'óceánia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Lily King - Eufória
A ​regény három tehetséges, fiatal antropológusról szól, akik olyan szerelmi háromszögbe bonyolódnak, amely nem csupán egymáshoz fűződő viszonyukat, de karrierjüket és végső soron az életüket is veszélybe sodorja. Andrew Bankson már évek óta egyedül dolgozik terepen, egy új-guineai törzset tanulmányoz kevés sikerrel. Egyre elszigeteltebbé és frusztráltabbá válik, lassan az öngyilkosság gondolata is megkísérti, amikor is találkozik a híres antropológussal, Nell Stone-nal és furcsa, szeszélyes férjével, Fennel. Banksont elbűvöli a különleges páros, akiknek a lelkesedése magával ragadja, és visszarántja a szakadék pereméről. A két világháború között játszódó történetet Margaret Mead forradalmi antropológus életének eseményei ihlették. Mead a 60-70-es évek tudományos életének elismert alakja volt, aki a Csendes-óceán déli területein, illetve a Délkelet-Ázsiában élő törzsek szexualitáshoz fűződő viszonyát vizsgálta. Az Eufória a szenvedély és megszállottság, a felfedezések és áldozatvállalás lenyűgöző története egy díjnyertes szerző tollából. Lily King angol irodalom szakon végzett, jelenleg angolt, valamint kreatív írást oktat több amerikai egyetemen is. Az Eufória a negyedik regénye, amely 2014-ben elnyerte a Kirkus-díjat és a New England-könyvdíjat, de eddigi kötetei is mind díjnyertesek, amelyeket több nyelvre lefordítottak. King esszéi és recenziói olyan lapokban jelennek meg, mint a The New York Times vagy a The Washington Post. „King olyan érzékletesen írja le karakterei életét, hogy a könyv lapjait magunk mögött hagyva is életünk részének érezzük őket. Kutatási eredményei annyira szervesen beépültek a cselekményvezetésbe, hogy a didaktikus szándék minden jele nélkül érthetjük meg belőle a szereplők munkájának összetettségét.” Camilla Gibb, The Guardian „A szexuális forradalomra gyakorolt hatásával Mead világszerte a lázadás szimbóluma lett, ami néhányakat megijesztett, néhányan viszont üdvözölték tevékenységét, amíg végül személye valamiféle totemmé nőtte ki magát, amelyhez különféle csoportosulások járultak hitük vagy félelmük szerint. Ezért aztán nagyon is üdítő a világ leghíresebb antropológusának alakját végre emberi lényként érzékelni Lily King új könyvének lapjain.” Ron Charles, The Washington Post Díjak, jelölések: 2014 – Kirkus-díj 2014 – New England-könyvdíj 2014 – Nemzeti Könyvkritikusok Körének díja (döntős) 2014 – az év 10 legjobb könyvének egyike, The New York Times Book Review 2014 – az év legjobb 10 fikciós könyvének egyike, Time 2014 – az év legjobb könyvének egyike, NPR 2014 – az év legjobb 50 fikciós könyvének egyike, Washington Post 2014 – az Amazonon az év 100 legjobb könyve közül a 16. 2014 – az év legjobb fikciós könyvének egyike, Publishers Weekly 2014 – az OPRAH.COM szerint az év 15 „kötelező olvasmánya” közé tartozik

Arthur C. Clarke - Delfinek ​szigete
Ez ​a könyv – fantasztikus regény. A távoli jövőben játszódik, tudományos kérdései azonban már a mai embert is foglalkoztatják. A tengerek legértelmesebb élőlényei, az ún. játékos delfinek már az ókorban is kitűntek azzal, hogy különösképpen vonzódnak az emberhez. A mai kutatás felfedezte azt is, hogy sajátos delfin-nyelven társalognak egymás között. Ettől más csak egyetlen lépés, hogy az emberi nyelvet és a delfin-beszédet oda és vissza lefordíthassuk. Ezzel foglalkozik Kazan professzor, a regény orosz származású tudósa, és a kutatás eredményeit használja fel páratlanul izgalmas tengeri utazása során a regény sok kalandot megért ifjú hőse.

Robert Merle - A ​sziget
A ​kitűnő, Goncourt-díjas francia írót ismeri és szereti a magyar olvasó. Regényei (Mesterségem a halál, Két nap az élet, Moncada, Állati elmék, Üvegfal mögött, Malevil és a Védett férfiak) nagy sikert arattak nálunk. Ez a műve, amely most ötödik kiadásban jelenik meg; az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Az író ezúttal a távolabbi történelmi múltba nyúl vissza, s a regény megírásához egy XVIII. századi izgalmas epizód, a Bounty nevű angol hajón lezajlott véres lázadás adta az ihletet. Merle azonban a históriai tényt csak ürügyül használta fel, egyébként nagyszerű képzeletére hagyatkozott, és a cselekményt kedvére alakította. A messzi óceániai szigeten lezajló történet feszültsége egy pillanatra sem lankad, az olvasó, a szó szoros értelmében, nem tudja letenni a könyvet: olyan epikai sodrása van, mint a legjobb Dumas vagy Jókai-műveknek. Az ifjú vagy a felnőtt, a kezdő vagy az ínyenc olvasót mindvégig leköti az önkéntes angol hajótöröttek és a nyíltszívű, de önérzetes tahitiak küzdelme, és elbűvöli a déltengeri szigeten lejátszódó történet, az író remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket is fűszerező humora. A könyv mégsem pusztán színes, izgalmas kalandregény: megrázza, felkavarja az olvasót. A sziget nagyigényű alkotás; rávilágít a faji előítéletek veszedelmes következményeire, s felveti a háború és béke, a szabadság és a rabság, az egyéni és a társadalmi boldogság nagy kérdéseit.

Mitchell Zuckoff - A ​rejtett völgy
1945. ​május 13-án amerikai katonák és női segélyszolgálatosok repülőkirándulásra indultak. Ám a vidám kirándulás élet -halál harccá komorult, amikor gépük lezuhant az új-guineai Shangri-la, Rejtett völgyként ismert területen. A repülőből mindössze hárman vonszolták ki magukat élve. Nem volt más választásuk, mint leereszkedni a hegyoldalon, ahol egy bennszülött törzs várt rájuk, akik még nem láttak fehér embert. A szerző interjúkból, titkosított dokumentumokból és az eldugott új-guineai falvakban tett kirándulásaiból és a még élő szereplők elbeszéléseiből rekonstruálja, hogy mi is történhetett valójában. Lenyűgöző és hallatlanul izgalmas dokumentumregény.

Sebes Tibor - Egy ​hosszúfülű a Húsvét-szigeten
A ​világ egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb helye a Húsvét-sziget. Első magyar látogatója, az ismert utazó-tudósító Sebes Tibor, izgalmas leírásban számol be odavezető útjáról és ottani élményeiről. Végiglátogatta a Rano Raraku és a többi vulkán oldalán, az ahukon és a tengerparton álló vagy ledőlt óriási kőszobrokat, amelyeket nem pontosan ismert okokból és célból állítottak fel az egykori „hosszúfülűek". A szerző járt a legendás alapító, Hotu Matua házának romjainál, és bebújt az egykori „fehér szüzek" barlangjába — pénzét, sőt életét is kockára téve. De megérte a fáradozás: tiszteletbeli „hosszúfülű" lett. A titokzatos halott emlékeken felül az ott élő emberek és ezek élete érdekelte: színes riportokban számol be a Húsvét-sziget hétköznapjairól és ünnepeiről, a szokásokról, amelyekben még az ősi vallási hagyományok élnek. Tanulságosak és érdekesek az első látogatók naplóiból vett idézetek is. Az érdekfeszítő leírásokat a szerző fényképfelvételei kísérik.

Tom Neale - Egyszemélyes ​sziget
Ez ​a könyv annak a hat évnek története, amelyeket egyedül töltöttem el, két részletben a Csendes-óceán déli részén egy fél mérföld hosszú és háromszáz yard széles, lakatlan korallzátonyon a legközelebbi lakott szigettől kétszáz mérföldnyire. Első ízben 1952. október 7-én érkeztem oda, és 1954. június 24-ig maradtam ott egyedül (közben csupán két jacht látogatott meg), amikor drámai körülmények között életemet megmentve, súlyos betegen vittek el. 1960. április 23-ig nem térhettem vissza a korallszigetre; ez alkalommal 1963. december 27-ig tartózkodtam ott egyedül.

Bernard Gorsky - Az ​utolsó sziget
Dél-tengeri ​szigetvilág. Mouli – a térképen nem látható, apró korallzátony Új-Kaledónia és az Új-Hebridák között. Vihar a nyílt tengeren. A korallszigetek közt kis hajó keres menedéket. Hatalmas hullámok lepik el a partot. Ide-oda himbálják a lehorgonyzott hajót. A legénység várakozik. Ötven óra telik el. A vihar elül. A napfény és a nyugalom visszatér. Egy férfi csónakba ül és partra száll – egyedül. Hamarosan visszatér a hajóra. A kapitányhoz fordul, akitől a hajót bérelte: – Itt maradok. – Itt? Megőrült? Itt nincs semmi. – Nekem épp elég! – Csak nem gondolja komolyan? Hisz’ egyetlen fehér ember sincs itt. – Hát aztán! Itt leszek én! A férfi író. A nyugalmat és derűt, amit hiába keresett Polinéziában és Új-Kaledóniában, megtalálta itt. Így fedezte fel Bernard Gorsky Mouli szigetét. Az Utolsó Sziget kétszáz lakója egytől egyig jóindulatú, nyíltszívű. Szokásaik, életmódjuk csodálatos, társadalmi rendjük emberséges. Az író megtalálta a forrást. Az ember a paradicsomot. Minek írni? Nem elég, ha az ember egyszerűen él – itt? Gorsky sokáig meditál ezen. Azután visszatér benzingőzös hazájába, és megírja Az Utolsó Szigetet.

Thor Heyerdahl - Fatu ​Hiva
"Vissza ​a természethez? Búcsú a civilizációtól? Egy dolog álmodni róla, és más dolog megvalósítani. Én megpróbáltam. Megpróbáltam visszatérni a természethez. Földhöz vágtam az órámat, és torzonborz szakállat meg hajat növesztettem. Pálmafákra másztam élelemért. Elvágtam az összes kötelet, amely a modern világhoz fűzött." A 22 éves Heyerdahl 1935-1936-ban ifjú feleségével együtt egy évet töltött a kelet-polinéziai Marquises-szigetcsoport legdélibb szigetén, Fatu Hiván. Az útnak kettős célja volt: Heyerdahl egyrészt arra a kérdésre keresett választ, hogyan keletkezett a sziget faunája, másrészt mint ifjú romantikus, természetközelben kívánt élni, csak azokra a forrásokra támaszkodva, amelyek a természet nyújt. Saját bőrén akarta kipróbálni, van-e a modern civilizációból a természethez visszavezető út. Heyerdahl leírja azt a sok izgalmas kalandot, melyben a szigeten, az őserdőben, az emberevők völgyében részük volt, valamint elmélkedéseit a "vissza a természethez" értelméről. Az élmények leírását szerencsésen vegyíti elvontabb, de közérthető néprajzi fejtegetéseivel. A nagy vállalkozás, a nagy kaland végül a civilizációhoz vezető út szükségességét is bebizonyítja. "Amikor leültünk a mentőcsónak evezőpadjára, és polinéz barátaink kieveztek velünk a lehorganyzott szkúnerhez, dohos bőröndömben keresgéltem a visszaútra szóló hajójegyet. - Liv - mondtam -, nem válthatunk jegyet a Paradicsomba."

Jack London - A ​beszélő kutya
Némelyik ​regényírónak balszerencséjére, az átlagember szemében az elbeszélő műfaj és a hazugság egy és ugyanazt jelenti. Több évvel ezelőtt kiadtam egy déltengeri regényt. A cselekmény a Salamon-szigeteken játszódott le. A cselekményt a kritikusok és recenzensek mint a képzelet rendkívül hiteles teljesítményét dicsérték. Ami a valóságot illeti - azt mondták, a valóságnak nyoma sincs benne. Hiszen mindenki tudja, hogy gyapjas hajú emberevők nem élnek már a földön, még kevésbé szaladgálnak egy szál kötő nélkül, s vagdossák le más emberek, néha fehér emberek fejét. Hát ide hallgassanak. Honoluluban, Hawaii szigetén írom ezeket a sorokat. Tegnap a tengerparton, Waikikinál megszólított egy idegen. Közös barátunkat, Kellar kapitányt említette. Mikor hajótörést szenvedtem a Salamon-szigeteken a Minota munkásfogdosó hajóval, Kellar kapitány, az Eugénie munkásfogdosó hajó gazdája mentett meg. A feketék levágták Kellar kapitány fejét, mondta az idegen. Ő tudja. Ő képviselte Kellar kapitány anyját a birtok felszámolásánál. K.u.K. Kiadó, 1992

Thor Heyerdahl - Aku-aku
Senor ​Kon-Tiki-nek nevezik a Húsvét-sziget lakói a fehérembert, aki áthajózott a Csendes-óceánon és eljött hozzájuk, hogy letáborozzon azon a helyen, ahol egykor Hotu-Matua partraszállott. Thor Heyerdahl már a Kon-Tikin eltöltött kalandos tutajútján is arról ábrándozott, hogy egyszer majd a legendáshírű király és bátor tengerésznépének nyomdokait fogja követni. Nyolc év múlva megvalósítja álmát. Kutatócsoportjával hosszú hónapokat tölt el a kopár vulkanikus szigeten, melynek fátlan lejtőin kőböl faragott óriásfejek merednek az ég felé. 1722 húsvétja óta - amikor az első európaiak ámulva álltak az óriások előtt - igyekszik a tudomány magyarázatot találni arra, hogyan alkották ezeket a szobrokat, hogyan szállították és mily módon állították fel őket. Heyerdahl expedíciója végezte az első rendszeres ásatásokat a Húsvét-szigeteken. A rokonszenves kutató barátságot köt a sziget őslakóival és segítségükkel sok, eddig ismeretlen, tudományos problémát old meg.

Arne Falk-Ronne - Barátaim, ​a kannibálok
Arne ​Falk-Ronne A Déli-tenger hét hulláma c. könyvét már ismerik a Világjárók sorozat olvasói. A dán néprajzkutató most Új-Guineába kalauzolja el olvasóit. Kötetében a szinte megközelíthetetlen magas hegyekben és a mocsaras tengerparton élő, a civilizációtól még alig érintett törzsek életéről ír. Több ízben életveszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy az aszmatok, forék, danik és kukukukuk életét tanulmányozhassa. Így jut be a férfiházba, így ismerkedik meg Obaharokkal, a dani törzsfővel, aki fehér asszonyt vett feleségül, hogy visszaszerezze hatalmát, s így vesz részt a harcias kukukukuk emberölő járőrein. Arne Falk-Ronne könyvében olvashatunk a misszionáriusok veszélyes és sokszor szomorú véget érő sorsáról, krokodilvadászatról, kannibál lakomáról, szexuális szokásokról, és a fore törzsasszonyai között pusztító titokzatos kuru betegségről. A tudós szerző, miközben izgalmas kalandokról ír, Pápua Új-Guinea történetével is megismerteti olvasóit.

Neil Anderson - Hyatt Moore - Szavak ​nyomában
Egy ​föld alatti folyó fekete sodrásában nyakig állva Neil Anderson rájött valamire. Vibráló fáklyák kísérteties fényénél szilaj vadászcsapat óriási denevéreket nyilazott le, és puszta kézzel ölték meg őket. A barlang tele volt üvöltöző, vízben gázoló emberekkel, visító denevérekkel és halált osztó nyílvesszőkkel. Anderson ekkor állt elő azzal a csendes javaslattal, hogy hatoljanak át a föld alatti tavon, mire a múltban kannibalizmusáról ismert csapat hirtelen elnémult, és halálos csend telepedett a barlangra. A Pápua Új-Guinea szívében elhelyezkedő föld alatti tó mélységében Anderson mindent átható felfedezést tett - egyikét azon felfedezéseknek, amelyek megváltoztatták a folopa népet. Neil és Carol Anderson bibliafordítók lenyűgöző történetén keresztül újból felismerhetünk valamit, amit talán már elfelejtettünk - Isten Igéjének erejéről, mely képes kiragadni emberi életeket a sötétségből és elárasztani a szíveket világossággal, értelemmel és békességgel.

David Attenborough - Utazás ​a múltba
Az ​1954 és 1964 közötti évtizedben abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy évente ellátogathattam a trópusokra természetfilmet forgatni. Expedícióinkat kezdetben a BBC Televízió és a londoni állatkert közösen szervezte, feladataink során pedig nemcsak az állatok filmezése, hanem néhány példány befogása is beletartozott. A tévésorozat ennek megfelelően az átfogó Zoo Quest (Egy állatkert nyomában) címet kapta. Az állatkert képviselője, Jack Lester, azonban betegsége miatt sajnos a harmadik túrán már nem tarthatott velünk. Az állatkert részvétele így pusztán arra korlátozódott, hogy átvették azokat a példányokat, amelyeket nekünk, tévéseknek, sikerült hazahoznunk. Az állatok befogása helyett ezek után legfontosabb feladatunknak azt tekintettük, hogy természetes életközegükben filmezzük őket. Az idő múlásával érdeklődési körünk kiszélesedett, és a törzsi népek, akikkel barangolásaink során találkoztunk, egyre nagyobb szerepet kaptak a filmekben, így ehhez a kötethez a Zoo quest már nem tűnt megfelelő címnek. Az utazásokról írt első három könyvben, némileg rövidített formában, 1980-ban egy kötetben újra megjelent. Ez a kötet a második hármat tartalmazza. Az utolsó utazás óta eltelt tizenkilenc év alatt sok minden megváltozott. Új-Guinea keleti fele, amely akkoriban Ausztrália kormányzása alatt állt, Pápua Új-Guinea néven függetlenné vált,a Jimi-völgyet pedig, amelyet ottjártunkkor éppen csak elkezdtek fölfedezni, ma már nemcsak utak szeli, át, hanem saját parlamenti képviselővel is büszkélkedhet. Salote királynő, aki látogatásunk idején Tongába uralkodott, 1965-ben meghalt, és örökébe IV. Tuafa'ahau király néven a trónörökös lépett. Az Új-Hebridákból, az egykori furcsa és egyedülálló gyarmati irányítás alatt álló angol-francia kondomíniumból megalakult Vanuatu független állama. Ausztráliában a Nourlangie környéke nemzeti park lett, a sziklarajzokat pedig alapos tanulmányozásnak és kutatásának vetették alá. Szerencsére a filmtechnika is nagyot fejlődött. A kamerákat nem kell többé bélelt kabátba bugyolálni, hogy ne legyenek olyan zajosak, a magnetofonok tranzisztorai pedig ma már a trópusi melegben sem mondják föl a szolgálatot. A fölkeresett helyekről és az átélt eseményekről szóló beszámolóimat azonban mindezek ellenére is meghagytam olyannak, amilyennek eredetileg megírtam őket.

Bengt Danielsson - Gauguin ​élete Tahitin
˝Paul ​Gauguinról, a festőről, már igen sok könyvet írtak, de aki nem olvasott róla, vagy csak kevéssé ismeri képeit, az is összekapcsolja a nevét Tahiti szigetével. E legenda Bengt Danielsson könyvében a "földre száll": a szerző ugyanis Gauguinnak a Francia Polinézia-i szigeteken töltött több mint egy évtizedes életét szinte testközelbe hozza. A képzőművészetek iránti rajongás a néprajztudós szívósságával, az emberi lelkek mélyét felkutatni akaró pszichológussal ötvöződik a szerző személyében, aki emellett szinte heroikusnak mondható nyomozó munkát végzett, hogy minél pontosabban és teljesebben elénk állítsa Gauguint, az embert. Danielsson könyve műfajilag is új utakon jár: életrajzi regény és dokumentumregény egyszerre. A szerző tulajdonképpen semmit sem tesz hozzá a tényekhez, de ahogyan összegyűjtött, forrásművekkel és személyi információkkal alátámasztott adatait elénk tárja - az művészet. Mély humanizmusa, hatalmas tárgyismerete és kitűnő íráskészsége minden mondatából kicseng.˝

Ismeretlen szerző - Húsvét-szigeti ​mítoszok, mondák és legendák
A ​könyv a Húsvét-sziget színes, sokszor rejtelmesnek tűnő folklórvilágába viszi el az olvasót. A 19-20. században lejegyzett szövegeket eddig csak a sziget kutatásával foglalkozó szerzők (Métraux, Englert, Felbermayer, Barthel stb.) műveiben elszórtan lelhettük meg, ez a kiadvány gyűjtötte össze és dolgozta fel első ízben a teljes anyagot, amely a világ és az ember teremtésének, a leghatalmasabb isten szerepének, hatalmának, a fa- és a kőszobrok elterjedésének a mítoszait, legendáit, a szellemekről, a lélekről szóló legendákat, az évszázadok során keletkezett didaktikus és tanító szövegeket (a földművelésről, az évszakokról, a hónapokról szóló hasznos tudnivalókat) stb. tartalmazza. A bevezető tanulmányban a szerző ismerteti a sziget felfedezésének és későbbi sorsának a történetét, a könyv tematikai felosztását, és magyarázatot fűz az egyes fejezetekhez.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban
Egykor, ​amikor még kevés hazai világjáró írhatott könyvet távoli tájakon szerzett élményeiről - pontosan 1961-ben -, jelent meg először Ignácz Rózsa és Vámos Magda Tűzistennő Hawaiiban című kötete. Ezt a munkát a társszerzők magyar származású barátnőjük: Valérie Yamamoto közlései nyomán, levelek formájában írták meg. Yamamoto egyetemi tanár magyar felesége tizenkét esztendeig élt Hawaiiban, tapasztalatai a negyvenes évekig nyúlnak vissza. Most, azaz a hetvenes évek elején Ignácz Rózsa személyesen is hosszabb időt tölthetett Pele tűzistennő birodalmában, a Hawaii szigeteken. Az új élményekből új könyv született, mégpedig olyan formában, hogy a társszerzők az elbeszélésbe belefoglalták az olvasóközönség által megszeretett Valérie életregényét, sőt új hírt is adnak további sorsáról. Ez az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa. Az USA ötvenedik államának mai élete ezernyi színben csillan fel az olvasó előtt.

N. N. Mikluho-Makláj - Pápuák ​között
Mikluho ​Makláj az orosz külügyminisztérium tisztviselőjeként látogatott el a cári birodalom terjeszkedésének célpontjaira a mai Indonézia területén, hogy információkat szerezzen az ott élő népekről. A borneói bennszülöttek (pápuák) közt antropológusként sikerült kialakítania a kutatásaihoz nélkülözhetetlen „bizalmas” résztvevői és megfigyelői atmoszférát. A mai Maklájparton végzett antropológiai és kultúrakutatásai révén igazolta, hogy a pápuák is emberek. Például megállapította, hogy fejükön hajzat, nem pedig szőrzet található – ez akkoriban tudományos vita kérdése volt! Feltételezte, hogy minden ember eredete közös, azaz nincsenek különböző fajok az emberiségen belül. A könyv olvasmányos formában tárja elénk az európai tudós küzdelmes hétköznapjait a pápuák világában, ugyanakkor hiteles antropológiai dokumentum is. A könyv bemutat néhányat a szerző kutatások során készített rajzaiból is.

Balázs Dénes - Ausztrália, ​Új-Zéland, Óceánia
Ausztrália ​földjét 16-18000 kilométer választja el hazánktól. A kontinens-ország akkora, mint Európa négyötöd része, nagyságához képest azonban igen kevés lakosa van. A népességnek több mint háromnegyede városokban él, a szárazföld belső része jobbára lakatlan. Évezredes építészeti alkotásokkal nem büszkélkedhet, hiszen őslakói kőkorszaki színvonalon éltek, amikor a XVIII. század végén megjelentek az első európai fegyenctelepesek. Annál több viszont a természeti látnivaló, a sokféle rezervátum és maga a különleges növényzetű és állatvilágú táj. A szerző - miután részletesen ismertette az óriási ország föld- és természetrajzát, történelmét, népességét, a gazdasági helyzetet és kulturális életet - Sydneyből elindulva, az óramutató járásával megegyező irányban vezet végig a szövetségi államok során, Tasmániával és Norfolk szigetével fejezve be a sort. Utunk lényegében véve a kontinens szegélyén halad, de a fantasztikus tájak és természeti látnivalók kedvéért többször is kirándulást teszünk az outbackbe, a lakatlan belső területekre. Ezután a Föld egyik legszebb országának tartott Új-Zéland következik. A könyv írója szintén részletesen foglalkozik az ország föld- és természetrajzával, történelmével, népességével és kultúrájával, majd Aucklandből indulva ismerteti a két sziget városait és érdekes tájait. A múzeumokban megcsodálhatjuk a régi maori kultúra emlékeit, majd a gejzírek és iszapvulkánok földjéről sűrű őserdőkön át a japán Fudzsi-szannal vetekedő szépségű Mt. Egmont-ra mehetünk a déli szigeten pedig csodálatos nemzeti parkok során át juthatunk el az új-zélandi Déli Alpok gleccservilágába és a fjordok vidékére. A kötetünk Óceániával foglalkozó harmadik része a legrövidebb. Az író a Csendes-óceán több ezer szigetéből csak azt az egynéhány szigetcsoportot választotta ki, amely idegenforgalmi szempontból jelentős hely, és éppen ezért be is kapcsolták a nemzetközi közlekedéshálózat vérkeringésébe. Fidzsi, Tonga, Szamoa, a Társaság-szigetek és Marquises szerepelnek a könyvben - a nemzetközi turizmus fontos központjának, Hawaiinak ismertetése ugyanis az USA nagyútikönyvben jelent meg. A kötetet 96 oldalas fényképmelléklet, valamint 40 város- és tájtérkép egészíti ki.

Thor Heyerdahl - Tutajjal ​a Csendes-óceánon
Thor ​Heyerdahl norvég felfedező, archeológus 1914-ben született Larvikban, Norvégiában. Miközben a világ jelentős részét beutazta, feltűnt számára, hogy a Föld bizonyos, egymástól távol eső pontjain milyen feltűnően hasonló kultúrák virágoztak egy időben. Így például Egyiptomban, az Indus-völgyében, a sumerok egykori birodalmában, a Titicaca-tó környékén élő népeknél, vagy éppen a Húsvét-szigeteken. Azonos módszerrel építettek nádhajókat, épületeket, és feltűnően hasonló használati tárgyakat készítettek. Heyerdahl elméletét, miszerint e népeknek szoros kapcsolatban kellett állniuk egymással, s hogy e kultúrák netán valamilyen közös gyökérből eredtek, a világszerte híressé vált, nádhajókkal véghezvitt expedícióival igyekezett bebizonyítani. Történelmi tettet hajtott végre amikor 1947-ben Peruból a Csendes-óceánon át Polinéziába vitorlázott az ősi módszerek szerint épített háncshajóján. A kalandos utazó a második világháború után fedte fel elméletét az emberi letelepedések folyamatáról, és ezt bizonyítandó a gyakorlatba ültette azt. Meg volt győződve róla hogy Dél-Amerikába Polinéziából jöttek a bevándorlók, elvitorlázva keletről nyugatra, és nem fordítva, ahogy azt addig tartották. Balsafából ácsolt tutajukat Kon-Tikinek nevezték el, s a mintegy 8000 km-es utat 101 nap alatt tették meg.

Balázs Dénes - Pápua-Új ​Guinea
A ​nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.

Passuth László - Édenkert ​az óceánban
Bougainville ​a XVIII. század francia történelmének egyik legjellegzetesebb alakja. Pompadour asszony kegyence, a főurak üldözöttje, XVI. Lajos védelmezője, a forradalom tengernagya - és közben a kanadai indián-háború hőse, a Föld első francia körülhajózója, az Akadémia halhatatlanja, világhírű író, a sors kegyeltje... Passuth László róla írt könyve ellentmondásos kort és fényes életet vetít elénk, az életmű középpontjába helyezve a humanista tudóskatona világkörüli útját, és annak is közepébe Tahiti felfedezését. Bougainville ugyanis az első fehér emberek egyike, aki lábát e legendás hírű szigetre tette, s tapasztalatai alapján elnevezte Cytherea (Venus) szigetének.

Bengt Danielsson - Bumeráng-expedíció
Bengt ​Danielsson az 1947. évi nevezetes Kon-Tiki-expedíció egyik résztvevője volt. Azóta mint fáradhatatlan világjáró és szenvedélyes Polinézia-kutató vált híressé. A polinéziai szigeteken töltött éveiről szól magyarul is megjelent, népszerű két könyve: A boldog sziget és az Elfelejtett szigetek. A "Bumeráng-expedíció"-ban a svéd etnológus ausztráliai útjáról számol be. 1956-ban autóval az egész kontinenst megkerülte, hogy megismerje az őslakók jelenlegi életkörülményeit, és tanulmányozza, mennyire tudtak beilleszkedni a fehérek társadalmába. Kutatóútja során nemcsak az őslakók telepeit kereste fel, hanem érintette Ausztráliának majdnem valamennyi nagyvárosát és számos kisebb helységet is. Könyvéből az ausztráliai élet sok jellegzetes vonását ismerhetjük meg. Élményeit és viszontagságait a tőle megszokott fanyar humorral, színesen és szórakoztatóan beszéli el.

Eric de Bisschop - A ​Tahiti-Nui első expedíciója
Nem ​Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát! Jóval előtte felfedezték azt már a polinéziaiak! Chile északi részén megtalálták ősi tutajaiknak maradványait. Feltételezhető tehát, hogy ezek a történelem előtti korban élő bátor tengerészek kezdetleges tutajaikon átkeltek az óceánon. Ezt a feltételezést kívánja bebizonyítani Eric de Bisschop, a kiváló tengerkutató, mikor hatvanöt éves korában vakmerő kalandra vállalkozik négy fiatal társával. Gondos kutatások alapján olyan tutajt építtet, amilyen a hajdani csendes-óceáni tengerészekké lehetett, és nekivág az óceánnak Tahitiből Chile felé. Hat hónapi tutajozás után a chilei partok közelében hatalmas viharba kerülnek, amelynek a kezdetleges tengeri alkotmány már nem tud ellenállni - a vakmerő kaland résztvevői kénytelenek átszállni a segítségükre küldött hajóra. Útjáról Bisschop naplót vezetett. Ez a rendhagyó hajónapló - mely helyenként visszaemlékezés, tájleírás és a szerző, e nem mindennapi, furcsa figura, valamint négy fiatal társának életrajza - A Tahiti-Nui első expedíciója. Bízvást reméljük, hogy az olvasó ugyanolyan örömmel forgatja majd, mint Thor Heyerdahl hasonló tárgyú, négysikerű, Tutajjal a Csendes-óceánon c. művét.

Beliczay Angéla - "Engem ​várnak a szigetek"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Claude-Catherine Ragache - A ​világ teremtése
Az ​istenek harca a káosz ellen, az első földdarab megjelenése az ősóceánban, a világegyetem fejlődése, a Hold, a Nap, az emberek és az állatok születése, a vízözön... Megannyi mesés magyarázat, mely meglepő változatossággal meséli el a világ teremtését. Szibéria jeges magánytól a fullasztó afrikai őserdőkig, Tibet magaslataitól a csendes-óceáni korallszigetekig az ember keresi a választ: ki, mikor és főként hogyan teremtette a világot. Az emberiség képzeletét időtlen idők óta különös istenek, boldog vagy boldogtalan lovagok, fantasztikus teremtmények népesítik be. A MÍTOSZOK ÉS LEGENDÁK című sorozat új életre kelti történelmünk varázserejű hőseit, furcsa, torz állatait és titokzatos istenségeit.

Koroknay István - Ausztrália ​és Óceánia
A ​legtávolabbi emberlakta földrész a nagy Ismeretlen Déli Föld volt a képzeletben, végül is megkerült a helyén egy kicsi kontinens, a kis, magányos, öreg kontinens, messzire szakadva társaitól már réges-régen, megőrizve ősi állat- és növényvilágát, s kőkorszaki fokon őslakóit. Itt élnek az erszényes kenguruk, de erszényes itt a kis mackó is, a koala; erszényes a farkas, a mókus, az egér. A legszárazabb földrész, valamikor az arany - ma a gyapjú kontinense, ahol az állam egy egész földrész: Ausztrália és mellette a vulkánok, gejzírek, gleccserek földje: Új-Zéland és az ezer sziget végtelen birodalma: Óceánia.

Hugo A. Bernatzik - Óceánia ​népei között
Ebben ​a könyvében a Salamon-szigeteken, Új-Guineán és Bali-szigeten keresztül tett tanulmányútjáról számol be a szerző, a neves bécsi néprajztudós. Írása mindvégig élményszerű: ismerteti a vállalkozásával járó nehézségeket, eseményeket, kalandokat.Leírja hogyan sikerül a kőkorszak fejlődési fokán álló benszülöttek bizalmába férkőznie. Emberi közelségbe hozza életmódjukat, anyagi és szellemi kultúrájukat.

Miloslav Stingl - A ​nyugalmazott emberevők szigetei
"Szeretném ​megérteni e világot, amelyben élek. Szeretném meglátni és megismerni valamennyi arculatát... Ezért utazom..."- írja könyve bevezető részében a kiváló csehszlovák néprajzkutató, Miloslav Stingl. Könyve Melanézia távoli szigeteire vezeti el olvasóit, megismertetvén őket az itt élő népek életével, múltjával, műveltségével. A kítűnő tudós, aki az Indiánok tomahawk nélkül c. művével már bemutatkozott a magyar olvasóknak, 1968-ban járt e távoli szigetvilágban, s e művében útjának első feléről számol be olvasóinak. Miért élt itt oly soká az emberevés barbár szokása? Hogyan gyártották a kagylópénzeket ? Miképp ült össze az első pápua parlament? Mi jellemzi az itt használt nemzetközi pidgin nyelvet? Hogyan harcoltak a melanéziaiak a japán hódítók ellen? S még hosszan lehetne folytatni a témákat, melyekről Miloslav Stingl e könyvében ismereteket ad. A gazdag és érdekes tartalmú könyvet az író saját fényképei díszítik.

Aleksander Lech Godlewski - A ​déli tengereken
Aleksander ​Lech Godłewski, lengyel Óceánia-kutató érdekes világ, a Fidzsi-szigetek, Szamoa, a Tonga-szigetek, a Hawaii-szigetek és Tahiti népeit, életüket és szokásaikat mutatja be az olvasónak. Több ízben járt Óceániában, e műve nem szokványos útleírás, inkább sok ismeretet adó, de egyúttal olvasmányos néprajzi tudósítás. Vannak, akik a nyugati országokból menekülve itt keresik, Polinézia szigetein a boldogságot. Erről is szól a szerző. Emberek - szokások Óceániában: ez a könyv zárófejezete.

Bengt Danielsson - Tutajról ​tutajra
A ​világhírű Kon-Tiki-expedíciónak – melynek Bengt Danielsson is tagja volt – azóta számos követője akadt a tenger kalandvágyó szerelmesei között. A legnagyobb felkészültséggel és tudományos céllal azonban Eric Bisschop expedíciója indult csendes-óceáni útjára Tahitiból Chilébe s onnan vissza – a Tahiti Nui tutajon. Bengt Danielsson most róluk szól, az ő történetüket mondja el. A hosszú hónapok alatt átélt testi-lelki megpróbáltatások, az expedíció tagjainak emberi magatartása, a nagy tengeri sportteljesítmény, a szeszélyes és titokzatos óceán, a nyílt tengeren való tutajépítés – mind rendkívül érdekesen, izgalmasan elevenedik meg e könyv lapjain.

Polgár Ernő - Óceánia
A ​görög-római mitológia szerint - a jóságos, öreg tengeri isten lányai - a Nereidák, a hajósokat segítő nimfák, a nagy óceánok magyar vándorait is hívják, csábítják a messzi vizekre, távoli kikötőkbe. A mély és kiismerhetetlen tengereken, hideg tajtékú hullámokon, a tomboló viharban hánykolódó hajón vagy a ringató habokon, a tengerész is a tenger nyugtalan utasa, mint a sirályok és a szél...

Festetics Rudolf - Emberevők ​között
Mintegy ​nyolc évre terjedő, épp oly érdekes, mint veszedelmekkel teljes utazást tett meg a bátor és vállalkozó szellemű magyar főúr, gróf Festetics Rudolf az 1893-1902-ig terjedő időszakban. Óceánia sziget-csoportjait kutatta és írta le az erre a célra épült „Tolna” nevű, 76 tonnás, két árbócos vitorlás hajóján; útjára felesége is elkisérte. Az utazásról Festetics Rudolf francia nyelven írt beszámolót. A korabeli lapok így méltattak a könyvet. "Ez a vállalkozás részben felfedezési utazás számba is mehet, mert a bejárt szigetek közül sok nagyon is félreesik a kereskedelmi hajók rendes járásából s így alig fordul ott meg művelt ember, minél fogva a szigetek egyrésze jóformán ismeretlen. A benszülöttek több helyen teljesen vad állapotban élnek, mint hajdan a kőkorszaki népek, s az emberevés is széltére szokásban van még náluk." A könyvből megtudhatjuk: már útja kezdetén komoly veszély fenyegette az utazó felfedezőt, mert csakhamar kitűnt, hogy felfogadott matrózai tengeri rablók voltak, akik arra esküdtek össze, hogy a grófot és nejét valamely puszta szigeten kiteszik, a „Tolná”-t pedig mint kalózhajót használják. Az összeesküvés még időben lelepleződött, a személyzetet sikerült kicserélni. A szigetek közötti kalandozás aztán évekig tartott. Festetics megdöbbentő részletességgel számol be az ott élő emberek - ahogy ő is sokszor mondja: vademberek - szokásairól. Ma úgy fogalmaznánk: kultúrájáról. Az egész azért érdekes most is, mert a szerző igyekezett levetközni előítéleteit, és nem a fehér ember civilizációs gőgjével közeledik a szigetlakókhoz. Képes arra, hogy részt vegyen embervadászaton, végignézzen kannibál lakomát, és mindezekről érdekesen, de ne naturálisan írjon az európai olvasónak. Az elektronikus kiadás a teljes kötet rövidített változata.