Ajax-loader

'19. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jack London - Aranyásók ​Alaszkában
Az ​arany és az ármány szétválaszthatalan sziámi ikrek. Az ármány, a gyilok, a csapda az arany megszerzéséért és birtoklásáért születtek és tökéletesedtek az emberek között. Jack London történetei - legyen a főhős szánhúzó kutya, szabadon vándorló farkas, ökölvívó vagy aranyásó - mindig arról szólnak hogy az emberek tekintélyes része miképp szédül meg a pénz, az arany,a gazdagság megszerzésének puszta lehetőségétől is - hogyan válik az ember vérszomjas farkassá, hogy aranyat szerezzen, olyan vérszomjassá, hogy emellett az igazi szürke farkas ártatlan báránynak hat. Az emberfarkasokkal való kegyetlen küzdelemről szól a szerzőnek ez a műve is - mit sem öregedve 150 év alatt.

Lewis Carroll - Alice ​Csodaországban
Ennek ​a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta - immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként - szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba - amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Mark Twain - Utazás ​az Egyenlítő körül
A ​szerző 1895 nyarán világkörüli felolvasó útra indult. Utazása éppen egy esztendeig tartott. Huzamosabb ideig tartózkodott Ausztráliában, közben bejárta Új-Zélandot is, majd áthajózott Indiába, ahol számos meghívásnak tett eleget, és sorra meglátogatta India nevezetes városait. Azután Ceylon és a Mauritius-sziget érintésével Dél-Afrikába hajózott, s itt szintén több városban megfordult. Ennek az útnak az élményeit örökítette meg 1897-ben megjelent művében, amely nagy sikert aratott, s azóta is számtalan kiadást ért meg világszerte. Magyarországon is több ízben megjelent ez a nevezetes könyv, és mindig új meg új híveket toboroz magának az olvasók táborában lebilincselően érdekes tartalmával, stílusának páratlan humorával s nem utolsósorban azzal, hogy szerzője a könyv lapjain a szatíra fegyverével küzd az előítéletek ellen, leleplezi a gyarmati rendszer számos bűnét, és harcol a társadalmi igazságért. Mark Twain útijegyzeteiből az olvasó nemcsak az érintett országok sok sajátos vonását ismeri meg, hanem kibontakozik előtte egy nagy humanista író rokonszenves és tiszteletre méltó egyénisége is.

Riedl Frigyes - Arany ​János
Október ​22-én lesz 75 éve annak, hogy örökre kihullt a toll Arany János kezéből. Önmagát tiszteli meg a magyar nemzet, amikor e nagy fia emlékének méltó megünneplésére készül. Ebbe az országos mozgalomba kapcsolódik a magyar könyvkiadás azáltal, hogy újra közzéteszi Arany János művészetének egyik legszebb méltatását: Riedl Frigyes monográfiáját. Riedl emléke elhalványult a halála óta eltelt emberöltő alatt. A fiatalabb nemzedék már nevét is alig ismeri - de idősebb irodalomtanárok ma is megindultan emlékeznek mesterükre. Méltán, mert a reánk maradt megemlékezésekből az irodalmi nevelés egyik legnagyobb művészének alakja bontakozik ki. Tudós egyéniségét, nevelői művészetét fölidéznünk azért is időszerű, mert éppen a közelmúltban ünnepelték tisztelői születésének századik évfordulóját.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Aranyecset
elérhető
21

Dallos Sándor - Aranyecset
Az ​Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Bram Stoker - Drakula ​gróf válogatott rémtettei
"Elsőre ​annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny, úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé... Rettegés szállt rám, mert tudom, hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik..."

Scan0901
A ​szegények öröme Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​szegények öröme
"Késői ​éjféli órákban, álmatlan éjjeleken, mikor az embernek ideje van sok felesleges dolgon gondolkozni, olykor mint egy középkori hadsereg vonul el fiatalságom hőskora. Sorban eljönnek a regényalakok, akikről mintát venni óhajtottam későbbi életemhez. És minden nagyobb csodálkozás nélkül látom, hogy a regényalakok legtöbbje Jókai könyveiből való. Szinte lehetetlenség is lett volna másképpen felnövekedni abban a korban, amikor én gyerekember voltam." Krúdy Gyula

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Victor Hugo - A ​párizsi Notre-Dame
Victor ​Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból. A jegyzeteket Antal László írta.

Thomas Mayne Reid - A ​fej nélküli lovas
Rémítő ​hír terjed a prérin: fej nélküli kísértetlovas tűnt fel a pusztaságban, s amerre vágtat, nyomában a halál jár. A Vadnyugat babonás népe látja ezt így, valójában egy a régmúltban lejátszódott dráma utolsó fejezeteként jelenik meg a titokzatos lovas, hogy azután - a vadregényesség szabályai szerint - a bűnösök bűnhődjenek, az igazak meg elnyerjék jutalmukat. A ma annyira népszerű western-regények egyik elődje, A fej nélküli lovas a hányatott életű Thomas Mayne Reid könyve. A regény népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy a némafilm idején film készült belőle, folytatásokban vetítették, s emberek százezrei várták izgalommal a történet újabb mozzanatait. A könyv egyike azoknak a kalandregényeknek, melyeket újból és újból elővesznek a kiadók ifjú és idősebb olvasók szórakoztatására. Thomas Mayne Reid regényét, ezt a feszültséggel, izgalommal teli olvasmányt minden bizonnyal ma is érdeklődéssel fogadja az érdekfeszítő történeteket kedvelő olvasók népes tábora.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

Bernard Cornwell - Sharpe's ​Devil
Five ​years after the battle of Waterloo, Sharpe's peaceful retirement in Normandy is shattered by a plea for help. An old friend, Don Blas Vivar, is missing in Chile, reported dead at rebel hands - a report his wife refuses to believe. She appeals to Sharpe to find out the truth. So it is that the reluctant Sharpe and his constant companion in adventure, Patrick Harper, find themselves bound for Chile via St Helena, where they have a fateful meeting with the fallen Emperor Napoleon. Sharpe and Harper are convinced that they are on their way to collect a corpse; neither can imagine the dangers that await them in Chile.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus. Nem véletlenül mondta A jó palócok elbeszéléseiről: "Magamat látom e könyvben, aminő voltam fiatal koromban, s aminő már sohasem leszek többé". Kaiser László

Henry James - Egy ​hölgy arcképe
A ​hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házasságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.

Peter Sloterdijk - A ​gondolkodó a színpadon - A Jó Hír megjavításáról
A ​kötet Peter Sloterdijknek, Nietzsche avatott szakértőjének két esszéjét tartalmazza. A könyvből az olvasó Nietzsche korai művének, _A tragédia születésé_nek új értelmezési kísérletével ismerkedhet meg, melynek során a szerző a felvilágosodás fogalmát a dráma fogalmával társítja. Ha ugyanis a felvilágosodást drámaként fogjuk fel, akkor az újkori filozófia mentesül attól az önértékelési zavartól, amely a szerző szerint zátonyra vitte. Csak a drámai tudat képes megszabadulni az elmélet és az úgynevezett praxis egymással szembehelyezkedő torz fejlődésétől. A felvilágosodás csak a realitás önmegvilágításaként mehet végbe. A filozófia azonban a drámaiba való átmenete után megszűnik puszta világszemlélet lenni - a világ legintenzívebb önmegvalósításaként válik megismerhetővé.

John Galsworthy - Modern ​komédia
A ​Forsyte-Saga folytatása a Modern Komédia című regényciklus, amely szintén három regényből (A fehér majom, Az ezüstkanál és a Hattyúdal), valamint két összekötő elbeszélésből áll. A teljes "regényfolyam" hömpölygő áradatában nemcsak egy család élete, fiatalok és öregek, férfiak és nők szerelme, harcai, sikerei és kudarcai, álmai és csalódásai tükröződnek, hanem Anglia története is a Viktória-korszak kezdetéből a búr háborúban és az első világháborún keresztül a MacDonald-féle munkáspárti kormány és az 1926. évi angliai általános sztrájk idejéig. Ezeket a politikai eseményeket ma más szemmel látjuk, mint Galsworthy látta, de Galsworthy hitelesen közli velünk az általa ábrázolt nemzedékek érzelmi és gondolatvilágát. Az író látóköre tágabb volt, mint hőseié; szíve is nagyobb. Dickens részvételével fordult az emberi szenvedés felé, és szatírája társadalomkritka, mely konzervatívságában is felismeri a szocializmus igazságát, sőt közeledő diadalát. A fehér majom nyugati kultúra bomlását, a Hattyúdal pedig e kultúra végét jelképezi. Az ezüstkanál a kiváltságos osztály szatírája, azoké, akik az angol közmondás szerint "szájukban ezüstkanállal születtek."

Covers_146735
elérhető
51

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.

Lev Tolsztoj - Kozákok ​/ Kreutzer szonáta
Ez ​a kötet átfogó képet nyújt Lev Tolsztoj elbeszéléseiről, kisregényeiről a múlt század ötvenes éveitől egészen a nyolcvanas évek végéig. Változatos, hosszú utat tett meg ezalatt az író. Művészete gazdagodott, realista ábrázolásmódja tökéletesedett, erkölcsi látásmódja elmélyült. Alkotásai azonban sokszor ellentmondásosak. A családi boldogság fiatalasszonyának lelki életét aprólékos gonddal elemzi, egyéni érzésnek és eseménynek nagy figyelmet szentel, de a megkapó elbeszélés társadalmi vonatkozásokban nem tükrözi a korszakot. A hatvanas évek demokratikus fellendülésében, amikor az 1861-es jobbágyreform után Oroszország a kapitalista fejlődés útjára lép, Tolsztoj egyre jobban felismeri a Bűnös pénz lélekromló hatását, a tragédiák igazi okát azonban nem látja meg, idealizálja a patriarkális paraszti életet. A Kozákok-ban már felbukkan a később tetté érlődő tolsztoji gondolat: el kell szakadni a nemesi-arisztokrata köröktől, meg kell találni az igazi kapcsolatok a néppel. Erre a szakításra azonban csak később, a nyolcvanas években kerül sor. A nyolcvanas évek írásai közt művészi teljesség és társadalmi mondanivaló tekintetében kiemelkedő alkotás az Ivan Iljics halála. A magasrangú államhivatalnok életének és halálának története lehetőséget nyújt az írónak, hogy könyörtelen realitással ábrázolja a cári csinovnyikok álszent és önző világát. A Kreutzer szonátában ismét - mint az Anna Kareninában - a családi élet problémáit boncolgatja, bepillantást nyújt a nemesi-buzsoá társadalom erkölcseibe. A meggyőző erejű leleplezés mellett azonban kifejezésre jutnak a regényben Tolsztoj vallásos-aszketikus nézetei is a testi szerelemről. Világnézetének e vonásait megtaláljuk az Ördög című elbeszélésben is. Jevgenyij Irtyenyev hiába küzd a test bűnös kívánságai ellen , a harc itt is tragédiába torkollik.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Lev Tolsztoj - Gazda ​és cseléd / Hadzsi Murat
Ebben ​a kötetben a nagy orosz klasszikus emlékezetesen szép öregkori elbeszéléseit, kisregényeit nyújtjuk át az olvasónak. Tolsztoj e termékeny korszakából való a Hadzsi Murat című híres regény is. A népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét. Elemző gonddal vezet végig a meghasonlott Szergij atya élettörténetén, akit a testi vágyak kolostori magányába is elkísérnek. De Tolsztoj számos regényhőse közül mindenkor kimagaslik a romlatlan lelkű, egyszerű orosz paraszt alakja: egyik legmeghatóbb kisregényében, a Gazda és cselédben Nyikita jobbágy élete kockáztatásával próbálja kimenteni urát a halálos hóviharból. A nagyobb lélegzetű regényeken, elbeszéléseken kívül gondos megfigyelőkészségről tanúskodó kisebb írásokat, nemes veretű karcolatokat, pillanatképeket is találunk a Tolsztoj kései alkotásait összefoglaló kötetben.

Covers_9196
elérhető
2

Bret Harte - Aranyásók
A ​cím önmagáért beszél! A vadnyugatot idézi: nehéz sorsú, kalandos életű emberek világát, sziklás hegyormok alatt vágtató postakocsik és elfelejtett, beomlott aranybányák képét. Aki ezeket az izgalmas szép elbeszéléseket írta, maga is ott töltötte ifjúságát, a múlt század végi Kalifornia aranyat ígérő, vad vidékein: s talán éppen ennek köszönhető hogy hőseiben a fiatalos kalandvágy annyi romantikus bájjal keveredik. Francis Bret Harte nemhiába volt a maga korában Amerika legnépszerűbb novellaírója. Népszerűsége több mint fél évszázaddal halála után, ma sem csökken.

Kasimir Edschmid - A ​szabadító
Az ​expresszionistaként induló Edschmid történelmi regénye a nagy dél-amerikai szabadsághős, Simón Bolívar élettörténetét dolgozza fel. Mégsem egyszerű életrajz vagy történelmi körkép, bár a csaknem negyedszázadig tartó szabadságharc és vezéralakjának hányatott élete bőségesen szolgál izgalmas fordulatokkal és művelődéstörténeti adalékokkal is - Edschmid regénye elsősorban egy nagyszabású egyéniség szembesítése a könyörtelen valósággal. Bolívar csaknem egy egész földrészt fölszabadít a spanyolok uralma alól, de ahhoz, hogy ezt a feladatát végre tudja hajtani, föl kell adnia azokat az erkölcsi elveit, amelyek hadba szólították: a kegyetlenséggel kegyetlenséget kell szembeszegeznie, hogy megóvja seregét a felbomlástól. A háborút ilyen áron sikerül megnyernie, de az újabb csatát, a békét már elveszti; eszményei: a dél-amerikai egység és a diktatúra kiküszöbölése nem válhatnak valóra. Az idealistát és a reálpolitikust kivételes módon egyesítő szabadsághős élettörténete olyan kérdéseket vet föl, amelyek máig megoldatlanok Dél-Amerikában.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
27

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A gavallérok
Az ​általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása. ___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában. ___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.

Victor Hugo - Rajnai ​utazás
Több ​mint 200 éve utazta be Victor Hugo a Rajna vidékét, s ebben az időben, amikor még nem volt fényképezés, csodálatosan éles felvételeket készített a nagyjelentőségű európai folyó mentén elterülő városok életéről. De nemcsak Hugo írásművészete, leíró képessége, sziporkázó szellemessége, kedves humora teszi örökéletűvé ezt a művét, hanem csak most, egy évszázad múltán tudjuk igazán megbecsülni értékeit. A mi éveinkben hallatlanul izgalmas olvasmánnyá lett, hogy a Rajnánál mit látott ez a nagyszerű riporter a maga idején; mi enyészett el, mi maradt meg és mi fejlődött naggyá abból a világból, amelyet Napóleon háborúi és békéi alakítottak ki Nyugat-Európában

Fjodor Ivanovics Tyutcsev - A ​tenger paripái
"Tyutcsev, ​Fjodor Ivanovics (1803-1873) a XIX. századi orosz költészet egyik legnagyobb alakja. Finoman, pontosan fogalmazó, izgalmas lírájának, romantikusan áradó és mégis modernül feszült szerelmes verseinek hatása ma is eleven árama az orosz költészetnek, s népszerűsége a múlt század végétől fogva - amikor a szimbolisták mint egyik legnagyobb elődjüket felfedezték - máig nőttön növekszik."

Ordas Iván - Simonyi ​óbester
A ​kuruc szabadságharc vereségétől a negyvennyolcas forradalomig terjedő száznegyven esztendő a legkevésbé ismert korszaka hadtörténelmünknek. Ezen belül is van egy fél évszázad, amelyről a köztudatban a halványnál is halványabb kép él: ez a Mária Terézia halálától a reformországgyűlésekig eltelt kereken ötven esztendő. A regény hőse ezt a viharos fél évszázadot küzdötte végig. A nagykállói nagy vágó-mészáros fia Simon Józsefnek született, szinte kölyökkorában katonának állt, s közhuszárból lett Simonyi József ezredessé, olyan korszakban, amikor a Habsburgok nagy ellenfelének, Napóleonnak a hadseregében a nála jóval kevésbé vitéz és eredményes harcosok jóval fiatalabb fejjel tábornagyságig, sőt hercegségig vitték. A lenyűgözően érdekes regény széles korkép hátterében ábrázolja a "legvitézebb huszár" izgalmas kalandokban bővelkedő életét.

Stendhal - Vörös ​és fekete
Életében ​kevesen méltányolták ezt a különös-kalandos életű, zárkózott írót. Maga is csak arra számított, hogy majd ennek a regényének a megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ban lesz része megértésben és elismertetésben. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal, a művész és az ember ma érdekesebb és népszerűbb, mint valaha. Palástolt érzelmességében és értelmi fegyelmében két világ, a XVIII. és a XIX. század munkál, és talán ez a - korunktól sem idegen -kettősség teszi, hogy ez az éles szemű katonatiszt és precíz tisztviselő, szenvedélyes-olaszos műkedvelő és gyanakvó diplomata olyan mélyen átéli, de egyszersmind kívülről szemléli, és művészetében hitelesen jeleníti meg kora emberi-társadalmi élményét. A Vörös és fekete többszörös szín-jelképrendszere azt fejezi ki, hogy a XIX. századelő Franciaországában az egyszerű ember gyereke csak a vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában érvényesülhetett, de a vörös és fekete, a rulett két színe, azt is felidézi, hogy minden ilyen vakmerő törekvés mögött egy szerencsejáték kockázata borong.

Kollekciók