Ajax-loader

'dogmatika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ravasz László - Kis ​dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Előd István - Katolikus ​dogmatika
A ​piarista Előd István dogmatikája elsődlegesen tankönyv, amely a II. vatikáni zsinat óta megújított katolikus hittudomány szellemben készült. De a könyv nem-teológus olvasóknak is készült, és így a teológiában jártasak előtt ismert fogalmak megmagyarázását sem nélkülözi. A mű nemcsak a szoros értelemben vett dogmákat tárgyalja, hanem az azokat megvilágító és a belőlük levont hittudományos következtetéseket is.

Puskás Attila - A ​kegyelem teológiája
A ​kegyelem kifejezés- talán éppen a túlságosan gyakori használata következtében- még a hívő emberek számára is semmitmondóvá vált. Azoknak viszont, akik nem élnek benne a vallásos hagyományban, vagy nem ismerik a dogmatikus teológia "szakszavait", már teljesen érthetetlennek tűnő fogalom. Ezért a teljesítményközpontú gondolkodás és az önmegvalósítás ámító ideológiájának légkörében élő embernek nem könnyű feltárni a kegyelem eredeti jelentését. A kegyelemtanhoz tartozó témáknak a dogmatika rendszerébe történő besorolása sokat változott a teológia története során. A keleti atyáknál a kegyelem az üdvrendről szóló tanítás részét képezte, nyugaton viszont Szent Ágoston óta a kegyelmet többnyire az ember belsőjét érintő valóságként fogták fel. Aquinói Szent Tamás a jócselekedetekhez szükséges segítségként az etikában tárgyalta, Bonaventura az istentanon belül a caritas fogalma alatt foglalkozott vele. A reformáció idején különösen nagy figyelem kísérte a kegyelemtani megfontolásokat, mert a protestáns teológusok a kegyelmet a bűnös megigazulttá tételeként értelmezték, és a krisztológiához kapcsolták. A 20. század közepétől elinduló megújulás folyományaként a katolikus teológia a kegyelemtan témakőrét és magát a kegyelmet is egyre határozottabban egy személyes, az ember egyéni és közösségi létét is alapvetően érintő eseményként értelmezi. Ez a fajta megközelítést tekintettel van az ide kapcsolódó kérdések ökumenikus jelentőségére, a különböző felekezetek közötti párbeszéd eredményeire (Közös Nyilatkozat) és tisztában van a még nyitott kérdésekkel is, mint például a kegyelem és szentségek, vagy a teremtetlen és teremtett kegyelem kapcsolata. A jelenkori katolikus kegyelemtan feladatának kell, hogy tekintse ezen kérdések ökumenikus megválaszolását, és elő kell, hogy segítse a különböző teológiák közötti dialógust is, melyben reményeink szerint ez a munka nagy segítséget nyújt a teológiát művelő és szerető kedves olvasónak.

Nagy Gyula - Az ​egyház mai tanítása – Evangélikus dogmatika II/1.
Az ​egyház mai tanítása - Evangélikus dogmatika évezredfordulóra megjelent első kötetének folytatása ez a könyv. Éppen a teológiai hamartiológia - az emberi bun igazi lényegéről, gyökereiről és háromszoros értelemben is halálos következményeiről szóló, igei-reformátori határozott, tiszta tanításra régóta nem volt annyira sürgetoen szükség, mint ma: Istentol mindenképpen elszakadni akaró, önző és emberközpontú, ezért tragikus belső és külső következményekkel sújtott világunkban. A teológiai hallgatók és a lelkészek mellett - a külön szakképzettséget is megkívánó részeket kisebb betukkel szedett szakaszok jelzik - ez a bun mélységeiről és halálos veszedelmeiről szóló részkötet is adhat némi segítséget Krisztus evangéliuma örömhírének teljesebb megismerésében és hittel a szívünkbe fogadásában.

Kendeffy Gábor - Az ​egyházatyák és a szkepticizmus
"Mint ​mély, sűrű és magas erdőben, úgy vész el valaki örökre egy filozófiai rendszerben." Csodatévő Szent Gergely A könyv elsősorban arra a két kérdésre keresi a választ, hogy az első keresztény gondolkodók miért és miképpen vitatkoztak a szkeptikus filozófiával, illetve milyen antropológiai-ismeretelméleti kiindulópontból és milyen apologetikai célkitűzések érdekében alkalmazták a szkeptikus érveket. Az egyházatyák jelentős része amellett, hogy bírálta a szkeptikusokat, alkalmazta is érveiket mind a keresztény hit védelmére a filozófiai indíttatású kritikával szemben, mind a pogány filozófia hirdetett racionalizmusának leleplezésére. Emellett nem egy gondolkodó, túl azon, hogy apologetikus eszközként használja a szkeptikus érveket, valamiféle belső affinitást is mutat a szkepticizmus iránt, másokat pedig világképük lényegi vonásai rokonítanak ezzel az irányzattal.

Kálvin János - Az ​eleve elrendelésről
Kálvin ​János hatalmas méretű teológiai-elméleti munkásságával és egyházszervező tevékenységével a Luther által megindított reformáció továbbfejlesztője s annak egyik nagyszerű vezéregyénisége. Fő műve, az Institutio religionis Christianae, az egész reformáció szigorú immanens logikával felépített igen jelentős dogmatikai műve. A hatalmas kálvini életműnek ez olyan összefoglalása, amelyen szerzője egész életén át dolgozott, azt újra és újra átgondolta és kiegészítette. Az Institutió-nak jelentős szerepe volt nemcsak az egyház megreformálásában, de a feltörekvő polgárság társadalmi harcában is. Ez a polgárság eleinte a kálvini eszméket használta fel forradalmi ideológiaként. A XVI. században a kálvinizmus segítette a feudalizmus elleni küzdelmet, utat nyitott a polgári társadalom fejlődésének, majd végigkísérte azt történelmi útján. Különösen nagy hatással volt a magyarországi történelmi fejlődésre. Az Institutio dogmatikai rendszerében az Eleve elrendelésről szóló tannak meghatározott helye van. A latin elnevezéssel közismert "kettős prendestináció", az isteni kiválasztás és elvettetés szigorú és félelmetes tanításáról maga Kálvin mondja: "Megvallom, szörnyű végzés ez." Ez a "szörnyű végzés" (horribile decretum) a későbbi korokban a kálvinizmus legismertebb és legtöbbet vitatott tanításává vált. Teljes szövegét e kötetben a latin eredetiből újrafordítva közöljük. E tan keletkezésének társadalmi hátteréről, majd különöböző társadalmi hatásáról Kónya István tanulmánya tájékoztatja az olvasót.

Pusztai László - Hitünk ​szent misztériumai
Az ​Országos Hitoktatási Bizottság által összeállított és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 1996-ban jóváhagyott kerettanterv alapján a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ anyaga szerint összeállított RÓMAI KATOLIKUS HITTAN TANTERV ÉS MINTA TANMENET szerint készült Pax hittankönyvsorozat tagja.

A_dogmatika_kezikonyve2
A ​dogmatika kézikönyve Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​dogmatika kézikönyve
Első ​kötet Jürgen Werbick - Prolegomena Dorothea Satter/Theodor Schneider - Istentan Dorothea Satter/Theodor Schneider - Teremtéstan Hans Kessler - Krisztológia Bernd Jochen Hilberath - Pneumatológia

Kálvin János - Tanítás ​a keresztyén vallásra
A ​kötet Kálvin főművének az 1559-es ún. nagy Institutiónak rövidített formája, amelyből elmaradnak olyan kisebb részek, melyek csak Kálvin korára vonatkoznak, akkori hitvitákat tükröznek, de benne van mindaz, ami református hitünk gerincét képezi.

Jelenits István - Katolikus ​dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálvin János - Institutio
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paul Tillich - Rendszeres ​teológia
Paul ​Tillich (1896¯1965) századunk egyik legkiválóbb és maradandó hatású teológusa ebben a nagy átfogó műben summázta szerteágazó és gazdag munkásságát. Tillich a német romantika hagyományát ötvözi a fenomenológia és a mélylélektan felismeréseivel. Teológiai célkitűzése, hogy korunk összefüggéseiben választ adjon a létezés nagy kérdéseire. A könyv öt nagy kérdés-felelet csoport köré rendeződik: ész és kijelentés, lét és Isten, emberi létezés és Krisztus, az élet kétértelműségei és a lélek, a történelem értelme és Isten Országa. Tillich, aki a "határok teológusának" nevezte magát, e témakörök szerint közvetít a filozófia és a teológia, a vallás és a kultúra, a szent és a szekuláris között. Korunk kiemelkedő teológusainak fő művei közül Tilliché az első, mely magyar fordításban is olvasható.

Vanyó László - Bevezetés ​az ókeresztény kor dogmatörténetébe
"Minden ​dogmatörténeti stúdium előfeltétele a patrológiai szakirodalom alapos ismerete. Az a könyv is feltételezi az ókeresztény irodalomban való jártasságot. A dogmatörténet is a teológia dinamikusan fejlődő ágainak egyike. A műben idézett források és tanulmányok, továbbá a kötet végén található bibliográfia a további tájékozódást kívánja elősegíteni." (Perendy László) 1980-ban, Vanyó László Az ókeresztény egyház és irodalma című kötetével kezdődött el az Ókeresztény írók című sorozat. Az azóta eltelt közel három évtized alatt napvilágot látott 18 kötetben számos, az ókeresztény korból ránk maradt és sokszor az egész európai kultúrára ható művek szerzőitől jelentek meg fordítások. A szerkesztő halála után hat évvel a közismert könyvsorozat legújabb, s egyben utolsó kötetét vehetik kezükbe az Olvasók.

Alister E. McGrath - Bevezetés ​a keresztény teológiába
A ​keresztény teológusok nem kevés öngúnnyal "kánaáni nyelvnek" nevezik a maguk szakmai és a kívülállók számára nemigen érthető nyelvezetét. AIister McGrath szinte lehetetlen feladatot old meg könyvében, olyan bevezetést ad a keresztény teológia kétezer éves hagyományába, mely a "kívülállók", de legfőképpen a "kezdők" számára érthetővé és világossá teszi a legfőbb kérdéseket. A könyv három fő része gyakorlatilag külön-külön is ugyanazokat a témákat tárgyalja, eltérő megközelítésben. Az első rész a keresztény teológia történetét, fejlődését és változásait mutatja he a legjelentősebb teológiai iskolák, irányzatok és alkotók nézetein keresztül, a kezdetektől napjainkig. A második rész a keresztény teológia szerkezetét írja Ie (módszereit, forrásait, anyagát, stb.), a harmadik rész pedig a keresztény teológia kulcsfontosságú témáit (Isten, Szentháromság, Krisztus, bűn és megváltás, üdvösség, egyház és kapcsolat a többi vallással) tárgyalja.

Adolphe Tanquerey - Brevior ​Synopsis Theologiae Dogmaticae
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dale Moody - Az ​igazság szava
A ​bibliai kijelentésre alapozott keresztyén tanítás összegezése

Puskás Attila - A ​teremtés teológiája
A ​teremtéstannak a keresztény teológián belül elfoglalt helye még nem is olyan rég sokak szemében kérdésesnek mutatkozott. Ezáltal a teremtés témaköre kissé háttérbe szorult. ___Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, fordulat következett be. A teremtéstan mind a protestáns, mind a katolikus teológiában ismét fontossá vált, mely hozzásegítette ahhoz, hogy elfoglalja az őt megillető, megbecsült helyét a dogmatikai traktátusok között. Egyre többen ismerik fel annak jelentőségét, hogy az üdvtörténet, a szövetségkötés a teremtés műve, Isten kegyelmi cselekvésének alapja, bevezetője és kezdete. A teremtés aktusa a Szentháromság közös tevékenysége, mely alapvetően Krisztusra és az eszkatológikus beteljesedésre irányul. ___Az ökológiai problémákkal való számvetés szükségessége pedig egyfajta szemléletváltozáshoz vezetett a teológiában, mely korrigálni kezdte az emberközpontú egzisztencialista teológia egyoldalúságait, és immár ismét foglalkozik a teremtés kozmológiai kérdéseivel is. ___A természettudományok és a teremtésteológia illetékességi határai megnyugtatóan tisztázódtak. Mindeközben nyilvánvalóvá vált, hogy a két terület – éppen a kikerülhetetlen filozófiai implikátumok révén – több ponton érintkezik egymással, ugyanis a teremtéstan az emberi élet értelmének kérdésére az ember Istentől való közvetlen teremtését kínálja fel. Ebben a helyzetben tehát a teológiának súlyos feladata, hogy fényt vessen az ember titkára, aki történelmének öntanúsításaiban bizonyítékot szolgáltat Pascal szavainak igaza mellett: „Mert bizonyos, hogy abban a mértékben, ahogy az emberek belátásra jutnak, az emberben mind a nagyságot, mind az ínséget meglelik.” A teremtéstan e belátás elsődleges közvetítőjének bizonyul. Az isteni teremtés nem csupán az ember eredetének titkát tárja fel, hanem jövőt és utat is nyit neki a beteljesedéshez, melyet szellemi és akarati erejének komoly bevetése nélkül el nem érhet.

Barth Károly - Kis ​dogmatika
Bonnban, ​a félig rombadőlt választófejedelmi kastélyban (amibe később az egyetem költözött), tartottam meg ezeket az előadásokat, reggel 7-kor, miután felserkentésünkre egy-egy zsoltárt, vagy egyházi éneket énekeltünk. Reggel 8-kor az újjáépítés észrevehetően jelentkezett az udvar felől egy kattogó, zörgő gép formájában, amely a kőtörmeléket zúzta össze kisebb darabokra. (Megemlítem, hogy kíváncsian járkálván a romok között, egy teljesen ép Schleiermachermellszoborra bukkantam, amit azután kimentettek és megfelelő helyre juttattak.) Hallgatóságom egyrészt theologusokból, nagyobbrészt azonban más fakultások hallgatóiból állott. Németországban ma csupa olyan ember van, akik - kiki a maga helyén és a maga módján - szinte erejükön felüli dolgokat éltek át. Ez bonni diákjaimon is meglátszott. Komoly arcukkal, amelyeknek újból meg kellett tanulni mosolyogni, igen mély hatást tettek rám, viszont én is, mint régről való, sokféle híresztelésekkel körülvett idegen, érdekes voltam a számukra. Ezt a helyzetet sohasem fogom elfelejteni. Véletlenül épp ez volt az 50. előadói szemeszterem. S amikor végére jutottam, úgy éreztem, hogy valamennyi közül ez volt számomra a legszebb. Tusakodtam azon, hogy kiadjam-é ezeket az előadásokat könyvformájában is? Hiszen az „Apostoli hitvallás"-nak már két paraphrásisát tettem közzé: a „Credo"-t 1935-ben és a „Confession de la Foi de Veglise"-t 1943-ban. Aki ezt a mostani könyvemet figyelmesen elolvassa, az nem sok új anyagot fog ebben a harmadik kísérletben fölfedezni, azok pedig, akik a „Kirchliche Dogmatik" nagy köteteit olvassák, éppenséggel nem.

Covers_154421
Dogmatika VI. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Dogmatika VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. I. Packer - Igaz ​istenismeret
Ismerjük-e ​igazán Istent, vagy csupán ismereteink vannak róla? "Ha a teológiai tudományt öncélúan keressük - írja J. I. Packer -, ránk fog romolni - felfuvalkodottá, önhitté tesz." Az igaz istenismeret ezzel szemben találkozáshoz, méghozzá életet megváltoztató találkozáshoz vezet. A jól ismert angol teológus a reformáció és a brit puritán hagyomány gazdag örökségéből merítve Isten lényéről elmélkedik könyvében: mit jelent Isten végtelensége, örökkévalósága, változtathatatlansága; mindenható, mindent tudó, mindenütt jelenvaló volta; szentsége, szeretete, hűsége, jósága, türelme, igazságossága és ítélete. S hogy miképp kerülhetjük el az öncélú ismeretszerzést? "Minden egyes Isten_ről_ megtudott igazságot - figyelmeztet a szerző - Isten _előtti_ elmélkedés tárgyává kell tennünk, Hogy Isten_hez_ szóló imádsághoz és magasztaláshoz vezessen."

Cserháti Ferenc - Az ​egyházzal vagy nélküle
Mi ​az egyház? Szükséges-e az üdvösséghez? Elérhetik-e az üdvösséget az egyházon kívül a katolikusok, a nem katolikusok és a nem keresztények? Milyen sors vár a megszámlálhatatlanul sok meg nem született gyerekre a túlvilágon? Vajon fennáll-e Krisztus egyháza a római egyházon túl, az egyházakban, az egyházi közösségekben és a nem keresztény üdvközösségekben is? - E tanulmány megpróbál válaszolni e kérdésekre az Újszövetségi Szentírás, a patrisztika, a dogmák és a II. Vatikáni zsinat Lumen Gentium konstitúciója alapján.

Rusznák Miklós - A ​keleti egyház miséi
Abból ​a viszonyból kifolyólag, melyben a jó Istennel szemben vagyunk, következik azon szerves összefüggés, amely Isten és ember között létezik. Ez összefüggés lényeges alkotó részét képezi annak a kapocsnak, mely minket az Istennel összefűz. Mint alkotónknak és Teremtőnknek köszönhetjük a mi teljes valóságunkat, amely viszony alapját képezi azon kötelességeinknek, melyek az embert Istennel szemben kísérik.

Török István - Dogmatika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leo Scheffczyk - Anton Ziegenaus - A ​teremtés jövője Istenben
Az ​eszkatológiai kérdéseknek nem csupán a teológián belül, hanem az egyes ember életében is nagy a jelentőségük. A halál, akárcsak a születés az élet alapeseménye, a-mely ösztönző hatással lehet az egzisztenciára, felrázhatja a mindennapi élet monotonitásába süllyedő embert. A kinyilatkoztatás azonban a véget nem a tények és események megszűnésének tekinti, hanem beteljesedésnek, mely felé irányul és igyekszik minden. A kötet a dogmatika professzorának, az egyén és az emberiség életének „végső” dolgaival foglalkozó értekezéseit teszi közzé.

Pásztori-Kupán István - Követvén ​a szent atyákat
,,Követvén ​a szent atyákat, mindannyian egybehangzóan tanítjuk." - így kezdődik a 451-ben tartott kalcedoni zsinat, Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétele,népszerű nevén: a Kalcedoni Hitvallás. régmúlt időkből származó tanítás ma is figyelmet érdemel. A múlt az, ami megtörtént. A történelem az, amit mondunk arról, ami megtörtént. Az atyák tanítását elsősorban saját műveik alapján ismerhetjük meg; a másodlagos irodalom - még ha gyakorta idézi is a forrásokat - mindig segédeszköz marad. E kötet rendeltetése; segítséget nyújtani az első négy évszázad keresztyén gondolkodásának történetét tanulmányozó teológusoknak és nem teológusoknak. Módszerét tekintve egyensúlyoz a tematikus és az időrendi bemutatás között azáltal, hogy a fontosabb témákat a viták időrendjében tárgyalja, támpontként használva a kiemelkedő tanítók munkásságát, a fontosabb zsinatokat és vitatémákat, Az eredeti nyelven és magyar fordításban közölt idézetek nemcsak szemléltetnek, hanem olykor meg is cáfolnak évszázadok óta fennálló téves értelmezéseket. Órigenésznek például soha nem állt szándékában a Sátán üdvözülésének szándékát hirdetni. A dogmatörténet nemcsak a viták, hanem a teológusok szellemi vajúdásának históriája is: szerzőé és olvasóé egyaránt. Pásztori-Kupán István a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református karának tanára, dogmatörténész. Teológiai alaptudományait Kolozsváron végezte, magiszteri és doktori címet az Edinburghi Egyetemen szerzett. 2006-ban a Routhledge kiadónál jelent meg Küroszi Theodorétosz görög egyházatyáról szóló monográfiája.

Szűcs Ferenc - Kálvin ​olvasása közben
„Szűcs ​Ferenc tanulmányai egy Kálvin-olvasó református keresztyén ember tapasztalatait, az olvasás során szerzett ismereteket osztják meg velünk. ...Ha Kálvin jó diák volt, aki egész életében tájékozódott és olvasott, akkor leginkább azt mondhatjuk (saját szavaival), hogy Krisztus iskolájának volt jó diákja. Szűcs Ferenc azonban nemcsak ebbe és nem is ezért enged betekintést Kálvin szellemi világába, hanem érzékenyen és értő módon mutatja meg számunkra a reformátor mindmáig tartó hatásának sokféle vonatkozását, lett légyen szó a mi magyar sorskérdéseinkről, a politikához való viszonyunkról, vagy arról, hogy mit gondolunk (gondoljunk!) az egyházról, de leginkább és mindenekelőtt, hogy miképpen olvashatjuk helyesen a Szentírást, és juthatunk közelebb Isten megismeréséhez. Ehhez pedig magát Kálvint is jól kell olvasnunk. Ezért a tanulmányok egy része a Kálvinnal kapcsolatos téves felfogásokat igazítja helyre, illetve bevezet azokba a gondolatokba, meghatározásokba, amelyeket csak akkor érthetünk és használhatunk jól, ha tisztán látjuk a helyüket és jelentőségüket. Ez a kötet abban segít leginkább, hogy mi is bátor, előítéletektől mentes és szabad olvasói legyünk a nagy reformátornak, és engedjük, hogy ő maga tanítson bennünket mindenekelőtt az Élet Könyvének olvasására.” (Bogárdi Szabó István)

Cserháti József - Az ​egyház és szentségei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Erdős ​Mátyás atya elmélkedései, beszédei, előadásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Boóc Ádám - Sándor István - Török Gábor - Fábián Ferenc - A ​civilisztika dogmatikája
„Bizonyos ​fokig rendhagyó és kísérleti jellegű munkát tart kezében a kedves olvasó. Rendhagyó, amennyiben a könyv tételes jogi tárgyat alapvetően a tételes jog nélkül tárgyal, kísérleti pedig annyiban, hogy a polgári jog alapintézményeit dogmatika szempontból vizsgálja, így próbálván el nem évülő ismereteket szolgáltatni. Közismert, hogy a magyar Országgyűlés 2008 őszén napirendjére tűzte a 10 éve készülő új Polgári Törvénykönyv javaslatának tárgyalását. Ezzel párhuzamosan az is köztudott, hogy jelenlegi hatályos Ptk.-nk az elmúlt 10 évben 90 módosításon esett át, ami - ha pusztán az oktatásra fókuszálunk - szinte megoldhatatlan feladat elé állítja azon kollégákat akik célul tűzték ki a mindenkori hallgatók írott tananyaggal való kiszolgálását is. Ezért merült fel az az ötlet, hogy próbáljunk egy olyan munkát kiadni kezünkből, amely nincs annyira kitéve a tételes jog napi normaszöveg változásainak és amely a magánjog lényegére fókuszál. A vizsgálati módszert a dogmatika szolgáltatja, mivel ez az az iránytű amelynek segítségével megismerhetjük a civilisztikai gondolkodás évezredek során kialakult kategóriáit és ha ezeket ismerjük, akkor sokkal könnyebben eligazodhatunk a tételes jogi változások dzsungelében."

George Lindbeck - George A. Lindbeck - A ​dogma természete
George ​A. Lindbeck könyve a vallás kulturális-nyelvi megközelítésének teológiai továbbgondolása. A szerző ezt a szemléletet szembeállítja a hagyományos ortodoxia tételes dogmaértelmezéséval és a liberális teológia expresszív-tapasz­talati megközelítésével. Lindbeck elmélete szerint a dogmák a vallás nyelvtani szabályai. Nem ismereteket közölnek, nem is belső tapasztalatok kifejezései. Az a feladatuk, hogy a vallás követőinek nyelvhasználatát és magatartását szabályozzák. A könyv utolsó fejezete új teológiai módszert vázol: az “intra­textualitást”.

Gerhard Ludwig Müller - Katolikus ​dogmatika
A ​Katolikus dogmatika 1994. évi megjelenése óta eddig tizenegy kiadást élt meg. A reflektált hit a széles körben elterjedt vélekedéssel szemben igenis eljut a mai emberhez. Lélekben és szabadságban a mai ember is "az Ige hallgatója", és Isten történelemben működő szabad cselekvésének címzettje.

Nagy Gyula - Az ​egyház mai tanítása
A ​kézikönyv áttekinti a kétezer éves keresztyénség és a reformáció gazdag teológiaiörökségét. Ugyanakkor ismerteti a 20. század széles körű nemzetközi teológiai munkájának legfontosabb eredményeit. A Dogmatika első kötete keresztyén hitünk és tanításunk alapkérdéseivel foglalkozik (kinyilatkoztatás, Szentírás, Isten igéje, hitvallások, hitigazság és hitbeli megismerés). Ezt követően ismerteti egyházunk mai tanítását Istenről, a Szentháromság titkáról, a teremtett világról és az emberről, mindezt a teológiai ökumenizmus új perspektívájában.Lelkészek, teológiai hallgatók számára nélkülözhetetlen teológiai kézikönyv. Gyülekezeteink tagjainak, de az egyházon kívül is a keresztyénség igazságai és értékei után elfogulatlanul érdeklődőknek segítséget és eligazítást ad a keresztyén hit legfontosabb mai kérdéseiben.

Kollekciók