Ajax-loader

'írástörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Virginia Woolf - Saját ​szoba
No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Bronte nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím- a nők és a regény - jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Nemere István - A ​rovásírás története
A ​könyv bizonyára nagy vihart arat majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi ezt az írást. Eleve kétségbe vonja a rovás mai - nem túl nagy - táborának hiedelmét-állítását, hogy a magyarok az ősi időkben mind tudtak írni-olvasni, és a rovásírás az ősmagyar harcosoknak (mindnek, kivétel nélkül!) éppen úgy a kisujjában volt, mint a főző-varró háziasszonyoknak... Keményen vitába száll nemcsak ezzel, de más hasonló állításokkal is, amelyeket egyszerűen légből kapottnak,szép ősi ábrándnak nevez. A felhőkben szálló rajongókat lehozza a földre, miközben elismeri ugyan a rovásírás egykori hasznát, különösen a számrovásét. Viszont megbírálja azokat, akik a rovásírást különféle vélt vagy valós okokból elvitték a politikai paletta egyik végébe, és ma is ott tartják. Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a rovásírás részese lenne a politikának - holott csak annak túsza...

Varga Csaba - A ​kőkor élő nyelve
"A ​KŐKOR SZAVA: KÉP". A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek", látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv őrzi legtisztábban - lényegét tekintve csaknem változatlanul - a kőkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élő kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy - többek között - az ókori latin nyelv is mennyire jelentős tárháza a kőkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kőkori pont-pont-vesszőcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az őskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelőtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk.

Varga Géza - A ​székely rovásírás eredete
A ​jelen kötet (a kutatók utóbbi években megváltozott álláspontjának ismertetésével) dokumentálja az akadémikus "tudomány"-nak a székely rovásírás eredetével kapcsolatos megdöbbentő tanácstalanságát. Bizonyítja, hogy a székely rovásírás kőkori világmodellek jelkészletéből származik. Azaz a székely rovásírás e közös gyökerek miatt áll rokonságszerű kapcsolatban Eurázsia legősibb írásaival s amerikai indián szimbólumokkal. A hunok által is használt írás a Földközi-tenger keleti medencéjének környezetében használt legősibb lineáris írások képviselője; gyökerei több, mint tízezer évesek

Frédéric Barbier - A ​könyv története
A ​nyomtatott és kéziratos könyv története a mai francia történetírás egyik legígéretesebb kutatási területe. A könyvtörténet a kultúrtörténet részét (méghozzá talán éppen a legfontosabb részét) képezi, kutatóinak ugyanakkor komoly interdiszciplináris felkészültséggel is kell rendelkezniük, hiszen választott tárgyuk számos ponton érintkezik a gazdaság-, a technika-, a társadalom- és a politikatörténettel is. A könyvtörténet a történetírásnak az a területe, amelyen az utóbbi húsz év során a legtöbb eredményes kísérlet történt az összehasonlító szemlélet és módszer működtetésére. Az új évezred kezdetén két okból is különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a könyv és az írásbeliség történetének feltáró-elemző jellegű vizsgálatára. A könyvtörténeti kutatások ahhoz is hozzásegítenek bennünket, hogy új perspektívából lássuk a média jelenkori forradalmát: az írásbeliség története szolgáltatja a kulcsot a legújabb médiumok működésének megértéséhez. Jelen kötetünk - amelynek szerzője Frédéric Barbier, a könyvtörténet talán leghíresebb francia művelője, számos tanulmány és könyv szerzője - nemcsak a kutatások eredményeiről, hanem azok módszertanáról és nehézségeiről is beszámol. Példáinak jelentős részét természetesen Franciaországból veszi, ám nem mulaszt el kitekinteni Európára, sőt az egész világra.

Varga Domokos - Ős ​napkelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kéki Béla - Az ​írás története
Az ​írás megjelenése mérföldkő volt az emberi kultúrában. Kialakulása és fejlődése a billogoktól, csomójelektől és kagylófüzérektől az ék- és képírásokon, hieroglifákon át a betűírásokig a civilizáció egyik legnagyobb és legérdekesebb teljesítménye. Hogyan írtak az észak-amerikai indiánok? Melyik volt az első betűírás? E több mint száz ábrával illusztrált könyv az írásokat kutatva bejárja a világot: Mezopotámia, Egyiptom, India és a Távol-Kelet, Amerika írásai után a héber, arab, hettita, krétai, görög, szláv és persze a latin betűk történetére is fény derül, ahogy megismerkedhetünk a múltba merült germán és magyar írásokkal is.

Vilém Flusser - Az ​írás
Flusser ​hazai felfedezése gyors iramban indul: egyik kultúrfilozófiai esszéjének átültetése után ez a kötet olyan munkáját hozza, amely a művelődés modern kérdéseiben érintettek széles körében - egyebek között könyvtárosok - érdeklődésre tarthat számot; Flusser a modern digitalizált, számítógépes kommunikációk megjelenésének és perspektívájának fényében gondolja végig esszéje alapkérdését: az elmúlt évezredek írásos kultúrája vajon véget ér-e? S ha igen, ez milyen befolyást gyakorol mentalitásunkra, világfelfogásunkra? Fő tétele: az írás, mint "alfanumerikus kód", a maga rendszerező linearitásával a történeti tudatot juttatta érvényre a mitikus gondolkodás körkörösségével szemben. A betű, a könyvnyomtatás ebben az esetben teljes filozófiai diszpozíciójában jelenik meg, sőt a szerző végiggondolja, hogy ennek milyen hatása volt az irodalom, az olvasáskultúra és a művelődés tárgyi eszköztárának alakulására. Bár konzervatívnak, a klasszikus írásforma és a nyomtatott megjelenés feltétlen hívének tartja magát, bátran néz szembe a digitalizálás, az átkódolás, az apparátusokon keresztül történő kommunikáció egészen új lehetőségeivel, a világméretű perszonális kommunikációban rejlő pozitív esélyekkel is; Flusser a jelen századvég egyik legnagyobb hatású művészet- és művelődésteoretikusa - a hazai szakirodalom is egyre gyakrabban hivatkozik rá. Ez a munkája - a korszerű gondolati tájékozódás fontos művei közé tartozik; sokféle humántudományi szakma érdeklődési körébe való.

Covers_406768
3

Ismeretlen szerző - Bronzkori ​magyar írásbeliség
Miért ​emlékeztetnek a székely rovásbetűk etruszk, egyiptomi, hettita, kínai stb. írásjelekre? Véletlen egyezésről, vagy genetikus kapcsolatról van-e szó? A kötet tanulmányai cáfolják a székely rovásírás türk eredetéről eddig tanítottakat. Rovásírásunk betűi egykor vallásos jelentőségű fogalomjelek voltak. Jelkészlete ma is tartalmaz hieroglif jellegű szó- és szótagjeleket. Kialakulásukra legkésőbb a bronzkorban kerülhetett sor. A kötet megjelenése után a kutatók sora változtatta meg korábbi álláspontját: beismerve, hogy a székely írás eredetéről az akadémikus tudomány semmit sem tud mondani.

Kertész Árpád - A ​nyomtatott betű története és útja Magyarországon
"Az ​írást a népek mondája abból az időből származtatja, amikor még közvetlen volt az érintkezés az istenek és emberek között. A zsidók szerint egy angyal hozott az égből egy megírott könyvet, az egyiptomiak Thotnak az érdeméül tudják be, az arabok szerint pedig már Ádám is értett ahhoz, hogy kövekre írjon."

Simon Singh - Kódkönyv
A ​rejtjeles kommunikáció egyidős az írásbeliséggel. Ez a rögeszmés titkolódzás az idők folyamán drámai hatással volt nem egy háború kimenetelére, birodalmak sorsára és egyéni életekre is. A nagy Fermat-sejtés szerzőjének új könyve számos kódrendszer matematikai, nyelvészeti és technológiai leírásán, valamint a mögöttük megbúvó nem mindennapi egyéniségek bemutatásán keresztül követi nyomon a rejtjelezés és rejtjelfejtés lebilincselő történetét az ókori Görögországban folytatott katonai kémkedéstől a modern számítógépes titkosírásokig. Ez a rendkívül szerteágazó kérdéseket boncolgató könyv egyszer s mindenkorra megváltoztatja a történelem mozgatórugóiról alkotott véleményünket, és hatására azon is elgondolkodhatunk, vajon a legutóbb elküldött e-mailünk tartalma mennyire maradt titokban. A könyv 2000-ben elnyerte az olasz Cortina-Ulisse Európai Díjat, amelyet kétévenként adományoznak a legjobbnak ítélt európai tudományos ismeretterjesztő könyvnek.

Varga Csaba - Jel, ​jel, jel, avagy az ABC 30000 éves története
Varga ​Csaba könyve évszázados állóvízbe dob követ. A konstrukció, az elmélet olyan erejű, hogy mihamarabbi bekerülése a kérdéssel foglalkozók szellemi vérkeringésébe több, mint indokolt. Ettől kezdve pedig nyílt a játéktér: tessék megoldani a sok-sok nyitva hagyott kérdést, ha feltételük nyugtalanságot okoz! (Z.Karvalics László, a történettudomány kandidátusa, egyetemi docens.)

Ernst Breisach - Historiográfia
Egész ​sor kiváló monográfia foglalkozik a történetírás egyes korszakaival és aspektusaival. E művek értéke felbecsülhetetlen, mégsem kárpótolnak egy átfogó, összefüggő historiográfiai feldolgozás hiányáért. Ernst Breisach Historiográfia című műve a ma legszélesebb körben elfogadott szakmunka a nyugati történetírás egyetemes történetéről. Sikerének titka, hogy a szerző e könyvében szakít a historiográfiát a 19-20. században jellemző mindkét fő irányzattal: a pozitivista-enciklopédikus deskriptív módszerrel éppúgy, mint a droyseni hagyományokat követő történetelméleti megközelítéssel.

Georges Jean - Az ​írás, az emberiség emlékezete
Az ​írás története öt évtizeden ível át. Fontos epizódjai a Tigris és az Eufrátesz partjától az Égei- és a Földközi-tengerig mind-mind a hétköznapokban gyökereznek. Íróvessző, nádtoll, véső, lúdtoll: az eszközök alakítják a formát. És a forma fokról fokra bontakozik ki. Terjed az írás, ez a csodálatos örökség: az emberiség emlékezete.

Mandics György - Rejtélyes ​írások
Ez ​a könyv nem rendszeres írástörténet, nem a világ ismert írásrendszereinek leírása, még csak a különböző régi írások megfejtésének története sem. Ezek a kérdések ugyanis javarészt megtalálhatóak az olvasó számára is hozzáférhető művekben. Könyvünk, címéhez hűen, azzal foglalkozik, ami általában ezekből a könyvekből kimarad: ősi, kőkorszakbeli jelrendszerekkel, protoírásokkal, merész feltevésekkel, kétséges és vitatott megfejtésekkel, valószínű és bizonyított hamisítványokkal - egyszóval mindazzal, amiről mindenütt hajmeresztő, szenzációs "titkokat" sugdosnak a beavatottak, és amiről nem írnak a népszerűsítő kézikönyvek. Ez a könyv azt szeretné igazolni, hogy az igazi merész eredményeket azok a tudósok érik el, akik bátran rákérdeznek tudományuk közhelyszerű elveire. Könyvünk célja, hogy ezt, a mozgásban lévő tudományt mutassa be, s nem a végleges, lezárt tudást.

Rudolf Koch - A ​jelek könyve
„Minden ​jel csak a maga környezetében egyértelmű. Az üres kör az okkult szövegekben a tűz, az alkimista számára a timsó, a gépkocsivezetőnek a "behajtani tilos" egyik jele. Ha egy keresztet rajzolunk alája, feltűnik Venus istennő szimbóluma, mely azonban a naptárban a péntek, a biológiában nőstény, az alkímiában réz jelentésű. A horogkereszt Indiában a napot jelképezte, a 20. század Európájában a sötétséget.” – írja Endrei Walter a kötet új kiadásához írt utószavában. A sokoldalú, invenciózus iparművész, Rudolf Koch Jelek könyve című munkája 1941-ben jelent meg magyarul a rangos Hungária-könyvek 8. köteteként, most reprint kiadásban veheti kezébe az olvasó, az igényes könyvgrafika mesterműveként.

Filep László - Bereznai Gyula - A ​számírás története
Bereznai ​Gyulával közösen írt művünk 1982-ben jelent meg és igen kedvező fogadtatásra talált. Országos napilapokban is jelentek meg róla recenziók, szinte hónapok alatt hiánycikké vált. 1985-ben Bulgáriában is kiadták. Az első kiadás óta eltelt időben jelentősen bővültek ismereteink a számfogalom és számírás kialakulásáról, az ősmagyarok számrendszeréről, ami önmagában is indokolttá teszi egy bővített kiadás megjelenését. E kiadás gondozását egy új kiadó, a Filum vállalta fel, de szerkesztését a régi szerkesztők végzik. A bővítés, javítás munkáját sajnos már egyedül kell elvégeznem, mert szerzőtársam időközben elhunyt. A könyv szerkezete változatlan maradt, képanyaga is csak egy-két helyen változott. Bővebben írtam a számfogalom kialakulásáról, a kezdetleges számrendszerekről. Részletezőbb lett a törtekkel és a negatív számokkal foglalkozó rész. "A magyarok számírása" fejezetben igyekeztem beépíteni a legújabb nyelvészeti és történeti kutatások - korántsem lezárt és végleges - eredményeit. Remélhetőleg a második kiadás is megnyeri az olvasók tetszését. Hasznos segédkönyve lesz az oktatásnak, valamint további kutatásokra ösztönzi az ősmagyarok számneveivel, számrendszereivel foglalkozókat.

Varga Csaba - Idő ​és ABC
A ​Jel Jel Jel című nagysikerű írástörténeti mű szerzőjének írástörténeti, őstörténeti cikkeiből, vitairataiból egybeszerkesztett könyv.

John Man - Az ​írás története
John ​Man (Attila, a barbár király; Dzsingisz kán; A kínai nagy fal; A terrakotta hadsereg) legújabb könyvében az ábécé történetét bemutatva kísérli meg felmérni, hogy az eltérő írásrendszerek felfedezése milyen hatást gyakorolt az emberiség fejlődésére az ókortól napjainkig. Sorra veszi a különböző kultúrákat, az egyiptomi hieroglif írás bemutatásától a sumer, akkád ékíráson át a héber, görög és latin ábécé kialakulásáig. Az írásrendszerek általános jellemzésén kívül széles történelmi hátteret ad, régészeti feltárásokat ismertet, irodalmi forrásokat elemez a nyelvi elemzésen túlmenően gyakran filozófiai mélységekbe bocsátkozva. Az ábécé feltalálása annyira egyedülálló és különleges esemény volt az emberi írásbeliség és kultúra történetében, amelyhez foghatót a mai napig sem tapasztalhattunk. A kötet széles kitekintést ad a történeti és összehasonlító írástörténet és nyelvészet mellett a történelem, a régészet, a bibliakutatás, a jelentéstan tudományterületére, miközben közérthető formában, érdekfeszítően és gondolatébresztő módon vezeti végig olvasóját az emberi írás és nyelv fejlődésének fázisain.

Karen Brookfield - Az ​írás
Fedezzük ​fel az írás történetét az ősi képírásoktól a középkori kódexekig és a nyomtatott könyvekig

Varga Csaba - Az ​ősi írás könyve
A ​JEL JEL JEL című könyvemben bemutattam az ős-ABC mindmáig tartó 35.000 éves útját. E könyvemben pedig - melyet az olvasó most kezében tart - azt mutatom be, miként is írtak az emberek e végtelenül ősi ABC betűivel, mióta világ a világ. Ám koránt sem kell tartani attól, hogy távoli, ismeretlen vizekre hajózunk. Hiszen már az első elemiben is 35.000 éves jeleket - a harmadára zsugorodott, s jobbról balra átfordított ős-ABC betűit körmölgetjük, amikor a NAGYBETŰINKET tanuljuk. Mi több, ma is aszerint írunk e betűkkel, ahogyan azt legalább 35.000 évvel ezelőtt valakik kitalálták. A változás csupán annyi, hogy az ehhez az ABC-hez tartozó négyféle ősi írásmód közül ma már csak egyetlenegyet tanúlüpk meg - a legegyszerűbbet. E könyvben tehát a további három varázslatos, s egyre mélyülő szellemiségű írásmóddal ismerkedhetünk meg. Persze nem csak olvashatunk róluk, hanem gyakorolhatjuk is őket a feladatok segítségével, mint egy tankönyvben - ha úgy hozza a kedvünk. Ez a könyv tehát nem csak művelődéstörténeti kalandregény, hanem tanulásra is és tanításra is egyarám alkalmas.Összegezve: nem egy-két ezer, hanem több tízezer éves időutazásra indulunk akkor, amikor olvasni kezdjük ezt a könyvet. Rég meghalt, távoli ősök szólnak belőle hozzánk - s ígérem, könnyedén meg is értjük a szavukat.

Andrew Robinson - Az ​írás története
Az ​írás az egyik legjelentősebb találmány az emberiség történetében. Nélküle nem létezne a mai fogalmaink szerinti történelem és civilizáció. De hogyan, mikor és hol fejlődött ki az írás? S napjainkban vajon a jelek és szimbólumok "egyetemes nyelve" felé tartunk? Andrew Robinson tömör és alapos szövegében elmagyarázza, mi az összefüggés hang, jelkép és írás között. Ezt követően bemutatja az összes jelentősebb írásrendszert az ékírástól az egyiptomi és maja hieroglifákon át egészen az ábécékig, valamint Kína és Japán írásrendszeréig, de szót ejt olyan jelenségekről is, mint a cseroki "ábécé" vagy a rúnaírás. Könyvében hosszabb részt szentel az írásfejtések történetének.

Sebestyén Gyula - Rovás ​és rovásírás
Sebestyén ​Gyula (1864–1946) Rovás és rovásírás című könyve először 1909-ben jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában. A nagy tekintélynek örvendő szerzőt összefoglaló műve megírására a Magyar Nemzeti Múzeum kérte fel azután, hogy a XX. század elején országos méretűre duzzadt az a botrány, amely „egy Tar Mihálynak nevezett földműves” által hamisított rovásírásos felirat körül robbant ki. A botrányt követően sokan még az igazi rovásírásos emlékek valódiságát is kétségbe vonták. Sebestyén Gyula közel százéves munkája tudományos alapossággal mutatja be, miként használták széles körben a rovást számok és tulajdonjegyek rögzítésére. Nyomon követi a honfoglalástól a legújabb időkig használatos magyar rovásírás emlékeit, bizonyítva ezzel a rovás és a rovásírás ősi voltát. A könyvet 145 ábra teszi szemléletessé. A Tinta Könyvkiadó azzal a szándékkal adja közre reprint kiadásban a Mesterművek sorozat negyedik köteteként a könyvet, hogy kultúránk e becses kincsét mind többen megismerhessék. _Mesterművek_ sorozat tagja

Dévényi Kinga - Iványi Tamás - Kiszáradt ​a toll...
Könyvünkben ​szeretnénk végigvezetni az olvasót az arab írás történetén, fejlődésének minden fázisán. Ez a fejlődés mindent összevetve, mintegy fél évezredet ölel fel, az első, már arabnak nevezhető VI. századi feliratoktól a X-XI. századig, amikor is kialakult a pontos geometriai szabályokon nyugvó kalligráfia. Szándékunk azonban több volt, mint a változások puszta bemutatása. Szerettük volna röviden áttekinteni az íráshasználat valamennyi, történetileg változó és alakuló területét, melyek közé a könyvkészítés, a díszítő jellegű írások éppúgy beletartoznak, mint a betűkkel folytatott titkos mesterkedések. Igyekeztünk sok témáról írni, de mindenről csak röviden, lexikonszerűen.

Hamperger Anita - Nemes Antónia - T. Zuggó Tünde - A ​betűk históriája
A ​könyv egyszerre két izgalmas utazásra hívja magával az olvasót: az egyik a barlangrajzok világától a betűírásig vezető göröngyös úttal, az emberiség írásával ismertet meg bennünket: a másik pedig az írásképben fellelhető személyiség megismerésére irányuló megközelítésmód története: a tipizálástól az egyediig. Az Ember írásának vizsgálata, s annak története. A könyv a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával jött létre.

Svékus Olivér - Titkosírások
A ​titkosírás egyidős az írással. Évezredek óta próbálják a hadvezérek, politikusok, de nemegyszer a tudomány művelői is közléseiket oly módon leírni, hogy azokat ne érthesse más, csak a beavatott. Titkosírással leveleznek egymással jóbarátok, szerelmesek, s segítségével továbbítják üzeneteiket a kémek, háborúban a felderítők. Rég múlt idők, letűnt népek írásai ugyancsak titkossá válnak az utókor számára. Ha elfogadjuk, hogy a titkosírás egyidős az írással, az is tény, hogy amióta létezik titkosírás, léteznek "írásfejtők" is. Ez a kis könyv az írásfejtés tudományába enged bepillantani úgy, hogy közben az ifjú olvasóit megtanítja "titkosírni". Játék, nemes szórakozás és a logikai képességek fejlesztése is egyszerre.

Horváth István - A ​rovásírás ábécéje
"Naggyá, ​erőssé csak azok a fák nőhetnek, melyek a talajba mélyen és szélesen növesztik gyökereiket, hogy onnan gyűjtsék össze a viharokkal dacoló, értékes, törzset alkotó tápanyagokat. Igazán elmélyült tudattal, erős magyar öntudattal csak olyan emberek rendelkezhetnek, akik ismerik nemzeti kultúrájukat, és büszkén vállalják vele a múlt értékeit" - írja a szerző előszavában. Horváth Istvánt A rovásírás ábécéje című könyve megírásakor az az elv vezérelte, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megismerjék eleink ősi írásmódját. Aki elolvassa, nemcsak a rovásírás és -olvasás- technikáját sajátíthatja el belőle, hanem gazdagíthatja szókincsét olyan feledésbe merülő, nyelvünkből lassan kivesző szavakkal, mint a sukk, rosta, véka, tiloló, cserény, stb. A rovásjelek megtanulását Horváth Antal versei és Tombor Balázs rajzai segítik. A rovásírás ábécéje című könyvet ajánljuk nagyszülők, szülők, gyerekek és pedagógusok figyelmébe.

Dr. Hosszú Gábor - Rumi Tamás - Sipos László - Az ​élő rovás
A ​könyv a székely-magyar rovás 2008. október 4-i gödöllői tanácskozással elindult egységesítéséről szól, időszerű kérdésekkel és válaszokkal. Tartalmazza az egységes szabványt, a korszerű használat mintáit, példátlan történelmi emléktárat, 46 nyelvű előszót (magyar rekord) és nagyon sok más érdekességet.

Hilary Wilson - A ​hieroglifák rejtélye
Az ​általános hiedelemmel ellentétben az egyiptomi hieroglifikus írásjelek gyakran nevek, címek, dátumok és számnevek felsorolásai. A hieroglifák rejtélyében Hilary Wilson megmutatja, hogyan „olvashatók” némi segítséggel könnyedén ezek az ókori írásjelek. A jól áttekinthető táblázatok, ókori emlékművek feliratai, valamint az ezekben használt kifejezések magyarázatai egyedülálló módon vezetik be az olvasót az ókori Egyiptom világába.

Ismeretlen szerző - A ​történelem segédtudományai
Az ​1998-ban megjelent tankönyv javított, átdolgozott kiadása a történelem segédtudományairól ad a területek legkiválóbb szakembereinek tollából áttekintést: történeti földrajz és kartográfia, történeti ökológia, kronológia (időszámítástan), antropológia, szfragusztika (pecséttan), inszigniológia (jelvénytan), heraldika (címertan), numizmatika (pénztörténet és éremtan), paleográfia (írástörténet), epigráfia (felirattan), diplomatika (oklevéltan, irattan), kriptográfia (titkosírások tana), genealógia (származástan), az egyes tisztségviselők hivatali és életútját kutató archontológia, illetve prozográfia, a történelem segítőtársaként szolgáló nyelvtudomány, a régi forrásszövegeket vizsgáló filológia, a metrológia (mértékek tana) és a múlt szrerplőinek megjelenítését vizsgáló történeti ikonográfia.

Jean Bordet - Kalligráfia
A ​kalligráfia az írásjelek szép megformálásának a művészete, manapság azonban túllépni látszik e kereteken. Minthogy úgyszólván feleslegessé vált a szépírás, a képzőművészet része lett; megmaradt ugyanakkor a mindennapokra egy kis szelet egyéni kalligráfia: az aláírás. Miután elsajátítottuk a technikát, tervezhetünk egyedi aláírást, készíthetünk jellegzetes monogramokat, meghívókat, ajtófeliratokat stb.

Virginia Woolf - A ​Room of One's Own
A ​Room of One's Own grew out of a lecture that Virginia Woolf had been invited to give at Girton College, Cambridge in 1928. Ranging over Jane Austen and Charlotte Bronte and why neither of them could have written War and Peace, over the silent fate of Shakespeare's gifted (and imaginary) sister, over the effects of poverty and chastity on female creativity, she gives us one of the greatest feminist polemics of the century.

Kollekciók