Ajax-loader

'antropozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rudolf Steiner - Egészségről ​és betegségről
18 ​előadás, Dornach, 1922. október 19. – 1923. február 10. A második kötet tartalmából: A betegségek a különböző életkorokban. Az emberi fül kialakulása. Sas, Oroszlán, Bika, Ember. A pajzsmirigy és a hormonok. Szaglás és ízlelés. A lélek élete a légzésfolyamatban. Influenza, szénanátha, szellemi betegségek. A láz. A terhesség. Az alkohol hatása az emberre. Az értelem ereje mint Nap-tevékenység. A hód és a darázs építményei. A nikotin hatása. Növényi étrend és állati ételek. A légzés és a vérkeringés összefüggése. A bolygók kapcsolata a fémekkel és ezek gyógyhatása.

Bistey Zsuzsa - Az ​adeptus iskolája
Senki ​sem fogja többé a kezünket. Ennek dacára tudjuk, hogy nem egyedül indulunk az egyetlen megmaradt ösvény irányába. Korszakok, civilizációk névtelenjei jártak már itt előttünk, azok akik az emberiség "láthatatlan" történelmét írják. A labirintus tehát minden mélységét, szögletét megmutatja már csak követnünk kell a Fény fonalát. Ahol azt hittük szörnyeteg vár, ott egy istenség lépett elénk. Ahol másra emeltük kardunkat, ott a sebből mi véreztünk el. Ahol azt hittük, kifelé haladunk, valójában létünk centrumába vitt az út. Ahol azt hittük magunkra hagytak, ott fogadott magába a világ. Tulajdon lábnyomaink vezetnek, de egyedül az Elindulás a miénk...

Rudolf Steiner - A ​színek lényegéről
Rudolf ​Steiner három előadásban beszélt a színek lényegéről, Goethe színeket kutató útján tovább haladva és a színekkel kapcsolatos szemléletünket mérhetetlenül kitágítva. A színek benső lényegét, mondhatnánk beszédét kezdjük érteni az előadások olvasása közben. Számos fontos vonatkozást érint eközben - planetáris vonatkozások, fémek és bolygók kapcsolata a színekkel -, amit élete során már nem tudott alaposabban kidolgozni, de mi magunk tovább gondolkodhatunk a felvetett kérdéseken. A könyv színes melléklettel jelent meg, ami az előadásokban elhangzottakat illusztrálja.

Dubravszky László - Modern ​antropozófiai beavatás
"Az ​Antropozófia a mai emberiség számára megalkotott modern és teljesen krisztusi alapra helyezett okkultizmus. Elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy hiányzik olyan összefoglaló mű, amelyből az érdeklődők tudomást szerezhetnének az antropozófia lényegéről és álláspontjáról a legfontosabb kérdésekben. Ezért, aki az antropozófiával komolyan foglalkozni kíván, annak nagyon sok könyvet kell elolvasnia, míg valamennyire is tisztán láthat az alapvető szempontokat illetőleg, ami megnehezíti az áttekintés megszerzését és az Antropozófia elterjedését.Ennek a hiánynak az enyhítésére született meg 1./ "Az antropozófia körvonalai" 2./ "Rudolf Steiner fontos megállapításai" 3./ "A modern /antropozófiai/ beavatás" trilógia, amelyekből az érdeklődők felvilágosítást nyerhetnek az antropozófia alaptételeiről és ezek ismeretében sokkal könnyebbé válik számukra az igen terjedelmes és sokoldalú Rudolf Steiner-i anyag tanulmányozása és megértése." Dubravszky László dr.

Georg Kühlewind - A ​hetedik nap vége
"Ahhoz, ​hogy a teremtés nyolcadik napja, a világnak ember általi továbbteremtése beköszöntsön, az embernek Szent György mozdulatát kellene megvalósítania. Szent Mihály képviselője az emberek világában, a Földön, a földi tudatban küzd a sárkánnyal, akit az arkangyal az égből a földre taszított (János, _Jelenések könyve_, 12,7-8). Hogy féken tartsa, nem a sárkányra néz, hanem a megtisztított egekbe, hogy a küzdelemhez onnan merítsen erőt; vagy pedig rád tekint, a képet nézőre, hogy kövesd példáját: ez néma megbízása és biztatása. Lefordítva mai nyelvünkre: az emberi nem válságát csak úgy oldhatjuk meg, ha tudatos utat találunk a lélek ege felé, az intuíciók forrásának irányában - nem a sárkányra kell szegeznünk a tekintetünket." _Georg Kühlewind_

Rudolf Steiner - Bevezetés ​az antropozófiába
A ​könyv Rudolf Steiner különböző előadásaiból összeállított válogatás, amely arra törekszik, hogy az alapvető antropozófiai témák mellett tájékoztatást nyújtson a Waldorf-pedagógiáról, az antropozófiai orvoslásról, a biodinamikus mezőgazdaságról, az euritmiáról és a hármas tagolású szociális berendezkedésről is. Az egyes témakörök után a könyv felsorolja azokat az irodalmi forrásokat is, amelyek a további elmélyüléshez szükségesek.

Rudolf Steiner - Makrokozmosz ​és mikrokozmosz
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!

michael spence - Az ​emberi szellem felszabadítása
Szinopszis: A ​jelenkor emberisége óriási eredményeket ért el a külvilág megfigyelésében és az élettelen természet folyamatainak, törvényeinek kutatásában és azok alkalmazásában. A napjainkban tapasztalható számos súlyos válságtünet azonban arra figyelmeztet, hogy egyre inkább meg kellene ismernünk magunkat is, a közöttünk zajló folyamatok természetét. Az élet természetét kutatva új módokat kell találnunk, ha a problémák valódi megoldására törekszünk. A társadalom hármas természetének felismerése az első lépés lehet ebben az irányban. A következő pedig, hogy ennek a hármas természetnek megfelelő társadalmi formációkat, szervezeteket alakítunk ki, vagy meglévő szervezeteinket e felismerés alapján alakítjuk tovább. A Waldorf-iskola mozgalom születésének pillanatától össze van kötve a hármas tagozódás megvalósulásáért indított kezdeményezéssel. Ezért merül fel újra és újra a kérdés, az igény és a vita a Waldorf-intézményekben arról, hogy lehet-e, hogy hogyan lehet, és hogy időszerű-e egyáltalán az iskolákban a hármas tagozódás irányába lépéseket tenni? Michael Spence könyve segíthet tisztázni ezeket a kérdéseket, segíthet rátekinteni saját viszonyainkra és feltárni azokat az akadályokat, melyeket mi magunk gördítünk magunk elé. A többi rajtunk múlik...

Henning Köhler - Rossz ​gyerekek pedig nincsenek
,,...Csak ​átfutni is jó ezeket a felismeréseket, »más emberek« leszünk tőle, vagyis közelebb jutunk önmagunkhoz, és ezáltal a gyerekhez..." VEKERDY TAMÁS Miközben szülők és nevelők lázasan keresik a választ a nap mint nap felbukkanó nevelési problémákra (ezek nem csak speciális iskolában vagy hátrányos helyzetű családokban fordulnak elõ), a világban egyfajta nevelői magatehetetlenség árad szét. Ezt igyekszik ellensúlyozni ez a könyv, melynek szerzője, Henning Köhler a Janusz Korczak intézet alapítója, a Waldorf-pedagógia, továbbá más alternatív pedagógiák kiváló ismerője. A szerző, megkérdőjelezve szokásos nevelési és gondolkodási sémáinkat, egy mély és eredményekkel kecsegtető nevelői és szülői magatartást mutat be.

Dubravszky László - A ​Megismerés titka I–III.
A ​kiváló szellemtudós, antropozófus és asztrológus összefoglaló életmű-sorozatának második kötetében az első kötettel ellentétben nem sok témát, pusztán három tudomány-területet mutat be röviden, tömören és áttekinthetően, megkönnyítve ezzel összehasonlításukat, elemzésüket. E három írás: Bevezetés az okkult tudományokba (a teremtés, reinkarnáció és karma, beavatás, okkult irányok stb). Antropozófia (Az antropozófia körvonalai, Rudolf Steiner fontos megállapításai, Beavatás a tradicionális okkultizmusban stb.). Asztrozófia (bolygómeditáció, a transzcendentális bolygók, a zodiákus jelek, aspektusok stb.).

Rudolf Steiner - A ​világ, a föld és az ember
Rudolf ​Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, fesétszet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei
Az ​antropozófia alapfogalmai. Test, lélek, szellem. Az érzékfeletti világ régiói. Sors és újraszületés. Az ember a halál után. ´´Az ember a legmagasabbat, akire feltekinthet, `Isten`-nek nevezi. legmagasabb rendeltetését tehát valamiképpen Istennek kapcsolatosnak kell elképzelnie. Ezért azt az érzékelhető dolgokon túlmenő bölcsességet, amely saját mivoltát és ezzel együtt rendeltetését kinyilatkoztatja, isteni bölcsességnek vagy teozófiának nevezhetjük az emberiség életében és a világmindenségben végbemenő szellemi folyamatok vizsgálatát pedig szellemtudománynak. Ha ennek eredményei közül különösen azokat emeljük ki, amelyek az ember szellemi magvára vonatkoznak - mint ez a könyv -, akkor erre a témakörre a `teozófia` kifejezést használhatjuk, mert ezt évszázadokon keresztül ilyen értelemben alkalmazták. Ez a könyv ebből a felfogásból kiindulva ismerteti vázlatosan a teozófiai világszemléletet. Írója semmi olyanról nem szól, am ne lenne számára ugyanolyan értelemben tény, mint ahogy egy külső világbeli élmény tény a szem, a fül és a mindennapi értelem számára. Olyan élményekről van szó, amelyeket mindenki átélhet, aki rászánja magát, hogy a könyvünk egyik külön fejezetében leírt `megismerési útra` lépjen. Akkor helyezkedünk helyes álláspontra az érzékfeletti világgal szemben, ha feltételezzük, hogy egészséges gondolkodással és érzülettel meg lehet érteni a magasabb világokból fakadó ismeretek minden igazságát, és ezzel a megértéssel megvethetjük a magunk látó képességének is szilárd alapját bár ahhoz, hogy ezt megszerezzük, természetesen még más is szükséges. Ha ettől az úttól visszariadunk, és csak más módon igyekszünk behatolni a magasabb világokba, bezárjuk magunk előtt a valódi, magasabb megismerés kapuját. Az az elv, hogy csak akkor ismerem el a magasabb világok létezését, ha már láttam azokat, éppen a `látás` elé gördít akadályokat. Viszont ha előbb józan gondokodással meg akarjuk érteni azt, amit később megláthatunk, elősegítjük látásunk kifejlődését. Ez fontos erőket varázsol elő lelkünkben, amelyek elvezetnek a `látás`-hoz.

Vértesi Frigyes - A ​főbb misztikus rendszerek lélektana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dennis Klocek - Rajzolás ​a természet könyvéből
Dennis ​Klocek könyve a Waldorf pedagógia szempontjából lényeges témával foglalkozik - az osztálytanítók és szaktanárok mindennapos problémája, hogy miként jelenítsék meg a növények és állatok jellegzetes formáit, úgy, hogy elkerüljék a rajzolás ismert buktatóit, melyek oly sok gyerek kedvét szegik, amikor megkísérelnek egy állatot vagy növényt lerajzolni. A könyv sok ábrával, metodikai leírásokkal segíti a munkát, és a benne foglalt egyszerű gyakorlatokkal az intellektuális jellegű kontúrrajz helyett a puhább tónusos rajzra helyezi a hangsúlyt, ami közvetlenül kapcsolja össze a festést és a rajzolást. Ajánljuk azoknak is, akik szeretnek rajzolni és szeretnének a rajzolással még bensőségesebb kapcsolatba kerülni. Sok szép és tanulságos dolgot is megtanulhatunk rajzolás közben a természet világáról.

Judith von Halle - Betegségekről ​és gyógyításokról és az evangéliumok misztériumnyelvéről
Az ​evangéliumok szövege a mélyreható ismeretek értékes kincseit rejti magában a világ- és emberiségfejlődésről. De ezek jelenlegi megértésünk előtt nem tárulkoznak fel közvetlenül, mert az evangéliumok kifejezésmódja, ennek jelentése már nem közismert számunkra, csaknem függetlenül még attól is, hogy melyik fordításban, sőt hogy az eredeti szövegben vannak-e előttünk. Az evangéliumokban egy erőteljes, mozgalmas képi nyelvet találunk, amely örök érvényű, és ezzel a jövőnk számára is érvényes tartalmat fejez ki, de egy olyan korszak szülötte, amelyben az ember egy ilyenfajta képszerű nyelvet használt, mivel gondolati élettét még nem hatotta át az intellektualizmus. A modern, intellektuális gondolkodás feltűnésével mindinkább elhalványodott e kifejezésmód iránti érzék. Mindaz pedig, ami akkoriban az egyszerű ember számára - aki Krisztust példázatokban hallotta beszélni - teljesen természetesnek, magától értetődőnek tűnt, a mostani ember számára már misztériumként jelenik meg. Ennek mélyebb jelentése elzárva marad előtte mindaddig, amíg az evangéliumok kifejezésmódját úgy tekinti, mintha a mai gondolkodási kultúra költői válfaja lenne.

J. Emanuel Zeylmans van Emmichoven - Ki ​volt Ita Wegman? I.
Rudolf ​Steiner személye és az általa életbe hívott antropozófia világszerte ismert, az antropozófiai mozgalom minden kontinensen működésnek indult és idő közben egyre nagyobb elismerésre talált. Ezáltal megnőtt az érdeklődés az antropozófiai mozgalom története, valamint az antropozófia úttörő személyiségeinek élete iránt. Közéjük tartozik Ita Wegman. 1876-ban született Jáván (Indonézia), először 1890—1894 között járt Európában, 1900-ban végleg ideköltözött. Először elvégzett Hollandiában egy tornatanári képzést, ezt követően svédmasszázst tanult Berlinben. 1906 és 1911 között Zürichben és Münchenben orvosi tanulmányokat folytatott. Később nyitott egy saját rendelőt Zürichben, 1921-ben pedig egy klinikát Arlesheimban (Svájc), amely az Ita Wegman Klinika nevet viseli és még ma is létezik. 1923 végétől 1925-ig tagja volt az Antropozófiai Társaság vezetőségének és vezette a Szabad Szellemtudományi Főiskola Orvosi Szekcióját. Az új orvosi mozgalom és az antropozófiai alapokon nyugvó gyógypedagógia elterjedéséért dolgozott haláláig, 1943. március 4-ig. Az Antropozófiai Társaság nem egy csoportjában már korán — még Steiner életében — kialakult egy ellenzék vele szemben. Tevékenysége az Antropozófiai Társaság nagy részénél elutasításra talált, ami 1935-ben a társaságból való kizárásához vezetett. Életében döntő jelentősége volt a Rudolf Steinerrel történt találkozásnak, akit már 1902-ben megismert, de az együttműködés csak 1923-ban vált szorosabbá köztük. Akkor azonban rendkívül intenzíven dolgoztak együtt, úgyhogy Steiner társszerzőként vonhatta be Ita Wegmant a Grundlegendes für eine Erweiterung der Heilkunst nach geisteswissenschaftlichen Erkenntnissen (A gyógyművészet kibővítésének alapjai szellemtudományi ismeretek alapján) című könyv megírásába.

Török Sándor - Mi ​az antropozófia?
A ​legkülönbözőbb emberek közötti hétköznapi, de az egészen váratlanul kialakult helyzetekben is képes volt meglátni a különlegest, az egyszerit, akár egy-egy emberben, akár az emberek által közösen kialakított szituációban, és amit látott - kitűnő író volt -, kevés szóval, de nagy hátterekre utalva, fantasztikusan tudta megírni, elmondani. Az emberismeret művésze volt. Nemhiába mondta sokszor ő is, mint előtte annyian: gnoti se auton, azaz: ismerd meg önmagad. Lassan a gyakorlatban jöttünk rá arra, hogy az ősi beavatási, majd a görög misztériumokban és filozófiában megjelenő közhelyszerű mondat valójában a világ megismerésének is első alapfeltétele. Az ötvenes években nagy szürke télikabátjában Török Sándor délceg, markáns férfi volt, mindenkinek tudott valami kedveset mondani, amitől az illető akár szebbnek és jobbnak érezte magát. Amikor gyerekeink születtek, a szokásos hetenkénti szűk körű összejövetelek alkalmával mindig hozott egy-két Melbát és az ágyba menő gyerek párnájára varázsolta, hiszen egyik álneve szerint Csilicsala bácsi is ő volt. Nemhiába volt Kököjszi és Bobojsza igaz barátja. E két igaz barát terelgette őt a harmincas-negyvenes évek fordulóján az antropozófiához, mert e könyvek olvastán hívták meg őt, az akkor már ismert regényírót és színpadi szerzőt, Dr. Nagy Emilné Göllner Mária kissvábhegyi házába. Az akkori antropozófusok - itt volt a törzshelyük - kíváncsiak lettek, ki ez az ember, aki ilyen sokat tud az elementáris lényekről. Ő elment, sokáig mókázott, humorizált, megbotránkoztatta a művelt pesti polgárokat, majd egyszercsak ott ragadt. Aztán haláláig elkötelezte magát annak, amit antropozófiaként Rudolf Steiner révén megélt.

Emil Bock - Rhythm ​of the Christian Year
For ​many people today the intimate connection that exists between the human being and the seasonal rhythms of the year has been lost. Emancipated from nature by the progress of modern technology, we have at the same time become alienated from the Earth's cyclical patterns. Our religious life, once so deeply embedded in and supported by the natural world, has increasingly lost awareness of the profound rhythm in the festive year. Only perhaps at Christmas time and at Easter does a vague memory survive of the inter-relationship between earthly and cosmic events. In this collection of festival meditations, Emil Bock explores ways to deepen our understanding of the Christian festive year. An active renewal of the festivals today can not only heighten our appreciation of the Earth as a living organism, but can provide new energy for humanity's social life. Above all, the festivals are opportunities for new understanding of the Christ mystery that is breaking through in our time - the revelation of Christ in the etheric world. Nature is awaiting its own redemption through the work of man. In this sense, Bock's meditations are a clarion call for humanity to awaken to the spiritual task of our age.

Paul Emberson - A ​klónozásról és az elveszett hierarchiáról
A ​XX. században az emberiség megtanulta, hogyan lehet az anyagot átalakítani – atomi részecskékkel történő bombázás révén – egyik elemből egy másik elemmé. A század során így nagymértékben befolyásoltuk az ásványvilágot. A legújabb események azt mutatják, hogy a XXI. században megtörténnek az első lépések az élővilág átalakítására, amivel megkezdődik az életfolyamatok fölötti ellenőrzés megszerzése... Amikor megpillantjuk a szaporodás emelkedett, kozmikus aspektusát, amelyet megkíséreltem vázolni Önöknek a mai napon, és gondolatainkat a géntechnológia felé fordítjuk, meg kell állapítanunk, hogy az ember mily vakon babrál valamivel, amelynek a megértését csak az igaz szellemtudomány útján lehet megkezdeni... Meg kell értenünk, hogyan inkarnálódik az emberi lélek, és mi történik valójában, amikor a fizikai test kialakul az apa és az anya egyesüléséből származó öröklési folyamatból, és hogy milyen változásokat eredményez a megtermékenyítésbe és az embrionális fejlődésbe beavatkozó technológia. Mindezt világosan kell látnunk ahhoz, hogy felmérhessük a klónozás és a génsebészeti eljárások hatását az elementáris világra... Dolly számos okból fontos volt, ahogy azt már említettem. Az egyik ok, hogy Dolly anyja egy skót feketefejű juh volt, anyja pedig egy hatéves finn dorset juh. Nem, kedves barátaim, ez itt nem tévedés. Dollynak két anyja volt. Nem volt apja. És ha emberi lénynél alkalmazzák ezt a technikát, akkor lehetségessé válik, hogy klónokat állítsanak elő apa nélkül. A férfiak feleslegessé válhatnak...

Wilhelm Pelikan - Hét ​fém
A ​fémlényiség hatása a Kozmoszban, a Földön és az emberben Fémes állapot a földi létben A fémlényiség kozmikus oldala Az ólom lényisége A vas jellemképe Az arany A réz a természeti birodalmakban és az emberben A higany – Lénykép Az ezüst néhány lényeges jellemzője A cink a természeti folyamatokban és az emberi organizációban Az aluminium az anyagból lett ezüst A nikkel és a kobalt – A vas testvérei Az antimonról A kén lényegiségéről A fémburok hatása a növekedő növényekre A magnézium a fény-fém A fluor és a fluor-folyamat Az urán a léttől való eloldódás féme A vegyészmérnök végzettségű Wilhelm Pelikan (1893-1981) igen korán, még egyetemi hallgató korában ismerkedett meg az antropozófiával és Rudolf Steinerrel. A bécsi tanulmányait befejezve 29 évesen átveszi annak a gyógyítóanyag előállító üzemnek a vezetését, amely később Weleda néven vált ismertté. Negyven éven át tevékenykedik itt, jelentős kutatói munkát végezve. Mindeközben szemináriumokat vezet és szerzője több alapvető műnek (pl. Gyógynövénytan).

Rudolf Steiner - Antropozófiai ​emberismeret és orvoslás
Az ​Antropozófiai zsebkönyvek sorozat harmadik kötetében olvasható előadások orvosoknak és orvostanhallgatóknak szóltak, de bárki sokat tanulhat belőlük, ha figyelemmel kíséri azt a módszert, amellyel Steiner az élet minden területén folytatta kutatásait. Rudolf Steiner, a nagy gyógyító, nem csupán terápiás értelemben az. Az ember materializmusba süllyedt, elvont gondolkodását akarja visszavezetni a szellemhez. A mai korban az emberiség elvesztette igazi eredetének tudatát, azt, hogy ő az egyetlen szellemi lény a földön, és hogy minden egyes emberi énben Krisztus énje lakik. Tiszta, világos, egyértelmű gondolataiban elmélyülve juthatunk el a természet titkainak megismeréséhez. Ennek segítségével az antropozófiai emberismereten keresztül eljuthatunk a patológián alapuló terápiához, ami az orvostudomány megújulását jelenti.

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata VI.
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (módszer) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata I.
A ​könyv két nagy fejezetre tagolódik: A karmikus erők természete és Egyes emberi sorsok karmikus meghatározottságai. Az emberi sors feltételeinek és törvényeinek tárgyalásába kezdünk bele, vagyis arról a témáról lesz szó, amit általában karmának szoktunk nevezni. A karma hatását azonban csak akkor lehet igazán megértenünk, ha előbb a világban működő törvényszerűségek különböző fajtáit is tanulmányozzuk. Ezért a legkevésbé sem kerülhető meg számunkra az, hogy - ezúttal egy kissé absztrakt formában - a világ bizonyos alapösszefüggéseibe is betekintést ne nyerjünk, hogy majd onnan eljuthassunk az emberi karma sajátos területére. Ennek szellemében Steiner feltárja a világ törvényszerűségeit, majd az egyéni karma fogalmát.

Rudolf Steiner - A ​Szentháromság titka
Rudolf ​Steiner 1922 nyarán három előadássorozat keretében is foglalkozott a Szentháromság kérdésével. Az első előadássorozatban áttekintette a kereszténység első négy évszázadát, Goethe világszemléletét, valamint a középkor vallásos küzdelmeit, míg eljutott a teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság kapcsolatához. A második előadássorozatban az ember és a szellemi világ kapcsolatának változását mutatja be Oswald Spengler "Nyugat hanyatlása" című művén keresztül. A harmadik előadássorozatot Angliában tartotta Steiner, melynek fő témái a gondolati élet iskolázása, a halál és az újjászületés kérdése, valamint a Golgotai Misztérium tanításai voltak.

Rudolf Steiner - A ​templomlegenda és az aranylegenda
A ​kötetben szereplő előadásokat Rudolf Steiner 1904-ben, illetve 1905-ben tartotta, tehát az úgynevezett „korai” előadásokhoz tartoznak. Számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek máshol nem szerepelnek, vagy legalábbis nem ilyen részletességgel. Így például sok mindent megtudhatunk a templomlegendáról, a szent kereszt legendájáról, a Prométheusz-mondáról, a rózsakeresztesekről, a manicheizmusról és a szabadkőművességről.

Rudolf Steiner - Ritmusok ​a kozmoszban és az emberben
"Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. ""munkásoknak tartott előadásai"". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét. A ""Ritmusok a kozmoszban és az emberben"" a Munkás-előadások sorozat negyedik kötete."

Eleanor C. Merry - Easter
In ​this classic book, Eleanor C. Merry applies her remarkably wide-ranging knowledge of world religion and mythology to the Easter story. A perfect companion to her book The Ascent of Man, Easter focuses on three particular legends: The Holy Grail and Perceval, An Old Irish Legend, and The Legend of Faust. With the Sun, the Moon and Nature forming a continuous background to her ideas, Merry draws out the common themes which lead ultimately to the Christian Easter story.

Karl Heyer - A ​középkor
A ​történelem korszakokra való felosztása meglehetősen önkényes, és nem is egységes. Szemlélettől függően a külső történelemtudomány is a III-V. századtól a XV-XVII. századig tartó időszakot nevezi középkornak. A szellemtudomány szerint az "ókor" és a "középkor" egyetlen korszakot, az atlantisz utáni negyedik kultúrkorszakot jelenti, amely Kr. e. 747-től Kr. u. 1413-ig tartott. Csupán a "középkor" utolsó része esik az atlantisz utáni ötödik korszakra. Karl Heyer ebből a szempontból tárgyalja a középkort, kiemelve a germánok és a mongolok szerepét. A magyar olvasók számára különösen érdekes, hogy bőségesen idéz Nagy Emilné dr. Göllner Mária Attiláról szóló előadásából. Az atlantisz utáni negyedik korszak kiemelkedő fontosságú, mert erre esik az idők fordulója, amikor a Krisztus-impulzus lökést adott az emberiség fejlődésének. A Golgotai Misztérium választóvonal, az ezt megelőző korszakot tekinthetjük hagyományos értelemben ókornak, az utána következőt pedig középkornak. A kettő közötti különbségeket, de ugyanakkor nagyon lényeges összefüggéseket, az emberiség értelmi, majd érzelmi fejlődését tárgyalja a szerző.

Rudolf Steiner - A ​lelki élet metamorfózisai
Könyvünkben ​Rudolf Steiner hét előadását adjuk közret, melyekben az emberi lélek életét mutatja be, ahogyan az az ember érzékfeletti lényének megismerése előtt feltárul. Az egyes előadások témái a következők: A harag missziója Az igazság missziója Az áhítat missziója Az emberi jellem Az egoizmusról Az emberi lelkiismeret A művészet missziója Az előadások olvasása, tanulmányozása közben az olvasó egyúttal bevezetést nyer az antropozófia, a szellemtudomány alapjaiba is.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Rudolf Steiner - Lukács-evangélium
Az ​1909-ben elhangzott 10 előadás témái között a következőket találjuk: A négy evangélium a szellemi kutatás szempontjából. A Lukács-evangélium, mint a szeretet és együttérzés princípiumának kifejeződése. A buddhista világszemlélet beáramlása a Lukács-evangéliumba. Buddha tanítása. Vezető helyek a régi Atlantiszban. A buddhizmus és a zarathusztrizmus nagy szellemi áramlatainak egybeáramlása a Názáreti Jézusban. A héber nép missziója. A két Jézus-gyermek. A tizenkét bódhiszattva szellemi páholya és a Tizenharmadik. Az emberiség fejlődése az Atlantisz utáni korban. A reinkarnáció és a karma tanítása és a kereszténység. A golgotai esemény, mint a világtörténelem külső síkján végbemenő beavatás.

Kollekciók