát és lép át egy olyan szintre, ahol – Kertész egyik kedves szavát használva – a misztérium közelségét sejteni. (Földényi F. László)

Stendhal - A ​szerelemről
Stendhal ​legnagyobb, reménytelen szerelme szolgált apropóul az író e kötetéhez, melyben az értekező próza nyelvén szól a Léonore-nak, máshol Métilde-nek nevezett hölgy iránt táplált érzései kapcsán a szenvedélyről, amely későbbi regényeinek, _A vörös és feketé_nek vagy _A pármai kolostor_nak is központi témája lett. _A szerelemről_ c. könyvében fejti ki Stendhal híressé vált "kristályosodás"-elméletét, mely egy salzburgi sóbányában szerzett tapasztalatából született. Túristaútján (sic!) a francia író megfigyelte, hogy a bányászok az elhagyott tárnák mélyére gallyakat dobálnak, amelyekre sókristályok tapadnak, s pár hónap múltán "az eredeti ágat már fel sem lehet ismerni", "a gallyat tündöklő kristályok borítják be". A szerelem esetében e kristályosodáshoz hasonló folyamat játszódik le, amikor is a szerelmes saját elképzeléseit, vágyait, (sic!) a szeretett személyre vetítve már meg sem látja annak eredeti, valóságos személyiségét. S ez nem is csoda, mert ahogy azt a szerző írja, "a szerelem a leghatalmasabb szenvedély. Minden más szenvedélynél a vágyak kénytelenek a hideg valósághoz idomulni; itt éppen ellenkezőleg, a valóság idomul készségesen a vágyakhoz..."

Lendvai L. Ferenc - A ​gondolkodás története
Paul ​Gauguin, a századforduló nagy festője azokat a kérdéseket fogalmazza meg képe címében, amelyek az emberek életében mint világnézeti kérdések vetődnek föl: "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" A filozófia is ezeket a világnézeti kérdéseket tárgyalja, módszere azonban nem a művészi megjelenítés, hanem a fogalmi gondolkodás. A filozófia tudományos módszerű világnézet; olyan világnézet, mely tárgyát fogalmilag (tudományos fogalmakkal, ezek rendszerében) ragadja meg. A filozófia az emberi élet alapkérdéseiről való gondolkodás, de tudományos módszerű gondolkodás: a gondolkodás legsajátosabb, legtisztább formája. Ezért szokás a nagy filozófusokat gondolkodóknak nevezni, s ezért nevezhetjük a filozófia történetét a gondolkodás történetének.

614266_5
elérhető
100

Hermann Hesse - Sziddhártha
Egy ​cél lebegett Sziddhártha szeme előtt, egyetlenegy: üressé válni, üressé a szomjúságtól, üressé a kívánságoktól, üressé az álmoktól, üressé az örömöktől és szenvedésektől. Elhalni önmagától, nem válni többé Énné, kiürült szívvel nyugalomra lelni, Énjétől megválva gondolkodni, és nyitottnak lenni a csodára - ez volt a célja.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Demian
elérhető
75

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki.Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Covers_26294
Gondolatok ​a szerelemről Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Gondolatok ​a szerelemről
"A ​szerelem mindenekelőtt önmaga ajándéka." A szerelemről szóló klasszikus aforizmák, költemények, idézetek kiapadhatatlan tárházából nyújt át egy csokorra valót a kis könyvecske, melyet festményreprodukciók illusztrálnak. Az Elizabeth Barrett Browning, Shakespeare, Rilke, Saint-Exupéry és mások gondolataival gyönyörködtető kiadvány elsősorban ajándékozásra alkalmas.

Prohászka Lajos - A ​vándor és a bujdosó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

B%c3%a1tors%c3%a1g
elérhető
43

Osho - Bátorság
Osho ​szerint a bátorság nem azonos a félelem hiányával, inkább szembenézés a jelenlétével. Bemutatja, honnan erednek a félelmeink, miként érthetjük meg ezeket, és honnan meríthetünk bátorságot szembesülni velük. Arra biztat minket, hogy örüljünk minden bizonytalanságnak és változásnak, amelyek lehetőséget teremtenek az új élményekre, s önmagunk és a bennünket körülvevő világ megértésére. Útmutatást ad belső bátorságunk fejlesztéséhez, képessé tesz hitelesen és elégedetten élni mindennapjainkat.

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Osho
elérhető
65

Osho - Nők ​könyve
"A ​legtöbb dolog, amiben a férfi és a nő különböznek, csak viszonylagos. A különbségeket éppen hogy meg kellene becsülni, fenn kellene tartani, mert ezek teszik vonzóvá a két nemet egymás számára. Nem egymás elítélésére kellene használni őket." "Én azt szeretném, ha a két nem egy szerves egységgé válna, megtartva közben önnön szabadságukat, mert a szeretet szabaddá tesz. És akkor egy szebb világot hozhatnánk létre. Az emberiség egyik fele most meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy ebben közreműködhessen, pedig ez a fél, a nő, nagyszerű adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy szebb világ jöhessen létre. Az ő közreműködésével egy gyönyörű paradicsom lehetne a világ..." Osho

Jirina Popelová - A ​filozófia születése
Jirina ​Polelová a klasszikus görög filozófia kiváló ismerője. Elsősorban fiataloknak ajánlott könyvében azt kívánja bemutatni, hogyan kezdett el filozófiai módon kérdezni és gondolkodni az ember. Hogyan alakultak ki a kezdetben mindent felölelő őstudományból a főbb filozófiai kérdéskörök, a filozófia tudományágai. Részletesen foglalkozik az ókor legjelentősebb filozófusainak munkásságával, Hérakleitosz, Démokritosz, Platón és Arisztotelész tanaival. Képzett marxistaként elemzi, mi az, ami közel áll a szocialista emberhez az antik humanizmusból, de azt is kifejti, mennyiben tekinthetjük e tanokat túlhaladottaknak. Elemzéseit megragadóan szövik át a klasszikusok műveiből vett példák, gyakorlati tanácsai jó szolgálatot tehetnek a filozófia tanulmányozásában még járatlan olvasónak.

Arche1
elérhető
32

Gaál Viktor - Arche
Mondják, ​minden könyv egy másik könyvről szól. De hol kezdődött mindez? Sokak szerint létezett egy Őskönyv, egy 'Arche', amely minden tudás forrása volt, s amelyért évezredek óta folyik a harc. Aki megszerezte, istentelen hatalmaknak parancsolhatott, éppen ezért az olvasásától óva intenek a bölcsek. Még a beavatottak is csak félve veszik kézbe, ereje ugyanis könnyedén megháboríthatja az őt forgatók elméjét. S a Könyv most egy lány birtokában van...

A_vadkacsa
elérhető
11

Henrik Ibsen - A ​vadkacsa
Henrik ​Ibsen (1828-1906) méltatói G. B. Shaw-tól Lukács Györgyig egyetértettek abban, hogy A vadkacsa, ez a "csodálatos tragikomédia", a nagy norvég drámaíró munkásságának egyik legjelentősebb fordulópontja. "...Ez az új darabom - írta Ibsen - bizonyos szempontból kivételes helyet foglal el színműveim között; módszerében sok tekintetben különbözik az előzőektől...A vadkacsa talán új ösvények felderítésére ösztönöz majd néhány fiatal drámaírót, és ezt kívánatos eredménynek tartom." A darab 1884-ben jelent meg nyomtatásban, 1885. januárban volt norvégiai ősbemutatója, és a századfordulóig már bejárta Európát. Magyarországi ősbemutatójára 1906-ban került sor, a Thália színpadán, Lukács György fordításában. A kényes társadalmi témákat boncoló, modern pszichológiájú dráma napjainkban is kedvelt darabja a színházaknak, hazájában és külföldön egyaránt.

Swscan000000043
Etikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Etikai ​kislexikon
Korunkban ​jelentősen megnövekedett az érdeklődés az erkölcsi-etikai kérdések iránt. Ezért szükségesnek mutakozott, hogy a magyar közönség számára újra kiadjuk az Etikai Kislexikont, amelynek 1967-es kiadása már régen elfogyott. A korábbi kiadástól eltérően a kislexikonban nemcsak fogalmak, kategóriák, irányzatok szerepelnek, hanem az etikai gondolkodás legjelentősebb alakjai is az ókortól a közelmúltig. A kislexikon alapja az I. Sz. Kon szerkesztette 1983-as szovjet kiadás, amelyet azonban a hazai szükségleteket és érdeklődést szem előtt tartva módosítottunk és kiegészítettünk.

Osho - Egy ​provokatív misztikus önéletrajza
Egy ​provokatív misztikus önéletrajza Osho a huszadik század egyik legismertebb és egyben legprovokatívabb spirituális tanítója. Több mint egy évtizeddel 1990-ben bekövetkezett halála óta tanításának hatása nőttön nő, és mára elér minden korosztályt a világ jóformán minden táján. Az indiai születésű mester először az 1960-as években, mint lázadó filozófiatanár vált ismertté. Ebben az időszakban rengeteget utazott Indiában, hogy előadásokat tartson, különböző vallási vezetőkkel nyilvánosan vitázzon, valamint nem utolsó sorban, hogy bemutassa az általa kifejlesztett, forradalmian új, aktív meditációs technikát, a Dinamikus Meditációt. 1974-ben az indiai Pune-ban megalapított egy meditációs és önfejlesztő központot, ami egy különleges kísérlet volt arra, hogy megteremtse az "új ember" megszületésének feltételeit. Ez az "új ember" nincs többé teletömve elavult ideológiákkal, életét nem terhelik merev doktrínák - ő már felkészült arra, hogy önmagában egyesítse a kelet spirituális bölcsességét és a Nyugat tudományos ismereteit. Oshót ma már a világon mindenütt a huszadik század egyik legjelentősebb spirituális vezetőjeként tartják számon, jóllehet megalkuvást nem ismerő szemlélete és nagyon is direkt, olykor radikálisnak ható megnyilatkozásai miatt gyakran értették félre élete során. Aroon Puria, az India Today szerkesztője írta róla egyszer: "Osho imádta az ellentmondásosságot. Sokszor tett különböző túlzó, vagy akár sértő kijelentéseket, hogy ezzel felháborítsa, felbosszantsa a hallgatóságát. Ez többnyire sikerült is neki, ami azonban éppen azt jelentette, hogy az emberek az üzenet helyett a hírnökkel voltak elfoglalva. Ma, hogy a hírnök már nincs itt többé közöttünk, az emberek végre egyre inkább az üzenetre kezdenek figyelni."

Lendvai L. Ferenc - Nyíri J. Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Covers_67670
Ki ​kicsoda a filozófiában Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a filozófiában
Az ​okos emberek lexikonát tartja kezében a kedves olvasó. Azokét, akik a világ és az emberi lét értelmén szoktak gondolkodni. Az ókorban bölcseknek hívták őket. A régi Görögországban szinte mindennapi foglalkozás volt a bölcselet. Szophosznak nevezték a bölcseket, akik szinte ellepték Athén főterét a demokrácia hajnalán. Egyszer azután megjelent egy igazi nagy bölcselő, aki úgy határolta el magát a hétköznapi bölcsektől, hogy azt állította magáról: ő nem bölcs, csupán kedveli a bölcseletet. Nem szophosz, hanem philoszophosz vagyok - mondta Szókratész. Tőle származik tehát a filozófus szavunk. A tartalmi meghatározást finomítva ez a könyv tehát a bölcsességet kedvelők lexikona. A bölcsességet azonban sokkal többen kedvelték - mellesleg űzték is -, mint ahány filozófus létezett. A természet és az emberi lét általános problémáin sokoldalúan lehet gondolkodni. Az ókori görögöknél például sok olyan okos ember élt, aki majd minden oldaláról meg tudta közelíteni e problémakört. A csillagászat, a logika, a matematika, az esztétika, az etika, a társadalomszervezés, a szociológia irányából egyaránt. A 15. század környékén, a reneszánsz korában feltűntek még egyszer e sokoldalú gondolkodók, akiket ma már a polihisztoroknak nevezünk. Mára azonban szerteágazott a gondolkodás tudománya. Minden ágnak jelentős képviselői voltak és vannak, akik azonban valamilyen szállal kötődnek a klasszikus bölcselethez. Ők is helyet kaptak e kötetben. Tehát nemcsak a bölcselők és bölcsek, a filozófia jelesei kerültek lapjainkra, hanem a logika, az etika, a szociológia, a politológia, az embertan, a csillagászat, a matematika, a biológia, a kémia, a fizika, a pszichológia és számos más tudományág képviselői, akik az eltelt több évezred alatt adtak valamit a filozófiának. Nincs benne mindenki, természetesen. Európára koncentráltunk. Más világrészek nagy gondololkodói csak érintőlegesen kerülhettek e gyűjteménybe. S a bekerültek tevékenységének ismertetése is szűkszavú, a lexikonszerűség szabályait szem előtt tartva. Életrajzi adat viszonylag kevesebb szerepel e könyvben. Többet szólunk a nevezett személy gondolkodásának jellemzőiről. A jelentősebb személyek címszavai végén megadjuk főbb műveinek címét. Ezt ajánljuk olvasásra azoknak, akik többet akarnak tudni egy-egy jeles gondolkodóról. A könnyebb érthetőség érdekében összeállításunkat kiegészítettük fogalomtárral is.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Immanuel Kant - Az ​örök béke
A ​politika önmagában egy nehéz művészet. De egyesítése a morállal egyáltalában nem művészet. Mert mihelyt a kettő egymással ellenkezik, a morál kettémetszi a csomót, amelyet a politika nem tud feloldani.

Forrai Gábor - Rudolf ​Carnap
Rudolf ​Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.

Darai Lajos Mihály - Karl ​Popper
Karl ​Popper osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista filozófiai csoportosulásához, a "Bécsi Kör"-höz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja. Popper, szociológiai nézeteit tekintve, a polgári demokrácia védelmében lépett fel. Ilyen értelemben a fasiszta-fasizálódó rendszerek kritikusa. Ugyanakkor azonban, szintén a "tiszta demokrácia" álláspontjáról, támadta a szocializmus társadalmi-politikai berendezkedését is. Szocializmuskritikáját Popper a közgazdász F. A. Hayeknek a szocialista tervgazdálkodás elleni érveire alapozta. A marxizmust megsemmisíteni szándékozó historicizmuskritikája és a szocialista társadalmakra rávarrt zártságvádja szintén fontos eleme Popper marxizmus- és szocializmuskritikájának. Popper a marxizmus ellenében az ún. kritikai racionalizmus elvét vonultatja fel; a létező szocializmus helyett pedig a "nyílt társadalom" koncepcióját javasolja. - A könyv részletesen ismerteti Popper nézeteinek történeti-eszmetörténeti hátterét, s tárgyilagos marxista elemzését adja a tudományfilozófiája és társadalomfilozófiája közötti benső összefüggéseknek.

René Descartes - Elmélkedések ​az első filozófiáról
Beláttam, ​hogy egyszer az életben gyökerestül föl kell forgatnom... s újra kell kezdenem mindent, ha arra törekszem, hogy egyszer még valami szilárdat és maradandót hozzak létre... Fölteszem tehát, hogy mindaz amit látok, hamis. Nem hiszem el, hogy valaha is létezett volna bármi azok közül, amiket a csalóka emlékezet megjelenít. Nincs semmiféle érzékszervem . A test, az alak, a kiterjedés, a mozgás,a hely - mindez csupa kiméra. De hát akkor mi marad igaz? Talán csak az az egy, hogy semmi sem bizonyos...

Kollekciók