Ajax-loader

'egyiptomi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Júszuf Idrisz - A ​bűn
Egy ​egyiptomi nagybirtokon gyilkosság történik. Az esemény felkavarja a birtok poshadt levegőjét, s megindulnak a találgatások, majd a nyomozás. A nyomok végül Azizához, egy háromgyermekes napszámosasszonyhoz vezetnek. Júszuf Idrisz kisregénye, Aziza bűnének igazi okait kutatva, széles bepillantást enged az egyiptomi nagybirtok életébe, leleplezi a léha hivatalnokréteg képmutató, üres életét, s ugyanakkor mély szeretettel ábrázolja a fellahok sorsát. A fiatal tehetséges egyiptomi író kisregénye az utóbbi évek legnagyobb arab könyvsikerei közé tartozik. Több európai nyelvre lefordították.

Ahdaf Soueif - Szerelmem, ​Egyiptom
Egy ​nyugati nő és egy keleti férfi szenvedélyes szerelme Egyiptom sivatagjainak izzó homokjában, ősi városainak hófehér palotái között. És egy titokzatos láda, benne egy száz évvel ezelőtti szerelem lassan feltáruló titkai, egy nyugati nő és egy keleti férfi legendás találkozásáról... Lenyűgöző történet szerelemről, barátságról, kultúrák találkozásáról és egy több ezer éves ország elmúlt száz esztendejéről. Vajon megtalálta-e a boldogságot egykoron Lady Anne, az előkelő angol úrilány, és megtalálhatja-e ma Isabel, a modern amerikai nő? És vajon lehet-e összefüggés kettőjük sorsa között? Egy Booker díjra jelölt regény, az irodalom, a szépség és az egzotikumok kedvelőinek.

Covers_206237
A ​fáraók jóskönyve Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​fáraók jóskönyve
A ​könyv egy régi egyiptomi jövendölés leírásának az átirata, a három mágikus piramis jóslata antik egyiptomi papírusz alapján, ókori tudományos módszer a sors kérdéseinek egyfajta megfejtésére. Szeretni fog-e? Van-e vetélytársam? Megcsal-e? Milyen lesz az egészségem? Hogy van a számomra kedves személy? Mit tegyek, hogy ne legyek beteg? Sikeres leszek-e? Van-e ellenségem? Gazdag leszek-e? Hogyan fektessem be a pénzem?

Egyiptomialmoskonyv
Egyiptomi ​álmoskönyv Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Egyiptomi ​álmoskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_sors_k%c3%b6nyve!!!!!!!!!!!
A ​sors könyve Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​sors könyve
Jelen ​írás olyan ezoterikus titkot rejt, amit ősidőktől adnak tovább egymásnak az egyes nemzedékek. A mű egykor Napóleonnak és feleségének, Jozefinnek a kezébe került, és a császár halála után nyilvánosságra hozták. A jövendölések ma épp olyan időszerűek, mint ötezer évvel ezelőtt. E ténynek köszönhető, hogy a könyvet az elmúlt kétszáz évben újra és újra kiadták. A kérdések az egész világegyetemre, minden kultúrára és korszakra vonatkoznak. Az új változat a XXI. századot érintő stílusbeli változásokra irányítja a figyelmet, aminek köszönhetően mindenki útmutatást kaphat, akinek a fejlődéséhez erre szüksége van. A XIX. század elején az egyiptomi és más jóslási módszerek újra felfedezésének hulláma söpört végig Európán. Ez volt az első alkalom, amikor nyilvánosság elé kerültek az úgynevezett titkos tanok. Nem meglepő tehát, hogy egy olyan mű, mint a jóslat, egy pillanat leforgása alatt bestsellerré vált. És minden élethelyzetben segítségül hívhatjuk. A könyv minden társadalmi réteg számára kínálja válaszait a feltett kérdésekre, és bölcs tanácsai hasznos segítséget jelentenek a jövőben.

Ismeretlen szerző - A ​gyönyörűség dalainak kezdete
Valóban ​a "gyönyörűség dalainak", a szerelmi lírának legősibb alkotásaival találkozik az olvasó ebben a kötetben: a több mint három évezredes egyiptomi szerelmi költészet papirusztöredékeken, kő- és cserépdarabokon fennmaradt emlékeivel. A kötetet összeállító Kákosy László komoly tudományos feladatot teljesített már a szövegek puszta megfejtésével is. Ezek a versek azonban nemcsak azért érdekesek, mert ősiek, hanem azért is, mert időtállóak - egy rég eltűnt világról és ugyanakkor egy örök érzésről énekelnek, finom, tiszta, szinte idillikus hangon. Molnár Imre műfordításaiban olvasóink művészileg is hiteles képet kapnak a ránk maradt legősibb szerelmes versek világáról.

Honti_rezs%c5%91
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Soheir Khashoggi - Nadja ​éneke
Titkos ​szerelemre lobban az egyiptomi gyapotpasa fia, Charles Austen a kis szolgálólány, Karima Izmail iránt, s emiatt egész élete fenekestül felfordul. Karima csodálatos énektehetség, de mégiscsak cseléd. Kapcsolatuk szomorú véget ér. A lány arra kényszerül, hogy beleegyezzen egy sietve összeboronált házasságba, s megtanuljon elégedetten élni férjével és kislányával, Nadjával. A gyermek az egyetlen kapocs, amely Karimát és Charlest összeköti. Idővel Karima kora legsikeresebb és legcsodálatosabb hangú énekese lesz - az egyiptomiak imádott "Csalogánya". De mit számít a siker, ha a sors kíméletlenül elszakítja tőle Nadját? Ez a tragédia évekre beárnyékolja Karima és gyönyörű lánya életét...

Ramez Naam - Nexus
Kaden ​Lane fiatal tudóspalánta. Egy olyan illegális csoport tagjaként tevékenykedik, amelyik a köztudatban csak drogként ismert, Nexus 3 nevű nanotechnológiás szer fejlesztésein dolgozik. A Nexus lehetővé teszi, hogy az emberek programokat futtassanak a fejükben, egyesítsék a tudatukat, vagy akár átvegyék az irányítást mások felett. A fiú rövid úton szembe találja magát a világot mozgató titkos erőkkel, amelyek egy humán-poszthumán háború felé sodorják az emberiséget. A szerző egyedi módon vegyíti a buddhizmust a transzhumanizmussal, történetének helyszínéül pedig az élettől lüktető, ellentmondásos nagyvárost, Bangkokot választotta. Itt, a Szukcsai-piacon vásárolt fejlesztésektől bárki erősebb, félelmetesebb lehet, vagy éppen szabadon bőrszínt változtathat. Kaden csak a saját leleményességében, és az Új Fenyegetések Igazgatóságának mindenre elszánt, csalódott ügynökében, Samben bízhat, ugyanis ha az általa kifejlesztett Nexus 5 rossz kezekbe kerül, az beláthatatlan következményekhez vezet. A technológia magasabb szintre emelheti az emberiséget, vagy kipusztíthatja azt. Egy biztos: új világrend van születőben, ám a jelek szerint nem lesz békés az átmenet.

Covers_60199
A ​varázskönyv Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - A ​varázskönyv
A ​római császárkor végén a régi nagyságnak már csak emléke él a leigázott Egyiptomban. Varázslatba és mágiába, a múlt dicsőségének nosztalgikus visszaidézésébe süllyed az egyiptomi kultúra, de az irodalomban még ekkor is nagyszerű remekműveket produkál. Így születik meg - mágia, varázslat, soha nem volt földöntúli kalandok hőseként - Szetna alakja, s a hozzáfűződő csodálatos történetek.

Christian Jacq - Milyen ​édes az élet a pálmafák árnyékában
Christian ​Jacq világában egybeszövődik múlt és jelen, mítosz és valóság, ahol árnyék nélküli bölcsek jelenhetnek meg a földművesnek, turisták válhatnak kiválasztottá, akik felszállhatnak az aranybárkára, s egy tetőfedő véget vethet az elöljáró és ellenzéke ádáz szembenállásának. A nagy mesélőkedvvel előadott történetek közül van, amelyik a múltba varázsol, s a szerző regényeiből ismerős témákat dolgoz fel: az Egyiptomot vezérlő igazságért végsőkig küzdő oázislakót vagy az ország fennmaradásáért életveszélyes feladatra vállalkozó Kheopsz fáraó fiának fantasztikus kalandját követhetjük végig, a jelenben játszódó rövid novellákban pedig derűsebb jelenetek villannak föl az utazók, régészek, kalandvágyók életéből. Christian Jacq első novelláskötete meglepetés a szerző bőven áradó regényfolyamai után. A hang, a táj - Egyiptom és a Közel-Kelet, a természet, az állatok, a békés, igaz élet, a tudás szeretete, a bölcsesség keresése ugyanaz. A témák, a műfajok változatosak, a novellákban, negatív utópiákban, csodás mesékben, karcolatokban a valóságot izgalmasan fűszerezi a misztikum, egyszerű hétköznapi jelenetek keverednek káprázatként megjelenő fantasztikummal, sugallva, hogy az utazó Egyiptomban mindenkor az Istenek Földjén jár.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.

Covers_139483
Egyiptomi ​álmoskönyv Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Egyiptomi ​álmoskönyv
"Az ​emberiség történelme: álmok sorozata. Az Ótestamentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai se egyebek álmoknál (...) A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve vannak titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló sem tud eligazodni. Piramisokat építenek az álom tiszteletére, könyvtárak telnek meg az álom tudományával. Aki a világ minden álmát összegyűjteni akarná, hétszer beutazhatná a tengereket, szárazföldeket, mégis elhullajtana egy-egy álmot valahol, amelyet nem vett észre, és műve csonka volna." - Krúdy Gyula

Ahmed Osman - Idegen ​a Királyok Völgyében
Kutatás ​az egyiptomi múmia azonossága után – egy olyan kutatás, mely 22 évig tartott, s egy váratlan, megdöbbentő eredményre vezetett Józseffel, az ősi héber pátriárkával kapcsolatban. Az ókori Egyiptom hosszú történelme során csupán egyetlen személyt ismerünk, aki a „Fáraó atyja” címet viselte. Ő pedig nem más, mint Juja, a 18. dinasztiabeli IV. Thutmózisz fáraó (i.e. 1413-1405) minisztere. Ugyanezt a címet viselte a Mózes I. könyvében szereplő József pátriárka. Ez a felismerés Ahmed Osman fejében villant fel, huszonkét éven át tartó kutatást követően, s ez volt az alapja azon első elméletének, amely megdönti az egyiptomi és az ószövetségi történelem számos elfogadott elméletét. Juja személye hosszú ideig rejtély volt az egyiptológusok számára. Bár nem volt a királyi ház tagja, mégis a Királyok Völgyében temették el, ahol 1905-ben fedezték fel a sírját. A különlegesen jó állapotban fennmaradt múmiája jelenleg a Kairói Múzeumban látható. A maradványok erős sémita jegyekről árulkodnak, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy Juja ereiben nem egyiptomi vér csörgedezett. A neve is idegenszerű, és temetésének módja is számos tekintetben ellentmond a korabeli egyiptomi szokásoknak. Sőt, a lánya, Teje, Thutmózisz fiának, III. Amenhotepnek lett a Nagy Királyi Felesége, dacolva így azzal a hagyománnyal, miszerint a fáraó akkor nyeri el a trónhoz való jogot, ha feleségül veszi a saját testvérét…

Covers_59530
Egyiptomi ​halottaskönyv Ismeretlen szerző
28

Ismeretlen szerző - Egyiptomi ​halottaskönyv
Az ​egyes fejezetekben, imákban, fohászokban, képekben egyre magasabb és magasabb tudatállapothoz vezető kulcsok vannak elrejtve. Vannak kulcsok, amelyeket tudunk használni. A kulcsok nagy többségével egyenlőre nem tudunk mit kezdeni. Csak azt tudjuk hogy a lépcsők, amelyeken a felavatandó feljebb lép, s a küszöbök, amelyeken az elköltözött lélek a Túlvilágon átlép, egymásnak megfelelnek. A beavatásban és a Túlvilágon is ugyanarról az útról van szó. Miért? Mert nincs kétféle létezés. Egyetlen lét van. Az Egyiptomi halottaskönyv néven ismert gyűjtemény, amely az elhunyt számára a túlvilági utazáshoz szükséges szent szövegeket tartalmazza, az emberiség legrégebbi írásos emlékei közé tartozik. A jelen - teljesnek mondható - fordítás szövegei legalább 3500 évesek.

Covers_20005
Wad ​Hámid pálmája Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Wad ​Hámid pálmája
Hasszánt, ​a mecset szolgáját elűzi a műezzin, mert néhány fillérrel több fizetést kér. Próbálkozik mindenütt, de sehol nem kap munkát. Végül skorpióvadásznak csap fel - az állam minden elejtett skorpiójáért egy plasztert fizet. Egy autóbuszmegálló esernyője alatt néhány járókelő keres menedéket az eső elől. Meglepő jelenetek peregnek le a szemük előtt: egy félig agyonvert tolvaj kenetteljes szónoklatot tart megjuhászodott üldözőinek, autók ütköznek össze, s az áldozatok mellett egy népviseletbe öltözött pár szeretkezik, közben turisták érkeznek, s elégedetten nézegetik a tájat, mikor a felháborodott nézők egy közömbösen ott álldogáló rendőrnél tiltakoznak - az őket lövi le. Ez a két elbeszélés szemetszúróan érzékelteti az arab novellisztika különbségeit, amelyek elsősorban az ábrázolásmódban jutnak kifejezésre. Ezeknek a különbségeknek az alapja a végletes ellentmondásokkal küzdő valóság, amelynek éppen olyan tipikus alakja Hasszán, a skorpióvadász, mint M. Mahmúd éppen átlagosságában tipikusnak megragadott megszállottja, vagy N. Mahfúz banális marionettfigurái. Kötetünkben a legutóbbi tizenöt év arab novellisztikájából mutatunk be ízelítőt, néhány jelentős egyiptomi, szudáni és szíriai író tollából.

Hermész Triszmegisztosz - A ​tökéletesség útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagib Mahfúz - Útvesztő
Nagib ​Mahfúz, az "Útvesztő" szerzője, a mai egyiptomi irodalom legnagyobb prózaírója. Hőseit egytől egyig a kispolgárságból választotta, az egyiptomi társadalom utóbbi fél századának fejlődését jellegzetesen kispolgári szemlélettel ábrázolta, s mégis - vagy inkább éppen ezért - nyugodtan állíthatjuk, hogy tervszerűen felépített társadalmi regényciklusa nemcsak a mai egyiptomi irodalom legjava, hanem az európai társadalmi fejlődéstől alapvetően eltérő mai Egyiptom megértésének is elsőrendű forrása. Vagyis, mivel a mai egyiptomi irodalom lényegében kispolgári irodalom, legjelentősebb képviselője, Nagib Mahfúz, osztálya sajátos társadalmi szerepe miatt, a legmélyebben tudta ábrázolni ezt a társadalmat.

Gaál Ernő - Az ​egyiptomi vallás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Taha Huszajn - Napok
Első ​ízben jelenik meg magyarul az arab regényírás egyik kiemelkedő műve. Írója, a vak Taha Huszejn nem egészen ismeretlen a magyar olvasók előtt, néhány novellája már megjelent hazánkban. A "Napok" című önéletrajzi regényét hazájában s más arab országokban a modern arab irodalom legnagyobb művének tartják. A regény önéletrajzi jellege, különösen az, hogy mindent a vak kisfiú szemléletén keresztül kénytelen ábrázolni, néhol talán leszűkíti az ábrázolt világot, másutt azonban az arab falvak s városok életének sok érdekes vonása elevenedik meg előttünk, a vakság okozta fénytörés révén talán még megragadóbb erővel.

Nagib Mahfúz - Sny
Na ​hranici vedomia a podvedomia, sna a skutočnosti žijú postavy v Snoch. Vystupujú v nich ľudia skutoční, pričom časté sú aj návštevy zo záhrobia. Sny sú jedinečnou zbierkou príbehov a zároveň výnimočný experimentom v celej Mahfúzovej tvorbe, kde sa na minimálnom priestore naplno manifestuje autorova predstavivosť a tvorivé schopnosti. Nobelova cena za literatúru bola N. Mahfúzovi udelená v roku 1988. Slovenský preklad Marek Brieška.

3751950
Mitológia Ismeretlen szerző
36

Ismeretlen szerző - Mitológia
A ​gazdagon illusztrált különleges kötet bemutatja a klasszikus görög és római, a kelta, a germán és ír mitológiát, az Artúr-mondakört, az egyiptomi és afrikai hitvilágot, a közel- és távol-keleti isteneket, az amerikai indiánok, az ausztrál és polinéz őslakosok természetfelfogását és ősi hiedelmeit.

Guha_a_sz%c3%b3sz%c3%a9ken
Guha ​a szószéken Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - Guha ​a szószéken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_61895
36

Ismeretlen szerző - Mitológiai ​enciklopédia I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Francois Trassard - Dominique Antérion - Renaud Thomazo - Hétköznapi ​élet a fáraók korában
-Miért ​jó szerencsés napon születni? -Az egyiptomiak nemzeti itala valóban a sör? -Hány éves korukig szoptatták csecsemőiket az anyák? -A piramisok építői tényleg sztrájkba léphettek? -Milyen tárgyakat vittek magukkal a másvilágra az egyiptomiak? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat az egyiptomi férfiak, nők, gyerekek, hivatalnokok és rabszolgák. Róluk szól ez a színes stílusban megírt, érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz még élvezetesebbé. A Hétköznapi élet a fáraók korában igyekszik bemutatni a több mint 4000 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, az egyiptomiak életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, roppant sokrétű társadalmukról, az egyszerű emberek gazdag érzelemvilágáról, érzéseikről, kultúrájukról. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői ugyanis azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Ismeretlen szerző - "Ó, ​Napkorong, ura a fénynek..."
Az ​óegyiptomi vallás egyik legismertebb korszaka az Amarna-kor, amikor Ekhnaton fáraó elutasítva a hagyományos vallást, egy teljesen új és egyedülálló vallásos gondolatrendszert alkotott meg. A korszakot leghitelesebben tükröző naphimnuszok közül magyarul igen kevés jelent meg. Ezen kívánunk változtatni, amikor Grigássy Éva hagyatékából az egyiptomi műfordításokat, illetve az Egyiptomhoz kötődő verseket megjelentetjük. A naphimnuszok többsége az Amarna-korból származik, de más korszakokból, illetve más témájú verseket is beválogattunk a kötetbe. A műfordító személye mellett az óegyiptomi eredetiből készült fordítások hitelességét biztosítja az is, hogy a műfordítások alapjául szolgáló nyersfordítások elkészítésében Kákosy László nemzetközi hírű egyiptológus is közreműködött, aki még a kötet bevezető tanulmányát is megírta, de sajnálatos módon azonban a kötet megszerkesztésére már nem adatott neki idő.

Covers_78026
A ​csillagok szíve Ismeretlen szerző
17

Ismeretlen szerző - A ​csillagok szíve
Amikor ​a nap lebukik a Kilima Ndzsáró havas, égbe nyúló csúcsa mögött, pásztortüzek villannak fel Afrika elszórt kis falvaiban, a pusztákon, szavannákon.A tűzbe bámuló sivatagi pásztorok meséiben még az ősi Afrika tűnik elő, sokszor a maga vad nyerseségében. Karavánok és vándorkereskedők az éjszakai szállásért mesével fizetnek, s a szavannák dús bozótjaiban küzdelemre induló harcosokat nemcsak fegyverhordozók, hanem diallik - énekmondók - lantosok is kísérik. A busongó nép hivatásos mesemondói a moaridik, gyakran nagy tekintélyű, nevezetes személyiségek. Madagaszkár rejtelmes földjén költő-táncosok mondják el meséiket, akik faluról-falura vándorolnak, és szívesen látott vendégei minden ünneplő háznak. Miről szólnak ezek a mesék? A természet megmagyarázhatatlannak tetsző jelenségeiről, hősök nagy erejéről, az együgyű ember nevetségességeiről, s az állatokról, az ostoba elefántról, vízilóról, a gonosz sakálról, és a kicsi, de mindenkinél furfangosabb, ügyesebb - tehát erősebb - nyúlról és antilopról. A mesék részben ismeretlenek, új világot tárnak az olvasó elé, részben pedig olyanok, amilyeneket a világ más táján is mesélnek. A gazdag és érdekes mesekötetet Molnár Ágnes színes illusztrációi és afrikai metszetekre emléketető rajzai díszítik. A meséket Radnóti Miklós, Bartócz Ilona, Beke Margit, Borbás Mária, Katona Tamás, Lengyel Balázs, Mészöly Miklós, Philipp Berta, Rab Zsuzsa, Rónay György, Torday Emil avatott tolmácsolásában közöljük.

Covers_301650
Egyptian ​Tales Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Egyptian ​Tales
IT ​is strange that while literature occupies so much attention as at present, and while fiction is the largest division of our book-work, the oldest literature and fiction of the world should yet have remained unpresented to English readers. The tales of ancient Egypt have appeared collectively only in French, in the charming volume of Maspero's "Contes Populaires"; while some have been translated into English at scattered times in volumes of the "Records of the Past." But research moves forward; and translations that were excellent twenty years ago may now be largely improved, as we attain more insight into the language.

Mona Eltahawy - A ​fátyol fogságában
Nem ​könnyű a zsarnokságról és a kínzásról beszélni. Törékeny és sebezhető testekre sújt le, egy ötéves kislányra, egy tüntetőre, akinek katonák tapossák szét a meztelen mellkasát. Nem könnyű, mert rákényszerít, hogy vizsgáljuk felül a tudatlanságunkat, a cinkosságunkat és a hallgatásunkat, amikor a vallás, a kultúra és a hagyomány nevében, nemi alapon elkövetett erőszakos esetekkel szembesülünk. Nem könnyű róla beszélni, de szükséges, mert nem hagyhatjuk, hogy a bántalmazók eltapossák, vagy fátylaik mögé rejtsék a nőket. Adjuk vissza a nők emberi jogait, tudását, hangját, emberségét. Mona Eltahawy díjnyertes egyiptomi-amerikai feminista író és publicista. Egyiptomról, az iszlám világról és a nők jogairól szóló írásai különféle neves kiadványokban jelennek meg. Bejárta a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, ahol rengeteg nő történetét végighallgatta. A reményből és haragból született első könyve tanulságos és lázító kiáltvány egyszerre.

Naguib Mahfouz - Palace ​Walk
Palace ​Walk is the greatest novel of Naguib Mahfouz, the Noble Prize winner for literature in 1988; and it and the two other parts that round out the Cairo Trilogy may well be the masterpiece of Arabic literature in the twentieth century.

Tyrannius Rufinus - Az ​egyiptomi szerzetesek története
Azt ​mesélik, hogy egyszer valaki egy fürt szőlőt küldött szent Makariosnak, ő viszont a szeretet parancsát követve nem a maga javával, hanem a másikéval gondolt, és továbbküldte a szőlőt egy beteg testvéréhez. Az köszönetet mondott Istennek társa szívességéért, de ő maga is inkább törődött egy másikkal, mintsem önmagával, és egy harmadikhoz küldte. Így járta körbe a szőlő a sivatagban szétszórt, egymástól távoli cellákat, amelynek lakói nem sejtették, kitől is származik eredetileg a gyümölcs. Végül aztán visszajutott a fürt oda, ahonnét elindult, szent Makarios pedig örvendezve hálát adott, hogy testvérei ily nagy önfegyelemről, ily nagy szeretetről tettek tanúbizonyságot, és még szigorúbb lelkigyakorlatokra szánta el magát.

Rick Riordan - La ​pirámide roja
Todo ​empezó en Londres, la noche en que nuestro padre hizo explotar el Museo Británico con un extraño conjuro. Fue entonces cuando nos enteramos de que, además de un reconocido arqueólogo, era una especie de mago del Antiguo Egipto. Rodeado de valiosas antigüedades, empezó a entonar extrañas palabras... Algo debió de salir mal porque la sala quedó reducida a escombros; Set, el dios del caos, apareció de la nada envuelto en llamas y a nuestro padre se lo tragó la tierra... No puedo decirte nada más; el resto deberás descubrirlo tú.

Kollekciók