Ajax-loader

'közép-amerika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sandra Brown - Nem ​zörög a haraszt...
Eden ​Pass poros kisváros Texasban, kincse az olaj. Az olajkutakat birtokló Tackett család uralkodik a városon, de hatalma éppúgy apadóban, mint a fekete arany. A városba érkezik Lara Mallory orvosnő, egy washingtoni diplomata özvegye.Tackették nem fogadják tárt karokkal a bájos asszonyt: őt hibáztatják, amiért a család tekintélyes, a Fehér Házra kacsingató tagjának nem csupán politikusi karrierje, de élete fonala is megszakadt. Ugyan ki másba szerethetne bele Key Tackett, a család olaj iránt közömbös, a repülésért annál inkább rajongó fekete báránya, mint az egyetlen nőbe, akinek a nevét sem szabad kiejteni Tackették előtt? Jody Tackettnek, a családot vaskézzel irányító matrónának azonban nemcsak vele gyűlik meg a baja: a vénkisasszony Janellen Tackett is fellázad, sok sivár év után végre megismeri a szerelmet, és ragaszkodik választottjához, akit nem tartanak méltónak hozzá. De miért is jött Lara Mallory Eden Passba? Keynek elárulja: nem a szennyest kiteregetni, hanem tulajdon múltjának hiányzó mozaikdarbját megkeresni. Ezért vágnak neki kettesben a messzi, háború dúlta Közép-Amerikának.

Carlos Fuentes - Artemio ​Cruz halála
Élettani ​folyamatok szenvtelen és borzongatóan pontos rendje szerint haldoklik egy aggastyán. Palotájában nem veszi körül övéinek szeretete, a részvét is alig csillan át egy rideg asszony és egy gonosz lány szikrázó indulatain, egy unoka közönyén. Pedig mindenüket neki, Artemio Cruznak köszönhetik. Míg egy zaklatott élet hanyatlik a gyötrelmes elmúlás felé, egy fáradt agy lázas látomások közt futja végig az emlékezés útját, visszafelé, a nyomorúságos megszületés vérmocskos pillanatáig. Ez a kozmikus kavargás együtt gomolyogtat forradalmat és árulást, szerelmet és fondorlatot, erőt és gyávaságot, elszántságot és megalkuvást, a vagyon és a hatalom tébolyát, Mexikó egész utolsó félszázadát, és kirajzolja egy mohó és gátlástalan burzsoázia kemény arcélét, mindazt, ami Artemio Cruz: a soha be nem teljesült mexikói forradalom.

Lőrincz L. László - A ​kicsik nyomában
Eusebio ​Escobar meghökkentő felfedezést tesz a Harcosok Temploma alatt, a jaguáremberek megölik Fabiót, Kevin Wallis képtelen megszabadulni a kristálykoponyától, vörös szemek világítanak a bokrok alján, Surhoff nem hajlandó kukacokat enni, Wauni professzor viszont mérgező bogyókat nyel le, majd felvágja a döglött szamár gyomrát. És ismét felbukkannak a kicsik, az ember megjelenése és a nagy pusztulás előtti értelmes lények leszármazottai.

Gioconda Belli - Nők ​országa
Hogyan ​nézne ki egy olyan ország, amit teljes egészében nők irányítanak? Lehetséges-e megfordítani az évszázados beidegződéseket, és a nők szempontjai szerint újraszervezni a társadalmat egy gondoskodóbb, harmonikusabb és kevésbé elnyomó rendszerré? A kis latin-amerikai ország, Faguas földjén ez többé már nem elméleti kérdés. Amikor egy vulkánkitörés következményeként a férfiak tesztoszteron szintje váratlanul zuhanni kezd, a kizárólag nőkből álló Ledér Álmok Baloldala szinte akadálytalanul kerül hatalomra, hogy a hirtelen kezes bárányokká változó férfiaktól átvegye az ország irányítását. Ám a társadalomban véghezvitt "tavaszi nagytakarítás" nem mindenkinek tetszik, és amikor Viviana Sansón, az új kormány elnökasszonya merénylet áldozata lesz, a párt vezetőinek újra kell értékelniük mindent, amit eddig a politikáról, nőkről és férfiakról, barátságról és szerelemről gondoltak... Elgondolkodtató és provokatív regényével a nicaraguai Gioconda Belli 2010-ben elnyerte a legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat (La Otra Orilla), első nőként a díj történetében.

Hunter S. Thompson - Rumnapló
Paul ​Kemp, a kiégett, alkoholista újságíró egy New York-i kocsmában iszogatva döbben rá, mennyire torkig van a szürke és esős metropolisszal, ezért úgy dönt, szedi a sátorfáját, és elhúz a napfényes Puerto Ricóba. Kemp túrája pillanatok alatt meredek zuhanórepülésbe csap át, miután elhelyezkedik San Juan angol nyelvű napilapjánál, és nekilát, hogy halálra igya magát. A szigeten ez pofonegyszerűnek tűnik, hiszen a rum alig drágább, mint az ivóvíz, és mindig akad kivel inni. A szerkesztőség lecsúszott piásokból, megrögzött naplopókból és eszelős zugfirkászokból áll, akik bármit megtesznek, hogy ne kelljen melózniuk. Nem csoda, hogy balhé balhét követ, a srácok egyre többször keverednek összetűzésbe a helyi erőkkel és a rendőrséggel. És hogy a képlet ne legyen ilyen egyszerű, Kemp viszonyt kezd az egyik haverja barátnőjével. Az akkoriban sportújságíróként dolgozó Hunter S. Thompson 1960-ban New Yorkból Puerto Ricóba utazott, és állást vállalt egy helyi lapnál. Életének erről a zűrös időszakáról szól első regénye, a "Rumnapló", amelyet huszonegynéhány évesen, egy évtizeddel a kultikussá vált "Félelem és reszketés Las Vegasban" sikere előtt kezdett el írni, de amely csak 1998-ban jelent meg. A gonzo-újságírás atyjaként ismert Thompson a későbbi műveihez képest hagyományosabb szerkezetű és hangvételű regényt írt, amelyben azonban már megtalálhatók a később védjegyévé vált, semmivel össze nem téveszthető gonzo-stílus csírái és világsikert hozó regényeinek témái. A regényből film is készült Johnny Depp főszereplésével, melyet december 1-jétől vetítenek a hazai mozikban.

Erich von Däniken - Kukulkán ​öröksége
A ​világ tele van titokzatos helyekkel. Egyes országok bővelkednek bennük, míg más népeknél alig találkozhatunk velük. A maya kultúra Mexikó déli részén alakult ki először, majd kiterjedt a mai Belize, Guatemala, Honduras és El Salvador területére. A mayák az egész országukat átszövő úthálózatot építettek, és bonyolult rítusokat tartottak. Vajon miért volt fontos számukra a csillagászat? Milyen lehetett a maya vallás? Ez a hihetetlenül gazdag múlt az ott élő emberek tudásának, vagy az istenek segítségének volt köszönhető? Ki volt Kukulkán? Mindezt megtudhatjuk Däniken könyvéből, melyben egy varázslatos világba csábítja el az olvasót.

Rafael Sabatini - Blood ​kapitány viszontagságai
A ​romantikus kalandirodalom jellegzetes alakja Blood kapitány, eredetileg orvos, majd hányatott élete során hajóskapitány lesz. Kegyetlen külsõ körülmények arra knéyszerítik, hogy kalózkodással foglalkozzék, de még ebben a mesterségben sem tagadja meg önmagát. Önzetlen, nemeslelkû ember, az üldözöttek, elesettek védõje, aki szerelméért az életét is kockára teszi. Talán mondanunk sem kell, Blood kapitány erényei elnyerik jutalmukat, a hõs ezer veszélyen keresztül gyõzedelmeskedik, s elnyeri az annyira megérdemelt boldogságot.

Paul Theroux - A ​vén patagóniai expressz
Mert ​miről is szól Theroux könyve? Az író beszáll a Bostonból induló vicinálisba, és gyakorlatilag a dél-amerikai kontinens legdélibb csücskén, Patagóniában száll ki belőle. És mi történik közben? Mindazok, akikről Stevenson fenti sorai szólnak, beszállnak a vonatba, és Theroux útitársai, riportalanyai, beszélgető partnerei lesznek. Az író közben ki-kipillant az ablakon. Időnként kiszáll a vonatból, és így a közbeeső városok lakói is "útitársai" lesznek. Így születnek érdekes portrék a Panama-csatorna, az Övezet kispolgári amerikai lakóiról, a futballrajongókról, a limai kolduló gyerekekről, Borgesről, a világhírű vak íróról... Ez a fantasztikus színes szőttes csodálatos tarkasággal terül az olvasó elé: éles zsánerképek, változatos táj, izgalmas találkozások, a szerző együttérzése a szegényekkel, a diktatúrák mélységes megvetése, leleplezése, humor és líra, irodalmi elmélyültség és vernei kalandok - mindez együtt a Vén Patagóniai Expressz.

Jacques Roumain - A ​harmat urai
Ez ​a kötet a haiti próza világirodalmi mércével is jelentős klasszikusának korán félbeszakadt életművéből ad válogatást. A címadó regényt Fekete emberek címen, más fordításban már megismerhette a hazai olvasóközönség. A válogatás két másik darabja, Az elátkozott hegy című kisregény és A zsákmány és az árnyék című elbeszélés-trilógia viszont újdonság magyar nyelven. Roumain művészete sok tekintetben előképe a nemsokára mesés burjánzásnak induló, remekműveket ontó latin-amerikai prózának. Egy új világot hódít meg az irodalom számára, az évszázados elmaradottságból éppen csak kilépő, sanyarú sorsú emberek szenvedélyektől terhes, természetközeli világát.

Joan Didion - Salvador
Kaliforniai ​írónő, esszéista - nemcsak szülőhelye, lakhelye, hanem témái szerint is az USA déli, nyugati részeihez kötődik; e rikítóbb, vibrálóbb, szélsőségesebb, elementárisabb világ írója. Kulcsfontosságú, jelképes értelmű esemény volt számára Sharon Tate meggyilkolása, ez a jellegzetesen kaliforniai bűnügy, amelyben - mint egy esszéjében írja - először csúcsosodott ki drasztikus erővel az új korszak legfőbb jellemzője, az erkölcsi normák megsemmisülése nyomán fellépő univerzális félelem. Ez a mindenre kiható, fojtogató félelem, a rettegés atmoszférája salvadori riport-esszéjének legfőbb tárgya. A humanista értelmiségi elementáris iszonyata szólal meg benne nagy írói erővel (több hitellel, mint akárhány hírlapi tudósítás), amelyet az immár nyíltan, leplezetlenül és gátlástalanul embereellenes politikai és társadalmi rendszer láttán érez: Salvadorban már az emberi társadalom elemi sejtjeit pusztítja az élet alaptörvényévé lett rettegés.

W. E. B. Griffin - Különleges ​kommandósok I-II.
1964-ben ​a kubai forradalmár, Che Guevara Kongóba utazott mintegy kétszáz emberével, hogy megtegye az első lépést azon az úton, amelynek a végén Afrika és később Dél-Amerika a kommunisták kezére kerülhetett volna. De kudarcot vallott, és ezt főként egy kicsi, de mindenre elszánt zöldsapkás egységnek köszönhette. Kubába menekült, hogy még több embert toborozzon, és újrapróbálkozzon, ezúttal Bolíviában. De ott is kudarcot vallott. Sőt, ott lelte halálát, és annak ellenére, hogy sehol sem ért el sikereket, dicsőséges mártírrá vált. De ki is akarta őt valójában megölni... és ki próbálta életben tartani?

Balázs Dénes - Közép-Amerika
Közép-Amerikának ​hívjuk összefoglaló néven az Észak- és Dél-Amerikát összekötő földhidat, amelyen hét ország van: Guatemala, Belize, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama. Tágabb értelemben azonban Közép-Amerikához tartozik a két kontinens között elterülő szigetvilág is: a Nyugat-indiai szigetek. Nyugat-India három szigetcsoportot foglal magába: a Nagy-Antillákat (Kuba, Hispaniola, Jamaica, Puerto Rico), a Kis-Antillákat és a Bahamákat. A szerző a fenti sorrendben és ebben a tágabb értelemben ismeretei velünk ezt az óriási területet, amelynek nagy részén a tenger uralkodik. Talán mondanunk sem kell, hogy a turista errefelé másfajta látnivalókat talált, mint Európában vagy Ázsiában, noha a földhíd északi felének országai csodálatos történelmi emlékekkel is megörvendeztetik, hiszen ez a terület a maják hajdani birodalmához tartozott. Quiriguá, Tikal és Xunantunich nevét (hogy csak a híresebbeket említsük) ma már nemcsak a régészek ismerik, hanem a turisták tízezrei is, akik e szentélyvárosokban megcsodálhatják "Amerika görögjeinek", a majáknak építkezését. Majdnem akkora érdeklődésre tarthatnak számot a spanyol, angol vagy francia gyarmatosítás századaiban alapított városok épületei is. Jobbára barokk vagy klasszicista stílusúak, de a gyarmatosító hatalom hazai hagyománya valamennyire rányomta bélyegét. Ugyanilyen tarkaság jellemzi e terület népességét is. Az indiánok és a spanyol, angol, francia telepesek utódai mellett feltűnően sok a néger, az Afrikából idehurcolt rabszolgák leszármazottai, és ezek saját népi kultúrájukkal jelentősen átformálták a helyi hagyományokat. Ritka élményhez juthat az, aki váratlanul belecsöppen valamely népünnepélybe vagy karneváli forgatagba. Végül ezeknek az országoknak és az egész szigetvilágnak legfőbb vonzereje és látnivalója maga a természet, buja trópusi növényzetével, sokfajta pálmájával, kaktuszaival és egzotikus gyümölcseivel. Emellett a természet iránt érdeklődő embernek valóságos szenzációt jelentenek a most is működő vulkánok vagy kialudt óriáskráterek, a hullám ostromolta tengerpartok fantasztikus sziklái, a fürdésre csábító strandok és a déli tenger bizarr korallmezőinek színes élővilága. A kötet első, bevezető része összefoglalja a tágabb értelemben vett Közép-Amerika természeti földrajzi életét, és népeinek kultúráját. Ezután a Panoráma útikönyvek szokott metódusa szerint sorra veszi az országokat, s valamennyinek az ismertetése külön "Gyakorlati tudnivalók" fejezettel zárul. Ezt a sokrétű és szerteágazó feladatot a szerző nemcsak körültekintő gondossággal oldotta meg, hanem a magyar ismeretterjesztő irodalom legjobb hagyományainak folytatójaként, bőven élt a hangulatérzékeltetés művészi eszközeivel is. A kötetet 68 grafikus térkép, ábra és 80 oldalas képmelléklet egészíti ki. A fényképek a szerző felvételei.

Germán Arciniegas - A ​Karibi világ életrajza
A ​Karib-tenger szigetvilága, az Angillák paradicsoma és a vele szomszédos partvidék a különböző színű, fajú, nyelvű és műveltségű népek nagy történelmi kohója: Amerika, Európa és Afrika adott itt találkozót egymásnak hódítók, szabadsághősök, urak és rabszolgák, tehetős gyarmati polgárok és vakmerő kalózok személyében. A kolumbiai szerző gazdag tényismerettel, színes tollal meséli el ennek a gyönyörű természeti tájnak tarka történetét a felfedezéstől a huszadik század elejéig. És minden mást is, ami ezzel kapcsolatos: megfordulunk a reneszánsz Firenzében, spanyol királyok környezetében, Angliai Erzsébet udvarában, becsvágyó holland hajósok és dán kalmárok otthonában, és szembenézünk Eldorádó legendájával. Arciniegas könyvének minden lapján ott pompázik a nemes izgalommal megjelenített Kaland.

Maurice M. Cotterell - Az ​istenek a földön járnak
Cotterell ​már a Maja próféciák című könyvében bizonyította nyomozókedvét és lenyűgöző íráskészségét. E könyvben is egy magándetektív alaposságát egyesíti Indiana Jones szenvedélyével és bátorságával, és készen áll az igazság felderítésére. Útja során ismét eljut Palenquébe, a Feliratok Templomába, a maják rituális központjába, ahol újfent meglátogatja a maja papkirály, Pakal sírját, melyet 1952-ben, lezárása után 1250 évvel nyitottak meg. Cotterell ismét megvizsgálja az azon a napon napvilágra került tényeket, és megfejti a mindeddig oly sok felfedezőt és kutatót zavarba ejtő rejtvényeket és rejtélyeket. Cotterell egyedi módszerekkel fejti meg a maják építészetébe, faragványaiba, ékszereibe és festészetébe kódolt talányokat. Felfedezései - a világon elsőként - szemléletesen és szellemesen bizonyítják, hogy nem közönséges ember nyugszik a nevezetes palenquei sírzáró fedél alatt. A király elrejtette tudását a maja síremlék kincseiben, a mai emberiségnek szánt titkos üzenettel együtt. Magasabb rendű tudással ajándékozta meg népét - ahogy Krisna, Buddha és Jézus az emberiséget. Az élet értelmét taglaló üzenet bizonyítja, hogy a csodatevők, a "szuperistenek" sorába tartozott.

Székely Tibor - Éjfélkor ​dőlnek a pálmák
Székely ​Tibor jugoszláviai magyar újságíró, néprajzkutató, eszperantista és megszállott utazó. Nyughatatlan tudni akarása és bátorsága, s az eszperanto nyelv szerepének fontosságáról való meggyőződése hajszolta ismeretlen, sokszor még felfedezetlen területekre. Bejárta a világot. Elsőnek hódította meg Dél-Amerika egyik legmagasabb csúcsát, az Aconcaguát; a tupari indiánok törzsénél vendégeskedett, akik megválasztották varázslónak; Salvadorban kísérletet tett az Izalco vulkán megmászására. A kráter közelében érte a kitörés, szinte csodával határos, hogy életben maradt. Mexikóban megmászta a Popocatépelt, Afrikában a Kilimandzsárót. Járt Indiában, ahol elsajátította a jóga tudományát, és eszperantóra tanította Vinoba Bhave filozófust, Gandhi tanítványát. Járt Nepálban és Kínában. Ausztráliában és Japánban is. Könyvében kalandokkal teli életének néhány izgalmas epizódját villantja fel. Írásai alapján szerény és a vakmerőség kíváncsi kutatót ismerhetünk meg Székely Tiborban.

A_tollas_k%c3%adgy%c3%b3_fiai
A ​Tollaskígyó fiai Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - A ​Tollaskígyó fiai
Alkonyodik. ​Az asszonyok és gyerekek a tisztás szélén fát gyűjtenek az éjszakai tűzhöz, azután lassan a kunyhókba húzódnak. A bársonyos sötétség váratlanul, átmenet nélkül beborít mindent. A tisztás széli bozótosban szentjánosbogarak villannak. Tökéletes a csend, csak cirpelés, brekegés, zümmögés hallatszik a szavanna meg a folyó felől. S ekkor tompán, rezegve megszólalnak az indián bambuszfurulyák. Először ritmikusan búgnak, majd emelkedve a fülledt éjszakába szórják különös dallamaikat.A kunyhóban öt indián ül. Közöttük tűz parázslik, mellettük a maniókalisztből főtt ital. A dalolás után következik a meseszó: "Régebben az ég sokkal közelebb volt a földhöz, mint manapság. De a madarak elhatározták, hogy kicsit feljebb emelik..."A trópusi őserdők különös világa, ismeretlen tájak, ismeretlen szokások, különleges növények, állatok, "az élet kezdete" tárulkozik az olvasó elé ebben a mesekötetben. Boglár Lajos hosszú időt töltött a Mato Grosso négyezer méteres fennsíkjain, együtt halászott, vadászott az indián férfiakkal, velük hallgatta az esti meséket, részt vett szertartásaikon, segített gyógyítani gyerekeiket. Ő válogatta kötetünkbe - a mi olvasóink részére - az indiánok legszebb meséit, eredetük képzelt történeteit. A sejtelmes, különös mesevilágot neves magyar műfordítók dolgozták át.A második kiadásban megjelenő mesegyűjteményhez Würtz Ádám álomszépségű új illusztrációt készített, amely a dél-amerikai őserdei indián népművészet hagyományaiból táplálkozik, s amelyhez Boglár Lajos eredeti gyűjtését is ihlető forrásként használta fel.

Rudo Moric - Mesék ​az orchideák szigetéről
A ​népek meséit bemutató könyvek kincsestára a "Mladé letá" kiadó jóvoltából újabb meséskönyvvel gyarapodott, mely a virágzó szigetről, az orchideák szigetéről szól. Maga az író, Rudo Moric adta Kubának ezt a szép és találó nevet, amikor látogatásakor keresztül-kasul bejárta az országot, megismerkedett hősi múltjával és jelenével. A sziget őslakóiról, az indiánokról szóló régi mesék és mondák töredékei is eljutottak hozzá, és annyira megtetszettek neki, hogy elhatározta: anyagot gyűjt, és az összegyűjtött motívumokat maga formálja új mesékké. Így születtek meg az orchideák szigetéről szóló mesék: Guanarocáról, a szerencsétlen anyáról, aki kisfia halála miatt, bánatában annyit sírt, hogy könnyeiből tó keletkezett; Jaguáról, Maroyának, a holdnak szép és okos leányáról; Azurináról, a szerencsétlen leányról, aki hiába keresi a tengerben kedvesét, Iasigát; Coanáról, a Hurrikán büszke menyasszonyáról; a lusta és gonosz anyáról, aki nem törődött a gyermekével, és akit a jóság szelleme ezért nagy éjjeli lepkévé, Tataguává varázsolt. A szerző besorolta a mesék közé a Hatuey törzsfőnök fénye című mondát is, mely az indián nép hőséről, Hatueyről szól, aki történelmi alak volt, s történelmi tény az is, hogy máglyán égették meg. Ő testesíti meg az indiánok kiapadhatatlan vágyát a szabadság és függetlenség után, ő a hazaszeretet szimbóluma, nagy tisztelettel övezett nemzeti hős. Az afrikai, angol, belorusz, bolgár, cseh, lengyel, lausitzi szorb, magyar, maori, mongol, német, román, olasz, orosz, svéd, török és ukrán népmesék mellett a gyerekek most újabb szép meséskönyvnek örülhetnek, melynek színes képeit Mária Zelibská rajzolta, aki ugyancsak megismerkedett a virágzó szigettel, Kubával.

David McCullough - Óceántól ​óceánig
David ​McCullough monumentális munkája a XIX. század egyik legnagyobb vállalkozásáról, a Panama-csatorna megépítésének történetéről szól. A Panama-csatorna nemcsak a premodern technika még ma is lenyűgöző teljesítménye, hanem egyúttal a klasszikus imperializmus egyik legleleplezőbb példája is. A kötet első része a franciák csődbe jutott kísérletét eleveníti fel, központi figurája Ferdinand de Lesseps, a Szuezi-csatorna híres tervezője, aki életművét a Panama-csatorna megépítésével akarta megkoronázni. A második és harmadik - a franciák látványos bukása utáni rész - az amerikaiak sikeres vállalkozását mutatja be. Irányító szelleme Theodore Roosevelt, aki átlátva a vállalkozás rendkívüli stratégiai, politikai és gazdasági jelentőségét, a francia csőd romhalmazán megvalósította a nagy amerikai vállalkozást, melynek szellemi irányítói valóban kiváló amerikai szakemberek voltak, akiknek elképzelései azonban - mint ez McCullough könyvéből félreérthetetlenül kiderül - a hihetetlen nehézségeket legyűrő munkások - színesbőrűek, bennszülöttek, feketék - nélkül soha meg nem valósultak volna. A szerző a nagy eposz felelevenítése közben arról is pontos képet fest, ami a munkálatok során a "kulisszák mögött" folyt, a könyvet ez teszi igazán érdekfeszítővé, lenyűgöző olvasmánnyá.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

Ivan Olbracht - A ​hódító
1518... ​Két hajó indul el Kuba partjairól. Hernando Cortez spanyol nemesúr vezetése alatt néhány száz hidalgó és zsoldos verődött össze a fedélzeten. Mexikót keresik, azt az országot, amelyről a ritkán szállongó hírek csodákat mesélnek. Útra kelnek hát az ismeretlen felé, a kaland, a dicsőség és főleg az arany után... Ennek a több éves, véres eseményekben bővelkedő hadjáratnak, Mexikó leigázásának történetét mondja el a kiváló cseh író regénye.

Georges Arnaud - A ​félelem bére
Mit ​bír az ember? Milyen erőket képes mozgósítani magában, ha úgy érzi, hogy egyedül áll szemben a világgal, és a játszmában az élete a tét? És miféle pokoli indulatok azok, amelyek ebben a játszmában az embert, a legkegyetlenebb önzésre, aljasságra, társak elárulására késztetik? S amelyek tüzében értéktelennek látszik a mások élete, a legközelebbi sorstársak élete is? Ilyen kérdések foglalkoztatták a hányatott életű Georges Arnaud-t, amikor dél-amerikai emlékei nyomán megírta ezt az izgalmas regényt, amely a belőle készült film - és a benne szereplő Yves Montand - révén világszerte milliók élményévé vált. Olajkutak, fúrótornyok, olajvezetékek holdbéli kietlen tájain, trópusi éghajlat alatt játszódik a regény. Egy nemzetközi, véletlenül összeverődött csapat - két pár meg egy tartalék - vállalkozik rá, hogy két teherautóval nitroglicerint szállít egy begyulladt olajkút oltásához. Nitroglicerint, amely ha - ütésre, hőre - felrobban, az ezer dollárért bőrüket vásárra vivő emberekből semmi sem marad. Félelmetes, izgalmas helyzetek váltogatják egymást, amelyek során hőseink megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket, felvillantják gondolataikat életről, nőkről, szerelemről.

Balázs Dénes - Vándorúton ​Panamától Mexikóig
Balázs ​Dénes 1978-ban - hátizsákos világkörüli útja során - Közép-Amerikának a "banánköztársaságok" néven ismert országait járta végig gyalog, autóbusszal és helikopterrel. Olyan területet mutat most be az olvasóknak, amelyről vajmi kevés ismeretterjesztő mű jelent meg, s olyan országok természetföldrajzi, történeti, gazdasági, etnikai és politikai viszonyaiba segít betekintenünk, amelyek diktatórikus viszonyairól és forradalmi eseményeiről az újságok hírrovata és a televízió híradó nap mint nap beszámol. A szerző kalandos utazásának főbb állomásai: Panama, a csatorna országa, Costa Rica, Amerika virágoskertje, Nicaragua, a sokat szenvedett ország - sok ember, Honduras, Lempira földje, Belize, a földhíd mostohagyermeke, valamint Yucatán és Chiapas, a földhíd mexikói pillére. Balázs Dénes könyve olyan szórakoztató olvasmány, amelyből - szinte észrevétlenül - rengeteget lehet tanulni. A szerző felkereste és bemutatja, szóban és képekben, a maja kultúra nevezetes és a közelmúltban feltárt piramisépítményeit és sztéléit. (Quiringuá, Zaculeu, Petén, Tikal, Kaminaljuyu stb.), a jelentősebb vulkánokat (Pacaya, Izalco), megismertet a maják számrendszerével csakúgy, mint a mai indiánok és meszticek életével. A könyv didaktikus ábrái és szép képmelléklete, valamint áttekintést nyújtó tájékoztató adatai és táblázatai Közép-Amerika országaival és népeivel ismertetik meg a magyar olvasót.

Lőrincz L. László - A ​tizenhárom kristálykoponya
Hernán, ​a bolond, beszélő tehénnel találkozik a kukoricásban, a Grófnő kastélyában tombolni kezd egy kísértet, Lennon megtalálja a koponyát a falban, a kis, szürke öregasszony fára mászik, hogy megölje a gyilkosokat, a professzor szerelmét elrabolják, a háttérben kitörni készül az Arenal vulkán, s mindenütt ott leselkednek a "kicsik". A tizenhárom kristálykoponyának az Arenalhoz kell érnie, hogy megmentse a Földet a nagy katasztrófától.

Arthur Herzog - A ​kos jegyében
Philip ​Castle amerikai pszichológiaprofesszor válása után úgy dönt, hogy egy Karib-tengeri üdülőparadicsomban piheni ki magát. A szép Marie-Celeste-tel való megismerkedése azonban megváltoztatja az életét. Nem tudhatja hogy a Zodiac, ez a csodálatos luxusjacht valójában torpedónaszád, melynek utasai egy bűnöző szervezet tagjai. Céluk, hogy elfoglalják a szigetet és a csillagok állása alapján irányítsák. Életükben furcsa módon fontos szerepet játszik az asztrológia, Castle professzort is ez alapján választják ki maguknak, mivel tervük végrehajtásához elengedhetetlenül szükségük van rá. Akkor még nem sejtik, hogy ezzel a döntésükkel jól felépített tervüket kockáztatják, mivel a férfi igyekszik keresztülhúzni számításaikat...

Vitray Tamás - Mexikói ​mozaik
1968 ​októberében milliók hallgatták Vitray Tamás tudósításait Mexikóból, az olimpiai játékokról. A megnyitótól a záróünnepségig minden fontos eseményről beszámoltak a Magyar Televízió nézőinek. És mégis - ezekből a tudósításokból sok minden kimaradt. Nem volt szó bennük Mexikó városáról és az ősi indián kultúrák emlékét őrző környékéről, a mexikói utca nyüzsgéséről, luxusvilláiról, és nyomornegyedéről, és főként szó sem esett bennük a tudósításokat megelőző és kísérő rengeteg izgalomról, munkáról, fáradságról, bosszúságról – és örömről, ami mind-mind elmaradhatatlan velejárója tv-riporter "útikalandjai"-nak. Ebben a kis könyvben ezeknek az élményeknek sok humorral, bőséges öngúnnyal fűszerezett, nagyon őszinte leírását találja az olvasó. Nem kevésbé szórakoztatóak, mint a tudósítások maguk...

Karl Heinz Poppe - Banánháború
1954. ​június 19-én, a háború kitörését követő napon Guatemalában, Puerto Barrios kikötőváros közelében egy katonai szerelvény összeütközik a szembejövő személyvonattal. A szerencsétlenségért a szolgálatvezetőt, egy Felipe Mendoza nevű félvért tesznek felelőssé. Megszökik. Később azonban a pályaudvar szolgálati helyiségében holtan találják. Több embert őrizetbe vesznek, és azt nyomozzák: van-e kapcsolat a merénylet, a vonatösszeütközés és a szolgálatvezető meggyilkolása közt. Mendoza egyik nőismerősét agyonlövik. De valóban volt-e szerepe a vasúti szabotázsban? És ki az az egyenruhás férfi, aki koszorút helyezett a kivégzett nő sírjára? Az izgalmas regény háttere a guatemalai "banánháború": az a nyílt és felháborító beavatkozás, amelyet az Egyesült Államok egy banántröszt érdekeinek védelmében indított el a földosztó guatemalai kormány ellen.

Anna Seghers - A ​bitófán csillog a fény
Jamaika ​déli partvidékén, Kingston közelében emelkedik az Akasztófa-hegy. A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüszögnek az éhes cápák... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat... Az ültetvényeket fehér emberek járják. Gyógyítanak, összeírják a halottakat - és szabadságról beszélnek a rebszolgáknak... A Bagoli szurdokban egyre több néger gyülekezik... És egy éjszaka végigfut az ültetvényen a vörös kakas. Jamaika néger rabszolgái kezében megvillan a nádvágó kés...

Desider Galský - Panamai ​kaland
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon Vestdijk - A ​rum szigete
Vestdijk, ​a harcos humanista író (a második világháború idején túszként sokáig a megszállók fogságában volt), költő, filozófia-, zene- és művészettörténész Jamaicát, "a rum szigetét" választotta színhelyül 1940-ben írt regényéhez. Az időpont: 1737. Jamaica közel egy évszázada angol gyarmat. Richard Beckford, a gazdag ültetvényescsaládból származó, Oxfordban jogot tanult fiatalember, bátyja megbízásából visszaindul a rég otthagyott szigetre, hogy kinyomozza, kik dézsmálják a család cukornád- és rumkészletét. De titokban egy másik tervet is dédelget magában: fölkutatni egy legendás hírű asszonyt, Anne Bonneyt, az "amazonkalózt", aki kisgyerek korában megvédte őt vérszomjas társaitól. A két szálon futó cselekmény a közös szereplők révén össze-összefonódik, majd megint reménytelenül szétválik, s noha egy pillanatra felcsillan a lehetőség: beteljesül a régi, gyerekkori álom - hamarosan az is semmivé foszlik, s az álomból kigyógyuló fiatal jogász valóságosabb, bár rövid életű szerelmet kap kárpótlásul egy nem kevésbé rendkívüli asszonytól. E romantikus figuráknak mintegy ellenpontjaként, Vestdijk sokoldalúan ábrázolja a korrupt, nemegyszer a kalózokkal szövetkező, tehetségtelen gyarmati tisztviselőket. Az "egérarcú isten", a "jóságos" kormányzó úgy summázza a lényeget: "Azáltal uralkodunk, hogy hagyjuk, hadd menjen minden a maga útján; persze, durván fogalmazva... Az ember úgy hever minden mellett, mint egy álmos házörző kutya. Ez a tipikus angol életstílus..." A romantikus filozofikus hangvételű, érdekes pszichológiai megfigyelésekben is gazdag történelmi regény emlékezetes olvasmányélményt kínál a legkülönbözőbb érdeklődésű olv

Cziráki Péter - Két ​Amerika között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lisandro Otero - Babilon, ​eljött a te ítéleted!
Lisandro ​Otero történelmi freskóján eleven színekben tárul elénk a kubai nép évszázados harca, melyet a függetlenségért, a zsarnokok és diktátorok, a machadók és batisták ellen vívott. Az 1952-ben végrehajtott katonai államcsíny után csakhamar megindul a szervezkedés Batista diktatúrájának megbuktatására. Luis Dascal, aki csak a saját boldogulását, egyéni érvényesülését tartja fontosnak, ismerősei és barátai révén kerül kapcsolatba a fővárosban kibontakozó ellenállási mozgalommal, eljut a felismeréshez, hogy az adott helyzetben az egyetlen követhető út a forradalmi cselekvés. Lisandro Otero, miközben a főhős egyéni történetét követi, alkalmat talál arra, hogy felelevenítse az ötvenes évek történelmi eseményeit, felidézze a küzdelmes évek hangulatát, gyorsan pergő képekben villantsa fel annak az útnak egyes szakaszait, amely a Sierra Maestra hegycsúcsain át vezette Fidel Castro harcosait a felszabadult Havannába.

Charles Martin - A ​szív kútja
Egy ​rosszfiú útja Miamiból Közép-Amerikába vezet, ahol megpróbál megbocsátást nyerni a bűneiért, miközben egy fiatal nő és fia segítségére siet. Igen kalandos, ám bűnökkel és megbánással teli élet Charlie Finné. Olybá tűnik, a tehetséges és intelligens férfinak mindene megvan, még sincs semmije. Kamaszkorában árvává lesz, és hamar megtanulja, miként boldoguljon egyedül a világban. A Harvard ösztöndíjasaként egyenes út vezet számára az üzleti életbe, ahol igen jövedelmező, ám annál veszélyesebb ügyletekbe kezd, mígnem a sorstól kegyetlen leckét kap, és döntéseiért súlyos árat kell fizetnie. Nemcsak az általa olyannyira szeretett emberek kerülnek veszélybe, hanem ő maga is. Közép-Amerikába utazik, ahol szembesülnie kell korábbi tettei következményeivel. Fájó szembesítés ez, sok sebet feltépő. A közönyösség álarca lehull, leomlanak a maga köré vont falak. Ott áll pőrén, kiszolgáltatottan. Egy asszony és egy kislány azonban a gondjaiba veszi, és olyasvalamit ad a férfinak, amire mindennél nagyobb szüksége van: magát a reményt – a szeretetre, az újrakezdésre és a bűnöktől való megtisztulásra.

Kollekciók