Ajax-loader

'10. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Benkő László - Sosemvolt ​pogányok
A ​Vér és kereszt trilógia első kötete visszavezet a 10. századi magyar történelem utolsó harmadába, a kereszténység felvételének korába, amikor kezdetét vette integrálódásunk a keresztény Európába. Géza nagyfejedelem az augsburgi csatavesztés után magyar földön bonyolult belső helyzettel szembesült, és ráébredt: gyökeres változtatásra van szükség, máskülönben e soknemzetségű, ősvallásban élő nép beszorul a két keresztény nagyhatalom, Bizánc és a Szent Római Birodalom közé. Tartva a felmorzsolódástól úgy döntött, hogy békepolitikát folytatva szorosabb kapcsolatra lép Ottó császárral, sőt arra is hajlandó lesz, hogy felvegye a keresztény vallást, és terjessze azt a magyarság és a hozzá kapcsolódott nemzetségek körében. Ám a meggyőződés és a hit átformálása mindig drámai következményekkel jár. Vajon valóban pogányok voltak elődeink? Aligha. Ősvallásunkban minden megtalálható, ami e nagy múltú népet képes volt egyben tartani. Törzseink egyetlen Öregisten tisztelete mellett sokszínű és cizellált hitvilágban éltek. Géza és felesége, Sarolta nagyasszony, s fiuk, Vajk (I. István) tetteit számtalan tudományos és szépirodalmi kötet taglalja. Ezért most ebben a történetben – amely csaknem nyolc évtizedet ölel fel – kövessük nyomon a „másik oldalt”, a pogánynak bélyegzett egyszerű emberek, nemzetségek sorsát. Vérrel, tűzzel és vassal épült az út, amely az ősi vallásból a kereszténységbe vezette a magyarságot. Emlékezzünk a magyar államiság kezdeti időszakának e viharaira egy család lebilincselő sorsán keresztül.

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Kodolányi János - Pogány ​tüzek
A ​honfoglalás utáni magyar nép különös világa elevenedik meg Kodolányi Jánosnak ebben a regényében. Ebben a korban még élnek a pogány istenek, a táltosok még áldoznak nekik, az ő révületükben jövendölnek, gyógyítanak, de már megjelenik az új eszmék képviselője is. Igaz, hogy csak egy gyámoltalan, szelíd és ügyefogyott szláv pap személyében, mégis ő a céltudatosabb, az ő világa a korszerűbb. Két eszme, kétféle életfelfogás méri össze erejét, s ez a küzdelem dönti el, hogy a magyarság - az augsburgi és merseburgi vérveszteségek után - fennmaradhat-e új hazájában. Az eszmék forrongásának hátterét a Dunántúl, a balatoni kedves tájak alkotják, szereplői bővérű magyar urak, szabad jobbágyok, kényre-kedvre kiszolgáltatott rabszolgák, akiknek életében igen fontos szerepet játszanak azok az emberi indulatok, amelyeknek jelentőségét ma sem lehet lebecsülni: gőg és nagylelkűség, emberség és hatalomvágy, féltékenység és szerelem. Az érdekes cselekményű regény Kodolányi János nyelvi és jellemformáló erejének kevéssé ismert alkotása.

Jackie French - Hekja
Vikingek ​támadnak meg és pusztítanak el egy tengerparti falucskát, ahol foglyul ejtik Hekját, majd a kutyájával, Snarffal együtt Grönlandra viszik a kislányt. Ezen a zord és hideg földön Freydis Eriksdottir, a hírhedt Vörös Erik leányának thrallja - rabszolgája - lesz. Hekja harcias elszántságával kiérdemli úrnője megbecsülését. Megpróbáltatásai azonban épp csak elkezdődtek azzal hogy a vikingek a jeges szigetre hurcolták: a telepesek Freydis vezetésével elindnlnak, hogy új kolóniát hozzanak létre Vinlandban - a mai Amerikában -, ahol további veszedelmes kalandok várnak rájuk.

A1ii7ydj29l._sl1500_
elérhető
8

Anya Seton - Avalon
Ez ​a lebilincselő romantikus történet kontinenseken és évszázadokon át repíti az olvasót. Rumon francia herceg hajótörést szenved a cornwalli tengerparton. Küldetése, hogy megtalálja Arthur király legendás Avalonját. Rumon találkozik a magányos Merewynnel, és életük hamarosan összefonódik. Anya Seton ismét bizonyítja, milyen mesterien ötvözi a történelmi részleteket a mesés elemekkel.

Frans G. Bengtsson - Rőde ​Orm
Rőde ​Orm, a "vöröshajú, keskenycsípőjű, szélesvállú, erőteljes harcos" a főhőse ennek a ragyogó humorú viking regénynek, amelyben az ősi északi népmondák és a keleti mesék színes világa tárul fel az olvasó előtt. F. G. Bengtsson, a neves svéd író élénk színeket használva, szellemesen könnyed stílusban meséli el Rőde Orm történeteit: nyugatra és délre tett harci útjait, a hispániai móroknál, gályarabságban átélt kalandjait, vidám mulatozását Kékfogú Harald király karácsonyi lakomáján, Tanácstalan Ethelred király megsarcoltatását, a Dnyeperen elrejtett kincs megszerzését, és a sok évszázad előtti viking-élet egyéb érdekességeit.

Guy Breton - A ​szenvedélyes lovagok
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát - ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az első kötet, A szenvedélyes lovagok, a francia középkor szerelmi legendáit ismerteti, Klodvig királytól és Klotild királynétól Nagy Károly korszakán keresztül a keresztes háborúk és a százéves háború idejéig. Megismerkedhetünk a vérszomjas Meroving királynék családirtásaival, Nagy Károly feleségeivel, a pápa által kiátkozott Capetingekkel, a keresztes háborúkba is férjükkel együtt vonuló királynékkal, a legendás Aquitániai Eleonórával, aki a leendő angol király menyasszonyaként fél Franciaországot vitte magával hozományul. De találkozhatunk a híres "elátkozott királyokkal", a Druon regényeiből ismert, utolsó Capetingekkel is, valamint az első Valois-kkal, az őrült VI. Károllyal, feleségével, a gyűlöletes Izabellával, aki az angol király kezére játszotta, illetve gyermekükkel, VII. Károllyal, aki Jeanne d'Arc segítségével visszahódította Franciaország nagy részét.

Pusztai Andrea - A ​sárkányölő
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. Kagan, a Tarján törzs vezére a magyarok törzsszövetségének követe a császári udvarban. Feladata kettős: egyrészt igyekeznie kell a kalandozó törzsek augsburgi gyászos veresége után új határvédelmi szerződést kötni Bizánccal, másrészt szemmel kell tartania az udvarban nevelkedő Gyevel herceget, Taksony fejedelem fiát. Kratérosz sztratégosz, az egyik legelismertebb bizánci hadvezér egyetlen, féltett lánya, Anasztázia egy nap elszökik erőszakos udvarlója elől otthonából, azzal a feltett szándékkal, hogy apja akarata ellenére benevez a versenyre, melynek résztvevői közül Rómanosz herceg, VII. Kónsztantinosz császár fia, a trónörökös feleséget választ magának. A keresésére indulók elöli menekülés közben azonban megsebesül, és ájultan esik össze egy előkelő hun házának kapuja előtt… Niképhorosz Phókasz apjával és fivérével a syrakuzai kalózok ellen vezetett hadjáratból igyekszik haza, hogy régi szövetségesükkel, Kratérosszal karöltve felülkerekedjenek politikai ellenlábasaik, a Dukaszok és Komnénoszok fölött. Pusztai Andrea regénytrilógiájának első kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Pusztai Andrea - A ​zöld szemű kígyó
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. A trilógia első kötetében megismert Anasztázia immár Theophanó császárnőként az udvari intrikák kereszttüzébe kerül. Amikor megpróbálják megmérgezni, tanácsosabbnak tűnik vidéki birtoka biztonságába visszahúzódni, ám Anasztázia kihasználja a lehetőséget, és a tiltás ellenére a hadjáraton járó férje, Rómanosz után szökik. Kagan vezér összegyűjti a bizánci császárnak ígért húszezer lovast, és elindul Rómanosz serege után, hogy együtt ütközzenek meg a fenyegetően közeledő odjogur törökökkel. Hírszerzői révén azonban hamarosan tudomást szerez róla, hogy a töröknél sokkal halálosabb veszély is közeledik keletről. León Phókasz hazatér Narbosz szigetére, ahol fivére családja és saját gyermekei várják. Azonban hamarosan lecsap az otthonára Samir, a syrakuzai kalóz, és León kénytelen végignézni, ahogy mindene az enyészete lesz. És mindeközben a palotában tovább szövi hálóját a rejtélyes Fehér Sárkány... Pusztai Andrea regénytrilógiájának második kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Terry Deary - Vérfagyasztó ​vikingek
Íme ​a vérfagyasztó vikingek története, a legelborzasztóbb részletekkel együtt! Mindent megtudhatsz ezenkívül az ádáz szászokról, a kegyetlen királyoktól kezdve a bosszúálló foglyokon át a szenvedő rabszolgákig. Kíváncsi vagy: - Miért adtak egymásnak olyan szokatlan neveket a vikingek, mint pl. Laposorrú? - Hogyan építettek hajót? - Melyik viking isten öltözött nőnek? Olvasd végig ezt a könyvecskét, és minden kérdésedre választ kapsz, megismerkedsz jámbor óriásokkal és gonosz törpékkel, válogatott kínzásokkal és a viking halleves receptjével. A rettentő töri sosem volt még ilyen rettentő!!!

Falvai Róbert - Az ​Árpád-ház asszonyai I.
Tizenegy ​asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(á)nak hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be az életét. Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján. Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség, aki daliás, ámde még szegény, ismeretlen és száműzött leendő férjébe első pillantásra beleszerelmesedett, és olyan is, akit politikai kényszerházasság alanyaként, gyermekként adtak hozzá utálatos, öreg, nem-szeretem férjéhez. Tizenegy nő, tizenegy élet, és egyik sem volt unalmas.

Dienes István - A ​honfoglaló magyarok
A ​középkori Európa népei a Don és Al-Duna közéről a Kárpát-medencébe, mai hazájukba érkező magyarokat kalandozó hadjárataik révén ismerték meg. Érhető, hogy a szerzeteskrónikások félelmükben igaztalanul sötét képet festettek róluk. A mohamedán utazók viszont a magyarok fejlett társadalmi szervezetéről, pompaszeretetéről tudósítanak. Dienes István könyve a szavahihető források és a régészeti leletek megszólaltatásával rajzolja meg a X. századi magyarság valóságos arculatát. A honfoglaló magyarság társadalmi szerkezetének elemzése azt bizonyítja, hogy az új hazába érkező magyarok fejlett társadalomszervezettel, gazdasági élettel rendelkeztek. A kötet megismertet a nemzetségfők szálláshelyein és a köznépi falvakban zajló mindennapi élettel s a kézművesség és a kereskedelm kibontakozásával is. A szerző részletesen tárgyalja a honfoglaló magyarok hitvilágát, hiedelmeit, vallási képzeteit és művészetük sajátos jelképrendszerét. Rávilágít a szláv és skandináv államokkal egyidőben megszülető magyar állam egyetemes történeti jelentőségére és a középkori Európa kultúrájában játszott fontos szerepére.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Hegedüs Géza - Korona ​és kard
A ​könyv az Árpádok korának históriája. Prológusa novellisztikus helyzetképben széles keresztmetszetben mutatja be Géza fejedelem és a "sokszoknyájú" nemzettségfők között feszülő ellentéteket, a korabeli nyelvet, szokásokat, viszonyokat. A további két fejezetben a szerző beszél Szent István király országépítő munkájáról, a trónviszályokról, Szent László és Könyves Kálmán koráról, a bizánci befolyásról és az Árpádok alkonyáról. Hegedüs Géza a jelentős személyiségek mellett a kevésbé kiemelt történelmi szereplőket is egyéníti, s a hazai történetet mindig összekapcsolja az európaival. Anyagát fölényes biztonsággal úgy rendezte, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. Az összhatás színes, harmonikus, vonzó.

A. O. Esther - Frigg ​rokkája I.
Valaki ​vár valahol, akivel összetartozol, és akiért a halálon is átkelnél, csak hogy megtaláld. A húszéves Sonja és hét évvel idősebb bátyja, Alex Sommerland rockzenészek. Norvégiában, a Stjerne-tó partján élnek, és ötfős bandájukkal teltházas koncertekkel szórakoztatják az egyre gyarapodó rajongótáborukat. Nem is sejtik, hogy hamarosan mindannyiuk élete megváltozik, ugyanis egy különös varázslat folytán az égen ragyogó csillagkép, Frigg rokkája működésbe lép, és összeköti a jelent a múlttal... Sonja szerény, magának való lány, akinek gyermekkora óta karmikus álmai vannak az előző életéről, amikor is a vikingek közt élt. Az emlékképek ködösek, de mindig ugyanarról a világról szólnak, és rendre sötéten végződnek. A Szent Iván napjára meghirdetett jelmezbálon Sonja megismerkedik egy viking ruhába öltözött férfival, Einarr Sigurdssonnal, akiről idővel kiderül, hogy nem is jelmezt visel, és nem is a mi világunkból érkezett... Noha a férfi tudja, hogy soha többé nem láthatják egymást, képtelen szabadulni Sonja vonzerejétől. Elhatározza hát, hogy így vagy úgy, de magával viszi őt a múltba... Alex a White Nights énekese. Zord figurának tűnik, pedig aranyból van a szíve. A húgával való kapcsolata különleges. Nem csak azért, mert korán elveszítették a szüleiket, hanem egy családi titok miatt, ami örökre összeköti őket. Tűzön-vízen át kitartanak egymás mellett, és ha az egyikük élete veszélybe kerül, a másik gondolkodás nélkül utána megy, akár a pokol fenekére is... Frigg rokkája azonban könyörtelen... Hőseink 2024-ből hirtelen 924-ben találják magukat. A helyszín ugyanaz, a világ azonban merőben más. De vajon a mai fiatalok boldogulnak-e a vikingek rideg, komor, véres háborúkkal teli világában? Létezik-e síron túli szerelem? És egymásra találnak-e azok, akiknek a lelke nem képes a másik nélkül élni?

Covers_214674
elérhető
0

Ágoston Julián - Esteván
Esteván ​olvasása nyomán szinte elvarázsoltan teszi le a szépséges írást az olvasó. Elvarázsoltan, - a hatvan felé haladó vagy hatvanon túljutott nemzedékhez tartozó Ágoston Julián Szent Mór története ugyanis - fél évszázaddal megírása után - úgy röpít vissza hazánk keresztény kezdeteihez, Európa szellemiségével való tényleges találkozásunk első lépéseihez, hogy a mai idősödő generációkat ugyanakkor visszaviszi gyermekkoruk kedvenc olvasmányainak világába és stílusába. Bíborral festett hullámtarajokon ringatózni, a pannonhalmi egyházban harangok elnémulását meghallani, gyertyák sercegését megcsodálni - a könyv vajúdási és születési korszakának kiváltsága volt. Nagy vizek zúgása, gyermekkorunk lelkes idealizmusa, szent titkok fátylát lebbenteni akaró pedagógia varázsa... ennek a lelkünk legmélyére taposott élmény- és érzésvilágnak egy csapásra felébresztése: ez Julián atya ajándéka ma számunkra.

Covers_22660
Párnakönyv Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Párnakönyv
E ​kis kötet lapjain a Gendzsi regénye legfontosabb előzményeit olvashatják: a kortársi nikki-, azaz naplóirodalom legszebb műveit. A bő szemelvények bepillantást engednek egy számunkra teljesen ismeretlen világ mindennapi életébe, az udvar és a hálószobák rejtelmeibe, mégpedig sajátosan nőies, asszonyi szemmel, néha igen meglepő oldalát villantva fel egy-egy tárgynak. A nikkiírás - talán mondanunk sem kell - asszonyok foglalatossága volt a régi Japánban, de az asszonyok irodalmi műfajjá nemesítették, s lírai lapjaik egy térben és időben távoli világ nagyon emberi érzelmeit közvetítik a mai olvasóhoz is.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

Frans G. Bengtsson - The ​Long Ships
The ​book is set in the late 10th century & follows the adventures of Orm ("serpent"), called "Red" for his hair & his temper, a native of Scania. The story portrays the political situation of Europe in the later Viking Age, Andalusia under Al-Mansur Ibn Abi Aamir, Denmark under Harold Bluetooth, followed by the struggle between Eric the Victorious & Sweyn Forkbeard of Denmark, Ireland under Brian Boru, England under Ethelred the Unready, the Battle of Maldon, all before the backdrop of the gradual Christianisation of Scandinavia, contrasting the pragmatic Norse pagan outlook with Islam & Christianity.

Benkő László - A ​táltos fia
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Harsányi Lajos - Az ​elragadott herceg
Részlet ​a könyvből: Nagyon szerethet bennünket az Isten. Szent Imre herceg kristálytekintetű, liliomos alakja előtt imára kulcsolódik a kezem s a kilencszázesztendős magyar történelem távlatából könnyes meghatottsággal rebegi ajkam: Testvérek, magyarok, nagyon szerethet bennünket az Isten! Ott a fejérvári fényes bazilika fenséges boltívei alatt, a liliomos ifjú márványkoporsója tövében kilencszáz esztendővel ezelőtt más gondolat emésztette a magyar szíveket. Az ifjú, keresztény magyar nemzet könnybelábadt szeme kérdőleg tekintett az ég felé. Nem szeret minket a keresztény Isten? Pedig az akkori magyarok hite nem volt kisebb, mint a miénk! Miért volt hát a jajkiáltás, mely e csodálatos ifjú halálakor oly fájdalmasan búgott föl a magyar nép lelkéből?

Benina - Megsebzett ​szabadság
Kr.u. ​955. Egy bajor lány: Flaviát elragadják otthonából a portyázó magyarok. A lány rabszolgasorsra jut, és az ellenség táborának vezére, Daval dönt az életéről. Flavia minden alkalmat megragad a szökésre, ám a férfi nem ereszti. Egy Farkas: Daval a nemzetség élén állva testvéreivel együtt hűen harcol a hazáért. Szünet nélküli kalandozások, csaták teszik ki a mindennapjaikat. A bajor rabszolgalány jelenléte alapjaiban kavarja fel a Farkasok nemzetségének családi békéjét. Daval küzd megmagyarázhatatlan vonzódásával, miközben a világa darabokra hullik, a jövője feketeségbe burkolózik, míg végül az egyetlen, amit biztosnak hisz, hogy Flaviának mellette a helye. Egy alku, mely megpecsételi mindenkettőjük sorsát. Önmaguk számára is képtelen érzések kelnek életre, és nem tehetnek mást, mint engednek a sodrásának. Rabsága közben Flavia szembesül a valósággal: a magyarok talán nem is olyan barbár népség, mint gondolta. Csakhogy a lányt, és szerelmének kibontakozását egy nap utoléri a múlt. Mi lehet az, ami még a barbár magyaroknál is jobban megijeszti Flaviát? A Megsebzett szabadság Daval és Flavia szerelmének nem mindennapi története a magyarok kalandozásának idején. A véredben lobog az ősi láng!

Jean-Pierre Montcassen - A ​magyarok nyilaitól...
Európa ​valaha rettegte a magyarokat... Amit még eddig sehol nem olvashatott a magyar olvasó, azt éppen Jean-Pierre Montcassen írta meg. A honfoglalás után húsz évvel, a kalandozások korában járunk. Egy bajor lovászlegényt a véletlen Magyarországra vezérli, és az ő szemén keresztül tárul föl a Kárpát-medencében élő nép élete.

Dugonics András - Cserei
A ​kiadó régi magyar műfordításokat bemutató vállalkozásának legújabb darabját tartja kezében az olvasó; a magyar műfordítástörténet talán legizgalmasabb fejezetének egyik legfontosabb dokumentumát, mely 1808-ban jelent meg Szegeden, Dugonics András királyi oktató Voitaire Zadig címü keleti meséjét magyarította. azaz helyezte át hazai környezetbe, mi több. a tizedik századi Magyarországra. Taksony vezér korába, - "A magyarítások időszakát, szokás olykor a tömeges írói és olvasói ízlesficam korának minősíteni. Ne feledjük azonban: a meg gyermekcipőben járó. nagy művekkel még nem büszkélkedő eredeti szépirodalom szerepét vállalta át ideig-óráig Dugonics és fordítói módszerének iskolája; világirodalmi hatásokat és motívumokat közvetítettek, közönséget toboroztak. A XX. századi olvasó... számára a Cserei nem csupán a magyar műfordítás megíratlan történetének egy fejezete s nem is csak kuriózumok gyűjteménye" - írja Kerényi Ferenc utószavában.

Szlatky Mária - Szent ​István
Majdnem ​ötven év telt el István király halála után, amikorra már a nagy király érdemeit a Vazultól leszármazott királyok nem hallgatták el. 1083-ban, László király uralkodása idején, a székesfehérvári templomban István tetemét nyugvóhelyéről kiemelték és az első keresztény magyar királyt a katolikus egyház előírása és szertartása szerint szentté avatták. Azóta Szent István a neve. Angyalábrázolással ékes kőkoporsóját még ma is őrzik a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében. A szentté avatáskor a tetem kiemelésekor a sírból csodás épségben került elő István király jobb keze, amit a szent csodákban hívő emberek ma is ereklyeként, mint Csodatevő Szent Jobbot tisztelnek.

Kodolányi János - Istenek
Istenek ​kerülnek szembe egymással a magyar tájakon, a keresztények Istene a pogány magyarság istenével.

Nizámi Arúzi - Ritkaságok ​gyűjteménye
Nizámi ​Arúzi a korai klasszikus perzsa próza egyik legjelentősebb művelője, képzett orvos és asztrológus, mint udvari költő a kelet-iráni Gúr dinasztia szolgálatában állt. Ritkaságok gyűjteménye című műve a X-XII. századi iráni történelem, tudomány és irodalom egyedülálló értékű forrása; műfajára nézve világtükör. Arról igyekszik meggyőzni az uralkodót, hogy a jó kormányzáshoz mindenekelőtt írnokra, költőre, asztrológusra és orvosra van szüksége. E hivatások lényegét színesen megírt anekdotákban adja elő. A törénetek bevezetnek a középkori Irán fejedelmi udvarainak életébe. Megismerkedünk a Gaznavidák, Számánidák, Gúridák, Bújidák, Szeldzsukok udvaraiban élő művészekkel, tudósokkal.

Michael Crichton - Ködsárkányok
Kr. ​u. 922-ben a bagdadi kalifa követet küld a Béke Városából, hogy keljen át a Kaszpi-tengeren, utazzon fel a Volga mentén Sagaliba királyához. Ám mielőtt oda érkezne, találkozik Bulwyffel, a nagyhatalmú viking királlyal, akit rokonai visszahívtak Skandináviába, hogy szorult helyzetükön segítsen. Mert a népét nem más támadta meg, mint a köd szörnyetegei... Induljon velük kalandra Ön is, Kedves Olvasó, a rejtélyes földre... ahol a nappal nem ugyanolyan hosszú mint az éjszaka... ahol a naplemente után fantasztikus fényfüggöny lebeg az égbolton... ahol Buliwyf és harcosai halálos küzdelmet vívnak a fekete, szőrös vadakkal, akik kipusztítással fenyegetik az északi tájat... Az Androméda törzs, a Gömb című nagysikerű regények, s minden idők legnagyobb mozislágerének - Spielberg: Őslénypark-jának - forgatókönyvírója ezúttal közzétesz egy koraközépkori kéziratot a vikingek harcáról - egy misztikus és félelmetes ellenséggel.

Fehér Tibor - Aranykakas
Egy ​mostanáig megíratlan korszakot elevenít meg Fehér Tibor izgalmas történelmi regénye: a honfoglalás utáni kalandozások idejét. A nevezetes szentgalleni portyának a krónika lapjain fennmaradt emlékezetét frissíti fel az író s színezi át, varázsolja közel hozzánk a deli Csát vitéz és a gyönyörű Szökéte szenvedéseinek és szerelmének rajzával. A történetben természetesen érdekes szerepet kap Heribald, a félnótás kövér barát, akinek visszaemlékezése alapján maradt fenn kalandozó őseinkről a szentgalleni kolostor krónikájában a történelemből jólismert jelenet. Hiteles események és alakok, költött figurák és fiktív történetek formálódnak egységes társadalmi-történelmi körképpé ennek az izgalmas, kalandos regénynek lapjain. Nem csupán a középkori nyugat-európai városokról és klastromokról rajzol az író érdekes képet, hanem történelmi, néprajzi, régészeti és más adatok alapján megeleveníti egy portyázó magyar törzs itthoni életét is.

Frans G. Bengtsson - Vikingek
Bengtsson ​svéd regényíró nevét elsősorban a „Vikingek” és a „Hosszú hajók” című szuperprodukciók tették népszerűvé. Ugyanis mindkét film híres történelmi regénye, a „Vikingek (Rőde Orm)” alapján készült, amely annak idején (1941-45) két részben jelent meg, és elsöprő sikert aratott. Azóta több kiadása is napvilágot látott, s jellemző, hogy utolsó megjelenése (1969) éppoly szenzáció volt a svéd könyvpiacon, mint az első. A „Rőde Orm” kalandok sorába ágyazott nagyméretű történelmi freskó a kereszténység Skandináviába való behatolása előtti vikingkorszakról. A humoros hangnemben, élénk színekkel ábrázolt kalandos cselekményből egyfajta derűs optimizmus árad még olyankor is, amikor Odin barbár hívei az ősi szokásoknak megfelelően engesztelik ki az angolszász hittérítők túlságos buzgólkodásán felbőszült istent. Mellesleg a Kékfogú Harald udvarában megtelepült hittérítők módszerei sem kimondottan „keresztényiek”. A cselekmény középpontjában a hős Rőde Orm vezette viking kalózcsapat szárazon és vízen átvészelt kalandjai állanak, a szerző azonban ezzel párhuzamosan tanulságos módon ábrázolja a hideg és ködös Skandináviát lakó népcsoportok életmódját, ősi településeit, szokásait, erkölcseit, hitvilágát és legendáit. Az olvasó szinte észrevétlenül illeszkedik be e sajátságos történelmi korszakba, résztvevője lesz a lebilincselő kalandoknak, bejárva egy mesés, ködbe merült világot.

Michael Crichton - Eaters ​of the Dead
It ​is 922 A.D. The refined Arab courtier Ibn Fadlan is accompanying a party of Viking warriors back to the north. Fadlan belatedly discovers that his job is to combat the terrors in the night that come to slaughter the Vikings--but just how he will do it, Fadlan has no idea....

Hanczár János - Óperencia
Hanczár ​János tizedik kötetét vette most a kezébe az Olvasó. A beszédtanár-újságíró, talán a legtöbb Murphy törvénykönyv hazai szerzője, eddig összesen hét könyvet írt. Később megjelent két politikai szatírákat is tartalmazó könyve. 2006-ban úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, és majd hat évig dolgozott a történeten, mely a magyarok Honfoglalást lezáró Pozsony mellett megvívott csatáját tárgyalja. A könyv, amit az Olvasó a kezében tart, kiválóan alkalmas arra, hogy megismerjük belőle a magyar történelem eme méltatlanul keveset emlegetett fejezetét. A pozsonyi diadal nem legenda. Ma már nemcsak az önjelölt kutatók foglalkoznak e témával, hanem a hadtörténészek egy része is az ügy mellé állt, és segít feltárni a részleteit annak a csatának, amelynek eredményeként 1105 éve végleg eldőlt, hogy lesz hazánk. Ezt a gondolatot szolgálja ez a filmre kívánkozó, forgatókönyvszerűen megírt történet is, továbbá példát mutat a kor embere számára arra, hogy nincs lehetetlen helyzet, nincs kilátástalan jövő: dolgozni kell érte, hol fegyverrel, hol szellemmel, s hazánk sorsát jobbra fordíthatjuk. A mai nehéz időszakban is nagyon fontos, hogy higgyünk a sikerben! A hazaszeretet, a nemzettudat kérdése hangsúlyossá válik a műben: anakronisztikusnak tűnhet ezen fogalmak használata a tárgyalt kor kapcsán. De mi magyarok jól tudjuk: szükségünk van olyan példaképekre, akik ezen tulajdonságokkal felvértezve évszázadok távlatából is tanítanak bennünket. Árpád, Kurszán, Csepel és a többiek példája erőt adhat nekünk a folytatáshoz.

Kollekciók