Ajax-loader

'népköltészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Kányádi Sándor - Volt ​egyszer egy kis zsidó
Kányádi ​Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa.

A_naptest%c5%b1_pa'i
A ​naptestű Pa'i Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_m%c5%b1v%c3%a9szet_sz%c3%bclet
A ​művészet születése Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​művészet születése
E ​könyv a művészet születésének azt az ősi pillanatát tárja föl, amelyben a művészeti ágak még nem váltak el egymástól, s a művészet része volt az egész életet átható kultusznak, a mágikus szertartásoknak. Keresi a választ: Mi váltotta ki a szakadást, a művészeti ágak önállósulását? A kötet első része válogatást nyújt a költészet legősibb örökségéből, a törzsi költészetből - az óceániai népektől az eszkimókig a legkülönbözőbb területekről véve példát -, s a magyar népköltészet őskori, pogány elemeket őrző legrégebbi kincseiből: ráolvasásokból, varázsmondókákból, vadász- és halotti énekekből. A második részben utazóktól és tudósoktól olvashatunk izgalmas élménybeszámolókat. A magyar Fónagy Iván, Boglár Lajos vagy Dömötör Tekla kutatásai mellett megismerkedhetünk a néprajztudomány olyan klasszikusainak, mint Frazer, Levi Strauss tárgyilagos, mégis megdöbbentő következtetésekhez vezető fejtegetéseivel. A kötet tehát nem csak az ősköltészet birodalmába kalauzolja olvasóit, hanem vallatóra fogva a szövegeket feltárja az ősi korok emberének világszemléletét, vallását, hiedelmeit, mindennapi szokásait, az őskultúrák életét. A művészet születése önálló tankönyvként vagy kiegészítő olvasmányként a középiskolai irodalomoktatásban (segédanyagként a történelem és művészettörténet-órákon is) kitűnően használható. S ha az iskolapadból már kinőtt olvasó is megvásárolja a kötetet, egy hasznos, az irodalomtörténet e legősibb korszakát átfogó antológiához, kézikönyvhöz jut hozzá.

R%c3%b3zsafi%c3%ba_%c3%a9s_tulip%c3%a1nle%c3%a1ny
2

Ismeretlen szerző - Rózsafiú ​és tulipánleány
Elsősorban ​a 6-14 éves gyermekek kezébe szeretnénk hasznos olvasmányt adni, ami természetesen nem zárja ki, hogy más korosztályok is érdeklődéssel lapozzák a kötetet, hiszen tudományos célokra is jól felhasználható, mert hiteles népköltési szövegeket közöl. A sorozat első kötetében, a Rózsafiú és Tulipánleányban nemcsak a kalotaszegi tájegység színes mesekincsét ismerheti meg az olvasó. Az ízes tájszólásban előadott mesékben és történetekben megelevenedik ennek a tájnak az embere, gazdag képzeletvilágával és igazságszeretetével, természetes humorával és találékonyságával.

Covers_20946
Rád ​gondolok Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Rád ​gondolok
Az ​egyik pályatársam, aki leginkább orosz verseket fordít, azt mondta nekem egyszer, hogy mesélni talán oroszul lehet a legjobban. Ironizálni viszont franciául - tette hozzá nyomban. Vitatkozásra és szószapora csevegésre viszont az olasz nyelv a legalkalmasabb. Az angol főleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törő megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelőbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert - ahogy már írtam valahol - az igaz szerelem sohasem bőbeszédű. Vallomás - angolok esetében? Az ember úgy hinné, hogy a hidegvérű brit lovag inkább csak közli, mintsem megvallja szerelmét. Tárgyszerűen, röviden. Egytagú szavakból álló kurta mondatokban. Nálunk még ez a fajta tényközlő szerelmi vallomás is legalább kétszer annyi ideig tartana. Az angol főnevek, igék magyar megfelelői ugyanis rendszerint többtagúak. Ezért aztán bajban van az, aki formatartó szigorral fordít angol verseket magyarra. Istennek hála, sokan vállalták - és vállalják ma is - a veszélyt. S az ilyenek előtt csodálatos birodalom tárul fel, mint ahogy a befogadók előtt is. Újra megbizonyosodhatnak arról, hogy a költészetre csak a saját öntörvényei érvényesek. Ennek a jól nevelt, szigorúan erkölcsös, alapjában véve konzervatív népnek is megvoltak a maga botrányt botrányra halmozó, polgárpukkasztó fenegyerekei, mint Lord Byron, a szülői akarattal szembeszegülő, romantikus szerelmesei, mint Elizabeth Barrett és Robert Browing - vagy éppenséggel az érzelmi „másságot” dacosan vállaló lázadói, mint Oscar Wilde. És nemcsak a szabadosabb századokban már, hanem sokkalta előbb: Christopher Marlowe éppen olyan korhely, bűnözőkkel cimboráló kocsmatöltelék volt a tizenhatodik században, mint a francia Villon az előzőben. Ha szerelemről van szó, a legendás angol hidegvér is éppen úgy felforr alkalmasint, mint a lobogásban sohasem lankadó latinok vére. Angol - pontosabban brit - költők szerelmes verseiből kínálunk önöknek egy karcsú válogatást. Azért pontosítok, mert például a skót Burns éppen úgy helyet kap benne, mint - mondjuk - az ír Yeats. Meglepve tapasztalják majd, hogy a világ szerelmi lírájának slágerversei közül mily sokat „szállított” a ködös Albion. Melengessenek bennünket ezek a ködön át érkező sugarak is az általános világhűlésben. (BARANYI FERENC - ELŐSZÓ)

007
11

Ismeretlen szerző - Szem ​meglátott, szív megvert
Az ​ember az ősidőktől egészen a közelmúltig hitt a szavak varázserejében. Nemcsak hitt benne, fel is akarta használni: ráolvasással és a velejáró mágikus cselekedetekkel akarta segíteni mindennapi munkáját, elhárítani a személyére, tárgyaira, környezetére leselkedő veszélyeket, elűzni a gonoszt, gyógyítani a betegségeket - vagy éppen beteljesíteni szerelmét. A ráolvasás a népköltészet legarchaikusabb műfaja. Máig őrzi a pogány hitvilág elemeit, bár a varázsigék a középkorban egyházi fordulatokkal telítődtek, imádsággá váltak, beépülve az egyház áldásosztó és ördögűző vallási formuláiba. Kötetünk anyagát több, mint nyolcezer ráolvasás közül válogatta Pócs Éva, akinek magvas utószava nemcsak a műfaj tematikai és történeti áttekintését segíti, hanem a tér- és időbeli kapcsolatait is elemzi. A bájolásra, gyógyításra, rontásra mondott szövegek - miközben kirajzolják a magyar hiedelemvilág egyik fővonulatát - költőiségükkel is elbűvölik az olvasót. Az újszülött látogatói a pólyába pénzt csúsztattak, arcát pedig friss tojással dörzsölték meg, ezt mondva: "ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy!" Szemmelverésre szenesvizet készítettek három szem parázzsal. Miközben mosták a beteget "nevetlen" (negyedik) ujjal, háromszor mondták: "Szem meglátott, szív megvert, Jézus vigasztaljon!" Bal kézzel fogta a gyógyító a kificamodott végtagot, jobb keze élével keresztezgetve: "ér helyre, bőr helyre, Jézus, Mária húzd helyre." A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta, és bevetette a kemencébe, ezt mondva: "Úgy égjen a te szíved értem, ahogy elolvad ez a viaszk itten."

Donászy Ferenc - Egy ​magyar diák élete Mátyás korában
"Hej, ​. de szerettem volna akkor isten igazában megrázni - mikor le kellett vetnem azt a kivarrott, szép magyar ruhát... De a beszéd egyszerre a torkán akadt és szemei a rémülettől tágra nyílva meredtek a szoba tulsó oldalára... A szemközti falon egy köpenybe burkolt, magas fekete alak árnyéka suhant végig s néma imbolygással tűnt el a tető és szegletek setét homályában. Riadtan néztek egymásra s halotti csendben." Donászy Ferenc (1858 - 1923), ifjúsági író. 1883-ban a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Később az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa lett, majd 1894-től a Magyar Királyi Államnyomdánál dolgozott. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, tanulva belőlük hazafiasságot és erkölcsre való érzékenységet. Regényei olyan népszerűek voltak, hogy egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. Az _Egy magyar diák élete Mátyás korában_ először 1892-ben jelent meg. Fontosabb művei még: _Tholdi Miklós_ (1893), _Őserdőkön, tengereken_ (1895), _Életünket és vérünket_ (1900).

Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

Kresz Mária - Húzzad, ​húzzad magadat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_320025
Ez ​micsoda, János? Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Ez ​micsoda, János?
Minden ​mese! És eredetileg minden mese felnőtteknek szólt. „A nép számára az erotika a beszéd tárgya volt. Amit érzett, látott vagy látni vélt, elmondta.” „A nép az erotikus értelmű, úgynevezett obszcén szavaktól sosem félt.” „A nép anyanyelvén szól, néven nevez, és akkor pirul zavartan, ha körülírni kényszerül.” „A ma élő magyar ember szájhagyományi kultúrájának, szellemi népművészetének mostoha évszázadok sokaságán át megőrzött élő, viruló műalkotásait becsülhetjük ezekben a mesékben. És ez nem kevés.” Burány Béla orvos és néprajzkutató (Zenta, 1931–2008) Vidám, szórakoztató könyvünkben éppúgy megtalálhatók a fiatal- és öregkori pajzán mesék, mint a papok, apácák szerelmi életét kifigurázó történetek vagy az úgynevezett tanmesék, amelyeknek hősei leggyakrabban az állatok. A szókimondó, a különböző testrészeket a nép nyelvén megnevező, az aktusokat is leíró vaskos történetek nemcsak a (délvidéki) magyar ember gazdag humorát adják vissza, hanem a nyelv, ezúttal a magyar nyelv gazdagságát, leleményességét is gátlástalanul visszatükrözik. Az állatmesék itt nem állatokról szólnak, ezeknek a történeteknek a kifejezésmódja fontos. Ösztönvilágunk megtestesítői. Célunk tehát, hogy szórakozzunk, és közben szórakozva szórakoztassunk, mint az egyszeri ember, legyen ő is János, aki egyszer akár azt is mondhatta volna jókedvében: „Akkor most menj csak, kedves fiam – János! –, a cselevenduszoddal a Vörös-tengerhez hetymetyütyürűzni. De ha jól akarod érezni magad, útközben szólj be a Julcsinak is!” Jó szórakozást!

Ismeretlen szerző - 1200 ​találós kérdés a magyar folklór világából
"Fehér ​kislány áll a szobában, talpig fehér ruhában, arany haja lebben-lobban a szélben." Régebben alig volt olyan alkalom, amikor közösségben a fentihez hasonló találós kérdések ne hangzottak volna el. Bizony, ma már kevesen vannak azok akik tudják, hogy a gyertyáról van szó. Pedig a találós kérdések műfaja szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókorból számos forrás maradt ránk amelyek említik, de ez a nép ajkán terjedő műfaj ma is él, s szüntelenül változik, alakul Bőséges csokorral kínálunk most a főként Erdélyből gyűjtött népi találós kérdésekből azoknak, akik már ismerik, és azoknak, akik még nem ismerik ezt a szórakoztató, de tanulságos műfajt.

676835_5
13

Ismeretlen szerző - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

Ismeretlen szerző - Fénylő ​ölednek édes örömében
"Kötetünk ​az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban - s nem tartalmi kivonatokban - akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta - érzésünk szerint sikerrel -, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint ő maga írja előszavában: "A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit."

Kriza János - Vadrózsák
"Száz ​év óta egymás után láttak napvilágot a kisebb-nagyobb székely népköltési gyűjtemények, ám ezek a Vadrózsák jelentőségét nemhogy elhomályosították volna, hanem hozzásegítettek ahhoz, hogy egyre jobban felismerjük és megismerjük egyedülálló nagyságát. Kriza fél emberéletnyi munkával annyi értéket halmozott fel, amennyit és amelyhez hasonlót utódai közül senkinek nem sikerült találnia. Épp ezért gyakorlati folklórmunka közben ma is a Vadrózsákhoz mérjük és igazítjuk sikereinket, eredményeinket. Ha a régi népköltészetet keressük, faluhelyen ma is Kriza nyitott könyvével kezünkben faggatjuk a nagyidejű, nagy tudású énekeseket, mesemondókat. Faggatózunk és feszülten várjuk az eredményt: vajon jó évszázad múltán megtaláljuk-e az élő népköltészetben a Vadrózsák valamelyik meséjét, balladáját, dalát, mi több, talán olyanra is rábukkanunk még, amely elkerülte volna Krizának és munkatársainak figyelmét? Vagy pedig - s ez a leggyakoribb - újra meg újra megbizonyosodunk arról, hogy Kriza olyan kerek-egész kulturális hagyatékot rögzített a maga idején, amelynek ma már csak szétszórt töredékeit, maradványait lehet nagy nehézségekkel, sok utánajárással, száz helyről összekeresgélni. A Vadrózsák múltunknak, művelődésünknek: egykori és mai önmagunknak része. Ha a Vadrózsákat olvassuk és szeretjük, egyszersmind önismeretünket, öntudatunkat, önbecsülésünket munkáljuk." Faragó József

Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II.
Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

Veadandp0118
Kínai ​szelence Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Kínai ​szelence
Adósságot ​törleszt ez a kötet: a kínai irodalom lírai gyöngyeiből ezeddig nem jelent meg átfogó igényű gyűjtemény. A költő-műfordító Illyés Gyula tolmácsolásában és előszavával adjuk közre ezt a válogatást. A verseken fölmérhető a kínai költészet alakulása: a népköltési alkotásoktól, a Si King darabjaitól kezdve az élő kínai költészet legszebb értékeit is megismerheti az olvasó. Kosztolányi Dezső kínai fordításai, a magyar Csü Jüan, Po Csüji, Tu Fu és Si King után Illyés Gyula antológiája is a kínai irodalom ismeretlen horizontjait nyitogatja a magyar olvasó előtt.

Sziklasz%c3%a1lon_%e2%80%8bsz%c3%a9p_galamb
Sziklaszálon ​szép galamb Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Sziklaszálon ​szép galamb
Rab ​Zsuzsa jelenlegi válogatása a maga műfaji változatosságával és a bemutatott népek sokféleségével, egyetlen kötet a keretén belül, magyar nyelven az eddigi legnagyobb vállalkozás a Szovjetunió népei gazdag folklórjának bemutatására. Az itt válogatott anyag közzététele önmagában is fontos esemény, hiszen a népköltészet hazai értői, kedvelői eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert világba nyernek bepillantást. Ám ennek a kötetnek csupán egyik értékadó sajátossága ez a gonddal összeállított folklorisztikai tabló. Igazi jelentőségét mégis azoknak a költői értékeknek összessége adja, amellyel ezek az alkotások elmondták, kifejezték eme kontinensnyi föld különböző népeinek érzelmi, gondolati világát. És ezeket a költői értékeket csaknem eredeti fényükben, színárnyalatukban csodálhatjuk meg Rab Zsuzsa ritka leleményességű fordításai segítségével. A válogatás nemcsak térben, hanem időben is izgalmas szellemi kalandozást, meglepő zsákmányokkal kecsegtető vadászatot kínál az olvasónak. A helyi jellegzetességek, a nyelvcsaládok különfélesége, a hagyományok erősen elütő arculata mellett, a kötetben jól megférnek egymással a tegnapi és a több évszázados, sőt évezredes, vagy még ennél is régebbi múlt emlékei. A magyar olvasó számára az sem lehet közömbös, hogy a válogató-fordító megérdemelt figyelmet és terjedelmet szentel finnugor nyelvrokonaink népköltészetének tolmácsolására. De túl a nyelvrokonságon: "csak tiszta forrásból" merít az, aki ezt a könyvet olvassa.

Covers_172583
Cinege, ​cinege, kismadár... Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Cinege, ​cinege, kismadár...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_169450
Taktaszadai ​mondák Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Taktaszadai ​mondák
"Balassa ​István kitűnő karcsai gyűjtése után ismét egy értékes mondagyűjteményt adhatunk közre az ÚMNGY sorozatában. Csak nemrégiben írhattam meg a Tiszatáj c. folyóirat 1973. augusztusi számában szerkesztői büszkeségem és gondom kettősségét: a sorozat új meg új kötetei közt nem találom a helyet a magam régibb-újabb gyűjtésének kiadására. Úgy éreztem, illendő, hogy a szerkesztő a maga gyűjtése előtt engedje át a helyet az egyre nagyobb számban jelentkező gyűjtőknek, értékes gyűjteményeknek, adattáraknak. Így kerül most a sor Szabó Lajos taktaszadai mondagyűjtésének és Bálint Sándor jeles mesemondójának, Tombácz János meséinek közreadására. (S csak zárójelben: ezután publikálnám, az ÚMNGY I. kötetének folytatásaként a magam gyűjtéseit, vagy legalább azok egy-két kötetét.) Az a meggyőződésünk, hogy a mondagyűjtésnek is, a mondák értelmezésének is számos indítást kínál ez a kötetünk, Szabó Lajos munkája: hosszú évek alázatos, következetes gyűjtése." Ortutay Gyula

Csenki Imre - Csenki Sándor - Cigány ​népballadák és keservesek
A ​püspökladányi cigányok dalkincsét 1938 és 1944 között gyűjtötte össze a két szerző. Gyűjtésük legszebb darabjait tartalmazza ez a kötet. Munkásságuk úttörő jelentőségű volt, nemcsak a szövegek, hanem a szövegekkel elválaszthatatlanul együtt élő dallamok lejegyzésében is; s ami a balladákat illeti, rögzítésük az utolsó pillanatban történt. Ez a tíz ballada mára javarészt halott anyag, a későbbi gyűjtők már csak töredékeket, prózával kevert változatokat talált. A Csenki testvérek munkássága nélkül ma nem tudnánk cigány balladákról Magyarországon.

Bari Károly - Tűzpiros ​kígyócska
A ​kelet-európai folklór gazdaságában sajátos színt képvisel a magyarországi és erdélyi cigányok népköltészete. Bari Károly válogatásában és műfordításában először ismerhetjük meg a cigányság mondakincsét, eredetéről szóló legendákat. A _Tűzpiros kígyócska_ bemutatja a napjainkban is élő cigány népköltészet témagazdagságát. Megismerhetünk varázsló, ráolvasó verseket, gyermekmondókákat, balladákat a szerelemről és a halálról. A cigányok arcszínéről és eredetéről, a medvetáncoltatásról, a zenészmesterségről szóló történetek pedig a mesék világába vezetnek bennünket. Napjainkban születtek azok a dalok, melyek a hófehér Mercedest vagy a börtönélet keserűségeit idézik. Ennek a sokszínű gyűjteménynek méltó kiegészítői az illusztrációk: Bari Károlynak gazdag színvilágú, a mesék birodalmát idéző rajzai és a gazdag fotóanyag.

Covers_238527
Ha ​folyóvíz volnék Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ha ​folyóvíz volnék
A ​Ráth Mátyás szerkesztette pozsonyi Magyar Hírmondó 1782 januári számában nem mindennapi felhívás soraira figyelhettek fel a korabeli olvasók. "Tudva vagyon - indul a felhívás -, minemű nagy szorgalmassággal gyűjtögetik az Anglusok és a Franciák, nem tsak az önnön magok eleiknek régi verseiket s énekjeiket, hanem a távoly lakozó népekéit is. Az Olaszoknak hasonló igyekezerek sem kevésbé esméretes. Hát a Németeket avagy szükség-e előhoznom? holott mindenek, valakik ezeknek nevezetesebb könyveiket olvasták, gyakorta észrevehették, minémü nagy bestbenn légyenek nálok a régi Német históriás, mesés s több afféle énekek. Ki nem tudja, mint kapnak ők a köz népnek szájában forogni szokott régi versekenn, mellyeknek Volkslieder a nevezetek. Ezeket pedig, leginkább attól az időtől fogva kezdették előkeresni s haszonra fordítani, miólta az ő saját nyelveket, s azonn az ékes tudományokat láttatosan gyakorolják." Ezekkel a nehézkes mondatokkal kezdődik a magyar népköltészet tudatos gyűjtésére, a "köznép énekeit egybeszedni" buzdító első felhívás.

Covers_128777
Ismeretlen ​moldvai nótafák Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ismeretlen ​moldvai nótafák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Máté Imre - Yotengrit ​1.
Az ​első kötetben ama hajdani magyarság szellemi értékeit adjuk vissza a nemzetnek, mely képes volt hont foglalni, és államot alapítani.

Henrik Ibsen - Peer ​Gynt
Ibsen, ​a kiváló norvég költő. drámaíró számára a sikert, hazai és nemzetközi elismerést a Peer Gynt verses dráma megjelenése jelentette. A szerző a gazdag norvég folklórból merített témákból "messze kinőve a legnagyobb kérdésre, az individualizmus problémájára keres... válasz" - írja róla Szerb Antal. A művet a neves költő és műfordító Áprily Lajos tolmácsolásában olvashatjuk.

Covers_351293
1

Ismeretlen szerző - A ​szlovén irodalom kistükre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_253769
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar népköltés remekei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marin Sorescu - Hideglelés
Ezúttal ​két drámáját adjuk közre: a XV. századi áltörténelmi környezetben játszódó s a bukaresti Bulandra Színházban kiemelkedő sikert aratott Hideglelést, valamint az Anyaöl színművét , amely - sajátosan ötvözve a népi játékok, a klasszikus tragédiák és a groteszk különféle elemeit - a születés és a halál, a keletkezés és az elmúlás örök misztériumát telíti új tartalommal.

Covers_348179
Vidám ​magyar versek Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Vidám ​magyar versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_264849
Idő, ​idő, tavaszidő Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Idő, ​idő, tavaszidő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Mihály - Pingált ​szobák
Kötetünk ​egy hatvan évvel ezelőtt kevés példányban megjelent, ma már gyakorlatilag kaphatatlan, és minden szempontból klasszikusnak számító mesekötet új kiadása. Az eredeti mű belső címlapján ez áll: Hagyományok Borbély Mihály mondása után leírta és jegyzetekkel ellátta Kálmány Lajos. Miért van szükség e könyv új kiadására? Több szempontból is: gyakran hivatkozunk rá, de nehezen lehet hozzájutni; a magyar egyéniségkutató iskola első ősét látja benne, s végül, de nem utolsósorban: a jugoszláviai magyarság még nem minden részletében feltárt néphagyományaik egyik legértékesebb kincse Borbély Mihály e félszáz meséje. A könyv annyiban tér el az eredeti Kálmány-kötettől, hogy tartalmazza a Kálmányra, illetve a Borbély Mihálytól való mesegyűjtésre vonatkozó visszaemlékezéseket és a családtagok, rokonok által még ismert és bizonyosan vagy valószínűleg Borbély Mihálytól hallott meséket. A kötet anyagát Katona Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének docense rendezte sajtó alá, és látta el jegyzetekkel.

Kollekciók