'szemelvények' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Huszti József - Latin ​Chrestomathia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​expresszionizmus
Az ​expresszionizmus a XX. század irodalmának és képzőművészetének egyik legösszetettebb művészeti irányzata. A század első évtizedeiben az imperializmus korában az emberi jogokért, a teljes emberért emelte fel a szavát, s az emberi érzés, gondolkodás kifejezési formáinak kölcsönösségét hirdette, de humánus eszméinek megvalósítását a stílus forradalmára korlátozta. Koczogh Ákos művében a mozgalom egészét és lényegét ismerteti, s a dogmatikus tagadás vagy éppen ellenkezőleg: a polgári túlértékelés után igyekszik valóságos helyét megállapítani a művészetek történetében, figyelembe véve, hogy korunk haladó művészei közül hányan indultak vele. A sorozat többi köteteihez hasonlóan a mű második része az expresszionizmus megértéséhez elengedhetetlen elméleti és szépirodalmi szemelvényeket tartalmaz.

Ismeretlen szerző - A ​manierizmus
A ​manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.

Neményiné Gyimesi Ilona - Kommunikáció-elmélet
A ​szemelvénygyűjtemény átfogó, jól érthető válogatást ad a téma hatalmas, rendkívül szerteágazó irodalmából. Az első fejezet tanulmányai a kommunikációs elméleteket áttekintve segítik a különböző felfogások és tradíciók közötti eligazodást. A későbbi fejezetekben idézett munkák többek között a konfliktuskezelés, a figyelésben és az önkifejezésben való jártasság, a csoportos döntéshozatal és a konformitás, illetve a tömegkommunikáció témaköreit taglalják, valamint a kultúra és a kommunikáció kapcsolatát elemzik. Az egyes szemelvények szerzői között ott találjuk a legnevesebb kommunikációelméleti szakembereket Em Griffintől Robert Boltonon át Elliot Aronsonig és Stuart Hallig. A kötetből alapos kommunikációs ismeretek nyerhetők, melyeket minden olvasó sikerrel hasznosíthat karriere és magánélete során.

Ismeretlen szerző - A ​romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​barokk
Válogatta, ​szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Ismeretlen szerző - A ​szürrealizmus
Valamennyi ​izmus közül alighanem a szürrealizmus az, amely - aránylag kurta fénykora ellenére a húszas-harmincas években - a legmélyrehatóbban bekerült az irodalom és a művészet vérkeringésébe. A hajdani kirobbanó botrányok, az ifjú titánok kezdeti bősz nekilendülése után ma már ezt a hevesen újító irányzatot és mozgalmat is elérte a klasszikussá válás tartósító és nemesítő folyamata. Tudós professzorok kutatják történetét, szakavatott műbírálók függesztik a szürrealista képeket a világ nagy múzeumainak falára. Szinte korunk minden kiváló költője és általában alkotója többé-kevésbé hatása alá került. Ennek a jelentős és máig ható irányzatnak a történetét, a különféle műfajokban észlelt jelentkezéseit írta meg a szerző, röviden kitérve a mozgalom Franciaországon kívüli tevékenységére is. A második kiadás elé írt bevezetőjében az 1968 óra eltelt évtized idevonatkozó irodalmi, művészeti és társadalmi eseményeit méri fel.

Ismeretlen szerző - A ​klasszicizmus
A ​szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed. A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.

Ismeretlen szerző - A ​szecesszió
Nem ​is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai. Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására. Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.

Ismeretlen szerző - A ​naturalizmus
Tartalom A ​naturalizmus Fogalmak Bábele Naturalisztikus jelenségek a naturalizmus előtt. A prenaturalizmus A naturalista irány érlelődése Tudományos előzmények Zola és a naturalizmus megfogalmazása A kísérleti regény. A naturalista regény-elmélet Naturalizmus és erotika A társadalomkritikai igényű naturalizmus A naturalizmus Németországban. A naturalista dráma Naturalizmus a színpadon Verizmus. A naturalizmus Olaszországban Naturalizmus és képzőművészet A naturalizmus Kelet-Európában A századforduló magyar naturalizmusa A naturalizmus utóélete A naturalizmus dokumentumai Jean Francois Millet: Levél Alfred Sensie-hez Gustave Courbet: Előszó kiállítási katalógusához Jules és Edmond de Goncourt: Előszó a Germinie Lacerteux első kiadásához Vittorio Betteloni: G. L. Patuzzinak 1868. nov. 1. Émile Zola: Előszó a Rougon-Macquart ciklushoz Edmond de Goncourt: Előszó a Zemganno-fivérekhez Émile Zola: Naturalizmus. Az 1880. évi Salon Émile Zola: A kísérleti regény Giovanni Verga: Gramigna szeretője Émile Zola: A naturalista regényírók Bródy Sándor: Előszó a Nyomor első kiadásához Kabos Ede: Ajánlás az Elzüllöttekhez Guy de Maupassant: A regény. Előszó a Péter és Jánoshoz Émile Zola részére. Az Ötök Manifesztuma Wilhelm Bölsche: A költészet természettudományos alapjai August Strindberg: Előszó a Júlia kisasszonyhoz Conrad Alberti: A realizmus tizenkét jellemzője Otto Brahm: Beköszöntő Arno Holz: A művészet lényege és törvényei Julius Hart: Új regények Hamlin Garland: A veritizmusról Thury Zoltán: Alázatos kérés Vittoroi Betteloni: Előszó a Crisantemi című verseközethez Theodore Dreiser: Az igazi művészet egyszerű Max Liebermann: Fantázia a festészetben Hevesi Sándor: A szavalás és színjátszás harca P. D. Boborikin: A világ fővárosai André Antoine: Emlékeim a Théátre Libreről Gerhart Hauptmann: Ifjúságom kalandja Réti István: A nagybányai művésztelep Nagy Lajos: A lázadó ember Írások a naturalizmusról Brandes: Émile Zola Szomaházy István: Magyar naturalisták Jules Huret: Ankét az irodalmi fejlődésről Franz Mehring: A mai naturalizmus Franz Mehring: A naturalizmus és a modern munkásmozgalom Ady Endre: Strófák Georgij Valentyinovics Plehanov: Művészet és társadalmi élet Ambrus Zoltán: Zola Roger Sherman Loomis: A naturalizmus védelme Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij: A XIX. és XX. század realizmusa Rabinovszky Máriusz: Naturalizmus a képzőművészetekben Erwin Piscator: A politikai színház történetéhez Lukács György: Elbeszélés vagy leírás? A naturalizmusról és formalizmusról szóló vitához Bertolt Brecht: A naturalizmus Lukács György: Harc a naturalizmus túlhaladásáért Malcolm Cowley: Az amerikai naturalizus természetrajza A. I. Burdov: A naturalizmus antirealista jellege a művészetben Thomas Mann: Gerhart Hauptmann Henryk Markiewicz: A realizmus kérdései. A naturalizmus értelmezése Wolfgang Kayser: A naturalista dráma dramaturgiájához Mácza János: A valóság másolása és a naturalizmus Függelék A szemelvények forrásai Irodalom Eligazító a szövegekhez

Ismeretlen szerző - A ​szimbolizmus
Egy ​irodalmi alkotás teljes megismerését, megértését, tehát maradéktalan élvezését gyakran megnehezíti a kérdéses mű sajátos jegyeire: stílusára, "iskolájára", keletkezésének történeti és esztétikai körülményeire vonatkozó ismeretek hiánya. Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel és az ezt folyamatosan követő kb. 10-12 kötettel, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, kritikai realizmus, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is. A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapjait, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.

Ismeretlen szerző - A ​szentimentalizmus
Az ​olvasó a szentimentalizmusról hallva általában érzelmes, szomorú történetekre gondol; kesergésekre, könnyekre, a hős vagy hősnő halálára titkos bú miatt. A szentimentalizmus rangos irodalmi irányzat; kiváló művelői Richardson, Sterne, Rousseau, az ifjú Goethe, Kármán és mások az emberi érzelemvilág addig rejtett mélységeit tárták fel. A szentimentalizmus nem tartozik az alapvető korstílusok közé, mint a barokk, a klasszicizmus vagy a romantika, hanem úgynevezett stílusirány, amely a kettő között helyezkedik el; áthatja az egész európai irodalmat; alkotásai érzelmi lázadást tükröznek a feudalizmus megmerevedett erkölcsei ellen. Wéber Antal e téma kiváló ismerője a hazai szakirodalomban először vállalkozott a szentimentalizmus teljes összefoglalására. Bevezető tanulmányában és a jól válogatott angol, francia, német, orosz, magyar irodalmi szemelvényekben mutatja be, mi újat hozott e sokat vitatott irányzat az irodalomba: az egyéniség fölfedezését és az érzelmi mozzanatok finomult rajza segítségével a teljesebb emberábrázolást.

Ismeretlen szerző - Világjárók ​- világlátók
Sokféle ​sors űzött, sokféle vágy hajtott utazni hazánkból a világ minden égtája felé bátor férfiakat. S az útleírás nálunk nemcsak távoli népek-földek megismerését szolgálja. Példákkal int, hogy jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak. E válogatásban megszólal természetbúvár és politikus, merész földrajzi felfedező és úri jódolgában kéjutazó, vándordiák és vadászgató főúr. Akad közöttük jól ismert, és akad, akit rég elfeledtek. Válogatván közülük, szempontom nem a tudományos rangjuk volt, bár többüknek igen nagy; sem az, hogy ki mekkora fehér foltot tüntetett el kora térképeiről, bár van, aki ebben is jeleskedett. Főként olvasmányokat kívántam nyújtani - ám olyanoktól, akik nemcsak világjárók voltak, hanem világlátók is. Akiknek tehát szemük van a látásra: nem csupán szakmai ismeretek tárházát s tájak-emberek leltározó pillanatfelvételeit adják, hanem elemzésben, hangulatban vagy valami másban egyénit is. Elevenedjenek hát meg Bölöni Farkas Sándor éber észrevételei az amerikai demokráciáról; Bíró Lajos új-guineai házasságai pápua lányokkal; Festetics Rudolf és Robert Louis Stevenson különös összeesküvése; Apponyi Henrik indiai tigrisvadászata; Leidenfrost Gyula vérbő vitája Veprinác apóval, a kék Adria jeles csempészkapitányával; Tordai Emil útja a Kongón kannibál evezőseivel; és hogy miként fedezte föl Almásy László levegőben és homokon Zaurát, a Szahara legtitokzatosabb, mesebelinek vélt oázisát.

Halász László - Marton L. Magda - Típustanok ​és személyiségvonások
Tanulmánykötetünk ​összeállítói a pszichológiatörténet izgalmas területére irányítják az olvasó figyelmét: az emberi típusokat, a személyiség állandónak tekintett vonásait elemző és feltáró tudósok alapvető műveire. Időszerű feladatra vállalkoztak a szerzők, mert nap mint nap használjuk a szakszempontból túlhaladottnak ítélt ön- és emberismeretre vonatkozó tipológiai, személyiség-lélektani besorolásokat, jelzőket. Ezek értékéről, szükséges korrekcióikról tájékoztatnak a döntő többségében magyar nyelven eddig nem hozzáférhető munkák. Kötetünkben szerepel - többek között - Kretschmer és Sheldon sor bírálatot kapott alkati típustana, Pavlov és Nyebilicin egy-egy tanulmánya a biológiai folyamatok műszeres vizsgálatairól. Alapvetőek Jaensch és Jung típuselemzései, Eysenck és Gray funkcionális pszichológiai irányzatot képviselő írásai. A Cattel-szemelvények a faktoranalízis alkalmazását ismertetik. Az igen színvonalas bevezető tanulmány összefoglalja, értékeli és bírálja a típustanok és a személyiségkutatás terén végzett kísérleti vizsgálatokat.

Ismeretlen szerző - Eposzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vasy Géza - Korok, ​stílusok, irányzatok az európai irodalomban
Ismeretterjesztő ​kötetünk a forgalomban lévő középiskolai irodalomtankönyvek anyagát kiegészítve történeti sorrendben tekinti át az európai irodalomban és a művészetekben meghatározó korstílusokat, irányzatokat.

Ismeretlen szerző - Róma ​utódai - Szemelvények középkori krónikákból
"Az ​a mód - írja a kötet összeállítója, Mezey László -, ahogyan beköszöntött Európa történetében a fényes lovagság kora, már magában is a legszörnyűbb pusztulás képe volt. Az antik Európa romjain emelkedtek a királyok és a kíséretükben levő germán főnemesek erődített udvarházai, majd várai. Nem a béke és a jog székhelyei voltak ezek, hanem az önkény, a jogot nem ismerő zsarnokság kirepítő fészkei... A meroving királyok Galliája a törzsi önkénynek, egy félvad társadalomnak minden szörnyűségét - a rokonok, testvérek, szülők és gyermekek kiirtását - mint a kormányzás természetes formáját mutatja. És amilyen a király, olyanok voltak az alattvalói... ezen a szövevényen igyekezett úrrá leni saját hatalmának megszilárdítása érdekében a legfőbb hűbérúr , a király. Nagy Károly birodalma volt erre az első kísérlet, majd pedig a 11. századtól kezdve a Nagy Károly-i örökség francia részén végbemenő centralizáció, amelynek végeredményeképpen a hűbéri rend ténylegesen a király hatalma alá került" Ezt a folyamatot kíséri végig és személteti kötetünk, a középkori krónikákból válogatott szemelvényekkel, részletekkel.

Firdauszí - Királyok ​könyve
»Firdauszí ​hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát - de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán - némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szemelvények ​a klasszikus etikai tradíció történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szemelvények ​a klasszikus vallásfilozófiai tradíció történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​kubizmus
A ​kubizmus értékelői -- még ellenségei is -- valamennyien megegyeznek abban, hogy a kubista művészek jelentős fordulatot hajtottak végre a képzőművészetek történetében. A Franciaországban kibontakozó mozgalom története bővelkedik az érdekes eseményekben, látványos megmozdulásokban. Manifesztumok, dühödt kiállításkritikák, az új tehetségeket üdvözlő lelkesült hangú írások, esztétikai elmélkedések jelennek meg sorra a korabeli sajtóban,a század első két évtizedében. Ezekből az írásokból nyújtunk az olvasónak válogatást.

Ismeretlen szerző - A ​rokokó
Mi ​a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.

Ismeretlen szerző - A ​kétezer éves Ovidius
Az ​elmúlt évben ünnepelte a világ Ovidiusnak, az ókor egyik legismertebb költőjének kétezredik születési évfordulóját. Életművében az Augustus-kori kifinomult, frivol, urbánus, dekadens szellem összeolvad az emberiség gyermekkorának egyszerű erkölcsei utáni nosztalgiával. E kis kötet felvillant néhány vonást Ovidius költői egyéniségéből. Marót Károly professzor kitűnő bevezetése kalauzol bennünket a szemelvények között és emberi közelségbe hozza Ovidius kettős arcát. A szemelvényekből megismerjük a szerelemre tanító, a száműzetésben kesergő és a római életet mindig valóságosan ábrázoló Ovidius sohasem halványuló oeuvre-jét. "A kétezer éves Ovidius" első kiadása az évfordulóra jelent meg és úgyszólván napok alatt eltűnt a könyvpiacról. Második, az előzőnél díszesebb köntösben megjelenő kiadása bizonyára hasonlóképpen megnyeri majd az olvasók tetszését.

Kölcsey Ferenc - Hass, ​alkoss, gyarapíts!
A ​Tankönyvkiadó irodalmi breviáriumsorozatának immár harmadik kötete jelenik meg a Kölcsey-breviáriummal. A bibliofil jellegű idézetgyűjtemények tárgykörök szerint csoportosítva tartalmazzák az írók magvas, szállóigeszerű gondolatait, mondásait, s így szinte kirajzolódik belőlük szellemi érdeklődésük, egész gondolati s érzelmi világuk szerkezete, struktúrája. A verses művek mellett a nehezebben hozzáférhető s kevésbé olvasott prózai művekből is sok csillogó, idézetül alkalmas gondolatot gyűjtenek egybe e kis kötetek, amelyek ráadásként - irodalomtörténeti érdekességként - egy-két ismeretlen vagy kiadatlan művét is közreadják a breviárium íróinak.

Ismeretlen szerző - Tovább...Tovább... ​Tovább!
A ​480 oldalas könyv áttekintést ad 1953-1988-ig terjedő időszakról. Történelmi szemelvénytár haladóknak és haladóbbaknak A könyvet Szilágyi Ákos szerkesztette A történelem retusálása avagy hogyan lett Kamenyevből és Trockijból deszkafal...

Ismeretlen szerző - A ​francia "új regény" I-II.
Az ​utóbbi években hozzánk is eljutott annak a vitának hullámverése, amely a francia irodalom legújabb irányzata, az "új regény" körül folyik. Iskola vagy eklektikus nemzedéki csoportosulás, formabontó kísérlet vagy bölcseleti magatartás? Naturalizmus? Egzisztencializmus? Irodalmi divat vagy a regényműfaj szerves továbbfejlődése? Ezeket a kérdéseket feszegetik világszerte Sarraute, Beckett, Robbe-Grillet, Butor, Claude Simon művészetével kapcsolatban nem kisebb kritikusok, művészek, gondolkodók, mint Sartre, Barthes, Merleau-Ponty és mások. A Modern Könyvtár kettős kötete gazdag válogatásban mutatja be az irányzat jelentős képviselőinek művészetét, és bőséges szemelvényekkel ad hírt az "új regény" nyomán kibontakozó elméleti és kritikai irodalomról.

Jókai Anna - Breviárium
Jókai ​Anna eddigi irodalmi termésének gyöngyszemeiből válogatott gondolatokat tartalmaz ez a könyv. A breviárium, mint műfaji megjelölés, már nemcsak a római katolikus papi zsolozsmáskönyvekre értendő, meghonosodott más egyházak könyvkiadásában is. De a művészi és a tudományos életben is elfogadott az a gyakorlat, hogy egy-egy reprezentánsa munkáiból szemelvénygyűjteményt állítanak össze.

Ismeretlen szerző - Testamentumok ​- Az Ószövetség könyvei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​tükör
Az ​Amszterdami Egyetem Kelet-Európa Intézetében létrejött és mindmáig eredményesen működő hungarológiai programhoz segédletnek szánt mű középpontjába - az általános érdeklődésnek megfelelően - a rendszerváltás periódusa került, ami kiegészült a magyar irodalom reprezentatív alkotásainak válogatásával. ; A kötet a Történeti előzményekkel kezdődik, e címen Kiss Gy. Csabának 1993-ban először német nyelven megjelent tömör tárgyszerű írása került a kötetbe. A közel 30 szakirodalmi szemelvény gondos, körültekintő válogatást tükröz, Camus 1956-os írását kivéve (A magyarok vére) valamennyi magyar alkotóktól való. A könyv harmadik része - újságcikkekből, interjúkból, folyóiratokban publikált dolgozatokból összeállított válogatás - széles körű áttekintést nyújt a rendszerváltozást megelőző, azt kísérő átmenet publicisztikájából. A válogatás módja ez esetben is dicsérnivaló, hiszen felvázolja a hatalomátadás körüli huzavonát. Az ezt követő időszak szemelvényei azonban némi egyoldalúságot tükröznek. A múlt feldolgozása című fejezetben, ahol a magyarság fájdalmas veszteségeiről is szó esik, szívesen láttuk volna Für Lajos összefoglalóját a magyarság világháborús veszteségeiről, és legalábbis illő lett volna megemlékezni a magyar holocaust áldozatairól, a németek kitelepítésének nem éppen dicsőséges folyamatáról. A Nemzetiség, kisebbség, diaszpóra című fejezetben örömmel olvashatjuk Tabajdi Csaba - Szokai Imre a Kádár-korszakban megjelent figyelemfelhívó írását és a határon túli magyarok vesszőfutását illusztráló szemelvények mellett - Kiss Gy. Csaba bölcs szavait, valamint Gereben Ferenc elemzését a kisebbségi magyarok identitástudatáról. A Magyarország és Közép-Európa kapcsolatát tárgyaló fejezet kissé soványra sikerült. Ezt követően a kereszténység, a kereszténydemokrácia lehetőségeit elemző írások fejezik be a könyvet. - A rendszerváltó Magyarország képét alaposabban tanulmányozni kívánók olvasmánya.