Ajax-loader

'antropozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rudolf Steiner - Ember ​és világ - A szellem működése a természetben / A méhek lényéről
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek úgynevezett munkásoknak tartott előadásai. Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy amikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének, a Goetheanumnak az építése folyt, Rudolf Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófia világképét. Különösen figyelemre méltó a Munkás-előadások atmoszférája, az a frissesség és közvetlenség, ami belőlük árad. A nyolckötetnyi, összesen 113 előadás kitűnik abban, ahogyan hidat ver a hétköznapi élet kérdései és a már tisztán szellemi témák között, vagyis ahogyan a látható világra irányuló megismerésünket fokról fokra és szinte észrevétlenül átvezeti a nem látható világ megismerésébe. Az ötödik kötet tartalmából: A pillangók lényegéről. A kéksav és a nitrogén, a szénsav és az oxigén. Ember és Föld északon és délen. A hidrogén lényegéről. Az üstökösök természetéről. Az anyagok hatása a világegyetemben és az emberi testben: vas és nátrium. A gyermekbénulás okairól - a növények növekedéséről. A méh és az emberek. A méz és a kvarc. A mézről. A gubacsdarazsakról. A méhméregről és a hangyákról. A hangyasav jelentősége. Lóheresav, hangyasav, szénsav a természetben.

Rudolf Steiner - A ​fény születése
Az ​emberek világra hozhatják a fényt saját lelkükben. Képesek rá, mert a fény alapelve először testesült meg egy emberi lényben. Ily módon a téli napforduló ünnepe Krisztus ünnepével szükségszerűen egybefonódott. A korábbi fejlődési korszakok teljes jelentőségét Krisztus születési ünnepének a téli napforduló ünnepének idejére időzítése határozza meg. A bölcsesség és a fény elsőként kívülről jelent meg az emberek számára, de most, a krisztusi esemény óta a fénynek az emberek szívében kell felgyulladnia. Magának Krisztusnak kell megszületnie az emberekben. Ebből az okból kellett az egyszerre misztikus és történelmi ténynek, Palesztinai Eseménynek megtörténnie.

Rudolf Steiner - Michael ​korszaka / Apokalipszis
Amikor ​az emberek spirituális víziók révén megtalálják azt az utat, ami a fizikailag, érzékszervek útján észlelhető világ mögött rejtőzik, akkor megjelenik számukra a szellem világa. Abban a világban úgy érezzük, hogy a fizikai világ képei vezetnek bennünket, ezeket a spirituális képeket látjuk magunk előtt. Az emberiséget fejlődése során egyfolytában segítették és vezették a spirituális világból származó ösztönzések. Azok számára, akik messze elláttak, ezek a hatások a spiritualitás fényében teljesen érthetőek voltak, és megmutatták, milyen irányba kell haladniuk. Ily módon tehát amit a spirituális világban találunk, azt össze kell vetni a fizikai világ jelzéseivel; nem azokkal, amelyek csupán mutatnak egy irányt, vagy jelölik egy helynek a nevét, hanem azokkal az erőteljes (vagy legalábbis erőteljesnek tűnő) szavakkal megjelenített jelzőtáblákkal, amelyek képesek megváltoztatni az emberi gondolkodást, érzéseket, vágyakat. A spirituális jelzésekről beszélek. A spirituális világban viszont az ilyen irányokat minden korszakban figyelemreméltó módon közlik az emberekkel: mégpedig talányos, többféleképpen értelmezhető nyelven. Annak, hogy valaki képes legyen értelmezni az efféle talányt, megvan a maga módja. Ahhoz, hogy az ilyen többértelmű jelzések valódi sugallatot adjanak az életre vonatkozóan, az illetőnek össze kell gyűjtenie szinte minden benne rejlő tudásanyagot. Így aztán napjainkban, hiszen valamit az emberiség megkapott a jelenben és a közeli jövőben, láthatjuk az általam asztrális fénynek elnevezett sugallatot, és ezek a nyílt szavak sugallatot jelentenek majd az emberiség számára.

Judith von Halle - Betegségekről ​és gyógyításokról és az evangéliumok misztériumnyelvéről
Az ​evangéliumok szövege a mélyreható ismeretek értékes kincseit rejti magában a világ- és emberiségfejlődésről. De ezek jelenlegi megértésünk előtt nem tárulkoznak fel közvetlenül, mert az evangéliumok kifejezésmódja, ennek jelentése már nem közismert számunkra, csaknem függetlenül még attól is, hogy melyik fordításban, sőt hogy az eredeti szövegben vannak-e előttünk. Az evangéliumokban egy erőteljes, mozgalmas képi nyelvet találunk, amely örök érvényű, és ezzel a jövőnk számára is érvényes tartalmat fejez ki, de egy olyan korszak szülötte, amelyben az ember egy ilyenfajta képszerű nyelvet használt, mivel gondolati élettét még nem hatotta át az intellektualizmus. A modern, intellektuális gondolkodás feltűnésével mindinkább elhalványodott e kifejezésmód iránti érzék. Mindaz pedig, ami akkoriban az egyszerű ember számára - aki Krisztust példázatokban hallotta beszélni - teljesen természetesnek, magától értetődőnek tűnt, a mostani ember számára már misztériumként jelenik meg. Ennek mélyebb jelentése elzárva marad előtte mindaddig, amíg az evangéliumok kifejezésmódját úgy tekinti, mintha a mai gondolkodási kultúra költői válfaja lenne.

Rudolf Steiner - Peter Lipps - Az ​emberi temperamentumok titka - Temperamentum és pedagógia
A ​könyv a nevelés és a pedagógia szempontjából lényeges témával, a temperamentumok kérdésével foglakozik Rudolf Steiner azonos című tanulmányát és Peter Lipps pedagógiai szempontú írásait foglalja magában. Példákkal illusztrálja, miként közelíthetjük meg a különféle alkatú gyermekeket, mi az, amivel segíteni tudunk nekik, miként tudjuk érdeklődésüket felébreszteni, mivel tudjuk érzéseiket megérinteni. Tanárok, nevelők és szülők is sokat meríthetnek belőle.

Walter Johannes Stein - A ​nevelés feladata és az emberiség története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Rittelmeyer - Sorsdöntő ​találkozásom Rudolf Steinerrel
"Az ​evangélikus teológus, író és lelkipásztor Friedrich Rittelmeyer maga is a kulturális élet kimagasló személyisége volt, amikor 1911-ben találkozott Rudolf Steinerrel, az antropozófia megalapítójával. Hozzá való viszonyát először a kritikus távolságtartás jellemezte, amiből mégis a kölcsönös nagyrabecsülésen alapuló barátság és munkakapcsolat alakult ki. Rittelmeyer visszaemlékezései a leghitelesebb és legeredetibb életrajzi tanúságtételek közé tartoznak. Ráadásul fontos forrásmunkát jelentenek mindazok számára, akik élethű képre törekszenek Rudolf Steiner személyiségéről. (...)" (Steffen Hartmann)

Dieter Brüll - Waldorf-iskola ​és hármas tagozódás
részlet ​a szerző előszavából: Életpályám majdnem minden Waldorf-iskolával összefüggő pozícióval összehozott. Mindegyikből tapasztalatokat merítettem. Mindannyiszor rejtélyek, olykor felfedezések előtt álltam. Ezek idővel annak világos képévé álltak össze, hogy mi az, ami a Waldorf-iskolából hiányzik, és egyre-másra kellemetlenségekhez vezet. Bármilyen különbözőnek látszottak is az okok, és bármennyire is mindig embereken keresztül hatottak, akikből aztán bűnbakot lehetett csinálni - a közös nevező az volt és maradt, hogy a korszerű pedagógia csak korszerű struktúrákban tud igazán kibontakozni. Az erre vonatkozó felismeréseket valamelyest módszeresen rendezve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni életem vége felé egyre inkább igényemmé vált. Dieter Brüll könyve megkésve kerül az olvasóhoz elsősorban azokhoz későn, akik már egy évtizede fáradoznak azon, hogy Waldorf-óvodákat, iskolákat, tanárképzőt működtessenek. A kommunista diktatúra alól felszabadult kelet-közép-európai országok közül először Magyarországon jöttek létre Waldorf-intézmények - úgy, hogy nem volt tapasztalat, nem voltak képzett tanárok, hiányzott a pénz, és akkor a közoktatási törvény sem létezett, amely később - 1993-tól - lehetővé tette szabad iskolák alapítását. Ebben a vonatkozásban hasonló volt a helyzet Magyarországon, mint Németországban az első Waldorf-iskola alapítása idején. De lényeges különbség, hogy azóta Kelet-Közép-Európa országainak el kellett szenvedniük a rájuk kényszerített bolsevik rendszert, aminek ellensúlyozására teremtette meg Rudolf Steiner a Waldorf-pedagógiát. A könyvet azonban nemcsak a Waldorf-iskolák tanárainak, munkatársainak és az iskolához tartozó szülőknek ajánljuk. Tanulmányozása mindenki számára hasznos lehet, mindenki életképes gondolatokat meríthet belőle saját munkahelyi közösségének megformálását, strukturálását illetően.

Török Sándor - Mi ​az antropozófia?
A ​legkülönbözőbb emberek közötti hétköznapi, de az egészen váratlanul kialakult helyzetekben is képes volt meglátni a különlegest, az egyszerit, akár egy-egy emberben, akár az emberek által közösen kialakított szituációban, és amit látott - kitűnő író volt -, kevés szóval, de nagy hátterekre utalva, fantasztikusan tudta megírni, elmondani. Az emberismeret művésze volt. Nemhiába mondta sokszor ő is, mint előtte annyian: gnoti se auton, azaz: ismerd meg önmagad. Lassan a gyakorlatban jöttünk rá arra, hogy az ősi beavatási, majd a görög misztériumokban és filozófiában megjelenő közhelyszerű mondat valójában a világ megismerésének is első alapfeltétele. Az ötvenes években nagy szürke télikabátjában Török Sándor délceg, markáns férfi volt, mindenkinek tudott valami kedveset mondani, amitől az illető akár szebbnek és jobbnak érezte magát. Amikor gyerekeink születtek, a szokásos hetenkénti szűk körű összejövetelek alkalmával mindig hozott egy-két Melbát és az ágyba menő gyerek párnájára varázsolta, hiszen egyik álneve szerint Csilicsala bácsi is ő volt. Nemhiába volt Kököjszi és Bobojsza igaz barátja. E két igaz barát terelgette őt a harmincas-negyvenes évek fordulóján az antropozófiához, mert e könyvek olvastán hívták meg őt, az akkor már ismert regényírót és színpadi szerzőt, Dr. Nagy Emilné Göllner Mária kissvábhegyi házába. Az akkori antropozófusok - itt volt a törzshelyük - kíváncsiak lettek, ki ez az ember, aki ilyen sokat tud az elementáris lényekről. Ő elment, sokáig mókázott, humorizált, megbotránkoztatta a művelt pesti polgárokat, majd egyszercsak ott ragadt. Aztán haláláig elkötelezte magát annak, amit antropozófiaként Rudolf Steiner révén megélt.

Rudolf Steiner - Necessity ​and Freedom
Rudolf ​Steiner illuminates the questions of freedom and necessity, guilt and innocence. Into this theme Steiner weaves questions of evolution, history, and culture, showing how and where human beings carry responsibility for these developments.

Giovanni Colazza - A ​beavatásról
Giovanni ​Colazza - egy Tanítvány, aki barátai számára mutatja be az Új Idők Mesterének a "Hogyan jutunk a Magasabb Világok megismeréséhez?" című univerzális művét, melyet megismerésre és szabadságra áhító individuumoknak írt.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata IV.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, és centrumában a Krisztus-esemény áll. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és a gyógypedagógiában, a művészetben éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata V.
Ez ​a kötet Rudolf Steiner különböző európai városokban tartott 16 előadását tartalmazza. Ezekben folytatódnak a karmával kapcsolatos fejtegetések. Megtudhatjuk belőlük, hogy a halál és az újabb születés közötti életben hogyan készül el az ember új karmája, és az egyes emberi lelkek karmájukon keresztül hogyan hatnak a földi világ eseményeire. Képet kapunk a különböző bolygó-szférák titkairól, és további nevezetes személyiségek különböző megtestesüléseiről.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (módszer) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​Szentháromság titka
Rudolf ​Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler "Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.

Massimo Scaligero - Beavatás ​és tradíció
E ​lapok azoknak szándékoznak meditatív tájékoztatást nyújtani, kik mindenfajta doktriner részrehajláson, vagy szenvedélyen, vagy ragaszkodáson túl - az ember történetének olyan pillanatában, melynek súlyossága illuzórikus gyógymódok miatt késlekedést nem tűr el - a Beavatást abszolút ösvénynek érzik.

Gellért Ferenc - Indul ​a vándor
2010 ​végén elkezdtem levelezni egy gyakran szomorkodó lánnyal, és pár hét után meglepődve konstatáltam, hogy lénye versköltésre inspirál. Prózai és költői módon is igyekeztem vigasztalni, felrázni, mosolygóssá tenni és „tanítani". Ő az első női múzsám. Mélyen szántó érzései annyira megragadták lelkemet, hogy nem akartam szabadulni tőlük. Kapcsolatunk mégis csak virtuális maradt és időközben meg is szakadt. Az első fejezet verseiben a hozzá fűződő érzéseim, gondolataim, plátói fellobbanásaim és „történetünk" elnyugvása követhető nyomon. A második és egyben legterjedelmesebb fejezet azokat a költeményeimet tartalmazza, amelyeket az antropozófia, a modern szellemi bölcsesség megismerése ihletett. Itt az érzékfeletti tudást és érzületet igyekszem költői módon is közvetíteni. Főként az önismeretet, a temperamentumok szerinti emberi megértést és a testet, lelket, szellemet átfogó életszemlélet fejlődését szeretném táplálni, amelyben valóságos helye van például az angyaloknak és a tündéreknek, valamint a születés előtti és a halál utáni életnek is. A harmadik fejezetbe első természetverseim kerültek, amelyek többnyire ritmusosak és életvidámságot sugároznak. Bízom benne, hogy olvasóimban is jókedvet és jó érzéseket fognak kelteni. Nem vagyok híve sem a búskomor, mindenféle fájdalmakat ábrázoló poézisnek, sem annak a prózába hajló szabad verselésnek, amely ebben a túlságosan intellektuális korban nagymértékben elterjedt. A közel 240 vers tartalmával és költői eszközeivel emelni, erősíteni és - amennyire képességeim engedték - lassan-lassan „zenélni" is szerettem volna. Így valahogy: Indul a vándor a dombra, indul a sziklaoromra. Lendül a lába, a karja, lendül a botja suhanva... Elindultam...

Gellért Ferenc - Táplálkozás ​és tudatfejlődés
Ki ​gondolná, hogy az emberiség étrendje mindig is a tudat fejlődéséhez igazodott? Ki gondolná például a tejről és a húsról, hogy fogyasztásuk révén hozzájárultak a jelenlegi tudatállapot kialakulásához? Miként? E vaskos és különleges kötetből kiderül. Miért vagyunk a Földön? Végső soron tudati fejlődésünk érdekében. A könyv lapjain az étrend történeti változásaihoz kapcsolódva fel is tárulnak az emberi tudatállapot eddigi állomásai, sőt az élet értelme és jövőbeli lehetőségeink is - modern, antropozófiai ismeretek alapján. Kevesen tudják, hogy a tudatos és a helyes táplálkozás kialakításához nem elég tisztában lenni az ételek kémiai összetételével és kalóriatartalmával. Az élelmiszerek életfolyamatokat ösztönző hatásai fontosabbak. Sőt, bizonyos tápanyagok a gondolkodásmódot, az érzületet és az akarata kibontakoztatását is sajátosan képesek befolyásolni, amit étkezéseinknél figyelembe vehetünk. Aki tehát azt hiszi, hogy ez is csak olyan táplálkozási könyv lehet, mint a többi. óriási tévedésben van. Ugyan szó esik benne szokásos témákról, de szokatlan megközelítésben. Szó van benne fehérjékről, szénhidrátokról, gyümölcsökről, zöldfélékről, húsevésről, nyers és hőkezelt ételekről, enzimekről, vitaminokról, lúgosításról, fogyásról és még sok mindenről, ám szellemi megvilágításban és általában a tudatfejlődés fényébe állítva. Az új ismeretek és a csodálatos összefüggések befogadása közben olyan érzésünk támadhat, hogy szinte kitágul velünk a világ. Mintha egyszerre három művet olvasnánk: - az emberiség tudatfejlődésének történetét, - a vele összefüggő táplálkozás történetét, - valamint az élelmiszerek életfolyamatokat és tudatot befolyásoló hatásait tárgyaló könyvet. A spirituális szemléletre nyitott olvasó nemcsak hasznos, hanem lelkesítő, szellemi erőt adó információkkal is gazdagodhat általa. Bátran ajánlom tehát írásomat annak, akit vagy az anyagcsere rejtélyei, vagy a helyes étrend, vagy az élelmiszerek tudati hatásai, vagy a lélek tudatfejlődése és szellemi felemelkedése érdekel. Akit pedig e témák közül több is foglalkoztat, annak ez kötelező olvasmány.

Rudolf Steiner - Eurythmy ​as Visible Speech
The ​lecture-course given in response to requests, presents the basic principles and methods of this new art of movement. The spiritual teacher Rudolf Steiner (1861–1925) links to the centuries-old tradition of the creative power in the sounds of the divine-human alphabet. The art of eurythmy is also applied in education and therapy. This edition includes five further lectures and reports (complete) by Steiner, an Introduction and Index, copious Notes and Essays to the Lectures by Alan Stott, and five Appendices including Eurythmy and the English Language by Annelies Davidson.

Rudolf Steiner - Dr. Ita Wegman - A ​gyógyítóművészet kitágításának megalapozása
Nem ​arról van szó, hogy szembe akarunk helyezkedni a korunk elismert tudományos módszereivel dolgozó orvostudománnyal. Ennek alapelveit teljes egészében elismerjük. Azon a véleményen vagyunk, hogy az általunk megadottakat csak olyasvalaki használhatja fel a gyógyítás művészetében, aki e princípiumok értelmében képes arra, hogy teljes értékű orvos legyen. De mindahhoz, amit a ma elismert tudományos módszerekkel az emberről megtudhatunk, további ismereteket fűzünk, amelyek egyéb módszerekkel találhatóak meg, és ezért egyben kényszerítve érezzük magunkat, hogy ebből a kitágított világ- és emberismeretből kiindulva azon fáradozzunk, hogy a gyógyítás művészetét is kitágítsuk. Az elismert orvoslás alapjában véve nem tehet ellenvetést azzal szemben, amivel előállunk, hiszen mi ezt a gyógyászatot nem tagadjuk meg. Csak az utasíthatja el elejétől fogva a próbálkozásunkat, aki nem csak azt várja el, hogy tudását elismerjék, de azt is megköveteli, hogy semmiféle, az ő ismereteit meghaladó tudással ne lehessen előállni.

Rudolf Steiner - Ritmusok ​a kozmoszban és az emberben
"Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. ""munkásoknak tartott előadásai"". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét. A ""Ritmusok a kozmoszban és az emberben"" a Munkás-előadások sorozat negyedik kötete."

Rudolf Steiner - János ​Apokalipszise
Ez ​az előadássorozat olyan haladottabb olvasóknak szól, akik az antropozófiában már járatosak és Rudolf Steiner műveit is behatóbban ismerik. Az Újszövetségben lévő apokalipszis magában véve is rejtélyes, sokértelmű írás, értelmezéséről kétezer éve vitatkoznak. A steineri, antropozófus magyarázat az emberiség teljes kultúrtörténetét átíveli és rámutat a múlt történéseihez szervesen kapcsolódó jövőbeli eseményekre.

Vekerdy Tamás - Milyen ​iskola kell a gyerekeknek?
"Intellego ​- ez azt jelenti, hogy megértek, latinul. Az intelligencia: veleszületett értőképesség. A környezeten sok múlik a tekintetben, hogy valaki ki tudja-e bontakoztatni mindazt vagy annak legalábbis jelentős részét, amit magával hozott - de annál többet, mint amennyi valakiben benne van, semmilyen eszközzel nem lehet elővarázsolni belőle."

Rudolf Steiner - A ​csillagok világa és az ember
Rudolf ​Steinernek ez az előadássorozata életünk egyik legizgalmasabb titkát boncolgatja: miben áll a kapcsolatunk a felettünk elterülő csillagvilággal? A szellemtudomány szerint az ember nemcsak halála után lép közvetlen kapcsolatba ezzel a világgal, hanem alvása idején is, így az előadások arra is megpróbálnak fényt deríteni, hogy mi történik velünk, amíg alszunk, és hogyan zajlik le életünk a halál után. A ciklus a fentiekkel összefüggésben arra is igyekszik választ adni, hogy miben áll a természeti szükségszerűség, vagyis mennyiben határozzák meg életünket a csillagok, és mennyiben vagyunk szabadok.

Karl Heyer - A ​középkor
A ​történelem korszakokra való felosztása meglehetősen önkényes, és nem is egységes. Szemlélettől függően a külső történelemtudomány is a III-V. századtól a XV-XVII. századig tartó időszakot nevezi középkornak. A szellemtudomány szerint az "ókor" és a "középkor" egyetlen korszakot, az atlantisz utáni negyedik kultúrkorszakot jelenti, amely Kr. e. 747-től Kr. u. 1413-ig tartott. Csupán a "középkor" utolsó része esik az atlantisz utáni ötödik korszakra. Karl Heyer ebből a szempontból tárgyalja a középkort, kiemelve a germánok és a mongolok szerepét. A magyar olvasók számára különösen érdekes, hogy bőségesen idéz Nagy Emilné dr. Göllner Mária Attiláról szóló előadásából. Az atlantisz utáni negyedik korszak kiemelkedő fontosságú, mert erre esik az idők fordulója, amikor a Krisztus-impulzus lökést adott az emberiség fejlődésének. A Golgotai Misztérium választóvonal, az ezt megelőző korszakot tekinthetjük hagyományos értelemben ókornak, az utána következőt pedig középkornak. A kettő közötti különbségeket, de ugyanakkor nagyon lényeges összefüggéseket, az emberiség értelmi, majd érzelmi fejlődését tárgyalja a szerző.

Rudolf Steiner - Az ​év körforgása mint a Föld lélegzésének folyamata és a 4 nagy ünnepi időszak / Az antropozófia és az ember lelkülete
Ez ​a kötet Rudolf Steinernek két előadás-sorozatát tartalmazza. Az első ciklus kimutatja, hogy a tavasz, a nyár, az ősz és a tél ritmikus váltakozása a Föld légzési folyamatával függ össze, és hogy nagy ünnepeink nem véletlenül esnek erre az időszakra, amikor megünnepeljük őket. A másik ciklus négy előadásból áll, és a középpontjában az őszi Mihály-nap jelentősége áll, amelynek az emberiség jövőbeni nagy ünnepévé kell majd válnia.

Sergei Olegovich Prokofieff - Die ​Begegnung mit dem Bösen und seine Überwindung in der Geisteswissenchaft
«Was ​die Menschen des fünften nachatlantischen Zeitraumes kennenlernen müssen, das ist: den vollbewussten Kampf gegen das in der Menschheitsentwickelung auftretende Böse ...» (Rudolf Steiner). Durch das Mysterium von Golgatha tat sich für die Menschheit die Möglichkeit auf, den Tod zu überwinden, was jedoch die tatsächliche Erkenntnis dieses Geschehens und eine bewusste Gestaltung der eigenen Seelenkräfte voraussetzt. Schon im 13. Jahrhundert begannen die wahren Rosenkreuzer sich darin zu üben, die Kräfte der Auferstehung in der eigenen Seele zu erleben. Heute ist es das übersinnliche Erscheinen des Christus in der Lebenssphäre der Erde, das als zentrales geistiges Ereignis unserer Zeit den Menschen durch die Anthroposophie vermittelt wird und ihnen die Möglichkeit bereitet, das mit zunehmender Wucht auftretende Böse immer besser zu erkennen und durch die Kraft des Guten im Sinne des manichäischen Prinzips zumindest anfänglich zu überwinden. Hierin liegt eine der großen Aufgaben der Anthroposophie. In diesem Sinne stellen die vorliegenden Ausführungen eine geisteswissenschaftliche Forschungsarbeit dar. (Ute E. Fischer)

Peter Tradowsky - Kaspar ​Hauser
Hogyan ​hatott a csecsemőként elrabolt badeni herceg sorsa a modern kor történelmére? Ha már elrabolták, miért nem ölték meg? Miért tartották inkább tizenhárom évig egy kamrába zárva? Hogyan próbálták tudatát állati szinten tartani? Miért engedték aztán mégis szabadon? Hogyan tudta volna Kaspar Hauser lefektetni egy új, emberibb társadalmi rend alapjait? Milyen körök érdekeit szolgálta az, hogy – miután már beilleszkedett a társadalomba – kiszakították barátai közül és megkeserítették az életét? Miért tették ki annyi szenvedésnek, mielőtt megölték volna? Miért próbálták még halála után is minden eszközzel rossz hírét kelteni? Hogy lehet, hogy az egyesek által csalónak vagy vadembernek tartott lélek a halálos ágyán minden rosszakarójának megbocsátott és gyilkosa lelki üdvéért imádkozott? Kortársai bölcs megérzéstől vezetve Európa gyermekének nevezték Kaspar Hausert. Származásából, egyéniségéből és a történelmi helyzetből adódóan sorsa valóban szorosan összefonódott Európa sorsával. Tragédiája ezért hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évszázadban Európa elveszítette saját identitását. Azonban ha Kaspar Hauser történetét elfogulatlan, értelmes gondolkodással vizsgáljuk, megtaláljuk benne Európa felemelkedésének kulcsait: ha lelkiségünkben őt követjük és történelemszemléletünket átformáljuk, új értelmet nyer számunkra az európai lét. Kaspar Hauser romlatlan értelme gyermeki nyíltsággal fordul a világ felé. Jót és rosszat egyaránt a szívébe fogad, de mindenre – még a szándékos rossz akaratra is – csak viszonzásvárás nélküli szeretettel válaszol. A világtól nem vár semmit, hanem Krisztus szívére hajtja a fejét, csak tőle remél vigaszt, és az ő szeretetét közvetíti az emberek, akár megkínzói felé is. Ahelyett, hogy menekülne sorsa elől, az örömöket és nehézségeket egyaránt vállalva rátalál valódi Énmagára. Kaspar Hauser élete tükör, melyben megpillanthatjuk a mögöttünk álló árnyakat, halála tanítás az emberi szellem erejéről és arról, hogy a szeretet legyőz minden rosszakaratot.

Kollekciók