Ajax-loader

'történettudomány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Gérard Noiriel - A ​történetírás "válsága"
A ​legutóbbi években számos vita bontakozott ki a nemzetközi történeti szakirodalomban és a legkülönbözőbb szakmai műhelyekben a történészmesterség értelméről, a történettudomány feladatáról és állapotáról, és ennek során sokan egyenesen "válságról" is beszéltek. A szerző áttekinti a viták hátterében álló, egymással nem egyszer ütköző, napjaink történetírásában meghatározó érv- és elméletrendszereket, kimerítő historiográfiai ismereteket és egyben kritikai eszközöket nyújtva az olvasáshoz. Az elméleti és történeti áttekintés és az azt követő konkrét elemzések (a szakmai és intézményi érdekérvényesítő mechanizmusokról, a tudományos minősítések rejtett oldalairól, a szakkönyvkiadásról) a tudományos élet általános törvényszerűségeire világítanak rá, s így minden, a tudománytörténet, a tudományelmélet és a tudománypolitika iránt érdeklődő olvasó figyelmére számot tarthatnak. Gérard Noiriel történész, a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales tanára, a Genéses tudományelméleti folyóirat szerkesztője.

Gyáni Gábor - Történészdiskurzusok
Valamivel ​több mint egy évtized írásait gyűjtöttem össze a tanulmánykötetemben azért, hogy a tágabb olvasóközönség is megismerkedhessen kollégáim történelemértelmezéseivel. Mások hangján szólal meg tehát a múlt a könyvben, ám enyém a szelekció és az értelmezés felelőssége. A historiográfiának nem az életrajzi és faktográfiai műfaja vonzott, amikor történetírói történetek rekonstruálására, elemzésére és kritikájára vállalkoztam, hanem elsősorban a tudományos diskurzus foglalkoztatott. Az utóbbi néhány évtized magyar történetírásának mérvadó diskurzusai közül válogattam a terepszemle során, azokra fordítva több figyelmet, melyekkel kapcsolatban magam is tevékeny kutatóként vettem részt a munkában. A sokféle történetírói interpretáció e könyvben olvasható megannyi interpretációjával szerettem volna bebizonyítani, hogy a történetírás olyankor (is) felettébb izgalmas tevékenység, ha nem primer források alapján jeleníti meg a múltat, és persze akkor sem kevésbé érdekfeszítő, ha művelőit nem a közvetlen politikai hasznosulás vezeti diskurzusaik során. (Gyáni Gábor)

Bertrand Russell - A ​hatalom
A ​mű a hatalmat mint az emberi társadalom alapvető energiaforrását vizsgálja, amely nélkül a társas létet előnyben részesítő emberiség képtelen lenne megszervezni önmagát. Elegánsan kalandozva az emberi civilizációk ötezer éves történetében Russell igyekszik történetileg tipologizálni a hatalom legfontosabb megnyilvánulási formáit: a papi hatalmat, a királyi hatalmat, a nyers erőszakot, a forradalmi hatalmat, a gazdasági hatalmat, a véleményformálók hatalmát és a meggyőződéses hit hatalmát. Ugyanakkor fogalmilag, filozófiailag is igyekszik megragadni a hatékony elveket, vagyis izgalmasan elemzi a hatalomra irányuló emberi ösztön működését, a vezérek és követőik viszonyát, a hatalom viszonyát az erkölcsi elvekhez, az erkölcsfilozófiák hatalmát, az egyén illetve a hatalmi szervezetek viszonyát, a hatalmi szervezetek biológiáját, s végül a hatalom megszelídítésének esetleges lehetőségeit. A könyv még a második világháború előtt íródott, de szövegét később, az ötvenes években Russel módosította a háború szörnyű tapasztalatainak megfelelően. A rendkívüli erudícióval, igen élvezetes, ugyanakkor tárgyszerű stílusban megírt klasszikus munkát a filozófia, a civilizációelmélet, a politológia, a történettudomány szakemberei éppoly nagy haszonnal forgathatják majd, mint az egyetemi hallgatók illetve a széles nagyközönség.

Erich von Däniken - Idegen ​civilizációk nyomában
Évezredekkel ​ezelőtt földönkívüli asztronauták jártak a bolygónkon és korai elődeink "isteneknek" tartották őket. de vajon miért akartak az idegenek csillagközi útra indulni? Egyedül vagyunk-e a világűrben? A Földünk lehetett-e célja az idegenek űrutazásának? Ezekre és sok más kérdésre próbál Däniken választ adni. A rengeteg támadás ellenére nem veszítette el a bátorságát és újabbnál újabb bizonyítékokat tár elénk, melyek alátámasztják elméleteit és spekulációit. Magyarországon először jelenik meg olyan Däniken mű, melyen közel 400 fotóillusztráció található.

Karl Löwith - Világtörténelem ​és üdvtörténet
A ​teológia és a filozófia előjoga empirikusan megválaszolhatatlan kérdések felállítása. Ilyenfajták azok a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik - s éppen azért őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen válasz nem hallgattatja el őket. Komolyan a történelem végső értelmére kérdezni - ez túllép minden tudhatón és elállítja lélegzetünket; vákuumba helyez bennünket, melyet csak remény és hit tölthet ki. A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is. E klasszikus mű kihátrálás a történelemfilozófiából - melybe ragyogó bevezetést nyújt.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

Gyáni Gábor - Az ​elveszíthető múlt
A ​múlt nem a jelen meghosszabbítása az időben visszafelé, és nem is csupán a jelen előkészítése vagy közvetlen meghatározója. A jelen avatja történelemmé a múltat, bár tagadhatatlan, hogy korábban szerzett ismereteink beépülnek a mindenkori jelen történeti tudatába. A történész kutatási tapasztalatai nem feltétlenül vágnak tehát egybe a történelem szereplőinek tapasztalatával. Megismerhető, megérthető vajon a múlt, ha csupán a jelen fénytörésében pillanthatjuk meg? A probléma feloldhatatlan. A mentalitások múltjának kutatása ellenben segít tudatosítani a jelent a múlttól elválasztó idegenséget, és megteremti a történeti elbeszélés lehetőségét. Ezáltal a múlt és a jelen tapasztalati világa – ha feloldhatóvá nem is, de – összeegyeztethetővé válik.

Sz. P. Tolsztov - Az ​ősi Chorezm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Utazasokaregieuban
1

Ismeretlen szerző - Utazások ​a régi Európában
Peregrinációs ​levelek, útleírások és útinaplók (1580-1709)

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Jean Bodin - Az ​államról
Az ​állam legfőbb feladata az alattvalók biztonságának és javainak megőrzése - állítja Jean Bodin. Úgy véli, legalkalmasabb erre az örökletes abszolút monarchia, mert ez vethet gátat a legfőbb rossznak, az anarchiának. Bodin, a lenyűgözően művelt történész, kiváló jogász és gyakorló politikus a XVI. század második felének ismétlődő polgárháborúk dúlta Franciaországában élt, szeme láttára foszlott szinte semmivé a központi hatalom a vetélkedő, egymást gyilkoló hugenotta és katolikus párt között. A csaknem korlátlan hatalmú királyban tehát nem a valóságot, hanem eszményét, egy általa kívánt, vágyott állapotot ír le. Ez az eszmény természetesen elavult mára, a könyvnek mégsem csak történeti érdekessége van. Néhány problémával, főleg központi kategóriája, a szuverenitás fogalmával kapcsolatban máig ható gondolatokat fejt ki, s módszere is joggal teszi az elméleti igényű politikai gondolkodás egyik klasszikusává. Reméljük, francia stílusának sajátos bájából nem veszett el túl sok a válogatás és fordítás közben.

Juhász Dezső - A ​magyar tájnévadás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernst Breisach - Historiográfia
Egész ​sor kiváló monográfia foglalkozik a történetírás egyes korszakaival és aspektusaival. E művek értéke felbecsülhetetlen, mégsem kárpótolnak egy átfogó, összefüggő historiográfiai feldolgozás hiányáért. Ernst Breisach Historiográfia című műve a ma legszélesebb körben elfogadott szakmunka a nyugati történetírás egyetemes történetéről. Sikerének titka, hogy a szerző e könyvében szakít a historiográfiát a 19-20. században jellemző mindkét fő irányzattal: a pozitivista-enciklopédikus deskriptív módszerrel éppúgy, mint a droyseni hagyományokat követő történetelméleti megközelítéssel.

Ránki György - Mozgásterek, ​kényszerpályák
Ránki ​professzor tanulmányai jól reprezentálják történettudományunk legújabb kérdésfelvetéseit és eredményeit. A szerző tudós-magatartása egészen más jellegű, mint amit a történészekről alkotott hagyományos kép diktálna. Van-e értelme a történelemnek és a történetírásnak? - kérdi az első tanulmány. Az igenlő válasz sem jelent fölmentést a probléma állandó szem előtt tartása alól. Ránki tehát tudja, hogy a modern kor történettudósa nincs birtokában a bölcsek kövének; kérdéseit, eljárásmódját, fogalmait újra és újra végig kell gondolnia. Tudja, hogy európai tájékozódás nélkül nincs modern történészet: a kötet egy sor írása behatóan ismerteti e tudomány új módszereit is. A gyűjtemény legtöbb darabja természetesen konkrét kérdésekre keres választ. Milyen szerepet játszott Budapest az ország modernkori fejlődésében? Hol és miért szavaztak 1939-ben oly sokan a nyilasokra a budapesti választásokon? Miért lett Magyarországból - a látszólag legvonakodóbb csatlósból - a németek utolsó csatlósa a második világháborúban? Ezek a kérdések mélyen érintik a mai olvasót. De érinti a kötet legáltalánosabb problémája is: mit tehet a történettudomány azért, hogy mind szervesebb része legyen az emberek, nemzetek, társadalmak önismeretében?

Carlo Ginzburg - A ​sajt és a kukacok
Egy ​XVI. századi molnár világképe. Carlo Ginzburg az elmúlt évtizedek olasz történetírásának meghatározó alakja, a bolognai egyetem népszerű professzora. 1988-tól Kaliforniában is tanít. A történettudományt megújító módszertani kísérletezés egyik vezető egyéniségeként a mikrotörténelem irányzatát képviseli. Egy másik módszertani eljárás is kötődik a nevéhez, a történelmi morfológiának nevezett nyomolvasó-jelértelmező elemzés, amelyet a népi kultúra és a művészettörténet területén is megpróbált alkalmazni.

John H. Arnold - Történelem
John ​H. Arnold, a University of East Anglia középkorkutató és történetfilozófia professzora a múlt krimiszerűen izgalmas töredékei - egy középkori gyilkosság krónikája, egy 17. századi elhagyott nő segélykérelmi ügye, egy rabszolgának született, faji és nemi egyenjogúságért küzdő fekete nő beszédének dokumentumai - kapcsán mutatja be, hogy mi is a történelem, mire használhatjuk, mit tudhatunk meg belőle, és milyen szempontok alakították a történetírást az ókori görögök mesés történeteitől a későbbi korok nagy narratíváin át napjaink tudósainak történetszemléletéig. Arnold közvetlen hangú, sziporkázóan okos és szellemes könyve nemcsak a múlt kutatásának szerteágazó lehetőségeit és zsákutcáit mutatja meg az olvasónak, hanem a felfedezés izgalmát kínálva szembesít jelenünkkel, és benne önmagunkkal.

S. Nagy Katalin - "Pompázik ​fénnyel a ház..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Lukacs - A ​történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete
John ​Lukacs történészprofesszor főművét, gondolatainak legteljesebb foglalatát tartja kezében az Olvasó. A szerző így ír könyvéről: A történelmi tudat nem történelemfilozófia, hanem annak fordítottja: egy sokoldalúan megalapozott és kifejtett történelmi filozófia. Nem a történelem szisztematikus megismerhetőségét, hanem épp ellenkezőleg, megismerésünk mély, ámde sok tekintetben nem szisztematikus történetiségét kívánja szemléltetni. Sok mindennel foglalkozik: történelmi tudatunknak a tizenhetedik század óta tartó fejlődésével; a ma már széles körben elterjedt történelmi gondolkodással; az okok alapproblémáinak szükségszerű újragondolásával, olyan hívságosabb dolgokkal egyetemben, mint a közvélemény és a néphangulat; "tény" és "fikció" valódi jelentésével; korunk történelmi hatóerőinek rangsorolásával, a legkevésbé fontostól (a közgazdaságtantól) a legfontosabbig (a gondolkodásig) terjedően; a kategóriák és tendenciák közti különbséggel, amely az emberi jellemvonásokig vezet, és magában foglalja a makacsul tovább élő nemzeti jellemvonásokat is; képzelet és emlékezet, sőt "evolúció" és történelem viszonyával; a történész és tárgya, vagyis a "megfigyelő" és a "megfigyelt" közötti óhatatlan kölcsönhatás immár esedékes belátásával, ami végső soron oda vezet, hogy a történelmi megismerésnek ez a szemlélete egybevág a kvantumfizika bizonyított megállapításaival, miáltal az úgynevezett újkor végén mélyen át kell gondolni a karteziánus és newtoni világképet. Az 1955-1968 között írt és 1985-ben átdolgozott kötet magyar fordítását Lukacs professzor átnézte, az eredeti angol szöveghez képest helyenként kisebb változtatásokat eszközölt, s a művet jelen formájában hagyta jóvá és kívánta magyar olvasói elé bocsátani.

Norbert Wiener - Válogatott ​tanulmányok
A ​kibernetika tudományának megalkotója nem ismeretlen a magyar olvasó előtt, hiszen egy-két rövid írásán kívül a Gondolat Kiadónál Matematikus vagyok címmel önéletrajza is megjelent. Ez a válogatás nem szakcikkeit, hanem műveinek azokat a fejezeteit gyűjti egybe, amelyekben a szélesebb olvasóközönség számára is könnyen érthetően ír, és amelyekből a világról alkotott képét megismerhetjük.

Hanák Péter - A ​Kert és a Műhely
Hanák ​Péter új tanulmánykötete nem a politika- s nem a gazdaság- és társadalomtörténet oldaláról, hanem a kultúrtörténeti folyamatok és jelenségek felől közelíti és világítja meg a kelet-közép-európai régió történeti problémáit. A kötet kultúrtörténet-értelmezésében, módszereiben és egy fontos regionális vonatkozásában új látásmódot kínál. A kultúrtörténetet nem korlátozza a magas kultúra csillogtatására, a csúcsok kultúrturisztikai megközelítésére, hanem a fogalmat és a tartalmat szélesebb művelődési értelemben kiterjeszti a mindennapi szokás- és ízléskultúrára, és belefoglalja az alsó rétegek, az egykoron írástudatlan nép gondolkodásmódját is. ezek az új témák új források megszólaltatását is megkívánták. A kötet szeretné meggyőzni olvasóközönségünket, hogy nemcsak a hatalmi szféra harcai, nemcsak a kormányzók és a kormányzottak, az elnyomók és az elnyomottak drámai összecsapásai formálják a történelmet, és hogy nemcsak a közfogyasztási szintre redukált áltörténeti krimik lehetnek érdekfeszítők, hanem az ember önmagát és környezetét újrateremtő civilizációs tevékenysége, békés mindennapjai is beletartoznak a megőrzendő történelembe, és akár olvasmányosak is lehetnek. Az itt közreadott tanulmányok nemcsak a történetírás tematikáját, hanem látóhatárát is tágítani szeretnék. Budapest, a dinamikusan terjeszkedő iparváros, a Műhely kulturális fejlődését egybevetik a szomszéd főváros, a virágzó kertkultúrával büszkélkedő Bécsével. Időnként kitekintenek a szélesebb közép-, és kelet-közép-európai régió kultúrájára, mennyi hasonlóság található a régió nemzetileg elkülönülő kultúrájában a polgári lakáskultúrától a munkásság lakásviszonyaiig, a színháztól a kórházig, az operától az operettig, a valcertől a polkáig és a csárdásig, a művelt nagyvárosi elit mentalitásától a falusi szegénynép világlátásáig. Azt is mondhatjuk: Európa e régiójában még a nacionalista ellentétek, az önképek és az ellenképek, az egymást pusztító gyűlölet és az önvigasztaló humor is egy tőről fakadnak. Alkalmasint ez a kötet is azért született meg, mert létezett, egymást áthatva fejlődött, ma is létezik, él, és talán nem hullik szét a kelet-közép-európai népek közös kultúrája.

Ismeretlen szerző - A ​Huszadik század körének történetfelfogása
A ​Huszadik Század című, 1900-1919 között havonta megjelent társadalomtudományi folyóiratot a magyarországi polgári radikalizmus, a szociológia első magyar műhelye fórumaként tartják számon. Ez a válogatás elsősorban a fiatal, tetterős, radikális szociológusok itt publikált történeti tárgyú írásaiból ad ízelítőt, s érzékeltetni kívánja a Huszadik Század körének összetettségét is, hiszen különösen a legelső években a keresztényszocializmustól az anarchizmusig számos irányzat képviselői fejthettek ki nézeteiket a lap hasábjain. Ezért is kerültek a válogatásba Kunfi Zsigmond, Wolfner Pál, Szende Pál, Erdélyi Viktor, Jászi Oszkár nagy tanulmányai mellett néhány oldalas bírálatok, vitacikkek is. A folyóirat köréhez nem tartozott ugyan tekintélyes anyagfeltáró, rendszerező történész, az itt csoportosuló társadalomtudósok történetszemlélete mégis fordulópont a magyar történeti gondolkodás történetében. A korabeli szociáldemokrata szerzőkkel - mindenekelőtt Szabó Ervinnel - együtt ők tették az osztályharcot a magyar történelem vizsgálatának központi kategóriájává. Elsősorban a magyar történelem azon fordulópontjai foglalkoztatták őket, ahol nemzeti-nemzetiségi, osztályérdekből fakadó és esetleg vallási motívumok ötvöződtek (1437, 1514, Rákóczi, 1848). A történelem tanulmányozása mint politikájuk tudományos megalapozásának elengedhetetlen eszköze, fegyver volt a magyar társadalom modernizálásáért folytatott harcukban.

Nagy Sándor - Pisztrai László - Tóth József - Zimonyi István - A ​magyar katonai ellátó (hadtáp) szolgálat története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon Cox - Dan ​Brown kézikönyv
Milyen ​szerepet játszik egy álmos francia kis falu A Da Vinci-kódban? Milyen nyomokat hagyott hátra Leonardo a festményein? Jézus vérvonala valóban létezik, vagy csak kitaláció? Valós események állnak az Angyalok és démonok hátterében? Melyik pápa meggyilkolása adhatta a könyv alapötletét? Az Illuminátusok titkos szervezete valóban egy új világrend kialakításán munkálkodik? A többi között ezekre a kérdésekre is választ kaphat...

Kölcsey Ferenc - Kölcsey ​Ferenc válogatott művei
Költemények Irodalmi ​kritikák és esztétikai írások Filozófiai írások Erkölcsi és politikai írások Történettudományi és történetfilozófiai írások Politikai beszédek Megyei írások Levelek

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​az ókortudományba II-V.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huszár Lajos - Történeti ​érmek - Középkor
A ​magyar tárgyú emlékérmeknek a maga korában ismert teljes anyagát utoljára Weszerle József állította össze a XIX. század közepén készült rézmetszetű Érmészeti Táblán. Az általa ismert és közölt éremanyag azonban az elmúlt hosszú idő alatt többszörösére duzzadt és a jelenleg ismert tekintélyes mennyiségű éremtömeget több füzetre tervezett kiadványsorozatban kívánjuk közzétenni. Az anyaggyűjtés eredetileg az érmeknek teljes tudományos apparátussal tervezett corpus-szerű feldolgozása céljából folyt. Minthogy azonban a hatalmas összegyűlt anyagnak minden részletre kiterjedő tudományos kritikai feldolgozása és főként kiadására ezidő szerint nincs remény, megkísérlejük csupán egyszerű leíró katalógus formájában hozzáférhetővé tenni az anyagot.

Covers_231627
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Munkásmozgalomtörténeti ​lexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend T. Iván - Napjaink ​- a történelemben
A ​történettudomány társadalmi hasznossága (1979) Valóság Televízió-interjú (A Magyar tudósok sorozat 1974. évi adása) Tíz év után - mérleg helyett (Töprengések a gazdasági reform évfordulóján) (1978) Valóság Gazdaságpolitikánk központi fejlesztési kérdése - a struktúrapolitika (1976. januári feljegyzés) Észrevételek legfőbb gazdaság- és társadalompolitikai tennivalóinkról a hatodik ötéves terv (1981-1985) időszakában (1979. júniusi feljegyzés) A magyar gazdaság és a világpiac a XX. században (1979)

Gyertyán Ervin - Remény Pál - Az ​első koncepciós per
1988. ​augusztus 29-én volt 87 éves Demény Pál, a két világháború közötti magyar munkásmozgalom neves alakja, a hazai antifasiszta ellenállás egyik vezetője. Életéből tizennyolc esztendőt töltött különféle börtönökben. Hat és fél évet Horthy, ennek csaknem a kétszeresét -tizenegy évet és nyolc hónapot - Rákosi börtönében raboskodott. Aligha lehet kétséges, hogy a háború utáni törvénytelen perek vele kezdődtek Magyarországon, hiszen 1945. február 13-án, Gerő Ernő Pestre érkezésének másnapján (koholt vádak alapján) tartóztatták le és csak 1956. október 13-án szabadult. Demény Pál egész életútjáról, eddig elhallgatott, bár a két világháború között a legeredményesebb munkásmozgalmi- ellenálló tevékenységéről ad tájékoztatást ez a kötet, méghozzá újdonságként, hiszen - bár az emlékezőt 1957-ben "rehabilitálták" - eddig nem kaphatott nyilvánosságot, hogy a legszélesebb közvélemény előtt védhesse meg egykori önmagát, hogy elmondhassa, milyen is volt "a párt foglyának" (Péter Gábor) lenni s közben mindvégig hűnek maradni ifjúsága eszményeihez.

Kenedi János - Hálózati ​munkára nem alkalmas
A ​nyilvánosság nem kiváltság, hanem jog ,,Írásaim zöme civilekről szól civileknek. Az érdekel elsősorban, hogy mi mindent torzított az életükön, észjárásukon, egzisztenciájukon az 1948 és 1989 közti diktatúra. Vajon miért nem szól erről a kérdésről elegendő regény, novella, vers? Miért foghíjas a diktatúrával egyidejű irodalom, miért hiányzik még a rendszerváltás után is a megelőző korszakról szóló nagyregény? Miért nincs olyan láttató erejű film, mint Georg Maas szociológus, filmrendező és Liv Ulmann Két élet című filmje; vagy mint amilyen Florian Henckel von Donnersmarck rendező és Ulrich Mühe színész alkotása, A mások élete? Ahogy e filmek szellemi infrastruktúrája, jogi biztosítéka, úgy a szépirodalom mögül is hiányzik Magyarországon olyan törvény, amelyet 1991-ben Joachim Gauck megalkotott, azzal a Hivatallal egyetemben, amelynek 1990 és 2000 között az elnöke volt. Alighanem azért, amiért Timothy Garton Ash ezt állítja: >>minél alaposabb a feltárás, annál nagyobb a demokrácia.<< Demokrata vagyok, és semmi más. A magam részéről azonban csupán segédanyagokat tudok nyújtani ahhoz, hogy a szépirodalom és a tényirodalom, a filmművészet ismét rátaláljon egykori önmagára, sőt a közeljövőben betagozódhassék a társadalmi szembenézés európai politikai kultúrájába. Persze ehhez fel kell tárni a párt- és állambiztonsági forrásanyagokból, a társadalomtudósoknak és műveik olvasóinak a megismeréshez szükséges tényeket és összefüggéseket. Kiváltképpen az 1948 és 1989 közt uralkodó diktatúrákét." Kenedi János

Kollekciók