Ajax-loader

'szanszkrit' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


2
Mesefolyamok ​óceánja Ismeretlen szerző
20

Ismeretlen szerző - Mesefolyamok ​óceánja
India ​úgy él a köztudatban, mint a mesék hazája. Páratlanul gazdag és változatos meseirodalma ősrégi időkbe nyúlik vissza, s termékenyítőleg hatott egész Ázsia és Európa mesevilágára. Kötetünkben az első évezred szanszkrit meseirodalmának legszebb gyűjteményeit mutatjuk be. Időszámításunk kezdete táján a nagy szanszkrit eposzba, a Mahábháratá-ba számos állatmesét szőttek bele: szinte ugyanakkor született meg a világ talán leghíresebb állatmese-gyűjteménye, a Pancsatantra; az ennek nyomán a X-XIV. században összeállított Hitópadésa című gyűjtemény szintén főként állatmesékből áll. A leggyakorlatiasabb életbölcsességre tanítanak e történetek: aki okos, sőt ravasz, az boldogul; aki ostoba, az pórul jár, de a gonoszság nem diadalmaskodhat, mert a kicsinyek, megtiprottak összefogása vagy ügyessége kegyetlen bosszúval sújt le az önkényeskedő nagyokra. Az állatmesék után a tündérmese is megjelenik a szanszkrit irodalomban. A legnagyobb ránk maradt mesegyűjteményt Szómadéva állította össze Mesefolyamok óceánja címen a XI. században. E hatalmas mű magában foglal más gyűjteményeket, például A hulladémon huszonöt meséje címen ismert kalandos történeteket is. Dandin VI. vagy VII. században keletkezett műve, A tíz herceg kalandjai meseregény, a műfaj legsikerültebb darabja a szanszkrit irodalomban. A legendás Vikrama királyról szóló, olykor hátborzongató történetek (Vikrama tettei) az első évezred végének fojtó légkörét idézik. Ekkor más utakon is elindul Indiában az elbeszélő irodalom: a realitás felé fordul, megszületik a novella és a szatíra. A novellamese műfaját kötetünkben A papagáj hetven meséje a csalfa asszonyokról című gyűjtemény képviseli. A Harminckét mese a buta szerzetesekről címen egybegyűjtött rövid, csattanós mesék pedig az Indiában népszerű bolondtörténetek sorába tartoznak.

Ramajana
Rámájana Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Rámájana
"Lelkünkben ​India úgy él, mint a csodák országa, az Ezeregyéjszaka mesés birodalma. Már amit felületesen hallottunk róla, az is olyan hátborzongatóan csodálatos és ellentmondásos. Például: Indiában sorra épülnek a modern gyárak, vízi és atomerőművek, de ezek kiásásához a földet tízezerszám nők hordják el a fejükön kis kosárban" - írja a kötethez írt utószavában Jánosy István. Ebbe a csodálatos országba, helyesebben legendás múltjába vezeti olvasóit ez a könyv, a szanszkrit irodalom remekének, az ősi India valóságos enciklopédiájának első, a teljesség (a lényeg teljességének) igényével fellépő magyar tolmácsolása. Az első, lényegét tekintve teljes Rámájanát a nagyvonalú válogatás mellett makacs pontosság jellemzi. A rég múlt idők e tőlünk térben is távol eső remekműve egyszerre elevenné, hatásossá válik, gyümölcsöző kapcsoaltba tud lépni a mai magyar olvasóval.

Ismeretlen szerző - A ​magasztos szózata - Bhagavad-Gítá
"A ​Bhagavad-gítá szanszkrit nyelvű vallásbölcseleti költemény, a hindu vallás legfontosabb szent könyve. Jelentősége Indiában körülbelül akkora, mint az evangéliumoké a keresztény világban. A Mahábhárata című eposz részlete; ennek egyik legfeszültebb pillanatát szakítja félbe. Kitörőben a nagy csata, megfújják a csatakürtöket, megfeszülnek az íjak - és ekkor az egyik sereg fővezérének, Ardzsunak királyfinak kétségei támadnak: megirtózik a rokonvér ontásától. Barátja és kocsihajtója, Krisna herceg (akiről hamarosan kiderül, hogy nem kisebb személy, mint Visnu isten földi megtestesülése) eloszlatja Ardzsuna kétségeit tanításával, amelynek lényege, hogy csak a testet ölik meg, a lélek halhatatlan. S a megfeszített íjakról kiröppennek a nyílvesszők, kezdődik az ütközet. A Gítá az időszámításunk körüli indiai metafizikai nézeteket foglalja egységbe. Sok évszázados bölcsesség, többféle filozófiai irányzat foglalata. Az ember által követendő útról szól a tanítás, a cselekvés minőségéről és szükségességéről, a meditációról, a lélekvándorlásról, az istenség lényegének felismeréséről és szeretetéről, olykor az európai logika szerint ellentmondásosan. A Bhagavad-gítá hol panteista álláspontot képvisel, a mindenséget átható, személytelen világlélek egyedüliségét tanítja, hol személyes, gondviselő istent állít az áhítat középpontjába. A Gítá azonban mindenekelőtt költemény - a világirodalom legkiemelkedőbb remekei közé tartozik. Páratlan népszerűségének oka éppen az, hogy nem tudósokhoz, hanem a közemberhez szól, a mindennapok szavaival. Nyelve, stílusa, előadásmódja mindenütt világos, érthető. Az első énekek himnuszi szárnyalása, a hatalmas Mindenség-látomás nagy sodrása, lenyűgöző ereje páratlan a világ vallásfilozófiai költészetében." (Európa Kiadó)

Dzsajadéva - Gíta ​Govinda
Dzsajadéva ​szanszkrit nyelven író indiai költő, a szanszkrit költészet utolsó nagy alakja. A 12-13. században élt, állítólag egy költészetpártoló király udvarában. A hagyomány szerint nemcsak költő volt, hanem szent életű pap is. A lexikon ennyit tud róla. Éppenséggel nem sokat. A magyar nyelvű vers híve ezenfelül még azt is tudhatja róla, hogy ő az a költő, akit Weöres Sándor olyan tüneményesen fordított magyarra. A magyar-indiai kultúrkapcsolatoknak meghitt perce volt, amikor e sorok írója Új-Delhiben egy hozzá ellátogató helybelinek magyarul kezdte el skandálni az elképesztő nyelvi lovasmutatványt: "Szekfüvirágleheletzuhatagos-örömillatu délövi szélben..." - A Gíta Govinda? - nézett rá elképedve a fiatal indiai újságíró - magyarul? Nemcsak a verseknek, a versfordításoknak is megvan a maguk sorsa. Weöres Dzsajadéva-dalai keletkezésük pillanatától kezdve nem kevesebbet jelentettek annál, hogy a mai magyar költői nyelv tűrőképessége, teherbírása, hajlékonysága gyakorlatilag végtelen. Most itt az egész mű; szemrevételezése többféle tanulsággal is kecsegtet. Weöres első, A lélek idézése című fordításgyűjteményében a seregnyi dalból csak néhány található. Magyarázatot kínáló szövegkörnyezet nélkül, mint a tengermélyből felbukó szigetek. A heves, a megkésettség okán majdhogynem hisztérikus tájékozódás korszakát éltük; a később illő szerénységgel korrigálandó, nagy fölismerésekét. E dalokat is könnyű volt félreérteni. Táncos ritmusuk miatt afféle hajdankori dzsessznek képzelni őket: a közönség a földön ül és a térdét csapkodva énekli a refrént; költő és közönsége a zenében egyesül. A magyarrá lett szanszkrit lüktetés mögött, ha halványan is, ott csillogott a csalóka remény, hogy korunk sokfelől szorongatott költője a verszene hátára pattanva kilovagolhat a csapdából. A lényegből, mondhatni, semmi sem látszott. A lényeg ugyanis az, hogy az indiai és az európai gondolkodás gyökeresen különbözik egymástól. Homérosz istenei lehetnek házsártosak, bosszúállók, netán kicsinyesek, isten voltukhoz mégsem férhet kétség. Ahogy Theokritosz pásztora is egy pásztor a sok közül, épp csak ő szeretne egy jót szerelmeskedni. Mindenki az, aki. Kontinensünk gondolkodásának elemi egysége az én. És megismerésünk ösvénye a tiszta körvonal. Az indiai filozófia ezzel szemben az egyénre összpontosít. Az egyénre, aki - szójátékkal élve - nem egy én, hanem sok. Olyanformán, mintha valaki belemozdul egy fényképbe. A látható én egy sereg másikat takar: Hari, a pásztor mögül kilátszik Krisna, a harcos, mögüle Visnu, az isten; ők együtt az indiai gondolkodásnak a végtelenségbe mosódó emberképe. Ha sűrítünk, a drámához, ha részletezünk, az epikához jutunk. Weöres első, nyelvi csoda számba menő közleményéből nem látszott a nagy ár, melyet India költészetének e költészet rugalmas jelképrendszeréért fizetni kell. A többé-kevésbé merev epikai keret szüksége, és ami ebből következik, a költemények rendre eltúlzott terjedelme. Eltúlzott, persze nem valami elve adott mértékhez, hanem a költemény - többnyire közismert - cselekményéhez képest. Irigylésre méltó a könnyed természetesség, ahogy a csélcsap Hari fickándozása mögött folyton földereng az ember isteni képessége a szerelemre; másfelől viszont nehezen tudunk elfojtani egy kaján vigyort, minthogy a mitológiai hajtóerő emelte himnikus hangvétel - a cselekményt tekintve - egy olyan megrendítő tényt hivatott nyilvánvalóvá tenni, ami akár egy francia tucatbohózat témája is lehetne; azt, hogy - ó, borzalom! - Hari sorozatban csalja Rádhát. Tanulságos olvasmány a Pásztorének magyar változata más tekintetben is. A közhiedelem szerint Weöresnek minden megy, és ezzel kész. Csakhogy ezzel nincs kész. Ez így túl egyszerű. Weöres Mallarmé-fordításait olvasva aligha hihetné bárki is, hogy Weöresnek sorsdöntő élmény volt a Mallarméval való találkozás; saját Átváltozások című szonettciklusából viszont, ebből az ízig-vérig Weöres-teljesítményből mintegy ráadásként még az igazi Mallarmét is kiolvashatjuk. Megkockáztatjuk azt a képtelen megállapítást, hogy ezek az öntörvényű és a hatáskutatás piszkavasa számára sebezhetetlen versek még fordításnak is jobbak, és a lényeget tekintve "szöveghűbbek", mint a csakugyan szöveghűnek készült fordítások. A közhiedelemmel ellentétben Weöres is küszködik a szöveggel. Legföljebb nem úgy, mint mások. Sokarcú fordítónak mutatja a Pásztorének szövege is. Olykor nem riad vissza a nagyvonalú megoldásoktól sem, s a prédikátorköltők nyelvéből kölcsönzött "alítja" mellé odacsap egy kis Kiss Józsefet is, ha úgy hozza a sors, hogy az isteni lény "sason ül, halihé". Máskor meg valódi műfordításnyelvi absztraktummal örvendezteti meg olvasóját, mondván, hogy Harinak az ígért időben való érkezését "sohase szabad elhivőn várni". Aztán persze megrázza magát, és így beszél: Kettős napkerekek csókolták, jobb s bal fülbevalói, mosolya, sugárzó bimbó-ajka a nőt nem hagyja csalódni: Hari ül a fakaliba mélyén, vággyal epedve fejtől talpig örömbe, reménybe, örök szerelembe temetve. Dzsajadéva nyelve ez? Vagy a Weöres Sándoré? Maradjunk annyiban, hogy a magyar versé bizonyosan. Orbán Ottó

Pancsatantra
Pancsatantra Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Pancsatantra
A ​hindu életbölcsesség ötös-könyve - s mint ahogy minden bölcsességet közvetítő műalkotás ez is - szól a gyermekektől kezdve a felnőtt korosztályig. La Fontain meséihez hasonlóan az állatok jelenítik meg az emberek világát és egy ilyen szimbólikus tükörben szemlélhetjük az élet sokszínűségét. Többek között a barátságok születését és - az intrika hatására - felbomlását, az ősi ellenségeskedéseknek mi rejtőzhet a gyökerében, a karma szálai miként szövődnek szőttessé életünkben, férfi és nő kapcsolatának melyek a buktatói s melyek a tövényszerűségei. A történetek szinte észrevétlenül igazítanak el az élet útvesztőjében és vezetnek a bölcs cselekedetek felismeréséhez.

Dandin - A ​tíz herceg története
A ​tíz herceg története a klasszikus szanszkrit regényirodalom legkitűnőbb darabja. Főszereplői Rádzsaváhana, egy trónfosztott király fia, és előkelő barátai, akik a sors szeszélyéből egy időre elszakadnak egymástól, majd egy sor változatos kaland után egymásra találnak, és beszámolnak élményeikről. Az egyes történetek a kora középkori India sokszínű valóságába repítenek bennünket, sőt azon túlra, abba a világba, amelyet a kiváló író, Dandin mesés fantáziája teremtett. A VII. század végén - VIII . század elején élt író, a déli indiai Kánycsipuram szülötte. Szórakoztató, szellemes regénye a korabeli indiai irodalmi ínyenceket is lenyűgözte, és később méltán aratott sikert fordításokban is.

Kálidásza - A ​felhő-hírnök - Méghadúta
Kálidásza ​India ősi irodalmának legkiemelkedőbb alakja, aki a szanszkrit dráma, eposz és líra terén egyaránt mintaszerű alkotásokkal remekelt. A nemzeti hagyományaikat büszkén és szeretettel őrző indiaiak mind a mai napig őt tekintik legnagyobb nemzeti klasszikusuknak. Művei másfél évezred óta élnek és hatnak Indiában. "A felhő-hírnök" - amelynek ez az első magyar fordítása - nagyterjedelmű lírai-epikai alkotás. A európai olvasó számára eleinte talán szokatlan a képek buja áradása és az érzelmek tobzódó özöne, amely szinte teljesen elborítja a cselekmény fonalát: egy száműzetésre ítélt tündér vágyakozó üzenetét kedveséhez. Szokatlan az az egész természetet átható, túlfűtött, szerelmes légkör, amely a költemény tulajdonképpeni tartalma. A szerelem Indiában mindig forró érzékiség alakjában jelentkezik, és ennek túlfinomultan magas művészi tökélyre emelt formájával találkozunk Kálidásza költeményében is. De ha megtanuljuk a részletek szépségét élvezni, megérezzük e különös keleti világ szellemét és megértjük, miért szólt Goethe elragadtatással a szerelmes szíveket összekötő felhő-hírnökről.

Covers_114610
Puránák Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Puránák
A ​nagy indiai eposzok, a Mahábhárata és a Rámájana mellett hosszú ideig kevesebb figyelem jutott a puránáknak. Magyarul eddig mindössze két rövid mítosz jelent meg belőlük. A purána szó, amely "ősi történet"-et jelent, már a Rigvédában is előfordult, de később többes számban használva az irodalmi művek azon csoportját jelölte, amelyek öt jellegzetességgel bírtak: magukban foglalták a világ teremtésére, pusztítására és újjáteremtésére, a Manuk (az emberiség ősei) korszakainak felsorolására, az istenek és isteni bölcsek genealógiájára, és a királyok leszármazásának és dicső tetteinek megörökítésére vonatkozó történeteket. A Visnu-puránát kivéve azonban a fennmaradt puránák egyike sem követi ezt az ideális sémát, mert a több száz éves fejlődés során számos egyéb témával bővültek, gazdagodtak e művek. A puránákban található mítoszok korát éppúgy nehéz meghatározni, mint szerzőinek kilétét. Lejegyzésükre feltehetően csak kb. a 3. századtól kezdve került sor. A hindu kultúra minden lehetséges aspektusát bemutatják, megörökítik az istenek népszerű mítoszait, kultuszát, ünnepeit, a zarándokhelyek szentségét, foglalkoznak a mindennapi élet vallási szabályaival, az áldozatok bemutatásával és az ebből származó érdemekkel, ismertetik a születési, házassági, temetési szertartásokat, nyomon követhető bennük a különböző vallási irányzatok közötti rivalizálás, a hinduizmus kialakulásának folyamata. Enciklopédikus jellegük folytán elsőrangú források a hinduizmus iránt érdeklődő kutatók, olvasók számára. Kötetünkben ezekből a kivételesen gazdag irodalmi alkotásokból válogattunk az olvasmányosság szempontjait szem előtt tartva, és megőrizve a szövegek eredeti versmértékét.

Ananda Kentish Coomaraswamy - Hinduizmus ​és buddhizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálidásza - A ​király és a bajadér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Francis William Bain - A ​Hajnal Leánya
Baktay ​Ervin, a neves orientalista és kiváló író az I. világháború zűrzavarában, a lövészárokban kezdte fordítani e hindu meséket, mintegy vigasztalásul és figyelmeztetésül: még a legszélsőségesebb körülmények között is mindennél fontosabb emberségünk megőrzése és sosem szabad föladnunk egy jobb jövő reményét. A varázslatos hindu mesék, amelyek sorra feltárulnak előttünk e könyv lapjain, sokáig még a szakértőket is megtévesztették: eredeti alkotásoknak tűntek, s a források nyomába eredő kutatók egy idő múltán megdöbbenéssel szembesültek azzal, hogy szerzőjük Francis William Bain, a szanszkrit irodalmat kiválóan ismerő, azt mély átérzéssel újraalkotó angol tudós és poéta. Az ő átköltésében jelennek meg előttünk az indiai szubkontinens egzotikus tájain e meglepő fordulatokban bővelkedő, gyakran csodás elemeket sem nélkülöző történetek főszereplői, a más és más néven megnevezett örök Nő és örök Férfi, valamint nemzetségeik és ismerőseik, barátaik és ellenségeik, sőt az életüket formáló vagy figyelemmel kísérő isteni pantheon különös alakjai, és persze mindenek mozgatója: a Virágíjas Isten, az örök Szerelem.

Körtvélyesi Tibor - Szanszkrit ​nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_187889
The ​Bhagavad Gita Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - The ​Bhagavad Gita
_The_ _Bhagavad_ _Gita,_ ​a scintillating jewel embedded in the great Sanskrit epic Mahabharata, is a dialogue between Krishna and Arjuna set against the background of war. At the beginning of the poem, we learn that there is going to be a great war for the rule of a kingdom. On the battlefield, with armies of the Kuru clan ranged against each other, Arjuna and Krishna explore the necessity of war and the nature of the human soul. The eighteen chapters of the Bhagavad Gita encompass the whole spiritual struggle of a human soul, and the central themes of this immortal poem arise from the symphonic vision of God in all things and of all things in God.

Covers_41373
Sukaszaptati Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Sukaszaptati
Sukaszaptati ​- A papagáj hetven meséje a csalfa asszonyokról című különleges kiadvány szanszkrit mesék gyűjteménye. Prabhávatínak ura távollétében megtetszik egy fiatalember, aki a szépasszonyt minden este légyottra várja. A papagáj úrnőjét hetven csavaros, szórakoztató történeten keresztül gondolkoztatja, és így próbálja távol tartani a férfitól. A nevelő célzatú mesékben lelepleződnek a mindennapi, jellegzetes bűnök és visszásságok, miközben megismerjük az indiai kultúrát. A gyűjteményt Tellér Gyula versfordításai és Urai Erika rajzai kísérik.

Covers_140515
Vágyzuhatag Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Vágyzuhatag
A ​két szanszkrit költő az indiai szerelmi- és filozófiai líra legkiválóbb képviselői közé tartozik. Míg Amaru a szerelmi élet bájos, gyengéd, pikáns és buja helyzeteinek ihletett megéneklője, Bhartrihari inkább a szerelem szépségének gondolati megörökítője, aki a szerelem gyönyörűségeinek leírásától eljut a minden dolog mulandóságának megfogalmazásáig. Weöres Sándor, Faludy György, Franyó Zoltán és mások remekbe sikerült fordításait Gera Ildikó és M. S. Mani rajzai illusztrálják, amelyek a régi hindu templomok életerőt és érzékiséget sugárzó szobrai nyomán készültek.

9780670084180_0
The ​Ramayana Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - The ​Ramayana
One ​of India's greatest epics, the Ramayana pervades the country's moral and cultural consciousness. Believed to have been composed by Valmiki sometime between the eighth and sixth centuries BC, the Ramayana tells the tragic and magical story of Rama, the prince of Ayodhya, an incarnation of Lord Visnu, born to rid the earth of the terrible demon Ravana. An idealized heroic tale, the Ramayana is also an intensely personal story of family relationships, love and loss, duty and honour, of harem intrigue, petty jealousies and destructive ambitions - all this played out in a universe populated by larger-than-life humans, gods, wondrous animals and terrifying demons.

Kálidásza - Kálidásza ​válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Judit - Nágárdzsuna
A ​könyv Nágárdzsuna szanszkrit nyelven írt verseinek és azok magyar értelmezéseinek kötete.

Covers_40286
26

Ismeretlen szerző - A ​hulladémon huszonöt meséje
Élt ​valahol az őserdőben egy Valkalásana, azaz Kéregrágó nevű remete. Hosszú évezredeket töltött el remetetanyáján. Egy vadfügefa tövében ült, elmélkedésbe merült, sanyargatta testét, hogy vezeklése jutalmául elnyerje Brahmá egét. Nem ismert pihenést. A nagy önsanyargatásban keze-lába kiszikkadt, mint a fahasáb. Természetes szükségletét sem végezte. Napjában egyszer evett egy darab vadfügefa-kérget, azt is éjszaka, elmélkedés közben. A következő éjszakáig nem evett semmit, akkor megint evett egy darab fakérget. Így teltek az évezredek a nagy bölcs fölött az őserdőben. Egyszer egy király meglátta a szent révületbe merült bölcset. Így gondolkozott: "Amikor magához tér révületéből, lábaihoz borulva üdvözlöm." Leszállt lováról és szótlanul várakozott. Négy őrségváltásnyi ideig állt ott, de a remete egész napon át folytatta elmélkedését. Ekkor a király így szólt magában: "Ez a remete meg akarja mutatni: Ki vagyok, mi vagyok! Fennhéjázása megalázó reám nézve. Ám legyen; én is tudom, hogy mit kell tennem!" Ezzel a király visszatért városába. Egész népét összehívatta palotája tróntermébe, és így szólt az egybegyűltekhez: - Mondjátok, van-e közöttetek valaki, aki meg tudná zavarni a dölyfös remete áhítatát?

Covers_58858
Mesefolyamok ​óceánja Ismeretlen szerző
21

Ismeretlen szerző - Mesefolyamok ​óceánja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Srimad ​Bhagavatam - Eleventh Canto
With ​the Original Sanskrit Text, Its Roman Transliteration, Synonyms

Alanna Kaivalya - Sacred ​Sound
In ​yoga practice, mantra and kirtan (call-and-response devotional chanting) get short shrift in the West because they aren’t well understood, though they are an integral part of almost every Eastern spiritual practice. They are designed to provide access into the psyche while their underlying mythology helps us understand how our psychology affects daily life. Sacred Sound shares the myths behind the mantras and kirtans, illuminating their meaning and putting their power and practicality within reach of every reader. Each of the twenty-one mantras and kirtans presented includes the Sanskrit version, the transliteration, the translation, suggestions for chanting, the underlying myth, and its modern-day implications. Based on Alanna Kaivalya’s years of teaching and studying the myths and sacred texts, this book offers a way into one of the most life-changing aspects of yoga practice.

Heinrich Zimmer - Siva ​kozmikus gyönyöre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

W. Geiger - Elemi ​szanszkrit nyelvtan
A ​szanszkrit az ókori és középkori India kultúrnyelve volt, sohasem lehetett a mai értelemben vett beszélt köznyelv, hanem a kultúrális és szellemi örökséget volt hivatott a nyelv és az irodalmiság eszközével fenntartani és továbbfejleszteni. A nyelv és irodalmiság, mint eszköz, itt tudatosan szétválasztandó. A vallási, tudományos és szépirodalmi alkotások egyrészt többnyire szanszkrit nyelven lettek fogalmazva, aminek művi, mesterséges volta /szam + krita = össze-tett, megalkotott, mesterséges/ eleve szavatolta a gondolatok és a fogalmazásmód maradandóságát, hiszen azok nem változhattak a nyelvfejlődést követve egyszerűbb gondolati és fogalmazásbeli sémák felé. /Itt kell megjegyezni, hogy a szanszkrit műveltségen túl, más, közép-india-lektusok is ilyen rögzített, kanonikus nyelvvé váltak. Ilyen például a thé-raváda buddhizmus nyelve, a páli, vagy az ardhamágadhi, ami a dzsainizmusban töltött be hasonló funkciót. Másrészt a szanszkrit nyelv ismerete és alkalmazásának művészete eleve olyan elmélyült bölcseleti, filológiai és retorikai ismereteket követelt meg, amelyek képességként a tartalom megismerésének nívóját garantálták és készítették elő. A szanszkrit műveltség tehát nemcsak egyszerűen nyelvtudást és olvasottságot jelentett, hanem egyszersmind egy bizonyos szellemiségben, egy bizonyos gondolkodásmódban való jártasságot feltételez és eredményez, s ebben az értelemben úgy a múltban, mint ma is, nehezen választható el az intenzív szellemi érdeklődéstől és a vallásosságtól.

Covers_377344
The ​Mahabharata Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - The ​Mahabharata
The ​Mahabharata is one of the two major Sanskrit epics of ancient India. It is of immense importance to the culture of the Indian subcontinent, and is a major text of Hinduism. Its discussion of human goals _artha_ or 'purpose', _kama_ or 'pleasure', _dharma_ or 'duty', and _moksha_ or 'liberation' takes place in a long-standing tradition, attempting to explain the relationship of the individual to society and the world, the nature of the 'Self', and the workings of karma.

Hermann Grassmann - Wörterbuch ​zum Rig-Veda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálidásza - Sakuntala
Midőn ​Kálidásza egyik drámáját, a Sakuntalát, a magyar olvasó közönség kezébe adja a Kisfaludy-Társaság: a fordító kötelességének ismeri némi tájékozó bevezetést bocsátani a kiadás elé. Annyival inkább, mivel nálunk a hinduk klasszikus irodalma általában is alig, drámai irodalma pedig épen nem talált vizsgálóra vagy ismertetőre. Magának a drámának is van szüksége némi bemutatásra, hogy úgy ne járjon, mint hősnője, kinek szavára a nejére nem emlékező király hidegen kérdezte: kimidamupanyastam, mit értsek én ezek alatt ? E bevezetésben tehát néhány oly kérdést igyekszem röviden és lehető legegyszerűbb alakban ismertetni, melyek művelt olvasókat általánosan érdekelhetnek. Szándékozom érinteni azt, hogyan lett lassanként ismeretessé a hinduk drámai irodalma az európaiak előtt és mi vélemény lehet ennek eredetére nézve. Megemlékezem ez irodalom legnagyobb képviselőjének személyéről, a hindu Shakspereről, a mint Kálidászát szeretik nevezni

Schmidt József - A ​szanszkrit irodalom története
E ​munka a szanszkrit vagy ó-ind irodalomnak tudományos színvonalú, de elsősorban népszerű ismertetése akar lenni, de mint ilyen is hézagpótló mű igényével lép fel, mert az egyetlen hasonló tárgyú magyarnyelvű munka, amely két évtizeddel ezelőtt (1903) megjelent, kellő filológiai szakképzettség nélkül készült, különben is rég elavult.

Késmárki László - Mudra-lexikon
A ​mudra szanszkrit szó. Jelentése pecsét, jel, szimbólum, szimbolikus gesztus, de az öröm adományozójaként is fordítják. Tágabb értelemben fizikai, energetikai, pszichoenergetikai, pszichikai és pszichomentális egyensúlyt teremtő, a testáramkörökön keresztül ható ujj-jóga. 5000 éve született a hindu jógarendszerek (hatha-jóga, kundalini-jóga, tantra-jóga) módszereként. Később a buddhista irányzatok is használták a szertartásaik, rítusaik, a beavatások alkalmával. A keleti kultúrákban (India, Kína, Japán, Tibet, Indonézia), vallásos gyakorlatban (hindu-izmus, buddhizmus) gyakran találkozhatunk a kézgesztusokkal, az istenség előtti fogadalomtétel, az isteni világgal való kapcsolat, a tisztítás, a könyörgés, az ima, az áldás, a felszentelés, valamint a szellemi tevékenység és a meditáció kézpozitúráival. Késmárki László ezen legújabb - hiánypótló - könyvében (2020) 3130 mudrát mutat be. Megismertet az ajurvédában használatos mudrák mellett a jóga tradíció (Mudra Vigyan) rituális kéztartásaival, az indiai tánc mudráival, a tantrikus ujjtartásokkal, a japán buddhista (Vajrayana, Mantrayana) tradíció rituális és meditációs kéztartásaival, az istenszolgálat kézpozícióival, a japán ezoterikus buddhizmus (Shingon) mudráival, a tibeti és a thaiföldi buddhista mudrákkal (pl. Tibeti Fehér Tara meditációs kéztartásaival), taoista gyógyító és mágikus praxis mudráival, a I-ching 64 trigramjának ujjpozícióival, a zsidó-keresztény kultúra ujjtartásaival, a kabbalista kéztartásokkal (szefirákat behangoló mudrákkal; mester-mudrákkal), gyógyító és önfejlesztő kéztartásokkal. * Bemutatja ezek kultúrtörténeti hátterét, jelentését, használatát, helyes végzési módjukat; testi, lelki, mentális és spirituális hatásukat; a mudrákhoz tartozó mantrákat... *

Dvaipāyana Vyāsa - Vedānta-sūtra
A ​Vedanta-sutra megállapítja, hogy a Legfelsőbb Abszolút; Visnu független, mindentudó, az egész teremtés ura s az emberi lét legfőbb célja. Ő a teremtő, a tiszta tudat. A sutrák öt örökkévaló elvet (tattvát) taglalnak: Isten (Isvara), egyéni lélek (jíva), anyag (prakrti), idő (kala) s végül cselekedet (karma). Isvara határtalan tudattal rendelkezik, a jíva viszont csupán részlegesen tudatos. Ám mindkettő örökkévaló, a tudatosság, öröklét és boldogság birtokosa. A tudatot lehetetlen elválasztani az önvalótól, mint ahogyan a fény is elválaszthatatlan a tűztől. Nem ellentmondásos tehát, ha azt állítjuk Istenről, hogy ő a tiszta tudat, s ugyanakkor önmagáról is tudatos.

Ismeretlen szerző - Hindu ​bölcsességek / Hindu Wisdom
Ez ​a lenyűgöző képeket és magvas gondolatokat tartalmazó exkluzív kötet szemet és lelket gyönyörködtető olvasmány, emellett remek lehetőség arra, hogy megajándékozzuk szeretteinket, barátainkat.

Covers_392728
Uszó ​4. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Uszó ​4.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók