Ajax-loader

'19. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


6707732_5
elérhető
1

Marie Benedict - Clara
Varázslatos ​könyv a szerelemről, a hatalomról, és egy nőről, aki döntő hatást gyakorolt a világ egyik legvagyonosabb üzletemberére. Az 1860-as évek ipari forradalma, a Carnegie-birodalom felemelkedése idején Clara Kelley bevándorlóként érkezik Írországból Amerikába, s az ismert iparmágnás, Andrew Carnegie házába kerül cselédlányként. Clara azonban nem az, akinek hiszik. Bár semmi gyakorlata sincs, gyorsan tanul, és idővel mindenkit meggyőz arról, hogy megállja a helyét. Üzleti érzéke és jelleme nagy hatást gyakorol Andrew Carnegie-re is, akivel Clara egyre bizalmasabb viszonyba kerül... Vajon képes-e megváltoztatni a szerelem a kíméletlen üzletembert, s legyőzhetik-e az őszinte és igaz érzelmek a társadalmi korlátokat? "A Downton Abbey rajongói szeretni fogják ezt a váratlan sorsfordulatokban bővelkedő romantikus történetet, amely a nők történelemben játszott szerepére is ráirányítja a figyelmet." Pam Jenoff

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja - angol szobrász és festő - azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.

Stendhal - A ​pármai kolostor
Stendhalnak, ​aki a Vörös és feketével kezdte regényírói pályáját, A pármai kolostor öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de e kevesek közt nagy vetélytársa, Balzac, így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, amelynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" "A pármai kolostor mindenekelőtt a tizenkilencedik század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a szent Szövetség, Európa akkori Atlanti Paktuma korában" - írta róla legutóbb Aragon. A Pármai kolostorban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leleplező kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról. Stendhalnak ezt a regényét is Illés Endre fordítói művészete hozza közel a magyar olvasóhoz.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Szerelmek ​és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit... Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

Budai Lotti - Édes ​ébredés
Budai ​Lotti India és Japán egzotikus tájai után egy újabb távoli vidék újabb izgalmas történelmi időszakát tárja az olvasó elé: a 19. századi Kuba világát. Rabszolgatartók és ültetvényesek, spanyolok és bennszülöttek, egyházi dogmák és boszorkányság. Ez az egyszerre fülledt, izgalmas és feszültségekkel teli világ szolgál hátterül három rendkívüli nő történetének. A sorozat első részében megismerhetjük a fiatal Veronica d'Avilát, aki európai tanulmányait befejezve, hosszú évek után tér vissza családja cukornádültetvényére. A lányt hazatérve megrohamozzák nyomasztó gyermekkori emlékei, s nyomukba eredve egy sötét családi titokra bukkan... Budai Lotti a hatalmas sikert aratott Ágyas úrnő-sorozata után most egy kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag, szenvedélyekkel teli utazásra hívja az olvasóit a 19. századi mesés Kubába.

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Lev Tolsztoj - Hadzsi ​Murat
A ​népek börtönében a cári Oroszországban nem maradhatott senki emberfia szabad. A Kaukázus festői vidékén élő szilaj hegylakók között is elhintette a zsarnok I. Miklós cár a viszály magvát. A politikai mesterkedéseknek, az erőszakkal szított törzsi villongásoknak esik áldozatul a hajlíthatatlan Hadzsi Murat is, aki még az élete árán sem hódol be a népe szabadságára törő önkényuralomnak. Nincs a korabeli életnek olyan területe, olyan mozzanata, amely elkerülné az író éber figyelmét.

Susanna Clarke - A ​hollókirály
1806-ot ​írunk. Anglia minden erejét lefoglalja a Napóleonnal vívott háború, a gyakorlati mágia pedig már évszázadok óta feledésbe merült a szigetországban. De az egykoron oly nagyszerű varázslás történelmét kutató tudósok egy napon hirtelen felfedezik, hogy mégis van egy varázsló, aki a gyakorlatban igenis használja a mágiát: a Hurtfew apátságban, a világtól elvonultan élő Mr. Norrell. Amikor felkérik, hogy mutassa be tudását, Mr. Norrell varázslatot bocsát a Yorki katedrálisra, mire a szobrok beszélni és énekelni kezdenek. A hír villámgyorsan eljut Anglia utolsó szegletébe is. A mágus pletykáktól övezve Londonba utazik, ahol feltámaszt egy gyönyörű, halott fiatalasszonyt, majd a kormány kérésére beavatkozik a háborúba: szellemhajói halálra rémítik a franciákat. Norrell azonban nem sokáig lesz egyeduralkodó mágus, mert felbukkan a briliáns, fiatal varázsló, Jonathan Strange. A jóképű és vakmerő Strange tökéletes ellentéte az óvatos és körülményes Norrellnek, aki ennek ellenére tanítványául fogadja őt. Strange is bekapcsolódik a franciák ellen vívott háborúba: Wellington Portugáliában harcoló csapatait segíti természetfeletti erejével. Strange-nek azonban nemcsak a hatalma, hanem az ambíciója is megnő. Mániákusan foglalkozni kezd az angol mágia megteremtőjével, a tizenkettedik század ködébe veszett Hollókirállyal. Strange a király keresése közben egyre veszélyesebb és vakmerőbb varázslatokba kezd, és így nemcsak Norrell-lel való barátságát sodorja veszélybe, hanem mindent, ami fontos számára. Susanna Clarke elegáns, szellemes és a legapróbb részletekig kidolgozott első regénye olyan utazásra viszi az olvasót, amit soha nem fog elfelejteni.

Pölöskei Ferenc - A ​rejtélyes Tisza-gyilkosság
Pár ​pillanat még, Tisza a szőnyegre dobta a revolvert, amellyel legalább egy embert megölhetett volna... és azontúl fegyvertelenül állt a három férfival szemben. - Tudja-e, hogy maga miatt nyolc éve szolgálok - kiáltotta az egyik katona. - Maga okozta a háborút, Maga miatt halt meg sok millió ember? - Tudom, hogy sok millió ember pusztult el - felelt Tisza István a halál megdöbbentő pillanataiban -, ezt én is fájlalom, de ennek nem én vagyok az oka... Ez az izgatott beszélgetés Tisza Istvánné grófné és Tisza István második unokahúga: Almássy Denise grófnő jelenlétében folyt le. Tisza a zongorához támaszkodott, tőle jobbra felesége, balra Almássy kontesz állt. A katonák felkiáltottak: - Álljanak félre a nők! - Nem megyek - felelt Tisza felesége. - Én sem - zokogta Almássy Denise, aki ráborult Tisza Istvánra. - Most pedig ütött a leszámolás órája - ordította az egyik katona, és a rákövetkező pillanatban eldördült a három fegyver." A szerző nem csupán az egykori miniszterelnök rejtélyes halálának körülményeire próbál fényt deríteni, de ismerteti az ellene végrehajtott korábbi merényleteket is. Bemutatja ellentmondásos személyiségét, nézeteit, feltárja annak a hosszadalmas bűnpernek az anyagát, melyet az 1918-19. évi forradalmak leverését követően indítottak a "gyilkosok", "felbújtók" ellen. Mindennek fényében kíván válaszolni arra: magányos gyilkosok, vagy összeesküvők végeztek-e gróf Tisza Istvánnal?

Deák Ferenc - Kossuth Lajos - Párbeszéd ​a kiegyezésről
Száz ​esztendeje folyik a vita a kiegyezésről: helyes volt? szükséges volt? kényszerű volt? Mit értek el vele elődeink, s mit vesztettek el ugyanakkor? Merre billen a mérleg nyelve? Kinek volt igaza? Deáknak, aki a forradalom betetőzését, vagy Kossuthnak, aki a forradalom elárulását látta a kiegyezésben? Álláspontjukat ismerjük. Most figyelemmel kísérhetjük érveiket is. Hiszen 1867 megítélésekor mindketten ugyanarra a forradalomra hivatkoztak! Az 1848-49-es eseményekre! Azaz: a felelős magyar minisztériumra, a Függetlenségi Nyilatkozatra, illetve az olasz segélyre és Világosra...

David Stacton - A ​Bonaparték
Ez ​a könyv nem Napóleonról szól, hanem a családjáról és arról, mi lett annak tagjaival 1814 után. Jelenleg több mint 280 leszármazott él, svédek, osztrákok, olaszok, franciák, lengyelek, dánok, németek, spanyolok, angolok. De csupán két férfi Bonaparte van köztük, Louis Napóleon Jérome Victor és a fia, az első olyan Bonaparte, aki kilencvennégy esztendő után francia földön jött világra. A családban főleg leánygyermekek születtek, és így férfiágon kihalóban van. Napóleonnak karrierje csúcsán még élt az anyja, volt egy nagybátyja, négy fivére, három nővére, két felesége, egy törvényes és két törvénytelen fia, egy adoptált fia, egy adoptált leánya, egy adoptált másodfokú unokahúga, továbbá harminckét vérrokon unokaöccse és unokahúga, akikkel mind törődnie kellett, nem is említve fogadott fia, Eugéne gyermekeit.

Mikszáth Kálmán - Két ​választás Magyarországon
Az ​író azt mutatja meg, hogyan torzul el torz viszonyok közepette minden emberi érzés. Katánghy Menyus alakját először egy karcolatban hívta életre, s képviselővé válásáig írta meg hősének pályáját. Két évvel később A körtvélyesi csíny címmel újabb választási "cselfogását" örökítette meg. A két elbeszélést csak később fogta egy kötetbe azonos címmel: Két választás Magyarországon. A hangsúly a jellemrajzon van: maga a cselekmény elhasznált, jellegtelen, hírlapokból szedett, esetleg Dickenstől kölcsönzött motívumokból épült. Katánghy feudális úri előítéletekkel élve akar felülmaradni a másfajta törvényekhez igazodó polgári világban is, s így törvényszerűen lesz parazitává, az élet hamisjátékosává. Főhősének jellemét, egyéniségét rajzolva Mikszáth itt egyértelmű ítéletet nem mondott. Stílusában legfőbb ellentmondása tükröződött. Jól látta a kiegyezés úri társadalom elposványosodott életét, de jövőt idéző társadalmi eszmények híján némi legyintő cinizmus is belopakodott művészetébe; vállat vonó egykedvűségre késztette a tehetetlenség érzése.

Hector Malot - A ​tengerész fia
Hector ​Malot a francia ifjúsági irodalom egyik legjelentősebb írója. A tengerész fia című izgalmas és megható regénye a műfaj legjobb alkotásai közé tartozik. Romain, a regény főhőse, apja mesterségét szeretné folytatni. A tenger iránti szeretete és a kalandvágy hajtja. Édesanyja félti a tenger veszedelmeitől. Vándorlása során a fiú találkozik egy bölcs öregemberrel, egy vidám festővel, egy cirkuszi karavánnal, megszöktet egy oroszlánszelídítő kislányt és hajótörést szenved. Vajon a könyv végére tengerész lesz a fiúból? Jó szívvel ajánljuk ezt a regényt az érzelmeket és izgalmakat kedvelő könyvfalók-nak.

11
elérhető
38

Rakovszky Zsuzsa - VS
Sándor ​gróf - ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta - és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

Emily Hendrickson - Különös ​hóbort
Amikor ​Nympha Herbert felkerekedik, hogy meglátogassa jómódú nagynénjét, nem számít másra, mint egy hosszú, unalmas és fárasztó útra. De aztán a sors úgy hozza, hogy egy hintóban kell utaznia Lord Nicholasszal, egész Anglia kibírhatatlan férfijával. Csak hogy egyszeriben a lord már nem is tűnik olyan elviselhetetlennek és kiállhatatlannak. Mi több, kiderül róla, hogy kifejezetten szórakoztató és magával ragadó egyéniség... Lord Nicholast sokkal inkább leköti a mások által különös hóbortnak vélt golfpályája építése, mintsemhogy feleséget keressen magának. Ráadásul azzal, hogy a fivérének már útban van az utóda, az örökség várományosáról való gondoskodás terhe is lehullott válláról. Mégis, amikor egy véletlen folytán együtt utazik a plébános bájos lányával, úgy érzi, kötelessége megmenteni egy hozományvadásztól, és meggyőzni arról, hogy élete hátralevő részében mindvégig mellette a helye...

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Edmond ​Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...

Covers_21942
elérhető
2

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Gore Vidal - Burr ​ezredes utolsó kalandja
A ​regény főhőse Aaron Burr - történelmi személy, aki az Egyesült Államok második alelnöke volt, a függetlenségi harcok talán legtehetségesebb katonája. Burr színes egyéniség, hamisítatlan 18. századi kalandor, aki semmiképp sem illett a konszolidálódó Egyesült Államok józan reálpolitikusoktól benépesített politikai színpadára. Személye, élete, kalandjai ma is vitákat váltanak ki az amerikai történelmi irodalomban - a nemzeti köztudat mindenesetre kiebrudalta Burrt a hősök panteonjából. Az olvasó 1833-ban találkozik Burr-rel; hetvenhét éves korában, néhány évvel a halála előtt mondja tollba emlékeit ügyvédbojtárjának. Ifjúkori társai közül már csak alig néhányan vannak az élők sorában, s az államalapítás hiteles történetét már a történelem szoboralakjai körül gomolygó legendák köde leplezi. Az olvasó a megvénült kalandor rezzenéstelen, gunyoros pillantásával tekint végig az amerikai történelem kezdetein, hősein, akik akkor még csak egyszerű emberek voltak - s közben az elbeszélés jelenidejében a szemünk láttára zajlik a korruptságát, kicsinyes klikkharcait szemforgatással leplező amerikai politikai élet, amely Burr ezredes kis New York-i szobájából szemlélve egyáltalán nem méltatlan folytatása a hőskornak, melynek ő még szemtanúja volt.

Jókai Mór - Fekete ​gyémántok
A ​regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyönyörű szép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
A ​kortársi és az utókori kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot. Jókai Mór túlzó, hiperbolikus romantikája ebben a regényben érezhető talán a legkevésbé; bensőséges tárgyismerete, nemes irányzatossága, életszerű epizódtechnikája, alakjainak gazdagsága, vonzó humora, elégikus hajlamai viszont itt állnak össze leginkább egységes regénytónussá. A mű alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzérek formájában. A nábob, Kárpáthy János, aki a régi magyar nemesség tipikus képviselője, egy durva, kegyetlen, névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkőzni régi önmagát, a társadalomra haszontalan, féktelen kicsapongásokba menekülő énjét.

Jókai Mór - Kárpáthy ​Zoltán
"Az ​Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb - írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeiről, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg először a Pesti Napló tárcarovatában. - A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel előbb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költői szabadsággal. A hetvenéves öreg főúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett nőül, kitől Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértőket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetből és mellékepizódjaiból van szőve a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélőjévé emelte." "Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, műveinek nemzeti jelentősége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezető fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszerűen predesztinált erre a feladatra... Díszítő fantáziájával, irreális optimizmusával ő teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hősei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)... úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette őket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását." Szerb Antal

Sarah Perry - Az ​essexi kígyó
1893, ​London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az Essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter plébánosával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. Az Essexi kígyó több irodalmi díjat kapott, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listák elején szerepel a könyv az Egyesült Királyságban.

Stendhal - Vörös ​és fehér
Lucien ​Leuwen előtt minden lehetőség nyitva áll, de ő saját erejéből szeretne boldogulni. Pályáját katonai karrierrel kezdi, majd miután - a republikánusokkal való kapcsolata és radikalizmusa miatt - kiutasították az Ecole Polytechnique-ből, gazdag és cinikus apja segítségével a polgári életben, állami szolgálatban próbál érvényesülni, anélkül azonban, hogy lényének valódi értékeit feladná. „Halljad az alapelvet: minden kormány [...] mindig, mindenben hazudik. [...] Ha valamelyik minisztériumba belépsz, hagyd kint erkölcsi érzékenységedet." A restauráció korában így hangzott a francia elit hitvallása, ilyen alapelvekre épült az erkölcsi-politikai teológia. Stendhal a becsvágy, a tisztesség és a szerelem közt egyensúlyra nem lelő bankárfiú regényén keresztül is Lajos Fülöp korának, az 1830-as évek Franciaországának polgári társadalma fölött mond ítéletet. Ahogy a Vörös és fekete két színe a katonai egyenruhát és a papi reverendát, e regényben a vörös és fehér a köztársaságpárti forradalmiságot és a maradiságot jelképezi.

Ivan Szergejevics Turgenyev - Apák ​és fiúk
Bazarov ​a világirodalom egyik legismertebb regényhőse: annyit szinte mindenki tud róla, hogy "nihilista", aki nem ismer el semmilyen tekintélyt, és megveti a szerelmet - aztán mégis őrülten, romantikusan szerelmes lesz. Bazarov azt vallja, hogy nekik, az akkori Oroszország bátor, tettre kész fiataljainak mindent le kell rombolniuk, amit az előző nemzedékek építettek és képviseltek, s aztán az új világ felépítése már egy új nemzedék feladata lesz. És abban az új, tiszta világban nem lesz bűn, mert a társadalom nem rontja meg az embert. Vagyis Bazarov alakjában Turgenyev mintha a majdani bolsevik forradalmárok prototípusát festette volna meg – profetikus érzékkel. De a regényt olvasva Bazarov alakja egyre bonyolultabbá válik számunkra: hol megvetjük a szélsőséges eszméi miatt, hol imponál a merészsége, hol együtt érzünk vele, hol már-már zseniálisnak érezzük a gondolkodását. Kiismerhetetlen és mélyen emberi – cinikusnak látszik, de tele van szeretettel. Nem, ő nem lenne bolsevik forradalmár, sokkal inkább az első áldozataik egyike. Vagy hát... ki tudja?

Covers_51517
Firenzei ​éjszakák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Firenzei ​éjszakák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
Az ​ókori Róma. Nero - költői babérokra áhítozik. A birodalom ügyeivel nem törődik, szórja a pénzt, tobzódik az élvezetekben, a borban, a vérben. Egy tébolyult pillanatában felgyújtatja a Várost. Amikor a nép a tűzvész miatt háborogni kezd, a keresztényekre fogja a gyújtogatást. Az új eszme hívei a katakombákban bujdokolnak, mert aki kézre kerül, arénában végzi. Péter - Krisztus első tanítványa, a halász. Tömegek zarándokolnak Róma falain kívülre, hogy meghallgassák beszédeit. Vinicius - gazdag római patrícius, aki keresztény lányt szeret... Szerelem, irigység, megalománia, kisszerűség, barbarizmus, szentség, tűz, mártírium, katarzis. A fordulatokban bővelkedő romantikus nagyregény népszerűsége 1896-os megjelenése óta töretlen. Meghozta szerzőjének a világhírt, a Nobel-díjat, és több filmfeldolgozás készült belőle. "A butaság semmivel sem rosszabb a bölcsességnél, és semmiben sem különbözik tőle." "Tiétek a hatalom, a testőrség, az erő, legyetek hát őszinték legalább akkor, ha senki sem hallja." "Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel... Ahány nagy apostoli, váteszi produktuma van az első ólombetűk óta az emberi szellemnek, ahány nagy teremtő szelleme van az emberiségnek, az mind indexre került... Nagy bölcselők, nagy reformátorok, nagy költők egytől-egyig... Olyan szép könyv, olyan nagy, csodás könyv a Sienkiewicz könyve... Olyan kár, hogy indexre nem került. Megérdemelte volna!" (Ady Endre, Nagyváradi Napló 1901)

Pierre Berton - Aranyláz ​Alaszkában
1896-ban ​a Klondike-folyó környékén, Kanada és Alaszka határán gazdag aranylelőhelyet találtak, s ennek hírére a következő évben valóságos népvándorlás indult meg erre a tájra. A kincskeresők közül nem egy elpusztult a rendkívül nehezen megközelíthető, szubarktikus vidék úttalan hegyeiben, meredek hágóin és vad folyóin, sokan visszafordultak a nehézségek láttán, de még így is nagy tömegek vergődtek el az "ígéret földjére", ahol sátortáborok és városok nőttek ki gomba módjára a földből. Bár az aranyásók nagy többségének reményei nem váltak valóra, akadtak szép számmal olyanok is, akik máról holnapra vagyonhoz jutottak. Egy-egy parcella néha napok alatt gazdaggá tette tulajdonosát, ám a vagyon többnyire ugyanilyen gyorsan úszott el az új települések kártyabarlangjaiban, mulatóhelyein. Gátlástalan szerencselovagok, spekulánsok, vállalkozók, könnyűvérű nők hada lepte el az új Eldorádót, de a konjunktúra csak rövid ideig tartott. Dawson, az aranyásók központja, hihetetlen gyorsan fejlődött lázasan lüktető várossá a semmiből, alig egy esztendő múlva azonban álmos kis fészekké zsugorodott össze. Az aranyláz lecsillapodott, a feltárt lelőhelyeket zömmel nagy társaságok vették kezelésbe, a pionír időszak elmúltával a gyors egyéni vagyonszerzés illúziói szertefoszlottak. A szerző avatott tollal nyúl a tárgyhoz, író és téma szerencsés találkozása azonban nem egészen véletlen. A kanadai szerző Dawson Cityben, az "aranyvárosban" töltötte gyermekkorát, és később is rövidebb-hosszabb időre vissza-visszatért szülőföldjére. Apja a harmincezer aranyásó között volt, akik 1898-ban átkeltek a hírhedt Chilkoot-hágón, hogy aranyat keressenek. Pierre Berton arra törekedett, hogy a klondike-i aranyláz minél teljesebb krónikáját állítsa össze. Felhasznált minden kiadott és kiadatlan forrásmunkát. Feljegyezte a vidék szájhagyományát, megszólaltatta az "aranyroham" még életben talált veteránjait. Könyve az utolsó nagy aranyláz történetének legátfogóbb, teljes hűségre törekvő és mindvégig drámai feszültségű összefoglalása.

Jiří Břdečka - Limonádé ​Joe
A ​napbarnította haramia előrántotta coltját, és célba véve Joe-t, rákiáltott: - Ne legyen Dave Rudabaugh a nevem, ha a legcsekélyebb okát is látom annak, miért ne ihatna velünk egy pohárkával! Joe kezében mesébe illő gyorsasággal villant meg a rettegett Smith & Wesson. De nemcsak hogy megvillant, hanem el is dördült, és pontosan a csövén találva a bandita revolverét, legalább nyolcvan fokkal eltérítette eredeti célpontjától éppen abban a pillanatban, amikor Rudabaugh meghúzta a ravaszt. A marhatolvaj lövése így merőben új irányba süvített el, s olyan ellenállhatatlanul miszlikbe lőtte a kezében tartott poharat, hogy az egész whisky a gazfickó megrökönyödötten felborzolódott bajuszára freccsent.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.

Kollekciók