Ajax-loader

'duna' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hegedűs Hubert - Dunán-tengeren
Hegedűs ​Hubert hajóstiszt neve nem ismeretlen már a széles olvasóközönség körében. Matrózéveim c. műve nagy példányszámban, második kiadásban 1965-ben jelent meg kiadónknál. Ez a kötet a Matrózéveim folytatása. Az olvasó a könyvet olvasva hosszú utat tesz meg folyón és tengeren. De nem csak a többszöri utazás élményeivel ismerkedik meg, hanem matrózszemmel, tenger észszemmel láttatja Magyarország történetét már a második világháború alatt és az azt követő új korszakot. A szerző szórakoztató epizódok, kalandos történetek, karakterisztikus tengerészfigurák bemutatása során ismerteti a magyar folyami és tengeri hajózásnak számunkra, „szárazföldi" emberek számára, teljesen ismeretlen életét. De nem csak a hajós élettel ismerkedünk meg, hanem a sokszorosan meglátogatott távoli kikötők életével, az idegen népeknek hajós szemmel megfigyelt szokásaival. Végigolvasva a könyvet, egy előttünk ismeretlen világ tárul fel. — A kötetet részben a szerző saját felvételei illusztrálják.

Tutsek Anna - Az ​utolsó Eörssy-lány
Eörssy ​Ildikó, az elszegényedett nemesi család utolsó sarja, hazatér az ősi kastélyba, miután megbukott az érettségin. Ildikót szülei halála után két nagynénje nevelte, taníttatta ékszereik eladogatásából, így utolsó reményük foszlott szerte azzal, hogy Ildikóból immár nem lesz diplomás ember. Vajon hogyan tudnak megküzdeni a szegénységgel úgy, hogy régi rangjukon ne essen csorba? Vagy beletörődnek abba, hogy változnak az idők, és nem szégyen a munka? Vajon megtalálja-e Ildikó egyéni boldogságát? Vagy vénlányként éli le életét, mint nagynénjei? Ezekre a kérdésekre ad választ Tutsek Anna nosztalgikus lányregénye.

Moldova György - Ég ​a Duna!
Fel ​kell-e építeni a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszert? Akik erre a kérdésre válaszoltak a nyilvánosság előtt, azokat többnyire alantas politikai célok vezérelték, a Dunában már rég politika folyik víz helyett. Moldova György ebben a könyvében a Vízlépcsőrendszer valódi törtétetét írja meg, megszólaltatja a legfontosabb szereplőket, személyes tapasztalatait bizalmas és titkos dokumentumokkal hitelesíti.

Bálint Ágnes - Hajónapló
Hajónaplót ​nem írhat akárki! És nem is akárhol. Ehhez a ténykedéshez hajóra van szükség. Faragó Laci, aki él-hal azért, hogy hajónaplót vezethessen, kiharcol a sorstól egy hajót a napló alá. Hogy a hajó korhadt, rozoga alkotmány? Hát aztán, utóvégre nem utazni akar vele az ember. A Szeleburdi család folytatása kedves naplóregény, amellyel elhajózhatunk egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba.

Bedő István - Kalóz ​a Dunán
Bedő ​István újságíró jól szerkesztett, érdekesen és ötletesen megírt, izgalmas és hangulatos részletekben gazdag útibeszámolót írt arról az egyedülálló vállalkozásról, amelynek három társával egy balatoni kalózvitorlással és egy motorcsónakkal vágott neki. Könyvében jóízűen mesél emberekről és tájakról, a vitorlázás szépségeiről. Mindezt érdekesen egészítik ki az események láncolatába fűzött művészettörténeti, történelmi, kultúrhistóriai leírások. Írását az az őszinte törekvés kíséri végig, hogy összekösse a nagy folyó mentén élő, különböző kultúrkörökhöz tartozó népeket.

Bálint Ágnes - Lepke ​az írógépen
"Az ​én gyerekszobám a Duna volt" - így kezdődik a könyv, s így is folytatódik, szeretetteljes emlékezéssel. Bálint Ágnes mesekönyveit évek óta gondozza a kiadó. Ebben a kötetben is a szerző természet- és gyermekismerete mutatkozik meg a jóízű visszaemlékezések során, melyek a mesék alapszövetét adják. A rövid történetek hangulatvilágát hűen közvetítik Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzai a kis olvasóknak.

Nick Thorpe - A ​Duna
"A ​keletről nyugatról tartó dunai utazásom célja a folyó mentén élő emberek életének és gondolkodásának a megismerése és bemutatása - írja Nick Thorpe. A Duna utazás fölfelé a folyón a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig című könyvében, majd így folytatja: 2011 márciusában indultam útnak a romániai Duna-deltából, és utamat többször megszakítva, 2012 márciusában értem el a folyam németországi forrásvidékét. Az utazások között vissza-visszatértem Budapestre, hogy tudósítóként keressem a kenyeremet, és némi időt töltsek a családommal. Többnyire autóval keltem útra, de gyalogoltam, bicikliztem, utaztam hajóval, vonattal, repülővel és egyszer, a szerbiai Kladovóban, Matthew fiam gördeszkáján is. Minden létező alkalommal úsztam a folyóban, főként nyáron, kora reggelenként, időnként alig haladva az erős, hat kilométer per órás sodrásban, de volt, hogy a gátak közelében megbúvó tavakban vagy a holtágakban mártóztam meg Szeretném hinni, hogy egyszerre vagyok nyugati utazó, aki újra felfedezi a Keletet, és keleti utazó, aki újra felfedezi a Nyugatot. A kék Duna egyszerre választja el és köti össze Európa két felét. A BBC tudósítója, Nick Thorpe keletről nyugatra tartó, egyéves utazásán keresztül új fényben láttatja a mai Európát. Könnyed és személyes hangvételű, vicces és egyedülálló leírásában pontos képet fest az itteni emberekről, a történelemről és a lenyűgöző tájakról. Mi többet várhatnánk egy rendhagyó útikönyvtől?"

Product_img_0000159144_th_600
elérhető
0

Alexay Zoltán - Szigetköz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Böszörményi Gyula - A ​Rudnay-gyilkosságok
1900 ​ősze. Budapest székesfőváros a perzsa sah látogatására készül. A titokzatos keleti uralkodó teljes udvarházával egyetemben járja be Európát, mindenhol rendkívüli érdeklődést, sőt rajongást váltva ki. Rudnay Béla rendőrfőkapitányt azonban egészen más nyomasztja: számos olyan gyilkossági ügy aktája hever az asztalán, amit a legkiválóbb detektívjei sem voltak képesek felderíteni. Vajon a ferencvárosi szatócs miért ölte meg a Bécsből öngyilkossági szándékkal Budapestre érkező festőt – a frissen alkalmazott cselédlány miért mérgezte meg úrnője édesanyját, akit addig sohasem látott – a hamburgi kémiatanár miért utazott Triesztbe, hogy ott a vonaton lelőjön egy általa sohasem látott, tízéves kisfiút? A minden lében kanál Hangay Mili kisasszony és az ő morc bárója nyomozásba kezd, nem tudván, hogy életük máris veszélyben forog. A _Leányrablás Budapesten_ című, nagy sikerű regény folytatásában a szerző tíz valóban megtörtént, a korabeli sajtó által dokumentált esetre igyekszik fényt deríteni, miközben e szép, izgalmas, békebeli korban valóban élt személyek és valós helyszínek sorát szerepelteti. A nyomozás csak most veszi igazán kezdetét! "Ez tényleg remek könyv, igazi minőségi szórakoztatás. Érdekes, izgalmas, hangulatos, olvasmányos. Remélem, lesz még sok része." - meseanyu az előző részről, moly.hu

Gyurkó László - Azt ​soha
Gyurkó ​László legújabb műve a Dunakanyar egy képzeletbeli kisvárosában játszódik. Jóllehet a helyszín földrajzilag pontosan behatárolható – és a regény írója maga is ebben a térségben lakik –, a legkevésbé sem valamiféle kulcsregényről van szó, a mű történetének, szereplőinek nincs közük az itteni valóságos települések életéhez. Egyetlen vonatkozásban van jelentősége a helyszínnek: a történetben meghatározó szerepet játszik a Duna. Gyurkó László 1930-ban született. Az ötvenes évek közepe óta jelennek meg írásai, megszámlálhatatlan regény, színmű, pamflet, történelmi esszé, tanulmány, kritika, publicisztika szerzője. Szépírói-alkotói tevékenységét ugyanakkor mindig kiegészítette valamilyen kulturális, közéleti felelősségvállalás. Volt országgyűlési képviselő, folyóirat-szerkesztő, színházigazgató, a nyolcvanas évek végén a Népszabadság főmunkatársa. Munkásságát Kossuth- és József Attila-díjjal ismerték el. Egyaránt foglalkoztatja az emberek mindennapi élete és a történelem mélyebb vonulata, ezen belül a forradalmiság problémája; ez utóbbihoz kapcsolódik 1956-ról szóló, A bakancsos forradalom című, több kiadást megért műve. Jó néhány dráma, így a Szerelmem, Elektra, a Búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála, valamint számos regény, köztük a Faustus doktor boldogságos pokoljárása, a Családi regény szerzője. Legutóbbi regénye, a Látlelet dr. G-né Simon Izabella szerelmi életéről című, 2004-ben jelent meg.

Esterházy Péter - Hahn-Hahn ​grófnő pillantása
"Hahn-Hahn ​grófnőről a gonosz Heine tesz említést a nőírókról szólva, mondván: azok egyik szeme a papíron, a másik mindig egy férfin - kivéve Hahn-Hahn grófnőt, aki félszemű. A regény e nem létező (?imaginárius) szem pillantását irigyli el, evvel nézi a világot. A regény - főhőse- az Utazó, aki profi utazó, azaz egy gazdagabb úr vagy szegényebb ország kibérelheti, és akkor ő utazni kezd." Nemcsak a Duna ősforrásához - a regény eredetéhez is visszavándorol új művében Esterházy Péter. Hivatásos utazójának beszámolója a műfajban is kalandozás: a reneszánsz kori csavargóregények, útirajzok XX. század végi persziflázsa, a stílus jellegzetesen esterházys érzéki bájával, fény és árnyék, irónia és megrendelülés felhőjátékaival. Sokat emlegetett "geopolitikai meghatározottságunk" elegáns és a szó legnenesebb értelmében kellemes írói kifejtése ez a mű, zarándokút egy folyón, mely elemiségével, őstermészeténél fogva összekötni és nem szétválasztani szeretne országokat és nemzeteket, egyelőre hiába: azonban megérint minket az új szempontú, az időlegességet katartikus egyértelműséggel sugalló régi fölismerés: csöndes döbbenete annak, mi a különbség emberi életminőség tekintetében a Duna menti országokban a folyó felső szakaszán, s milyen lejjebb.

Joydeep Roy-Bhattacharya - A ​Gábriel Klub
Ez ​a rendkívüli, Claudio Magris és J. M. Coetzee által egyaránt méltatott regény a magyar és főleg budapesti hetvenes évekről, illetve 1994-ről szól. Disszidensekről, de nem a nagyokról, a híresekről, hanem egy elszigetelt kis csoportról, akik a hetvenes évek elején megalakítják a Gábriel Klubot, és zenéről, költészetről, politikáról vitatkoznak, adnak elő mindenkinek, aki tud róluk és kíváncsi rájuk. Esztervölgyi Emánuela hegedűművésznek készülne, Tfirst András regényírónak, Vajda Stefán költő, Szegedy János pedig annak a titkosrendőrnek a testvére, aki rájuk van állítva. Az állandó megfigyeléstől, zaklatástól éppen János készül ki először, felrobbantja magát. Testvére, Andor, a rendőr (a Rendőr, a regény szimbolikusabb rétegében) elsősorban Emánuelát hibáztatja ezért, és módszeres lélektani offenzívát indít ellene. A második rész 1994-ben játszódik, amikor is egy bizarr esemény újból összehozza a Gábriel Klub rég szétszéledt, külső és belső tagjait. Már akik megmaradtak: mert nemcsak János lett öngyilkos, hanem valamikor 1977-ben Emánuela is nyomtalanul eltűnt - most pedig, a Margitszigeten, előkerül egy élethű viaszfigura, Emánuela mása. Valaki fel akarja támasztani a befejezetlen múltat. A rendőr, aki nyomozni kezd az ügyben, nem más, mint a magát remekül átmentett titkosrendőr, Szegedy Andor. Hogy mi történt végül is az ország és a társadalom meggyalázását leginkább szimbolizáló Esztervölgyi Emánuelával, minek árán lett 1994-re világhírű regényíróvá Tfirst András, miért tört ketté Vajda Stefán költői karrierje - ki lett közülük besúgó és miért -, ki, hogyan és miért bizonyult végül is erősebbnek minden pressziónál, megérte-e és mi lett az eredménye - minderről szól e kitűnő fiatal író hihetetlenül sokszálú és szerteágazó regénye, amelyben fővárosunk (a Város, lásd mint fent) és főleg a Duna éppoly tevékeny szereplő, mint az emberek, s egyben hatalmas erejű jelkép is.

Kósa Csaba - Nagy ​ezüst országút
Sorozatunk ​hetedik kötete a Dunáról, a folyó menti táj szépségeiről, a vízből és víz mellett élők már-már archaikus mesterségeiről, történelmünknek a Dunához fűződő eseményiről, régi szép városokról, műemlékekről és modern ipari körzetekről mesél. Milyen volt az egykori szigetközi élet, s mit kell megmentenünk kincseiből; hogyan dolgozik a paprikamolnár és az aranymosó, s mit kell tudnia egy hajókormányosnak; hogyan védte meg Klapka Komárom várát, s miért óvjuk a gemenci ősvadont – íme néhány téma könyvünk érdekes tartalmából. A kötetet mintegy 250 művészi fénykép gazdagítja.

Timaffy László - Alexay Zoltán - Ezer ​sziget országa
Nálunk ​a gyermekkori bűvös estéken, ha apánk mesélt - egy kiapadhatatlan mese folydogált Ásványról, ahol aranyat lel a szegény ember is, a rárói Vadkertről, az elvadult kastélypark romantikus sűrűjéről, a Szentjánosi-tóról és a Föligyöpről, ahol kislegényként bandázott. Ott ladikon ment a gyerek "fődiszedrezni", a búcsúban krajcárért vette a dorombot, igaz, estére már vége is lett a zenélő szerszámnak. De tudott levéllel muzsikálni, fűzfa sípot, vízipuskát faragni, fejszével, bárddal, bicskával oly ügyesen bánni, ahogy vízimolnár ősei értettek a fafaragáshoz is. Mi csak bámultunk, városi gyerekek... - fűzi hozzá a szerkesztő a képeskönyvhöz, amelyben egy csodálatos vízibirodalmat mutatnak be a szerzők - a néprajzos Timaffy László és a biológus, természetfotós Alexay Zoltán - , védendő virágaival és állataival, találékony és szorgos népének régi mesterségeivel, történeteivel. Száznál több színes és fekete-fehér fotó és Gaal Domokos finom mívű rajzai illusztrálják a kötetet.

Covers_206221
Legendary ​Danube Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Legendary ​Danube
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Köves István - Kék ​Duna könyv
(...) ​Érdemes összefoglalni, hogy mi volt a nagymarosi vízlépcső lényege, illetve mit szolgál egy vízlépcső a Duna alsó szakaszán. Az eredeti idea lényege, egy rendkívül alacsony, úgynevezett tipikusan kis esésű vízerőmű, amely egy gépházból, turbinákkal, generátorokkal és egyéb felszerelésekkel, egy hajózsilipből és egy duzzasztóműből állna, amely mozgatható vasszerkezetekkel van ellátva. Ez a vízlépcső nem okoz semmiféle olyan környezeti kárt, amilyet ezzel kapcsolatban felemlítettek, vagy éppenséggel katasztrofális jelzőkkel idéztek. Ezek nevetséges megjegyzések. Hogy csak egy példát említsek, azoknak, akik Budapest ivóvízkútjainak elszennyeződésétől tartanak egy dunai duzzasztóval kapcsolatban, fogalmuk sincs a hidrológiáról és a Duna viszonyairól. Ezek úgy képzelik, hogy a vízlécső visszatartaná a vizet. Ez nem igaz, mert a vízlépcső nem tározómű lenne, nem tartana vissza vizet. A németek ezt Laufkraftwerknek, az angolok run-of-river plantnak nevezeik. Ez magyarán annyit jelent, hogy az ilyen vízlépcsőn a turbinákon keresztül mindig annyi víz folyik le, mint amennyi föntről jön. Tehát az alsó szakaszon a Duna áramlás viszonyai olyanok, mintha vízlépcső nem is létezne. (...) Ami a jelenlegi helyzetet illeti, azt kell modnani, hogy a célok és fontossági sorrendjük temrészetesen változtak azóta, hogy a nagymarosi vízerőmű ötlete először felmerült. A sok változás ellenére szeretném remélni, hogy megannyi vita után jó megoldás születik, amelynek megvalósítása hosszú időre rendezi a Dunával kapcsolatos problémáinkat és biztosítja a harmonikus fejlődést. Az adott előzmények után mindezt elérni nem lesz könnyű. Veszem magamnak a bátorságot, hogy megállapítsam: túlontúl sok hibás lépés történt. Alapvetőnek tartom, hogy jövőbeni lépéseinket ne hangulati elemek határozzák meg. A döntéseket ne olyanok készítsék elő, munkálják ki, akik az emberek előítéleteit napi politikai célokra kívánják felhasználni. A Duna mindannyiunké és a kompetens szakértőknek kell megtalálniuk a kiutat a jelenlegi helyzetből. prof. Dr. Mosonyi Emil, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Claudio Magris - Donau ​(norvég)
Donau ​er en av de virkelige store klassikerne fra det 20.århundres reiselitteratur. Claudio Magris følger Donaus løp fra elvens kilde i de bayerske høydedrag, gjennom det gamle keiserrikets Østerrike - Ungarn, inn over Balkan og ut i Svartehavet. Det er en langsom mediterende reise hvor fortelleren tar seg tid til å utforske stedenes hemmeligheter og historier. Donau er den store pulsåren i det sentral- europeiske kulturlandskapet, hvor så mange av de mest fascinerende skikkelsene og ideene som vi forbinder med Europa har oppstått.

Claudio Magris - Duna
"...Az ​utazó, miközben csorog az ő deltája felé, a táj tükrében nézegeti magát - a történelmi, természeti, művészeti, pszichológiai tájéban, ami erdőt és hegyet-völgyet, de várakat és városokat, és lélekszakadékokat és tudattalan-örvényeket is jelent. Ez a táj, létezésének tükre, az ő kicsi életének és a nagy történelemnek a kövületeit, valamiféle eltemetett, de bármikor klónozódni, új életre kelni kész DNS-nek a maradványait is tartalmazza. A Duna dicsőséges folyó, de egyben csupa halál és szerencsétlenség is, keveredik és kereszteződik benne minden, kanyarulataiban menedéket keres az utazó, halogatva az érkezést minél későbbre, tudva jól, hogy ha az eredet jelentéktelen és főleg bizonytalan is, a vég holtbiztos és elkerülhetetlen" - összegez világhírt hozó könyvének új magyar kiadásához írott előszavában Claudio Magris. A Duna témája természetesen a Duna. Amely Danubio is, persze, és Dunaj, Dunav, Dunărea. Vagy ahogy fekete-erdei bölcsőjénél (ahol egy vitatott csapból buggyan elő), ahogy Ausztriában, ahogy a bánáti svábok és az erdélyi szászok nyelvén mondják: Donau. Ezen a nekünk is oly fájdalmasan és felemelően fontos folyón, ezen a nem is annyira földrajzi, mint inkább kultúrtörténeti tüneményen tette emlékezetes utazását a nemzetközi hírű trieszti germanistaprofesszor, egyszersmind az élő olasz irodalom egyik legnagyobb alkotója. "Érzelmes utazás ez - magyarázza Magris, miért nem "útikönyv" mégsem a Duna -, a történelem nagy monumentumainál és momentumainál érdekesebbek benne az apró és látszólag jelentéktelen részletek, útközben véletlenül hallott történetek, kocsmák falán vagy templomkapukon látott feliratok, ismeretlen, soknyelvű temetők sírköveibe vésett rövid regénysűrítmények, söralátétek és másféle történetek..." Az utazó tükre a mi tükrünk, persze. Jelenbe érő közös múltunké, Közép-Európáé, melynek tájképét, negyedszázada már, ez a könyv is gazdagítja.

Jókai Mór - Az ​arany ember
Mikszáth ​Kálmán Jókairól írt könyvében a legpoétikusabb Jókai-műnek nevezi: "Oly szép, mint egy hajnali álom - mondja. - Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Klondyke-ja." Aligha túlzás a kortárs és tanítvány elragadtatott megállapítása. Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, valódi remekmű. Az ifjú olvasókat talán erősebben vonzza A kőszívű ember fiainak hősi romantikája, más korosztályokat talán jobban lenyűgöz az Egy magyar nábob jellegzetes nemzeti koloritja, de Az arany ember olvasottsága sem életkorhoz, sem nemzetiséghez nem kötődik, ez a legtöbbször és legtöbb nyelven megjelent műve. Balatonfüreden írta, mégpedig összesen nyolc hét alatt. A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségét.

Timár György - A ​Duna titkai
A ​Duna titkai Európa egyik legnagyobb folyójának kalandos története. Az író az eredet(ek)től, a torkolat(ok) -ig utazik olvasójával, sorra fölidézve az izgalmas csatákat, merényleteket, pöröket, szerelmeket, mészárlásokat és legendákat, melyek a Dunához és partjaihoz fűződnek. Történelmi, földrajzi, irodalmi, kultúrhistóriai ismeretek valóságos tárházát nyújtja a könyv, de nem oktató, hanem tréfás, csevegő, olvasmányos hangon. Külön érdekessége, hogy a szöveget a tárgyalt rész eseményeit illusztráló bélyegek díszítik (a legszebbek színes mellékleteken is láthatók), így a bélyegek gyűjtőinek és kedvelőinek egyedülálló könyvcsemegének számít.

Alfred Edmund Brehm - Az ​Egyenlítőtől az Északi-fokig
Alfred ​Brehm, a múlt század második felének neves természetbúvára, _Az állatok világá_nak máig is népszerű szerzője, ebben a gyűjteményes kötetben világjáró utazóként lép az olvasó elé. Első nagyobb szabású útja során, 1847 és 1851 között, bejárja Egyiptom és Szudán tájait, a Nílus völgyét, a Fehér- és a Kék-Nílus vidékét. Beszámol az ott élő népek körében szerzett tapasztalatairól és a sivatag, a füves sztyepp meg az őserdő állat- és növényvilágáról. 1859-ben beutazza Norvégiát Oslótól egészen az Északi-fokig, Európa legészakibb pontjáig. Színes képekben tárja elénk a sarkvidék természeti szépségeit és elsősorban a Norvégia északnyugati partja mentén húzódó szigetek páratlanul gazdag madárvilágát, amelynek tanulmányozása útjának fő célja volt. 1876-ban nagy utazást tesz Szibériában. Bejárja Közép-Ázsia sztyeppjeit, majd délről észak felé haladva, átszeli egész Nyugat-Szibériát, hogy a Kara-tengerbe nyúló Jamal-félszigeten megismerkedjék a tundrával. Természeti leírásaiban plasztikusan kirajzolódik a szibériai táj, a sztyepp, a tundra és a tajga képe, élővilágával együtt. Útja etnográfiai tekintetben sem volt eredménytelen. Különösen érdekesek a sztyepp nomád pásztorairól, a kazahokról szóló beszámolói. 1878-ban Brehm ellátogat Magyarországra is, ahová a Duna szigeteinek és ártéri erdeinek népes madárvilága csábította. Dunai útját a Fruška Gora hegyvidéken fejezte be, hogy ott Európa legnagyobb ragadozó madarát, a barátkeselyűt tanulmányozza.

Jules Verne - A ​dunai hajós
A ​dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs - valójában nyomozótiszt - hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette. Az 1870-es években játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.

Angyal Ilona - Holló Dénes - Szűcs József - Vízitúrázók ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jules Verne - Storitz ​Vilmos titka
A ​nagy francia mesélőnek ez a kései, fantáziadús története Magyarországon játszódik. A Párizsban élő Vidal Henry levelet kap öccsétől, a dél-magyarországi Zimonyban tartózkodó Márktól, hogy keresse föl őt a Duna-parti városban, mert nősülni készül; a gyönyörű és kedves, jóravaló Radvánszky Máriát kívánja oltárhoz vezetni. Henry boldogan készülődik a nagy útra, de felhőtlen örömét beárnyékolja egy véletlenül tudomására jutott eset: Radvánszky Máriának korábban volt egy kikosarazott német kérője, a már elhunyt híres kémikus, Storitz Ottó fia, Vilmos, aki az elutasítás ellenére is időről időre zaklatja a boldog házasságra készülő fiatalokat. Amikor az eljegyzési bálon láthatatlan kezek a vendégek szeme láttára elviszik Mária mirtuszkoszorúját és összetépik virágcsokrát, a gyanú hamar a kikosarazott kérőre, Storitz Vilmosra terelődik, és a botrány rejtélyét is megfejtik a városi rendőrkapitány segítségével: Storitz apja annak idején fölfedezett egy láthatatlanná tevő folyadékot, s a fia ennek segítségével (azaz láthatatlanul) garázdálkodik a Radványi-házban és a városban - mindenki legnagyobb megdöbbenésére. Storitz megakadályozza az esküvőt a templomban, azután 'eltünteti' az idegileg összeroppant Máriát is. Ekkor Radvánszkyék, a Vidal testvérek és a rendőrség fölveszik a harcot a láthatatlan Storitzcal. A történet végén azonban minden jóra fordul: Storitz a halála percében visszanyeri emberi alakját, Mária is előkerül, Radvánszkyék pedig megsemmisítik a láthatatlanná tevő vegyszert, hogy soha többé ne okozhasson bajt senkinek. Az új illusztrációkat tartalmazó kiadás - Verne olvasói széles táborának ajánlandó.

Gyukics Péter - A ​Duna hídjai
A ​Duna hídjai a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig az elsőtől az utolsóig A hidak fotografálása közben a műszaki alkotás és alkotója bűvölt el (Hidak Magyarországon, Bridges on Hungary Bp. 2005). A hol látható, hol láthatatlan erővonalak, a tájba belesimuló, vagy abból kitűnő formák, szigorú szerkezetekben rejtőző szépségek, a meghitt kis átkelők és a tekintélyes nagy szerkezetek. Hol az alkotó? Ott van minden fagerendában, minden darab faragott kőben, minden acélrúdban, minden alkatrészben. Jelenlétét ",csak" az bizonyítja, hogy áll a híd. Egy éve, tíz éve, 100 éve, 200 éve... Az utazó használja a hidakat, átrobog rajtuk, ám gyakran a szembeötlő szépséget sem látja. Legújabb, a közeljövőben több nyelven megjelenő könyv bemutatja a hidak műszaki adatait, történetét és a Duna-táj földtörténeti és vízrajzi kialakulását. Gyukics Péter

Kiss J. Botond - A ​Delta könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Felső Barnabás - Papp Attila - Gemenc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​Duna
A ​"mi" Dunánk, mondja a magyar. És mondja a német, az osztrák, a szlovák, a szerb, a bolgár és a román is. A mi Dunánk, mondjuk, de mindannyian másképpen gondolunk rá, mindannyiunknak más képet idéz. Németországnak csak egyik, bár tagadhatatlanul mitikus folyója, az osztrákok legendává növesztették, nekünk, magyaroknak a legnagyobb folyamunk, a bolgárok, a románok a hömpölygő, bölcs öreg folyóra gondolnak. A Duna című fotóalbum a folyás irányában haladva a forrástól a deltáig, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig kilenc fejezetre osztva mesél a víz körül állandóan változó tájról, emberről és történelemről. Mészáros László sokévi munkájának egy töredékét, a legszebb felvételeket lehet itt látni, Száraz Miklós György a közép-európai népek történelméhez oly szorosan kötődő folyóról szól, de nem csak a vízről. Ókori történészek, gondolkodók, ismert nagy utazók, írók, filozófusok, költők megfigyeléseit, érveit veti össze, ütközteti, elbizonytalanít és meggyőz, észrevétlenül oktat és közelebb hozza mindazt, ami neki, nekünk a Duna: a római limes mentén, a castellumokban és burgusokban élő, a kolostorokba húzódó, halálukat a folyóban lelő, a partjain nehezen élő emberek, a part, szikla, holtág, hajó, erdő, hal, háló, nád, sziget és ember közegét. Mert a Duna mindez. Mindannyiunké és egyikünké sem egészen. Ennek megismerésében és felismerésében segít ez a könyv.

Alexandru Vlahuță - Festői ​Románia
A ​Festői Románia nemcsak műfajában, de hangulatában is egyedülálló Alexandru Vlahutá életművében. A társadalmi ellentétek, súlyos paraszti drámák lázadó indulatú írója itt hazája festői szépségeit, ember és természet harmóniáját, a történelem viharos századaiban helytálló román paraszt erkölcsi arculatát kívánja megragadni és közvetíteni az ifjúság felé, bevallottan nevelő célzattal: "elsőrendű kötelességünk (...), hogy igyekezzünk az utánunk jövőkben felébreszteni a hazaszeretetet" - írja a Gazeta sáteanului hasábjain 1898 márciusában, mielőtt elindult volna országjáró útjára, hogy a Kultuszminisztérium rendelésére megírja könyvét. Megjelenése - 1901 - óta e romantikus útirajz több nemzedék olvasmánya lett, románul tizenöt kiadást ért meg, magyar fordítása pedig immár másodszor kerül az olvasó kezébe, átdolgozott, jobbított kiadásban.

Nick Thorpe - The ​Danube
The ​magnificent Danube both cuts across and connects central Europe, flowing through and alongside ten countries: Romania, Ukraine, Moldova, Bulgaria, Serbia, Croatia, Hungary, Slovakia, Austria and Germany. Travelling its full length from east to west, against the river's flow, Nick Thorpe embarks on an inspiring year-long journey that leads to a new perspective on Europe today. Thorpe's account is personal, conversational, funny, immediate and uniquely observant - everything a reader expects in the best travel writing. Immersing himself in the Danube's waters during daily morning swims, Thorpe likewise becomes immersed in the histories of the lands linked by the river. He observes the river's ecological conditions, some discouraging and others hopeful, and encounters archaeological remains that whisper of human communities sustained by the river over eight millennia. Most fascinating of all are the ordinary and extraordinary people along the way - the ferrymen and fishermen, workers in the fields, shopkeepers, beekeepers, waitresses, smugglers and border policemen, legal and illegal immigrants, and many more. For readers who anticipate their own journeys on the Danube, as well as those who only dream of seeing the great river, this book will be a unique and treasured guide.

Anton Kerner - A ​Duna menti országok növényvilága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Buza Péter - Buda, ​Duna, Pest
Mindenért ​a Duna a felelős: nemzette, s a maga képére formálta a várost. Néhány millió esztendővel ezelőtt - a földtörténet felső pliocénnak nevezett korszakában - az Ős-Duna áttörte a Visegrád környéki hegyek tömött koszorúját: a világhódító folyó ágakra szakadva indult új tájak felé. Mire a mai Budapest térségéhez ért, vizének nagyobbik része tómaradványok, mocsarak csapdájába esett, mozgása lassult, gyengülő sodrából kiszédült a kavics, homok. S miközben szüntelen bolyongása során mai medrére talált, hordalékával megformálta a Pesti-síkságot. S Buda képét, mert a folyó jobb partján is a Duna megjelenésével zárult le a hegységképző erők tombolásának hosszú és változatos korszaka. Az eredmény - innen, a Dunáról nézve látszik csak igazán - túlzás nélkül mondható lenyűgözőnek.

Kollekciók