Ajax-loader

'humanizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Oliver Sacks - Ébredések
1920-ban ​szörnyű járvány söpört végig Amerikán. Az áldozatai néhány görcsös rángást követően furcsa pózba merevedtek, s többé meg se mozdultak. Szemüket egy pontra szegezve morzsolták éveiket, évtizedeiket a „szerencsés” túlélők. Az orvosok már lemondtak a szoborrá dermedt emberekről. Úgy vélték, talán már nem is tekinthetők embereknek. 1969-ben egy akkor csodaszernek számító szer felfedezése után egy vállalkozó szellemű kutatónak eszébe jutott, miért ne alkalmazhatnák a Parkinson-kórban hatásos vegyületet az álomkórban szenvedő betegeknél? A kísérlet nyomán csoda történt: az évtizedekig tetszhalott emberek feltámadtak, beszélni, rajzolni, sőt énekelni kezdtek. Teljes erőből élvezni akarták az Életet, mely számukra csaknem elveszett. Az egyik beteg olyannyira vágyott az önálló életre, hogy emiatt összeütközésbe került a kórház vezetőivel…

Heinrich Böll - Katharina ​Blum elveszett tisztessége
A ​kötet az Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára sorozatának 6. köteteként jelent meg és Böll 2 kisregényét tartalmazza a Katharina Blum elveszett tisztessége és A hagyaték címűeket.

Guy Breton - A ​reneszánsz szépasszonyai
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. A második kötet, A reneszánsz szépasszonyai, abba a világba vezet el bennünket, amelyben a francia királyok egymás után indították a hadjáratokat Itáliába, és miközben csatákat nyertek meg és veszítettek el, elterjesztették Franciaországban nemcsak a reneszánsz kultúrát, a humanista műveltséget, a kifinomult szerelmi szokásokat, hanem egy rettenetes új betegséget, a szifiliszt is. Ezúttal XII. Lajossal ismerkedhetünk meg, akit sírba vitt VIII. Henrik húga iránti szerelme; a legnagyobb reneszánsz uralkodóval, I. Ferenccel, aki szerelmi szenvedélye miatt kis híján elveszítette jogait a trónra, és fiával, II. Henrikkel, akiben olthatatlan lánggal égett a tűz a nálánál húsz évvel idősebb Diane de Poitiers, a korszak leghíresebb szépsége iránt.

Louise Jilek-Aall - Hívd ​Mamadoktort!
"Hívd ​mamadoktort!" - hangzik a könyv címe, de a lapokon kiderül, hogy Mamadoktor, Mama Mganga, ahogy Tanzániában nevezik Louise Jilek-Aallt, hívás nélkül is ott terem, ahol úgy érzi, szükség van rá. A norvég származású, ma Kanadában élő orvosnő eredetileg kutatómunkáját végezni indult Kelet-Afrikába, de a kórházaktól távol eső, kis falvakban a legkülönbözőbb gyakorlati, szakorvosi feladatok hárultak rá, a foghúzástól kedve járványos betegségek fejezeteiben megismerhetjük azt a küzdelmes utat is, amely az epilepsziás betegek törzsi hagyományokkal ellentétes kezelésének elfogadtatásához és az ilyen betegségben szenvedők társadalmi kirekesztettségének enyhítéséhez vezetett. Louise Jilek-Aall a kifafa-betegek gyógyításához egy zürcihi kórház vezetője, Landolt professzor támogatását is megnyeri, Afrikából történő végleges távozása után pedig Kanadából szervezi meg gyógyszerellátásukat. A szerzőnő nem hallgatja el a kudarcokat, a lelkiismeret-furdalással végződő sikertelen napok gyötrelmeit sem. A gyermekcipőben járó egészségügyi ellátás heroikus küzdelmet kíván tőle, az élet nagy beleélő képességét, sok türelmet és megértést követelő feladatok elé állítja. Könyvében egy, a szó nemes értelmében vett humanista szermélyiség harca tárul fel előttünk a sokszor rosszul táplált, legyengült betegek életének megmentéséért.

Jean Vanier - A ​közösség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rotterdami Erasmus - A ​balgaság dicsérete
Rotterdami ​Erasmus (e. n. Desiderius Erasmus; 1469-1536) németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének (1516). Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia (1500). Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete (1511) szatírája, valamint a Beszélgetések (1519) című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak.

Bornemisza Péter - Tragédia ​magyar nyelven az Szophoklész Élektrájából
A ​hasonmás kiadás újra az olvasók kezébe adja az első magyar nyelvű drámafordítás lenyűgözően robusztus és páratlanul kifejező szövegét. A ránk maradt egyetlen példány (1923-as újrafelfedezése után) fotolitográfiai fakszimile kiadásban vált ismertté, ám ennek példányai mára igen megritkultak. Bécs egyetemén a humanista Georg Tanner görögfordító szemináriumának hallgatójaként Bornemisza 1558-ban magyarította Szophoklész Élektráját: az átdolgozás az antik dráma keresztény erkölcsteológiai olvasata. A tanulmány a szakirodalom eredményeire támaszkodva elemzi Bornemisza módosításait, összeveti az átdolgozást a görög eredetivel, a 16. századi latin fordításokkal és kommentárokkal, feltárja a megformálásban irányadó drámaelméleti hatásokat, bemutatja a retorikaoktatás korabeli helyzetét, értelmezi a fordítás humanista utószavának etikai és nyelvi nézeteit.

John Updike - A ​kentaur
A ​könyv egy esendő, hétköznapi amerikai tanárember életének keserves utolsó három napjáról szó. Minden apróságnak megvan a maga mély értelme, a függönyt meglibbentő szellő a sors szele, s emlékezete mélyén a könyv minden szereplője az emberiség közös emlékkincsét hordozza. Az ősi múlt és a legmaibb ma kibogozhatatlanul egybeszövődik. Ám az író nem reflektorral világít az ember legmélyébe, nem sebészkézzel, hideg fejjel vájkál az élő és titkos sötétben, csak szelíd és láttató fényeket villant, a többit az olvasóra bízza. A múltat és jelent, a merész, modern képeket és a mitológiát, az átélt és képzelt történést nem kell szálaira szedni: az a maga teljességében kerek, lírai megformált egész.

Wilhelm Röpke - Civitas ​humana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kardos Tibor - Ki ​volt Mátyás király?
1940-ben ​borús égbolt alatt ünnepelte az ország Hunyadi Mátyás születésének félezredik évfordulóját. Mátyásét, az utolsó nagy királyét, aki erős, tekintélyes államot hagyott méltatlan utódaira. Mátyásét, az igazságosét, aki már életében a népmesék, vándortrufák mindig győzelmes hőse lett, aki mindig megjelent ott - álruhában, ha kellett -, hol szükség volt reá, hogy törvényt tegyen. Mátyásét, aki az ország "zivataros századaiban" a magyar függetlenség szimbólumává nőtt. Róla beszél gondolatgazdag esszéjében a magyar humanizmus európai hírű kutatója, Kardos Tibor. Mátyásról, a németverőről, a függetlenről, az erősről, az igazságosról. 1940-ben, Budapesten.

Erich Fromm - Az ​Önmagáért való Ember
Erich ​Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja. Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái. Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére. A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is. Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy. A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.

Erich Fromm - Férfi ​és nő
A ​kis kötet Frommnak a szexualitásról kialakított elképzeléseit legpregnánsabban tükröző, javarészt a negyvenes években keletkezett tanulmányait tartalmazza. Amint az tudott, Fromm nemcsak a szexualitásnak, de az ösztönöknek is egészen más elméletét alkotta meg és alkalmazta, mint Freud. Frommnál a szexualitás ugyan az alapvető ösztönök közé tartozik (az éhséggel, szomjúsággal stb. együtt), ám hierarchikus helyét nem ez szabja meg, alapvetően az ún. pszichés ösztönök (szeretet, gyűlölet stb.) alapján felépülő karakter dönt a szexualitással kapcsolatos kérdésekben. A karakter felől közelíti meg tehát férfi-nő kapcsolatát a szerző, de mivel a karaktert társadalmi tényezők is determinálják, a szexualitás nem tárgyalható az emberiség mintegy hatezer éves történeti háttere nélkül. A kötet tanulmányai - elsősorban Bachofen matriarchatus-elméletére építve - e keretben tanulmányozzák nem és karakter, férfi és nő, szexualitás és jellem, valamint a homoszexualitás problémáit. A vázolt összefüggések miatt sikerült Frommnak - már igen korán - a mait sokban előző, empatikus képet rajzolnia a homoszexualitásról, de ezek az összefüggések magyarázzák igen jelentős meglátásait is férfiuralom, feminizmus, a szexualitás mint uralmi rendszer stb. kérdésköreiben. A kitűnően megírt, némi elmélyedéssel mindenki számára érthetőek a kötet tanulmányai.

Sudár Balázs - A ​Palatics-kódex török versgyűjteményei
Török ​költészet és zene a XVI. századi hódoltságban A Palatics-kódex a XVI. századi török hódoltság kulturális életének páratlan emléke. A muszlim és a keresztény kultúra közötti kapcsolatot mutatja be: hét nyelven íródott - törökül, perzsául, arabul, latinul, horvátul, németül és magyarul. A szövegek sokféle témával foglalkoznak: találunk közöttük Luther-zsoltárokat, magyar karácsonyi éneket, török verseket és dalszövegeket, de körömvágási babonákat, asztrológiai feljegyzéseket, török-perzsa társalgási zsebkönyvet, sőt Korán-kommentárokat is. A török versgyűjtemények alapján a kézirat keletkezési ideje és helye is nagy valószínűséggel meghatározható: a hódoltságban állította össze egy valószínűleg magyar származású renegát 1855/89-ben. A három nagy csoportba - muszlim klasszikus költészet, török énekmondás, klasszikus dalszövegek - sorolható versek az oszmán költészet teljes keresztmetszetét adják, s azt bizonyítják, hogy az oszmán-török kultúra még a határvidék mostoha körülményei között is virágzott. E versek éppen azt a közeget villantják fel, amelyet jeles költőnk - s egyben első törökös műfordítónk -, Balassi Bálint is jól ismert. Az antológia háttereként a hódoltsági török művelődés, az oszmán zene- és irodalomtörténet vázlatos ismertetése szolgál.

Joan Slonczewski - Ajtó ​az óceánba
A ​messzi jövőben, egy távoli óceán-hold békeszerető lakói egytől egyig nők. Sajátos társadalmuk rendkívüli eredményeket ért el a biológiai tudományok terén, többek között képessé tette őket a férfiak nélküli, szűznemzéses szaporodásra. Zárt világukba azonban hirtelen idegenek törnek be, amikor egy szomszédos civilizáció úgy dönt, erővel kiaknázza a Shora óceánjának kincseit.

Jean-Paul Sartre - Exisztencializmus
Az ​exisztencialista filozófia nem újkeletű és a magyar irodalomban is már több évtizede foglalkozott vele Lukács György és Mátrai László. A háború alatt és közvetlenül utána ismét a közérdeklődés előterébe került éppen J.P. Sartre-nak, a nagy francia írónak a működése folytán. Nagy vita támadt e téma körül az egész világon s ennek híre a magyar közönséghez is eljutott. A másodkézből való megismerés elkerülése céljából szükségesnek látszott a J.P. Sartre eredeti kis könyvének magyar fordítása, kiegészítve Mátrai László alapos kis tanulmányával, amely rámutat az exisztencializmus lényegére és annak helyére az európai gondolkodásban.

Covers_25979
Humanista ​történetírók Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Humanista ​történetírók
Brenner ​Márton; Szikszai Fabricius Vazul; Zsámboky János; Pietro Ransano; stb

Romain Rolland - Makszim Gorkij - Jean-Christophe ​gyermekévei / Ilja gyermekkora
Jean ​Christophe gyermekévei: Ez a mű a századforduló emberének vallomása, annak a nemzedéknek tapasztalatait, tévedéseit, jóhiszeműségét és csalódásait summázza, amely fellázadt az emberi értékeket, képességeket gúzsba kötő társadalom ellen. A főhős - egy német kisváros ragyogó tehetségű szülötte - Németországban, Párizsban és Svájcban vívja meg harcát a boldogságért és az igazi művészet diadaláért. Az író szenvedélyes humanizmusa hatja át a művet, ez szüli tiltakozását a művészetet áruvá züllesztő világ embertelenségével szemben. Ilja gyermekkora: Az ikonfestő műhelyében inaskodó Miska életének leghőbb vágya, hogy egyszer, egyetlenegyszer eljusson a cirkuszba. Lonyka halálosan megrendül, amikor megtudja, hogy nagyapja az öreg koldus lopásra vetemedett az ő érdekében. Ilja még Lonykánál is ínségesebb, őt egy vén koldus "bérli" azért, hogy vele járjon kéregetni. Jaska pedig az Úristennek panaszolja el, hogy azért került a mennyországba tízéves korában, mert sokat ütötték és éheztették, de visszamegy a földre, hogy megtanuljon balalajkázni, s majdan azzal járjon kedvébe a vértanúk állandó panaszáradatáról elkeseredett Úristennek. Danko pedig kitépett szívével világítja meg az utat embertársai, az új hazát, új életet kereső téveteg tömeg előtt.

Silo - Levelek ​barátaimnak
"Az ​emberiség lassan felfelé ívelő fejlődéséhez át kell alakítani a természetet és a társadalmat, megszüntetve az emberek mások általi erőszakos, vadállati kisajátítását. Amikor ez megvalósul, az emberiség a történelem-előtti időkből átlép majd az igazi emberi történelembe. De addig is a szabad és teremtő embernek kell lennie a központi értéknek."

Rotterdami Erasmus - Beszélgetések
"Egy ​ferences a szószékről szüntelenül Erasmus Új Testamentumát szidta fecsegése közben. Odamentem hozzá egymagam, bal kezemmel megfogtam a hajánál fogva, jobb kezemmel úgy elvertem, mint egy ökölvívó, elláttam jól a baját, feldagadt az egész arca. Hogy ez nem jelenti az Evangélium szeretetét?"

Rotterdami Erasmus - A ​keresztény fejedelem neveltetése
Rotterdami ​Erasmus az európai humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, akit kortársai a keresztény respublika élő lelkiismeretének neveztek. Méltán, mert arásaival a kor emberét kívánta felrázni és buzdítani, hogy eszméit ne csak szavakkal hirdesse, de tetteivel váltsa is valóra. Ez a műve is, amely most jelenik meg először magyarul, ezt a célt szolgálja: Károly Habsburg hercegnek, akit majd német-római császárrá választanak, elmondja mindazt, amit egy keresztény uralkodónak tudni és cselekedni kell, hogy népe békében és boldogan éljenek.

Vadász Géza - A ​korai humanizmus lírája
A ​tanulmánykötet a XV. sz. első felének szellemi forradalmát, a humanista költészet születését idézi fel, azt a forrongó világot, amelyben Janus Pannonius, a kötet első számú szereplőjének költészete kialakult.

Andrew Langley - Leonardo ​da Vinci
Egy ​reneszánsz lángelme nyomában Leonardo Itáliája volt a középpontja annak a különösen mozgalmas és kreatív időszaknak, amelyet ma reneszánsznak nevezünk. Az emberi egyéniséget tartották fontosnak, és a társadalom iránti kötelességre való neveléssel kezdtek törődni. Ez a szemlélet hívta életre a humanizmus szellemi mozgalmat. E korszakot mutatja be művelődéstörténeti szemszögből a könyv­.

Heinrich Mann - Der ​neue Humanismus wird sozialistisch sein
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rotterdami Erasmus - Enchiridion ​Militis Christiani / Kézikönyv Krisztus katonájának
Rotterdami ​Erasmus (1469-1536) a keresztény humanizmus egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, ámde hatalmas életműve a magyar olvasók számára még mindig szinte terra incognita, felfedezésre váró, ismeretlen földrész. Ennek csak részben oka az a sajnálatos tény, hogy kevés munkáját olvashatjuk anyanyelvünkön, súlyosabb hiányosság, hogy éppen azok a művek maradtak elzárva a hazai közönség jelentős hányada elől, amelyekből Erasmus kereszténységét és teológiáját, vagyis életművének szívét és hajtóerejét ismerhetjük meg. Most egy ilyen "könyvecskét" kap kezébe az olvasó, az Enchiridiont, amelyben a fiatal Erasmus fogalmazta meg erkölcsi elveit, filozófiai, teológiai és irodalmi nézeteit.

Bitskey István - Humanista ​erudíció és barokk világkép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_54064
Dante ​a középkorban Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Dante ​a középkorban
Az ​elmúlt száz év legjelentősebb, nem magyarul írott Dante-tanulmányait gyűjtötte egybe a szerkesztő. A közölt nyolc fordítás egyrészt a Dante-kutatás nemzetközi jellegét reprezentálja, hiszen német, angol-amerikai, olasz és francia írások egyaránt kerültek a válogatásba; másrészt az irodalomtudomány különböző kutatási területeit és eltérő módszertanát is ötvözni kívánja: a filológia, a szövegértelmezés és a hatástörténet kérdésfeltevései egymást kiegészítve, néhol egymással vitázva sorakoznak a kötetben. A szerteágazó tematika mögött ugyanakkor egységes szemlélet sejlik fel. A Dante-kritika évszázados problémája a szerző és műve eszmetörténeti helyének kijelölése: vajon Dante a humanizmus és reneszánsz első nagy alakja, vagy a letűnő középkor utolsó képviselője? A szerzők válasza a kérdésre egyértelmű: Dante szövegei és a bennük megjelenített világfelfogás ahhoz a mentalitáshoz, gondolkodáshoz és irodalmi gyakorlathoz köthetőek, amelyet mi "középkorinak" nevezünk.

H. W. Rüssel - Keresztény ​humanizmus
A ​kereszténység és a világ kapcsolatának kérdését olyan korban idézzük fel, amely meghasonlott önmagával, meginogtak szellemi alapjai és ezáltal a világhoz és a kereszténységhez való viszonya is bizonytalanná vált. Csak ez magyarázhatja meg azokat a kísérleteket, amelyek az antik szellemet a kereszténység ellen igyekeznek manapság kijátszani, s Julianus Apostata álmát próbálják újra álmodni, a technika barbár erőinek, az élet elszemélytelenedésének, a felszabadult hajlamok és ösztönök új viharában, amely nem fenyegeti ugyan a kereszténység vallási szubsztanciáját, de a Nyugat keresztény kultúráját és vele egyetemben a humanizmust legalább oly mértékben fenyegeti, mint ahogy Kelet és Észak barbárai fenyegették valamikor a római birodalmat.

Horváth János - Az ​irodalmi műveltség megoszlása
Horváth ​János Magyar irodalomtörténetének a középkorral foglalkozó része e mostani kötetével válik teljessé. Előbbi, szintén a Magyar Szemle Társaság kiadásában megjelent kötete - "A magyar irodalmi műveltség kezdetei" - az irodalmi fejlődés azon ágával ismertetett meg, mely még az eredeti középkori szellemben fogant: Szent Istvántól Mohácsig folyvást abból táplálkozott. E mostani könyvet egy újabb, az igazi középkoritól mindinkább eltávolodó fejlődménynek, a humanizmusnak változatos sorsát kíséri végig, első felbukkanásától a reformációig. A korábban egynemű irodalmi műveltség megoszlása, s annálfogva gazdagodása a humanizmus által történik meg, az fejleszt fogékonyságot az erkölcsiek mellett az esztétikai értékek iránt, valamint új közösségi öntudatot: nemzetit a vallásin belül, s kezdi kivívni az egyéniség jogait az irodalomban. Minden történeti tényező, nagy uralkodók és államférfiak egyénisége, politika, világnézet s maga a különben nemzetközi humanizmus is a magyar irodalmi fejlődés szempontjából nyer értelmezést Horváth János könyvében. Szintézise ekként az irodalom tükrözetében folyvást láttatja a késő középkor magyar nemzetének egész lelki történetét, s megvilágítja és érezteti a humanizmusnak szinte napjainkig kiható nagy jelentőségét.

Rónay György - Hit ​és humanizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Louis Guilloux - Fekete ​vér
Louis ​Guilloux az idősebb francia írónemzedékhez tartozik, kortársa Aragonnak, Éluardnak, és ha neve ismeretlenül is cseng a magyar olvasó fülében, a francia irodalomtörténet és kritika nemzedékének legtehetségesebbjei s legnagyobbjai közé sorolja. A két háború közti francia irodalomban, a hatalmas és maradandó regényciklusok mellett előkelő és jelentős helyet foglal el Guilloux nagylélegzetű erkölcs- és társadalomrajza. Idő: 1917 novembere. Színhely: egy francia kisváros. A főhős: Cripure, egy öreg vidéki tanár, szerelmében csalódott, magányos és mogorva, gyanakvó és kiábrándult, tehetséges és éleselméjű filozófus. Nem hisz senkiben és semmiben, még önmagában sem, egyet akar csak: befejezni nagy művét, összefoglalni keserű élete minden tapasztalatát, reménytelenségét és bölcsességét. Huszonnégy órába sűríti mondanivalóját az író, és ez az egyetlen nap története elegendő az éles szemű megfigyelőnek, hogy leleplezze, szinte pőrére vetkőztesse a kisváros társadalmát. Törtetők és álszentek, különcök és szereleméhes nők, lelkes diákok és kiábrándult fiatalok, gyilkosok és álmodozó tehetetlenek kelnek életre a regény lapjain. Cripure gyűlöli, és megveti ezt a világot. Gyűlöli az ő fojtogató rendjüket, "boldog" családi életüket, képmutató erkölcseiket, gyilkos "hazaszeretetüket", és gyűlöli háborújukat. Ezért válik üldözött vaddá a karrierista úriemberek, a betokosodott nyárspolgárok és a kísérteties "pincebogarak" városában. Megrázó, elgondolkodtató mű. Süllyedő, kísérteties látomásokkal teli világ tárul elénk. De Guilloux, az író - ellentétben főhősével - hisz az emberben, és ez a hite ott izzik regénye minden sorában, és a mű nyomasztó-borongós hangulatát, keserű hevét elnyomja az író mélységes humanizmusa, egy jobb, nemesebb társadalomba vetett őszinte hite.

Romain Rolland - Colas ​Breugnon
A ​XVII. század első felének derék, burgundi mesterembere, a reneszánsz szellemének bővérű utóda, a köztiszteletben álló polgár, a harmadik rend öntudatos képviselője a Bastille majdani lerombolóinak itt még tűrő őse. Egyelőre békével és humorral szemléli a dolgokat. Bölcs, aki néha a bolond szerepében is tetszeleg, életművész, az élet nagy kalandjának kíváncsi élvezője. Egyszemélyben asztalosmester, művész, író filozófus, választott elöljáró és mókamester. Szószátyár, borissza és szoknyabolond, akinek erkölcsi rangját az adja meg, hogy nem akar több lenni önmagánál, így válik a humánum megtestesítőjévé, így marad sok viszontagság után is emberi, emberséges ember.

Romain Rolland - Jean-Christophe
Jean-Christophe-nak, ​a küzdő és csak fájdalmas kudarcok árán győzedelmeskedő muzsikus.zseninek története: Romain Rolland egyik leghíresebb s egyben első nagy alkotása. Ez a mű a századforduló emberének vallomása, annak a nemzedéknek tapasztalatait, tévedéseit, jóhiszeműségét és csalódásait summázza, amely fellázadt az emberi értékeket, képességeket gúzsba kötő társadalom ellen. A főhős - egy német kisváros ragyogó tehetségű szülötte - Németországban, Párizsban és Svájcban vívja meg harcát a boldogságért és az igazi művészet diadaláért. Az író szenvedélyes humanizmusa hatja át a művet, ez szüli tiltakozását a művészetet áruvá züllesztő világ embertelenségével szemben.

Kollekciók