Ajax-loader

'irodalmi forgatókönyv' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ingmar Bergman - Fanny ​és Alexander
Idő: ​a század első évtizede, a helyszín: egy a többitől semmiben sem különböző, álmos svéd kisváros. A jeles tradíciókat őrző és tovább nemesítő színház igazgatója, Oscar Ekdahl hirtelen meghal, maga után hagyva feleségét, a gyönyörű, kitűnő színésznőt, Emilie-t, s három gyermekét, Amandát, Alexandert és Fannyt. Ekkor lép be életükbe a világról és erkölcsről vallott elveit merev kegyetlenséggel élő és alkalmazó Edvard Vergérus püspök, akihez Emilie feleségül megy. A tízéves Alexander és a nyolcéves Fanny sorsa egyszeriben lidércnyomásos fordulatot vesz: gyermekvállaikra iszonyú teherként nehezedik a püspök-gyám embertelen morális terrorja, amely alól csak egy rémtörténetbe illő kifejlet menekíti meg őket... Ingmar Bergman, korunk egyik legnagyobb filmrendezője írónak is kiváló. Az Oscar-díjas film alapanyagául szolgáló forgatókönyv megrendítő olvasmány, önmagában is megálló pompás irodalmi alkotás. A filmet Magyarországon is bemutatják.

Bernardo Bertolucci - Az ​utolsó tangó Párizsban
Bernardo ​Bertolucci, a neves olasz filmrendező és író kötetünkben olvasható műve az azonos című, világszerte nagy sikert aratott, ám itt-ott botrányt kavart film irodalmi forgatókönyve.

Aleksander Scibor-Rylski - A ​márványember
"Vágó: ​Á, már tudom. Biztosan az élet sűrűjét kutatta, rejtett kamera a portásfülkében, mi? Meg kell mondanom, ezt nagyon szereti a televízió, a nézők már kevésbé, de szerintem a státusa biztosítva van. (A mikrofonba.) Ha készen vannak, indulhatunk. (Jegyzeteit nézegeti.) És ez, mi is lesz ez most? Á, igaz, porté: elfelejtettem. Birkut portréja. Lebilincselő téma. (Agnieszka eszegetni kezdi a nő szendvicsét. A vágó nem reagál erre, éppúgy, ahogy a teánál sem reagált. A fények kialszanak, megkezdődik a "Város születik" című filmhez felvett anyagok vetítése. A filmanyag fekete-fehér, nincs összevágva, és hang sincs hozzá.) Vágó: És...mondja...maga egyáltalán...ismerte őt? Agnieszka: Nem. Soha nem láttam. Csak a szobrát. Vágó: Akkor már választhatott volna egy jóképűbbet. És miért éppen őt választotta? Agnieszka: Nem tudom. Talán azért, mert le volt döntve." A márványember Andrzej Wajda azonos című, 1977-ben készült és nálunk is nagy sikerrel játszott filmjének irodalmi forgatókönyve. A forgatókönyvet Aleksander Scibor-Rylski (1928-1985) író, filmrendező és számos jelentős film forgatókönyvének szerzője írta.

Császár István - Fotográfiák
Különös, ​a Népszava Könyvtár sorozatban rendhagyó kötetet ajánl a kiadó az olvasó figyelmébe. A SZOT-díjas író filmjeinek irodalmi forgatókönyveit gyűjtötte egybe és dolgozta át lebilincselő olvasmánnyá, de néhány novella és útirajz is helyet kapott új könyvében. Az első három szatirikus élű írás középpontjában a szerző a hazai irodalmi élet jellegzetes figuráit állította, groteszkbe hajló, kesernyés humora az országot járó fiatalok kalandjainak, az elvonókúrán vergődő művésznek, a csecsemőgyilkos anyának és környezetének ábrázolásakor is fel-felvillan, akárcsak a Fotográfiák Boriskáról című, szociográfiának is beillő elbeszélésében. Az író hangütése a könyvet lezáró négy írásban egyre komorabbá válik. A Csontváry-film forgatókönyvében és a hozzá csatlakozó elbeszélésekben az író a művészi elhivatottság természetét kutatja.

Ingmar Bergman - Filmtrilógia
Három ​variáció egy témára, a magányra és közönyre: erről szól Ingmar Bergman neves svéd rendező három filmje, amelynek irodalmi forgatókönyvét kapja itt az olvasó. "... Tükör által homályosan...", Úrvacsora, A csend - a három film Bergman szándéka szerint összefüggő egészet alkot; az író-rendező a mai kapitalista társadalomban uralkodó magánynak, elembertelenedésnek egy-egy oldalát mutatja meg bennük. A filozófus-filmrendező három filmje sötés képet rajzol a mai kapitalista világról. Ám Bergman próbál megragadni "örök értékeket", s a hatvanas évek emberének kapaszkodóit keresi, hogy kijuthasson a magány, a közöny áradatából. Isten hallgat - vonul végig a három filmen a felismerés -, ezért itt, ezen a földön kell majd keresni valamit, amibe belefogózkodhatnak Bergman hősei.

Arthur Miller - Kallódó ​emberek
"Gay ​Roslynra gondolt. Roslyn, meglehet, jól körülröhögi majd őket, hogy ennyit dolgoztak azért a pár rongyos dollárért, különösen, ha tekintetbe veszik a munkaidejüket meg a többi rejtett költséget. Ha Roslynt hallgatta, kétségei támadtak, keresett-e valaha akár csak egy centet is. - Roslyn sajnálná azt a csikót - mondta fennhangon. - Jobb, ha nem is szólunk róla. Perce kinyitotta a szemét, s fejét a háttámlán nyugtatva, kitekintett a hegyekre. - A francba is, hát nem konzerv-kutyaeledellel eteti a kutyuskáját? Gay rögtön megenyhült a fiú iránt. Elnevette magát. - Dehogynem. - Na, és mit gondol, mi van abban a konzervben? - Tudja, ne félj, hogy mi van benne. - Darált vadló, az van benne - mondta ki Perce, szinte csak magának. Némán autóztak tovább. - Ettől megyek én a falnak - dünnyögte."

Benda Kálmán - Elek Judit - Vizsgálat ​Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében
"Föld, ​te minden halandó anyja, visszaadom neked testem gépezetét! Visszatér az anyagba, amelyből vétetett. Túl korán született ebbe az országba, el kell tehát pusztulnia, hogy ne zavarja a sötétséget, ami itt uralkodik. Megbocsájtok uralkodómnak és ellenségeimnek, térdet hajtok az emberi nem oltára előtt, karomba zárom kedves hazámat. Azt kívánom, hogy kiömlő vérem hozzon boldogságot számára. Végül kézszorítással búcsúzom minden vértanú társamtól, különösen pedig anyámtól, fiú és leánytestvéreimtől, egész családomtól. Éljen az emberiség! Éljen a haza! Éljen a félrevezetett uralkodó!" (Martinovics politikai végrendelete, 1795. március.) A kötetben első ízben olvashatók magyar nyelvű fordításban a Martinovics Ignác és társai, a magyar jakobinusok ellen 1794-ben indított hazaárulási és felségsértési per legfontosabb iratai. A dokumentumok előtt közölt tévéfilm forgatókönyve az iratok alapján igyekszik közel hozni a ma emberéhez Martinovics személyét és a per lényegét.

Kardos István - A ​háború lelke
Kardos ​István nevével eddig csak a moziban, filmek főcím-listáiban találkozhatott az olvasó. Ő az egyetlen magyar író, aki csak a forgatókönyv műfajában alkot. Az irodalmi forgatókönyv sajátos műfaj: irodalmi alkotás, s mint ilyen, "kész" olvasmány, amely csak akkor nem számít egészen véglegesnek, ha eljut a realizálásig, ha film készül belőle. Természetes, hogy a legöbb forgatókönyv írásában filmrendező is közreműködik; az itt olvasható, filmvászonra még nem került írások dramaturgiai fölépítésében, stílusában is érezhető két rendező: Kardos Ferenc és Rózsa János ízlése, közreműködése. Kardos István erős vonzalmat érez a történelem kérdései, témái iránt. Mind az öt itt megjelent forgatókönyve történelmi tárgyú. Persze, a téma még nem okvetlenül határozza meg a stílust. A janus Pannoniusról és a költő-hadvezér Zrínyi Miklósról írott művek feszült drámaisága meglehetősen elüt az utánuk következő, bővérű humorral megírt tragikomédiától, burleszktől: a tág stílusskála az író sokoldalú tehetségének bizonyítéka.

Paavo Haavikko - Vaskor
1985. ​február 28-tól kezdve négy estén keresztül vetítette a Magyar Televízió Kalle Holmberg finn filmrendező "Vaskor" című filmjét. A film a Neustadt-díjas finn költő, Paavo Haavikko forgatókönyve alapján készült. Az irodalmi forgatókönyvet 1982-ben adta ki az Otava kiadó, könyvünk ennek a kiadásnak a magyar fordítása. Haavikko életművében meghatározó szerepe van a Kalevalának, számos versében, elbeszélő költeményében próbálta a ma emberének érzelem- és tudatvilágával megközelíteni a nagy nemzeti eposzt. Utolérhetetlen stílusművészettel ebben a művében is hamisíthatatlan kalevalai hangulatot teremt, lüktető, szaggatott mondatai, hátravetett jelzői, szóismétlései, betűrímei hallatlan leleményességről, formakészségről tanúskodnak. Nyomon követi művében a kalevalai hősök, Vejnemöjnen, Ilmarinen, Joukahajnen, Lemminkejnen és Kullervo sorsát, a szampó kovácsolását, elrablását és pusztulását. Mindez azonban csak keret általánosabb filozófiai mondanivalójához, az emberi lét, élet és halál, a jó és a rossz megítéléséhez. Paavo Haavikko hatalmas életművéből, amelynek alapján néhány éve már az irodalmo Nobel-díj várományosaként tartják számon, 1985-ben jelentetett meg az Európa Kiadó egy versválogatást "A hold udvartartása" címmel.

Dobai Péter - Szomjas György - Rosszemberek
"Gölöncsér ​József rablóvezér csakugyan elfogatott. A T. hatóság erélyes intézkedéséért köszönetet kell szavaznunk. A háló mesterien fonatott, melybe beleesett... Meg kell azonban említenünk azon szomorú tényt, hogy a rabló vezér viselt tetteibe, gazságaiba megyénk jobbmódú polgárai, helységek elöljárói vannak belekeverve, kik orgazdálkodtak, s a rablócsapatot titkon elősegítették hajmeresztő tetteikben..." - így adott hírt egy korabeli újság a híres betyár kézre kerítéséről. Dobai Péter író és Szomjas György filmrendező egykori levelekre, feljegyzésekre, tanúvallomásokra támaszkodva filmet forgatott a somogyi szegénylegények históriájából. Kötetünk a film irodalmi forgatókönyvét és az eredeti dokumentumokat tartalmazza. Gelencsér (Gölöncsér), a bandavezér, Soromfai, az áruló, Hegyessy, a honvédtisztből pandúrparancsnokká lett főbíró és a többiek valóságos történelmi személyek. Arcélük már az okmányokból is kirajzolódik, de teljes életsorsot, plaszticitást az író teremtő képzelete adott nekik. Rendhagyó nyomozásra invitáljuk tehát mindazokat, akik szeretik a "történelmi krimit", és kíváncsiak a kiegyezés előtti Magyarországon élethalálharcukat vívó rosszemberek sorsára; de az alkotók remélik, ha az olvasó bepillantott a csodálatosan eleven, régi szövegekbe, örömmel vesz részt játékunkban, és hajlandó tanújává szegődni a tények műalkotássá formálódásának is.

Michelangelo Antonioni - Egy ​sosemvolt szerelem krónikája
Ez ​a kötet nem széppróza. Nem idegen az irodalomtól, hanem más. Pontosan úgy, ahogy a film nem irodalom, hanem film. A harminchárom írás egy-egy meg nem valósított film terve, vázlata, ötlete, de nem filmnovella. A világhírű rendező arról ad velük paradox - mert írásbeli - bizonyságot, hogy a film a látás és a megmutatás művészete, nem pedig valaminek az elmondásáé. Lát és láttat így is, hogy ír: képet és hangot, hangulatot és filozófiát. Egy fatörzset, amelyen nyoma marad az elhaldó autó fényszórójának. Egy New York-i reggel hangjait. Hazugságot és kopár lelkeket. Kalandot, menekülést és magányt. Idegenséget, az Antonioni-alapélményt, amely mindig tudatosan viszonylagos. (Mert mitől idegen az idegen?) A képzeletét és emlékeit benépesítő figurákat; és önmagát, aki mindezt láttatja. A könyv végére érve már-már úgy érezzük, mintha igenis láttuk volna a harminchárom filmet. És igaz, ami igaz: ez azért mégiscsak Antonioni írásművészetét dicséri.

Krigler Gábor - (folyt. ​köv.)
A ​dráma- és komédiasorozatok a világ televíziózásában következetesen a legmagasabb nézettséget elérő műfajok. Hazánkban is milliók kísérik figyelemmel a különféle szappanoperákat, krimisorozatokat, kórházi szériákat, szituációs komédiákat. Ez a könyv átfogóan mutatja be a tévésorozatok születésének legfontosabb forrását: az írói, kreatív folyamatot. Közérthető, könnyed stílusának köszönhetően egyszerre forgathatják élvezettel és haszonnal mindazok, akik tévénézőként kíváncsiak kedvenc sorozataik trükkjeire, titkaira, hatásmechanizmusára, de azok a leendő, illetőleg jelenlegi filmes szakemberek is, akik a televíziós és nagyjátékfilmes forgatókönyvírás, dramaturgia szakmai háttere iránt érdeklődnek. A kötetben bemutatott és részletezett, megtanulható szakmai szabályok elsajátításával ugyanis bárki magas szintre fejlesztheti forgatókönyvírói képességeit. A könyv egyedülálló, gyakorlatias megközelítésben tárgyalja a professzionális forgatókönyvírás alapelveit, szakmai kellékeit, eszköztárát. A (folyt. köv.) az első magyar nyelvű kalauz a televíziós sorozatok és nagyjátékfilmek írásához, mely részletesen tárgyalja a külföldi és hazai szakmai viszonyokat, lehetőségeket, emellett lépésről lépésre megismertet egy forgatókönyv elkészítésének műhelytitkaival. Számos példán - így a jelenleg is futó, legnépszerűbb tévésorozatok elemzésén - keresztül mutatja be, mi láncolja nézők millióit a készülékek elé nap mint nap.

Stephen Rebello - Alfred ​Hitchcock - Így készült a Psycho
Minden, ​amit tudni akartál a Psychóról, de sosem merted megkérdezni… A pszichothrillerek ősének számító, világhírű Psycho című film titkai. A szerző - aki maga is forgatókönyvíró - a film szereplőivel és alkotóival készült interjúk, Hitchcock magánjellegű feljegyzései felhasználásával mutatja be a Psycho elkészítésének hátterét és folyamatát. Megismerhetjük annak a sorozatgyilkosnak a bűneit, aki R. Blochot az eredeti regény megírására ösztönözte, bepillantást nyerhetünk a rendező munkamódszerébe, a történet adaptálásába és a film előkészítési munkálataiba, a szerepek kiosztásába, magába a forgatásba és az utómunkálatokba. Megtudhatjuk, milyen problémákat kellett Hitchcocknak leküzdenie ahhoz, hogy elkészüljön a Psycho, és kiderül, a rendező hogyan és miért hagyott ki a végleges változatból bizonyos, már leforgatott részeket. Rebello külön figyelmet szentel a híres zuhanyzós gyilkossági jelenetnek és a filmzenének, és végigvezeti az olvasót egy valódi, kultikusnak számító Hitchcock-film elkészítésének folyamatán. A film sikere annak idején mindenkit meglepett. Mindenkit, kivéve Hitchcockot. Azt ő sem tudta, a cenzorok hogyan fognak reagálni, abban viszont biztos volt, hogy a Psycho rátalál a saját közönségére. Igaza volt: a nézők mindmáig Hitchcock és a műfaj legjobb alkotásai közé sorolják a filmet. A legendás rendező nyomdokaiban haladva majdnem biztosak lehetünk, hogy a könyv alapján, Sir Anthony Hopkins és Helen Mirren főszereplésével készült Hitchcock c. filmet a Psycho és a horrorfilmek ősatyjának rajongói egyaránt kedvelni fogják.

Bacsó Péter - Jelenidő
Bacsó ​Péter három filmjének irodalmi forgatókönyvét kapja kézhez az olvasó: Kitörés, Jelenidő és Harmadik nekifutás.

Salamon András - A ​kutyák nem felejtenek
"Nagyon ​tud a pasi rizsázni. Nem is az, hogy perfekt újmagyar hanem hogy egyszer csak meghallod a mély szívzűrt, és a figura belső izéje kitárul, de a nyelven át, bazmeg, mert a nyelvhasználati finomságok révén megpendít egy húrt benned, ami egyébként elérhetetlen, és akkor ehhez hozzájön még valami szövegalatti, mögöttes zene, de annyira szép, hogy nem is nagyon lehet beszélni róla. Ott- bödönöl valami, amit jobb helyeken költészetnek hívnak, mert nem tudnak mit mondani rá. Részvét. Hát ez se elég, nagyon lefordítja a csodát. A Sali nyelvtehetség, ami ritka, mint mikor a térre lejön egy csávó, és elkezd dekázni, és a lábához ragad a labda, és nem akar leesni, mert ahogy hozzányúl, az már jó, a labdának is jó, pörög, élvezi még a labda is, hogy micsinálnak vele! És akkor a többi csak néz, nem hisz a szemének, hát ez eddig nem is focizott, messziről látszik rajta, és akkor fogja magát, és itt helybe feltalálja nekünk a labdarúgást, nem is nekünk, csak úgy saját magának, azt se tudja, miért. Az benne a legjobb. A Salamon filmrendező akar lenni (a hülye). Pedig író. Ezt onnan is lehet tudni, hogy az eredetileg filmforgatókönyv-alapnak írt mondataiba nem lehet belenyúlkálni, akkor dől az egész hóbelevanc. És kevés szövegnek van szíve, a szó mindkét értelmében, hogy szíve is van, de meg a helyén is van, szóval tao, kész. Van. Mintha varázsolna. Belevarázsolja magát a legárvábba, ezeket szereti a Sali, a legárvábba képzeli magát és ott van. Beüregeli magát a más magányába, hogy az övé legyen. Jobb ez, mint egy magyar film alapja, ötszázszor jobb annál, veszélyesen több. Él ez a csaj, nincsen mit hozzátenni, vagy ez a közröhej rendőr, hát a legmagasabb fokozat..." Kornis Mihály Salamon András 1956-ban született Budapesten. Ez az első könyve.

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Török Sándor - Hahó, ​a tenger!
Kovács ​Öcsi hatéves kis szívében gyanú ver fészket. Apu és anyu olyan furcsák mostanában. Gyakran összesúgnak, vagy hirtelen elhallgatnak, ha ő megjelenik. Valamit titkolnak! Pedig biztos, hogy szeretik, apu is olyan szép játékot épít vele együtt! Jó a kis Évi barátsága, a szelíd ló hűsége, akit csak ők ketten látnak, jó a mackónak elsuttogni panaszait - de a tanító néni azt is elveszi, ha óra közben beszélget vele. És jó otthon a bábszínház okos figuráitól kérni tanácsot, és legjobb, ha a Tengerész megmutatja neki a tengert, mert a tenger hatalmas, és a színe mindig más. Aztán kipattan a titok, és Öcsi, ha nem is könnyen, megnyugszik, s végül már ő is örömmel várja - a kistestvért.

Szőke András - Fejbenfilm ​- Forgatóskönyv
Szőke ​András fiatalon született, Szentesen, a Pálya utcában. Apukája hatására, aki szobafestő volt, elkezdett négyéves korában képeket festeni. Első alkotása egy gólyafészket ábrázolt felülnézetben. Ezután felnőtté vált. Ekkor színészkedett, filmeket rendezett - Vattatyúk; Európa kemping; Citromdisznó; Kiss Vakond; llyen az élet; Boldog lovak; Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele; Három; Tündérdomb; Zsiguli -, megtanult masszírozni. Mostanában rálépett a második gyermekkor felé vezető rögös útra. Persze lehet, hogy még letér róla időnként egy-két kaland kedvéért. Az egyik ez a könyv, mely kísérlet egy új írott műfaj megteremtésére.

Benedek István Gábor - "Holnapra ​a világ"
A ​népszerű újságíró kisregénye a legaktuálisabb problémáinkhoz nyúl, azokhoz a politikai, gazdaságpolitikai nehézségekhez, amelyek a kibontakozás során megkerülhetetlenek. Közelről ismeri azokat a vezető egyéniségeket, akikről főhősét, Dávid vezérigazgatót, az MGM teljhatalmú, pozíciójában éppen a történet kezdetén megingó vezetőjét mintázza. Dávid nem adja fel könnyen, a magasabb kapcsolatainál, úgy tűnik, még a magánélete is új szerelmet tartogat a hatvanadik születésnapját elérő férfinak. A régi módszerek sorra kudarchoz vezetnek, a család konfliktusai tragédiába fordulnak, és Dávidnak meg kell értenie: holnapra valóban megváltozik a világ - de nélküle.

Andrej Koncsalovszkij - Andrej Tarkovszkij - Az ​ikonfestő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

Szilágyi Andor - A ​Rózsa Énekei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszandr Petrovics Dovzsenko - Költő ​vagyok...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Tüzes ​angyal / Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kányádi Sándor - Ünnepek ​háza
Kányádi ​Sándor színműveinek, forgatókönyveinek jelen kiadás az eddigi legteljesebb gyűjteménye. A szövegeket keletkezésük sorrendjében közöljük. A műfaji megoszlás is ezt a csoportosítást diktálta. A művek színpadra állítása, illetve megfilmesítése azonban nem egészen a megírással szinkron időrendben történt. A Kétszemélyes tragédia ősbemutatójára — más, főleg amatőrszínházi kezdeményezések után — 1990-ben került sor a temesvári színházban, Cseresznyés Gyula rendezésében. Az Ünnepek háza premierjét 1970-ben a szatmárnémeti társulat tartotta, rendezője Kovács Ferenc volt. Az Ábel a rengetegben 1993-ban jutott el a megfilmesítésig. Mihályfy Imre tv-filmet, majd moziváltozatot készített belőle. Később folytatta az Ábel-trilógia filmre vitelét, de már nem Kányádi-forgatókönyv nyomán. A kötetünkben olvasható szöveget az eredeti irodalmi forgatókönyv, valamint a technikai forgatókönyv egybevetésével Tarján Tamás rendezte sajtó alá. A Gyökér és vadvirág itt publikált szövege alapján Bohák György forgatott tv-filmet 1987-ben. Ünnepek háza címen 2004-ben már jelent meg kötete Kányádi Sándornak, a Magyar Napló kiadásában. Az a gyűjtemény az Ábel a rengetegben forgatókönyvét nem tartalmazta.

Covers_396975
Michelangelo ​Antonioni Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Michelangelo ​Antonioni
Kötetünk ​Michelangelo Antonioni filmművészetről, filmjeiről szóló írásainak legteljesebb, magyarul először megjelenő gyűjteménye, amely kiegészül egyik legizgalmasabb, de le nem forgatott filmjének Gaál István fordította szövegkönyvével (Gyöngéd technika), és gazdag válogatást nyújt beszélgetéseinek, interjúinak legérdekesebb, legjellegzetesebb részleteiből is. Antonionit az ötvenes-hatvanas évek fordulóján rendezett alkotásai egy csapásra a nemzetközi filmvilág érdeklődésének előterébe állították: munkásságát, filmjeit szorgosan vitatták, és gyakran díjazták a legrangosabb fesztiválokon (Cannes, Berlin, Velence s később az Oscar-díj). Antonioni nélkül nincs modern filmművészet.

Bódy Gábor - Végtelen ​kép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pier Paolo Pasolini - Forgatókönyvek ​I.
A ​forgatókönyv struktúrája épp ebben áll: az irodalmi szinttől a film szintjéig vezető útban- írta Pasolini 1965-ben. A sorozat következő kötete ezen az úton vezet végig, a Mamma Róma, Máté evangélima, Médeia forgatókönyvei magyar fordításban először olvashatóak.

Erdély Miklós - A ​filmről
Erdély ​Miklós (1928-1986) válogatott írásainak kötete tartalmazza az összes filmmel kapcsolatos, életében publikált írását (tanulmányokat, kritikákat, elemzéseket), s minden kéziratos és sokszorosított filmtervét, filmnovelláját, melyeknek autentikus kézirata vagy annak tekinthető másolata a hagyatékban fellelhető volt. A kötet felépítése - a bevezető interjút leszámítva -egyetlen szempontot követ: az írásokat keletkezésük időrendjében közli, mert bármely egyéb csoportosítás torzította volna azt az igen sokrétű, gazdag összefüggésrendszert, mely a terjedelmet és műfajt tekintve is igen sokféle szöveget épp az időbeli egymásra-következés mentén áthatja. Az eligazodást segíti a kötet végén.

Szőts István - Szilánkok ​és gyaluforgácsok
Szilánkok ​és gyaluforgácsok - hajlíthatatlan jelleméhez hű önkritikával maga Szőts István (1912-1998), az európai rangú magyar filmművészet egy új megteremtője nevezte így egy interjúban filmjeinek, írásainak együttesét. Torzón maradt életmű - mondták mások. Ám azok, akik látták, láthatták betiltott, elhallgatott filmjeit - köztük az Emberek a havason vagy az Ének a búzamezőkről címűeket -, vagy olvasták Röpiratát a magyar filmművészet ügyében, mely munkáját nyugodtan nevezhetjük a magyar film alkotmányának, egyszóval a film, a magyar film barátai tudják, hogy filmművészetünk egyik legértékesebb örökségét jelenti Szőts István munkássága. Kötetünk ennek a sok tanulsággal szolgáló és megszívlelendő örökségnek a foglalatát adja közre. Kiadatlan művei közül először itt jelennek meg a vázlatossága ellenére is izgalmas és egyben dokumentum értékű Életrajzi feljegyzései, s megvalósítatlan filmtervei, forgatókönyvei közül a Havasok asszonya, Az éhség, és Az aradi tizenhárom. Az 1945-ben írott Röpirat a magyar filmművészet ügyében című munkája pedig minden bizonnyal gondolatébresztő, mondhatni, aktuális olvasmány napjainkban is.

Eric Rohmer - Six ​Moral Tales
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Egressy Zoltán - Nyár utca, nem megy tovább
A film egy vasárnap délelőtt játszódik Budapesten, a 74-es trolin. Február van, a lombok viszont a rendhagyó időjárásnak köszönhetően már kizöldültek. Az eső folyamatosan zuhog. Valós időben, hetvenegynéhány perc alatt történik minden, időmúlás nincs a történetben. Igazi magyar abszurdról van szó, amennyiben egy trolieltérítés a történet lényege. A 74-esre felszálló pasas kötött pályás járművet próbál eltéríteni. Ráadásul a hétvégi kis forgalomban az éppen trolin tartózkodó összes utas jól ismeri őt. Úgy tűnik, napjaink Magyarországának logikusan alig magyarázható eseményeiről abszurd módon lehet a legpontosabban beszélni, ez jellemzi leginkább mindennapjainkat. Az abszurditás maga szimbóluma annak, amiben élünk. (port.hu)

Kollekciók