Ajax-loader

'szkíta' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Grandpierre K. Endre - Atilla ​és a hunok
"Atilla ​és a hunok szerepe az emberiség történelmében a modern kultúra talán legnagyobb fehér foltja. Ebben a könyvben feltárul ez a köztudatból mesterségesen kirekesztett történelmi valóság a maga eredeti összefüggés-rendszerében. Atilla és a hunok kulcsszerepet játszanak az emberiség mai alapkérdéseiben is: hogyan találhatják meg az őstörténelmüktől megfosztott eurázsiai népek eredeti önazonosságukat? Létezik-e lezüllesztő történelmi erőkön kívül felemelő történelmi erő is? Hogyan lehet a felemelő történelmi erőket bekapcsolni életünkbe?" Grandpierre Attila

Grandpierre K. Endre - Aranykincsek ​hulltak a Hargitára
Ez ​a könyv egy új sorozat, a Magyar titkok első kötete. Őseredetünkről mond merőben új dolgokat. Meghökkentőket is legtöbbünknek, hiszen az elmúlt évtizedekben mást tanultunk-tanítottak az iskolában. Nem ábrándos elképzelésről van szó, hanem az írott források és a történelmi tények elemzéséről és egybevetéséről - több évtizedes kutatómunka alapján. A Magyar titkok következő kötete Mátyás király titokzatos haláláról szól, egészen új megvilágításban láttatva az egykori dolgokat; ugyancsak megalapozott vizsgálódásokra építve.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Vékony Gábor - A ​rézkortól a hunokig
A ​közelmúltban elhunyt régész, egyetemi tanár hagyatékában talált kéziratokat dr. Erdélyi István rendezte sajtó alá. A rézkor társadalmi problémái. Rézkori aranyak. A hun emlékanyag meghatározásának története. Kutrigurok. A könyv kritikát és újabb jegyzeteket nem tartalmaz, de mellékeltünk egy bibliográfiát. A bibliográfia azokat a tudományos dolgozatokat sorolja föl, melyek a tanulmányok megírása után keletkeztek ezekről a témákról. Az Olvasó maga választhat a tudományos megközelítésekből.

Varga Domokos - Ős ​napkelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bunyevácz Zsuzsa - Az ​Új Világrend tízparancsolata
"Nem ​tudunk a magyarokon, illetve őseinken, ragozó nyelvű rokonainkon kívül másokat felmutatni a világban, akik a Szent Grál összes megnyilvánulási formájához kötődnének valamiképpen, legyen az például valamifajta ősi bölcselet, mágustudás, aminek eredete a vízözön előtti időkre vezethető vissza" - írta Bunyevácz Zsuzsa a Szent Grál üzenete című nagysikerű könyvének utolsó fejezetében. A magyarság küldetését egy sumér himnusszal jellemezte: "Országok országa, Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt a Világnak fénye. Nagy a Te nemzeted, nagy a te végzeted, oly messze magasztos, hogy föl sem érheted..." Részben e gondolatmenet folytatásaként írta meg újabb könyvét, amely az őskortól napjainkig követi nyomon a történelmi eseményeket. Az emberiség aranykorában még harmóniában éltünk a természettel, a szent univerzummal és - fogalmazhatunk úgy is, hogy - "mindenki a Szent Grál birtokosa volt". Hosszú utat kellett megtennünk, amíg "üzlet lett az egész világ", s eljutottunk oda, hogy a GDP alapján ítélnek meg minket, és a szabadpiac az imádat tárgya. Ma a világ három leggazdagabb emberének együttes vagyona nagyobb, mint a legszegényebb fejlődő országok 600 millió lakosának összes évi jövedelme; és miközben egyesek sok milliárd dollárt forgatnak a tőzsdéken és képesek arra, hogy egy ország gazdasági stabilitását megingassák, addig 36 ezer gyerek hal meg naponta éhínség miatt... Lehet, hogy útközben elvesztettünk valamit? Talán éppen a Szent Grált? És ez lenne az Új Világ rend? Néhány pénzember uralma az egész világ felett? Ha valóban épülőben van egy új világ, akkor az csupán a véletlen műve? Vagy igazuk lehet az összeesküvés-elméleteknek? Vagyis létezik egy szorosan együttműködő csoport, amely a világuralom elnyerése érdekében tevékenykedik, és képes nemzeteket, birodalmakat elsöpörni, háborúkat, forradalmakat kirobbantani? És ha valóban épül az Új Világrend, akkor nekünk, magyaroknak mi a szerepünk benne? Az áldozatai vagyunk, vagy bűnösök? Vagy éppen az a küldetésünk, hogy visszahozzuk az aranykor szemléletét? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a könyvben.

Bakay Kornél - Magyarnak ​lenni: büszke gyönyörűség!
Bakay ​Kornél új kötete történelmi esszépanoráma. A gondolkodó kétkedéseit, felfedezéseit, sőt könyörtelennek tetsző ítéleteit is megosztja olvasóival. Az írások legtöbbje már elhangzott népszerű előadó-körútjai során: nagy öröm lesz kézbevéve nemcsak elismerni szaktudását, hanem olykor vitázni is felismeréseivel.

Béatrice André-Salvini - Catherine Louboutin - Nathalie Corradini - Sophie Cluzan - Ősi ​kultúrák, születő államok
Az ​ember kőeszközt készít és tüzet rak. A mezei munka kezdetei. Hogy állították fel az óriáskövet? A legelső városok. Megszületik az írás és a kereskedelem. Uralkodók, papok, istenek. A Kelet nagy népei. A fémek megmunkálása.

Baráthosi-Balogh Benedek - Szumirok, ​szittyák, ősturánok
Az ​újra életre keltett, majd tízezer éves múlt idők olyan új világát tárja elénk, amellyel semmiféle idegenfajta élete és semmiféle raffináltan kieszelt mese nem versenyezhet. És mégis ez a kötet eltér a eddigiektől. Turáni könyvsorozatom a turáni igazságokat nyújtja. Ennek pedig legősibb fundamentuma az, amit most vagyok elmondandó. Így kötelességem az összes bizonyító tényeket és körülményeket a legnagyobb becsületességgel felemlegetni. Ezért tán az eddigieknél valamivel nehezebb olvasmány lesz ez a könyvem. Kérem olvasóimat, hogy szenteljenek valamivel nagyobb figyelmet és türelmet e kötetnek, hiszen mindaz, amit itt elmondok, nemzetünk és fajtánk olyan ősi nemeslevele, amelynek elvitatására hiába állottak sorompóba a más nemzetek legkiválóbb koponyái. A harcnak az lett a vége, hogy nem az övék, de a miénk ez a kincs, a miénk az a dicsőség, hogy a mai kultúrember kialakulhatott s a miénk annak a sok ezer esztendőnek eltemetett története, amely megelőzte a mai szereplő világúr népek, illetve népfaj, alig pár évezredes uralmát. Csak ezek tudása teszi megérthetővé a turáni lélek nagyságát és mélységét.

Mtf_03_letagadott_eleink_szkitak
10

Ismeretlen szerző - Letagadott ​eleink a szkíták
Szkíta ​olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett „szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében. A jeles közéleti férfiú, politikus, Werbőczy István (1458 körül-1541) híres „Hármaskönyvében” írja: “Az erdélyi scíthákról, a kiket székelyeknek hívunk Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scíthák, kiváltságos nemesek, a kik a scítha néptől, ennek Pannoniába való első bejövetelétől származtak el, a kiket mi romlott néven <> nevezünk; a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek; a hadi dolgokban a legjártasabbak...” (Werbőczy TRIPARTITUM, III. rész, 4. czím) A szkíták kutatása ma is népszerű, s a történészek, régészek, egyéb tudományágak képviselői (antropológusok, genetikusok, művészet –és vallástörténészek stb.) számos konferenciát tartottak a közelmúltban, hogy tisztázzák a szkítaság eredetével, kultúrájával kapcsolatos kérdéseket. Ma már egyértelmű, hogy nem nevezhetők műveletlen nomádnak, avagy barbárnak, hisz az állatábrázolásokról híres ötvös – bőr – és textilművészetük, a fejlett életmódról tanúskodó – nemcsak harcos, hanem városlakó és földművelő – poszt-sumér kultúrájuk a legfejlettebb ókori civilizációkkal is felveszi a versenyt. Több ókori szerző a legigazságosabb, legbátrabb népnek nevezi a szkítákat, akiknek legnagyobb kincse a szabadság volt. Több mint egy ezredéven át uralták Belső- és Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig az eurázsiai térséget, ide értve az egykori Urartu, tehát Dél-Kaukázus területét is. A szkíták örököseinek több, ma élő nemzet is joggal nevezheti magát. De leginkább mi, magyarok, akik nemzettudatunkban, népi emlékezetünkben, krónikáinkban, regéinkben, hagyományainkban, szokásainkban hordozzuk a szkíta örökség megannyi kincsét. Az "íjászok” és a „szarvas népét”, a szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. I. e. 514 táján, az akkori világ leghatalmasabb uralkodója, a nagy perzsa birodalom ura, Dareiosz is megtapasztalhatta ezt, amikor arra vetemedett, hogy megtámadja a szkítákat. Hatalmas hadereje – hétszázezres hadserege és 600 hadihajója – ellenére sem volt képes legyőzni őket, és miután többször is vereséget szenvedett, kénytelen volt szégyenszemre visszafordulni. Thuküdidész ezt írta róluk: "... nem csak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük …” Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal együtt, azok voltunk a múltban… Pápai Szabó György - Patrubány Miklós

Deák István - A ​szkíta - hun - magyar (szarvas) nép eredete
A ​kötet szerzője, Deák István a mű első felében óriási tényanyag birtokában bizonyítja a szkíta-hun-magyar (szarvas) nép folytonosságát, származását, szerepét az eurázsiai történelemben, kultúrában. A második részben Árpád-házi királyainkról rajzol nagyívű portrékat, melyekhez Nászay Csilla gyönyörű színes rajzai társulnak az uralkodókról.

Bihari Gábor - A ​népek országútján I. - Szkíták, szakák, székelyek
Kik ​vagyunk? Honnan jöttünk? Őseink milyen nyelvet beszéltek és hogyan éltek? S végül, miért hagyták el korábbi hazájukat, hogy útjuk végén a Kárpát-medencében telepedjenek le? Megannyi kérdés, amelyekre ma sem tudunk igazán válaszolni. Más népek fiai furcsán néznek ránk, amikor bevalljuk, hogy nincsenek válaszaink az ilyen egyszerű kérdésekre sem. Pedig a válaszok ott rejtőznek valahol, csak tudni kell megtalálni őket. S mint oly sokszor a tudomány történetében, ezek a válaszok talán most is egy kívülállótól, egy gyökeresen eltérő szemléletű kutatótól származnak. A könyv írója nem történész. Fizikusként nem a régi írók műveit böngészve próbálta eloszlatni az eredetünket fedő homályt. Ehelyett Eurázsia helységneveit fogta vallatóra, és a helységnevek óriási tömege a szakértő kéz alatt egyszer csak beszélni kezdett a rég elfeledett korokról. A történetből pedig lassan kiderült, hogy nem egy nép fiai vagyunk. A végtelen sztyeppén -a népek országútján- számos nép jutott el a Kárpát-medencéig. Szkíták, hunok, avarok, magyarok és megannyi más nép, akiknek utódai ma is itt élnek köztünk. Helységneveink nagy része idegen nyelveken szólal meg, s meséli el ősi történelmünk egy-egy epizódját. A könyv első kötetében a szkíták rég kihalt nyelve elevenedik meg még egyszer, hogy elmondja: a szkíták népe nem tűnt el végleg a történelem homályában. Igaz, manapság székelyeknek hívjuk őket.

Obrusánszky Borbála - Szkíták, ​hunok, magyarok
A ​hunok útját feltáró, könnyed, ismeretterjesztő anyagnak szánt könyvecskét nem lepik el lábjegyzetek, a szerző nem azt tartotta szem előtt, hogy megfeleljen az akadémikusi elvárásoknak. Sokkal inkább azt, hogy őseink, a szíkta-hun népek történeti folyamataira hívja fel a széles magyar olvasóközönség figyelmét, határon innen és túl. Emellett olyan hasonlóságokat villant fel, melyek elindíthatják a jövő Kőrösi Csoma Sándorait, hogy felfedezzék csodás ősi hagyományaink gyökerét. Meg szeretné mutatni, hogy azon szertartások, melyeket ma is gyakorlunk, milyen mély múltra nyúlnak vissza, majd röviden kitér arra, hogy mit köszönhetnek a "fejlett" görögök a szkítáknak, akikkel a Fekete-tenger környékén találkoztak. Felvázolja azt a sok hun várost, amelyet ismerünk, és azokat is, amelyek még feltárásra várnak. A munka számunkra talán legérdekesebb részében pedig részletesen foglalkozik a hun-magyar rokonság hiteles bizonyítékaival, mind a Kárpát-medencében, mind a Kaukázusban!

Ismeretlen szerző - Magyar ​régészet az ezredfordulón
Magyar ​régészet az ezredfordulón egy félezer oldalas, gazdagon illusztrált könyv, 79 szerző és 11 szerkesztő három éves munkája. Átfogó képet ad a Kárpát-medence régészetének helyzetéről és eredményeiről, egyrészt az elmúlt 200 esztendő tudós-kutatóinak állít emléket, másrészt azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében több ezer esztendő alatt tárgyi emléket hagytak. A kötet 13 fejezetében a kezdetektől napjainkig kutatott korszakok időrendjét követve rajzolódik ki a magyar föld régmúltja. A könyvben a régészet módszereiről is szó esik, így az olvasók olyan átfogó kiadványt vehetnek kézbe, amely által ez a különleges szakma és alig ismert művelői közelebb kerülhetnek a közönséghez. A könyv végén átfogó bibliográfia kapott helyet. A többnyire színes helyszíni felvételek, rekonstrukciós rajzok és tárgyfotók mellett minden fejezetben térképmelléklet, illetve a tudományágban egyedülálló részletességű kronológiai táblázat is található.

Timaru-Kast Sándor - Kelta ​magyarok, magyar kelták
A ​kilencvenes években, amikor elkezdték a jelenleg a világban beszélt nyelveket elemezni aszerint, hogy miképpen lehet hatékony számítógépes fordítóprogramokat írni, szinte heurisztikus volt a felismerés, hogy csupán két olyan nyelv van a világban melynek gyökrendszere megegyezik a magyarral, ez pedig az ujgur és az ír nyelv. Az írek történelméből tudható, hogy 1700 évvel ezelőttig itt a Kárpát-medence táján éltek, és innen vonultak tovább nyugatra egészen a mai hazájukig Írországig, ahol ma is élnek. Ezzel egyidejűleg észak-olaszországi (lombardiai) nyelvész-kutatók megállapí-tották hogy a korábban kihaltnak vélt lombardiai etruszk nyelv valójában nagyon is élő, és ugyanaz amit ma magyarnak nevezünk. Ugyanezen kutatók egyben el is temették az úgynevezett finnugor elméletet, és a magyar nyelvet áthelyezték a kelta nyelvek sorába. Jelen könyv szerzője etimológiai szemmel nézve eredt utána a Kárpát-medencei ősi földrajzi, vízrajzi helyneveknek, illetve a ma még létező beszélt vagy alvó nyugati kelta nyelveknek, felkutatva bennük a közös gyökszavakat illetve az azokból képződött kifejezéseket, és ezeknek kapcsolatait a mai magyar nyelvvel. Timaru Kast Sándor jelen tanulmánykötetéhez nem szükséges ismernünk sem a nyugati kelta nyelveket, sem az ujgur nyelvet, elég csupán magyarul gondolkodnunk miközben a szerző szófejtéseit olvassuk. A jelen mű nem szótár, nem is törekszik a teljességre, de mégis átfogó képet ad a kelta szóképzés rendszeréről, annak logikájáról, ami kísérteties hasonlóságot mutat a magyar nyelv szóképző rendszerével is, illetve betekintést nyújt a kulturális-antropológiai párhuzamok sokaságába is.

Vágó Ádám - A ​Kárpát-medence ősi kincsei
Első ​ízben jelenik meg ilyen összefoglaló, tárgyakkal gazdagon reprezentált, művészeti megközelítésű, tudományos-ismeretterjesztő munka a Kárpát-medence Árpád-kor előtti műkincseiből. A bemutatott tárgyak egy része először jelenik meg nagyközönség előtt, így szenzációs újdonságnak számít. A reprezentatív művészeti album Kr. e. 800 000-től, a Kárpát-medencei őskőkor kezdetétől a Kr. u. 10. századig, a magyar honfoglalás korának végéig mutatja be és rendszerezi mindazt, amit az egyes korszakok tárgyi kultúrájáról, művészetéről tudunk. Történeti és művészeti megközelítésű korszakleírásokkal, elemzésekkel, érdekességekkel, térképekkel, valamint közel 2000 műtárgy színes fotójával mutatjuk be a Kárpát-medence ősi műkincseit.

Aradi Éva - Indoszkíták
Aradi ​Éva 2005-ben megjelent, A hunok Indiában, majd 2008-ban kiadott, Egy szkíta nép: a kusának című könyveivel két nagy nép, illetve törzsszövetség indiai történetét dolgozta fel: a kusánokét és a heftalitákét. Mostani könyve, az Indoszkíták még régebbi három népcsoporttal foglalkozik, a több mint kétezer évvel ezelőtt Indiában megjelent indoszkítákkal és indopártusokkal, valamint az időszámításunk utáni első évszázadban hódító nyugati ksatrapákkal. A szerző a könyv első részében e népek történetét írja le, a második rész az elsősorban Nyugat-Indiában élő utódaikkal foglalkozik. Gazdag képanyaggal mutatja be az indiai kutatásai alkalmából lefényképezett kőfeliratokat, sírköveket, várromot és a ma élő leszármazottak kézművességét. A sírköveken lévő ábrázolások meglepően hasonlítanak a magyarság honfoglalás-kori fegyverzetéhez, viseletéhez. A szobrokon a Nap és a Holdsarló állandó jelenléte pedig a székely kapuk ábráit idézi.

Covers_118755
Szkíta ​aranykincsek Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Szkíta ​aranykincsek
A ​Magyar Nemzeti Múzeum az idei évben ismét egy különleges, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó nomád népet: a szkítákat bemutató nagyszabású régészeti kiállítással várja látogatóit. A 20. század második felének számos új régészeti felfedezése gazdagította e nomád népre vonatkozó ismereteinket, így ma már az is egyértelmű, hogy a szkíták nemesfémművessége a nomád művészet csúcsa. A Magyar Nemzeti Múzeum tárlata e művészet remekeit mutatja be a magyar közönségnek, miközben különös hangsúlyt fektet a titokzatos ókori nép révén az Ázsiát és Európát összekötő kulturális és gazdasági kapcsolatra, hiszen a szkíta műveltség messze túllépte az egykori Szkítia határait. A kiállításon több mint 1000, Németország, Oroszország, Románia, Ukrajna múzeumaiból és a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményéből származó műtárgyat, a szkíta művészet remekeit csodálhatják meg a látogatók.

Vásáry István - A ​régi Belső-Ázsia története
Az ​Európa keleti végén időről időre feltünő keleti népek, a hunok, az avarok, a magyarok vagy a tatár-mongolok története Ázsia belsejében kezdődött. Az európaiak csupán történeti útjuk végső fázisában ismerték meg a népeket, s ázsiai múltjuk legtöbbször teljes homályban maradt. E keleti népek történetének a magyarság keleti származásánál fogva különösen izgalmas, így nem véletlen, hogy belső-Ázsia kutatásában, s azon belül is Belső-Ázsia történeti főszereplőinek, a török és mongol népeknek a megismerésében a magyar kutatók mindig elől jártak. Eddig is sok önálló kötet, tanulmány, cikk látott napvilágot egy-egy korszakról, népről, de jelen mű e hatalmas terület történetének első magyar nyelvű összefoglalása, az indoeurópai szarmata népektől az 1200-as évekig, a mongol hódításig. A könyv fejezeteihez annotált bibliográfia csatlakozik, továbbá térképek, időrendi táblázat és mutató könnyíti meg a szerteágazó anyagban való eligazodást.

Alexej P. Smirnow - Die ​Skythen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Parzinger - Die ​Skythen
Hermann ​Parzinger bietet eine informative Einführung in die Geschichte einessagenumwbenen Volkes. Anhand der antiken Schriftquellen, vor allem aber mit Hilfe von eindrucksvollen, in zahlreichen Abbildungen dokumentierten archäologischen Hinterlassenschaften der Skythen und verwandter Stämme in Sibirien, beschreibt Hermann Parzinger ihre geographischen Ursprünge, ihre territoriale Ausbreitung sowie die Grundzüge ihrer Gesellschaft, Wirtschaft, Kultur und Religion – und nicht zuletzt die Geschichte ihrer Wiederentdeckung. Hermann Parzinger ist Professor für Vor- und Frühgeschichte, Träger der Leibnitzpreises, Präsident des Deutschen Archäologischen Instituts, gewählter Präsident der Stiftung Preußischer Kulturbesitz und International renommierter Skythenforscher.

Nagy Géza - A ​skythák
A ​századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).

Covers_118753
Gold ​der Steppe Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Gold ​der Steppe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czeglédi Katalin - A ​Magyar és a szkíta-hun nyelvviszony 1-2.
Jelen ​gyűjteményes kötetekbe néhány olyan írásomat válogattam, amelyben jelzem: a kutatásaim eddigi eredményei arra utalnak, hogy a nyelvi kapcsolatainkat másképpen kell megítélni, mint ahogyan a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei állítják. A véleményemmel nem vagyok egyedül. Vannak nyelvészek, akiknek a kutatási eredményei számos ponton találkoznak az eddigi megállapításaimmal.

Obrusánszky Borbála - Szkíta ​rögök fölött hun-magyar szél járja
Ez ​a könyv az eurázsiai, sztyeppei szkíta - hun és a magyar műveltség számos hasonlóságára hívja fel a figyelmet, a Sárga - tengertől egészen a Kárpát-medencéig. * „Európában egyedül a magyarok a királyi szkíták és hunok közvetlen leszármazottai” - hangzott el a németországi szkíta kiállítással kapcsolatban egy akkori nyugati politikus szájából. Az állítás helytálló, ugyanis valóban mi őriztük meg ennek a több évezredes múltra visszatekintő, fejlett kultúrának a nyomait a népköltészetünkben, a jogszokásainkban, a népmeséinkben és a népdalainkban is. Atilla leszármazottai, a Turulnembéli magyar királyok udvarában, a régi regősök énekei alapján megírt történeti krónikákban pontosan feljegyezték, hogyan is kapcsolódunk az ókori eurázsiai, sztyeppei világ két vezető hatalmához, a szkítákhoz és a hunokhoz...

Ismeretlen szerző - The ​Cambridge History of Early Inner Asia
This ​book introduces the geographical setting of Inner Asia and follows its history from the paleolithic era to the rise of the Mongol empire in the thirteenth century. From earliest times Inner Asia has linked and separated the great sedentary civilizations of Europe and Asia. In the pre-modern period it was definable more as a cultural than a geographical entity, its frontiers shifting accORD international scholars who have pioneered the exploration of Inner Asia's poorly documented past, this book chronologically traces the varying historical achievements of the disparate population groups in the region. These include the Scythians and Sarmatians, the Hsiung-nu, the Huns and Avars, the people of the Russian steppes, the Turk empire, the Uighurs and the Tibetan empire. It is the editor's hope that this book will bring Inner Asia more closely into the fabric of world history.

Veronique Schiltz - Die ​Skythen und andere Steppenvölker
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Li Po-szo - Szkíta ​örökség
Az ​észak-kínai hun-származék Li Po-Szo elmondja, hogy Kínából elmenekülve az USA-ban ismerte meg a magyar feleségét. Amikor eljutott a szkíta hagyományok megismeréséhez, annak következtében alapvetően megváltozott a történelemről és az értékrendről alkotott véleménye. Ma az indiai hagyomány szerint - Káli-júga -, a sötétség korát éljük, amikor haldoklik a nap, A TELJESSÉG JELKÉPE. Vagyis korunk embere számára haldoklik a Teljesség, a Szellem, a Kultúra, következésképp a Civilizáció maga. Ez a könyv tehát a Teljesség Halála elleni sikoly. Azaz egy Vízöntőkori HUNNSIKOLY. Ha meggondoljuk, hogy Buddha japán neve Osakaszama, vagyis Tiszteletreméltó Őszkíta Urasága, akkor nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy azon kívánatos pontot is behatároljuk, ahol a kreativitás megfelelő forrásának feltárását elkezdhetjük.||||Ennek feltárása érdekében íródott ez a könyv. Enélkül ugyanis az emberiség új korszaka, vagyis életigenlő, felfelé ívelő szakasza megalkotásának lehetősége erősen megkérdőjelezhető. A „SZKÍTA ÖRÖKSÉG” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik többek között a „teljesség elleni sikoly”, a „Vízöntőkori hunnsikoly” gondolatköröket a könyv alapos áttanulmányozása segítségével mélyebb kontextusban is igénylik megismerni, és értelmezni.

Obrusánszky Borbála - Szkíta-magyar ​múltunk ragyogása
Az ​elmúlt évszázadban sok új adattal gyarapodott a nemzetközi szkítakutatás. Orosz és nyugati régészek hatalmas, gazdag kurgánokat tártak fel Ázsia szívében, a Tarim-medencében pedig a kínaiak különleges múmiákra leltek, de a mezopotámiai térségből, valamint a Fekete-tenger környékéről is gazdag aranykincs látott napvilágot. Számunkra az a legfontosabb, hogy a felbecsülhetetlen értékű szkíta kincsekben a mi régi hitvilágunk és népmesekincsünk köszön vissza. A keleti, így az ukrán, orosz, török, kazak, azerbajdzsán, mongol, stb. kutatók pedig elkezdték feltárni az ősi szkíta-hun népköltészet és hagyomány legkorábbi rétegét. Szerencsére sok kutató kezét nem kötötte meg a XIX. században futószalagon gyártott nyelvészeti elmélet (indoeurópai vagy éppen a finnugor), így a keleti tudósok büszkén vállalják rokonságukat a sumérokkal, de az Indus-völgyi civilizációt létrehozó dravidákkal is. Jelen kötetben csak mozaikszerűen villantom fel az elmúlt néhány év legújabb régészeti és történeti felfedezéseit, a keleti kutatók műveit, rámutatok a magyar őstörténet néhány fontos kérdésére, a magyarság ősi, kaukázusi szkíta és hun kapcsolatára. A könyvből az is kiderül, hogy a mi ősi civilizációnk kisugárzott az antik görög és mezopotámiai hitvilágra.

I. B. Brasinszkij - Szkíta ​kincsek nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czeglédi Katalin - Szkíta-hun ​nyelv ősmondatai
A ​legelső víznevek abból a korból valók, amikor a víz megnevezése még természetes funkcionális egységnek számított, s mint ilyen, a mondat ősével volt azonos. Ezt nevezhetjük szómondatnak vagy mondatszónak, ezért az igen ősi vízmegnevezések erről az oldalukról vizsgálva a mondattan tárgykörébe tartoznak.

Obrusánszky Borbála - Szkíta ​tájon pata dobog
A ​magyar történeti hagyomány pontosan meghatározta, hogy kik voltak a magyarok ősei: a szkíták és hunok, akik évszázadokon, sőt évezredeken át uralták az eurázsiai sztyeppei térséget. Azt talán sohasem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan keletkezett a ránk is jellemző sajátos szkíta-hun életmód és kultúra, amelynek nyomait máig megtaláljuk a Sárga-tengertől egészen az Őrvidékig, de a modern tudományágak segítségével közelebb juthatunk az igazsághoz. Ennek a hatalmas és erős szövetségnek nem ismertek a pontos határai, de a régészeti leletek alapján a Sárga-tengertől a Bécsi-medencéig hasonló kultúrát alkotó szövetségről lehetett szó, akik már a bronzkortól uralták e hatalmas területet. Közös jellemzőjük a fejlett lovas életmód, az egyedi harcászati taktika, tárgyaikon sorra feltűnnek az úgynevezett „állatküzdelmi” jelenetek. A mai tudományos vélemények alapján a rézkor végén, a bronzkor elején már vannak olyan régészeti kultúrák, ahol a későbbi lovas népek műveltségének a csírája felbukkan. Őseink nevét többféle módon jegyezték fel. A hazai források szittyákról és szklavinokról beszéltek, a görögök hol kancafejő, hol szkíta népekről készítettek feljegyzéseket. Ebben az ismeretterjesztő kiadványban feltárul a hunok és szkíták története és ősi kultúrája. A régészeti leleteken kívül a történeti források is megőrizték az ősi lovas népek emlékét, de a mai magyar néprajzi hagyomány is sok olyan emléket őriz, amelyeknek párhuzamai a keleti szkíta és hun népek között találhatók meg.

Kollekciók