Ajax-loader

'filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fercsik János - A ​relativitáselmélet szemlélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - A ​különösség
Ez ​a mű a szerző készülő átfogó esztétikájának központi kategóriáját, a különösséget elemzi és külön publikálását az indokolja, hogy a különösség fogalma mind logikai, mind esztétikai szempontból a legelhanyagoltabbak közé tartozik és monografikusan még nem dolgozták fel. A könyv - mély tudományossága és hatalmas koncepciója mellett - színes, érdekes, felejthetetlen olvasmány.

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Vlagyimir Szavcsenko - Monomah ​sapkája
"...Amikor ​beléptem a laboratóriumba, a felső világítás égett, csak a nagyfeszültségű áramkör sérült meg. A helyiségben olyan bűz terjengett, mint a kórházakban szokott lenni, erős hányingert kaptam. Az első, amit észrevettem: egy meztelen ember fekszik egy felborult tartályban, a feje és a karjai kilógnak, a fején egy fémből készült berendezés. A tartályból valami folyik, leginkább sűrű vérre emlékeztetett. A második egy diák, új fiú, látásból ismerem, mellette fekszik, arccal fölfelé, kezeit szétdobva. Odarohantam a tartályban fekvőhöz, kihúztam. Még meleg volt, és az egész teste síkos, alig lehetett megfogni. Megrángattam: úgy tűnt, már nem él..." - így kezdődik a regény egyik szereplőjének bírósági vallomása, majd az azután kezdődő rendőrségi nyomozás értetlenül áll a tudományos kutatóintézetben történő rejtélyes események előtt. A szovjet sci-fi író a fantasztikus irodalom egyik alaptémáját, az ember mesterséges reprodukálását dolgozza föl, mely örökké izgatta az alkotók fantáziáját. Az ezzel kapcsolatos természettudományos, erkölcsi, filozófiai veszélyek végiggondolása izgalmas szellemi kalandot ígér az olvasónak.

Almási Miklós - Az ​értelem kalandjai
Az ​emberek a múlt eseményeiben jelenük igazolását, kételyeik oldását keresik - a filozófusok a jövő ígéretét, a majdani megváltás reményét. Akár démonikus, akár ésszerű, akár angyalian naiv sakkjátszma számukra ez a történelem - múltba forduló tekintetüket az utópisztikus remény öntudatlan motívuma vezérli, miközben tudatosan csak a história tanulságait akarják levonni. A történelemfilozófia, amit tegnap még avult disciplinának véltünk, ezért támad fel manapság nyílt vagy álruhás formában: az utópia iránti nosztalgia élteti. S ezért tűnnek fel - más és más fénytörésben - korábbi művelői is. ez a könyv e múltba vetített jövőkeresés négy, félig-meddig abszurd képviselőjével ennek a múltkisajátításnak lehetséges útjait próbálja kitapintgatni: Montaigne-t idézve a kételkedő, de felnőtt ész életvitel-teremtő hatalmát és a történelem túlerejének sejtelmét, Machiavellivel a hatalom ésszerűségének paradoxonait és jövőt idéző antropológiai látomásait. Hegellel az utópia iránti leplezett sóvárgás szólal meg a történelemnek kiszolgáltatott ember ironikus sajnálatával elegyítve, míg Sade márki írásaiból a cinikusan felszabadított gonoszság negatív jövendölése vigyorog ránk. De mindenütt ugyanaz a dilemma izgatja ezeket a gondolkodókat: ki az erősebb - a történelem mindenütt: mi kell a megváltáshoz - démonikus ész, emberi morál, cselekvő hatalom -, mert e képességek egymást gáncsolják, s mindegyiküket a történelem.

Ivo Frenzel - Friedrich ​Nietzsche
Ha ​egy filozófus jelentőségét az utókorra tett hatása alapján ítéljük meg, akkor Friedrich Nietzschének Hegel, Marx, Kierkegaard mellett a helye. Azon kevés XIX. századi gondolkodó közé tartozik, akik messze megelőzték korukat és akik nélkül századunk sem olyanná vált volna, mint amilyen. Ivo Frenzel az egyik legismertebb Nietzsche-szakértő. Ez a könyve mégsem a szakemberekhez szól, nem is a kutatókhoz és a tudósokhoz. Sokkal inkább azokhoz a fiatalokhoz, akik csak most ismerkednek a német filozófus életével és életművével. A csaknem negyven fényképet tartalmazó műmelléklettel ellátott könyv életrajz és népszerűsítő műelemzés is egyben. Korrajz, amely gazdag, továbbgondolásra alkalmas képet nyújt a XIX. századi német és európai művelődésről, a korabeli zene és képzőművészet világáról. Az olvasó betekintést nyer a korabeli Bonn, Lipcse és Bayreuth világába, találkozik többek között Nietzsche Schopenhauer-értelmezésével és Richard Wagner személyén keresztül megismeri egy konfliktusokban gazdag barátság anatómiáját.

Peter Sloterdijk - A ​gondolkodó a színpadon - A Jó Hír megjavításáról
A ​kötet Peter Sloterdijknek, Nietzsche avatott szakértőjének két esszéjét tartalmazza. A könyvből az olvasó Nietzsche korai művének, _A tragédia születésé_nek új értelmezési kísérletével ismerkedhet meg, melynek során a szerző a felvilágosodás fogalmát a dráma fogalmával társítja. Ha ugyanis a felvilágosodást drámaként fogjuk fel, akkor az újkori filozófia mentesül attól az önértékelési zavartól, amely a szerző szerint zátonyra vitte. Csak a drámai tudat képes megszabadulni az elmélet és az úgynevezett praxis egymással szembehelyezkedő torz fejlődésétől. A felvilágosodás csak a realitás önmegvilágításaként mehet végbe. A filozófia azonban a drámaiba való átmenete után megszűnik puszta világszemlélet lenni - a világ legintenzívebb önmegvalósításaként válik megismerhetővé.

Barry Loewer - 30 ​másodperc filozófia
Gondolkodom, ​tehát vagyok, egzisztencializmus, paradoxon, szókratészi módszer, dekonstrukció… Naná, hogy neked is ismerősen csengenek ezek a kifejezések. De vajon tudsz róluk eleget ahhoz, hogy beszállj egy izgalmas vitába, és el tudd dönteni, ki az, aki valóban ért a filozófiához, és ki az, aki csak filozofálgat? A 30 másodperc filozófia című könyv forradalmian új módszert választott a filozófiatörténet 50 legfontosabb iskolájának és irányzatának bemutatására. Megkértünk néhány népszerű filozófiaprofesszort, hogy egy kicsit hagyják abba a fejtörést a jelentés jelentésének mibenlétén, és magyarázzák el nekünk a sokszor bizony „elvarázsoltnak” tűnő filozófiai elméleteket röviden és lényegre törően, egyenként nem több mint 300 szó és pár színes kép segítségével. Könyvünkben sok olyan érdekes és meghökkentő, okos és felkavaró gondolattal lehet találkozni, amelyeken évezredek óta szórakoznak-marakodnak a tudósok, és persze a hétköznapi emberek milliói. Érdemes belelapozni, hogy miről is van szó…

Prohászka Lajos - A ​vándor és a bujdosó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rotterdami Erasmus - A ​balgaság dicsérete
Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Galileo Galilei - René Descartes - Igazságkeresők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_11814
elérhető
6

Eggo Moralli - Atmosz
Egy ​kormányok felett álló rendészet vigyázza a mechanikusságba hajló emberi faj tisztaságát. Módszere kérdéses: a túlzott mennyiségű mesterséges beültetéssel bíró egyedeket a távoli Atmoszra száműzi, amely gigantikus telepek sokasága a Föld külső légterében, láthatatlan magasában. Jegg Kifou ezredes maga is baleset, majd a rendészet áldozata lesz. Sorsa vagy a siralmas vég eme égre emelt pokolban, ahol a száműzöttek önnön ismeretlen birodalmukban élnek, vagy a menekülés. Jegg utóbbit választja, s küzdelmes, rejtelmes odüsszeiája kezdetét veszi. A hajsza meghökkentő fordulatokat, álnok barátokat, titokzatos történéseket tartogat. Egy párhuzamos szálon két férfi elegyedik roppant fura párbeszédbe, amely az emberiséget, társadalmunkat, múltunkat és jövőnket új, eleddig felfedezetlen szemszögből világítja meg. A cselekmény folyásával a szálak egyre gubancolódnak. Főhősünk feladja terveit, s épp átadná magát a borzalmas száműzetésnek, amikor egyetlen apró mozzanat a feje tetejére állítja mind Jegg Kifou, mind az Olvasó elképzeléseit, hogy immáron átadja helyét az igazság feltárulkozásának. A kérdéses jelenetek értelmet nyernek, a szálak egybeforrnak, s kibontakozik a kötet valódi mondanivalója.

Balázs Zoltán - A ​jó vonzásában
A ​magyar nyelvű bölcselet meglepően kevéssé érdeklődik az etika, a morálfilozófia iránt, Balázs Zoltán üdítő kivétel. Remek stílusban, közérthetően megírt kötete bemutatja, hogy az etikai gondolkodás milyen sokféle területen hozhat eredményeket.

Filozofiai_kislex
Filozófiai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Albert Camus - A ​pestis / A bukás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Swscan000000043
Etikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Etikai ​kislexikon
Korunkban ​jelentősen megnövekedett az érdeklődés az erkölcsi-etikai kérdések iránt. Ezért szükségesnek mutakozott, hogy a magyar közönség számára újra kiadjuk az Etikai Kislexikont, amelynek 1967-es kiadása már régen elfogyott. A korábbi kiadástól eltérően a kislexikonban nemcsak fogalmak, kategóriák, irányzatok szerepelnek, hanem az etikai gondolkodás legjelentősebb alakjai is az ókortól a közelmúltig. A kislexikon alapja az I. Sz. Kon szerkesztette 1983-as szovjet kiadás, amelyet azonban a hazai szükségleteket és érdeklődést szem előtt tartva módosítottunk és kiegészítettünk.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Osho - Egy ​provokatív misztikus önéletrajza
Egy ​provokatív misztikus önéletrajza Osho a huszadik század egyik legismertebb és egyben legprovokatívabb spirituális tanítója. Több mint egy évtizeddel 1990-ben bekövetkezett halála óta tanításának hatása nőttön nő, és mára elér minden korosztályt a világ jóformán minden táján. Az indiai születésű mester először az 1960-as években, mint lázadó filozófiatanár vált ismertté. Ebben az időszakban rengeteget utazott Indiában, hogy előadásokat tartson, különböző vallási vezetőkkel nyilvánosan vitázzon, valamint nem utolsó sorban, hogy bemutassa az általa kifejlesztett, forradalmian új, aktív meditációs technikát, a Dinamikus Meditációt. 1974-ben az indiai Pune-ban megalapított egy meditációs és önfejlesztő központot, ami egy különleges kísérlet volt arra, hogy megteremtse az "új ember" megszületésének feltételeit. Ez az "új ember" nincs többé teletömve elavult ideológiákkal, életét nem terhelik merev doktrínák - ő már felkészült arra, hogy önmagában egyesítse a kelet spirituális bölcsességét és a Nyugat tudományos ismereteit. Oshót ma már a világon mindenütt a huszadik század egyik legjelentősebb spirituális vezetőjeként tartják számon, jóllehet megalkuvást nem ismerő szemlélete és nagyon is direkt, olykor radikálisnak ható megnyilatkozásai miatt gyakran értették félre élete során. Aroon Puria, az India Today szerkesztője írta róla egyszer: "Osho imádta az ellentmondásosságot. Sokszor tett különböző túlzó, vagy akár sértő kijelentéseket, hogy ezzel felháborítsa, felbosszantsa a hallgatóságát. Ez többnyire sikerült is neki, ami azonban éppen azt jelentette, hogy az emberek az üzenet helyett a hírnökkel voltak elfoglalva. Ma, hogy a hírnök már nincs itt többé közöttünk, az emberek végre egyre inkább az üzenetre kezdenek figyelni."

Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Ancsel Éva - Polémia ​a történelemmel
A ​tanulmány egy olyan 20. századi gondolkodó látásmódját és útkeresését követi nyomon, aki magáévá tette a történelmi materializmus alapvető elveit, de megtorpant a társadalmi progresszió problémái, az egyenlőtlen fejlődés következményei előtt. Walter Benjamint így egyszerre jellemezte határozott baloldali elkötelezettsége és egyfajta eszmei hontalanság. Benjamin mindenekelőtt a két világháború közötti nyugat-európai kapitalizmus értékpusztító folyamatait elemezte. A polgári civilizáció, elsősorban a fasizmus által veszélyeztetett érték-tradíciók védelmezője volt. Ezért is lett történelemfilozófiájának egyik központi gondolata a múlt értelmezése. A róla szóló esszé nem esztétikai-irodalmi nézeteinek reprodukcióját tekinti elsődleges feladatának - bár ez is helyet kap benne -, hanem történelemfilozófiai gondolataira koncentrál. A baloldali elkötelezettség és az eszmei hontalanság nem egyedül Walter Benjamin életútjának dilemmája, s nem is múlt csupán. Az esszé tárgya tehát a ma gondolkodó-cselekvő baloldali ember útkeresése. S a benjamini gondolat a múlt értelmezéséről, újraértelmezéséről éppen ilyen megkerülhetetlen kötelessége és nehézsége a ma történelemalkotó emberének.

Hermann István - A ​szfinx rejtvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Covers_67670
Ki ​kicsoda a filozófiában Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a filozófiában
Az ​okos emberek lexikonát tartja kezében a kedves olvasó. Azokét, akik a világ és az emberi lét értelmén szoktak gondolkodni. Az ókorban bölcseknek hívták őket. A régi Görögországban szinte mindennapi foglalkozás volt a bölcselet. Szophosznak nevezték a bölcseket, akik szinte ellepték Athén főterét a demokrácia hajnalán. Egyszer azután megjelent egy igazi nagy bölcselő, aki úgy határolta el magát a hétköznapi bölcsektől, hogy azt állította magáról: ő nem bölcs, csupán kedveli a bölcseletet. Nem szophosz, hanem philoszophosz vagyok - mondta Szókratész. Tőle származik tehát a filozófus szavunk. A tartalmi meghatározást finomítva ez a könyv tehát a bölcsességet kedvelők lexikona. A bölcsességet azonban sokkal többen kedvelték - mellesleg űzték is -, mint ahány filozófus létezett. A természet és az emberi lét általános problémáin sokoldalúan lehet gondolkodni. Az ókori görögöknél például sok olyan okos ember élt, aki majd minden oldaláról meg tudta közelíteni e problémakört. A csillagászat, a logika, a matematika, az esztétika, az etika, a társadalomszervezés, a szociológia irányából egyaránt. A 15. század környékén, a reneszánsz korában feltűntek még egyszer e sokoldalú gondolkodók, akiket ma már a polihisztoroknak nevezünk. Mára azonban szerteágazott a gondolkodás tudománya. Minden ágnak jelentős képviselői voltak és vannak, akik azonban valamilyen szállal kötődnek a klasszikus bölcselethez. Ők is helyet kaptak e kötetben. Tehát nemcsak a bölcselők és bölcsek, a filozófia jelesei kerültek lapjainkra, hanem a logika, az etika, a szociológia, a politológia, az embertan, a csillagászat, a matematika, a biológia, a kémia, a fizika, a pszichológia és számos más tudományág képviselői, akik az eltelt több évezred alatt adtak valamit a filozófiának. Nincs benne mindenki, természetesen. Európára koncentráltunk. Más világrészek nagy gondololkodói csak érintőlegesen kerülhettek e gyűjteménybe. S a bekerültek tevékenységének ismertetése is szűkszavú, a lexikonszerűség szabályait szem előtt tartva. Életrajzi adat viszonylag kevesebb szerepel e könyvben. Többet szólunk a nevezett személy gondolkodásának jellemzőiről. A jelentősebb személyek címszavai végén megadjuk főbb műveinek címét. Ezt ajánljuk olvasásra azoknak, akik többet akarnak tudni egy-egy jeles gondolkodóról. A könnyebb érthetőség érdekében összeállításunkat kiegészítettük fogalomtárral is.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Pais István - Ember ​és vallás
Az ​immár ötödik kiadáshoz eljutó művében a szerző átfogó képet rajzol a vallás kialakulásáról, koronkénti változatairól, legfontosabb sajátosságairól. Az ókori keleti társadalmak valláskritikai bemutatása után az ógörög vallást analizálja. Elemzésével azt bizonyítja, hogy a marxista irodalomban eddig szinte általános nézettel szemben az ókori görög valláskritika csúcspontja nem az atomizmus – s főként nem az epikureizmus -, hanem az általa részletesen bemutatott Karneádész, aki több szempontból is igazi filozófiai mélységgel bírálja Epikurosz álláspontját. A továbbiakban a korai kereszténység ideáit elemzi, szól a reneszánsz valláskritikájáról, majd áttér az újkori polgárság vallásfelfogásának vizsgálatára. Különös figyelmet szentel Bacon idolumkritikájának, Spinoza vallás- és bibliakritikájának, a 18. századi francia materializmus vallásértelmezésének, a fichtei, kanti, hegeli valláskoncepció pozitív mozzanatainak, valamint a feuerbachi materializmus vallásbírálatának. Az áttekintést a marxista valláselmélet kialakulásának tárgyalásával zárja. A második rész a vallás meghatározásával foglalkozik, majd a vallás különféle strukturális elemeit (tudatot, függőségi érzést, rítust stb.) tárgyalja. Emellett részletesen vizsgálja a vallás tükrözési funkcióját, szociális szerepét, antropocentrikus és teleologikus jellegét.

Heller Ágnes - Az ​érzelmek elmélete
Heller ​Ágnes "Az érzelmek elmélete" című könyve, "Az ösztönök" című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent német, angol, spanyol és olasz nyelven. Múlt esztendőben egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek, a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. Heller egy második, javított kiadást javasolt. Az érzelmek elméletének második javított kiadása 2009 tavaszán fog New Yorkban megjelenni. Ennek az új kiadásnak magyar nyelvű megjelentetéséről van szó. A szerző, az angol kiadás alapján, mindezeket a változtatásokat az eredeti magyar szövegen hajtja végre.

Margitay Richárd - Igazi ​gazdagság
Ez ​a könyv azért íródott, hogy útmutatásul szolgáljon mindazon emberek számára, akik még nem találták meg a helyes irányt a valódi boldogsághoz. A kötet szociológiai, pszichológiai és filozófiai gondolatmeneteken keresztül próbálja bemutatni világunk átláthatatlannak tűnő összefüggéseit. A könyv célja ezzel nem más, mint megvilágítani azokat az ismeretlen dimenziókat, amelyek a többség előtt mind ez ideig rejtve maradtak.

Carl Gustav Jung - Föld ​és lélek
Jung, ​századunk első felének híres svájci pszichológusa Freud barátja és követője volt, majd maga is elindított egy új mélylélektani irányzatot. "Föld és lélek" című esszéjében röviden összefoglalja legfontosabb gondolatait. Képet ad a lélek tudatos és tudadattalan összetevőiről, a történelem folyamán feledésbe merült ősi, kollektív tudattartalmakról. Bemutatja a női és férfi lelkialkat eltéréseit, az ellentétes nemről bennünk élő "imagót". Érdekes példákat idézve megvizsgálja, milyen determináció érvényesül a környezet (a föld) és az egyének, illetve a népek lelkialkata között.

Kállay Béni - "A ​szabadságról"
Kállay ​Béni írása a magyar politikai esszé máig érvényes mesterműve, érvelése lebilincselő, tételei száz év múltán is megkerülhetetlenek, igazsága pedig megszívlelendő.

Kollekciók