Ajax-loader

'földrajzi felfedezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Otto Emersleben - Az ​arany országai
Az ​"Új látóhatárok" után ezzel a kötettel folytatódik földrajzi felfedezések korának képe. Amit dr. Walter Krämer - még 1974-ben bekövetkezett halála előtt - a felfedezések történetéről egészen Magellán Föld körüli vitorlázásáig elmondott, azt greifswaldi születésű szerző "Az arany országai"-val folytatja. A könyvre elsősoban a konkvisztádorok kora, Cortez és Pizzaro vakmerő és véres hadjáratai, Mexikó és Peru magas indián kultúrájának értelmetlen elpusztítása nyomja rá a bélyegét. "Az Atahualpa elleni pert a lehető legnagyobb sietséggel bonyolították le. Az Inkát a spanyolok elleni lázadás előkészítéséért, az állami pénzek hűtlen kezeléséért (!) és főképpen testvérének, Huascárnak a meggyilkolásáért máglyahalálra ítélték."

Jakucs László - A ​Békebarlang felfedezése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - A ​Sarkcsillag nem vezérelte őket
A ​Centkiewicz házaspár a könyörtelen Északi-sark felfedezői után ebben a könyvében a Déli-sark meghódítóinak állít emléket. Dumont d\'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott alakját rajzolják meg. A porték \lépcsőzetesen\ emelkednek fölfelé, mindegyik hős egy lépcsővel közelebb kerül a Sarkhoz. Dumont d\'Urville még csak kikötött az Antarktiszon, de ezért a kikötésért csaknem az életével fizetett. Borchgrevink volt az első, aki társaival ott telelt. Shackleton már a Sarkot ostromolta. Ő a legendás Boss, aki drámai körülmények között az addigi legnagyobb utat tette meg a Hatodik földrészen. S végül Scott, akinek legfőbb és egyetlen életcélja, megszállott álma a Déli-sark meghódítása volt, s akit végül ezen az úton megelőzött Amundsen. A portrékból kirajzolódik a négy hős sziklaszilárd, férfias és vonzó jelleme, az a törhetetlen makacsság és szívósság, amellyel önmagukkal és a könyörtelen természettel harcolva törekedtek céljuk eléréséért. A Centkiewicz házaspár érdekfeszítően írja le azt a mérhetetlen szenvedést, amellyel a Sark meghódítóinak meg kellett küzdeniök. Regénybe illően izgalmas, a hősök egész életét felvonultató cselekményes fejezetek és naplórészletek teszik hallatlanul olvasmányossá a könyvet.

150108
elérhető
7

Stefan Zweig - Magellán
A ​tragikus véget ért, nagysikerű német író egyik legnépszerűbb könyve kerül új kiadásban az olvasóközönség kezébe. A Föld első körülhajózásának drámai története ez a mű. A kiváló szerző régi okmányok alapján írta meg Magellan páratlan hőstettének történetét, s az elsárgult régi papírokon a hősök lelkét is megtalálta és megfejtette. Stefan Zweignek egyik legjobb és méltán világhírű könyve a Magellan.

Luís de Camões - A ​lusiadák
Nagy ​múltú kis nép a portugál, a XVI. században emlékezetes lapokat írt az új földek és új ismeretek felé, kincsre dicsőségre szomjasan törő európai reneszánsz ember történetébe, és meghatározóan hatott egész földrészek művelődésére. Modern földrajzi világképünk kialakulásának ideje, a felfedezések kora a portugálság nagy pillanata; Camões hőskölteménye, A lusiadák (1572) pedig ennek a nagy pillanatnak világirodalmi jelentőségű bizonylata. A portugál szellem legegyetemesebb érvényű klasszikusa, ez a kétes cimborák közt forgolódó művelt katonaköltő igazi reneszánsz egyéniség volt; szenvedély fűtötte, viharos élete egy dicsőségében is küzdelmes, nagyszerűségében is viszontagságos, hősiességében is nyomorúságos kor jelképe. Remekműve, A lusiadák - Vasco da Gama indiai útja kapcsán - az antik eposz eszközeivel, de olaszos stanzákba foglalt, bensőséges lírával vázolja fel népe sorsát és jellemét, Lusus fiainak, vagyis a portugál világnak hatalmas költői látomását, és olyan mitológiát fogalmaz meg, amely a vitézség, az életerő, a küldetéstudat és a helytállás vonásait rajzolja a portugál nemzet - és az újkori fehér ember - arcképére.

Jakov Szvet - Kolumbusz
Domenico ​Colombo genovai takács felesége Susanna Fontanarossa aligha gondolhatta, amikor 1451-ben - a pontos nap ismeretlen, csak annyit lehet kideríteni, hogy augusztus és október között történt - meghallotta elsőszülöttje sírását, hogy erről a fiúról évszázadokon át könyvtári irodalmat írnak össze, és városok tucatjai versengenek azon, hogy melyiket illeti azon tisztesség, hogy Kolumbusz Kristóf a falai között látta meg a napvilágot. Az anya akkor arra gondolhatott, hogy a fiúból takács lesz, becsületes, jó mesterember, mint az apja. Az életút eleje így is indul. A fiatal Kolumbusz gyapjúfonó, sok anyagi nehézséggel kínlódó apja támasza. Ám az éltetőt másfelé hajlik el. Genova fontos tengeri kikötő, és nagy kereskedelmi központ a középkor végén. Kolumbusz is eljut a tengerre, sőt kihajózik a Földközi-tengerből 1476-ban, az Atlanti-óceánra. Hajója kalóztámadás áldozata lesz, maga Portugáliába kerül, ahol tíz esztendeig él. Itt születik meg nagy álma: India új úton való elérése - nyugatról. Kezdenek kibontakozni nagy tervének körvonalai, bár teljesen hibás tételekre épített, de erre élete végéig nem döbben rá. Kolumbusz úgy képzelte, hogy a Föld sokkal kisebb, és a tenger is kicsiny, hiszen a Biblia így tanítja: hat rész a száraz, csak a hetediken van a tenger. Az egykori gyapjúfonó királyokkal tárgyal, éveken át. Előbb Portugáliában, majd Spanyolországban. Itt hét keserves esztendőt él át, míg megnyílik előtte az út nyugat felé. Elkísérjük Kolumbuszt négy hajózásra, amelynek nyomán feltárulnak a Kis- és Nagy Antillák, a Dél-Amerika partvidéke. Önkéntelenül szánakozunk szerencsétlen életén, hiszen az uralkodók és segítőik megfosztják nagy álmai minden gyümölcsétől. Betegen, kegyvesztetten hunyja le Valladolidban a szemét. Még csak 56 éves. És elkísérjük az ötödik útjára is, amely a leghosszabb volt minden utazása között, 392 évig tartott. Hamvai öt állomáshelyen voltak ezalatt, s ma senki sem tudja megmondani, hogy tulajdonképpen hol nyugszik. Kolumbusz Kristóf kétségtelenül a történelem legnagyobb egyéniségei közé sorolható. A középkori ember kiváló példája, minden hibájával és erényével egyetemben. Az újkor egyik sarokköve, akinek tevékenysége hatalmas mértékben előrelendítette a világ megismerését. És ezen az sem változtat semmit, hogy saját maga egészen másnak hitte azokat a földeket, amelyeket felfedezett, mint amik valójában voltak. Ő úgy gondolta, Ázsia partjaira ért, a fűszerek földjére, az Arany Kheroszoszhoz, pedig a valóságban egy, illetve két hatalmas kontinenst övező szigetvilágot fedezett fel, és ott járt a hatalmas Csendes-óceán kapujánál. Talán, ha nem a maga álmai szerint értelmezi a panamai indiánok magyarázatát, ő az első európai, aki a Nagy-óceánt megpillantja. Szvet, a kiváló szovjet Kolumbusz-kutató nagyon érdekes és tudományosan alapos életrajzban mutatja be önöknek Kolumbusz életútját, és a nagy felfedezések korának első idejét.

Passuth László - Édenkert ​az óceánban
Bougainville ​a XVIII. század francia történelmének egyik legjellegzetesebb alakja. Pompadour asszony kegyence, a főurak üldözöttje, XVI. Lajos védelmezője, a forradalom tengernagya - és közben a kanadai indián-háború hőse, a Föld első francia körülhajózója, az Akadémia halhatatlanja, világhírű író, a sors kegyeltje... Passuth László róla írt könyve ellentmondásos kort és fényes életet vetít elénk, az életmű középpontjába helyezve a humanista tudóskatona világkörüli útját, és annak is közepébe Tahiti felfedezését. Bougainville ugyanis az első fehér emberek egyike, aki lábát e legendás hírű szigetre tette, s tapasztalatai alapján elnevezte Cytherea (Venus) szigetének.

Tasnádi Kubacska András - Lóczy ​Lajos
Lóczy ​Lajos (1849-1920) Lóczy Lajos a Távol-Keleten (Tibet, Kína, Mongólia) tett felfedező útjával az egész viláon ismert nevet vívott ki magának. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia nagyfíjjal koszorúzta, az angol Királyi Földrajzi Társaság pedig a felfedezők kitüntetésére alapított aranyéremmel tüntette ki. Tudományos munkásságát fémjelzi 30 tudományos és népszerűsítő műve; gyakorlati tevékenységét az Állami Földtani Intézet igazgatójaként és a Műszaki Egyetem tanáraként fejtette ki.

Göcsei Imre - Az ​ismeretlen vándorai
A ​tudós földrajztanár könyve több mint harminc felfedezés krimibe illően izgalmas történetét meséli el. Nyomon követhetjük: - Kolumbusz, - Vasco da Gama, - Amerigo Vespucci, - Hernando Cortez, - Pizarro, - Amundsen, - Magellán, - Teleki Sámuel, - Reguly Antal, - Xantus Jánus, - Vámbéry Ármin, - Lóczy Lajos útját, - a Golf-áramlat vagy a Niger felfedezését. Utazzunk most együtt Cabral admirálissal Lisszabonból az addig ismeretlen Brazília partjaihoz, majd Afrikát megkerülve Indiába és vissza Portugáliába!

André Bérélowitch - Francois Lambert - A ​világ felfedezése rajzos regényekben II.
Hajók ​tartanak India felé, parancsnokuk: Kolumbusz Kristóf. Három hónap múlva föld nyugaton: San Salvador. Díszlövések a déli féltekén: Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység-fokot! Cortés és négyszáz embere Mexikóban. Moctezuma üzenete: arannyal teli sisak. A drágakövek után újabb csoda: a forrón fogyasztott csokoládé... a világ felfedezése rajzos regényekben.

J. R. dos Santos - A ​632-es kódex
A ​rejtélyes üzenetet egy idős történész hátrahagyott papírjai között találták Rio de Janeiróban. MOLOC NINUDIA OMASTOOS Tomás Noronha, a Lisszaboni Új Egyetem történelemtanára, a régi nyelvek szakértője és kriptoanalitikus, azt a megbízást kapja, hogy fejtse meg ezt a rejtélyes üzenetet. De a benne rejlő titok minden képzeletet felülmúl, és a felfedezések korának legféltettebb titkához vezeti el a portugál történészt: Kolumbusz Kristóf valódi kilétéhez és küldetéséhez. A regény eredeti történelmi dokumentumokon alapszik, és döbbenetes időutazásra invitálja az olvasót, amely tele van kalandokkal, rejtélyekkel és legendákkal, leleplezett titkokkal és titokzatos jelekkel, csalóka látszatokkal és elhallgatott tényekkel: igazi tükörjáték ez, amelyben az illúzió elfedi a valóságot, hogy eltakarja az igazságot. „Regény a történelemről és annak interpretációjáról. A kódok és a rejtély ablakot nyitnak a felfedezésre, a miénkre és a tengerészekére egyaránt. José Rodrigues dos Santos varázslatos könyvet írt, amely egyszerre ismeretterjesztő és szenvedélyes, miközben egy gyönyörű ország kicsinyített útikönyve is.” Shelf Awareness, Amerikai Egyesült Államok „Nagy sztori, rendkívüli befejezéssel.” Kliatt, Amerikai Egyesült Államok „A regény rengeteg érdekes információval szolgál Kolumbuszról és koráról.” The Washington Post, Amerikai Egyesült Államok

Walter Kramer - A ​messzeség titkai
A ​kötet alcíme: "Földünk legkorábbi felfedezései". Izgalmas kérdést rejt magában ez a cím. Kik voltak Földünk első felfedezői? Név szerint a szerző nem tudja megnevezni őket, de hatalmas régészeti anyagot feldolgozva arra a megállapításra jut, hogy a Föld felfedezésének közel sem lezárt folyamata az emberré válás kezdeteivel indult meg. Az első felfedezők még nem is emberek a szó mai értelmében, hanem csak előemberek. Talán az Olduvai-szurdokvölgyből indultak el, hogy felfedezzék maguknak a Földet, és lassan, egyre jobban emberré fejlődve, meg is ismerték, meg is hódították azt, illetve mindig újabb darabkáját, mert az elhagyott tájakat véglegesen elvesztették. A szerző megmutatja, felvillantja azt az izgalmas időszakot, amikor az ősemberek rendíthetetlen bátorsággal és olthatatlan kíváncsisággal, kilométerről kilométerre hatolva előre, végtelen nemzedéksorok váltása árán, de eljutottak Afrika déli részéből Ázsia északi területeire, vagy Amerikába, Ausztráliába, egyszóval minden nagyobb szárazföldre. Nem tartotta őket vissza sem tenger, sem jég, sem ismeretlen földek, sem ismeretlen állatok. Távoli őseink is a messzeség titkait vallatták, ahogy ezt tesszük mi is, mai utódjaik. Ahogy a történelmi idők felé közeledik a tárgyalás során, úgy kezdenek áradni a nevek, a személyekhez kötött felfedezői teljesítmények. Előbb csak legendás hősök útjait ismerjük meg, egy Gilgamesét, Odüsszeuszét, majd történelmi személyiségek és történelemben dokumentált utazások bemutatása következik. Így elkísérhetjük útján Hannót, Himilkót, Afrika első főniciai körülhajózóit, járunk Hérodotosszal, vonulunk Xenophon tízezer zsoldosával a tengerig, hajózunk a masszaliai Pütheasszal, aki az antik világból elsőnek hajózott az Északi-tengeren. De megismerkedünk Makedón Alexandrosz vagyis Nagy Sándor teljesítményével is. Kramer nem a nagy hódítót ismerteti meg velünk, hanem a világfelfedezőt, aki gondoskodott arról, hogy amit meghódított, azt tudományosan le is írják, hiszen nemcsak remek hadserege van vele, hanem korának legjobb tudósaival is kísérteti magát. Végül a Föld első tudományos megmérőjével ismerkedünk meg, az Alexandriában dolgozó Eratoszthenésszel és a világnak azzal a képével, amilyennek ez a nagy tudós látta. Nagy értéke e munkának, hogy a társadalom fejlődésébe ágyazva mutatja meg valamennyi utazó teljesítményét, nagy gondot fordítva arra, hogy feltárja az okokat, amik az adott kultúra embereit arra ösztönözték, hogy veszélyes utakra induljanak, ismeretlen földekre hatoljanak be. Nem kevesebb gonddal elemzi azt is, hogy egy-egy kultúrában, egy-egy időszakban milyen képet alkottak maguknak az emberek a világról, mennyiben segítették világunk megismerését az utazók, hajósok, kereskedők és katonák erőfeszítései. Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, akit érdekel Földünk megismerésének hosszú históriája, amely oly gazdag nagy eredményekben, bátor hősökben, és amely oly remekül mutatja meg az emberi értelem erejét. Azzal a reménnyel adjuk olvasóink kezébe ezt a kötetet, hogy örömmel fogadják azt a hírt is, hogy újabb utazásra kívánjuk majd csábítani; a felfedezések történetét folytatni szeretnénk. Előkészületben van a szerző következő kötete is: "A világ csodái."

Tari Endre - Földrajzi ​felfedezők
Harmadik, ​javított kiadásban jelenik meg sorozatunk első tagja. Szerzője Tari Endre, gyakorló földrajz tanár, aki felfedezők, utazók kalandos életrajzát rövid, érdekfeszítő címszavakban foglalta össze. Kötetünkben helyet kaptak az ókor legendás utazói, földrajztudósai, a nagy felfedezések időszakának vakmerő hajósai, valamint napjaink hegymászói, a mélytengerek kutatói is. A legjelentősebb utazások áttekinthető térképeken követhetők. Könyvünket mindazoknak a gyerekeknek ajánljuk, akik érdeklődnek földünk megsimerésére, a kalandos felfedezések iránt, ám reményeink szerint ezen túlmenően is hasznosítható kötetünk, mégpedig az iskolában, a földrajz és történelem tantárgyak kiegészítőjeként, 10-12 éves kortól kezdve.

Ismeretlen szerző - Fedezd ​fel a világot! - Amerika és Óceánia felfedezései
Miután ​Kolumbusz Kristóf kikötött Amerikában, kezdetét vette a hatalmas kontinens valódi felfedezése. A sorozat hetedik kötete azoknak az expedícióknak a történetét írja le, amelyek során az ismeretlen veszedelmekkel dacoló felfedezők bejárták a keleti partvidéket és az északi területeket, majd megindultak nyugatnak, végül elérve az átellenes partokat. Ugyanakkor behatoltak Közép- és Dél-Amerikába is, ahol sosem látott birodalmakat fedeztek fel, miközben véres harcokat vívtak az őshonos indiánokkal.

Kubassek János - Magyar ​utazók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veresegyházi Béla - Amerika ​felfedezése lexikon 1492-től 1600-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. F. Laktyionov - Az ​Északi-sark meghódítása
A ​ködös ókorba, az ősi indiai legendákig nyúlik vissza "a Föld hideg sarkai" iránt való érdeklődés. Ezeknél a legendáknál kezdi el krónikáját Laktyionov, hogy érdekfeszítő könyvében végigvezessen a sarkkutatás hősi eposzán. Izgalmas kalandok, diadalok és kudarcok hosszú sorozata ez a mű. Évszázadokon át lebeg az emberiség vakmerő úttörői előtt a vágy: elérni a titokzatos sarkot. Elindulnak az ostromlók vitorláson, majd gőzhajón, szánokkal, kutyákkal, tengeralattjárón, léghajón és repülőgépen. A merész ostromlók feje felett örök fenyegetésként lebeg a fehér-halál, annyi társuk elpusztítója. Ez a fehér halál még a huszadik században is szedi áldozatait, pedig ez a győzelem százada. Az ember eléri a sarkot, és az utóbbi évek folyamán rohamos ütemben indul meg a sarkvidék tudományos leírása a jégmezőn állított állomások segítségével. Laktyionov könyve lebilincselő történeti összefoglalása ezeknek a küzdelmeknek. Az első nagyszabású összefoglaló mű, amely magyar nyelven az Északi-sarkról megjelenik.

Covers_286737
elérhető
0

Nagy Péter - Olvasó
Nagy ​Péter írja kötetéről: "»Olvasó« - írtam e kötet élére. Mint ahogy a katolikus hívő olvasóján a különálló imákat egyetlen szándék köti egybe, úgy remélem, hogy e kötet különálló s más-más alkalomból született írásain is meglátszik az azonos szándék, indulat, szenvedély. De »Olvasó« azért is, mert olvasó szól az olvasóhoz. Életem legszívósabb szenvedélye az olvasás - máig izgatott érdeklődéssel veszek kézbe egy-egy új könyvet. Ennek voltak tanúi a Mérlegen, Rosta, Táguló világ, Útjelző című köteteim, melyek sorába most az Olvasó illeszkedik. Tanúi az érdeklődésnek, szenvedélynek - de tanúi a kornak is, amelyben az írások, a kötetek születtek. Az olvasás szenvedélye félörörn, ha nem osztható meg valakivel; e kötetek azért születtek, mert azt remélem, mennél több olvasóval - olvasni szerető emberrel - oszthatom meg a magam olvasói örömét-bánatát. Könyvekről szól hát ez a könyv - még ott is, ahol látszólag nem könyv a tárgya. Úti emlékeimre gondolok, melyek az élményről beszélnek elsősorban - de mögöttük mindig ott lappang a friss vagy hajdani olvasmányokkal való szembesítés öröme-csalódása; s gondolok a kritikáról, színházról írott vitadarabjaimra is, melyeken talán jobban látszik a szándék lombja, mint az olvasmányok humusza - de ha az olvasó jobban odafigyel, emezt is kihallja belőle. »Lector lectori salutem« - a régi levelek klasszikus üdvözlő formulájával küldöm ezt a kötetet az olvasónak, »testvéremnek s hozzám hasonlónak«".

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - Nansen ​útja
A ​nálunk is jól ismert lengyel íróházaspár ezúttal nem saját útiélményeiről számol be, hanem életrajzot ír. De ha van életút, amely kezdetétől végéig ma már legendássá vált utazások története, akkor Fridtjof Nansené bizonyosan ilyen. Még csak egyetemi hallgató, amikor először hajózik át az Északi-sarkkörön, s "a diák" tudása és ereje kivívja a mogorva, sok vihart megért fókavadászok tiszteletét. Az első utat követi Grönland titkának feltárása. Ő az első kutató, aki a sziget lakatlan felén száll partra, majd sítalpakon, gyalogosan kel át a kihalt hó és jégmezőkön, hogy a telet az eszkimók között, iglooban töltse. S alig harmincéves, amikor nekivág legnagyobb vállalkozásának. Az elképzelései szerint épített Fram hajóval elindul, hogy meghódítsa az Északi-sarkot. A szerzők, akik maguk is jártak az Északi-sarkvidéken, a "szemtanú" eleven élményeivel és nagyszerűen válogatott naplójegyzetekkel teszik hitelessé a mindvégig izgalmas s a sarkkutatás történetében új fejezetet nyitó utazás leírását.

Rainer Köthe - Felfedezők ​és utazásaik
Néhány ​száz évvel ezelőtt bátor felfedezők és kutatók keltek útra, hogy bejárva Földünk legtávolibb, veszélyes, ám mesés kincseket, titokzatos világokat és csodás rejtélyeket ígérő tájait, feltérképezzék bolygónk ismeretlen területeit. Viharos óceánokon keltek át, megküzdöttek a végtelen sivatagokkal, nem rettentette vissza őket a dzsungelek sötét útvesztője és a rájuk leselkedő ismeretlen betegségek sem. Szerencsére az ókortól kezdve egészen napjainkig mindig is akadtak bátor és vakmerő emberek, akiknek kíváncsisága és tudásvágya nagyban hozzájárult ismereteink gyarapodásához. Rainer Köthe, neves tudományos újságíró lebilincselő könyvében bemutatja a legnagyobb felfedezők utazásait, és azt, hogyan változott meg az ott élő emberek élete a felfedezések hatására.

Alejo Carpentier - A ​hárfa és az árnyék
Amikor ​1937-ben a Luxemburgi Rádió számára átdolgoztam Paul Claudel Kolumbuszáról írott könyvét, sokat bosszankodtam a szerző hagiográfushoz méltó igyekezetén, amely arra irányult, hogy emberfölötti erényekkel ruházza fel Amerika felfedezőjét. Később kezembe került Léon Bloy egyik könyve, amelyben a nagy katolikus író nem kevesebbet követel, mint hogy avassák szentté Kolumbuszt, akit egyenesen Mózessel és Szent Péterrel hasonlít össze. Annyi bizonyos, hogy a múlt században két pápa - IX. Pius és XIII. Leo - nyolcszázötven püspök támogatásával három ízben javasolta a Szent Szertartások Gyülekezetének Kolumbusz Kristóf boldoggá avatását, amelyet azonban alapos vizsgálat után elutasítottak. Ez a kis könyv nem más, mint zenei értelemben vett variáció egy nagy és továbbra is titokzatos témára... És Arisztotelészt tartva maga elé pajzsul, hadd mondja a szerző, hogy a költőnek (avagy regényírónak) nem az a dolga, hogy azt mondja el, ami történt, hanem ahogy történt, vagy ahogy történhetett volna. Alejo Carpentier

Mino Milani - Pierre Castex - A ​világ felfedezése rajzos regényekben
Egy ​lélekvesztőben Gibraltárig: Odüsszeusz nekivág az Atlanti-óceánnak. Kalandozás Keletre Nagy Sándor nyomában, aki Bukephalosz hátán seregeivel átkel az Eufráteszen, a Tigrisen, az Elbrusz hegységen... Drakkarok a hattyúk útján! Vörös Erik fölfedezi Grönlandot. Egy itáliai a Nagy Kán udvarában: Marco Polo Tangerből Pekingbe Timbuktun és Mekkán keresztül Ibn Battuta 12 ezer kilométeres útja... ...a világ felfedezése rajzos regényekben!

Rupert Matthews - Felfedezők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosemary Burton - Richard Cavendish - Bernard Stonehouse - Nagy ​felfedezők utazásai
A ​három szakavatott szerző egyedülálló vállalkozása a felfedezések csaknem 2500 éves történetét fogja át, Nagy Sándor I. e. IV. századi hódító hadjáratától Armstrong és Aldrin holdra szállásáig. A felfedezések szinte kimeríthetetlen krónikájából a szerzők harminc neves felfedező utazásának külön fejezetet szentelnek: kalandozásaikat térképen követheti az olvasó, életük főbb eseményeiben rövid kis életrajzi táblázatok segítenek eligazodni, gondolataikba, érzéseikbe korabeli útleírásokból, illetve saját visszaemlékezéseikből vett idézetek nyújtanak betekintést. Külön fejezetek foglalkoznak az egyes kontinensek feltárásának történetével, a természetbúvárokkal, a női utazókkal és a világűr meghódításával. A szerzők színes stílusa, a történetekbe épített anekdoták nemcsak tanulságossá, hanem élvezetessé is teszik a képekkel, fotókkal, metszetekkel gazdagon illusztrált kötetet.

Magyar László - Magyar ​László afrikai utazásai
Olyan ​útleírás-gyűjteményt vesz kezébe az olvasó, amely nem az útleírás műfajában megszokott módon, az expedíció sikeres befejezése után, a kiegészítő adatokat és korábbi leírásokat tartalmazó, kényelmes könyvtárszobában készült, hanem a helyszínen, Afrikában, a bihéi Masisi-Kuitu folyó partján fekvő "Magyar-szállás"-nak nevezett libátában, a Munda-Evámbo hegyrendetegében és expedíciók pihenőhelyein 1849-1857 között.

Kurt Lütgen - Az ​északnyugati átjáró regénye
Évszázadok ​óta izgatta a felfedezők és kutatók képzeletét, vajon létezik-e az észak-amerikai földrészen is olyan átjáró, csatorna vagy tengerszoros, mint amilyet Dél-Amerika legdélibb részén Magellán annak idején felfedezett. A hatalmas földrész azonban sokáig rejtegette titkát. Az északi sarkkörön túl kiismerhetetlen jégvilág fogadta a kutatókat. Érthető hát, hogy a legendás északnyugati átjáró története a nagyszerű vállalkozásoknak, az izgalmas kalandoknak és az önfeláldozó kísérleteknek sorozata. E nagyszerű epizódokat gyűjtötte izgalmas, érdekes kötetbe Kurt Lütgen, a jónevű ismeretterjesztő író.

James Cook - Utazások ​a világ körül
A ​18. század közepén a Csendes-óceán szigetvilága - Óceánia - Ausztráliával együtt még Földünk legismeretlenebb területei közé tartozott. Felfedező utazásokban pedig eddig az időpontig sem volt hiány. 1513-tól kezdve, amikor a Panama-szoroson átkelő spanyol konkvisztádor, Vasco Nunez de Balboa elsőnek pillantotta meg a nyugat felé végtelenségbe vesző víztükröt, melyet a spanyol király nevében birtokba vett és Mar del Surnak (Déli-tenger) nevezett el, spanyol, portugál, holland, francia és angol tengerészek szelték át hajóikkal ismételten az ismeretlen vizeket. Az első európai, aki keresztülvágott vitorlásával a Csendes-óceánon, a spanyol szolgálatban hajózó portugál Fernao Magelháes volt. Magelháes 1519. szeptember 20-án indult el a föld körülhajózására, hogy rövidebb úton közelítse meg a mesés Indiát és a gazdag Fűszer-szigeteket (Indonézia). 1520. november 28-án siklott ki hajója Dél-Amerikát megkerülve a Csendes-óceán vizeire, és anélkül, hogy közben földet ért volna, 1521 márciusában érte el a Mikronéziai Mariana-, majd az indonéziai Fülöp-szigeteket. Magelháest portugál és spanyol tengerészek követték nyomon, és csaknem egy évszázadon át az Óceánia felfedező utazásokban e két nemzet hajósai játszottak vezető szerepet. Ezek az utazások kettős cél szolgálatában állottak. A spanyolok részint arra törekedtek, hogy amerikai gyarmataik és a Fülöp-szigetek között létesítsenek rendszeres kapcsolatot, részint pedig a mesés déli kontinens, a Terra Australis legendája vonzotta a mexikói és perui lázas osztozkodásról már lemaradt konkvisztádor utódokat.

R. F. Scott - A ​Déli-sarkvidéken
Scott ​kapitány e könyvében első nagyszabású kutatóútjáról számol be, amelyet 1901 és 1904 között vezetett a Déli-sarkvidékre. Discovery nevű hajójával áttört az Antarktiszt körülvevő jégövezeten, végighajózta a Déli-Victoria-föld partjait, s a Nagy Jégfalat követve, egészen az Edward király-földig jutott el kelet felé. Jégbe fagyott hajójával két telet töltött a Victoria-föld egyik öblében, a rövid antarktiszi nyarak idején pedig munkatársaival együtt számos szánexpedíción vett részt, hogy kikutassa a partvidéket, és minél beljebb hatoljon a szárazföld jéggel és hóval borított, addig ismeretlen belsejébe. 1904-ben az expedíció gazdag tudományos eredményekkel tért haza Angliába. Scott kapitány elbeszélésének és naplójegyzeteinek e rövidített kiadása alapján fogalmat alkothat az olvasó arról, hogy századunk elején, az Antarktisz kutatásának hőskorában, milyen volt a sarkutazók mindennapi élete, felszerelése, milyen módszerekkel végezték kutatásaikat, és hogyan vívták hősies küzdelmüket a zord sarkvidéki természet erőivel.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - Amundsen ​útja
Azt ​kérdezte egyszer egy kíváncsi újságíró Roald Amundsentől, mondja el, "ugyan mire jó", hogy sosem nyugodhat, hogy újra meg újra kockára teszi életét egy-egy újabb, minden addiginál merészebb expedíció kedvéért. Amundsen így válaszolt: "Hogy mire jó? Kitölteni a térkép üres foltjait, jóllakatni szemem az emberi lábbal soha nem érintett fehér térségek látványával, amelyeket sok százezer vagy millió év óta csak a csillagok néztek. Érezni, hogy én vagyok az első, aki megbolygatja csendjüket. A felfedezés győzelme: boldogság. S ezt nem értheti senki, aki nem látta még hajója orra előtt a ködben vagy a kutyák dérlepte háta fölött, vagy a repülőgép pergő légcsavarján át az ismeretlen földet - a tiszta földet, amelyet még nem fertőzött soha árulás és aljasság. Ez a föld hív, vonz, mint a mágnes." Ez a nagy felfedező - és nagyon magányos, sokat csalódott ember - csak ott élt igazán, bajtársai között, a távoli jégmezőkön. Világéletében az Északi-sark meghódítására készült, és az angol Scottot megelőzve ő érkezett elsőként a - Déli-sarkra... Ő volt az, aki elsőként hajózta körül az északi sarkkörön túl a földgolyót. És ott volt az Északi-sark átrepülésének, a modern sarkkutatás úttörőinek hősi táborában is. Halála is méltó volt hozzá. A bajba jutott vetélytárs megmentéséért áldozta életét. Szinte természetes, hogy a nálunk is jólismert lengyel íróházaspár, Alina és Czeslaw Centkiewicz "Nansen útja" után megírta a nagy tanítvány, Roald Amundsen tragikus végű történetét is, amely elválaszthatatlan a sarkkutatás egyik legizgalmasabb korszakától.

Walter Kramer - A ​világ csodái
Ebben ​a kötetben a korai felfedezésekkel, amelyek az ókor végétől egészen az újkor hajnaláig tartanak. Az eseményeket alapvetően meghatározza, hogy a Római Birodalom bukása után lehanyatlik Európában a szellemi élet, sok mindent elfelejtenek abból a tudásból, amivel az antik világ rendelkezett. Nem kivétel ez alól a Földről szerzett tudás sem. De az is jellemző, és ezt különösen nagy erővel és izgalmasan, lebilincselően mutatja meg a szerző, hogy a hanyatlás nem általános, a földmegismerés nem privilégiuma egyetlen kultúrterületnek sem. S ha Európa mélyre is zuhant, másutt, Kínában, az arab-iszlám világban, vagy akár Észak-Európában új felfedezéstörténetek íródnak. így együtt hajózhatunk a merész normanokkai, kik sárkányhajóikon eljutnak Kelet-Európa szívébe, megkerülik az Északi-fokot, felfedezik Izlandot, Grönlandot és Amerikát is, bár az általuk szerzett tudás a szétforgácsolt hűbéri Európában nem válik közkinccsé.

Rónaszegi Miklós - Hínáros ​tenger
E ​név: Kolumbusz Kristóf - már évszázadok óta fogalom. E dátum: 1492 - újkori történelmünk fordulópontja. A hajó: A Santa Maria - a felfedezések történtének legbüszkébb vitorlása. A genovai hajós azzal a céllal vágott az ismeretlen nyugati óceánnak, hogy - történelemben először - megkerülje a Földet, és Indiába jusson. Lankadatlan érdeklődéssel figyeljük néhány figuráinak életét, akiket számtalan kalandon átvergődve, megmerülve a gyilkos indulatok, szerelemes szenvedélyek, nagyratörő álmok és rettentő csalódások "hínáros tengerébe" végül is a Santa Marián hoz össze sorsuk, s legyűrve félelmüket, leszámolva már-már életükkel is, nekivágnak a hajós mendemondák hínáros tengerének, a szörnyekkel teli ismeretlen óceánnak. A középkori Spanyolország káprázatos forgatagos képét vetíti elénk a szerző, s miközben végigvezet bennünket az egyetemek termein, a pestises falvakon, a bikaviadalok arénáin, a spanyol falvak és kikötők kocsmáin - észre sem vesszük, hogy a hajó emlékezetünkbe vésődött igazán: a Santa Maria, a nagy dátum, 1492 és a merész admirális Kolumbusz Kristóf alakja.

I. P. Magidovics - Nagy ​földrajzi felfedezések
I. ​P. Magidovicsnak a felfedezések történetéről írott átfogó munkáját nagy érdeklődéssel fogadt a Föld megismerése iránt érdeklődő olvasóközönségünk. Az aprólékos gonddal, mégis népszerűen, izgalmasan megírt munka nálunk is sikeres könyvvé vált. Az olvasó most a mű legérdekesebb részét, a "klasszikus felfedezések" történetét kapja kézhez.

Kollekciók