Ajax-loader

'eszmetörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dmitrij Lihacsov - Nyikolaj Szamveljan - Mit ​tartogat számunkra a jövő század?
A ​"homoszférához" való körültekintő hozzáállás szükségességéről, a szó tág értelmében vett erkölcsiségről beszélget Dmitrij Lihacsov akadémikus és Nyikolaj Szamveljan író.

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

Covers_118430
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Közép-európai ​olvasókönyv
Az ​olvasó a kötetből átfogó képet kap a közép-európaiság sokat vitatott kérdéséről. A középpontban a kérdéskör klasszikusai állnak, akik nélkül a Közép-Európa-gondolat elképzelhetetlen. A szerkesztők a hangsúlyt a Közép-Európa-fogalom újrafelfedezésére, igazi reneszánszára helyezi, amely az 1980-as években, még a "big bang" előtt következett be. A rendszerváltozás utáni időszak kortárs szerzői az immár klasszikusnak nevezhető munkák gondolatait viszik tovább és bővítik. A történeti megközelítés mellett a szerkesztők a "nemzeti-regionális" szempontot is fontosnak tartották. Így a magyar tanulmányok mellett osztrák, olasz, angol, lengyel, cseh, szlovák, szlovén és horvát gondolkodók munkáit is beválogatták az összeállításba. Magyarországon mindig jó fogadtatásra talált a Közép-Európa gondolat, másutt a régióban azonban bizonyos aggodalommal figyelték: a német hegemóniájú "Mitteleuropa"-eszme újjászületését vagy a Monarchia iránti nosztalgia feléledését látták benne. Egyes dolgozatokban ezek a vélemények is hangot kapnak. A kötet széles perspektívája a közeli jövőbe mutat, ám az érdeklődő olvasó számára marad a kérdés: hol és hogyan áll Közép-Európa a régió NATO és EU tagságát követően? A Közép-európai olvasókönyv nemcsak érdekes és reprezentatív kiadvány: a kiadó szándéka szerint komoly helyet kaphat az egyetemi oktatásban is.

Philippe Descola - Gérard Lencloud - A ​kulturális antropológia eszméi
Az ​antropológia hatása a humán és társadalomtudományokra kétségtelenül ismertebb, mint azok a képzetek melyek révén ez a hatás érvényesül. Honnan erednek az antropológia eszméi? Részben az ember - mint társadalmi lény - természetéről, részben a történeti fejlődés törvényeiről kialakult nagy tantételekből, továbbá filozófiai ismeretelméletekből és a természettudományok kritikájából.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​szellem fenomenológiája
Hegel ​művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni a szerzőt, mert az az érzésünk támad, hogy egy szó megváltoztatása vagy kihagyása is végzetes lehet. _A szellem fenomenológiája_ című munkáról maga Hegel írja azt, hogy igazán csak akkor érthetjük meg az első mondatokat, ha már az egész művet értjük - ez a sajátos paradoxon, körbenforgás gyakran lehet élményünk Hegel olvasásakor.

Hans Joachim Störig - A ​filozófia világtörténete
A ​Müncheni Egyetem filozófiaprofesszorának műve 1950-ben jelent meg. A sikeres első kiadást hamarosan követte a második, a harmadik... Napjainkban a német olvasók a 16. bővített kiadást vásárolhatják meg a könyvesboltokban. A filozófiatörténet az ókori indiai, kínai filozófia leírásával veszi kezdetét. Majd a hagyományosan dús görög rész után a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás és a barokk gondolatrendszerébe nyerünk betekintést. Ahogy napjainkhoz közeledünk, a tárgyalás elmélyül. A tizenkilencedik és a huszadik század filozófiatörténeti problémái tárgyszerűen és sokoldalúan rajzolódnak ki a kötet lapjain, érintve többek között az államfilozófia, a jogfilozófia, az etika, a nyelvfilozófia kérdéseit. A szerző olyan kézikönyvet alkotott, amely történeti képbe ágyazva mutatja be az egyes korokat és szerzőket. Világos és érthető válaszokat keresett és talált a legsúlyosabb problémákra is, így művét a téma iránt érdeklődő olvasók széles tábora haszonnal forgathatja.

Paolo Rossi - A ​filozófusok és a gépek
1633. ​június 22.: a hetvenéves Galileit vezeklőöltözékben az inkvizívió római börtönéből a domonkosrendi kolostor nagytermébe vezetik. A vád: eretnekség. A vádlott azonban nem csupán az idős tudós, a modern csillagászat és fizika megteremtője, hanem az új tudomány, amely egy ezeréves világképet borított fel. P. Rossi érdekfeszítő könyve az "eretnek" tudomány és filozófia nagy alakjainak - Leonardo da Vincinek, Francis Baconnek, az inkvizíció elé állított Galileinek és Giordano Brunónak - az új világnézetért vívott szívós harcát elemezve mindenekelőtt arra keres választ, hogyan született, milyen forrásokból táplálkozott a XV-XVIII. század tudományos forradalma. A szerző megvilágítja az új tudomány kialakulása, a világkép forradalmi változása és a korabeli technikai fejlődés közötti szoros összefüggéseket, és meggyőzően bizonyítja, hogy a technikai találmányok a mesteremberek mindennapi munkája során felhalmozott tapasztalatok gyümölcsei.

John Lukacs - Demokrácia ​és populizmus
E ​könyvben azt hangoztatom - írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve -, hogy a régi "konzervatív" és "liberális" kategória szinte teljesen elavult. A "jobb-" és "baloldal" nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A "baloldal" szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a "fejlődés" támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet - összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.

Paul Oskar Kristeller - Szellemi ​áramlatok a reneszánszban
A ​humanista mozgalom Az arisztoteliánus hagyomány A reneszánsz platonizmus Pogányság és kereszténység

G. S. Kirk - A ​mítosz
A ​mítosz több a szó szótári jelentésénél. Kirk szerint különbözik a század nevezetes mítoszkutatóinak és magyarázóinak felfogásától, más, mint az istenekről szóló mese, nem azonos a rítussal, a vallással, az emberi létet és szellemtörténetet átfogó kapcsolatrendszer. A könyv legfontosabb témái: mítosz és rítus, a mítosz és a népmese viszonya, a korai társadalmi intézmények kialakulása és az írásbeliség hatása a történelemre, mezopotámiai - sumer, akkád stb. - mítoszok jelentése s a görögökre gyakorolt befolyásoló ereje, a mítosz mint a tudattalan kifejeződése, mint az álomhoz hasonló rejtéy, mindenhol és mindenütt érvényes jelkép.

Berkes Tamás - A ​cseh eszmetörténet antinómiái
A ​monografikus igényű kötet a modern cseh műveltség meghatározó eszméit vizsgálja – az irodalom, az irodalomtörténet-írás és a történeti-politikai gondolkodás területén. A szerző a barokk kortól kezdve az 1989-es rendszerváltásig tekinti át a cseh önszemlélet meghatározó irodalmi eszméit és ideológiai alakzatait. Kiemelten tárgyalja a cseh történelem „értelméről” folytatott több mint egy évszázados vitát, amelyben közvetve vagy közvetlenül mindenki letette a garast, aki számított az elmúlt évszázad cseh szellemi életében. A könyv a nemzeti mítoszok kritikai átértelmezését a legújabb cseh szakirodalom alapján dolgozza fel.

Benedictus de Spinoza - Politikai ​tanulmány és levelezés
Jelen ​kötettel teljessé lett a magyar Spinoza. Spinoza műveinek kiadásánál az a meggyőződés vezetett bennünket, hogy a nagy holland gondolkodótól ma is van még tanulnivalónk. Ezért Spinoza műveit igyekeztünk viszonylag gyors egymásutánban az olvasó kezébe adni: az Etikát (1952), a Teológiai-politikai tanulmányt (1953), az Ifjúkori műveket (1956). E negyedik sorozatzáró kötetben a Politikai tanulmányt és a Levelezést nyújtjuk át az olvasónak. A Politikai tanulmány Spinoza időrendben utolsó, befejezetlenül maradt műve. A Tanulmány a politikai gondolkodás egyik klasszikus alkotása, a politikai demokratizmus elvi igazolása. Az ember elidegeníthetetlen jogait Spinoza egy évszázaddal Rousseau előtt védelmezte, abban a XVII. században, amelyben Európa-szerte inkvizícióval és üldözésekkel igyekezett a reakció a szabad gondolatot és beszédet elfojtani. A műnek magyarul eddig egyetlen kiadása volt, 1913-ban Rencz János fordításában jelent meg először.

Kopátsy Sándor - Az ​igazi történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helmut Coing - A ​jogfilozófia alapjai
Korunk ​jogfilozófiája hosszú fejlődési folyamat eredménye. Mint minden filozófia, a jogfilozófia is kérdések és válaszok egymásra következésében jelenik meg. Mindezek eredményeként egymással összefüggő problémák és megoldási kísérleteik jól körülírható halmaza áll előttünk; ezek teszik ki ma a jogfilozófia terrénumát. Aki e tudomány törekvéseit, céljait, sőt nyelvezetét meg akarja érteni, annak - ebben a körben mozogva - fogalmat kell alkotnia arról, hogy melyek is a jogfilozófia legfontosabb kérdései, és hogy azokra eddig milyen válaszok születtek. Az alábbiakban megkísérlek áttekintést adni erről a kérdéskörről. A történeti megközelítés célszerűnek tűnik, így azt mutatom be, miként léptek fel történetileg egymást követően a jogfilozófiai problémák. Nyilvánvaló, hogy egyes kérdések nem véletlenül tűntek fel adott időpontban. Az adott helyzet meghatározza a kérdést és a választ is, s erre a háttérre történő utalás megkerülhetetlen a saját álláspont kialakítása során. Másrészt azonban tévedés lenne az alábbiakban kifejtetteket a jogfilozófiai gondolkodás történetének tekinteni: nem lehet sem terjedelme, sem célkitűzése okán. Nem kíván mást nyújtani, mint a jogfilozófia problémáinak bevezető jellegű történeti áttekintését.

John Gray - Liberalizmus
„A ​liberalizmusnak mint a modern kor politikai elméletének nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy megbírkozzon a posztmodern kor dilemmáival. A liberalizmus a modern kor politikai elmélete volt, részben azért, mert arra a világnézeti sokszínűségre válaszul született meg, mely a modern kor kezdetén a reformáció és a vallásháborúk során kialakult, részben pedig azért, mert egyik változata volt a modern kor lelkesítő programjának, a felvilágosodás tervének... A világnézetek sokfélesége, mely a modern kor elején életre hívta a liberalizmust, nem szűnt meg; a felvilágosodás terve viszont, mely lelkesítette és fenntartotta a liberalizmust, ma már pusztán holt betű.” (John Gray)

Mircea Eliade - A ​kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Mircea ​Eliade (1907. március 9-1986. április 22) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Legjelentősebb vallástörténeti áttekintésének első kötetét veheti kezébe az olvasó. Eliade már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokba, ahol 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Eliade alapművének, a "Vallási hiedelmek és eszmék történeté"-nek három kötetével az olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Hermész Triszmegisztosz - Tabula ​smaragdina / A Jó Pásztor
Való, ​tévedéstől mentes, biztos és igaz mindenek felett, hogy ami fent van, a lentihez hasonló, s ami lent van, a fentihez, beteljesítvén az Egyetlen számtalan csodáját.

Takáts József - Modern ​magyar politikai eszmetörténet
A ​modern magyar politikai gondolkodás rövid összefoglalása egyetemi tankönyvnek készült. A "Micsoda és mire jó a politikai eszmetörténet?" című bevezető fejezettel indul, majd nyolc nagyobb fejezetben a 19. század elejétől 1948-ig tekinti át rendszeresen a magyar eszmetörténetet, a zárófejezetben az 1948 és 1989 közti időszakra is kitekintve. E tíz fejezet megfelelő anyagot biztosít a tíz-tizenegy oktatási hétből álló hazai egyetemi szemeszterek számára. A fejezetek tartalma több éven át tartott egyetemi előadás-sorozatok nyomán alakult ki. A könyv a modern politikai gondolkodástörténet legfontosabb három nagy eszmecsaládjának: a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus történeti alakváltozataival, alapvető szerzőivel és műveivel, vitáikkal és különböző vegyes formáival foglalkozik, továbbá egy negyedik döntő eszmei tényezővel, amelyet inkább politikai érzelemként tudunk leírni, mintsem kidolgozott ideológiaként: a nacionalizmussal. E három eszmecsalád és ezen politikai érzelem együttesen (és egymással vitázva) alakította ki azokat az elvárásokat, amelyek máig meghatározzák a politika szereplőinek viselkedését és képzeletét, s azt a nyelvet, amelyet a politikáról beszélők használnak: a modern politika szótárát.

Richard Tuck - Hobbes
"a ​szó a bölcsek szemében mérce, csak számolnak vele, az ostobák azonban készpénznek veszik" Mi történne, ha - mint az Hobbes generációjával történt - minden vélekedésünkben megrendülne a bizalmunk? Hogyan kellene élnünk?

Julius Evola - A ​szexus metafizikája
Aki ​a Kámaszutra vagy az Illatos kert nyakatekert gyönyörtechnikáihoz hasonló lajstromot, esetleg enyhén boszorkányos, mégis szigorúan hagyománytisztelő erotikus továbbképzést remél, természetesen csalódni fog Julius Evola szexuális metafizikájában. De csalódni fog az is, aki pusztán a metafizikai rendszerek kristályos-légies szerkezetében vagy a vallástörténészi látnokiság, szintézisalkotás erejében gyönyörködne. Dilettantizmus és óvatos vajákosság? Szerelemfilozófiák, mitológiák, szem nem látta mágikus szövegek törmelékeiből összeeszkábált álfilozófia? Ultrakonzervatív javaslatok az emberiség „züllött” szexualitásának megreformálására, amelyek nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják az európai kultúra fölött időközben elröppent néhány ezer év új antropológiai, lélektani, szellemi gondjait? Vagy félreérthető, de hősies kísérlet elmélet és gyakorlat: a szerelem, a szeretkezés istenekhez közelítő szertartásainak, mágikus tudásának és a mindennapi élet profán szexualitásának összehangolására?Nem könnyű eldönteni, nem könnyű méltányosnak lenni: a kötet gyanús turmixát adja az emberen túli érzékiség hagyományainak, szabadságigényének és gyakorlatainak. (Amelyet a csapnivaló fordítás csak még zavarosabbá tesz.) Legalábbis vitatkozásra ingerel Giulio (Julius) Cesare Evola báró harcias tradicionalizmusa és válságelmélete: bennük az androgün szellemi egység visszaállításának vágya alig kordában tartható, fáradt aranykor-nosztalgiává oldódik. Elutasítjuk a parázna női érzékiséget istenítő, sztriptízkultúrába torkolló „modern” világot, hirdeti, mert a női elem csöndes fölénye a szent Erósz bukásához vezetett. A nő vámpír, aki elszívja a férfi metafizikus életminőségét, s legfeljebb eszköz lehet – ha kellően uraljuk – a természetfeletti megvilágosodás eksztázisában. Evola ennek szellemében mellesleg megalkotja a nő (és a férfi) elképesztően vaskalapos, schopenhaueri–weiningeri nyomdokokon „haladó”, mitologikus nemi karakterológiáját is.A szexus metafizikája felületesen enciklopédikus mű: kénye-kedve szerint válogat az erotika és szerelem szertartásaiból; ugyanakkor csöndesen áthatja a nőuralomtól való félelem. Érzékiséggel elérhető természetfeletti paradicsomától pedig, amelyet a rideg, ésszerű és gyakorlatias elvontság, az antihumanizmus és a tengernyi poros fóliáns szagát árasztó levegő eszménye ural, mindenkit őrizzenek az istenek.

Umberto Eco - A ​tökéletes nyelv keresése
Az ​Istent kihívó gőgöt büntető babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. E könyv a kultúra-történet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől, a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok, vagy éppen Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig. Misztikus mélységek s a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.

François Furet - Egy ​illúzió múltja
A ​nyolcvanas évek elején, amikor e mű ötlete először felmerült, Francois Furet - az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb, mindenesetre legnagyobb hatású kontinentális történésze, aki néhány éve hunyt el - a baloldali messianizmus történetét kívánta csak megírni. Később világossá vált: a roppant tényanyag és a témához kapcsolódó alapvető morális késztetés óhatatlanul átértékeli a szerző korábbi céljait. Az Egy illúzió múltjá-ba így szükségképpen beleszövődik a letűnt évszázad teljes eszmevilágának öröksége. A baloldali szándék emelkedettségéről és ünnepnapjairól, illetve a jobboldali politikai gyakorlatiasság hétköznapi következményeiről vitázni - a kétféle ívású diktatúrák évszázados tapasztalatait követően - alighanem fatális tévedés, állapítja meg a szerző. Kísérlete, mellyel revízió alá kívánja vonni mai tudásunk előítélet-rendszerét, azért oly fontos, mert a maga eszközeivel hozzásegít, hogy a 20. század borzalmas egyedisége ne csak a jövőre vonatkozóan, de visszamenőleg is elveszítse vonzerejét. E könyv nem a kommunizmus története, hanem évszázadunk emberének életrajza. Hitele főként abból fakad, hogy a szerző maga is közvetlen tanúja, felszentelt híve és kiátkozott áldozata volt mindannak, amit a kor átéléséhez szükséges hit és a túléléshez nélkülözhetetlen illúziók egykor jelentettek.

Heinrich Meier - Carl ​Schmitt and Leo Strauss
Carl ​Schmitt was the most famous and controversial defender of political theology in the twentieth century. But in his best-known work, The Concept of the Political, issued in 1927, 1932, and 1933, political considerations led him to conceal the dependence of his political theory on his faith in divine revelation. In 1932 Leo Strauss published a critical review of Concept that initiated an extremely subtle exchange between Schmitt and Strauss regarding Schmitt’s critique of liberalism. Although Schmitt never answered Strauss publicly, in the third edition of his book he changed a number of passages in response to Strauss’s criticisms. Now, in this elegant translation by J. Harvey Lomax, Heinrich Meier shows us what the remarkable dialogue between Schmitt and Strauss reveals about the development of these two seminal thinkers. Meier contends that their exchange only ostensibly revolves around liberalism. At its heart, their “hidden dialogue” explores the fundamental conflict between political theology and political philosophy, between revelation and reason­and ultimately, the vital question of how human beings ought to live their lives.

Hermész Triszmegisztosz - Tabula ​Smaragdina
"A ​régi Egyiptom ezoterizmusa a titokzatos feltámadás küldetése, melyet az ember reményként hordoz magában valahol személyisége archaikus rétegében. Ennek a küldetésnek az egyedüli közvetlen, szimbólumok mögé rejtett dokumentuma a legendás Hermész Triszmegisztosz „a filozófia atyja” Tabula Smaragdina-ja és ami bizonyos mértékben már görög szellemmel van átitatva, a hermetikus művek gyűjteménye, Hermész művei. A hermetikus irodalom Európa felfedezésének idejétől erős ösztönzője volt a nyugati ezoterizmus és hermetizmus alakulásának, melynek metafizikáját és metapszichológiáját a smaragdtábla tézisei foglalták össze. A Tabula Smaragdina az analógiák alapelve, mint a hermetikus ismeretekhez való kulcs a szignatúrákról szóló tanításban volt kidolgozva. Ebből merített az asztrológia, az alkímia és a mágia is."

John Locke - A ​vallási türelemről
"...minden ​polgár számára egyenlő jogokat követelünk. Szabad-e Istent római módon imádni? Akkor legyen szabad genfi módon is. Meg van engedve latinul beszélni a piacon? Engedtessék meg akkor a templomban is azokat, akiknek ahhoz van kedvük."

Sebők János - A ​harmadik világháború
A ​könyv a ma még sok vonatkozásban ismeretlen, szép, új, globalizációs, elektronikai hálózatokkal mindinkább átszőtt világról szól, amellyel korábban csak a sci-fi vagy a fantasy könyvekben találkozhattunk. Az információs társadalom szédítően gyors fejlődése azonban ebben az esetben is túlszárnyalta a fantáziát, aminek következtében egyes szakértők ma már egy új kiber-háború közeli lehetőségét sem tartják elképzelhetetlennek. Kérdés, hogy ez a horrorvízió csak egy új mítosz vagy már a realitás? A könyv a virtuális valóságban bekövetkezett fejlemények bemutatásával erre az alapkérdésre keresi a választ.

Richard Rorty - Esetlegesség, ​irónia és szolidaritás
A ​kortárs amerikai filozófus kötete méltóan prezentálja a mai európai gondolkodók, esztéták "legveszedelmesebb ellenfelét". Rorty-ról sokan beszélnek, ismerni vélik műveit, sokszor támadják vagy éppen dicsőítik, írásaival azonban ténylegesen csak alig néhányan találkozhattak. Rorty e munkája a kortársi filozófia alapműve, s a szerző két, 1986-ban és 1987-ben elhangzott előadásán alapul. "Ez a könyv megpróbálja megmutatni, miként néznek ki a dolgok, ha elvetjük egy olyan elmélet igényét, amely egyesíti a nyilvánost a magánjellegűvel, és belenyugszunk abba, hogy egyformán érvényesnek, bár örökre összemérhetetlennek tekintsük az önteremtés és az emberi szolidaritás követelményeit" - mondja Rorty kötetének előszavában. További vizsgálódásait is e gondolatok jegyében végzi el: fő problémája az egyéni tökéletességre való törekvés, az önmegvalósítás vágya és a közösség iránti érzék, azaz az emberi szolidaritás közötti mélység áthidalása.

Mircea Eliade - Mohamedtől ​a reformációig
Mircea ​Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Covers_187023
Mítosz ​és utópia Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Mítosz ​és utópia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joó Tibor - A ​magyar nemzeteszme
A ​mindennapos honmentés zsivajában megnyugtató olvasmány ez a könyv, széles, nyugodt gondolatvezetésével, a lényegre törő megállapításaival és történelmi megalapozottságával. Visszaadja a szellem méltóságába vetett hitünket, és visszaadja a vizsgált problémának is súlyát és eszmei magaslatát. A legégetőbb kérdéseket a tiszta gondolat korszerűtlenségébe emeli, az örök platóni kerülővel jut el igazi megismerésükhöz. Nem mintha az aktualitás iránt nem lenne szerzőjének érzéke. Polemikus részleteinek friss, találó érvei éppen annyira megmutatják a harcost, a korszerű tévedések bátor kedvű cáfolóját, mint a világos megkülönböztetésekben kedvét lelő filozófust, akinek szenvedélye a fogalmi tisztázás. Így válik értékben is a könyv legalapvetőbb fejezetévé a nép, nemzet, állam éles logikájú és teljesen meggyőző elkülönítése, a hivatástudatban, szellemi öntudatban, a feladatvállalásban megjelölt nemzeti eszme. "A nemzethez tartozás személyes dolog", egyéni erőfeszítés jutalma, emésztő belső válság legnagyobbjainkban, készenlét és megoldandó feladat a jobbakban, a legmagasabbrendű önképzés, a legméltóbb alkotás. A közösséghez tartozást ki kell érdemelni - ezt a büszke és felelősségteljes célt tűzi ki az avulhatatlan, igazi individualista hagyományok nevében Joó Tibor az egyén elé.

Nemere István - Rejtélyes ​elődök
A ​nyolcvanas évek elején megkezdett eszmefuttatását a szerző itt hatalmas körképpé bontja ki. Oldalak százain át ismerjük meg az emberiség titkos őstörténetét, egészen új megvilágításba kerül a Biblia és a mi korunk is. Minden másképpen volt, mint hittük: újjá kell írni egész történelmünket...

Kollekciók