Ajax-loader

'déli-sark' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dékány András - A ​sarkvidék meghódítója
1911-ben ​két hajó kötött ki a Déli-sarkvidék jégmentes öbleiben: az angol Scott kapitány expedíciója és a norvégek kis csoportja, Amundsen parancsnoksága alatt. Mindkét expedíció a Déli-pólust akarta elérni, s megkezdődött a páratlan versenyfutás, mely Amundsennek és társainak győzelmével végződött. Dékány András izgalmas könyvében megelevenedik a sarkvidék meghódításának e fontos eseménye. Amundsen életútját végigkísérve, felidézi az Észak-nyugati és Északkeleti átjáró felkutatásának és végighajózásának történetét is, és összefoglalja azokat a merész kísérleteket, melyekkel évszázadokon keresztül ostromolták különböző nemzetek expedíciói a Pólusokat. A kötetet érdekes fényképanyag illusztrálja.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - A ​Sarkcsillag nem vezérelte őket
A ​Centkiewicz házaspár a könyörtelen Északi-sark felfedezői után ebben a könyvében a Déli-sark meghódítóinak állít emléket. Dumont d\'Urville, Borchgrevink, Shackleton és Scott alakját rajzolják meg. A porték \lépcsőzetesen\ emelkednek fölfelé, mindegyik hős egy lépcsővel közelebb kerül a Sarkhoz. Dumont d\'Urville még csak kikötött az Antarktiszon, de ezért a kikötésért csaknem az életével fizetett. Borchgrevink volt az első, aki társaival ott telelt. Shackleton már a Sarkot ostromolta. Ő a legendás Boss, aki drámai körülmények között az addigi legnagyobb utat tette meg a Hatodik földrészen. S végül Scott, akinek legfőbb és egyetlen életcélja, megszállott álma a Déli-sark meghódítása volt, s akit végül ezen az úton megelőzött Amundsen. A portrékból kirajzolódik a négy hős sziklaszilárd, férfias és vonzó jelleme, az a törhetetlen makacsság és szívósság, amellyel önmagukkal és a könyörtelen természettel harcolva törekedtek céljuk eléréséért. A Centkiewicz házaspár érdekfeszítően írja le azt a mérhetetlen szenvedést, amellyel a Sark meghódítóinak meg kellett küzdeniök. Regénybe illően izgalmas, a hősök egész életét felvonultató cselekményes fejezetek és naplórészletek teszik hallatlanul olvasmányossá a könyvet.

Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev - Amundsen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Katarina Mazetti - Pingvinélet
„Mazetti ​ezúttal is kevés eszközzel, de fergeteges humorral, könnyed stílusban jeleníti meg egyéni alakjait, miközben sok érdekes, elgondolkodtató történetet és sorsot varázsol elénk.” – SVENSKA BLADET – Katarina Mazetti mesterien keveri a komikust a tragikussal. Boldog álarca mögött boldog mosoly rejtőzik. Nem hisz abban, hogy a szenvedés nemesít. – AFTONBLADET – Mint a legjobb stand-up komikusok, Katarina Mazetti is képes látszólag mellékesen odavetett sorokkal megnevettetni, ugyanakkor rádöbbenteni saját furcsaságainkra, belénk rögződött tévképzeteinkre. – SWEDISH BOOK REVIEWS – Az Antarktisz felé tartó luxushajón összetalálkozik egy egymáshoz egyáltalán nem illő furcsa pár: Tomas, a deprimált, elhagyott családapa, aki elhatározta, hogy a jéghegyek között vet véget az életének, és a sötét titka ellenére rendíthetetlenül optimista Wilma. A hajón utazik a világjáró Alba is, aki az ember és az állat közötti hasonlóságokról készít feljegyzéseket Az elfajzott fajok eredetéről címen. A történetben szerepel még jó néhány neveletlen embertársunk, számos elefántfóka, egy gyilkos kedvű delfin és körülbelül négyszázezer királypingvin. A Pingvinélet sziporkázó regény barátságról és szerelemről, emberről, állatról, az ózonlyukról és a Föld jövőjéről. Katarina Mazetti A pasi a szomszéd sír mellől és a Családi sírbolt után új, humoros és érzékeny szerelmi történettel tér vissza.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - Nansen ​útja
A ​nálunk is jól ismert lengyel íróházaspár ezúttal nem saját útiélményeiről számol be, hanem életrajzot ír. De ha van életút, amely kezdetétől végéig ma már legendássá vált utazások története, akkor Fridtjof Nansené bizonyosan ilyen. Még csak egyetemi hallgató, amikor először hajózik át az Északi-sarkkörön, s "a diák" tudása és ereje kivívja a mogorva, sok vihart megért fókavadászok tiszteletét. Az első utat követi Grönland titkának feltárása. Ő az első kutató, aki a sziget lakatlan felén száll partra, majd sítalpakon, gyalogosan kel át a kihalt hó és jégmezőkön, hogy a telet az eszkimók között, iglooban töltse. S alig harmincéves, amikor nekivág legnagyobb vállalkozásának. Az elképzelései szerint épített Fram hajóval elindul, hogy meghódítsa az Északi-sarkot. A szerzők, akik maguk is jártak az Északi-sarkvidéken, a "szemtanú" eleven élményeivel és nagyszerűen válogatott naplójegyzetekkel teszik hitelessé a mindvégig izgalmas s a sarkkutatás történetében új fejezetet nyitó utazás leírását.

Mendöl Tibor - Cholnoky Jenő - Északi- ​és Déli-Sark
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

David Roberts - Egyedül ​a jég ellen
Amikor ​két társa meghalt, minden élelmiszere és felszerelése eltűnt egy gleccserhasadékban, Douglas Mawson még mindig százhatvan kilométerre volt az alaptábortól. Az Ausztrál-ázsiai Antarktiszi Expedíció vezetője 1913. január 17-én egyedül, az éhhalál szélén húzta maga után szánját, hogy visszajusson a táborba, mivel szánhúzó kutyái elpusztultak. Ekkor Mawson maga is lezuhant egy gleccserhasadékba, és csak egy beülő tartotta meg a levegőben, a szakadék keményre fagyott hó pereme alatt lógva. Egy verssor adott neki erőt ahhoz, hogy visszahúzza magát a felszínre. Mawson néha csak kúszva tudta folytatni útját, és egyik éjjel azt vette észre, hogy talpáról teljesen levált a bőr. Február 8-án, amikor tántorogva, felismerhetetlenül koponyaszerűre fogyott arccal megérkezett a táborba, az első csapattársa, aki meglátta, csak annyit tudott kinyögni: Te melyikük vagy? Ez az izgalmas és szinte hihetetlen beszámoló megadja Mawsonnak az őt megillető helyet a legnagyobb sarkkutatók és expedíciós vezetők között. A kötetet Frank Hurley, a híres ausztrál fényképész képei illusztrálják, amelyek közül sok még soha nem került publikálásra Ausztrálián kívül

R. F. Scott - A ​Déli-sarkvidéken
Scott ​kapitány e könyvében első nagyszabású kutatóútjáról számol be, amelyet 1901 és 1904 között vezetett a Déli-sarkvidékre. Discovery nevű hajójával áttört az Antarktiszt körülvevő jégövezeten, végighajózta a Déli-Victoria-föld partjait, s a Nagy Jégfalat követve, egészen az Edward király-földig jutott el kelet felé. Jégbe fagyott hajójával két telet töltött a Victoria-föld egyik öblében, a rövid antarktiszi nyarak idején pedig munkatársaival együtt számos szánexpedíción vett részt, hogy kikutassa a partvidéket, és minél beljebb hatoljon a szárazföld jéggel és hóval borított, addig ismeretlen belsejébe. 1904-ben az expedíció gazdag tudományos eredményekkel tért haza Angliába. Scott kapitány elbeszélésének és naplójegyzeteinek e rövidített kiadása alapján fogalmat alkothat az olvasó arról, hogy századunk elején, az Antarktisz kutatásának hőskorában, milyen volt a sarkutazók mindennapi élete, felszerelése, milyen módszerekkel végezték kutatásaikat, és hogyan vívták hősies küzdelmüket a zord sarkvidéki természet erőivel.

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - Amundsen ​útja
Azt ​kérdezte egyszer egy kíváncsi újságíró Roald Amundsentől, mondja el, "ugyan mire jó", hogy sosem nyugodhat, hogy újra meg újra kockára teszi életét egy-egy újabb, minden addiginál merészebb expedíció kedvéért. Amundsen így válaszolt: "Hogy mire jó? Kitölteni a térkép üres foltjait, jóllakatni szemem az emberi lábbal soha nem érintett fehér térségek látványával, amelyeket sok százezer vagy millió év óta csak a csillagok néztek. Érezni, hogy én vagyok az első, aki megbolygatja csendjüket. A felfedezés győzelme: boldogság. S ezt nem értheti senki, aki nem látta még hajója orra előtt a ködben vagy a kutyák dérlepte háta fölött, vagy a repülőgép pergő légcsavarján át az ismeretlen földet - a tiszta földet, amelyet még nem fertőzött soha árulás és aljasság. Ez a föld hív, vonz, mint a mágnes." Ez a nagy felfedező - és nagyon magányos, sokat csalódott ember - csak ott élt igazán, bajtársai között, a távoli jégmezőkön. Világéletében az Északi-sark meghódítására készült, és az angol Scottot megelőzve ő érkezett elsőként a - Déli-sarkra... Ő volt az, aki elsőként hajózta körül az északi sarkkörön túl a földgolyót. És ott volt az Északi-sark átrepülésének, a modern sarkkutatás úttörőinek hősi táborában is. Halála is méltó volt hozzá. A bajba jutott vetélytárs megmentéséért áldozta életét. Szinte természetes, hogy a nálunk is jólismert lengyel íróházaspár, Alina és Czeslaw Centkiewicz "Nansen útja" után megírta a nagy tanítvány, Roald Amundsen tragikus végű történetét is, amely elválaszthatatlan a sarkkutatás egyik legizgalmasabb korszakától.

Robert Swan - Antarctic ​Survival
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vivian Fuchs - Edmund Hillary - Az ​Antarktisz meghódítása
A ​kiváló szerzők közösen vállalkoztak a rendkívül izgalmas út leírására, mely a Nemzetközi Geofizikai Év keretében zajlott le. 1955-ben indult el az expedíció az Európánál nagyobb, majdnem teljesen lakatlan földrész felkutatására Amundsen, Scott és Schackleton nyomdokán. Első támaszpontjukat a Weddel-tengernél állították fel, egy évvel később a Ross-tenger partján a Scott-bázist létesítik. A két támaszpontról indultak el a kitűzött célhoz, a Déli-sarkra. 1957 végén a Weddel-tengerről kezdte meg kb. 3300 km-es útját a hójáró kocsik karavánja. Szakadékok hosszú sora kerülőkre kényszerítette őket, a gleccserek sokszor legyőzhetetlen falnak bizonyultak. Az expedíció tagjai hősies harcot vívtak az időjárással, sokszor szinte méterről méterre jutottak előre a -40 -50 fokos hidegben. Végül 99 napi küzdelmes út után elérték a célt, átszelték a Déli-sarkot. - A szerzők megrázó epizódokban elevenítik meg az expedíció életét. Elmondják, milyen nehéz feladat, még a modern technika eszközeivel is e lakatlan földrész jégmezőin előrehaladni. Milyen nagy fizikai erőnlétet és bátor magatartást követel a végeláthatatlan hómezőn gyakori hóviharokban ismereteket gyűjteni e zord jégpáncéllal bevont földrészről.

Juhan Smuul - Déli ​jégmezőkön
Juhan ​Smuul észt író részt vett egy szovjet déli-sarki expedícióban, érintve afrikát és Ausztráliát is. Negyvenezer kilométeres útikalandjának naplója ez a könyv. Legkimagaslóbb része az a hét, amelyet a szerző négy "hétköznapi hős"-sel a sarki állomás magányában töltött. Smuul a kalandos utazás leírásában is író marad, a rendkívüli helyeket és élményeket a rendkívüli viszonyok közé került emberek magatartásán keresztül írja le, így műve útleírás, regény és dráma ugyanazokon a lapokon. Az 1961. évi irodalmi Lenin-díjjal kitüntetett, bölcs és derűs írása örök útitársunk marad.

Houben - A ​Déli Sark meghódítása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alfred Lansing - A ​Déli-sark foglyai
Az ​1914-es brit Birodalmi Transzantarktisz-expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak kilátástalanul a jégtáblákon, míg mentőcsónakjaikkal viszontagságos tengeri út után megmenekültek. A szerző, Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tagjaival 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurleynek szenzációs felvételei egészítenek ki - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma.

Jules Verne - Die ​Eissphinx
"Er ​ist wieder da! Jules Verne hat das Kap der kritischen Jahrzehnte, die nach dem Tode des Autors jedem literarischen Werk drohen, umfahren, und er ist das geworden, als was ihn Kenner immer wieder bezeichneten: ein Klassiker." (Neue Zürcher Zeitung) "Er hat fast alles vorher gewußt..." (Der Spiegel)

Arturo Arzuffi - Az ​Északi- és a Déli-sark állatvilága
A ​világ állatai című sorozat segítségével megismerhetjük az állatok világát, egymás közötti kapcsolatait, élőhelyeit, táplálkozási szokásait, és számos érdekességet is megtudhatunk róluk. Az egyes kötetekben ismertetett tudományos adatok nyelvezete egyszerű és világos. A sorozat minden kötete illusztrációkban gazdag, könnyen érthető, és igen hasznos azt iskolai tanulmányokhoz.

Günter Skeib - A ​déli jégvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roland Huntford - Scott ​és Amundsen
A ​legtöbb ember annyit tud a Déli-sark meghódításáról, hogy Scott kapitány eljutott a pólusig, és a visszaúton hősi halált halt. Hogy Scott az önfeláldozást, a kitartást és a dicső kudarcot képviselte, a dacosan bátor vereség brit eszményét. Roald Amundsen csak másodjára jut mindenkinek az eszébe – nahát, a mord norvég csakugyan eljutott a pólusra és ő tűzte ki elsőnek a zászlaját, de ez csupán részletkérdés: nagyon szerencsés volt és alighanem kicsit tisztességtelen. ROLAND HUNTFORD _Scott és Amundsen_ eredeti dokumentumokra épülő kettős életrajzában bebizonyította, hogy mindez merő tévedés, ahogyan még sok minden más is. Huntford elmondásában a Déli-sark sagája társadalmi-politikai-pszichológiai modell. Kétfajta politikai berendezkedés, két társadalom, két világszemlélet, két vezetési stílus, két alkat összeütközése. A könyv¬ végére érve nemcsak a két karizmatikus személyiséget ismerjük meg, hanem azt a hátteret is, amely meghatározta vagy legalábbis erősen befolyásolta jellemük alakulását és jelentőségük megítélését. _Scott és Amundsen_ versenyfutásának története izgalmasabb bármelyik kriminél, elgondolkodtatóbb a történeti munkák többségénél, és haszonnal forgatható akár vezetéstudományi kézikönyvként is. ROLAND HUNTFORD 1927-ben született, 14 évig volt a londoni _The Observer_ skandináviai tudósítója. Első könyvét a svéd szocializmusról írta 1972-ben, _The New Totalitarians_ címmel. _Sea of Darkness_ című, 1975-ös regényét már a felfedezések témájának szentelte. Az 1979-ben megjelent _Scott és Amundsen_ nagy felfedezőkről szóló életrajz-trilógiájának első köteteként botrányos sikert aratott, sok brit olvasó és kritikus a nemzeti szellem sárba tiprását vélte felfedezni benne. Ezt követte Ernest Shackletonról (1984), majd Fridtjof Nansenről (1998) írott nagy sikerű biográfiája. Jelenleg Angliában, Cambridge-ben él.

Ernest Shackleton - Endurance
Sir ​Ernest Shackleton (1874-1922) ír sarkkutató részt vett R. F. Scott antarktiszi expedíciójában (1901-1904), majd számos felfedezőutat tett a „fehér kontinensen”. 1910-ben Budapesten tartott előadást, amikor a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1921-ben az Antarktisz körülhajózására vállalakozott, útközben azonban Déli-Georgia szigetén meghalt. A Déli-sark felfedezésének "hőskorát" zárja le Shackleton úttörő vállalkozása (1914-1916), amikor társaival gyalog akart átkelni az Antarktiszon. De az expedíció nem állt szerencsés csillagzat alatt: húszezer kilométer megtétele után, kétnapi hajóútra a céltól, az Endurance befagy a Weddel-tengerbe. A jégpáncél összeroppantja a hajótestet, és a legénységnek csak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie. Három mentőcsónakkal, szánhúzó kutyákkal és a legszükségesebb felszereléssel egy jégtáblán telepednek meg. Hónapokat töltenek embertelen szenvedések közepette, amíg csónakba szállva végre elindulhatnak megkeresni Déli-Georgiát, egy sziklás földsarlót a végtelen óceánban. 1200 kilométert kell megtenniük a viharos, jeges tengeren, s ha csak egy hajszállal eltérnek a helyes iránytól, az végzetes lehet... Sir Ernest Shackleton 1919-ben megjelent visszaemlékezése nemcsak a leghitelesebb beszámoló, amit az Endurance expedíciójáról valaha írtak, de lélekzetelállítóan izgalmas olvasmány - a lehetetlent is megkísérlő és minden nehézségen diadalmaskodó emberi tudásvágy és akaraterő megrázó erejű dokumentuma.

Alastair Fothergill - Élet ​a jégen
Az ​Antarktisz nem csak egy világrész - ez egy külön világ: jéghideg napsugarak, féléves sötétség, végtelen hómezők világa. Ebben az emberpróbáló környezetben töltött el hosszú hónapokat a David Attenborough nevével fémjelzett tévés-könyves alkotócsoport, s figyelte, fényképezte, filmezte a délsarki tájakat, a puszta létükért nap mint nap megküzdő cetek, fókák, pingvinek, albatroszok életét, még a téli éjszakában a jégen kotló császárpingvineket is. Így született ez a maga nemében páratlan képeskönyv: a szélsőséges körülményekkel dacoló növények, állatok és sarkkutatók mindennapjainak és alkalmazkodásbeli csúcsteljesítményeinek egyedülállóan hiteles dokumentuma.

Jules Verne - A ​jégszfinx
A ​Verne-filológia gyanúja szerint ennek az 1898-ban megjelent regénynek a kézirata jóval előbb elkészülhetett, bizonnyal az író korai műveinek egyike. Ekkoriban formálódott ki a szerzőben az a különc hajóskapitány, az a már-már eszelősségig eltökélt, saját életét és hajója sorsát egyetlen célra föltevő figura, aki majd a Hatteras kapitány (802503) címszereplőjében jut tökélyre. A korai keletkezés mellett szól az is, hogy A jégszfinx nem eredeti ötleten alapul, hanem Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényének (9422187) folytatása. Ez a tipikus Poe-mű - valóságos rémregény - úgy zárul, hogy két amerikai hajótörött - Pym és Dirk Peters nevű társa - kicsiny csónakon száguld a Déli sarkkör jeges vizein egy szfinx formájú, monstruózus, hófödte bérc felé. ; Verne regénye az Indiai-óceán déli vizein található, kietlen, néhány tucat ember lakta Kerguélen-szigeteken kezdődik, valamikor az 1830/40-es évtized fordulóján. Itt várja az idő jobbra fordulását és a tavasszal megérkező első hajót az amerikai geológus kutató, Joerling úr, aki - befejezvén itteni ásványtani vizsgálódásait - immár nagyon szeretne visszatérni hazájába. Hetek múltán be is fut a kicsinyke kikötőbe a Halbrane nevű brit vitorlás, amelynek különc kapitánya, a Hatteras alakját előlegező Guy Len semmiképp sem akarja a fedélzetre venni az amerikait. Azért nem vesz föl utast, mert hajójának nincs kitűzött úticélja, a kapitány fönntartja magának a jogot, hogy arra hajózzék, amerre épp szükségesnek találja. Itt kapcsolódik a Verne-regény cselekményébe a Poe-mű története: idővel ugyanis kiderül, hogy Guy Len kapitány testvére, William azon a hajón szolgált, amely 11 évvel azelőtt a déli tengereken balesetet szenvedett, és amelynek rémes históriáját az amerikai költő, író, Poe örökítette meg az Arthur Gordon Pym című művében. Ettől kezdve az addig lassan csordogáló cselekmény fölgyorsul, és mind borzongatóbbá válik; erről a hajóra mégis följutó Joerling úr tudósítja egyes szám első személyű előadásában az olvasókat. Néhány napi hajózás után egy úszó jégtáblán keményre fagyott holttestet találnak a Halbrane matrózai, a Pym hajóján szolgáló matróz földi maradványait. A nála talált följegyzések egyértelművé teszik, hogy néhányan még bizonyosan élnek valahol a jégvilág fogságában a 11 évvel ezelőtt bekövetkezett hajótörés áldozatai közül. Len Guy kapitány eltökéltsége most már eszelősséggé változik: megszállottan keresi testvérét és életben maradt társait a jéghegyek között, mígnem maguk is hajótörést szenvednek. A kicsiny lélekvesztőbe kényszerült hajósok tömérdek szenvedését és emberfeletti kitartását részletesen ecsetelő regény is ott és csaknem ugyanúgy végződik, ahogy Poe műve: a szerencsétlenekkel a ladik elképesztő sebességgel száguld a szfinx alakú orom felé, melyről azután kiderül, hogy rendkívül mágneses hegycsúcs, és rettentő erővel vonz magához minden fémtárgyat az övcsattól a vasmacskáig. Végül is Len Guy az utolsó pillanatban rábukkan félholt testvérére és másik három társára, majd maguk is megmenekülnek: a régi és az újabb hajótörötteket egy amerikai háromárbocos veszi fedélzetére. ; A különös atmoszférájú, a Poe próza rémségeit visszaadó tengerészregény pontosan száz esztendeje, 1899-ben jelent meg magyarul, most új fordításban (Majtényi Zoltán munkája) és új illusztrációkkal kerül - a Verne-rajongó fiatalok és idősek elé.

Sven Hedin - Az ​Északi sarktól a Déli sarkig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_258762
Polar ​World Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Polar ​World
Arktis ​und Antarktis gehören zu den faszinierendsten, aber auch extremsten Regionen unserer Welt. Die karge Vegetation, die endlosen Winter und die unvorstellbare Kälte (bis zu -89 Grad) machen sie so abweisend und beinahe unbewohnbar. Ihre Faszination hängt eng mit diesen Extremen zusammen: Die Natur zeigt sich hier gewaltig, ungezähmt, unberührt und voller ursprünglicher Schönheit. Thorsten Milse gelingt es, dieses grandiose Naturerlebnis, das nur die wenigsten aus eigener Anschauung kennen, einzufangen. Über mehrere Jahre hinweg und unter schwierigsten Bedingungen hat er auf seine ganz eigene Weise diese beiden Regionen porträtiert. Die einmalige Zusammenstellung der Fotografien, ihre individuelle Bildsprache und ihre magischen, zum Teil geradezu unwirklich anmutenden Lichtstimmungen machen den besonderen Reiz und den künstlerischen Anspruch dieses Bildbandes aus, der dadurch weit über eine Dokumentation hinausreicht.

Ernest Shackleton - Az ​Antarktisz szívében
Sir ​Ernest Shackleton (1874-1922) az ír származúsú brit Déli-sarkkutató négy alkalommal is kísérletezett a pólus meghódításával, de a célt csak 180 kilométerre közelítette meg. Életével fizetett érte. Ő volt korának a „legdélebbre jutott embere”, ezért lovaggá is ütötték az ünnepelt kutatót.

Ernest Shackleton - The ​Heart of the Antarctic / South
Ernest ​Shackleton led two Antarctic expeditions, and died shortly after the beginning of a third. His first expedition was not a total success (they did not reach the South Pole), and the second was, in some senses, a total failure (they never reached the Antarctic mainland at all). Yet it is the second for which he is remembered.

Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev - Irány ​a Déli-sark!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernest Shackleton - Dél
A ​szerző előszava: A Déli Sark meghódítása után, amelyben a norvég Amundsen alig napokkal előzte meg Scott kapitány angol expedícióját, egyetlen nagy feladat maradt megoldatlan a déli sarkvidéken: a délsarki szárazföld átszelése, tengertől tengerig. Amikor 1909-ben a Nimród hajón hazatértem délsarki utamból, amelyen megkísérlettem a brit lobogó kitűzését a déli póluson, de a körülmények összejátszása a céltól száznyolcvan kilométerre viszszatérésre kényszeritett: akkor gondoltam először a kontinens átszelésére. Biztosra vettem ugyanis, hogy vagy Amundsen, vagy Scott el fogja érni a Sarkot a mi útvonalunkon, vagy egy vele párhuzamos úton. Mihelyt híre terjedt a norvégok sikerének, megkezdtem előkészületeimet egy utolsó nagy utazásra, hogy a hatodik világrészt brit expedíció szelje át elsőnek. A célt nem értük el. Elbeszélem mégis a vállalkozás történetét. Jóllehet, a végső eredményt tekintve, kudarcról kell beszámolnom - vannak ebben a könyvben fejezetek, amelyek izgalmas kalandokról, küzdelmes napokról, magányos éjszakákról, páratlan élményekről és mindenekfelett a bajtársi odaadás, elszántság, hűség és nemes önfeláldozásról olyan történeteket regélnek el, amelyek méltán számot tarthatnak az olvasó érdeklődésére.

R. F. Scott - Angolok ​a Déli-sarkvidéken
Előszó: A ​Discovery-expedíció "atyjának", Sir Clements Markham-nek nagy érdeme van benne, hogy a mult század utolsó éveiben a tengert járó nemzetek úgyszólva mind összefogtak a hatodik világrész, a rettentő éghajlatu antarktikus szárazföld meghódítására. Belgák, franciák, németek, skótok, norvégek, svédek vettek részt a nemes versengésben, de a vezetőhely mindvégig az angoloké maradt. Az angol expedíciók a New Zealandtól délre eső Ross-negyedben végezték kutatásaikat. James Cook és James Ross immár történelmi nevei mellé méltó büszkeséggel jegyzi fel a délsarki kutatások krónikája Scott és Shackleton nevét. Scott kapitány, jelen könyvünk szerzője, töretlen uton hatolt be 1902-ben a South Victoria föld belsejébe, aholk olyan szélességig jutott, mint senki más előtte. Egyetlen utazónak sikerült eddig ezt az eredményt túlszárnyalnia. Ez az utazó Shackleton hadnagy, Scott utitársa, aki mondhatatlan erőfeszítések árán, gleccser-hágókon át kapaszkodva felküzdötte magát (1908-9-ben) arra a jégborította fennsíkra, amelyen a déli sarknak kell lennie. Alig száznyolcvan kilométer választotta el a hősi kutatót a titokzatos déli pólustól, annyi küzdelem és vágy célpontjától.

Juhász Árpád - Gleccserek ​a Föld hőmérői
Még ​a klímaváltozással foglalkozó kutatók sem tudják pontosan meghatározni, hogy milyen mértékű lesz Földünkön a globális felmelegedés, és hogy a jelenleg tapasztalt klímaváltozásban mekkora a szerepe a spontán természeti, a földtörténetben egyébként gyakran tapasztalható klímaingadozásnak, és mekkora az emberi civilizáció, az üvegházhatásnak a szerepe. Juhász Árpád, az ismert geológus az Antarktisz kivételével az összes kontinens gleccsereit végiglátogatta közel ötven év alatt, és csaknem mindenütt drasztikus rövidülést észlelt. A megfigyelt változások alapozva a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek. A hosszukban, és a jégtömegükben bekövetkezett változások nem egy-két esztendő szeszélyes időjárását tükrözik, hanem több évtizedes csapadék- és hőmérsékletátlagokat. A szerző saját tapasztalatait minden esetben összehasonlította az ENSZ Környezetvédelmi programjának, az UNEP-nek az adataival. Ezekből és dokumentumértékű fotóiból állította össze a kiadványt

Alfred Lansing - Endurance
In ​December 1914 Sir Ernest Shackleton and a crew of twenty-seven men set sail from South Georgia for the South Pole aboard the Endurance, the object of their expedition to cross Antarctica overland. A month later the ship was beset in the ice of the Weddell Sea, just outside the Antarctic Circle. Temperatures dropped to 35 degrees Celsius below zero. Ice-moored, the Endurance drifted northwest for ten months before it was finally crushed. The ordeal, however, had barely begun. Now illustrated with expedition photographer Frank Hurley's breathtaking images of the crew, the wildlife, the stark beauty of the land and terrors of the sea at every stage of this grueling adventure, Alfred Lansing's already compelling narrative assumes even more staggering dramatic power in its depiction of the heroic endurance of Shackleton and his twenty-seven indefatigably courageous men.

Manfred Baur - Sarkvidékek
Dermesztő ​hideg, hónapokon át tartó sötétség és tomboló jégviharok - a sarkvidékek éghajlata nem túl barátságos, mégis hallatlanul gazdag az élőviláguk. Itt honos a világ legnagyobb szárazföldi ragadozója, a jegesmedve. Változatos pingvin-, fóka- és bálnafajok és parányi rákok úsznak a sarkvidéki vizekben. Az ember viszonylag későn, komoly erőfeszítések árán jutott el az Arktiszra és az Antarktiszra, ezekre a mindmáig sok felfedeznivalót tartogató vidékekre. - Hihetetlen! Az Antarktiszon már -93,2 Celsius-fokos hideget is mértek! - Kelj útra a Polarstern jégtörővel, és ismerd meg a tudósok kutatómunkáját!

Alina Centkiewicz - Czeslaw Centkiewicz - A ​hatodik világrész titkai
Ma ​már elérhető, de még mindig titokzatos világ Antarktisz kihalt földje. Valamikor, a Föld „ifjúkorában” trópusi őserdő borította ezt a tájat, most pedig… A végtelen jégmezőkön alattomos hasadékok rejtőznek a vékony jéghidak alatt, hirtelen kerekedő, jeges orkánok támadnak a bátor kutatókra. A rekordok vidéke ez, itt mérték eddig a legerősebb fagyot, a legsebesebben száguldó szelet és a legvastagabb jégtakarót. A legfejlettebb technika sem teheti kényelmessé, vagy akár csak veszélytelenné az itt dolgozó tudósok és munkatársaik életét. Mi vonzza mégis újra meg újra, annyi áldozat árán ide a világ minden tájáról a kutatók fáradhatatlan csapatait, milyen eszközök, felszerelések segítik őket a természettel vívott, kemény harcban, míg lépésről lépésre, kilométerről kilométerre feltárják titkait? Erre a nagyon érdekes kérdésre ad választ Alina és Czeslaw Centkiewicz könyve.

Kollekciók