Ajax-loader

'honfoglalás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Veres Péter - Bölcs ​és balgatag őseink
Honnan ​ered a magyar nép? Miért éppen itt telepedtek meg a pusztajáró harcos nomád törzsek? Mikor keletkezhetett s milyen erők hatására kovácsolódott össze a magyar nemzet? Veres Péter többek között ezekre a kérdésekre keres feleletet a régi magyar történelem forrásmunkáiban: a gestákban, krónikákban, legendákban és levelekben. A személyes élmény belső ereje, a kutató szenvedély s a felfedezések öröme az olvasót ellenállhatatlanul magával ragadja, a váratlan és izgalmas kérdések gondolkodásra és ítélkezésre késztetik. Veres Péter a szeretet és irónia kettős fénytörésében mutatja meg történelmünk érdekes mozzanatait a szent galleni történetektől kezdve Zách Felicián bosszújáig, kételkedik a hajdani krónikások, a tulajdonképpeni író-elődök frázisaiban, feltárja logikai ellentmondásaikat, célját azonban soha nem téveszti szem elől. Sokféle ismeretre támaszkodva s a realista író valóságérzékével keresi ki azokat a jegyeket, amelyek az egész "magyar közönségre", más szóval: nemzetre jellemzőek. A kötet eleven, friss írásai rövidek, tömörek és közvetlen hangúak. Természetesen - az író szándéka szerint - eszméltetők és elgondolkodtatók is, hiszen sokszor olyan problémákat érintenek, melyekkel a szaktudomány nem foglalkozik, a megfogalmazásuk, megválaszolásuk inkább az író, mint a tudós feladata.

Badiny Jós Ferenc - A ​magyarság eredete és a boldogasszony / Szabadkőmíves volt Badini uram
Badiny ​Jós Ferenc 95. születésnapjára (2004. június 3.) jelent meg e kötet, mely két új írását tartalmazza a jeles tudósnak, akinek ezúttal is további alkotó éveket s jó egészséget kívánunk mindnyájunk érdekében, mindnyájunk örömére!

Kiss Attila - Altináj
A ​keszi törzs több mint ezer évvel ezelőtt a Don-Donyec vidéki pusztában élt, szövetségben hat másik törzzsel. Közöttük nő fel Csábán, a pásztorfiú. Apja egy kiscsikót ajándékoz neki, Altinájt, aki csodálatos paripává cseperedve megnyeri a Nagy Vásáron rendezett lovasversenyt. Az apa eladja a lovat, mire Csábán a keresésére indul. Egy öreg sámán óvja lépteit, egy boszorkány a szolgálatába fogadja, s Korkutáj, a medvekoponyás rémalak is többször keresztezi útját. Csábán végül lótolvajok fogságában akad rá Altinájra, és úgy tűnik, hiába tette meg a hosszú utat...

Lipp Tamás - Árpád ​és Kurszán
A ​regény a néhány évvel ezelőtt megjelent _Medve nemzetség_nek és a _Levédi népé_nek folytatása; a trilógia harma­dik, befejező része. A mítoszok opálosan fénylő, tiszta forrásától eljutottunk a birodalmi külpoli­tika sötét, de lebilincselően izgal­mas, bonyolult útvesztőjébe. 894-ben, a honfoglalás előestéjén Bölcs Leó bizánci császár követe­ket küld a magyarokhoz, meg­próbálja rábeszélni őket, nyújtsa­nak segítséget a Birodalomnak a bolgárokkal vívott háborújához. A bizánci követséget Niketasz patrícius vezeti, akit Konstanti­nápolyban csak „Keménynek” hívnak. A magyarokat két főemberük: Árpád gyula és Kurszán kende képviseli. A találkozóra az Al-Dunánál kerül sor. A jelek szerint a magyarok hajlanak az egyezségre, pedig a leendő ellen­séggel, a bolgárokkal, szegről­végről rokonságban vannak: ko­rábban egyazon államszervezet­hez, az onogur birodalomhoz tar­toztak. Talán Árpád és Kurszán egy távolabbi cél érdekében szö­vetkezik Bizánccal? Vajon sike­res lesz-e az egyesség? Erről az időszakról sajnos egy­korú magyar írásos emlékek nin­csenek. Ám a bizánci források gazdagon tudósítanak a történ­tekről. Ez a könyv is a bizánci kró­nikák (egy nagyhatalom) nézőpontjából mutatja be az esemé­nyeket.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Benedek Elek - Honszerző ​Árpád
„Isten ​ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart.” Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek. A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére. E megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái.

Dienes István - A ​honfoglalás kora
A ​finnugor eredetű magyarság őshazája az Ural hegység előterében, a Volga, Káma folyók vidékén volt. Erről a vidékről délebbre húzódva, a Volga-parti Baskíria területén kerültek kapcsolatba őseink az iráni eredetű szkítákkal, szarmatákkal, alánokkal, majd a különböző, keletről előtörő török fajú népekkel, így az onogurbolgárokkal, s a Kazár Birodalom alapjait megvető türkökkel.

Benkő László - A ​megszerzett föld
A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.

Benkő László - Idegen ​tüzek
Történelem ​és egyéni sorsok fonódnak össze ebben a nagy ívű műben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek; egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. Az olvasó az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényét tarthatja a kezében. Keleten olyan a gyepű, mint az üstben a forró víz. Bugyog, forrong ott minden, békétlen, senki nem tudja, mit hoz a holnap... Ha tehát megindul valami keletről, a fejedelemnek lépnie kell, mint a táblán a játékosnak. Tán már most is sejti a táltosok jövendöléseiből, milyen sors vár a törzsszövetségre. Álmos soha nem bíz a véletlenre semmit... Gecse, a magyar solymász idegen tüzek rideg fényét bámulta Pannóniában, ahová a véletlen vetette mára már ködbevesző esztendőkkel ezelőtt, és ahol a mindennapi betevőjét megszerezte ugyan, de a lelke nem nyugodott meg soha. Tragédiák sorozata kényszerítene arra, hogy nekiinduljon a világnak, vissza a távoli puszták felé, a régi szálláshelyekre, amelyek tágas környékén már összeszedte erejét és felemelkedett a honfoglalásra készülő magyarság. Egy sorscsapás elvette tőle a fiát, azt hitte, nem él már, ám a gyerek csodával határos módon megmenekülve szintén keletre tart, megismeri a korabeli Kijevet és Bizáncot, hol rabként, hol mint szolgalegény rettenetes viszontagságokon megy keresztül, hogy végre egy besenyő szálláson kössön ki, és kezdjen új életet.

Benkő László - Táltosidők
A ​magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű mű cselekménye több szálon futva egy családregény-trilógia alapjait teremti meg. Beke, a fiatal „mogyeri” vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek első számú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katonai fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtalan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszült fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az _Idegen tüzek_ című kötetben, és _A megszerzett föld_ honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​eredete és vándorlásai
A ​magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb.) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát. Mindezek ellenére nemzetünk gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Könyvünkben ennek a „gerincadó” magyarságnak kialakulásával, őstörténetével, rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretnénk csokorba gyűjteni, és reményeink szerint elfogultság nélkül az olvasó elé tárni.

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Földes Péter - Ha ​az ősi krónikák igazat mondanak
Ez ​a könyv az ősi magyarok világába igyekszik elvezetni. Arra a tudásanyagra támaszkodik, amelyet kutatóink, az őstörténet hivatásos nyomozói felhalmoztak. De tovább is szeretne jutni, valóban a honfoglaló vezérek megismeréséig. Műfaját ezért legszívesebben így jelölném meg: egy magánnyomozás jegyzőkönyve - írja Földes Péter könyve bevezetőjében. Nyomozás? Sőt, Krimiizgalom? Igen. Földe Péter a sokfelől összegereblyézhető töredékes adatok körültekintő egybeillesztésével (és kirostálásával) úgy dolgozza fel őstörténeti múltunkat, mint egy-egy esetet a kriminológia. S amit beretvaéles logikával és elkápráztató képzelőerővel lépésről lépésre feltár, az a meglepetés erejével hat, és felforrósodott izgalommal tölti el az olvasót. Ha hézagosak is az adatok, ha van is köztük nem egy ellentmondás, mégiscsak fel tudjuk belőlük idézni az ősi múltat, a pogány magyarok intézményeit, berendezkedését; világos képet alkothatunk mégis arról, hogyan történt a honfoglalás átgondolt, nagyszabású műve. Ez a meglatolt tényeken alapuló új összkép, meglepő kombinációjú új feltárás Földes Péter könyvének csak egyik érdekessége. A másik: maga a nyíltan feltárt módszer, amely, mint a detektívregényben, a meglepő nyomozati eredményre vezet. e kettő együtt teszi ezt az ismereteinket gazdagító könyvet feszült, kivételesen szórakoztató olvasmánnyá. Az érdeklődő olvasó könnyebb tájékozódását gazdag kép- és térképanyag segíti.

Sarlós Endre - Honfoglalás
Ifjúsági ​Irodalom 14 éves kortól – nemcsak gyermekeknek !!! KÉPES HISTÓRIÁK SOROZAT Történelmi olvasókönyv a honfoglalás koráról gazdag és igényes grafikákkal.

Gerő János - Évezredek ​üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kordé Zoltán - Petrovics István - A ​magyar kalandozások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Igazl%c3%a1t%c3%b3k
elérhető
3

Móra Ferenc - Igazlátók
Jól ​ismered a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi, a Titulász bankója és más gyerekkönyvek íróját? Amikor ezt a kötetet kezedbe veszed, új Móra Ferenccel ismerkedhetsz meg, azzal, aki régészettel is foglalkozott. Feltárta a Szeged környéki honfoglalás kori sírokat, s tapasztalatairól érdekes, szelíd humorú újságcikkekben számolt be. Ezekből válogatott Lengyel Dénes egy kötetre valót, melynek utószavában bemutatja a régész Mórát, és beszél a honfoglalás kori népekről is. A kötetet, melyet az író születése 100. évfordulójának évében adunk közre, a régi sírokból előkerült leletek színes fotói díszítik.

Az_%c5%91shaz%c3%a1t%c3%b3l_a_k%c3%a1rp%c3%a1tokig
5

Ismeretlen szerző - Az ​őshazától a Kárpátokig
Eben ​a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak. Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel. Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól. Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

Lőrincz L. László - "... ​jurták között járok"
Az ​egymás után következő lovas nomád társadalmak gazdasága megrekedt a fejlődésben, egy helyben topogott, stagnált, kialakulásától a bukásáig. S ha mégis történt valami előrehaladás, ez kizárólag külső hatásnak, pl. földműves kultúrákkal való érintkezésnek köszönhető. A nomád gazdaság képtelen volt a fejlődésre, a birodalom éppen olyan gazdasági viszonyok között bukott meg, mint amilyenek között, esetleg évszázadokkal korábban, kialakult. Honfoglaló őseinkre vonatkoztatva a kérdést kétségtelenül ők is részesei voltak a nomád örökségnek. Ahogy őseink is jurtában laktak, amely legjobban megfelelt a pásztorkodó életformának, ahogy kumiszt erjesztettek, ahogy eltanulták az évezredes nomád haditechnikát s az államszervezet működésének alapvető szabályait, ugyanúgy kötelező érvénnyel, törvényszerűen el kellett tanulniuk azokat az irodalmi és költészeti formákat is, amelyek ezt a társadalmat tükrözték. S mivel a lovas nomád birodalmak szellemi kultúrája között nincsenek jelentős különbségek, a honfoglalást megelőző magyar törzsek szellemi kultúrája, folklórja is azonos volt Belső-Ázsia lovas nomádjainak folklórjával.

Grandpierre K. Endre - Történelmünk ​központi titkai
Ismerjük-e ​a magyar történelmet? A köztudatban élő kép szerint igen, hiszen a hivatalos történetírás és az iskolában tanultak összhangban állnak. A közkeletű kép szerint a magyar történelem Szent Istvánnal kezdődött. Márpedig a valóságban történelmünk legmeghatározóbb, életfontosságú kérdései Szent István előtt dőltek el. Szent Istvánig Magyarország sok évezredes múltra visszatekinthető világhatalom volt; azóta Magyarország súlya lassan, de következetesen csökken, nemcsak terjedelmében, de magyarságában is. Ez a kulcsfontosságú könyv, amely 1996-ban tíz füzetben látott napvilágot, és amely most először kerül könyvalakban az olvasóközönség elé, alaposan kiegészítve és javítva, az első, amelyik átfogó képet ad a magyar történelem olyan központi kérdéseiről, amelyek felvetése is a közelmúltig tabunak számított. Ez a könyv minden magyar nyelven megjelent mű között a legfőbb szellemi erőforrás a magyarság teljes szellemi épségének visszaszerzéséhez. Ha a magyarság legjobb része megtanul küzdeni a magyar történelem feletti önrendelkezés visszaszerzéséért, ez a könyv lesz jövőnk legfontosabb alapműve, a magyarság legnagyobb szellemi kincse. Grandpierre K. Endre (1916-2003) ükapja, Grandpierre Károly az 1848-as magyar szabadságharcban Kossuth titkára, jobbkeze volt, jeles tudós, aki fiával együtt a magyar szabadságharc bukása után az olasz szabadságharcban küzdött Garibaldi mellett. Erdélyben, anyai ágon székely családban nőtt fel. 1962-ben megjelent, „Az Ördög apostolai” című, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ifjúságáról írt regényét a három legzseniálisabb magyar regény közé sorolta a kritika. Mégis, amikor 1970-ben megjelent, nagyhatású „Fekete hóesés” című könyvében bebizonyította, hogy Zrínyi Miklós hatalmi háttérerők, politikai gyilkosság áldozata lett, könyveit betiltották. Nagyrészt az Ő kitartó küzdelmének köszönhető, hogy évszados lappangás után őskrónikánk, a Tarih-i-Üngürüsz megjelent. 1979-ben a Kortárs hasábjain megjelent ismertetésében kimutatta, hogy ez az őskrónikánk Árpádék visszajövetele előtt íródott, és bebizonyította a magyarság Kárpát-medencei őshonosságát. Legismertebb művei, mint például az Aranykincsek hulltak a Hargitára, a Királygyilkosságok, A magyarok Istenének elrablása, az Anonymus titkainak nyomában és a Történelmünk központi titkai füzetsorozat, melynek jelen könyv az első, könyv alakban történő, javított és bővített megjelenése, a legnépszerűbb és legnagyobbra becsült szerzők közé emelték. (Grandpierre Atilla)

Vörösmarty Mihály - Zalán ​futása
1825-ben ​jelent meg a Zalán futása című eposz, amelyben a honfoglaló magyarok dicső tetteit dolgozta fel a szerző. Árpád fejedelem a Tisza vidékéért folytatott csatákban legyőzi a szintén hősiesen küzdő bolgár fejedelmet, Zalánt és seregét. A harcokba beavatkoznak földöntúli hatalmak is. A hősköltemény gazdag nyelvezete, képalkotása, merész és egyben újszerű képzeletvilága magával ragadja az olvasót. Ezzel a művével egy csapásra országszerte híressé vált Vörösmarty.

Sánta-Balog Csaba - Hun ​birodalom titokzatos története
Ki ​volt Attila, a hun nagykirály? Lóhúsevő barbár harcos, vagy éles eszű hadvezér, esetleg mindkettő? Annyi bizonyos, hogy a végtelen puszták mélyéről tört elő lovasaival (a mai Kína és Perzsia területén egyesültek a hun törzsek) és özönlötték el Szittyaországot. Birodalmuk hatalmas területet olvasztott egybe - egyfelől az Északi-tenger, kelet felől Ázsia, nyugat felől az Etel határolta -, de a nomád nép Ruga nagyfejedelem fiának, Attilának vezetésével mégis hódító hadjáratra indult... Átkelvén a Volgán (Etel), várakat és városokat dúltak fel, romboltak le és gyújtottak fel, legyőzték a rómaiakat, gótokat, dánokat, normanokat, litvánokat és ruténeket. Főhadiszállásukat Budán rendezték be, hogy innen indulhassanak újra meg újra könyörtelen portyáikra. Nagyszerűen képzett lovasaik meghajlított íjaikkal halálos pontossággal találtak célba, ló és lovasa ilyen páratlan harmóniájával még nem találkozott a világ... A catalaunumi (népek csatája) után Attila, Isten ostora ellenállás nélkül nyomult hordái élén egészen Rómáig, lábai előtt hevert a nagy Nyugat-Római birodalom, amikor is a félelmetes ellenség helyett egy szelíd, sovány, aggastyán férfi, I. Leó pápa és küldöttsége járult elé. A szent ember megaíázkodva, térden állva könyörgött a "földkerekség rémének", hogy ne hányja kardélre az Örök Várost. ...és a kutyafejűnek csúfolt barbár király csendesen visszafordította lovát Pannónia irányába, hazafelé...

Fodor István - Verecke ​híres útján...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dienes István - A ​honfoglaló magyarok
A ​középkori Európa népei a Don és Al-Duna közéről a Kárpát-medencébe, mai hazájukba érkező magyarokat kalandozó hadjárataik révén ismerték meg. Érhető, hogy a szerzeteskrónikások félelmükben igaztalanul sötét képet festettek róluk. A mohamedán utazók viszont a magyarok fejlett társadalmi szervezetéről, pompaszeretetéről tudósítanak. Dienes István könyve a szavahihető források és a régészeti leletek megszólaltatásával rajzolja meg a X. századi magyarság valóságos arculatát. A honfoglaló magyarság társadalmi szerkezetének elemzése azt bizonyítja, hogy az új hazába érkező magyarok fejlett társadalomszervezettel, gazdasági élettel rendelkeztek. A kötet megismertet a nemzetségfők szálláshelyein és a köznépi falvakban zajló mindennapi élettel s a kézművesség és a kereskedelm kibontakozásával is. A szerző részletesen tárgyalja a honfoglaló magyarok hitvilágát, hiedelmeit, vallási képzeteit és művészetük sajátos jelképrendszerét. Rávilágít a szláv és skandináv államokkal egyidőben megszülető magyar állam egyetemes történeti jelentőségére és a középkori Európa kultúrájában játszott fontos szerepére.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Csorba Csaba - Árpád ​népe
A ​történet az őshazától a Kárpát-medencéig, a nomád társadalomszervezettől Szent István keresztény-európai államáig ível. A szerző hasznosította a honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából felgyorsult kutatások eredményeit, szenvedélyesen vitatkozik a makacsul tovább élő, hamis mítoszokkal, s főként régész szakmájából eredően minden eddiginél érzékletesebb képet rajzol a régi magyarok életéről. "Olyan közérthető stílusban írt munka ez, amelyet bárki elolvashat és megérthet, akit érdekel népünk kialakulása és korai története." (Bóna István akadémikus)

Kollekciók