Ajax-loader

'dogmatika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ravasz László - Kis ​dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Előd István - Katolikus ​dogmatika
A ​piarista Előd István dogmatikája elsődlegesen tankönyv, amely a II. vatikáni zsinat óta megújított katolikus hittudomány szellemben készült. De a könyv nem-teológus olvasóknak is készült, és így a teológiában jártasak előtt ismert fogalmak megmagyarázását sem nélkülözi. A mű nemcsak a szoros értelemben vett dogmákat tárgyalja, hanem az azokat megvilágító és a belőlük levont hittudományos következtetéseket is.

Puskás Attila - A ​kegyelem teológiája
A ​kegyelem kifejezés- talán éppen a túlságosan gyakori használata következtében- még a hívő emberek számára is semmitmondóvá vált. Azoknak viszont, akik nem élnek benne a vallásos hagyományban, vagy nem ismerik a dogmatikus teológia "szakszavait", már teljesen érthetetlennek tűnő fogalom. Ezért a teljesítményközpontú gondolkodás és az önmegvalósítás ámító ideológiájának légkörében élő embernek nem könnyű feltárni a kegyelem eredeti jelentését. A kegyelemtanhoz tartozó témáknak a dogmatika rendszerébe történő besorolása sokat változott a teológia története során. A keleti atyáknál a kegyelem az üdvrendről szóló tanítás részét képezte, nyugaton viszont Szent Ágoston óta a kegyelmet többnyire az ember belsőjét érintő valóságként fogták fel. Aquinói Szent Tamás a jócselekedetekhez szükséges segítségként az etikában tárgyalta, Bonaventura az istentanon belül a caritas fogalma alatt foglalkozott vele. A reformáció idején különösen nagy figyelem kísérte a kegyelemtani megfontolásokat, mert a protestáns teológusok a kegyelmet a bűnös megigazulttá tételeként értelmezték, és a krisztológiához kapcsolták. A 20. század közepétől elinduló megújulás folyományaként a katolikus teológia a kegyelemtan témakőrét és magát a kegyelmet is egyre határozottabban egy személyes, az ember egyéni és közösségi létét is alapvetően érintő eseményként értelmezi. Ez a fajta megközelítést tekintettel van az ide kapcsolódó kérdések ökumenikus jelentőségére, a különböző felekezetek közötti párbeszéd eredményeire (Közös Nyilatkozat) és tisztában van a még nyitott kérdésekkel is, mint például a kegyelem és szentségek, vagy a teremtetlen és teremtett kegyelem kapcsolata. A jelenkori katolikus kegyelemtan feladatának kell, hogy tekintse ezen kérdések ökumenikus megválaszolását, és elő kell, hogy segítse a különböző teológiák közötti dialógust is, melyben reményeink szerint ez a munka nagy segítséget nyújt a teológiát művelő és szerető kedves olvasónak.

Nagy Gyula - Az ​egyház mai tanítása – Evangélikus dogmatika II/1.
Az ​egyház mai tanítása - Evangélikus dogmatika évezredfordulóra megjelent első kötetének folytatása ez a könyv. Éppen a teológiai hamartiológia - az emberi bun igazi lényegéről, gyökereiről és háromszoros értelemben is halálos következményeiről szóló, igei-reformátori határozott, tiszta tanításra régóta nem volt annyira sürgetoen szükség, mint ma: Istentol mindenképpen elszakadni akaró, önző és emberközpontú, ezért tragikus belső és külső következményekkel sújtott világunkban. A teológiai hallgatók és a lelkészek mellett - a külön szakképzettséget is megkívánó részeket kisebb betukkel szedett szakaszok jelzik - ez a bun mélységeiről és halálos veszedelmeiről szóló részkötet is adhat némi segítséget Krisztus evangéliuma örömhírének teljesebb megismerésében és hittel a szívünkbe fogadásában.

Kendeffy Gábor - Az ​egyházatyák és a szkepticizmus
"Mint ​mély, sűrű és magas erdőben, úgy vész el valaki örökre egy filozófiai rendszerben." Csodatévő Szent Gergely A könyv elsősorban arra a két kérdésre keresi a választ, hogy az első keresztény gondolkodók miért és miképpen vitatkoztak a szkeptikus filozófiával, illetve milyen antropológiai-ismeretelméleti kiindulópontból és milyen apologetikai célkitűzések érdekében alkalmazták a szkeptikus érveket. Az egyházatyák jelentős része amellett, hogy bírálta a szkeptikusokat, alkalmazta is érveiket mind a keresztény hit védelmére a filozófiai indíttatású kritikával szemben, mind a pogány filozófia hirdetett racionalizmusának leleplezésére. Emellett nem egy gondolkodó, túl azon, hogy apologetikus eszközként használja a szkeptikus érveket, valamiféle belső affinitást is mutat a szkepticizmus iránt, másokat pedig világképük lényegi vonásai rokonítanak ezzel az irányzattal.

Kálvin János - Az ​eleve elrendelésről
Kálvin ​János hatalmas méretű teológiai-elméleti munkásságával és egyházszervező tevékenységével a Luther által megindított reformáció továbbfejlesztője s annak egyik nagyszerű vezéregyénisége. Fő műve, az Institutio religionis Christianae, az egész reformáció szigorú immanens logikával felépített igen jelentős dogmatikai műve. A hatalmas kálvini életműnek ez olyan összefoglalása, amelyen szerzője egész életén át dolgozott, azt újra és újra átgondolta és kiegészítette. Az Institutió-nak jelentős szerepe volt nemcsak az egyház megreformálásában, de a feltörekvő polgárság társadalmi harcában is. Ez a polgárság eleinte a kálvini eszméket használta fel forradalmi ideológiaként. A XVI. században a kálvinizmus segítette a feudalizmus elleni küzdelmet, utat nyitott a polgári társadalom fejlődésének, majd végigkísérte azt történelmi útján. Különösen nagy hatással volt a magyarországi történelmi fejlődésre. Az Institutio dogmatikai rendszerében az Eleve elrendelésről szóló tannak meghatározott helye van. A latin elnevezéssel közismert "kettős prendestináció", az isteni kiválasztás és elvettetés szigorú és félelmetes tanításáról maga Kálvin mondja: "Megvallom, szörnyű végzés ez." Ez a "szörnyű végzés" (horribile decretum) a későbbi korokban a kálvinizmus legismertebb és legtöbbet vitatott tanításává vált. Teljes szövegét e kötetben a latin eredetiből újrafordítva közöljük. E tan keletkezésének társadalmi hátteréről, majd különöböző társadalmi hatásáról Kónya István tanulmánya tájékoztatja az olvasót.

Pusztai László - Hitünk ​szent misztériumai
Az ​Országos Hitoktatási Bizottság által összeállított és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 1996-ban jóváhagyott kerettanterv alapján a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ anyaga szerint összeállított RÓMAI KATOLIKUS HITTAN TANTERV ÉS MINTA TANMENET szerint készült Pax hittankönyvsorozat tagja.

A_dogmatika_kezikonyve2
A ​dogmatika kézikönyve Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​dogmatika kézikönyve
Első ​kötet Jürgen Werbick - Prolegomena Dorothea Satter/Theodor Schneider - Istentan Dorothea Satter/Theodor Schneider - Teremtéstan Hans Kessler - Krisztológia Bernd Jochen Hilberath - Pneumatológia

Kálvin János - Tanítás ​a keresztyén vallásra
A ​kötet Kálvin főművének az 1559-es ún. nagy Institutiónak rövidített formája, amelyből elmaradnak olyan kisebb részek, melyek csak Kálvin korára vonatkoznak, akkori hitvitákat tükröznek, de benne van mindaz, ami református hitünk gerincét képezi.

Jelenits István - Katolikus ​dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálvin János - Institutio
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paul Tillich - Rendszeres ​teológia
Paul ​Tillich (1896¯1965) századunk egyik legkiválóbb és maradandó hatású teológusa ebben a nagy átfogó műben summázta szerteágazó és gazdag munkásságát. Tillich a német romantika hagyományát ötvözi a fenomenológia és a mélylélektan felismeréseivel. Teológiai célkitűzése, hogy korunk összefüggéseiben választ adjon a létezés nagy kérdéseire. A könyv öt nagy kérdés-felelet csoport köré rendeződik: ész és kijelentés, lét és Isten, emberi létezés és Krisztus, az élet kétértelműségei és a lélek, a történelem értelme és Isten Országa. Tillich, aki a "határok teológusának" nevezte magát, e témakörök szerint közvetít a filozófia és a teológia, a vallás és a kultúra, a szent és a szekuláris között. Korunk kiemelkedő teológusainak fő művei közül Tilliché az első, mely magyar fordításban is olvasható.

Vanyó László - Bevezetés ​az ókeresztény kor dogmatörténetébe
"Minden ​dogmatörténeti stúdium előfeltétele a patrológiai szakirodalom alapos ismerete. Az a könyv is feltételezi az ókeresztény irodalomban való jártasságot. A dogmatörténet is a teológia dinamikusan fejlődő ágainak egyike. A műben idézett források és tanulmányok, továbbá a kötet végén található bibliográfia a további tájékozódást kívánja elősegíteni." (Perendy László) 1980-ban, Vanyó László Az ókeresztény egyház és irodalma című kötetével kezdődött el az Ókeresztény írók című sorozat. Az azóta eltelt közel három évtized alatt napvilágot látott 18 kötetben számos, az ókeresztény korból ránk maradt és sokszor az egész európai kultúrára ható művek szerzőitől jelentek meg fordítások. A szerkesztő halála után hat évvel a közismert könyvsorozat legújabb, s egyben utolsó kötetét vehetik kezükbe az Olvasók.

Alister E. McGrath - Bevezetés ​a keresztény teológiába
A ​keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.

Adolphe Tanquerey - Brevior ​Synopsis Theologiae Dogmaticae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barth Károly - Kis ​dogmatika
Bonnban, ​a félig rombadőlt választófejedelmi kastélyban (amibe később az egyetem költözött), tartottam meg ezeket az előadásokat, reggel 7-kor, miután felserkentésünkre egy-egy zsoltárt, vagy egyházi éneket énekeltünk. Reggel 8-kor az újjáépítés észrevehetően jelentkezett az udvar felől egy kattogó, zörgő gép formájában, amely a kőtörmeléket zúzta össze kisebb darabokra. (Megemlítem, hogy kíváncsian járkálván a romok között, egy teljesen ép Schleiermachermellszoborra bukkantam, amit azután kimentettek és megfelelő helyre juttattak.) Hallgatóságom egyrészt theologusokból, nagyobbrészt azonban más fakultások hallgatóiból állott. Németországban ma csupa olyan ember van, akik - kiki a maga helyén és a maga módján - szinte erejükön felüli dolgokat éltek át. Ez bonni diákjaimon is meglátszott. Komoly arcukkal, amelyeknek újból meg kellett tanulni mosolyogni, igen mély hatást tettek rám, viszont én is, mint régről való, sokféle híresztelésekkel körülvett idegen, érdekes voltam a számukra. Ezt a helyzetet sohasem fogom elfelejteni. Véletlenül épp ez volt az 50. előadói szemeszterem. S amikor végére jutottam, úgy éreztem, hogy valamennyi közül ez volt számomra a legszebb. Tusakodtam azon, hogy kiadjam-é ezeket az előadásokat könyvformájában is? Hiszen az „Apostoli hitvallás"-nak már két paraphrásisát tettem közzé: a „Credo"-t 1935-ben és a „Confession de la Foi de Veglise"-t 1943-ban. Aki ezt a mostani könyvemet figyelmesen elolvassa, az nem sok új anyagot fog ebben a harmadik kísérletben fölfedezni, azok pedig, akik a „Kirchliche Dogmatik" nagy köteteit olvassák, éppenséggel nem.

Rudloff Leó OSB - Kolos Bertold OSB - Rövid ​dogmatika világiak számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. I. Packer - Igaz ​istenismeret
Ismerjük-e ​igazán Istent, vagy csupán ismereteink vannak róla? "Ha a teológiai tudományt öncélúan keressük - írja J. I. Packer -, ránk fog romolni - felfuvalkodottá, önhitté tesz." Az igaz istenismeret ezzel szemben találkozáshoz, méghozzá életet megváltoztató találkozáshoz vezet. A jól ismert angol teológus a reformáció és a brit puritán hagyomány gazdag örökségéből merítve Isten lényéről elmélkedik könyvében: mit jelent Isten végtelensége, örökkévalósága, változtathatatlansága; mindenható, mindent tudó, mindenütt jelenvaló volta; szentsége, szeretete, hűsége, jósága, türelme, igazságossága és ítélete. S hogy miképp kerülhetjük el az öncélú ismeretszerzést? "Minden egyes Isten_ről_ megtudott igazságot - figyelmeztet a szerző - Isten _előtti_ elmélkedés tárgyává kell tennünk, Hogy Isten_hez_ szóló imádsághoz és magasztaláshoz vezessen."

Cserháti Ferenc - Az ​egyházzal vagy nélküle
Mi ​az egyház? Szükséges-e az üdvösséghez? Elérhetik-e az üdvösséget az egyházon kívül a katolikusok, a nem katolikusok és a nem keresztények? Milyen sors vár a megszámlálhatatlanul sok meg nem született gyerekre a túlvilágon? Vajon fennáll-e Krisztus egyháza a római egyházon túl, az egyházakban, az egyházi közösségekben és a nem keresztény üdvközösségekben is? - E tanulmány megpróbál válaszolni e kérdésekre az Újszövetségi Szentírás, a patrisztika, a dogmák és a II. Vatikáni zsinat Lumen Gentium konstitúciója alapján.

Aquinói Szent Tamás - A ​teológia foglalata I.
A ​Summa Theologiae (A teológia foglalata) szerzője, Aquinói Szent Tamás (1225-1274), az egész filozófia- és teológiatörténet legnagyobb hatású gondolkodója. Élete fő műve a Summa Theologiae, amely az arisztotelészi filozófia következetes alkalmazásával egységes rendszerré tette a teológiát. A Summa által tárgyalt kérdések örök érvényű problémák. A kinyilatkoztatást Isten adta; örök érvényéért önmaga vállalt garanciát. Az embernek adta, akinek természete - lényeges vonásaiban - minden korban ugyanaz. Az ember minden korban mindent meg akar ismerni, ami megismerhető, és minden elérhető jót birtokolni kíván. Ezért a Summa problematikája idő feletti, és a tanítása örök érvényű. A Summát Szent Tamás három részre osztotta. Ezekhez egy függelék is csatlakozik, amit korai halála miatt tanítványa, Dipernói Reginaid szerkesztett. Az I. rész Istenről és Isten értelmes teremtményeiről, az angyalokról és az emberekről szól. Ezeknek Isten az első oka. A II. rész azt mutatja meg, hogy az emberek miként térhetnek vissza alkotójukhoz, Istenhez. Itt tehát Isten mint végső cél szerepel. A III. rész a megtestesülést és a szentségeket vizsgálja, mert Isten ezek által viszi vissza magához az embert. A függelék befejezi a szentségtant, és azt tárgyalja, hogy a halál után hogyan egyesül az ember Istennel. A Summa tanítása a katolikus egyház igazi, hamisítatlan, hivatalosan elfogadott teológiája. A Trienti Zsinat asztalán két könyv feküdt: a Szentírás és a Summa. 1879-ben XIII. Leó az „Aeterni Patris" kezdetű enciklikájában újra felhívta a figyelmet Szent Tamás „arany bölcsességére". VI. Pál 1964-ben kijelentette: „Az egyháztanítók közül az első hely Szent Tamást illeti meg." A II. Vatikáni Zsinat úgy rendelkezik, hogy a papnövendékek az üdvösség titkaiban Szent Tamás irányításával mélyüljenek el, és keressék azok összefüggéseit. A fordítás öt kötetre oszlik. A jelen kötet az első rész 119 kérdését tartalmazza.

Török István - Dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szathmáry Sándor - Török István - Kocsis Elemér - Eszkatológia
A ​közelmúltban indult új református dogmatikai tankönyvsorozat második kötete jellegét tekintve némileg különbözik az előző, a dogmatikai alapozás kérdéseit tárgyaló kötettől. Amíg ott ugyanaz a téma három, azonos stílusú, témájú és terjedelmű értekezés keretében került feldolgozásra, addig most az eszkatológia témáját Szathmáry professzor önálló, nagy traktátusban tárgyalja és csak a függelékben kapnak helyet korábbi református szintézisek eszkatológiai reflexiói. Szathmáry írása maga döntően történeti természetű: Barth, Cullmann, Moltmann értelmezéseit tekinti át bevezetőjében, az eszketológikus motívumok históriáját pedig ugyancsak historikus keretben, biblikus és dogmatörténeti dimenzióban veszi szemügyre. Erre a hazai protestantizmus, a katolikus és az ortodox eszkatológikus teológia áttekintése következik, majd egy rövid egyetemes vallástörténeti áttekintés, amely a végidő fogalmát a világ nagy vallási kultúráinak értelmezésében veszi szemügyre. A kötet második részében a testi feltámadás, az örök élet és a lélek halhatatlansága dogmatikai témáinak tárgyalása következik, majd a feltámadás és a jövő "helyéről", Isten országáról kapunk fogalmi és teológiatörténeti áttekintést. Szathmáry áttekintése utolsó részét eszkatológia és etika kapcsolatának vizsgálatára szánja, azt kívánva tisztázni, hogy hol vannak a keresztény jövő normatív, szituatív és cselekvő etikája közötti találkozási pontok. A terjedelmes tanulmányhoz Török István és Kocsis Elemér dogmatikai szintéziséből az eszkatológia témáit tárgyaló fejezeteket csatolta hozzá a szerkesztő; e két, önmagában részleges és vázlatos szöveg azonban így is alkalmas jelzése annak, hogy a végső dolgokról való eszmélődésnek a reformált egyházak hittudományában egymástól eltérő iskolái, rivális, egyaránt mérlegelésre érdemes megközelítései is lehetnek. (Horváth Pál)

Gánóczy Sándor - Bevezetés ​a katolikus szentségtanba
Gánóczy ​Sándor 1966 és 1971 között a párizsi Institut Catholique és a münsteri egyetem docense, 1972 óta a würzburgi egyetem dogmatikaprofesszora. Az egyik legjelentősebb Kálvin-szakértő, aki emellett számos könyvet írt az egyháztan, a szentségtan, a szentháromságtan és a modern környezeti problémák aspektusából vizsgált teremtéstan témakörében. Elsősorban németül és franciául publikál, műveit sok nyelvre lefordították. Jelen kötetét több nyelvterületen tankönyvként használják.Tudományos munkássága e könyv megjelenéséig kevéssé volt ismert a szélesebb magyarországi olvasóközönség körében.

Sebestyén Jenő - Református ​dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leo Scheffczyk - Anton Ziegenaus - A ​teremtés jövője Istenben
Az ​eszkatológiai kérdéseknek nem csupán a teológián belül, hanem az egyes ember életében is nagy a jelentőségük. A halál, akárcsak a születés az élet alapeseménye, a-mely ösztönző hatással lehet az egzisztenciára, felrázhatja a mindennapi élet monotonitásába süllyedő embert. A kinyilatkoztatás azonban a véget nem a tények és események megszűnésének tekinti, hanem beteljesedésnek, mely felé irányul és igyekszik minden. A kötet a dogmatika professzorának, az egyén és az emberiség életének „végső” dolgaival foglalkozó értekezéseit teszi közzé.

Pásztori-Kupán István - Követvén ​a szent atyákat
,,Követvén ​a szent atyákat, mindannyian egybehangzóan tanítjuk." - így kezdődik a 451-ben tartott kalcedoni zsinat, Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétele,népszerű nevén: a Kalcedoni Hitvallás. régmúlt időkből származó tanítás ma is figyelmet érdemel. A múlt az, ami megtörtént. A történelem az, amit mondunk arról, ami megtörtént. Az atyák tanítását elsősorban saját műveik alapján ismerhetjük meg; a másodlagos irodalom - még ha gyakorta idézi is a forrásokat - mindig segédeszköz marad. E kötet rendeltetése; segítséget nyújtani az első négy évszázad keresztyén gondolkodásának történetét tanulmányozó teológusoknak és nem teológusoknak. Módszerét tekintve egyensúlyoz a tematikus és az időrendi bemutatás között azáltal, hogy a fontosabb témákat a viták időrendjében tárgyalja, támpontként használva a kiemelkedő tanítók munkásságát, a fontosabb zsinatokat és vitatémákat, Az eredeti nyelven és magyar fordításban közölt idézetek nemcsak szemléltetnek, hanem olykor meg is cáfolnak évszázadok óta fennálló téves értelmezéseket. Órigenésznek például soha nem állt szándékában a Sátán üdvözülésének szándékát hirdetni. A dogmatörténet nemcsak a viták, hanem a teológusok szellemi vajúdásának históriája is: szerzőé és olvasóé egyaránt. Pásztori-Kupán István a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református karának tanára, dogmatörténész. Teológiai alaptudományait Kolozsváron végezte, magiszteri és doktori címet az Edinburghi Egyetemen szerzett. 2006-ban a Routhledge kiadónál jelent meg Küroszi Theodorétosz görög egyházatyáról szóló monográfiája.

Szűcs Ferenc - Kálvin ​olvasása közben
„Szűcs ​Ferenc tanulmányai egy Kálvin-olvasó református keresztyén ember tapasztalatait, az olvasás során szerzett ismereteket osztják meg velünk. ...Ha Kálvin jó diák volt, aki egész életében tájékozódott és olvasott, akkor leginkább azt mondhatjuk (saját szavaival), hogy Krisztus iskolájának volt jó diákja. Szűcs Ferenc azonban nemcsak ebbe és nem is ezért enged betekintést Kálvin szellemi világába, hanem érzékenyen és értő módon mutatja meg számunkra a reformátor mindmáig tartó hatásának sokféle vonatkozását, lett légyen szó a mi magyar sorskérdéseinkről, a politikához való viszonyunkról, vagy arról, hogy mit gondolunk (gondoljunk!) az egyházról, de leginkább és mindenekelőtt, hogy miképpen olvashatjuk helyesen a Szentírást, és juthatunk közelebb Isten megismeréséhez. Ehhez pedig magát Kálvint is jól kell olvasnunk. Ezért a tanulmányok egy része a Kálvinnal kapcsolatos téves felfogásokat igazítja helyre, illetve bevezet azokba a gondolatokba, meghatározásokba, amelyeket csak akkor érthetünk és használhatunk jól, ha tisztán látjuk a helyüket és jelentőségüket. Ez a kötet abban segít leginkább, hogy mi is bátor, előítéletektől mentes és szabad olvasói legyünk a nagy reformátornak, és engedjük, hogy ő maga tanítson bennünket mindenekelőtt az Élet Könyvének olvasására.” (Bogárdi Szabó István)

Covers_428971
Teológiai ​évkönyv 1975 Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Teológiai ​évkönyv 1975
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cserháti József - Az ​egyház és szentségei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Erdős ​Mátyás atya elmélkedései, beszédei, előadásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Boóc Ádám - Sándor István - Török Gábor - Fábián Ferenc - A ​civilisztika dogmatikája
„Bizonyos ​fokig rendhagyó és kísérleti jellegű munkát tart kezében a kedves olvasó. Rendhagyó, amennyiben a könyv tételes jogi tárgyat alapvetően a tételes jog nélkül tárgyal, kísérleti pedig annyiban, hogy a polgári jog alapintézményeit dogmatika szempontból vizsgálja, így próbálván el nem évülő ismereteket szolgáltatni. Közismert, hogy a magyar Országgyűlés 2008 őszén napirendjére tűzte a 10 éve készülő új Polgári Törvénykönyv javaslatának tárgyalását. Ezzel párhuzamosan az is köztudott, hogy jelenlegi hatályos Ptk.-nk az elmúlt 10 évben 90 módosításon esett át, ami - ha pusztán az oktatásra fókuszálunk - szinte megoldhatatlan feladat elé állítja azon kollégákat akik célul tűzték ki a mindenkori hallgatók írott tananyaggal való kiszolgálását is. Ezért merült fel az az ötlet, hogy próbáljunk egy olyan munkát kiadni kezünkből, amely nincs annyira kitéve a tételes jog napi normaszöveg változásainak és amely a magánjog lényegére fókuszál. A vizsgálati módszert a dogmatika szolgáltatja, mivel ez az az iránytű amelynek segítségével megismerhetjük a civilisztikai gondolkodás évezredek során kialakult kategóriáit és ha ezeket ismerjük, akkor sokkal könnyebben eligazodhatunk a tételes jogi változások dzsungelében."

Gerhard Ludwig Müller - Katolikus ​dogmatika
A ​Katolikus dogmatika 1994. évi megjelenése óta eddig tizenegy kiadást élt meg. A reflektált hit a széles körben elterjedt vélekedéssel szemben igenis eljut a mai emberhez. Lélekben és szabadságban a mai ember is "az Ige hallgatója", és Isten történelemben működő szabad cselekvésének címzettje.

Kollekciók