'antropozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Rudolf Steiner - Emberismereten ​alapuló nevelés és oktatás
Másfél ​évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvódák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza, melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengenek Steiner nézeteive

Bistey Zsuzsa - Vízöntőkori ​újjászületés
E ​kivételesen nagyszerű könyv olvasása nagy örömet szerzett nekem. Érinti mindazt, amit magam is átéltem, megismertem. Az ember-titok érintése engem is alázatossá tett. E könyvet én a "Nyílegyenes ösvény" mélytudatból előbukkant térképének, a halál és az anyag labirintusából kivezető Ariadné-fonalnak látom. Mert minden útvesztő nyitott befelé és fölfelé. Egy ilyen fényfonal nyomán megtanulhatunk járni rajta. Szepes Mária Magyarország ma óriási nemzeti sorsforduló küszöbén áll. Hogyan építhet jövőt a tízmilliónyi, lelkileg megtépázott, kiábrándult ember? A szellemi-lelki, a morális igazság és lassan a mindennapi kenyér kínzó hiánya, ugyan mennyi erőt hagyott az újrakezdéshez. Többet mint gondolnánk. Csupán ott kell keresni rejtett tartalékunkat, ahol mindig is rejtőzött: az emberi lélek mélyén. Egy megváltozott látásmód a legnagyobb tragédiából kovácsolhatja a legmagasabb rendű transzformációs erőt. Bistey Zsuzsa

Rudolf Steiner - A ​karma megnyilvánulásai
˝Rudolf ​Steiner német filozófus neve nem ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt. 1861-ben született Kraljevecben, és 1925-ben halt meg a svájci Dornachban. Sokszínű tevékenységének legfontosabb területe a szellemfilozófia művelése és terjesztése. Kötetünk anyaga előadás-sorozatként hangzott el 1910-ben. Az előadások témája a reinkarnáció problémájának részletes kifejtése. Az előadások központi fogalma a karma. A karma eredetileg a hinduizmusnak az a tétele, hogy az emberek és általában az élőlények sorsát különböző életeikben elkövetett tettek határozzák meg. Rudolf Steiner ezt a keleti ihletésű fogalmat nyugati szellemben kelti újjá, s ezen az alapon vizsgálja a karma lényegét az emberiség, a személyiség szempontjából, megkülönböztetve ettől a karma megnyilvánulásait az állatvilágban és a növényvilágban. Érdekes fejtegetéseket olvashatunk a könyvben a betegségek és a karma viszonyáról, a női és a férfiélmények karmikus hatásairól, a karma szerepéről a földrengésekben, a vulkánkitörésekben és a járványokban. Rudolf Steiner hatása életében is rendkívül nagy volt, s a tanítása iránti érdeklődés ma is jelentős, eszméi sok hívet vonzanak.˝

Gellért Ferenc - Önmagunk ​lelki megerősítése a hat mellékgyakorlattal
A ​tudatos lélek fejlődésének korában élünk. Amit korábban ösztönösen vagy aktív hozzájárulásunk nélkül készen kaptunk, ma mindinkább tudatosan kell létrehoznunk. Hogy lelki erőink legyenek az élethez, gondolati és akarati erőkkel is fel kell vértezni magunkat. Énünk gyenge. Ezért vagyunk önzőek. Minden káros szenvedély, depresszió, álmatlanság, akaratgyengeség, céltalanság, idegeskedés és a kényszerképzetek felmerülésének gyökere általában énünk egészségtelen, passzív, csapongó, homályos érzésektől befolyásolt, életidegen, negatív és elfogult gondolkodása. Pár percig sem tudunk csak egy valamiről gondolkodni anélkül, hogy ne terelődne el a figyelmünk. Ezért először gondolkodó erőnket és ítéletalkotó képességünket kell fejleszteni. Érzéseinkben is csak megerősített gondolkodással tudunk egyensúlyt teremteni. Aki gondolatait nem képes uralni, az a felmerülő képzeteinek és érzéseinek van kiszolgáltatva. Aki a könyvben bemutatott, egyszerűen végezhető hat (alap)gyakorlattal - amelyeket a polihisztor Rudolf Steiner adott - megerősíti tudati életét, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott lesz, és morálisan is fejlődik. Gyengeségünk másik oka, hogy nem vagyunk tisztában saját lényünkkel és a világban elfoglalt helyünkkel, ezért rövid bepillantást kapunk az élet és halál titkaiba is. Világosabbá válik, hogy ki az ember, hogyan fejlődik, mi az élet értelme és célja. Ilyen ismeretek tudatában szintén erővel telítődünk. Mivel a gyakorlatok eredendően arra hivatottak, hogy a mindennapi élettől el nem szakadva előkészítsék az érzékfeletti megismerést, a könyv második felében arról olvashatunk, hogy miképpen fejlesztik a szívcsakrát, és hogyan függenek össze a világ és az ember megismerésével. Írásommal az ember és a világ egészségesebbé válásához kívánok hozzájárulni.

Rudolf Steiner - Goethe ​világszemlélete
Rudolf ​Steiner fiatal korában sok évig tanulmányozta Goethe természettudományos műveit a weimari Goethe és Schiller Archívum munkatársaként. E művében a goethei világszemlélet mélyebb alapjait írja le, a kutató, szemlélődő, egy személyben művész és tudós Goethét állítva elénk. Bemutatja, hogy a maga korában Goethe milyen tudományos és filozófiai irányzatokkal találkozott, és ezekhez viszonyulva hogyan alakította ki a maga világnézetét, melynek alapvonása a világ egységes mivoltának, az ember és természet, szellem és matéria összetartozásának gondolata. Megismerjük a metamorfózis-tan kialakulását, a színtan munkálatait és Goethe egyéb területeken végzett kutatásait. Az elmélyült, pontos megfigyelés, a fogalmak elevenné tétele az érzékelt tárgy viszonylatában, az előítéletektől mentes gondolkodás: ezeket mi is megtanulhatjuk a goethei szemléletmódból, és gyümölcsözővé tehetjük a magunk területén, bárhol is legyen helyünk az életben.

Bistey Zsuzsa - Rudolf ​Steiner él
Ki ​az ember? ANTROPOS! Milyen sorsra van szánva? SOPHIA! A válasz a kettő egységében, az antropozófiában várakozik. Az emberiséget a szellemfelejtés nehéz álmából felébreszteni ma talán a legnehezebb földi feladat, amelynek felelőssége alól több senki sem húzhatja ki magát. Ezt minden Földre küldött beavatott közül Rudolf Steiner tudta a legjobban, aki számára ez a feladat egész földi életének meghatározó motívuma volt. Az a ragyogó ív, amelyet hatvannégy földi esztendejével az ember evolúció földi-kozmikus képletébe írt, nem rögzített, befejezett forma, hanem élő szellemi erőközpont, amely a jelenkor emberének szellemi aspirációiból tovább él, formálódik, erősödik. Az emberi élet minden történése mögött a szellem munkál. Ennek a szellemi jelenlétnek a felismerése rendkívüli módon befolyásolja az élet további alakulását. Más szóval: a szellem jövője az emberiség kezében van letéve. Rudolf Steiner öröksége a mi jövőnk záloga. Minden fátyol lehullt, minden eddig rejtett tudás napvilágra került. A kérdés: vállaljuk-e a napvilág fényét, erejét, felelősséget? Aki vállalja, annak lesz szeme és látni fog, lesz füle és hallani fog, lesz bátorsága, ezért benne és általa Steiner és a modern Michael-Krisztus-reveláció földi impulzusa, az antropozófia az emberi jövő szellemi gerincévé válik.

Rudolf Steiner - A ​szabadság filozófiája
Az ​életnek sokféle területe van. Mindegyiknek megvan a maga külön tudománya. Az élet maga azonban egység. A tudományok minél inkább arra törekszenek, hogy elmélyedjenek az egyes területekben, annál inkább eltávolodnak a világ eleven egészének szemléletétől. Ezért kell egy olyan tudásnak is lennie, amely az egyes tudományokban megkeresi azokat az elemeket, amelyek az embert visszavezetik az élet teljességéhez. Az egyes szaktudományok kutatói megismerésükkel tudáshoz akarnak jutni a világról és annak működéséről. A szabadság filozófiájának egy sajátos filozófiai célja van: a tudományt magát szervesen élővé tenni. Az egyes tudományok előfokai annak a tudománynak, amelyre ebben a műben törekszem. (Rudolf Steiner)

Rudolf Steiner - Keleti ​és keresztény misztériumok
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljavecben (akkor: Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc) Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Ebben a kötetben Rudolf Steinernek egy hat és egy négy előadásból álló ciklusa jelenik meg. a "Középkori misztériumhelyek" címet viselő előadássorozatból megtudhatjuk, hogyan folyt az egyes misztériumokban a tanítvány beavatása és sok szó esik a keresztény misztikusokról, valamint a rózsakeresztességről. A másik előadássorozat többek között arról tájékoztat, hogy mi volt a lényege az ősi perzsa - Zarahustra-féle - valamint az egyiptomi beavatásnak, és képet kaphatunk a szent Grál áramlatáról.

Rudolf Steiner - Általános ​embertan, mint a pedagógia alapja
Másfél ​évtizede újraindult a Waldorf-pedagógia Magyarországon. Az óvodák, iskolák és pedagógusképzések egymás után nyitották meg kapuikat. 2003-ban már 20 Waldorf-iskola működik hazánkban. Sorozatunk azoknak a tanároknak, pedagógusoknak az igényeit kívánja kielégíteni, akik az egyre népszerűbb Waldorf-pedagógia mélyére akarnak hatolni. Rudolf Steiner pedagógiai alapvetéseit az a több mint 20 kötet tartalmazza, melyek a hatalmas életművön belül a nevelés művészetéről szólnak. Korunk egyik legmodernebb pedagógiai irányzata a gyakorlatban nap mint nap bizonyítja létjogosultságát, s különös érzés azt tapasztalni, hogy a neveléstudomány újabb és újabb felfedezései mennyire összecsengnek Rudolf Steiner nézeteivel még akkor is, ha "terminus technicusai" eltérnek a Rudolf Steiner által használt nyelvezettől. Megéri a fáradtságot ez utóbbi, különös nyelvezetnek a megismerése, mely által elénk tárul a gyermek rejtélye. Tartson velünk e csodálatos rejtély megismerésében!

Rudolf Steiner - A ​Bhagavad Gita és a Pál-levelek
Az ​öt előadás tartalma: I. A világtörténés egységes terve, három szellemi áramlat találkozása a Bhagavad Gitában. II. A Gita, a Véda, a szánkhja és a jóga megismerésének alapjai. III. A három áramlat összegződése a Krisztus-impulzusban, a Krisna-tan. IV. A Bhagavad Gita lényege és a Pál-levelek jelentősége, a Krisztus-impulzus nagysága a Krisna-impulzussal szemben. V. A maja szellemisége, Krisna-Krisztus fényjelensége, a feltámadott.

Rudolf Steiner - Rózsakeresztes ​szellemtudomány
"A ​hazai olvasó számára azt az előadássorozatot kívánjuk átadni, amit Szerzője itt tartott és ezért ehhez a földhöz, ehhez a néphez is tartozik. - Az átélt súlyos körülményeknek is betudható nyolcévtizedes késedelem bizonyos értelemben nem számít: hiszen másik oldalról elébe jött a tisztult belső kereséssel rá érettebbé válás: a korszakok hol langyos, hol szigorú kietlenségének minden igazi benső, a szellem-tagadására kibontakozó néma és íratlan abszolút keresés: az előadásciklus tartalma pedig időtlen. Az ajándékozta, Akit az évszázad Beavatottjai az Új Idők Mesterének neveznek. Néhány Általa kimunkált szövegrész közlését engedjük meg magunknak elöljáróban, mivel azok a Szellemtudomány módszerét, a természettudománnyal való igazi viszonyát, de mindenekfelett az ember és a mai szellemi élet számára való jelentőségét mindennél jobban rajzolják meg. (...)" (Kiadói előszó)

Rudolf Steiner - Az ​emberi test szellemtudományos megközelítésben / A legkorábbi földkorszakok
Rudolf ​Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. "munkásoknak tartott előadásai". Ezek témájukat tekintve nem zárt előadásciklusok voltak, és nem is az antropozófiát már jól ismerő hallgatósághoz szóltak. Keletkezésük története az, hogy mikor a svájci Dornachban az Antropozófiai Társaság székhelyének az építése folyt, Steiner az ott dolgozó munkásoknak a kezdetben kötetlen beszélgetések nyomán és az érdeklődés hatására előadásokat kezdett tartani, amelyek végül rendszeressé váltak. A kérdések és témák spontán módon merültek fel, a résztvevők igényeinek megfelelően, amit Steiner mindig szemmel tartott, és azokhoz igazodva fejtette ki az antropozófiai világképét.

Rudolf Steiner - Az ​egyes népszellemek missziója
Rudolf ​Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató, Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja. Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutaátsi eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás, stb.), éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - A ​magasabb világok valósága
A ​könyv Rudolf Steiner 1921-ben Osloban tartott nyolc nyilvános előadását tartalmazza. Bár ekkor az antropozófiának már mintegy két évtizedes éves múltja volt, az előadások mégis alapvető kérdéseket boncolgatnak: mi az antropozófia alapja, hogyan lehet a magasabb világokat megismerni, hogyan gondolja el az antropozófia a világ fejlődését, mi a különbség Jézus és Krisztus között, és így tovább. Ezért az antropozófiában csak kevéssé járatos olvasóknak is hasznos közléseket tartalmaz.

Rudolf Steiner - A ​filozófia, kozmológia és vallás az antropozófiában
A ​gondolkodás és a tudat változásainak szemléletes bemutatása, különböző gyakorlatokkal való illusztrálása az antropozófia és különösen az antropozófiai krisztológia megvilágításában. Az antropozófiában való tájékozódás szempontjából alapvető műnek tekintendő. Érintett főbb témakörök: Az antropozófia három lépése. A gondolkodás, érzés és akarat lelki gyakorlatai. Imaginatív, inspiratív és intuitív megismerési módok. Megismerési és akarati gyakorlatok. A lélek alvásélményei. A lelki-szellemi létből az érzéki-fizikai létbe való átmenet az ember fejlődésében. Krisztus az emberiséggel való kapcsolatában. A halál összefüggése Krisztussal. Az Én-tudat sorsának összefüggése a Krisztus-problémával. A lélek akarati részének átélése.

Rudolf Steiner - Életutam
EGY ​KORSZERŰ VILÁGSZEMLÉLET ALAPELEMEI RUDOLF STEINER, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Becsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben; Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum” lesz működésének központja. AZ ANTROPOZÓFIA a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).

Rudolf Steiner - Az ​Akasha krónikából
Mindaz, ​ami az időben keletkezik, az örökkévalóból ered, csakhogy az örökkévalóság az érzéki észlelés számára nem hozzáférhető. Az ember számára azonban nyitva áll az út az örökkévaló észleléséhez. Kifejlesztheti a benne szunnyadó erőket úgy, hogy ezt az örökkévalót képes legyen megismerni... Ha az ember így kiterjeszti megismerőképességét, akkor a múlt megismerésénél már nem szorul a külső tárgyi bizonyítékokra. Akkor láthatja azt, ami az eseményekkel kapcsolatban érzékekkel nem észlelhető, amit az idő nem rombolhat szét belőlük. Akkor a múlandó történelemtől eljut a maradandóhoz. Ez a történelem azonban más betűkkel van írva, mint a közönséges történelem. A gnózis és az antropozófia "Akasha Krónikának" nevezi... Aki megszerezte magának a szellemi világban való észlelés képességét, ott megismeri azt, ami az elmúlt folyamatokban örökkévaló. Az események nem úgy állnak előtte, mint a történelem holt bizonyítékai, hanem teljesen elevenen. Bizonyos módon lejátszódik előtte, ami történt. Akik beavatottak ennek az eleven írásnak az olvasásában, sokkal távolabbi múltba pillanthatnak bele, mint amit az általános történelem ábrázol, és közvetlen szellemi észlelésük folytán a dolgokat sokkal megbízhatóbban írhatják le, mint azt a történelem teheti...

Rudolf Steiner - Léleknaptár
Ebben ​a kalendáriumban minden hétre jut egy meditáció, ami lehetőséget biztosít a lélek számára annak átélésére, ami az év adott hetében, mint egész életének részeként megtörténik. A meditációban kifejezésre jut, hogy ez az élet a lélekben mit szólaltat meg, ha azzal egyesül. Ezzel a természetben lévő egészséges "egység érzetére" és az abból létrejövő "önmegtalálás" meggyőződésére gondol, minek folytán a bölcselkedés értelmében a világtörténelem megsejtése a lélek számára valami olyasmit jelent, ami után vágyódik, ha jól értelmezi önmagát. A lelki naptárban az emberi szellemet egy olyan szituációban képzeljük el, ahol a különböző évszakok hangulatában az év folyamán benyomások képében hétről-hétre ráérezhetünk saját tulajdon lelki életünkre. Itt az érzelmi önmegismerésre gondolok. Ezt az érzelmi önmegismerést a jellegzetes hétvégék segítségével a lelki élet körforgásának idején, mint valami időtlen dolgot élhet át. Ezzel kifejezetten az önmegismerés egyik ehetőségére gondol. Minden, ami a lélek számára meghatározott, rendelkezik individuális színezettel. Éppen ezért minden lélek megtalálja a saját útját, mégpedig más lelkekkel való kapcsolat révén és az egyénileg kijelölt úton.

Rudolf Steiner - A ​János-evangélium
Hamburgi ​előadásaiban Steiner a János-evangélium 14 kezdősorából indulva - melyek az olvasót rögtön a Logosz fejlődésének kozmikus dimenziójába emelik - az Én kozmikus útját követi egészen földi megtestesüléséig. Különösen megvilágosítóak az atlantiszi és az atlantisz utáni korok, a Lázár-esemény témái, melyek a Szűz-Szófiával kapcsolatos imaginációkban kulminálnak.

Rudolf Steiner - A ​Karácsony és a Húsvét misztériuma
Az ​emberiség fejlődéstörténete két jelentős részre oszlik. A fejlődés egyik része az istenekkel teljes állapotból az istennélküliséghez, a másik rész – amelynek most a kezdetén vagyunk – az istennélküliségből a remélt istennel telítettséghez vezet. És közben, a két fejlődési áramlat között áll a golgotai kereszt... Vajon hogyan él a golgotai esemény az emberiség tudatában? „_Kezdetben vala az Ige._” Valóban, kezdetben az ige a csillagok állásában és járásában nyilatkozott meg, s a kozmosz magasságából hangzott az emberiség felé. A Földön nem találhatta meg az emberiség az igét, mert mennyei távolságokból, az Atya birodalmából jött az a Földbe és a Földre. A János-evangélium írója ki merte mondani, hogy „_az Ige testté lőn és közöttünk lakozék_”. Ez azt jelenti, hogy az, ami a csillagokban élt, később abban a testben lakott, amely később a keresztfán függött. Megláthatta az emberiség egy emberben azt, akit azelőtt a kozmikus messzeségekben keresett. Leszállt hozzá, ami azelőtt csak a fénysugárban áramlott a Földre. Az ember a maga világnézetét először a kozmológiára, majd a csillagfényben megnyilatkozó erőtől és az élő kozmikus igétől áthatott „központi ember” szemléletére építi. Így vezeti az embert az isteni gondviselés. Hogy a világ eredete úgy is feltárulhat előttünk, ha megismerjük Jézus benső emberi mivoltát, és kapcsolatot teremtünk a magunk és Jézus benső emberi mivolta között, ahogyan azelőtt kapcsolatot teremtettek a Földön élő ember és a csillagokból megszólaló örök kozmikus ige között, ezt nyilatkoztatja ki a golgotai misztérium az emberiség számára. A golgotai misztérium valóban a legfontosabb eseménye a földfejlődésnek. Ezt adja tudtunkra az Újtestamentum.

Rudolf Steiner - Az ​ember temploma
Mai ​kultúránk talán legnagyobb ellentmondása a szakadék a materiális, egyre embertelenebbé való mindennapi lét és a spirituális, egyre inkább életidegenné váló szellemi élet között. Egy olyan korban, amelyben szellem és anyag, idealizmus és realizmus egyre inkább eltávolodik egymástól, a feladat, hogy ezeket egymás kölcsönös áthatására bírjuk, egyre sürgetőbbnek tűnik.

Rudolf Hauschka - Táplálkozástan
„Az ​itt következő ''Táplálkozástan'' hozzájárulásnak tekinthető az emberiség általános táplálkozási problémájának megoldásához, mégpedig olyan szempontok alapján, amelyeket eddig alig vettek figyelembe. A szerző feladatának tekintette, hogy ezt az egész problémát más szinten közelítse meg. Ennek során azt a tényt vette figyelembe, hogy az ember lelki-szellemi lény, aki egy mindent átfogó összefüggésben áll a világgal, mely összefüggés nemcsak a természettudomány által, hanem a szellemtudomány segítségével is megismerhető, s melynek hallatlan jelentősége van a táplálkozás kérdéseinél. A szerző nem tekintette feladatának, hogy recept- vagy szakácskönyvet írjon, de éppen úgy nem célja, hogy a táplálkozás-fiziológia vagy a tápanyagok kémiájának részletes kézikönyvét adja. A ''Táplálkozástan''-t első kísérletnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy az emésztés fiziológiáját, a tápanyagok mérhető és nem mérhető minőségét újszerűen értelmezhessük. Az idő sörgetése arra kényszeríti a szerzőt, hogy ezt a kísérletet már vázlatként is nyilvánosság elé tárja.” (Részlet a könyv előszavából)

Ismeretlen szerző - Otthon ​és családi élet új megközelítésben
Mindennapi ​témákról szólnak ezek az előadások, melyekből egy gyűjteményt készítettünk, de nem mindennapi megközelítésben. Hogyan lehet a házimunkának egy új minőséget adni az elveszett régi értékek helyett, hogy az kedvvel és erővel töltse el a család tagjait. ".... A háziasszonytól kiindul valami, amit lelki tápláléknak nevezhetünk. Ebbe mindaz beletartozik ami a külső életkörülmények kialakításával függ össze, például a nappali, a hálószobák, a konyha légköre. Ha ezek a szó nemes értelmében lakályosak, ha az egyes helyiségek között szándékolt feszültségek érezhetők, mint egy művészi alkotásnál, akkor ez a lakóközösség, lelki táplálékhoz jut." Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon egy család életében talán a legfontosabb feltétel a családtagok lelki egyensúlya. "Egyre inkább, felfedezik, hogy a kapcsolattól, mint olyantól függ az eyes ember üdve vagy balsorsa és fejlődése.... ... Amellett, hogy a kapcsolatok még soha nem voltak olyan nagyvonalúak, mint a XX. században, van még néhány egyéb dolog is, ami úgymond kijelöli a társadalmi keretet, amelyen belül reálissá válik egy kapcsolat. Nemcsak az egyes emberek individualizálódásáról és felszabadultságáról van szó, amit ma már a gyermekeknél is tapasztalhatunk. Ez az individualizálódás, a globális, mindent átfogó felé fordulás is a kor jellemzője. A globalizációval összefügg egy probléma, amit röviden identitáskrízisnek szeretnénk nevezni. Mert minél globálisabb lesz a világ, annál kevésbé érzi magát otthon benne az egyes ember..." Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal találkozhat, aki ezt a könyvet a kezébe veszi.

Roy Wilkinson - Iskolázás ​a józan ész szabályai szerint
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - Történelmi ​szimptomatológia
Rudolf ​Steiner ebben a kis könyvecskéjében, amely 1918-ban tartott előadásait tartalmazza, az újkori európai történetet veszi górcső alá - antropozófiai szempontból. Módszerének lényege az, hogy igen vázlatosan (és nagy hiátusokkal) elmeséli a középkortól a huszadik századig terjedő európai történelmet, és az eseményekhez, folyamatokhoz, fordulópontokhoz (a Habsburg-ház felemelkedése, az angol parlamentarizmus kialakulása, az orosz forradalom stb.) kommentárokat fűz, amelyekből kiderül, milyen eseményekre mennyiben hatott a "Krisztus-impulzus", mennyire vált hatékonnyá a világmindenségben működő halálerő stb. - Nem könyvtári anyag.

Jakob Streit - Három ​lovagtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Lex Bos - Templomos ​lovagok régen és ma
E ​sorozat új, népszerű formában tárgyalja az ember és ember közti kapcsolatokat, az egyéni viszonyát az emberi közösségekhez, főként a vállalkozások környezetében. Rámutat arra, hogy milyen törvényszerűségek szerint működik egy emberi közösség. Ez a sorozat ahhoz a vállalkozói réteghez szól, akik tudatosan akarják cégüket harmonikus emberi kapcsolatokra, helyes önismeretre, józan munkamorál kialakítására építeni, s emellett persze nyereségesek szeretnének maradni. A szociális szervezet hármas tagozódása mintakép a társadalmi fejlődés számára. Rudolf Steiner válasza 1917-ben hangzott el először az első világháború kitörésére. Ez a mintakép a közvetlen emberi természethez kapcsolódik. Minden ember megtalálhatja önmagában azokat az ősi gondolati mintákat, amelyek e kép mögött rejlenek. Amennyiben az ember arra törekszik, hogy az életét eszerint a mintakép szerint alakítsa, akkor olyan emberré válik, aki megvalósítja önmagát és egyben lehetővé teszi ezeket a mondatokat világítja meg közelebbről. Az első rész pedig bemutatja, hogy milyen messzire nyúlnak vissza a történelemben ennek az impulzusnak a gyökerei. Kapcsolódva a Bencés kolostorok, illetve Columbián impulzusához, a Templomos lovagok két évszázadon át meghatározták Európa kultúrát. Később ez a hatás elsüllyedt, de újra felbukkant a Francia Forradalom eszményeiben, majd a reakció látszólag elsöpri, hogy végül teljes pompájában Rudolf Steiner kezében virágozzon ki ismét időszerűen mint társadalmi mintakép az emberiség számára. A könyv első része írja le azt a fejlődési folyamatot, amelyen a hármas tagozódás impulzusa keresztül megy, különös tekintettel a Templomos lovagok szerepére.

Rudolf Steiner - Az ​ember talánya
Ha ​áttekintjük, amit így a tizenkét érzékszerv területéről és a hét életfolyamatról mondtunk, vagyis az ember belső, mikrokozmikus állatövéről és bolygórendszeréről, akkor oda jutunk, hogy bevallhatjuk: ez egy olyan tudás, amely azokat a dolgokat tárja fel, amelyek más minőségűek, mint amiket a mai szokásos tudás nyújt. A mai tudás, a mai megismerés csak a külső területet érinti, a dolgok felszínét. De szükség van olyan fogalmak, olyan képzetek szerzésére is, amelyek a szellemi világ küszöbénél helyezkednek el. Nem kell, hogy benne álljunk a szellemi világban, csak olyan fogalmakat kell keresnünk, amelyek a szellemtudomány útján jönnek létre, amelyek a szellemi világ küszöbénél vannak...

Váradi Tibor - János ​evangéliuma a szellemtudomány fényében
"«Isten ​a szeretet» - a legrövidebb és leglényegesebb mondat Istenről, amit János apostol fogalmazott meg. Az Isten és a Szeretet azonos fogalmak. Minden Istenből - azaz a szeretetből - született, és minden Istenbe - azaz a szeretetbe - tér vissza. Az ember egyetlen valódi tápláléka a szeretet. Ha szeretnek miket, annál már csak egy jobb dolog van: ha mi szeretünk másokat. A szeretet által mehet végbe igazi újjászületésünk, a halál erőinek legyőzése. Krisztusban akkora volt a szeretet, hogy legyőzte a halált. Általa és benne ez minden ember számára lehetséges ajándék! Az igazi szeretet ismérve az áldozatkészség és a megbocsátás. Az áldozatkészség tulajdonképpen szenvedésvállalás a szeretet jegyében. Azaz: képes vagyok saját vágyaimról lemondani, és áldozatot hozni a másik emberért. A megbocsátás lényege ugyanakkor az elnéző lelkület, aminek a kulcsszava a ˝mégis˝ - bármit is tegyen vagy mondjon a másik ember, én mégis elfogadom és szeretem őt. Nem csak szeretettel kell akarni, de akarni kell szeretni is! Akik akarnak szeretni, azok számára javaslom János evangéliumát, a szeretet legszebb tankönyvét, amelyet megértve, megélve, és megvalósítva ismét megtanulhatjuk szeretni egymást: a természetet, embertársainkat és Istent." _Váradi Tibor_

Wolkenberg Alajos - Teozófia ​és antropozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rudolf Steiner - A ​Kelet a Nyugat fényében
Ebben ​az előadás-sorozatban az lesz a feladatunk, hogy felemelkedjünk a magasabb világok dolgaihoz, az érzékfeletti birodalmak lényeihez, hogy az ismertet, a kevésbé ismertet és a teljesen ismeretlent közel engedjük a lelkünkhöz, mégpedig úgy, ahogy azok a magasabb világokban láthatók, és aztán feltegyük a kérdést: mit mondtak vajon ezekről a dolgokról a régi idők, az ókor emberei? Más szavakkal a nyugati bölcsességet akarjuk lelkünkhöz közel hozni, és aztán feltenni a kérdést: amit nyugati bölcsességként megismerhetünk, az hogyan egyezik meg azzal, ami keleti bölcsességként vált ismertté?...

Rudolf Steiner - Egyiptom ​mítoszai és misztériumai
Az ​Atlantisz utáni kultúrperiódusok vallásos szemléletében szimbolikusan a kozmikus események fejeződnek ki. Az első, az ó-indiai kultúrperiódus felidézte a Föld legelső időszakát a perzsa a másodikat, a Jó és a Gonosz princípiumát a régi egyiptomi ember pedig a harmadik időszakot, a maga hármasságával, Oziriszével, Iziszével és Hóruszával együtt. A negyedik, görögrómai kultúrkorszaknak aztán már Olümposza volt, - a lelkek Atlantisz istenalakjaira emlékeztek vissza. Majd beköszöntött az újabb periódus, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak. Mi magunk is ebben élünk. Mire emlékezhetünk? Semmire sem! Ez az oka annak, hogy miért éppen ebben a kultúrkorszakban jutott hely az oly sok vonatkozásban Isten nélküli világnak, hogy miért éppen az ötödik korszak van ráutalva arra, hogy ne a múltba tekintsen vissza, hanem előre nézzen a jövő felé. Az ötödik korszaknak a jövő irányába kell tekintenie, ahol majd újra fel kell támadnia az isteneknek! Az ötödik korszak Istenről alkotott képei többé nem lehetnek már emlékképek - az ebben a korszakban élő embereknek előre kell tekinteniük, mert életüknek csak ekkor lesz spirituális jellege. Leikeink át meg át vannak szőve titokzatos kapcsolatokkal -az egyiptomi korszak mai ismétlődését olyan kiindulópontnak tekinthetjük, ahonnan valóban eljuthatunk ahhoz a felismeréshez, miszerint ötödik korszakunk a világ középpontjában áll. Korunk emberének tehát éppen ezért előre kell tekintenie. A mi feladatunk, hogy első ízben értsük meg teljes mértékben Krisztus tettét, a golgotai misztériumot!