Ajax-loader

'népművészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Katona Imre - A ​magyar kerámia és porcelán
A ​kézművesség egyik legősibb formája az agyag megmunkálása. E régi mesterségnek, s annak iparszerű változatának magyarországi történetét dolgozza fel Katona Imre, a Képzőművészeti Zsebkönyvtár legújabb kötetében. A fajansz-, kőedény és porcelán tárgyak előállításával foglalkozó manufaktúrák, kisüzemek és gyárak históriája nemcsak az iparművészet fejlődésének jobb megértését szolgálja, de fontos adalékokat nyújt a hazai gazdaság- és művelődéstörténet alaposabb tanulmányozásához. Sorozatunk következő darabja - a Design - a formatervezés elméletébe és gyakorlatába igyekszik bepillantást engedni. A Dvorszky Hedvig által válogatott írások bemutatják a nyugat-európai és amerikai kísérletek és eredmények mellett a szocialista országok és hazánk hasonló törekvéseit is.

Kresz Mária - Magyar ​népi cserépedények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

K. Csilléry Klára - A ​magyar nép bútorai
A ​Magyar Népművészet sorozat negyedik kötete a magyar népi bútorformákról, a magyar lakásrend múltjáról és a bútordíszítő stílusokról nyújt áttekintést. Végigvezeti az olvasót a parasztbútorok kialakulásának történetén, rámutatva az európai összefüggésekre, az antik, középkori, reneszánsz előzményekre, illetve az idegenből érkező hatások elmagyarosodásának folyamatára. Az archaikus jellegű bútorfélék mellett (pl. geometrikus díszítményű ácsolt láda) megismerjük az újkori falusi otthonok festett puhafa bútorait is s a bútorokkal együtt az ország különböző területein kialakult készítőközpontok sajátos díszítőstílusát, többek között a híres komáromi asztalosok jellegzetes ornamentikáját. A kötetet 30 magyarázó rajz, 19 színes és 37 fekete-fehér fénykép illusztrálja.

Kós Károly - Szentimrei Judit - Nagy Jenő - Szilágysági ​magyar népművészet
A ​szilágysági magyar népművészet kötetnyi bemutatását adni - néprajzkutatásunk régi adósságának törlesztése. Szilágyság. Eredeti és mai szűkebb értelmében is, a "szilfás meder" jelentésű Szilágy folyócska vidéke. De, mint ezt az 1570-es években Kusalyon tanítóskodó Ilosvai Selymes Péter egy verse is bizonyítja, a XVI. században a Szilágyság tájnév már a szomszédos tövisháti falucsoportra s így nagyjából a Meszes és a Bükk hegység közé ékelt egész medencére, a Zilahból igazgatott egykori kis Közép-Szolnok megyére kiterjedt.

Flórián Mária - Magyar ​népviseletek
"Ruha ​teszi az embert" - ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, milyen díszek, ékszerek viselése a nemesemberek kiváltsága, ezeket a városi polgárok, a parasztemberek nem viselhették. A ruha különböztette meg a társadalom különböző rétegeit, tett fölismerhetővé bizonyos tisztségek betöltőit, például a városi tanács tagjait. A ruháról lehetett megítélni egykor, hogy valaki magyar-e vagy olasz, német-e vagy éppen görög. A népviseletek, kivált a későbbi változatos, színes viseletek tájanként, sőt községenként is különböztek - ruhájáról meg lehetett mondani, ki hová való. Ez a könyvecske a magyar falvak és mezővárosok lakóinak viseletét mutatja be az elmúlt százötven esztendőből. Ebben az időben még viselték azokat a régies, egyszerű, tartós öltözetdarabokat, amelyek a korábbi jobbágyparaszti századokban a társadalom legaljára besorolt "nemtelen" paraszti népességet megkülönböztették. Az elmúlt másfél évszázadban azonban nagy változások is zajlottak a falusi öltözködésben. A XVIII-XIX. század fordulójától egyre szélesebb arányban terjedtek el a színes gyári kelmék, szövetek, s kialakultak a közismert, színes, díszes ünneplő öltözetek. A felszabaduló parasztság, különösen eleinte a korábbi nemesi öltözet számos elemét átvette, de a polgári divatok egyes vonásai is hatottak rá. Utóbb a viselet sokfelé úgy alakult, hogy megsokszorozódtak az öltözetdarabok, halmozódtak a ruhára kerülő díszek. Kiformálódtak azok az ünnepi öltözetek, amelyeket "parasztosnak" könyvelt el az egykori közvélemény. Egy-egy viseletben járó község öltözködése finoman kidolgozott jelzésekkel, eltérésekkel kifejezésre juttatta a nem, életkor, családi állapot, rang szerinti különbségeket.

Végh Olivér - A ​kalotaszegi fazekasság
Kalotaszeg ​néprajzával igen sokan és kimerítően foglalkoztak. Első rövid "vázolata" és annak kiegészítése már 1842-ben megjelenik, 1892-ben monográfiáját adják ki... A sok részlettanulmány és összefoglaló munka ellenére a kalotaszegi fazekasság részletesebb vizsgálata, érdekes módon, háttérbe szorult. Annál is érthetetlenebb ez, mivel régebben nemegyszer az egész falat beborító vagy fogasra akasztott kancsók és tálak, illetve az impozáns méretű kemencék, amelyek füstfogói szép zöld mázas vagy festett, díszes csempékből álltak, bármely kalotaszegi ház legfeltűnőbb díszét alkották. A levéltári és irodalmi adatok, e falvak "élő emlékezete", családkönyvek és családi iratok majd száz kalotaszegi fazekasról vallottak név szerint. Ezek szerint teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy virágzó fazekasközpontok működtek Hunyadon, a felszegi Gyerőmonostoron, az alszegi Nagypetriben és Almáson, valamint a Kalotaszeghez tartozónak számító Lónán és Tordaszentlászlón. A részletes adatok alapján megpróbáljuk áttekinteni a kalotaszegi fazekasság kialakulását, központjait, mestereit, valamint ágait és díszítőművészetét. Végh Olivér

Nagy Jenő - Vámszer Géza - Faragó József - Kalotaszegi ​magyar népviselet: 1949-1950
Faragó ​József, Nagy Jenő és a nemrég elhunyt Vámszer Géza 1949 nyári hónapjaiban félszáznál több falut járt be gyalogszerrel vagy kerékpáron, hogy közös terv és egységes szempontok alapján összegyűjtse a kalotaszegi magyar népviselet egyedülállóan gazdag és jellegzetes anyagát. A helyszíni gyűjtést az egész korábbi néprajzi szakirodalom eredményeivel egészítették ki. Így jött létre ez a néprajzi munka, amely a történeti adatok bevonásával a kalotaszegi magyar népviselet múltját és helyzetét pontosan a XX. század közepén rögzítette. "Jó félszáz faluban csecsemőktől aggastyánokig a női és férfiruházkodás összes darabjai egykor és ma, anyag, szabás és díszítés, valamint terminológia szerint sok száz, talán több ezer változatot képviselnek. Három ember minden változat megtalálására és leírására a gyűjtés ideje alatt képtelen volt: alighanem olyan ruhaváltozatok is akadnak, amelyeknek még az említésével is adósok maradtunk. Valóban, könyvünk nem a színpompás kalotaszegi magyar népviseletnek az utolsó ecsetvonásig kidolgozott freskója, hanem csak színvázlata: egy-egy öltözetdarab vagy egy korcsoport, egy falu vagy egy falucsoport viseletének részletekbe menő, monografikus kutatását és feldolgozását nemhogy fölöslegessé, hanem szükségessé teszi." Ezért remélik a szerzők, hogy munkájuknak éppúgy lesznek majd folytatói, mint ahogy ők is néprajzos elődeik munkáját igyekeztek folytatni és kiteljesíteni.

Lengyel Györgyi - Népi ​kézimunkák
Köztudott, ​hogy a népi hagyományok őrzésének nemcsak nálunk, hanem világszerte mélyebb értelme van. Minden népnek megvan a maga hagyománykincse, és amikor ezt ápoljuk, az élet sokszínűségét védjük. Könyvünk bevezet a népi hímzés kimeríthetetlen gazdagságába, ismerteti eredetét, társadalmi szerepét, a tájegység sajátosságait, a változatos motívum- és színvilágot. A szerző a képzőművész érzékenységével és a tudományos kutató alaposságábal válogatta össze hímzéskincsünk legszebb régi és a hagyományt méltóképpen továbbfejlesztő újabb darabjait. A művészi ízlés, a látáskultúra fejlesztésének szolgálatában foglalkozik a ritmus, az arány, a szimmetria, a kompozíció kérdésével, a díszítőelemek elhelyezésével, a színek érzelmi hatásával. A kézimunkázást művészi jellegű alkotótevékenységnek tekinti, amelynek célja otthon, a környezet korszerű, igényes megszépítése. Tanácsokat ad a kézimunkák esztétikus elkészítéséhez. A könyv szinte teljes egészében kivitelezett, kész darabokra épül. Több mint 150 kézimunka fotóját és leolvasható mintarajzát mutatja be; közli a minták leírását, elvégezve esztéteikai elemzésüket. A technikai ábrá a különböző öltések kivitelezését szemléltetik. A szerkezeti rendet elsődlegesen nem a téjegységi csoportosítás, hanem a gyakorlati és művészi szempont határozza meg. A hímzések kivitelezésében vannak könnyebb és nehezebb öltésfajták, egyszínűek és több színben pompázóak. A minták rendjében a könnyebben kivitelezhető technikáktól a bonyolultabbak felé haladunk. A kézimunkát kedvelők bizonyára most is örömüket lelik a bemutatott régi és új dalabokban, amelyek a leolvasható minták és az elemzések segítségébel művészi igényű, szép munkák elkészítésére serkentenek.

Covers_296135
Szárnyra ​kapva Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Szárnyra ​kapva
Az ​élet mindannyiunk számára alkotó, élményt adó, magunkat is kifejező ajándéknak adta a művészetet. Vagy úgy, hogy önmagunk is csináljuk vagy úgy, hogy örömet találunk a mások által készített alkotásokban. Kodály Zoltán szerint "A zene a lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható". Pablo Picasso a festést a naplóírás egy másik fajtájának tartotta, Korányi Sándor tanszékfoglalójában, Szegeden mondta ki: "a gyógyítás művészet". Charles Lamb - aki mindkét oldaláról ismerte a helyzetet, hisz őrült és alkotó is volt - arra vállalkozott, hogy cáfolja: "a képzelet munkája az őrület jegye is egyben". Mellé állt később, mintegy 80 év múlva Bernard Shaw, aki a művészet normális voltát hangsúlyozta. Talán aktuálisan itt és most olyan tevékenységről lesz szó, amelynél nem kell külön mérlegelnünk: nem a normalitásra vagy annak hiányára gondoltunk. A körülöttünk és bennünk történő világ leképezésére, az élmény feldolgozására és az élmények közösségi kinccsé tételére helyezzük a hangsúlyt. Alkotások örömélményére, amely egyben önmagunk alkotása is. Lehet a közösség szűkebb, akár intim világ. Lehet annál tágabb, mely csak néhány embernek, kisebb csoportnak szól, de lehet olyan, amely minden más embert megszólít és megérint. Értékét akkor nyeri el igazán, ha a munka eredményét (magas szinten művelt) alkotásként ismerik meg. Bizonyos párhuzam megfigyelhető a művészet: és a gyógyító tevékenység között. Ahogyan Arisztotelész korában a művészetnek, úgy a klasszikus gyógyításnak is megvolt a maga igen magas társadalmi elismertsége. A középkor és újkor kezdetén mindkettő megítélése hanyatlottabbá vált. Csak az újkor vége és a jelen az, mely visszaadta megillető elismertségét mindkettőnek. Visszaadta, de elvette is egyszerre, hiszen a művészetek valóságtól szakadása ellenérzéseket váltott ki, az orvostudomány piedesztálja pedig önmaga ellen dolgozott a racionalizálódó világban. A "mítosz korábban mindkettőt ködösebbé és elérhetetlenebbé tette - vallja L. Trilling -, mint ahogy annak a valóságbéli helye volt. A valóságészlelő világnak és mítoszok elérhetetlenségének az emberi lélekben kellett harmóniává válnia." A művészet lehetőséget ad arra, hogy az alkotó az alkotásban, közönsége annak látványában, hangzásában, formavilágában, színeiben és természetességében pihenjen meg. A gyógyítás lehetősége, hogy a gyógyító-segítő tevékenységében, a gyógyulni vágyó a segítségben találjon nyugalmat és békességet. A művészet feloldódása a valóságban legalább oly intenzív folyamat, mint a segítő alkotóerő átadása. Az alkotóerő mélyén a kettő találkozik egymással, az alkotó a művészetben találhat enyhülést, míg a művész mások meg- és átélése által folytatódik az univerzumban. A találkozás: az ember. Az ember, aki alkotja önmagát, az ember, akit mások is alkotnak, az ember, aki másokat alkot, és az ember, aki az alkotások által formálódik, alakul. Igen tisztelt Olvasónk! A világ, melyet Önök elé tárunk, a valóság által kevert, úgy ahogyan azt látják majd. Az emberi lélekkel való foglalkozás sokszoros és bonyolult áttételeken át megérinti a művészt, az orvost, a gyógyítót, a beteget, a bajbajutottat, hiszen ugyanazon anyaghoz szól, ugyanazon anyaggal dolgozik: az emberrel: Alakítja és formálja: izgalmat és harcot, de megnyugvást és felöltődést is ad a segítőnek és bajbajutottnak egyaránt. Kérjük, keressék meg és fedezzék el sajátos élményeiket a bemutatott illusztrációkban és utakban, és majd gyógyítóként használják fel mindennapjainkban. Vigyék azt a művészeti élményt, melyet a művészektől, betegektől kapottan úgy nyújtunk át, hogy lelkük és élményviláguk az Önök lelkéhez és élményvilágához szól. Valamennyi illusztrációnkat páciensek alkották. A megjelenő életutakhoz és illusztrációkhoz van, aki nevét is adta, aki csak írását, művét, alkotását. Van, aki a szenvedését és megszabadulásait nyújtja át nekünk, van, aki az alkotásán át mutat önmaga világából. Mindegyikük segítségünkre volt azzal, hogy átadta ismereteit, élményeit. Azért tette, hogy másokat biztasson: a művészet új utat teremt, a lélek új megközelíthetőségét kínálja. Fogadjuk tőlük megértő figyelemmel e nemes ajándékokat. A folytatáshoz ad új erőt, feltöltődést, másféle látásmódot és gazdagító élményvilágot. /A szerkesztő/

Kozma Vera - A ​kézikötés története
Mit ​fejtett fel Pénelopé? - Jézus varratlan köntöse - Uralkodók harisnyái, püspökök kesztyűi Az ősi leletektől a modern térplasztikákig mindent megtudhat ebből az albumból, amit a kézikötésről tudni érdemes. A könyv gazdagon illusztrált, száznál több színes képet és rajzot tartalmaz Huszonöt különleges modell leírása is megtalálható a könyvben: saját kezűleg készítheti el az elegáns kabátokat, poncsókat, kardigánokat

Lengyel Györgyi - Király ​Ilus
A ​kalocsai népművészet sajátos ága a falfestés, pingálás. Motívumokban, színekben hasonlóan gazdag a hímzés. A könyv bemutatja a legjelesebb mesterek nemzedékeit, elemzi a hagyományt továbbfejlesztő kiváló népművészek egyéni stílusát, kedvelt motívum és színvilágát, sajátos komponálásmódját. A kalocsai népművészet történetében különleges helyet foglal el Kovácsné Király Ilusnak - népművészetünk egyik legnagyobb hagyományteremtő egyéniségének - mintaíró és hímző művészete. Fejlődési korszakainak legjellemzőbb alkotásait behatóan elemzi a szerző. Az ellenállhatatlan derűt árasztó pingálások, színes, virágos terítők, falvédők, függönyök, párnák, blúzok, gyermekruhák országos és nemzetközi sikerei világszerte ismertté tették a kalocsai népművészetet, amely ma is egyik legvirágzóbb központja népi iparművészetünknek.

Lengyel Györgyi - Népi ​batik
"Csak ​tiszta forrásból..." - Bartók Cantata Profanájának e sora a könyv eszmei vezérfonala. A szerző a legváltozatosabb kerámia-, bútorfestés-, hímestojás-, hímzés- és kékfestő-mintákat kutatta és dolgozta fel, az anyagszerűség elvét és az önálló kivitelezés lehetőségét szemmel tartva. A módszeresen válogatott népművészeti mintagyűjtemény útmutatást ad, hogyan lehet a magyar és a külföldi népi hagyomány mintáit textilre átvinni. A gazdag mintagyűjtemény és a fontos művészeti ismereteket tartalmazó könyv célja, hogy a legszebb népi motívumok tovább éljenek egy olyan technikában, amely gyorsan kivitelezhető, korszerű és széleskörűen terjed. A könyvet egyaránt ajánljuk az egyénileg és a szakkörökben tevékenykedő textilfestőknek és a jó ízlésre nevelő népművelőknek és pedagógusoknak.

Elfelejtett_magyar_0
5

Ismeretlen szerző - Elfelejtett ​magyar mesterségek
A ​Fedezzük fel együtt? című képes ismeretterjesztő könyvsorozat legújabb kötete egy időutazásra hívja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régmúlt időkben számtalan mesterség terjedt el hazánkban. A magyar mesterek kézzel készített munkái messze földön híresek voltak, és mind a mai napig őrzik valódi értéküket néphagyományunkban. E könyv segítségével az olvasó újból fölfedezheti a régi mesterségeket, és megismerheti a mesteri tárgyak szépségét, hasznosságát, továbbá bepillantást kaphat a mesteremberek műhelytitkaiba, a munkafázisok folyamatába. Rajta hát, fedezzük fel együtt dédanyáink, dédapáink különleges világát és az elfelejtett mesterségeit!

Macskássy Izolda - Édesanyám ​szép ruhái, ételei és intelmei
Megítélésem ​szerint minden gyereknek kötelessége adózni a kapott szeretetnek, példamutatásnak azzal, hogy emlékezik gyökereire, különösen arra az egyszer-kétszer hét évre, amit a gyerekkora jelent. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Kicsi Berta drága nagyanyámtól azokat a szépségeket örököltem hitben, gondolkozásban, ruhákban, ami átplántálható még az unokáimnak, déd­unokáim­nak, ükunokáimnak is. Ugyanezzel az alázattal, tisztelettel és szeretettel gondolok európai gondolkozású édesanyám, a szép Izabella sportlédiségére, szép ruhái­ra, kedves simogatásaira, eligazodására a beszédtechnika, a mozgáskultúra világában. Ebből a kis könyvemből, merem remélni, mind a szüleim­nek emléket állítok, mind gyermekeimnek egyfajta fogodzót nyújtok Végül könyvem olvasóinak, lapforgatóinak egy rövidke tájékoztatás: a modellrajzokkal azt igyekeztem bemutatni, hogy a könyvecskében képeken szereplő régi, szép ruhák hogyan mutatnak a mai öltöz­ködésben.

Berhidai Magdolna - Fényi Tibor - Kiss Anna - Máktündérek, ​csutkanépek
Figyelted ​már, a felhők hogyan változnak a legfurcsább lényekké? Hogy a köveknek, gyökereknek milyen fantasztikus formái lehetnek? És azt tudod-e, hogy ez a haszontalan időtöltés nem is olyan haszontalan? Hogy az embert a képzelete segíti mindenben, amit létrehoz? Hogy ez az ősi képességünk édestestvére a kíváncsiságnak, rokona az eszességnek, ügyességnek, még a türelemnek és az akaratnak is? Hogy nem csak a meséket, a varrótűt, a kereket is a képzeletnek köszönhetjük? Hogy ez a könyv is a képzeletről szól? Így lett az aszalt szilvából krampusz, a mákgubóból boszorka, tündér, a paprikából pocegér.

Burány Béla - A ​legkisebb királylány kívánsága
A ​66 – Szomjas a vakló – és a 77 – Piros a tromf! – erotikus magyar népmese után szíves örömmel tárjuk az olvasó elé a "88"-at – A legkisebb királylány kívánságát –, a vajdasági magyarság élő szellemi hagyatékából. E könyv anyaga ugyancsak válogatás, egy, az itt közölt mesék számától jóval gazdagabb gyűjtemény része.

Lengyel Györgyi - Kalocsa
A ​20. század elején a magyar népművészet országszerte kihalóban volt természetes következményeként annak, hogy a közlekedés fejlődésével jórészt megszűnt a falvak elszigeteltsége, és az olcsó gyári termékek behatoltak a falusi otthonokba. A népművészet barátai fájdalommal figyelmeztettek arra, hogy ne hagyjuk eltűnni, puszta múzeumi tárggyá válni azt a sok szépséget, amelyet a nép századokon át hozott létre. A népművészet újjáélesztésére csak a második világháború után került sor.

Fél Edit - Magyar ​népi vászonhímzések
A ​vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi. A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait. A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából.

Gazdáné Olosz Ella - Kézimunkázók ​könyve
Rendkívüli ​könyvet tart kezében az olvasó. A textilművészet valamennyi ágát felöleli a több száz éves eljárásmódoktól a leg-űjabb iparművészeti megoldásokig. A szövés, hímzés, csipkeverés, gobelinek, batikféstés, subatechnikák, a szabás-varrás és kötés alapismeretei, számtalan feledésbe merült öltésféleség — darázsolás, szálvonás, átcsavarás — leírása mellett Gazdáné Olosz Ella ismerteti a keleti szőnyegek fajtáit és jellemzőit, a különböző csipkék eredetét és jellegzetes mintáit, a vidékenként változó hazai hímzéskultúrákat, a szükséges magyarázatokkal és szemléltető rajzokkal. Az ún. nemes kézimunkákon kívül vessző-, nád-és szalmamunkák készítési módjával, modern lakásdíszítő eljárásokkal, szín- és formaelméleti alapfogalmakkal is megismerteti olvasóit, s számos gyakorlati tanácsot, ötletet ad átalakításokra, maradék anyagok hasznosítására, játékszerek készítésére stb. A közismert és különleges, régi és új, munkaigényes és gyorsan készülő kézimunkák sokaságából bizonyára mindenki talál kedvére valót.

Er%c3%b3sz_a_folkl%c3%b3rban
Erósz ​a folklórban Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Erósz ​a folklórban
"A ​kötet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja által 1982 májusában rendezett konferencia anyagát tartalmazza"

Nagy Mari - Vidák István - Játékok ​vízparti növényekből
Tudod-e, ​mi a békamerettyű, a bakszekér, a zuzuló, a lésza, a kászú? Készítettél-e már nádi hegedűt, kákatutajt, kéregcsörgőt, kölyöksárkányt? Minderre megtanítanak a szerzők, a Fiatal Népművészek Stúdiójának tagjai, akik évek óta járják az országot, hogy pákászoktól, csíkászoktól, öreg pásztoroktól ellessék a népi játékkészítés fortélyait. Régi könyveket bújnak, nádat vágnak, fakérget hántanak, s kezük nyomán új életre kelnek a ma már múzeumi raktárakban porosodó hajdani használati tárgyak, játékok. Próbáld meg te is, csináld velünk! A kezdet nehézségein átsegítenek a szöveges játékleírások, a rajzok, a fotók. Ha valahol megakadsz, kérd a szerzők tanácsát. Címük: 2100 Gödöllő, Körösfői út 36.

Kallós Zoltán - Új ​guzsalyam mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Mari - Vidák István - Kaskötés, ​kosárfonás
Kötésre, ​fonásra felhasználható minden olyan növény, melynek vesszeje hajlékony, rugalmas s elég egyenes. Legkedveltebb ezek közül a fűz, mely az ország hegyes vidékeit kivéve mindenütt megtalálható. A vizek lecsapolása előtt még tömeges mennyiségben nőtt vadon. A hegyes vidékeken a fűzvesszőt erdei növényfajok - mogyoró, kőris, vadakác, juhar, iszalag, szederinda, szőlővenyige- helyettesítik. * * * Elképzelhető, hogy a fonás évezredekkel ezelőtt karók, botok, fák közeinek betöltését jelentette. Néhány madár is így fonja a fészkét kész ágakra. * * * Kukoricatörő, tapogató, tyúkültető, gabonás kas, gyümölcsszárító vagy füstölthústartó kópic (kas). Ez utóbbit kamrában vagy padláson a gerendára akasztva tartották.

Zolnay Vilmos - A ​művészetek eredete
" ​A Pokoljárás az őskőkortól az antikvitáson és a kereszténységen keresztül a példák sorozatával időben, a szibériai medveénekektől a közép-amerikai prekolumbiánus kultúrák érintésével térben vezet a felismeréshez: a kultuszok mind a halál megismerésében és az öröklét igényében gyökereznek, s minden művészet belőlük születik..." Devecseri Gábor

Covers_443220
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Népművészeti ​Akadémia - Vizsgakérdések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kunt Ernő - Temetők ​népművészete
A ​falvak képéhez tartozik a temető is, a népművészet többi ágával rokon tárgyi emlékeivel. A szerző elsősorban a történeti hagyományok, a település és a összefüggéseibe ágyazva mutatja be a különböző sírjelek gazdag változatait. Az egyes temetőtpusok - amelyek kialakulások kora, a temetkezési szokások és vallási felekezetek szeirnt térnek el - bizonyos mértékig eleve meghatározzák a sírok és síremlékek jellegét. A főbb formák és anyagok szerinti rendszerben bemutatott keresztek, fejfák, kopjafák, sírkövek és díszítményeik egy bonyolult jelrendszer a falusi társadalom tagozódásának, gondolatvilágának és változásainak sajátos tükörképét nyújtja. A temetőket, illetve fejfákat övező félelemmel vegyes tisztelet sok hiedelemből és hiedelemcselekvésből kitűnik, a faragó számára azonban a fejfa csak egy a készítendő használati tárgyak sorában. Ebben rejlik az alkotó biztonsága, mellyel képes művében a hagyományt újrafogalmazni és így megerősíteni. A szöveget 31 szövegközi rajz és a szerző felvételei - 40 fekete-fehér és 16 színes - illusztrálják: közülük nem egy ma már elpusztult sírjel emlékét őrzi.

Nagy Mari - Vidák István - A ​kosárkötés magyar hagyományai
...Sok-sok ​lelkes ember gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy ez a könyv létrejött.Magunk is harminc évvel ezelőtt indultunk első utunkra, hogy az utolsó idős mesterektől megtanuljuk a kosárkötés mesterségét, és összegyűjtsük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Köszönjük mindazoknak, akik előttünk jártak, akiknek munkáját felhasználtuk, és ezzel hozzájárultak a kosárkötés hagyományainak megismertetéséhez, továbbadásához.

Kresz Mária - Népi ​szűcsmunka
A ​népi öltözködés jellegzetes darabjai a juhbőrből készült subák, ködmönök, bundák és mellesek. Rátétes vagy hímzett ornamenseik a népi díszítőművészet nemes ízléséről és változásiról egyaránt hírt adnak Maga a szűcsművészet a népművészet rangos mesterségei közé tartozik: a bőr kikészítése, szabása és díszítése ugyanis nagy ügyességet és szakértelmet kíván. Kresz Mária könyvében szűcsművészet múltjával éppúgy megismerteti az olvasót, mint a bőrruhákra kerülő gazdag díszítmények változatos típusaival. A szűcsmunkát tájegységek szerint mutatja be, elemezve az erdélyi, alföldi, felföldi, dunántúli szűcsmunkák egyéni karakterét és kiemelkedő remekeit, a budapesti Néprajzi Múzeum tulajdonában lévő tárgyak alapján.Összefoglalásában igen figyelemreméltó hipotézist vet fel. Mivel a honfoglalás kori tarsolyok eredetileg bőrből készültek, feltételezhető, hogy díszítésük visszavezethető a bőrmunkára, a népi szűcsmunka egyik fajtájában a népvándorlás kori ornamentika él tovább. A szöveget 35 fekete-fehér és 16 színes képtábla, valamint 32 szöveg közötti rajz illusztrálja.

Ortutay Gyula - Kis ​magyar néprajz
A ​mű 1940-ben, 1942-ben és 1958-ban megjelent kiadás bővített és javított változata, kiegészítve az utóbbi esztendők néprajzkutatási eredményeivel. Foglalkozik a magyar népdallal, a népballadával, a népmesével, a nép színjátékszerű szokásaival, a népművészettel, képet ad a nép hiedelemvilágáról, ünneplő szokásairól, hétköznapjairól, a parasztság társadalmáról, földrajzi és etnikai elhelyezkedéséről. Röviden áttekinti a magyar népismeret történetét is. A könyv nem tudományos igények kielégítésére, hanem elsősorban az érdeklődők számára készült. Mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni a paraszti társadalom és művelődés jellemző vonásaival. Az eredeti bevezető, amelyet annak idején a fiatal pedagógus, kezdő néprajzos Ortutay Gyula írt, különös melegséggel szól a diákokhoz. Ma is fontos, érdeklődést keltő része ez a kiadványnak.

Bakó László - Bakó Terézia - Keresztszemesek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Györgyi - Kézimunkák
Lengyel ​Györgyi könyveit jól ismerik a népművészet barátai, mintáit szívesen készítik a kézimunkázó nők. A népművészeti hagyomány csak akkor élhet tovább - vallja a szerző -, ha nem zárjuk múzeumi vitrinekbe és raktárakba, hanem mai életünknek is szerves részévé válik, s örökké megújulva, környezetünk megszépítője lesz. Könyvei nemcsak válogatott minták gyűjteményei, és nem szorítkoznak kizárólag a különféle technikák átadására. Szerzőjük a kézimunkázást művészeti jellegű, alkotó tevékenységnek tekinti, amelynek célja az otthon, a környezet korszerű, igényes megszépítése. Környezet-esztétikai elgondolásai művelődéstörténeti alapon bontakoznak ki.

Ember Mária - Egy ​boldog nő
A ​boldog ember analógiájára írta meg Ember Mária dokumentum- vagy szociográfiai regényét. A reminiszcenciát nyíltan is vállalja, nemcsak a mű címével, hanem az átemelt idézetekkel, a regény szerkesztésével és az utószóval: "A könyv fejezetcímei a móriczi példára emlékeztetnek távolról - s kissé ironizálva... Az idézés mindenképpen tiszteletadás akar lenni. A saját szövegünkbe ékelt idézet ugyanakkor olyan érzést kelthet bennünk, mintha párbeszédet folytatnánk... Végső soron az idézés mint eljárás mágikus hiten alapuló cselekedet: mintha az idézett (újra) testté lehetne és közöttünk lakoznék..." Tiszteletadás Móricznak - ez fontos, ám másodlagos célja a regénynek. Az irodalmi hála főleg a kölcsönvett ötletnek és a készen kapott formának szól. A regény azonban elsősorban történelmi-szociológiai indíttatású, s ugyanannak a paradoxiának köszönheti születését, amiben a móriczi mű is gyökerezik. Egy ember, ezúttal nő, a történelmi kataklizmák, sorsfordulók, családi és személyes tragédiák között boldognak érezheti magát, mert megtalálta tevékenységi területét, megtalálta lelki egyensúlyát, s ez erőt adott neki, hogy átvészelje és másoknak is átvészelni segítse a külső körülmények pusztító, roncsoló hatását.

Kollekciók