Ajax-loader

'felfedezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


C. S. Lewis - A ​Hajnalvándor útja
Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, _Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény_ címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű. Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Tarts velünk az ismeretlenbe! A NARNIA KRÓNIKÁINAK ÖTÖDIK KÖTETE: Narnia... ahol a sárkány felébred mély álmából... ahol a csillagok a földön járnak... ahol bármi megtörténhet. A királyt és váratlan útitársait ismeretlen tájak s vizek felé viszi a végzetük. Egyre távolabbra sodródnak az idegen tengereken. Hamarosan rádöbbennek, küldetésük nehezebb, mint gondolták, s a világ vége csupán kezdete valaminek.

Baktay Ervin - A ​boldog völgy országa
"Nem ​lehet idegen számunkra az az ország, ahol egy évszázaddal ezelőtt a tudománynak egy világjelentőségű, nagy magyar hőse - Korösi Csoma Sándor - járt, s ahol egy magyar születésű, világszerte ismert nevű jeles tudóst - Stein Aurélt - egyaránt tisztelnek a nép urai és egyszerű gyermekei. De még ezektől a nekünk oly fontos és értékes kapcsolatoktól eltekintve is, a Boldog Völgy és a kasmíri hegyek tájait járva, a Föld egyik legszebb, legvonzóbb részét ismertük meg és remélem, hogy igénytelen tolmácsolásom is megcsillanthatta az olvasó előtt egy-egy örökszép mozaikdarabját annak a hatalmas, kimeríthetetlen remekműnek, amelynek neve - a Föld." (Baktay Ervin, 1934)

Stefan Zweig - Csillagórák
A ​kiadó Stefan Zweig hasonló című gyűjteményéből válogatta ki és fűzte össze ebben a kötetben a történelmi tárgyú novellákat. A más-más korban, különböző helyeken lejátszódó elbeszéléseknek az a közös vonásuk, hogy mindegyik egy olyan történelmi pillanatot, válságos órát örökíti meg, amelyben az emberiség sorsa szempontjából valami jelentős, hosszú időre kiható esemény következett be, sorsdöntő elhatározás született. A legrégibb időre visszatekintő elbeszélés a XV. századba, abba a drámai küzdelembe vezeti az olvasót, amelynek során a törökök bevették Bizáncot, a keletrómai császárság utolsó fellegvárát, a korban hozzánk legközelebb álló novella pedig századunk egy kalandos és nagy hatású epizódját, Leninnek az emigrációból való hazatérését beszéli el.

Sylvain Neuvel - Ébredő ​istenek
_Egy ​ismeretlen, nem a mi világunkból származó robot jelenik meg Londonban. Kolosszális alakja az egész város fölé tornyosul, de nem mozdul. Vajon egy békés kapcsolatfelvétel vagy egy invázió előfutárával állunk szemben?_ Minden gyereknek van rémálma. A kis Eva Reyesénél azonban csak az lehet ijesztőbb, hogy a halálról és pusztításról szóló apokaliptikus képek megvalósulni látszanak... Dr. Rose Franklinnek nincsenek emlékei az elmúlt pár évből. Az idegenek, akiknek dolgozik, azt mondják, hogy meghalt, és visszahozták az élők közé. Az égető kérdés azonban nem csak a hogyan, hanem a miért is... Kara Resnik és Vincent Couture egymásba szerettek a háború alatt, és azóta békére leltek. Ők jelentik az egyetlen védvonalat a Föld és aközött, ami feléjük tart. De egyelőre még ők sem tudják, hogy hazugságban élnek... A férfinak pedig, aki azt állítja, hogy mindenre tudja a választ, megvannak a saját indítékai. Vannak dolgok, amiket nem árulhat el, és vannak dolgok, amiket nem fog... Mindannyian egy epikus kirakó apró darabkái. Egy olyan rejtélyé, amit az idő keletkezése óta próbálunk megfejteni. Sylvian Neuvel még több izgalommal jelentkezik 2016 egyik legnépszerűbb sci-fijének folytatásában, és most sem okoz csalódást.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Dava Sobel - Hosszúsági ​fok
A ​felfedezések korában a "földrajzi hosszúság problémája" jelentette a legnagyobb tudományos kihívást. A hosszúsági fok meghatározásának képessége híján a tengerészek a szó szoros értelmében elvesztek a tengeren, amint eltűnt szemük elől a szárazföld. A hajók a parti sziklákon futottak zá­tonyra, az ismert tengeri utak használói pedig könnyű prédát jelentettek a kalózoknak. 1714-ben az angol parlament óriási jutalmat ajánlott fel annak, akinek a földrajzi hosszúságot meghatározó metódusa sikeresnek bizonyul. A tudományos elit - Galileitől Sir Isaac Newtonig - az égboltot térképezték fel, abbéli bizonyosságukban, hogy a válasz a csillagok közt rejlik. Egyetlen ember, John Harrison mert csak mechanikus megoldásban hinni - egy olyan órában, mely a tengereken olyan precízen méri az időt. amire addig még a szárazföldön se igen volt példa. És megkezdődött a verseny... Egy történet, mely legalább annyira szól a kor fondorlatairól, mint a tudományról... A tudás valóságos kincsestára azoknak, akiket érdeket a történelem, a földrajz, a csillagászat, a navigáció. az órásművesség. és - nem utolsósorban - az emberi becsvágy és kapzsiság. THE PHILADELPHIA INQUIRE "Valóságos ékkő a könyvek között." CHRISTOPHER LEHMAN-HAUPT, The New York Times "Egyszerű történet, briliánsan elbeszélve." THE WASHINGTON POST BOOK WORLD "Összetett és mégis elegáns... Nincs olyan regényíró, aki hozzá tudna tenni bármit is Dava Sobel Hosszúsági fokához." NEWSWEEK Dava Sobel a The New York Times díjnyertes, volt tudományos tudósítója, olyan magazi­nok részére ír tudományos cikkeket, mint az Audubon, a Discover, a Life és a The New Yorker. A New York állambeli East Hamptonban él.

Frederik Pohl - Túl ​a kék eseményhorizonton
Frederik ​Pohl a sci-fi egyik élő klasszikusa. A Túl a kék eseményhorizonton a Hugo- és Nebula-díjas Átjáróval kezdődő öt részes hícsí-saga második része, s ott folytatja a kalandvágyó Robinette Broadhead történetét, ahol az Átjáróban elbúcsúztunk tőle. Broadhead itt már szupermilliárdos üzletember, aki végül is úgy dönt, hogy az Átjáró Tröszttel közös vállalkozásba kezd: egy nemrég felfedezett, és még mindig működő hícsí tápanyaggyár föld közeli pályára állításával szeretné megoldani az emberiség égető élelmiszergondjait. Az objektumra küldött háromtagú expedíció azonban egy eddig eltűntnek nyilvánított 15 éves fiút talál, aki rendszeres és rejtélyes kapcsolatot tart fenn egy letűnt civilizáció különös módon tovább élő képviselőivel és a sorsáról gondoskodókkal. A fiú segítségével végül is rátalálnak a hícsí tudomány és civilizáció megismerésének kulcsára, így – ízelítőt nyújtva a következő rész cselekményéből – beleláthatunk a hícsík univerzumformáló szándékaiba.

Korda István - A ​nagy út
Jótollú ​újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével - jó néhány európai és keleti nyelven kívül - folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd - nem adva fel eredeti tervét - 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.

Erich von Däniken - Istenek ​stratégiája
Däniken ​mindig tud valami újat mondani. Ebben a kötetében Dél-Amerikába kalauzolja az olvasót, arra a kontinensre, amely szerinte az ősi istenek igazi otthona volt. Templomok érdekes történeteit írja le, többek között azét, amelyet valószínűleg az istenek vagy a földönkívüliek építettek. Däniken meglepő hasonlóságot vél felfedezni a hajdani indián törzsek és az ókori keleti népek emlékei, vallásai és legendái között. Lehet, hogy valamikor kapcsolatban álltak egymással? Lehet, hogy az istenek adtak hasonló utasításokat a különböző népeknek? Talán nem is látomás volt Ezékiel próféta víziója az égből leszálló szerkezetekről, hanem az istenek üzenete? A tudomány a mai napig nem tudja a válaszokat, s mindezt csupán a fantázia termékének tekinti. A szerző azonban töprengésre késztető hipotéziseket állít fel, és látszólag bizonyítani is tudja ezeket. Egy elveszett város felfedezése a dzsungelben. Döbbenetes hasonlóság Salamon temploma és a dél-amerikai szentély között. A kőkorszakból származó, mintegy 12000 éves írások és matematikai számítások. Hatalmas kőoszlopok 3000 méterrel a tengerszint felett. Genetikai jelzéseket tartalmazó vésett kövek. Rengeteg újdonságot és meglepetést tartogat a neves szerző legújabb kötete, az Istenek stratégiája.

Georges Blond - Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai
Az ​Atlanti-óceán nagy kalandjai - írja a szerző. Ez szokatlan cím nem is olyan különleges, mert kalandok sorozata játszódott le ezen a hatalmas víztükrön az ókortól napjainkig. Gondoljunk csak a vikingekre, Kolumbuszra és Magellánra, a kalózokra és a hajótörésekre, a Hoorn-fok viharos térségeire, de kaland az is, milyen kincseket adott az emberiségnek az Atlanti-óceán az olajtól a heringig és a tőkehalig, s milyen áldozatokat kívánt ezek megszerzése az óceán vízéből. Georges Blond, a francia népszerűsítő irodalom reprezentánsának irása olvastán izgalmas események résztvevőivé válik az olvasó. Megtudjuk, mit érezhetett a Titanic parancsnoka, amikor jéghegynek ütközött a hajója, vagy azt, milyen ember volt Francis Drake, I. Erzsébet angol királynő kalóza. Olvashatunk a hajók fejlődéséről a klipperektől a rabszolgaszállító hajókon át a gőzhajókig s a Kék Szalagért vívott versenyekről. Emléket állít a szerző az óceán első átrepülőinek, magányos hajósainak és hajótöröttjeinek is. Georges Blond rendkívül izgalmas könyve érdekfeszítő olvasmány. Művelődéstörténet és kaland, természettudományos leírás, technika és történelem keveredik lapjain.

Ismeretlen szerző - A ​világ 100 orvosi felfedezése
Vajon ​miért lékelték meg az ókorban a betegek koponyáját? Ki használta először a sztetoszkópot? Kihez fűződik az első védőoltás? Ki végzett először szívátültetést? Ki találta fel a hőmérőt? Mi is pontosan a retteget HIV? Színes képekkel bőven illusztrált kötetünk száz olyan jelentős orvosi és tudományos felfedezés történetét meséli el, amely hozzájárult életünk jobbá tételéhez. Az érvágás, a szívátültetés, a himlőoltás, a penicillin, az általános érzéstelenítés, a lézersebészet, a homeopátia, a röntgensugárzás csak néhány a számtalan eredmény közül. E felfedezések mind-mind olyan kutatók, illetve orvosok kitartásának és elhivatottságának köszönhetők, akik a szenvedés és a betegségek ellen küzdöttek. Kötetünk világos leírásai, szemléletes illusztrációi az ő munkájukat mutatják be.

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

Stein Aurél - Ázsia ​halott szívében
Stein ​Aurél (1862-1943) talán minden idők legszerencsésebb régészeti kutatója volt. Indiában, Belső-Ázsiában és Iránban tett expedíciói páratlanul gazdag anyaggal gyarapították a földrajztudományt, a régészetet és az orientalisztikát. Hihetetlenül nehéz körülmények között dolgozott, bejárta a "világ tetejét", a Pamír jeges hágóit, a Taklamakán forró sivatagát, Afganisztán határaitól eljutott a kínai nagy falig. Művei éppoly fordulatosan örökítik meg a több ezer éves, befalazott buddhista könyvtárak felfedezését, a rejtett barlangtemplomok kincseinek felkutatását, mint kalandos utazásait az ismeretlen vidéken, Ázsia "halott szívében". Válogatásunk bemutatja Stein Aurél nagy expedícióinak legizgalmasabb részleteit; valamint – újdonságként – legkorábbi kasmíri útját, amely eddig magyarul sohasem jelent meg. Szerepel a kötetben néhány olyan, eredetileg is magyarul írt, kisebb műve is, melyet mostanáig csak alig-alig hozzáférhető tudományos folyóiratokban lehetett olvasni. Sok eredeti fényképpel, térképpel díszített könyvünket a régészeti és földrajzi felfedezések iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Madeleine Féret-Fleury - Christine Féret-Fleury - Az ​örökösnő
A ​tizenhárom éves Adel Pullman öt éve él egy sivár párizsi árvaházban, azóta, amióta a szüleinek nyoma veszett. Egyetlen menedéke a padlás, ahol egy ütött-kopott utazóládában őrzi a szüleitől maradt néhány emléket, köztük édesapja érthetetlen feljegyzésekkel teli noteszét. Egy napon a láda titkos rekeszében különös tárgyra bukkan: egy bűvös erejű medálra, mely a legváratlanabb pillanatokban egy másik világba röpíti. Van-e valami köze ennek a medálnak Atlantiszhoz, az elsüllyedt kontinenshez, amely után Pullman professzor kutatott, amikor eltűnt? Adel egyedül vág neki a nyomozásnak. Egyedül? Nem egészen. Egy titokzatos, sötét alak mindenütt a nyomában jár…

Sylvain Neuvel - Alvó ​óriások
Deadwood, ​Egyesült Államok: egy kislány oson ki sötétedés előtt kipróbálni az új biciklijét, hirtelen azonban eltűnik a lába alól a talaj. Egy mély veremben ébred, miközben a mentőcsapat épp ereszkedik le érte. De azok, akik a gödör pereméről néznek le rá, valami sokkal különösebbet látnak egy egyszerű kislánynál... "Mindig előre nézünk, soha nem hátra." A kislány felnő, és Dr. Rose Franklin lesz belőle: zseniális tudós, kutatási területének az egész világon elismert szakértője. Ez a terület pedig nem más, mint kislánykori felfedezése: egy óriási, díszes kéz, amelyet hihetetlenül ritka fémből készítettek jóval korábban, mint hogy a kontinensen bármilyen emberi civilizáció kialakult volna. "De ez a dolog... más. Igazi kihívás. Újraírja a történelmünket." Olyan tárgy ez, melynek eredete és rendeltetése egyszerre lesz a leghatalmasabb rejtély, amelyet eddig az emberiségnek meg kellett oldania. Származásának titkát felfedve talán megváltozik minden, amit eddig az életről hittünk. És még hány hasonló darabra bukkanhatunk a nagyvilágban... "Kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni mindent, amit eddig önmagunkról tudni véltünk." Mi lehet ez a szerkezet? Ki készíthette? Hogyan lehetséges, hogy anyaga a bolygón előforduló legritkább fém? Vajon képes lesz valaha irányítani az ember? Mi van, ha nem is annyira a véletlen műve, hogy rátaláltunk? És mi történik majd, ha végül az utolsó darabot is a helyére illesztjük ebben a gigantikus, globális kirakóban? "Bármi megtörténhet."

Jackie French - Hekja
Vikingek ​támadnak meg és pusztítanak el egy tengerparti falucskát, ahol foglyul ejtik Hekját, majd a kutyájával, Snarffal együtt Grönlandra viszik a kislányt. Ezen a zord és hideg földön Freydis Eriksdottir, a hírhedt Vörös Erik leányának thrallja - rabszolgája - lesz. Hekja harcias elszántságával kiérdemli úrnője megbecsülését. Megpróbáltatásai azonban épp csak elkezdődtek azzal hogy a vikingek a jeges szigetre hurcolták: a telepesek Freydis vezetésével elindnlnak, hogy új kolóniát hozzanak létre Vinlandban - a mai Amerikában -, ahol további veszedelmes kalandok várnak rájuk.

Alexander von Humboldt - Az ​Orinoco vadonában
Alexander ​von Humboldt a XIX. század első felének egyik legkiválóbb természettudósa volt. A természettudományoknak számos területén kimagasló eredményeket ért el, s új tudományágaknak vetette meg az alapját. E könyv oldalain a tudós alakja mellett kibontakozik az erős akaratú, veszélyekkel nem törődve, fáradhatatlanül tör célja felé. Hűséges útitársával és barátjával, Aimé Bonpland botanikussal, 1799-ben, harmincéves korában indult el öt esztendeig tartó dél- és középamerikai útjára. A két kutató néhány indián kíséretében átszelte Venezuela szavannáit, majd csónakon felfelé haladva a hatalmas folyamon, az Orioncón, behatolt a trópusi vadonba, ahol előttük még nem járt európai kutató. Útjának ezt az egy évig tartó első szakaszát - bolyongásait az Orinoco medencéjében - színes és gazdag útirajzban örökítette meg Humboldt. Ebből nyújt át most a kiadó egy bő válogatást, amely az útleírás első magyar nyelvű kiadása.

Dan Simmons - Terror
Azoknak ​a férfiaknak, akik a brit birodalom Terror és Erebus nevű hajóin indultak felfedezőútra, minden reményük megvolt a diadalra: Sir John Franklin 1845-ös felfedezőútján vettek részt – a kor technológiailag legfejlettebb expedícióján –, és ők indulhattak a világon először gőzhajóval a legendás észak-nyugati átjáró felkutatására. De a hajókat most már majdnem két éve csapdában tartja a sarkvidéki jég. A szén és az élelem kezd kifogyni. Ugyanakkor nem a fehér, de folyamatosan átformálódó táj, a dermesztő hideg vagy a készletek felélése jelenti a legnagyobb fenyegetést a tengerészekre, sőt, még csak nem is az, hogy a hajóikat szép lassan összezúzza az óceán engesztelhetetlen ereje. Nem, egy sokkal félelmetesebb veszély is leselkedik rájuk: valami, ami odakint vadászik a jeges sötétségben, ami követi a hajókat, és egyesével végez a legénység tagjaival, akiket megcsonkít és felfal. Egy névtelen valami, ami sehol sincs, és mégis mindenhol ott van: a tőle való rettegés az expedíció legnagyobb ellensége. Amikor maga Franklin is borzalmas halált hal, Francis Crozier kapitányra hárul a feladat, hogy átvegye az irányítást, és egy utolsó, elkeseredett próbálkozást tegyen arra, hogy kimenekítse a legénység maradékát dél felé, a jégen át. Egy eszkimó nő is velük tart, aki nem tud beszélni. Lehet, hogy ő lesz a túlélésük záloga – vagy a haláluk okozója. És miközben a skorbut, az éhség és az őrület sorra szedik az áldozataikat, a jégen leselkedő borzalom is egyre vakmerőbbé válik, Crozier és az emberei attól kezdenek tartani, hogy nincs menekvés… "Ez egy igazán vérfagyasztó horror, amely csak még rémisztőbbé válik, ha az ember felidézi, hogy a Simmons által leírt szörnyűségek nagy része a valóságon alapul." THE GUARDIAN "Simmons egyik legjobbja." KIRKUS REVIEW "A Hugo-díjas Simmons eleven színekkel kelti életre ennek a sarkköri felfedezőútnak a rettenetes megpróbáltatásait és kihívásait, továbbá némi természetfeletti borzalmat is belevisz az 1845-ös Franklin-expedícióba és az észak-nyugati átjáró felkutatására tett balsorsú kísérletébe." PUBLISHERS WEEKLY "A _Terror_ leviatáni hossza ellenére végig lenyűgöző olvasmány... A történelmi realizmusnak, a gótikus horrornak és az ősi mitológiának ez a keveréke egy veszélyes tánc a vékony jégen, amelyet bárki, aki híján van Simmons regényírói zsenialitásának, kétségkívül elvétett volna." WASHINGTON POST

Azatjaro
elérhető
22

Frederik Pohl - Átjáró
Vagányok, ​prostituáltak, művészek és álmodozók, örök világcsavargók és szélhámos szerencselovagok, kokósok és homoszexuálisok gyülekeznek össze az Átjáró űrbázisán, s várnak a ritka szerencsére, hogy a földiek által birtokba vett, egykori hícsí civilizáció űrnaszádjaival kizuhanhassanak a téridőbe. Mindezt a nagy kincs, a zsákmány, s nem utolsó sorban a felfedezés reményében. Rob Broadhead maga is szerencsét próbál, hogy végre szabadulhasson az Átjáró kalandorainak, pszichopatáinak és aberráltjainak szoritásából, ám ezért a szabadulásért igen kemény árat kell fizetnie. A történet a fogyasztói társadalmak illúziógyártó gépezetének, az ebben őrlődő emberi érzelmek mély tragikumának lenyűgözően kiméletlen, s ezzel együtt is szórakoztató leirása.

Passuth László - Édenkert ​az óceánban
Bougainville ​a XVIII. század francia történelmének egyik legjellegzetesebb alakja. Pompadour asszony kegyence, a főurak üldözöttje, XVI. Lajos védelmezője, a forradalom tengernagya - és közben a kanadai indián-háború hőse, a Föld első francia körülhajózója, az Akadémia halhatatlanja, világhírű író, a sors kegyeltje... Passuth László róla írt könyve ellentmondásos kort és fényes életet vetít elénk, az életmű középpontjába helyezve a humanista tudóskatona világkörüli útját, és annak is közepébe Tahiti felfedezését. Bougainville ugyanis az első fehér emberek egyike, aki lábát e legendás hírű szigetre tette, s tapasztalatai alapján elnevezte Cytherea (Venus) szigetének.

Göcsei Imre - Az ​ismeretlen vándorai
A ​tudós földrajztanár könyve több mint harminc felfedezés krimibe illően izgalmas történetét meséli el. Nyomon követhetjük: - Kolumbusz, - Vasco da Gama, - Amerigo Vespucci, - Hernando Cortez, - Pizarro, - Amundsen, - Magellán, - Teleki Sámuel, - Reguly Antal, - Xantus Jánus, - Vámbéry Ármin, - Lóczy Lajos útját, - a Golf-áramlat vagy a Niger felfedezését. Utazzunk most együtt Cabral admirálissal Lisszabonból az addig ismeretlen Brazília partjaihoz, majd Afrikát megkerülve Indiába és vissza Portugáliába!

C. S. Lewis - Utazás ​a tengeri cirkálón
“Útlevelet ​tartasz a kezedben, kedves olvasó, útlevelet egy varázslatos országba; Narniába. Ha fellapozod, néhány oldal után természetesnek tartod, hogy csodálatos lények bukkannak fel előtted; törpékkel, manókkal, beszélő állatokkal találkozol, s ha még nem olvastad az előző részeket, akkor is ismerősként köszöntöd Aslant, a hős oroszlánt, mert Aslan mindnyájunk lelkében ott rejtőzik egy kicsit...”

Terry Pratchett - Stephen Baxter - A ​Hosszú Föld
1916: ​A NYUGATI FRONT. Percy Blakeney közlegény felébred. Üde, tavaszi fűben hever. Madárdalt hall és a szélben susogó falevelek hangját. De hova lett a senki földje sáros, véráztatta és kráterekkel teleszabdalt vidéke? 2015: MADISON, WISCONSIN. Egy zsaru, Monica Jansson egy visszahúzódó – egyesek szerint eszelős, mások szerint veszélyes – tudós kiégett otthonát vizsgálja át, amikor különös ketyerére bukkan: egy dobozkára, benne drótok, egy háromállású kapcsoló meg egy… krumpli. Ez annak a találmánynak a prototípusa, amely mindörökre megváltoztatja az emberiség világszemléletét. ÉS AKKOR MÉG FINOMAN FOGALMAZTUNK… A Hosszú Föld a Korongvilág megalkotója, Terry Pratchett és a népszerű SF-író, Stephen Baxter izgalmas, új együttműködéséből született első regény.

André Bérélowitch - Francois Lambert - A ​világ felfedezése rajzos regényekben II.
Hajók ​tartanak India felé, parancsnokuk: Kolumbusz Kristóf. Három hónap múlva föld nyugaton: San Salvador. Díszlövések a déli féltekén: Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység-fokot! Cortés és négyszáz embere Mexikóban. Moctezuma üzenete: arannyal teli sisak. A drágakövek után újabb csoda: a forrón fogyasztott csokoládé... a világ felfedezése rajzos regényekben.

Walter Kramer - Új ​látóhatárok
Olvasóink ​"A világ csodái" c kötetben megismerkedhettek a Föld korai felfedezéseinek korával~ s "A messzeség titkai"-val eljuthattak a Nagy Felfedezések Korszakának küszöbéig. E két kötetnek szoros folytatása ugyan az "Új Iátóhatárok". de önállóan is teljes értékű szórakoztató és eseményekben gazdag olvasmány szemünk előtt bontakozik ki a reneszánsz világa. a korai kapitalizmus utazásokra serkentő kora és a két tengeri hatalom - Portugália és Spanyolország - birkózása a világ felosztásáért A kor nagy célja: India. az álmok. a mesebeli gazdaság birodalma. Végigkísérhetjük a nagy portugál utazókat. amint Tengerész Henrik irányításával másfél évszázad alatt eljutnak Afrikát megkerülve Indiába Elkísérjük Gil Eannest, aki elsőnek halad túl a félelmetes Nun-fokon és a Bojador-fokig terjeszti ki az ismert világ határát. Nyomon kísérjük Diast, aki nem volt a szerencse kegyeltje, hiszen eljut Afrika déli csücskén túlra. de Indiába nem, Együtt hajózunk da Gamával, aki elődjeinek titáni munkájára támaszkodva elvezérli a portugál hajókat Indiáig. Szemtanúi vagyunk annak. hogy az arab-iszlám világ tengeri hatalma hogyan zúzódik szét a portugál hajóágyúk tüzében. Indiát ez a kor nemcsak Afrika körülhajózásával kívánta eltérni, hanem - nem ismervén a Föld igazi nagyságát - megkísérelte rövidebb úton megközelíteni - vagyis Keletet nyugaton megkeresni, Megismerkedünk a Pinning-Pothors vezette dán expedíciókkal. majd az elsöőjelentős angol expedícióival. melynek vezetője, Giovanni Caboto ugyanúgy olasz volt, mint Kolumbusz Ezek az utak e műben csak epizódok. ha összehasonlítjuk Kolumbusz utazásainak gazdag leírásával. Teljességgel kibontakozik előttünk ennek a zseniális tévelygőnek. kiváló navigátornak egyéni sikere és tragédiája is. Természetesen Amerigo Vespucci utazásait is megismerhetjük. Magalhaes utazása döntötte Ie egyszer és mindenkorra gyakorlatilag azt a kérdést. amin oly sokáig vitáztak, hogy milyen alakú a Föld. Ő az, aki végleg megállapítja, hogy Amerika valóban egy soha nem ismert új világ, melynek csúcsánál az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán találkozik. Ő találja meg a sokat keresett átjárót, és így nyugatnak hajózva átszeli a Csendes-óceánt Egyéni tragédiája, hogy elképzelését csak részben valósíthatja meg, és expedíciójának egyetlen megmaradt hajóján nem ö, hanem EI Cano vitorlázik be a kiinduló kikötőbe.

Erling Kagge - Csend ​a zaj korában
Erling ​Kagge norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó, műgyűjtő. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és az Everesten. Csendről szóló, személyes hangvételű könyvének megírására a kamasz lányaival folytatott beszélgetés és egy ennek hatására tartott egyetemi előadás inspirálta. Három kérdésre kereste a választ: Mi a csend? Hol van? Miért fontosabb, mint valaha? A kivételes tapasztalatokkal rendelkező szerző, aki utazásai során számtalanszor megélte az elhagyatottságérzés és magány jó néhány pillanatát, 33-féle módon közelíti meg a csend fogalmát.

Dan North - Nagy ​utazók
Hol ​láthatott az ókori görög Pütheasz bálnákat? Miért hívják az amerikai őslakosokat indiánoknak? Honnan származik a tűzijáték és a fagylalt? Kik versenyeztek a Déli-sark meghódításáért? Hogyan lett egy kalózból felfedező? Kik jártak először a "világ tetején"? Melyik felfedező fizetett zsoldot a kutyájának? Miért nem sikerült Magellánnak körülhajóznia a Földet? Ki az egyetlen magyar asztronauta, aki járt az űrben? Hol ered bolygónk leghosszabb folyója, a Nílus? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor kalandozzunk együtt a Nagy utazók izgalmas világában! 100 állomáson 100 kalandban lehet részed! S miközben felfedezed a Föld távoli csodás vidékeit, a kvízkérdésekkel tesztelheted tudásodat és kézügyességed is próbára teheted, ha megvalósítod a feladatokat.

Walter Kramer - A ​messzeség titkai
A ​kötet alcíme: "Földünk legkorábbi felfedezései". Izgalmas kérdést rejt magában ez a cím. Kik voltak Földünk első felfedezői? Név szerint a szerző nem tudja megnevezni őket, de hatalmas régészeti anyagot feldolgozva arra a megállapításra jut, hogy a Föld felfedezésének közel sem lezárt folyamata az emberré válás kezdeteivel indult meg. Az első felfedezők még nem is emberek a szó mai értelmében, hanem csak előemberek. Talán az Olduvai-szurdokvölgyből indultak el, hogy felfedezzék maguknak a Földet, és lassan, egyre jobban emberré fejlődve, meg is ismerték, meg is hódították azt, illetve mindig újabb darabkáját, mert az elhagyott tájakat véglegesen elvesztették. A szerző megmutatja, felvillantja azt az izgalmas időszakot, amikor az ősemberek rendíthetetlen bátorsággal és olthatatlan kíváncsisággal, kilométerről kilométerre hatolva előre, végtelen nemzedéksorok váltása árán, de eljutottak Afrika déli részéből Ázsia északi területeire, vagy Amerikába, Ausztráliába, egyszóval minden nagyobb szárazföldre. Nem tartotta őket vissza sem tenger, sem jég, sem ismeretlen földek, sem ismeretlen állatok. Távoli őseink is a messzeség titkait vallatták, ahogy ezt tesszük mi is, mai utódjaik. Ahogy a történelmi idők felé közeledik a tárgyalás során, úgy kezdenek áradni a nevek, a személyekhez kötött felfedezői teljesítmények. Előbb csak legendás hősök útjait ismerjük meg, egy Gilgamesét, Odüsszeuszét, majd történelmi személyiségek és történelemben dokumentált utazások bemutatása következik. Így elkísérhetjük útján Hannót, Himilkót, Afrika első főniciai körülhajózóit, járunk Hérodotosszal, vonulunk Xenophon tízezer zsoldosával a tengerig, hajózunk a masszaliai Pütheasszal, aki az antik világból elsőnek hajózott az Északi-tengeren. De megismerkedünk Makedón Alexandrosz vagyis Nagy Sándor teljesítményével is. Kramer nem a nagy hódítót ismerteti meg velünk, hanem a világfelfedezőt, aki gondoskodott arról, hogy amit meghódított, azt tudományosan le is írják, hiszen nemcsak remek hadserege van vele, hanem korának legjobb tudósaival is kísérteti magát. Végül a Föld első tudományos megmérőjével ismerkedünk meg, az Alexandriában dolgozó Eratoszthenésszel és a világnak azzal a képével, amilyennek ez a nagy tudós látta. Nagy értéke e munkának, hogy a társadalom fejlődésébe ágyazva mutatja meg valamennyi utazó teljesítményét, nagy gondot fordítva arra, hogy feltárja az okokat, amik az adott kultúra embereit arra ösztönözték, hogy veszélyes utakra induljanak, ismeretlen földekre hatoljanak be. Nem kevesebb gonddal elemzi azt is, hogy egy-egy kultúrában, egy-egy időszakban milyen képet alkottak maguknak az emberek a világról, mennyiben segítették világunk megismerését az utazók, hajósok, kereskedők és katonák erőfeszítései. Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, akit érdekel Földünk megismerésének hosszú históriája, amely oly gazdag nagy eredményekben, bátor hősökben, és amely oly remekül mutatja meg az emberi értelem erejét. Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a kötetet, hogy örömmel fogadják azt a hírt is, hogy újabb utazásra kívánjuk majd csábítani; a felfedezések történetét folytatni szeretnénk. Előkészületben van a szerző következő kötete is: "A világ csodái."

Ismeretlen szerző - Felfedezések ​és találmányok atlasza
A ​Felfedezések és találmányok atlasza azokat a tudományos, technikai, kulturális és földrajzi felfedezéseket foglalja össze, amelyek döntően befolyásolták az emberiség fejlődését. Az atlasz fő célja az, hogy a diákok új szemszögből közelítsenek a történelemhez, továbbá, hogy a felnőtt olvasóban is felébressze az elmúlt korok embereinek felfedezései iránti csodálatot és érdeklődést. A szöveges magyarázatok mellett ehhez nagy segítséget nyújt a bőséges képanyag: fényképek, rajzok, térképek és az események kronológiai táblázata. Nézzük most a világot más szemszögből: ismerkedjünk meg azokkal a hősökkel, zsenikkel, óriásokkal, akik felbecsülhetetlen örökséget hagytak az emberiségre!

Orbán Dezső - A ​fehér korall
Hallatlanul ​izgalmas ifjúsági regény! Hol található a Szent Grál titokzatos kincse, kik és hogyan lehetnek az õ Lovagjai?

André Maurois - Fleming ​és a penicillin regénye
Maurois ​jó író, Fleming élete érdekes téma. A kettő találkozásából rendszerint érdekes és jó könyv születik, s így van ez most is. Századunk egyik legnagyobb - ha ugyan nem a legnagyobb - orvosi vívmányának, a penicillinnek felfedezése és sorsa önmagában is regénytéma (a felfedezéstől majd másfél évtized telt el, amíg az emberiség ráébredt az első igazán hatásos antibiotikumban rejlő beláthatatlan lehetőségekre s gyakorlatilag is hasznosítani kezdte azokat). S a felfedezés érdekességét csak fokozza, hogy olyan ember és kutatóegyéniség áll mögötte mint Fleming, ez a fiatal korában inkább sportembernek, semmint tudományos lángelmének, leendő Nobel-díjasnak induló, fegyelmezett és hallgatag, morózusnak tűnő, de alapjában véve nagyon is derűs lelkületű és mindig emberséges skót orvos. - André Maurois-t, a Francia Akadémia tagját nem kell bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek. Nagysikerű, szellemes regényei, írókról, államférfiaktról szóló életrajzi írásai után most egy természettudós életéhez nyúl témáért: \"Olyan korban, amikor a tudomány gyökeresen átalakítja az életet - jó és rossz irányban egyaránt - természetes, hogy az ember érdeklődik a tudós iránt, hogy kíváncsi szellemi működésre és kutatása természetére.\" Ha a témaválasztás indokolását egyúttal célkitűzésnek is tekintjük, elmondhatjuk, hogy Maurois, az író, Fleming-életrajzában sikerrel oldotta meg a maga elé tűzött feladatot. A panicillin felfedezőjéről szóló életregényben sikerült emberközelbe hoznia a tudós biológust, sikerült bepillantást nyújtania a tudományos kutatás - kívülállók szemében gyakorta oly rejtélyesnek tűnő - kudarcokban és sikerekben egyaránt gazdag világába. S mivel Maurois nem elégszik meg azzal, hogy megmaradjon a tudós életének felszíni rétegeiben (az alkotó és a mű tökéletes megértésére beleásta magát Fleming szaktudományába is), regényén keresztül az olvasó bepillantást nyer a mikróbák szemmel nem látható világába is. - Maurois természetesen Fleming-életrajzában is hű írói önmagához: írása - hallatlan tájékozottságában és alaposságában is - érdekfeszítő, könnyed és szikrázóan szellemes. André Maurois Flemingről szóló könyvét a közismert kiváló orvosíró, Raffy Ádám avatott tolmácsolásában adja az olvasó kezébe a Gondolat Könyvkiadó.

Rónaszegi Miklós - Hínáros ​tenger
E ​név: Kolumbusz Kristóf - már évszázadok óta fogalom. E dátum: 1492 - újkori történelmünk fordulópontja. A hajó: A Santa Maria - a felfedezések történtének legbüszkébb vitorlása. A genovai hajós azzal a céllal vágott az ismeretlen nyugati óceánnak, hogy - történelemben először - megkerülje a Földet, és Indiába jusson. Lankadatlan érdeklődéssel figyeljük néhány figuráinak életét, akiket számtalan kalandon átvergődve, megmerülve a gyilkos indulatok, szerelemes szenvedélyek, nagyratörő álmok és rettentő csalódások "hínáros tengerébe" végül is a Santa Marián hoz össze sorsuk, s legyűrve félelmüket, leszámolva már-már életükkel is, nekivágnak a hajós mendemondák hínáros tengerének, a szörnyekkel teli ismeretlen óceánnak. A középkori Spanyolország káprázatos forgatagos képét vetíti elénk a szerző, s miközben végigvezet bennünket az egyetemek termein, a pestises falvakon, a bikaviadalok arénáin, a spanyol falvak és kikötők kocsmáin - észre sem vesszük, hogy a hajó emlékezetünkbe vésődött igazán: a Santa Maria, a nagy dátum, 1492 és a merész admirális Kolumbusz Kristóf alakja.

Kollekciók