'verselemzés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Fűzfa Balázs - Miért ​szép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Aranytól ​Aranyról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Martinkó András - Értjük ​vagy félreértjük a költő szavát?
Martinkó ​András (Szuhogy, 1912. szept. 22. - Bp., 1989. jan. 31.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora (post mortem). A Magyar Rádió Társalgó c. műsorában elhangzott Közismert versek nyelvi magyarázata c. sorozatának anyagát Értjük vagy félreértjük a költő szavát? c. művében tette közzé (1983).

Bene Kálmán - Kalauz ​a versértelmezéshez
A ​kiadvány többségében általános iskolában is tanult versek más-más megközelítési módú és szempontú mintaelemzését tartalmazza. A könyv elsősorban a 12-16 éves, irodalmat szerető, a lírai művek elemzésében jártasságot szerezni kívánó diákokhoz szól, azonban szüksége lehet rá azoknak is, akiknek más az érdeklődési körük, de érettségizni szeretnének. A szerző célja egyfajta verselemzési képesség kialakítása elemzési minták és feladatok segítségével. Ismétlésre és gyakorlásra ad alkalmat a számos irodalomelméleti, verstani,esztétikai fogalom említése. A könyv kiváló kiindulópont lehet az önálló irodalomszemlélet és verselemzési készség kialakításához.

Ismeretlen szerző - Verselemzések, ​versértelmezések
Olyan ​költeményeket igyekszik a kötet bemutatni, amelyek versszerető tanár és diák irodalmi élményvilágának törzsanyagához tartoznak ugyan, de órai keretek közt tárgyalásukra nincs lehetőség. Többnyire rokon élménykörű verseket elemez a szerző, melyekről viszonylag keveset hallani. Annak a tudatnak az erősítéséhez is hozzá kívánt járulni, hogy bármilyen szintű s bármilyen megközelítésű legyen is az értelmező elemzés, a világos szemléleti álláspont, a dialektikusan felfogott történetiség, a rendszeres nyelvi feldolgozás, a kimunkált poétikai fogalomkincs sohasem hiányozhat belőle. Az értelmi s az érzelmi élmény szétválaszthatatlanságára szeretné ez a gyűjtemény figyelmeztetni a tanárt, tanítani a diákot. S arra, hogy jelentős művek igazi értelmüket, egész jelentésüket csak fokozatosan, a történelem folyamatában mutatják meg. Minden kornak, minden nemzedéknek, minden világszemléletnek újra értelmezni kell őket.

Ismeretlen szerző - Emlék ​és varázslat
"-Aufsteh'n! -Zurück ​auf dem Weg! - (Vissza az útra!) A járdán, az árokban holttestek hevernek. Lorsi Miklóst, a muzsikust egy lovas SS szólította magához. Elvette a hegedűjét, és rálőtt. Még él, de nagyon vérzik. Radnóti és egy társa belékarolnak, és próbálják az árkon átsegíteni az útra. -Der springt noch auf! - üvölti a Zugsführer. Egy legény odaugrik, és közvetlen közelről fejbe lövi a hegedűművészt. Az árokba zuhan. A dörrenésre a foglyok ijedten vetik ismét földre magukat." Pomogáts Béla irodalomtörténész idézi ezt a részletet könyvében. Dokumentum-összeállítása a tragikus sorsú költő, Radnóti Miklós életútját vázolja fel a kortársak, írók, költők, művészek, hozzátartozók személyes visszaemlékezései, vallomásai alapján. A megrázó erejű dokumentumok minden irodalomtörténetnél élőbben és közvetlenebbül beszélnek róla, részletesen megtudjuk egy-egy verse keletkezésének konkrét körülményeit, s megismerjük mozdulatait, arcvonásait, emberi gesztusait, mintha egy különös magnetofonkazettát hallgatnánk, vagy egy dokumentumfilm fekete-fehér képsorait néznénk.

Balogh László - József ​Attila
József ​Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Albert Zsuzsa - Vargha Kálmán - Miért ​szép?
Miért ​szép egy vers? A tartalmi és az érzelmi hatás egyszerre ér bennünket. Tehát értjük a verset és esztétikai élvezetben van részünk. Akkor hát minek az elemzés, a magyarázat? Mert nem minden verset lehet azonnal és teljesen megérteni, s így az esztétikai élvezet is csonka. Meg aztán a szépség lényege sosem a felületen van, hanem benne rejlik a mű szövetében, ereiben, s ennek a kibontakozása -amennyire a magyarázó szó képes rá - fokozhatja a mű szépségét. A költeményeket a magyar vers legjobb ismerői és értői elemezték: Benedek Marcell, Bóka László, Füst Milán, Komlós Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Ortutay Gyula, Rónay György, Simon István - hogy csak néhányukat említsük. Nem "magyarázzák" a verset, hanem segítenek a mélyére hatolni. De hát mi is ez a könyv tulajdonképpen? A XX. századi magyar költészet antológiája? Az is. - Iskolai segédkönyv? Az is. - Hivatásos és nem-hivatásos versmondók eligazítója? Az is. Egyszóval: mindenki haszonnal forgathatja, aki szereti a verset. Kiadónk ezzel a kötettel a Magyar Rádió nagysikerű kezdeményezését folytatja, illetve követi, azzal az előnnyel, hogy míg amott elszáll a szó, itt megmarad. Az élő magyar költészet csak jelzésként kapott helyet ebben a kötetben. Az utolsó húsz év magyar költészetének legszebb alkotásairól külön verselemző kötetet szeretnénk megjelentetni.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Bécsy Ágnes - "Halljuk, ​miket mond a lekötött kalóz..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vezér Erzsébet - Ady ​Endre
Vezér ​Erzsébet könyve, amely most új kiadásban jelenik meg, Ady Endre teljes élet- és pályaképének megrajzolásával népszerű-tudományos formában közel hozza a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgazdag, eleven képet fest Ady Endre gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásaiból, bemutatja jellemző figuráit, vázolja a legjelentősebb eseményeket, felvillantja az újakra készülő századelő irodalmi, művészeti tájait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bizonyító anyaga, a sok Ady-vers részletes elemzése, színes stílusa bizonyára kellemes olvasmánnyá teszi ezt a könyvet. (Gondolat, Budapest, 1977)

Farkas Tünde - "Gondolta ​a fene"
Elemezni ​muszáj! Ha pedig muszáj, akkor kell lennie egy képletnek, amibe csak be lehet helyettesíteni a tagokat, és már kész is van. A rossz hír az, hogy sajnos nincs! De eszköz, módszer, recept több is akad. A könyv ebben próbál segíteni. Olyan versekből válogat, amelyek nem szerepelnek a többi hasonló gyűjteményben. Találkozhatsz egyverses és összehasonlító elemzésekkel, stilisztikai és teljes elemzésekkel, feladatokkal és természetesen kulccsal is a megoldáshoz!

Tomka Ferenc - Istenkeresés ​a magyar irodalomban
Az ​emberi lélek mélyén ott sajog a vágy a teljes igazság, szeretet, megértés után: egy Végtelen Valaki után, aki tökéletesen megért és szeret; illetve a tökéletes béke és testvériség országa után. Ez a vágyakozás fölismerhető a költők, írók műveiben is. Tomka Ferenc fiataloknak szánt rendhagyó irodalomtörténete a magyar irodalom elsősorban a költészet legfontosabb alakjainak istenkeresését, vallásos élményeit foglalja össze.

Ismeretlen szerző - Megfúvom ​fűzfalantomat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Versről ​versre
„Tüskés ​Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."

Sándor Ildikó - Kötelező ​versek elemzése 9-12. osztályosoknak
A ​középiskolai irodalomtanulás egyik sarkalatos pontját képezi a verselemzés, a lírai művek megértése. Kötetünk a következőket nyújtja a felkészüléshez: - a tanórákon, majd az érettségi vizsga során is hasznos tudást ad; - versek elemzése; - alkotók életrajza, munkásságuk bemutatása; - fontos szövegrészletekre épülő szövegértési gyakorlatok, melyek segítenek az alkotások megértésében, jól érzékeltetik a verselemzés gyakorlatát. Kiadványunkat ajánljuk diákoknak otthoni egyéni felkészülésre, pedagógusoknak tanórai vagy a felkészítő munkához.

Dobóné Berencsi Margit - Nagy ​László tizenkét versének elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Nagy Ágnes - Szőke ​bikkfák
Bizony, ​bizony, a művészet ereje: erről szól Rilke Archaikus Apolló-torzó című verse. Méghozzá a művészet hatásának egy sajátos esetéről, amely olyan, mint a villámcsapásé. Bizony, bizony, aki még sosem állt villámütötten egy mű, a művészet egy ténye előtt, az nem tudja, mi a művészet. A franciáknak van egy lélektani szakkifejezésük a szerelem egy fajtájára: coup de foudre, villámcsapás-szerelem. Nyugodtan párhuzamba vonhatjuk a művészet adta élmény egy fajtájával. Annál is inkább, mert a villámcsapás-szerelem nem szokott sem igazabb, sem tartósbb lenni az egyéb szerelemnél, míg a művészet villámcsapása, ha elér minket, Rilke szerint visszafordaíthatatlanul megmásítja az életünket.

Ismeretlen szerző - Tóth ​Árpád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Versek ​közelről
Tartalom Bevezetés Kassák ​Lajos: Óda 1948 Fodor József: Óh dinnyék illata Illyés Gyula: Óceánok Zelk Zoltán: Aki bejárta a világot Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Takáts Gyula: Fakutyán, fényben Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz Weöres Sándor: Canzone Benjámin László: Mi van a hold túlsó felén Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak Pilinszky János: Harbach 1944 Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Kormos István: Tél Normandiában Váci Mihály: Édes hazám Nagy László: Tűz Simon István: Almafák Juhász Ferenc: Tűzliliom az éjszakában Fodor András: Hegyek és tavak Garai Gábor: Koránkelők Csoóri Sándor: Elengednélek, visszahívnálak Tandori Dezső: Egy vers születése Bella István: Halotti beszéd Veress Miklós: A néhai poétára A versek lelőhelye Irodalmi tájékoztató

Fried István - Szappanos Balázs - Petőfi-versek ​elemzése
Az ​elmúlt években igen sok értékes, forrásmunkaként és tanári kézikönyvként is jól felhasználható szakmai és módszertani kötettel gyarapodott a műelemzéssel foglalkozó irodalom. E sort követve olyan gyűjteményt állítottunk össze, amelynek egyik célja az, hogy néhány szerény adalékkal hozzájáruljon az eddig kialakult Petőfi-kép gazdagításához; a másik - legalább ennyire alapvető - szándéka pedig módszertani természetű. Arra keresné ugyanis a választ, hogy miképpen lehet egyetlen költő életművét verselemzések sorozatában bemutatni; hogyan lehet irodalmi eszközökkel érzékeltetni nemcsak magát a költői kibontakozást, hanem az élet- és pályarajzi, valamint a kortörténeti összefüggéseket is. Fried István és Szappanos Balázs rég hiányolt kötetét egyaránt ajánljuk diákok, tanárok és minden érdeklődő olvasó figyelmébe.

Szappanos Balázs - Bécsy Tamás - Harsányi Zoltán - Tanulmányok ​a műelemzés köréből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántás Balázs - Nyelv ​/ Rács / Törés
Paul ​Celan (1920-1970) egyik alapvető törekvése a szavak új kontextusba helyezése. A szokatlan szóösszetételek használata már viszonylag korai lírájában is megjelent, s végigkísérte munkáját egészen tragikus haláláig. Nyelvszemléletéből kifolyólag a korábbinál magasabb szintű, más szabályok szerint működő költői nyelvet akart létrehozni. A kimondás módjának megváltozása által képes új értelmet, új tartalmakat nyerni, olyan szemantikai távlatokat megnyitni, melyeket korábbi szavak nem voltak képesek. Celannál a szó fogalma úgy nyert új erőt és definíciót, hogy eladdig össze nem kapcsolódó szavak rendelődtek egymáshoz, s ily módon a szokatlan összetételeken keresztül új szemantikai erővel bíró kijelentések jöhettek létre, melyek egyes korábbi szavakat felülírhattak, helyükbe lépve pedig az emberi gondolkodás új tartományai tárulhattak fel. Történik persze minden a költészetben - a költészetben, mely jelentheti a nyelv művészetét, a szavak mindennapitól eltérő és a mindennapiság fölé emelkedő, újszerű használatát. Celan munkásságát rengeteg irodalomtörténész dolgozta fel Európa- és Amerika-szerte, verseit számtalan nyelvre lefordították, az eddig publikált róla szóló, többek között angolul, németül, franciául (de persze spanyolul, olaszul, magyarul, oroszul stb.) megjelent monográfiák, tanulmánykötetek és tanulmányok száma több százra tehető, máig a 20. század egyik legjelentősebb költőjeként tarják számon. E kötet felveszi ennek az értelmezői hagyománynak a fonalát, miközben kitágítja, új szempontokat bevezetve élénkíti azok perspektíváit.

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Beney Zsuzsa - Nyitva ​van az aranykapu
A ​költészet aranykapuja mindenki előtt nyitva áll: csodálatos birodalomba lép rajta át, aki verset vesz a kezébe. Szerteágazó utak vezetnek meghitt és különös szépségek között. Sokan csak néhány lépésnyire merészkednek, pedig érdemes továbbhaladniuk, mert e táj csodáinak nem érünk soha végére. Messzebb jut, többet lát, több gyönyörűsége telik a kalandozásban annak, akit útja elején értő, jó kalauz fog kézen. Beney Zsuzsa, maga is költő, ilyen vezető akar lenni. Huszonkét magyar verset mutat be, egy maroknyit sos-sok kedves verse közül. Nem elemzés, inkább vallomás az, ahogy felmutatja a szépség sokféle arcát a költeményekben.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay ​György Előszó Vas István Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben Szabó Ede Stefan George: Böcklin Nemes Nagy Ágnes Rainer Maria Rilke: Este Dudás Kálmán Milan Rakié: Rezgőnyárfa Gáldi László Tudor Arghezi: Bőség Lengyel Balázs Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút Gyergyai Albert Jules Supervielle: Három vers Rába György Aldo Palazzeschi: Fehér tenger Vajda Endre Gottfried Benn: Negyedkor Georg Trakl: Grodek Nemes Nagy Ágnes Saisnt-John Perse: A fal Hoványi János Blaise Cendrars: Táj Rónay György Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra Szőke György Anna Ahmatova: Folyócska ballag Rónay György Giuseppe Ungaretti: Reggel Somlyó György Fernando Pessoa: Autopszichográfia Hankiss Elemér T. S. Eliot: Marina Fodor András Borisz Paszternak: Ballada Lator László Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron Szabó Ede Johannes Becher: A hazatérő Görgey Gábor Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba Timár György Jorge Guillén: Vézna tavasz Eörsi István Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek Juhász Péter Geo Milev: Szeptember Gáldi László Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas Fodor András Szergej Jeszenyin: A fekete ember Tellér Gyula Eduard Bagrickij: TBC Rónay György Paul Éluard: Egy halotthoz Lator László Eugenio Montale: A magnólia árnya Lengyel Balázs Louis Aragon: Elza a tükör előtt Garai Gábor Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről András László Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc Vajda Endre Jorgosz Szeferisz: Argonautika Garai Gábor Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz Szalatnai Rezső Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról Szabolcsi Éva Salvatore Quasimodo: És már itt is az este Fodor András Nyikolaj Zabolockij: Ősz Szalatnai Rezső Ladislav Novomesky: Utazás Fodor András Wystan Hugh Auden: Erdők Rónay György André Frénaud: A kastély és a költemény keresése Vajda Endre Louis MacNeice: Kezek és szemek Timár György Miguel Hernández: A nép vihara Devecseri Gábor Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével Geher István Dylan Thomas: A szerző előhangja Rónay György Pierre Emmanuel: Ars poetica Fodor András Tadeusz Rózewicz: Első szerelem Bori Imre Vasko Popa: A kavics álma Pályi András Miron Bialoszewski: Vak bizalom Elbert János Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde Elbert János Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus Garai Gábor Jevgenyij Jevtusenko: Integetők

Kovács Sándor Iván - A ​"Syrena" és a szobor
A ​Zrínyi-tanulmányok (1979), az "Adria tengernek fönnforgó habjai" (1983, szerzőtárs: Király Erzsébet), A lírikus Zrínyi (1985), a Koboz és virginál (1990) után ismét Zrínyi-tanulmánykötettel jelentkezik Kovács Sándor Iván, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az újabb Zrínyi-kutatások fellendítő szervezője, fiatal irodalomtörténész-nemzedékek elindítója. A szerző műhelyében kimunkált műfaj: a "filológiai esszé" ezúttal olvasmányos tanulmányokkal és informatív Zrínyi-cikkekkel együtt alkot olyan szerves egésszé komponált könyvet, amelyben a Zrínyi-mű vizsgálatát a dunántúli Zrínyi-kultusz történetének néhány fontos fejezete egészíti ki. Kovács Sándor Iván új műve a "Pro Pannonia Kiadói Alapítvány" pályázatán joggal szerepelt sikerrel A "Syrena" és a szobor dunántúli palettáján klasszikus és rangos alkotók képviselik a Zrínyi-kultusz színárnyalatait, mint például Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Illyés Gyula, Weöres Sándor vagy Keresztury Dezső; mint Pécs és Szeged professzorhíressége, Koltay-Kastner Jenő vagy a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója, Molnár Imre, "az utolsó szigeti várkapitány". A "Syrena" és a szobor izgalmas tanulmányban foglalkozik a zalai Zrínyi-hagyományokkal és a Nehéz méltóság című Zrínyi-dráma titkainak megfejtésével (A polgármester és a hadvezér).

Seres József - Szappanos Balázs - Verselemzések
Verset ​elemezni szép feladat, hiszen nemcsak az értelmet kell magyarázni, be kell hatolnunk a költő lelki-szellemi világába, s feltárni ábrázolásmódjának egyéni vonásait, hogy az esztétikai élményt teljessé tegyük. Ehhez igyekeznek e kötet összeállítói hasznos, gyakorlati segítséget nyújtani, s átfogó verselemzésekkel rávilágítani azokra a szempontokra, melyeken keresztül az olvasó megértheti a kifejezés művészetét, azt, ami a költő szava mögött rejlik. A válogatás legfőbb célja gazdagítani s fejleszteni a versolvasók ítélőképességét és kritikai érzékét, de nemcsak iskolásoknak és tanároknak ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretik a szép verseket.

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)