Ajax-loader

'19. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jack London - Aranyásók ​Alaszkában
Az ​arany és az ármány szétválaszthatalan sziámi ikrek. Az ármány, a gyilok, a csapda az arany megszerzéséért és birtoklásáért születtek és tökéletesedtek az emberek között. Jack London történetei - legyen a főhős szánhúzó kutya, szabadon vándorló farkas, ökölvívó vagy aranyásó - mindig arról szólnak hogy az emberek tekintélyes része miképp szédül meg a pénz, az arany,a gazdagság megszerzésének puszta lehetőségétől is - hogyan válik az ember vérszomjas farkassá, hogy aranyat szerezzen, olyan vérszomjassá, hogy emellett az igazi szürke farkas ártatlan báránynak hat. Az emberfarkasokkal való kegyetlen küzdelemről szól a szerzőnek ez a műve is - mit sem öregedve 150 év alatt.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Edgar Allan Poe - Arthur ​Gordon Pym, a tengerész
Edgar ​Allan Poe amerikai költő, író (1809–1849) a sejtelmes történetek mestere, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, és rakta le a sci-fi-irodalom alapjait. Misztikus, hátborzongató írásai a világirodalom örökzöldjei. Rövid élete során sokat nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel. A novelláival és verseivel világhírűvé vált Poe egyetlen hosszabb lélegzetű művében, az _Arthur Gordon Pym, a tengerész_-ben minden benne van, ami a szerzőt oly népszerűvé és megunhatatlanná teszi. A hangulatteremtés, a sejtetés, a borzongatás, az elhallgatás páratlan művésze, a lidérces álmoknak, a kegyetlenség ábrázolásának igazi mestere olyan, részben saját élményein alapuló regényt írt, amely egyszerre vérfagyasztóan izgalmas, felkavaró és mélyen elgondolkodtató. A hihetetlen fantáziájú elbeszélő először folytatásokban közölt, majd 1838-ban, New Yorkban kötetben is megjelent regénye a Nantucket szigetéről származó tengerész történetét beszéli el. Amikor Arthur Gordon Pym visszatekint az életét meghatározó élményekre, arra jut: „…az elbeszélendő események oly mesébe illőek”, hogy csak a család és néhány barát adhat hitelt a szavainak, és „…a nagyközönség valószínűleg csak vakmerő és leleményes koholmánynak fogja tartani” a beszámolót.

Jókai Mór - És ​mégis mozog a Föld
Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Covers_146735
elérhető
47

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.

Charles Dickens - Copperfield ​Dávid
Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének / Harangszó
Két ​ünnepi történetet tartalmaz a kötet, egy karácsonyi és egy újévi mesét. A _Karácsonyi ének_ máig Dickens egyik legnépszerűbb regénye. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának, meseszerű történetében. De a mese áttetsző, lenge szövetébe a valóság erőteljes szálaiból is vegyít az író. S tán ez a _Karácsonyi ének_ varázsának egyik magyarázata: jótékonyan illúziókba ringat, ugyanakkor a valóságról is hű képet ad. A _Harangszó_ a derék és megindítóan ügyefogyott Totyogó Tóbiás rémületes szilveszteréji látomása az élet kegyetlenségeiről, melyek a rideg szívű gazdagok világában minden szegény embert fenyegetnek. Bármily szánandóan esett is Totyogó Tóbiás és környezete, bennük testesül meg a szívjóság, a természetes értelem és az erkölcsi bátorság is. S a másik oldalon a gazdagok, álszentek, felelőtlenek és megvesztegethetők. A világ sorsának intézése határozottan nincs jó helyen az ő kezükben - ezt sugallja a történet.

Almássy - Az ​ezred menyasszonya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Guy de Maupassant - Gömböc ​és más elbeszélések
"...Ebédig ​a hölgyek megelégedtek azzal, hogy nyájasak voltak Gömböccel, s növelni igyekeztek bizalmát és rá akarták venni, hogy hajtson tanácsaikra. Az asztalnál kezdték a közeledését. Először általánosságban az önfeláldozásról kezdtek beszélni. Régi példákat idézték: Juditot és Holofernest, majd minden ok nélkül Lukréciát és Sextust, Kleopátrát, ki ágyába fektetett minden ellenséges hadvezért... Sorra vették az összes nőket, akik a hódítókat megállították, és testükből csatateret csináltak, hatalmi eszközt, fegyvert, azokat, kik hősies ölelésükkel győzték le a förtelmes és átkos lényekkel, szűziességüket bosszúnak és önfeláldozásnak szentelve... A végén azt hihette az ember, hogy a nő egyedüli földi hivatása állandó önfeláldozás, a katonaság szeszélyeinek folytonos kielégítése... a grófné talán öntudatlanul, hirtelen támadt vallásos felbuzdulásból, az öregebb apácától a szentek nagy tetteiről kezdett kérdezősködni. Bizony sokan követtek el olyasmit, ami a mi szemünkben bűnnek látszik, de az Egyház könnyen megbocsátja ezeket a botlásukat, ha Isten dicsőségére, vagy felebarátaink jóvoltáért követték el..."

Cathy Maxwell - Esküdj ​kedvesemmé!
Phadra ​Abbott gyönyörű, jelentős vagyon várományosa, és teljességgel semmibe veszi a társasági élet legalapvetőbb szabályait is. Egy napon azonban döbbenten értesül róla, hogy a családi vagyont minden valószínűség szerint elherdálták, s neki egy vasa sincs. Nem esik kétségbe, elhatározza, hogy bármi áron felkutatja az apját, aki sok évvel ezelőtt egy expedíció élén Egyiptomba távozott. a lány tervét persze mindenki ellenzi, a bank még hivatalból kirendelt gyámot is állít mellé, nehogy újabb "ostobaságokat" követhessen el. Grant Morgan roppant ambíciózus, komoly és céltudatos fiatalember, aki emellett igazán tehetséges és jóképű is. Ám amint hozzálát Miss Abbott jövőjének elrendezéséhez, azt kell tapasztalnia, hogy saját, pontos tervek alapján írányított, kellemes unalmas életében egyre nagyobb zűrzavar támad...

Paul Verlaine - Paul ​Verlaine versei
Az ​egyik legnagyobb szimbolista, Paul Verlaine verseiből válogattunk ebbe a kötetbe. Verlaine a hangulatok világát fedezi fel a költészet számára, az árnyalatot keresi a színnel szemben, menekül a rímtől és a csattanótól. A válogatás folytatja azt a hagyományt, hogy egy-egy vers több költő tolmácsolásában is megszólal.

Teknős Péter - Az ​elnök futára
Az ​elnök természetesen nem más, mint Abraham Lincoln, az Egyesült Államok sorrendben 16. elnöke. Az időpont az 1860-as évek, amikor „Észak Dél ellen” híres polgárháborúja tombolt Amerikában. A történet hőse persze kitalált személy. Az író képzeletében Jack Andrews amolyan „belevaló” parasztlegény, akit kópés vidámsága, természetes esze, megbocsátható kíváncsisága minden bajból kivág, és minden jelentős eseményhez elvezet. „Jack naplójából” – vidám, izgalmas, fordulatos napló ez – megismerhetjük a rabszolga-felszabadító Észak minden jelentős csatáját; az ő jóvoltából szinte eldiskurálhatunk a híres elnökkel és Észak híres hadvezéreivel. A könyv végére olyan barátságba keveredünk Jackkel, hogy őszintén sajnáljuk, amikor el kell válnunk tőle.

Kertész Erzsébet - Jenny, ​Laura, Tussy
Számos ​fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek - az író őszinte fájdalmára - nincsen hepiendje.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Jókai Mór - A ​cigánybáró / Párbaj Istennel
Jókai ​Mór 1871-ben, a Párizsi Kommün okozta riadalmat és reményeket keltő hírek időszakában, a kuruc kor utáni idők felidézésével írta meg a Párbaj Istennel című elbeszélését, majd 1885-ben A cigánybáró című kisregényét. Kétségtelen, hogy a két elbeszélés közül A cigánybáró az ismertebb, de a Strauss-Schnitzer-operett jóvoltából. Annál érdekesebb visszanyúlni az eredetihez, amely, fura történetének mulatságos romantikája ellenére, szokatlanul illúzió nélküli, sőt romboló erővel festi meg a szegedi boszorkánypörök, a prédául esett földek és földönfutók, a Mária Terézia udvarának fénye alatti sötét árnyékok hazai emberöltőit, a felvilágosodás korának túl sötét előestéjén. A Párbaj Istennel alighanem ennél is művészibb, sőt jelentékenyebb alkotás. Tragikus feszültsége, sátáni emberábrázolása, a letarolt ország látomása, a háború elembertelenítő hatása, majd a lelkes magyarrá vált német fiatalember és az átok terhelte Isaszeghy család utolsó sarjának idillje, amely a sokfelől eredt magyarság eggyé olvadásának költői jelképévé emelkedik, teszi sokrétűvé ezt az alig harminc-negyven oldalas próza-epikát.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Anna Randol - Titkos ​csók
Az ​angol Bennett Prestwood őrnagy a waterlooi győzelem után már épp felszállna a hazafelé tartó hajóra, amikor parancsot kap, hogy az utolsó megbízatása teljesítéséig védelmezzen egy kémet, aki Angliának gyűjt információkat az ellenséges török erődökről. A jóképű őrnagy kelletlenül teljesíti a parancsot, Konstantinápolyba utazik, ahol meglepetten tapasztalja, hogy nemcsak a védencét kell megóvnia a bajtól, hanem önmagát is. Nagyobb veszélyben van, mint gondolta, ugyanis ellenállhatatlan vonzalom támad benne a nő iránt. A fiatal, csinos Mari Sinclair eleinte hallani sem akar sem testőrről, sem további, életveszélyes küldetésről, őt csak a titokban zajló görög függetlenségi mozgalom érdekli. Ügyködése azonban az akasztófa felé sodorja: azokat az embereket árulja el, akiket a legjobban szeret, és akik bármikor kivégeztethetik. A rákényszerített kémkedés sem alakul szerencsésen; a törökök elfogják Prestwood őrnaggyal együtt, börtönbe zárják őket, ahol kínvallatás vár rájuk. Van viszont valami, ami erőt ad Marinak a megpróbáltatások alatt, ami életben tartja a reményt arra, hogy még nincs veszve minden: a szerelem.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember / Az istenek eledele
A ​tudományos-fantasztikus regényeiről híres angol író életművének két népszerű darabja A láthatatlan ember (1894) és Az istenek eledele (1904). Wells korlátlan fantáziájának remek terméke a történet Griffinről, a világ legtehetségesebb fizikusáról, aki korát messze meghaladó felfedezése révén azonban nem világhírt vívott ki, hanem a földhözragadt kortársak rettegését és gyűlöletét. Szánalomra és megvetésre egyaránt méltó a Láthatalan Ember, akinek zsenialitása rideg, kíméletlen lélekkel párosul, és útja óhatatlanul tragédiához vezet. Hasonlóan megelőzik korukat a tíz esztendővel későbbi regény, Az istenek eledele óriás gyermekei. Ők már nem magukat rekesztik ki a társadalomból, hanem a törpék társadalma szövetkezik, félelemből, maradiságból, a jobb sorsra érdemes kísérleti emberek ellen. Az istenek eledelének alapgondolata Swift Gulliverjének Liliputban tett utazásra emlékeztet, de a két mű nagy, szemléletbeli különbsége, hogy Guliver helyzete reménytelen, mert a törpék együttes ereje legyőzi a magányos óriást - Wells derék óriásai azonban már nem magányosak; megkeresik és megtalálják egymást, és arra készülnek, hogy szétszórják a világon a csodaszert, és győzzenek.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Kertész Erzsébet - Szonya ​professzor
Szerelem ​vagy hivatás? Boldogság vagy tudomány? - ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora. Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni "négy fal között" nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét. Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára. Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig - mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül - e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.

Lid%c3%a9rcf%c3%a9ny
elérhető
18

Thomas Hardy - Lidércfény
A ​nagy angol regényíró valós hősöket akart rendkívüli körülmények közt ábrázolni. Ilyen hős a Lidércfény Jude-ja is, akinek az alakjában itt-ott önéletrajzi elemek is bujkálnak. 1888. április 28-án - ekkor merül fel a regény ötlete Hardyban - ezt írja naplójába: "Elbeszélés egy fiatalemberről - nem jut be az oxfordi egyetemre -, küzdelmei és végső bukása. Öngyilkosság. Van ebben a történetben valami, amit meg kellene mutatni a világnak, és én vagyok az, aki megmutathatom nekik." Ez a fiatalember és a szerelme, az okos, felvilágosult Sue későn találnak egymásra: mindketten elsietett, rossz házasság nyűgében élnek. Mégis vállalják szerelmüket, és - akárcsak a többi Hardy-regényben - összeütközésbe kerülnek a sorssal, a végzettel: ezúttal a képmutató társadalommal, a pletykaéhes kispolgárokkal, akik elállják a társadalmi emelkedés útját - Jude sosem jut be az áhított egyetemre - és a boldogsághoz vezető utat. Szinte végzetesen tragikus ez a szép regény, a szerencsétlen szereplőktől a sors minden boldogságot megtagad.

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Jókai Mór - A ​cigánybáró
Hogyan ​lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? - ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Nancy Bush - A ​botrány kedvese
Lady ​Veronica Ashworth-t mindenáron férjhez akarják adni szülei, de a mindig jókedvű, bohém természetű lány hallani sem akar róla. Hogy megmeneküljön a házasságtól, megkéri a vonzó Samuelt, jegyezzék el egymást addig, amíg rátalál az igazira. Hamarosan rájönnek azonban, hogy többet jelentenek egymás számára, mint sejtették... "Samuel átölelte a lányt, gyengéden magához vonta és megcsókolta. Veronica körül forgott a világ. Ajkai ellágyultak a meglepetéstől és az örömtől. Imádta a férfi illatát, ajkainak ízét és karjainak gyengéd erejét. Szíve vadul kalapált, még soha nem érzett ehhez foghatót. Érzelmei magukkal ragadták és lángra lobbantották. Kábultan nézett fel. A férfi sötét szemeiből barátságos melegség sugárzott, de volt ott még valami... És ezt a valamit Veronica szerette volna minél többször látni."

Claire Tomalin - Jane ​Austen élete
Jane ​Austen a világ kedvenc regényírója. Könyvei újra és újra megjelennek, mindegyik legalább öt folytatást és utánérzést szült, megfilmesítik őket, már az életéről is készült romantikus film – mindenhol beléje botlunk. Hat regény, kétkönyvnyi fiatalkori, gyakran befejezetlen írás, két regénykezdet, egy kötetnyi (megrostált és megcsonkított) levél maradt utána összesen, mikor negyvenegy évesen meghalt. „Drága húgomnak nem volt eseménydús az élete”, írta bátyja, Henry Austen. Claire Tomalin, a leghíresebb angol irodalmi biográfus, ebből a nagyon szerény anyagból írt életrajzot. George Austen tiszteletesnek és feleségének, Cassandra Leigh-nek nyolc gyermeke született, hat fiú és két lány – közülük a fiatalabb kapta a Jane nevet. Szegények voltak, de intelligensek, tehetségesek, törekvőek, „az érdem szerelmesei”. A családban esténként regényeket olvastak fel, és ha az idősebb fiúk otthon voltak egyetemi tanulmányaik szünetében, a környékbeli barátokkal színdarabokat állítottak színre a nagy pajtában. Az édesanya szívesen és könnyedén verselt, a legidősebb fiú, James, folyóiratot alapított, amelyet újság- és könyvkereskedőknél meg lehetett vásárolni – nem csoda, hogy a kislány már tinédzserként novellákat és regénykezdeményeket írt. Nemcsak Jane Austen „eseménytelen életét” ismerhetjük meg ebből a könyvből – és természetesen sokkal több minden történt vele, mint a fenti ájtatos mondatból hihetnénk –, hanem a kort, a szűkebb és tágabb Austen családot, a szomszédokat, a kiadókat, sőt még Anglia régenshercegét is. De hogy neki mi köze lehetett a vidéki paplányhoz, azt csak ebből az életrajzból tudhatjuk meg.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Pethő Zsoltné Németh Erika - Szentendre ​iskolái
Megjelent ​egy könyv, Pedagógus napra. Keménykötésû, több mint ötszázhúsz oldalas, magánkiadásban és városi jelentõséggel, Pethõné Németh Erika Szentendre iskolái 104?-2005 címmel. Fontos munka, jelentõs, legalábbis a város közössége számára, mert hát a legfontosabb városi dologról, Szentendre iskoláiról szól. Ha patetikus lennék, azt is írhatnám, becses ajándék a nemzet napszámosainak. Megfelelõ városi támogatás nélkül, de megjelent Erika néni gyûjtõszenvedélye és áldozatvállalása eredményeképpen. S ez jelez valamit. No nem azt, hogy a város nem volt képes az ügy mellé állni, támogatni, persze azt is, de még valamit. Talán azt, hogy elérkeztünk, én nagyon remélem elérkeztünk abba korba, amikor lehet és szabad emlékezni, sõt ezt leírni is. Mert hát nem csak Szentendrének, de szinte az egész országnak nincs huszadik századi történelme. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nincs semmi írva a huszadik századról a történelemkönyvekbe, mert ott áll tudósaink közmegegyezésen és, vagy közvitatkozáson alapuló értékelése a századról, de az a természetes közösségi történelme, az nincs. Amit a családok, egyesületek, kisközösségek írtak le Európa boldogabbik felén magukról, életükrõl, büszkeségeikrõl és szegyelleni valóikról. Nincs ilyen történelem felénk, mert a huszadik század elsõ évtizedének végétõl, szinte 2000-ig fortélyos félelmek tartották a fiókokban a fényképeket, iratokat, fejekben elrejtve a történeteket, mert rossz következménye lehetett ha mesélünk magunkról, volt a történelmi tapasztalat. Mert nagyapáink és apáink keservesen megtanulták, hogy jobb, ha az ember nem nyilatkozik arról, hogy milyen vallású, mert elõfordulhatott, hogy haláltáborban találja magát, milyen nemzetiségû, mert kitelepítésre szánt vagonba rakják, sõt arról sem, hogy esetleg a nagypapa a virilista listán került a tanátsba, mert könnyen a Hortobágyra kerülhetett vagy kuláklistára és még sorolhatnék vagy tizenöt szempontot, amely szerint a huszadik században hátrányba lehetett kerülni. Így hát még idõnként ma is néma a közemlékezet. Ha máson nem, csak magamon megtapasztalhatom, ahogy írom a város 1974 és 1988 közötti kisebb helyi történéseirõl dolgozataimat, hányszor kell belátnom, hogy korábbi lelkes talpnyalók, hogyan lettek mára ellenállókká, nagyhangú elv és értékváltókká és ezért, az ember inkább kihagyja, mint, hogy kortársait, ismerõseit kellemetlen helyzetbe hozza. Mert hát nem minden esetben a személy, hanem az esemény, történés, annak összefüggései a fontosak a közösség számára. S talán ez a helytörténeti némaság az oka, hogy még ma is lehet okos félretájékoztatással, elhallgatással hõsöket gyártani. No ennek feloldásban is fontos az ilyen könyv, persze nem ez a jelentõsége, hanem az, hogy van egy asszony közöttünk, aki gyûjtött, írt és saját pénzén kiadott egy könyvet, a város egyik legfontosabb közösségi ügyérõl a város iskoláinak történetérõl, rólunk szentendreiekrõl, nekünk, magunkról. Köszönet és gratuláció érte.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete
Mi ​fér bele "egy asszony életébe"? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: "Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."

Halász Zoltán - A ​Pulszkyak
Tényregényt, ​egy fordulatos, mozgalmas élet regényét veszi kézbe az olvasó. Pulszky Ferenc (1814-1897), a lengyel eredetű magyar köznemesi família hosszú életű sarja aktívan részt vett a múlt század magyar politikai mozgalmaiban. Meggyőződéses forradalmár ugyan, két ízben mégis cserbenhagyja bajtársait. Dezertálás-e Pulszky menekülése? Gyávaság-e a meghátrálás, ha ily módon jobban szolgálhatja az ügyet? Ez az a kérdés, amelyre Halász Zoltán az események pontos rekonstrukciója révén próbál válaszolni. Könyve ezúttal is a korrajz és jellemrajz sikeres elegye. Aktív részvételt kíván az olvasótól, ám cserébe információkban gazdag, értékes szórakozást kínál.

Kollekciók