Ajax-loader

'elmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szilágyi N. Sándor - Elmélet ​és módszer a nyelvészetben
A ​problémák végiggondolását [...] messzebbről kellett indítanom - vagyis tulajdonképpen a legelejéről -, ez határozza meg dolgozatom szerkezeti felépítését is. A Bevezetésben olyan kérdésekkel voltam kénytelen foglalkozni, amelyek tudományos terminusok és elméleti kategóriák általános problémáihoz, illetve részben az ismeretfilozófiához tartoznak, a nyelvészeti szempont azonban nemcsak a célban van jelen, vagyis annak szem előtt tartásában, hogy mire kellenek majd nekünk az itteni eredmények, hanem az itt tárgyalt problémák elemzéséhez is módszertani hátterét adja. [...] A Bevezetést követő Első rész a nyelvészet általános elméletének kérdéseivel foglalkozik, ebben írom le részletesen azt az elméleti keretet, amelyben aztán a fonológiai elméletet is el lehet helyezni. A Második rész [...] ennek konkrétan a fonológiában való alkalmazásaképpen arról fog szólni, hogy mindannak figyelembevételével, amit korábban megállapítottunk és rögzítettünk, hogyan lehet fonológiát írni: milyen lépései vannak a módszernek, milyen terminusokat kell bevezetni, ezeket hogyan kell értelmezni, és hogyan lehet a szinkronikus beszédmű-fonológiai modellt felépíteni. Az Első rész foglalkozik tehát az elméleti kérdésekkel, a Második rész pedig a módszertaniakkal, mégpedig - mivel itt már konkrétan a fonológiai kutatás módszeréről van szó - nem általában, hanem egyértelműen a fonológiára építve.

Peter Senge - Az ​5. alapelv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bernd Oberhoff - Richard ​Wagner: A Nibelung gyűrűje
Richard ​Wagner monumentális ünnepi színjátéka, A Nibelung gyűrűje a mítoszokra jellemző módon formálja felismerhető történetté az emberi lelek titokzatos melyen zajló, nehezen megnevezhető drámai eseményeket. Bernd Oberhoff Wagner opus magnumának csillogó univerzumát, csodálni való kincseit zene-pszichoanalitikus módszer segítségével tárja elénk és dolgozza fel. A szerző értelmezésében a Ring az emberi létnek abba a korszakába vezet bennünket, melyben meg nem alakult ki érett, stabil énkép, és az érzéki-archaikus benyomásoktól elindulva fejlődéspszichológiai folyamatként ábrázolja a korai én hősi utazását. Ezen az utazáson a modern költő Wagner a lelki élet fejlődésdrámáját több hősben jeleníti meg, akik egymástól nagyon is eltérő személyiségek, és akik pontosan kijelelhető konfliktusáramlatokkal szembesülve pszichés fejlettségi szintjüknek megfelelő próbák elé kerülnek. A központi problémák megoldósan a főszereplők - Wotan, Siegmund, Siegfried, Brunnhilde és részben Alberich - faradoznak, feldolgozatlan összeütközéseik egy végtelen logika mentén határozzak meg a zenei és drámai eseményeket. A zenei elemzés kimutatja a vezérmotívumok primer testi-érzéki benyomást keltő hatását, és a visszatérő hangalakzatokhoz társított gondolati tevékenység funkciójával magyarázza a ,,Ring-függőség" kialakulását. Wagner gondoskodik arról, hogy a néző a mindannyiinkat érintő kora gyermekkori élményeket elidegenítve, az eseményeket különös, távoli történetnek lássa, és jóleső elragadtatással élvezze a zenedrámát, ám a könyvből nyert ismeretek többé nem teszik lehetővé, hogy a megszokott módon közelítsünk a Tetralógiához. Bernd Oberhoff PHD, DR.DIPL. PSYCH. zene-pszichoanalitikus kutató Mozart, Weber és Gluck operairól írt könyvei után elkerülhetetlennek tartotta Wagner zeneköltészetével foglalkozni. Csoport pszichoanalitikus és szupervizor praxist folytat Munsterben, a Kasseli Egyetem docenseként szocialtérapiát oktat, és évek óta kamarakórust vezet.

Ivánka Endre - Heidegger ​filozófiája és az ókori metafizika
"Heidegger ​filozófiája az Abszolútum fennállását nem ismeri el. Nem arról van itt szó, hogy az Abszolútum létezik-e vagy sem, hanem arról, hogy az Abszolútum <> ilyen, és hogy mindazt Abszolútumnak minősítjük, aminek azt a létstruktúrát tulajdonítjuk. Heidegger tehát a véges lét struktúrájából törli azokat a vonásokat, melyek egyik részről a véges létet az Abszolútum-tól megkülönböztetik - a másrautaltságot, a függést, mindazokat a vonásokat, melyek végességének egyik aspektusát teszik ki - ugyanakkor, amikor a végességének másik oldalát - az időhöz való kötöttségét, a mulandóságát - helyesen felismeri, sőt ezeket a vonásokat a létezés általános mozzanataivá teszi... Egy halandó Isten tényleg tragikus látvány. Ha mi magunk akarunk <>m ha saját véges létünk fölött nem akarunk elismerni semmi mást, amire vonatkoztatva a mi véges létünk elnyeri igaz értelmét, akkor a mi mulandóságunk valóban azt jelenti, hogy minden létezés csak a nem-létbe való torkollás, hogy a semmi az egyetlen <>." Ivánka Endre

Kalevi Wiik - Az ​európai népek eredete
Kalevi ​Wiik finn nyelvész munkája, Az európai népek eredete mind hazájában, mind más országokban, szűk szakmai körökben és nagy nyilvánosság előtt egyaránt, az egyik legtöbb vitát kiváltott könyv. Szemléletmódja ugyanis – ha egyes állításai talán megkérdőjelezhetőek is – forradalmian új, s a jövő kutatásai számára szinte bizonyosan megkerülhetetlen. Wiik szerint a népek eredetkutatásában el kell szakadnunk attól a 19. században meggyökerezett felfogástól, mely szerint egy népet annak a csak rá jellemző nyelve, vérsége és kultúrája határoz meg. Lehetséges ugyanis, sőt általánosabb az, hogy egy nép vérségileg nem ugyanahhoz a népcsoporthoz tartozik, mint nyelvileg, s nem ugyanahhoz, mint kulturálisan. Sőt előfordulhat, hogy egy nép identitására nézve a legeslegközelebbi rokonnépeitől is távol van. (Lásd a volt Jugoszlávia népei.) Manapság a népek eredetkutatása nem korlátozódhat többé csak a nyelvészetre, mint eddig, hanem abban több tudománynak (genetika, nyelvészet, régészet, kultúrakutatás stb.) együttesen kell részt vennie. Ebből következik az, hogy a népek eredetkutatásában a kérdésfeltevés módja is meg fog a jövőben változni. Wiik könyvét rövid idő alatt több nyelvre is lefordították; megjelent többek között észtül, litván nyelven és angolul.

Kollekciók