Ajax-loader

'19. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Kathleen E. Woodiwiss - Hamu ​a szélben
Egy ​öntudatos csinos fiatal lány és egy bátor, jóképű őrnagy lángoló szerelmének története bontakozik ki Kathleen E. Woodiwiss, a neves amerikai írónő regényének lapjain. A múlt század hatvanas éveiben játszódó románc hősnője, Alaine MacGaren családját szétzilálta, otthonát feldúlta a háború, ő maga álruhában, fiúnak öltözve keresi a boldogulás útját. Rejtőzködése különös kalandokba sodorja, s éppen a gyűlölt jenkik egyikének karjaiba... Ez az orvos-őrnagy azonban nem akárki: vonzó, férfias, nemes lelkű és még humora is van. A két büszke ember eleinte még saját magának sem vallja be érzéseit. Szerelmük azonban mindennél erősebbnek bizonyul. Alaine számára Cole Latimer, a daliás őrnagy jelenti az ideált, akiért még változni is képes: vadóc keménységét meglágyítja, hetyke szertelenségét legyűri az imádott férfi kedvéért. És szemünk előtt alakul át: kedves, elbűvölő fiatalasszony válik a tüskés kamaszlányból, aki megtalálta a neki való férfit. Az ilyen férfi mellett nem szégyen rádöbbenni, hogy mennyire kell minden nőnek a kényeztetés.

Louis Bromfield - Rohan ​a víz
Az ​egységes új államot, s a rabszolgáknak a szabadságot megteremtő amerikai polgárháború idején játszódik ez a kalandos, szerelmes, drámai történet. New Orleans sikátoraiban és a Mississippi deltájának mocsaras útvesztőiben folyik a küzdelem a vagyonért, az életért, a boldogságért. E könyv - akárcsak a szerző Árvíz Indiában c. műve - lebilincselően tárja az olvasó elé, a mindig mindenkit érdeklő örök kalandot: a szerelmesek megismerkedésétől az összeölelkezésükig tartó történetet.

Ifj. Alexandre Dumas - A ​kaméliás hölgy
Ifjabb ​Alexandre Dumas (1824-1895) szentimentális alkotása (1848) a kurtizánról, akinek a tiszta szerelem esélye is megadatott - bejárta a világot. Népszerűségét fölöttébb gyarapította Verdi ragyogó operazenéje (La Traviata), neves énekesek, illetve a filmváltozatokban színészegyéniségek kiemelkedő teljesítménye. A regény maga azok közé az irodalmi képződmények közé tartozik, amelyek érzelmi aureólába fogják és egyszerű, kongruens képlet szerint építik fel világukat. Mindennek és mindenkinek megvan a maga pontosan kijelölt, áttekinthető helye és szerepe, s az egyetlen nóvum, amit e művek felmutatnak az, hogy valami rosszról kiderül, alapjában véve jó. Szerb Antal felhívja a figyelmet, hogy a Kaméliás hölgy nyomán megindult demi-monde regénydivatra mintegy keserű ellenhatásként nyúl Flaubert magasabb értelmezési hálóval a közkedvelt érzelmes témához.

Henri Perruchot - Renoir ​élete
Pierre-Auguste ​Renoir (1841-1919) az örök nyár festője. Derűs természet volt, semmi sem tudta megtörni az életbe vetett bizalmát. Renoir a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakában élt, az impresszionizmust megteremtő művészekhez tartozott. A regényben nyomon követhetjük életének fordulatait, tanúi lehetünk művészete - a fényben feloldódó formák és színek - kibontakozásának.

Jules Verne - A ​lángban álló szigettenger
"1827. ​október 18-án délután öt óra tájban kis levantei hajó igyekezett előre szél mentén, hogy még az éj beállta előtt befusson a koroni öböl bejáratánál fekvő vitülói kikötőbe." Így kezdődik ez a rendkívül izgalmas történelmi regény, amelyben a nagy francia író a görögség múlt század eleji szabadságharcáról ír. Görögország egy része lerázta már magáról a török igát, a Szigettengeren azonban még ádáz és elkeseredett küzdelem folyik. Vajon kivívja-e végül függetlenségét a sokat szenvedett, hős görög nép? Elnyeri-e állhatatossága jutalmát Hadzsine és Henry d'Albaret, a regény szerelmespárja? Erről szól ez az igen szép és tanulságos történet.

Jules Verne - Kétévi ​vakáció
A ​vihar egy új-zélandi kikötő partjától elold egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel elragadja. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak - tizenöt fiatal utasával együtt - nyoma vész. A hatóságok és a hozzátanozók hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. A szigetre vetődésük után a gyerekek felépítík ideiglenes társadalmukat, és összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.

K%c3%a9p_(13)
elérhető
4

Heather Graham - Diadal
Tia ​McKenzie a sebesült lázadó katonák őrangyala. Vakmerősége határtalan - a sebesültjeit üldöző jenki felderítőt villámgyors lován meztelenül vágtatva vezeti tévútra. De Taylor ezredest nem lehet lerázni... Követi őt, bármeddig is tartson. A lány szépsége, bátorsága és szenvedélyes természete égő vágyat gyújt szívében. Bár Tia sohasem menne hozzá önként egy jenkihez, mégis ezt kell tennie. Az esküvő után Taylor rájön, nem Tia esett csapdába. Ő lett fogoly, ő az, aki az északiak hazaszeretete és a szívét rabul ejtő déli szépség között csapdába került...

Elizabeth Sherwood - Déli ​rapszódia
A ​három Flemming testvér közül csupán Lacyt fűzik mély érzelmi kötelékek a sok áldozatot követelő, de termékeny földhöz, Swan\'s Watchhoz, amely már öt generáció óta áll a család tulajdonában. Amikor Jared Steele, egy hajószállítási szerződés elnyerését követően megjelenik az életében, a lány nem képes ellenállni a férfi csábításának. Lacy a szenvedéllyel teli, forró éjszakák után is tudja, bár boldogan társa lenne Jarednek, nem tudná elhagyni miatta Swan\'s Watchot, még akkor sem, ha ezzel mindörökre búcsút intene a szerelemnek.

Becs%c3%bclet
elérhető
4

Jennifer Blake - Becsület
Louisiana, ​New Orleans, 1840 februárja Amikor Celina Vallier öccse párbajra hívja New Orleans legrettegettebb kardforgatóját, Rio de Silvát, Celina bátran felkeresi a férfit mert tudja, hogy a párbaj csak öccse halálával végződhet. A legendás bajvívó hajlandó elállni a viadaltól – de csak Celina ártatlanságáért cserébe. Riót rabul ejti ugyan Cetina szépsége és bátorsága, de egyben azt is tudja, hogy a lány remek alkalmat kínál számára a bosszúállásra. Celina ugyanis Rió esküdt ellenségének Lérida grófnak a jegyese. Édes bosszú lesz magáévá tenni a menyasszonyát, még az esküvő előtt. Egyikük sem számít azonban sorozatos botrányokra és veszedelmekre, melyekben ezután van részük. Valaki ördögi terveket sző, Celina senkiben nem mer bízni, legfőképp abban a férfiban nem, akinek nyílt érzékisége rejtett vágyait korbácsolja fel. „Blake stílusa fülledt, akár egy júliusi éjszaka a Mississippi öblében, és perzselő, akár a cajun ízek ” Chicago Tribune

Johanna Lindsey - Vad ​éden
A ​fél világot beutazza Corinne Barrows, a gazdag bostoni szépség, hogy felkutassa Jared Burkettet, aki elcsábította, megalázta és elhagyta. A rámenős gazfickó maga az ördög, ám a lobbanékony természetű nő nászéjszakájuk után mégis ráébred, hogy ez az egyetlen férfi, aki tökéletesen kielégíti vágyait. Corinne a buja és vadregényes Hawaii-szigeteken talál rá Jaredre. Bosszút forral, hogy elégtételt vegyen azon, aki szégyent hozott rá, és botrányt kavart az életében. Jarednek azonban még mindig akkora hatalma van fölötte, mint még soha senkinek. Két választásuk marad: vagy elpusztítják egymást elméjük és akaratuk makacs háborújában, vagy átadják magukat a trópusi éden forró, vad szenvedélyének...

Nancy Bush - A ​botrány kedvese
Lady ​Veronica Ashworth-t mindenáron férjhez akarják adni szülei, de a mindig jókedvű, bohém természetű lány hallani sem akar róla. Hogy megmeneküljön a házasságtól, megkéri a vonzó Samuelt, jegyezzék el egymást addig, amíg rátalál az igazira. Hamarosan rájönnek azonban, hogy többet jelentenek egymás számára, mint sejtették... "Samuel átölelte a lányt, gyengéden magához vonta és megcsókolta. Veronica körül forgott a világ. Ajkai ellágyultak a meglepetéstől és az örömtől. Imádta a férfi illatát, ajkainak ízét és karjainak gyengéd erejét. Szíve vadul kalapált, még soha nem érzett ehhez foghatót. Érzelmei magukkal ragadták és lángra lobbantották. Kábultan nézett fel. A férfi sötét szemeiből barátságos melegség sugárzott, de volt ott még valami... És ezt a valamit Veronica szerette volna minél többször látni."

Ford Madox Ford - A ​jó katona
Nem ​hiába adta e művének a szerző eredetileg "A világ legszomorúbb története" címet. Voltaképpen a szenvedély regényét írta meg, s hőse a módfelett derék ember, önmaga és mások pusztulását okozza lelki alkatával, azzal, hogy bár bővelkedik férfiúi erényekben, éppen a legfőbb, az álhatatosság, nem adatott meg neki. A narrátor a megcsalt férj, s elbeszélése mesterien vetíti elénk az ember emlékezetének működését: amint az események sorrendjét felborítva előre ugrik s vissza-visszatér az időben, nyomatékosan hitelesít, leköti az olvasót, s azt az érzést kelti benne, mintha maga idézné fel mindezt, mert valóban így működik az ember emlékezete.

Mikszáth Kálmán - Különös ​házasság
A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

Amanda Quick - Bukott ​angyal
Bálterem, ​ragyognak a fények. És az ellentét: vidéki kastély, öreg fák lombjai tartják örök árnyékban. Íme, ezeken a helyszíneken lángol fel az a vad szenvedély, mely Amanda Quick új művének szereplőit örvényszerűen irányítja egymás felé. Prudence tudta, hogy nem illendő dolog éjnek évadján lakásán felkeresni egy férfit. Különösen kockázatos, ha az a férfi éppen a Bukott Angyal, Angelstone earlje. De Prudence-nek nem volt más választása, ha meg akarta kímélni forrófejű fivérét egy végzetes párbajtól. Prudence és Sebastian sorsa ezen az éjszakán végzetszerűen kapcsolódik össze.

Schlett István - A ​szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Jókai Mór - A ​kiskirályok
"A ​kiskirályok a megye urai, a régi dinasztiák regénye. A Tanussy-család tagjai köré a többé-kevésbé jelentékeny szereplők hosszú sora, a régi világ legkülönbözőbb elemei és alakjai sorakoznak - írja a regényről Acsády Ignác. Mágnások, kortesek, táblabírák, katonák, a hazai és bécsi magyar előkelő körök mindenféle egyéniségei, komoly emberek és szédelgők, szép leányok és kacér asszonyok lépnek elénk s tarkítják a színpadot, melyen az élénk jelenetek gyors változatban, humoros és tragikus fordulatokkal gyorsan követik egymást. Némi pikáns mellékízt ad a regénynek az is, hogy alakjaiban sokan olyan emberekre vélnek ismerhetni, kik valóban éltek, s úgy pusztultak el, mint Jókai királyai. Tuhutum vármegye rajza némileg hasonlít Szabolcs megyééhez, s a Tanussyak történetében sok olyan van, mint állítólag ma is meglevő ottani híres nemesi család körében történt."

Liselotte Welskopf-Henrich - A ​Nagy Medve fiai
1870, ​Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

Frans Eemil Sillanpää - Silja
A ​huszadik századi finn irodalom sajátos alkatú klasszikusa Frans Eemil Sillanpää. Egész szívét és irodalmi munkásságát az északi természet áttetszően tiszta és mégis titokzatos rezdülései és honfitársaink olykor poétikus, olykor döbbenetesen szomorú élményei töltötték be. Silja című regényéért tüntették ki Nobel-díjjal, de más műveiben is a lelki finomság és vergődés nyert páratlanul egyéni megörökítést. A regény hősnője, Silja, "egy régi családfa utolsó hajtása": maga is áttetszően tiszta - élete a körülötte kavargó viharokban csak tragédiába fulladhat. Leányságát és boldogságát az élet nehézségei és igazságtalanságai mérgezik meg. A regény hátterében zajló finn polgárháborút nem közvetlen politikai eszközökkel, hanem elsősorban a jó és a gonosz küzdelmeként ábrázolja az író: egy percre sem kétséges, hogy rokonszenve azoké, akik a szegények boldogságáért harcolnak. A tragikus végű idill így tágul világtörténelmi témává, és így lesz Silja mártíriuma a tragikus elbukás önmagán túlmutató jelképe is. N. Sebestyén Irén újonnan átdolgozott fordítása Sillanpää stílusának pontos érzékeltetésével hozza közel a mai olvasóhoz a kor viharoktól terhes levegőjét, Silja lelki gazdagságát és tisztaságát.

Arany János - Rózsa ​és Ibolya
Egy ​klasszikus népmese Arany János feldolgozásában.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Edmond ​Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...

Benedek Marcell - Világirodalom ​I-II.
Benedek ​Marcell irodalomtörténetének nemrég megjelent első kötete a XVIII. századig mutatta be a világirodalom nagy korszakait, legjelentősebb alakjait. Ez a kötet - folytatva az előzőt - a világirodalom életrajzának új fejezeteit teszi az olvasó maradandó élményévé. Először a XVIII. századnak, a felvilágosodás korának nagy íróit ismerjük meg: Voltaire-t, Rousseau-t, majd a Robinson íróját, Defoe-t és a Gulliver utazásai íróját, Swiftet. Ezután a XIX. század első felében kibontakozó romantika jellemzése s a romantikus írók rövid pályaképe következik. A XIX. század második felének kiemelkedő világirodalmi jelenségei zárják a kötetet: a realizmus nagyjai, Balzac, Dickens, Tolsztoj és e korszak sok más írójának portréi. Hamarosan megjelenik a mű harmadik, befejező kötete is, a huszadik század, napjaink világirodalmának körképével.

Jókai Mór - A ​lélekidomár
A ​lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már - korban is, tettben is - a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért "bűvös" hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését egy új, nem kevésbé hű és szerető feleség oldalán. - A Gángó Gábor értő utószavával kiegészülő regényt a nagy eszméktől való elfordulása, "magán-tematikája" ellenére Jókai eleven stílusa, mesélőkedve teszi mindenki számára élvezetessé.

H. G. Wells - Szörnyetegek ​szigetén
Edward ​Prendick ifjú angol természettudós hajótörést szenved. Keserves hányódások után titokzatos szigetre vetődik: szörnyetegek hemzsegnek a vadonban. A délövi szárazulat ura ugyan azt állítja, hogy biológiai kutatóállomást vezet, az igazság azonban más. A megszállott, ősz öregember, dr. Moreau borzalmas műtéteket hajt végre. A rovott múltú, hajdan híres, sőt hírhedt kórboncnok tudós idétlen szörnyetegeket állít elő. Fenevadakat és szelíd állatokat vagdal széjjel és operál egybe, olyan "alkotása" azonban nincs, amelyikkel elégedett lehetne. Mitévők lesznek a félresikerült, torz teremtmények, ha győz lényükben a ragadozó elem, és föllázadnak a tudós ellen, hogy bosszút álljanak pokoli kínjaikért?! Milyen áldozatok árán sikerül Prendicknek, az emberséges fiatalembernek megmenekülnie az elszabadult ösztönök véres szigetéről? Erről szól a világhírű nagy angol regényíró hátborzongatóan izgalmas remekműve.

Jókai Mór - Szabadság ​a hó alatt, vagy a zöld könyv
1878-ban ​írta Jókai e regényét, tehát abban az évtizedben, melyet az irodalomtörténet munkássága kiteljesedéseként tart számon, hiszen ekkor született legemlékezetesebb regényeinek többsége. A Szabadság a hó alatt mégis mostoha fogadtatásban részesült. Kortárs bírálói ugyanúgy, mint majd egy évszázaddal későbbi tanulmányírók (a mi kortársaink) a történelmi hitelességet hiányolták és hiányolják elsősorban, hogy tudniillik az 1824-25-ös szentpétervári felkelés nem olyan volt, mint Jókai megírta, Sándor cár, akit Jókai - véres történelmi szerepe hangoztatása ellenére - nagylelkű, rokonszenvesen szenvedő magánembernek ábrázolt - nem olyan volt, hogy Puskin, akit bonyolult szerelmi ügyek között lavírozó figura bőrébe bújtatott, ámbár a szabadság költőjeként épp ő mutatott be elsőnek (s ezáltal Puskin magyarországi kultuszában igen nagy szerepet játszott) - nem olyan volt, Zeneida, a finn énekesnő, aki "dekabrista Baradlayné" voltaképpen, és Jókainak egyetlen rossz szava sincs róla, noha még legrokonszenvesebb, férfihősei közül is ki gyáva, ki ámokfutó, ki illúziók rabja, nem olyan volt, hisz földi lény nem is lehet oly szép, tehetséges, okos, nagyvonalú, bölcs, szenvedélyes, fegyelmezett, megingathatatlan. De hát valami csak olyan volt Oroszországban, ha még a regény német fordítását közlő pozsonyi folyóirat számait is elkobozták?! ... A rabság lehetett olyan, a szabadság utáni sóvárgás lehetett olyan, az érte küzdők személyesítése lehetett olyan a regénybeli Oroszországban, mint a történelmiben. S ez legalább annyira a Szabadság a hó alatt mellett tanúskodik, mint az, hogy Angliában és az Egyesült Államokban nagyon népszerű lett, még a húszas években is a legjobb történelmi regények között emlegetik, élvezve iróniáját, humorát. Ami pedig a romantika a túlzásait illeti, idézzük fel Sőtér István megállapításait: ahhoz, hogy Jókai felmagasztalhassa a dekabristákat, egyrészt "tragikus hősökké" kellett formálnia őket, másrészt "mentessíteni kellett elgondolásaikat mindenfajta forradalmiságtól". Az író forradalomtól idegenkedő kora elé - forradalomtól idegenkedő szabadsághősöket állított, "liberális kortársai elé - népben nem bízó Ghedimineket". Épp ezért a történelmi konfliktus helyét elfoglalta a bonyodalom, a fordulatos regényesség. Ám ezt a "fogyatékosságot" az olvasók meg szokták bocsátani.

Brian W. Aldiss - Az ​elszabadult Frankenstein
A ​21. század Amerikájában Joe Bodenland különös jelenségekre lesz figyelmes. Közvetlen környezetében gyakran eltolódik az idő, és a múlt képei szinte kéznyújtásnyira fölelevenednek. Bodenland kíváncsiságtól hajtva felfedező utakat tesz az állandóan változó vidéken, mígnem barangolás közben ő maga is visszacsöppen az időben. Rádöbben, hogy a Genfi-tó partjára téved, Byron és Shelley korába, méghozzá az irodalomtörténetileg is híres, nevezetes villába. Szemlélője lesz a két költő miszticizmussal, különcségeikkel tarkított világának, s romantikus szerelembe esik Mary Shelleyvel, a Frankenstein-történet szerzőjével. Az időutazásban az a legfurcsább, hogy a három évszázaddal korábbi világban valóság és képzelet keveredik egymással.

Charles Dickens - Copperfield ​Dávid
Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pecuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

Jókai Mór - Enyim, ​tied, övé
Jókainak ​ez a regénye először 1875-ben jelent meg könyv alakban, s keletkezésének olyan előkelő időbeli szomszédai vannak, mint a Fekete gyémántok vagy Az arany ember. A történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonsággal felruházott, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik még pap korában megismert szerelmével, Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadihajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben Jókai hazahozza hősét Amerikából (a provizóriumnak a kiegyezés felé tartó időszakában vagyunk). Serena az úton hajótörésben meghal, Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokratának ábrázolt Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A polgár és az arisztokrata nő közötti házasság felbomlása, a kiegyezés utáni "gründolás" züllött légköre s Áldorfai előbb erkölcsi, majd testi-lelki összeomlása tölti ki a második rész cselekményét. A regény világosan különváló két része mintegy kontrasztot alkot; míg a másodikban mélységes kiábrándultság tükröződik a kiegyezés utáni közállapotokat illetően, addig a mű jelen idejének lehangoló kisszerűségével szemben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik.

Kollekciók