Ajax-loader

'honfoglalás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vécsey Aurél - Hunok-magyarok ​eredete és vándorlásai
A ​magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb.) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát. Mindezek ellenére nemzetünk gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Könyvünkben ennek a „gerincadó” magyarságnak kialakulásával, őstörténetével, rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretnénk csokorba gyűjteni, és reményeink szerint elfogultság nélkül az olvasó elé tárni.

Szekfű Gyula - A ​magyar állam életrajza
Nemcsak ​Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat, s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetük számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Mindez a könyv 1917-es magyarországi megjelenésekor alapvetően újnak számított, de meglepő volt beosztásában, periodizációjában és a felhasznált források kezelési módjában is. Szekfű Gyula munkája egy nagy gondolkodó véleménye a magyar történelem "anatómiájáról".

Sarlós Endre - Honfoglalás
Ifjúsági ​Irodalom 14 éves kortól – nemcsak gyermekeknek !!! KÉPES HISTÓRIÁK SOROZAT Történelmi olvasókönyv a honfoglalás koráról gazdag és igényes grafikákkal.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Gerő János - Évezredek ​üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kordé Zoltán - Petrovics István - A ​magyar kalandozások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Igazlátók
Jól ​ismered a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi, a Titulász bankója és más gyerekkönyvek íróját? Amikor ezt a kötetet kezedbe veszed, új Móra Ferenccel ismerkedhetsz meg, azzal, aki régészettel is foglalkozott. Feltárta a Szeged környéki honfoglalás kori sírokat, s tapasztalatairól érdekes, szelíd humorú újságcikkekben számolt be. Ezekből válogatott Lengyel Dénes egy kötetre valót, melynek utószavában bemutatja a régész Mórát, és beszél a honfoglalás kori népekről is. A kötetet, melyet az író születése 100. évfordulójának évében adunk közre, a régi sírokból előkerült leletek színes fotói díszítik.

Az_%c5%91shaz%c3%a1t%c3%b3l_a_k%c3%a1rp%c3%a1tokig
5

Ismeretlen szerző - Az ​őshazától a Kárpátokig
Eben ​a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak. Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel. Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól. Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.

László Gyula - A ​"kettős honfoglalás"
A ​kettős honfoglalás elméletét László Gyula (1910-1998) régészprofesszor dolgozta ki, miszerint a magyarság két lépcsőben szállta meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (az ún. griffes-indás kultúra vagy „kései avarok” leletanyagának megjelenése), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével megtörtént a „második” honfoglalás.

Lőrincz L. László - "... ​jurták között járok"
Az ​egymás után következő lovas nomád társadalmak gazdasága megrekedt a fejlődésben, egy helyben topogott, stagnált, kialakulásától a bukásáig. S ha mégis történt valami előrehaladás, ez kizárólag külső hatásnak, pl. földműves kultúrákkal való érintkezésnek köszönhető. A nomád gazdaság képtelen volt a fejlődésre, a birodalom éppen olyan gazdasági viszonyok között bukott meg, mint amilyenek között, esetleg évszázadokkal korábban, kialakult. Honfoglaló őseinkre vonatkoztatva a kérdést kétségtelenül ők is részesei voltak a nomád örökségnek. Ahogy őseink is jurtában laktak, amely legjobban megfelelt a pásztorkodó életformának, ahogy kumiszt erjesztettek, ahogy eltanulták az évezredes nomád haditechnikát s az államszervezet működésének alapvető szabályait, ugyanúgy kötelező érvénnyel, törvényszerűen el kellett tanulniuk azokat az irodalmi és költészeti formákat is, amelyek ezt a társadalmat tükrözték. S mivel a lovas nomád birodalmak szellemi kultúrája között nincsenek jelentős különbségek, a honfoglalást megelőző magyar törzsek szellemi kultúrája, folklórja is azonos volt Belső-Ázsia lovas nomádjainak folklórjával.

Grandpierre K. Endre - Történelmünk ​központi titkai
Ismerjük-e ​a magyar történelmet? A köztudatban élő kép szerint igen, hiszen a hivatalos történetírás és az iskolában tanultak összhangban állnak. A közkeletű kép szerint a magyar történelem Szent Istvánnal kezdődött. Márpedig a valóságban történelmünk legmeghatározóbb, életfontosságú kérdései Szent István előtt dőltek el. Szent Istvánig Magyarország sok évezredes múltra visszatekinthető világhatalom volt; azóta Magyarország súlya lassan, de következetesen csökken, nemcsak terjedelmében, de magyarságában is. Ez a kulcsfontosságú könyv, amely 1996-ban tíz füzetben látott napvilágot, és amely most először kerül könyvalakban az olvasóközönség elé, alaposan kiegészítve és javítva, az első, amelyik átfogó képet ad a magyar történelem olyan központi kérdéseiről, amelyek felvetése is a közelmúltig tabunak számított. Ez a könyv minden magyar nyelven megjelent mű között a legfőbb szellemi erőforrás a magyarság teljes szellemi épségének visszaszerzéséhez. Ha a magyarság legjobb része megtanul küzdeni a magyar történelem feletti önrendelkezés visszaszerzéséért, ez a könyv lesz jövőnk legfontosabb alapműve, a magyarság legnagyobb szellemi kincse. Grandpierre K. Endre (1916-2003) ükapja, Grandpierre Károly az 1848-as magyar szabadságharcban Kossuth titkára, jobbkeze volt, jeles tudós, aki fiával együtt a magyar szabadságharc bukása után az olasz szabadságharcban küzdött Garibaldi mellett. Erdélyben, anyai ágon székely családban nőtt fel. 1962-ben megjelent, „Az Ördög apostolai” című, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ifjúságáról írt regényét a három legzseniálisabb magyar regény közé sorolta a kritika. Mégis, amikor 1970-ben megjelent, nagyhatású „Fekete hóesés” című könyvében bebizonyította, hogy Zrínyi Miklós hatalmi háttérerők, politikai gyilkosság áldozata lett, könyveit betiltották. Nagyrészt az Ő kitartó küzdelmének köszönhető, hogy évszados lappangás után őskrónikánk, a Tarih-i-Üngürüsz megjelent. 1979-ben a Kortárs hasábjain megjelent ismertetésében kimutatta, hogy ez az őskrónikánk Árpádék visszajövetele előtt íródott, és bebizonyította a magyarság Kárpát-medencei őshonosságát. Legismertebb művei, mint például az Aranykincsek hulltak a Hargitára, a Királygyilkosságok, A magyarok Istenének elrablása, az Anonymus titkainak nyomában és a Történelmünk központi titkai füzetsorozat, melynek jelen könyv az első, könyv alakban történő, javított és bővített megjelenése, a legnépszerűbb és legnagyobbra becsült szerzők közé emelték. (Grandpierre Atilla)

Vörösmarty Mihály - Zalán ​futása
1825-ben ​jelent meg a Zalán futása című eposz, amelyben a honfoglaló magyarok dicső tetteit dolgozta fel a szerző. Árpád fejedelem a Tisza vidékéért folytatott csatákban legyőzi a szintén hősiesen küzdő bolgár fejedelmet, Zalánt és seregét. A harcokba beavatkoznak földöntúli hatalmak is. A hősköltemény gazdag nyelvezete, képalkotása, merész és egyben újszerű képzeletvilága magával ragadja az olvasót. Ezzel a művével egy csapásra országszerte híressé vált Vörösmarty.

Benedek Elek - Honszerző ​Árpád
A ​monda az a történet, amit a nép a múltról igaznak tart. Nem szórakoztatni akar, hanem ahogyan a híres folklór-kutató Theodor Renfey megállapította, elsősorban tanítani. A történelem nemcsak eseményeket, titkokat hordoz, hanem epikus köntösbe bújtatva tanulságokat is. A monda rejtett lelki, erkölcsi tulajdonságokat emel ki, miközben csodás eseményeket mesél, hősöket formál. Nem hazudik, de az elbeszélés sodró formáját sokszor csodás elemekbe öltözteti. A történeti mondáktól nem tudományos hitelességet várunk, hanem inkább morális tisztességet, emberséget. A mondának mindig ez a célja. Honszerző Árpád birodalmába kalauzol ez a történelmi olvasókönyv. Benedek Elek a középkori krónikások ősi írásai nyomán újra álmodja a hajdani világ ködbe vesző titkait. Ebből a máig élő legendából az őshaza, a honfoglalás emlékei bontakoznak ki előttünk, tizennégy lenyűgözően szép történetben. Nem tudjuk, hogy Árpád sírját hol rejti az anyaföld. "Hamvait ne keressétek - tanácsolja Elek apó -, hadd pihenjenek tovább az édes anyaföld porával összevegyülve! E földnek minden darabkája zarándokhelyünk: akármerre lépünk.

Sánta-Balog Csaba - Hun ​birodalom titokzatos története
Ki ​volt Attila, a hun nagykirály? Lóhúsevő barbár harcos, vagy éles eszű hadvezér, esetleg mindkettő? Annyi bizonyos, hogy a végtelen puszták mélyéről tört elő lovasaival (a mai Kína és Perzsia területén egyesültek a hun törzsek) és özönlötték el Szittyaországot. Birodalmuk hatalmas területet olvasztott egybe - egyfelől az Északi-tenger, kelet felől Ázsia, nyugat felől az Etel határolta -, de a nomád nép Ruga nagyfejedelem fiának, Attilának vezetésével mégis hódító hadjáratra indult... Átkelvén a Volgán (Etel), várakat és városokat dúltak fel, romboltak le és gyújtottak fel, legyőzték a rómaiakat, gótokat, dánokat, normanokat, litvánokat és ruténeket. Főhadiszállásukat Budán rendezték be, hogy innen indulhassanak újra meg újra könyörtelen portyáikra. Nagyszerűen képzett lovasaik meghajlított íjaikkal halálos pontossággal találtak célba, ló és lovasa ilyen páratlan harmóniájával még nem találkozott a világ... A catalaunumi (népek csatája) után Attila, Isten ostora ellenállás nélkül nyomult hordái élén egészen Rómáig, lábai előtt hevert a nagy Nyugat-Római birodalom, amikor is a félelmetes ellenség helyett egy szelíd, sovány, aggastyán férfi, I. Leó pápa és küldöttsége járult elé. A szent ember megaíázkodva, térden állva könyörgött a "földkerekség rémének", hogy ne hányja kardélre az Örök Várost. ...és a kutyafejűnek csúfolt barbár király csendesen visszafordította lovát Pannónia irányába, hazafelé...

Fodor István - Verecke ​híres útján...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dienes István - A ​honfoglaló magyarok
A ​középkori Európa népei a Don és Al-Duna közéről a Kárpát-medencébe, mai hazájukba érkező magyarokat kalandozó hadjárataik révén ismerték meg. Érhető, hogy a szerzeteskrónikások félelmükben igaztalanul sötét képet festettek róluk. A mohamedán utazók viszont a magyarok fejlett társadalmi szervezetéről, pompaszeretetéről tudósítanak. Dienes István könyve a szavahihető források és a régészeti leletek megszólaltatásával rajzolja meg a X. századi magyarság valóságos arculatát. A honfoglaló magyarság társadalmi szerkezetének elemzése azt bizonyítja, hogy az új hazába érkező magyarok fejlett társadalomszervezettel, gazdasági élettel rendelkeztek. A kötet megismertet a nemzetségfők szálláshelyein és a köznépi falvakban zajló mindennapi élettel s a kézművesség és a kereskedelm kibontakozásával is. A szerző részletesen tárgyalja a honfoglaló magyarok hitvilágát, hiedelmeit, vallási képzeteit és művészetük sajátos jelképrendszerét. Rávilágít a szláv és skandináv államokkal egyidőben megszülető magyar állam egyetemes történeti jelentőségére és a középkori Európa kultúrájában játszott fontos szerepére.

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Hegedüs Géza - Az ​egyetlen út
Az ​első regény, amelynek István a címe, az államalapításról szól, ifjúságának néhány hónapjáról, amikor kénytelen tudomásul venni történelmi feladatát. A feladat tudata formálja azzá a kemény lelkű, tenni tudó emberré, akire szüksége van a történelemnek. A második regény, Az egyetlen út az István halála utáni nagy zűrzavar története, amelyben az emigrációból hazatérő Endre felismeri a kibontakozás egyetlen lehetőségét. Ez a Vata féle pogány lázadás kora. A harmadik regény, a Lovagok a Körös-parton pedig arról szól, hogy több évtizedes belső harcok után hogyan is születik meg végre a rend, hogyan szilárdul meg az az épület, amelyet István és társai építettek. A regény hősei: a kalandos életű és tragikus sorsú Salamon és a lovagi eszményt megtestesítő, legendás hírű László.

Covers_186955
Hétágú ​csatacsillag Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Hétágú ​csatacsillag
Hétágú ​csatacsillag címen adjuk közre a Híres könyvek első kötetét, amelyet a magyar mondák és legendák bőséges tárházából válogattunk. Az antológia anyaga több történelmi korszakot ölel át: a honfoglalástól egészen a XIX. szd. végéig követhetjük nyomon a nép emlékezetét.

Bunyevácz Zsuzsa - Az ​Új Világrend tízparancsolata
"Nem ​tudunk a magyarokon, illetve őseinken, ragozó nyelvű rokonainkon kívül másokat felmutatni a világban, akik a Szent Grál összes megnyilvánulási formájához kötődnének valamiképpen, legyen az például valamifajta ősi bölcselet, mágustudás, aminek eredete a vízözön előtti időkre vezethető vissza" - írta Bunyevácz Zsuzsa a Szent Grál üzenete című nagysikerű könyvének utolsó fejezetében. A magyarság küldetését egy sumér himnusszal jellemezte: "Országok országa, Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt a Világnak fénye. Nagy a Te nemzeted, nagy a te végzeted, oly messze magasztos, hogy föl sem érheted..." Részben e gondolatmenet folytatásaként írta meg újabb könyvét, amely az őskortól napjainkig követi nyomon a történelmi eseményeket. Az emberiség aranykorában még harmóniában éltünk a természettel, a szent univerzummal és - fogalmazhatunk úgy is, hogy - "mindenki a Szent Grál birtokosa volt". Hosszú utat kellett megtennünk, amíg "üzlet lett az egész világ", s eljutottunk oda, hogy a GDP alapján ítélnek meg minket, és a szabadpiac az imádat tárgya. Ma a világ három leggazdagabb emberének együttes vagyona nagyobb, mint a legszegényebb fejlődő országok 600 millió lakosának összes évi jövedelme; és miközben egyesek sok milliárd dollárt forgatnak a tőzsdéken és képesek arra, hogy egy ország gazdasági stabilitását megingassák, addig 36 ezer gyerek hal meg naponta éhínség miatt... Lehet, hogy útközben elvesztettünk valamit? Talán éppen a Szent Grált? És ez lenne az Új Világ rend? Néhány pénzember uralma az egész világ felett? Ha valóban épülőben van egy új világ, akkor az csupán a véletlen műve? Vagy igazuk lehet az összeesküvés-elméleteknek? Vagyis létezik egy szorosan együttműködő csoport, amely a világuralom elnyerése érdekében tevékenykedik, és képes nemzeteket, birodalmakat elsöpörni, háborúkat, forradalmakat kirobbantani? És ha valóban épül az Új Világrend, akkor nekünk, magyaroknak mi a szerepünk benne? Az áldozatai vagyunk, vagy bűnösök? Vagy éppen az a küldetésünk, hogy visszahozzuk az aranykor szemléletét? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a könyvben.

Amygarsagostort
A ​magyarság őstörténete Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos

Covers_112078
2

Ismeretlen szerző - Honfoglalás ​és őstörténet
A ​magyar nép ebben az évben ünnepli honfoglalásának 1100. évfordulóját. Ez a könyv azzal a céllal íródott, hogy nemzetünk fiatalabb tagjai is megismerkedhessenek történelmünk legkorábbi korszakával. Olvasóinkat a népvándorlás és a honfoglalás évszázadaiba kalauzoljuk el a hiteles, színes festmények és magyarázó illusztrációk segítségével. A történelmi tények ismertetése mellett korabeli krónikák és mondák részleteit is beleszőttük a szövegbe, hogy ez az időutazás érdekes és évezetes legyen a gyerekek számára, de az iskolai tananyagot is sok hasznos információval egészítse ki. A szöveg szakszerűségéhez és a képek hitelességéhez László Gyula - a korszak legismertebb régészprofesszora - tudományos munkájának hat évtizedes tapasztalatával járult hozzá.

D. Kenese Erzsébet - Honfoglalók
… ​Nem néztek egymásra, nem hangzott szavuk, nem tartoztak senkihez, csak azért voltak, aki a sátorban vívta utolsó harcát. Részt vettek minden küzdelmében, névtelenül, elismerést nem várva adták karjuk erejét, életüket az ő céljaiért és most tehetetlenül csikorgatták fogukat. Az utolsó harcban nem segíthettek, bár vérüket, eleven szívüket adták volna érte. Legtöbbjük száz harcban sebesült, öregedő, kopott harcos volt, de … mindegyikük emlékezett valami dicsőséges közdelemre, amelyet Árpád oldala mellett vívott. - Társamért, Vidáért bosszút vett besenyőkön, - morgott Vázsoly és ősz bajuszát rágta, hogy könnye ki nem csorduljon. - Frankföldön bekötözött, - suttogta Bese, akinek torkát tépte akkor egy frank gerely. - Nyolc lovat adott a vezéri ménesből, mert fürkészője voltam a morvák ellen, - hajtogatta egy félszemű öreg. - Véresre vágott az ostorával, mert futni látott, de kardját adta, mert fegyvertelen maradtam – zokogott Bátor, aki még az urdungnak is nekiment azóta. - Kiváltott Karcsban három rabnőért, pedig a főasszony sátrába szánta azokat, - mondta Kara, az óriás perzsa kovács és hatalmas teste rázkódott, vinnyogva nyöszörgött, mint a gyászoló, hű eb. (…) – Vizet, dunai vizet adjatok… - mondta a fejedelem. Tevel hajolt gyorsan ipához és reszkető kezében megbillent a kupa, kiloccsant a hűs, tiszta víz… A besenyő meghúzódott arcán átvonaglott a fájdalom, szeme könnyes lett, de nem törölte meg. Kupán is könnyezett, Tana is. Mind a vezérek. (…) Azt hitték nem él már, de a nyílt szem mögött még lobogott az agy utolsó tüze, a lélek ereje… Felemelte fejét, és a nap felé sóhajtotta, hangosan kimondta életének titkolt tépelődését: - Napisten, jól tettem – e, hogy magyariakat elhoztam a te földedről?... Mereven nézett a néma, szikrázó tűzkorongra és felemelt feje hátra hanyatlott… - Magyariak földi napja kialudt!... Kint felemelkedtek az éjszakai árnyak… majd egymásra néztek és szinte egyszerre elővették késüket, felhasították arcukat. (…) Hábor hangosan felzokogott. Erős férfitestét rázta a fájdalmas sírás. Aki anyját sem könnyezte meg, könnyezve zokogott az vezére elvesztén. Tevele összeharapott szájából vér gyöngyözött, Töhötöm mélyen lehajtotta fejét és kardjára kulcsolt keze kifehéredett az erős markolástól… Kupán… fejet hajtott, majd derekánál fogva magasra emelte a gyermeket. Megmutatta a négy világtáj felé és a csüggedők pillantása odaszegeződött. A holdfényben halványan csillant Zsolt szőke feje, fájdalmas arca, keményen zárt szája és a bámulók Árpád szemét, homlokát, parancsoló száját látták benne. … - Marad, ki megtartsa magyariaknak, amit Árpád teremtett: a hazát!

Bóna István - Magyarországi ​művészet a honfoglalásig
Magyarország ​földjén az emberi művelődés eddigi legkorábbi nyomai az őskőkor (paleolitikum) alsó és középső időszakának határán mutathatók ki a kb. 70 000 évvel ezelőtti időből. Ettől kezdve szép számmal ismerünk emlékeket, kőből és csontból készült szerszámokat, fegyvereket. A jégkorszak vége felé a felső paleolit korszakban a különböző tárgyak sokszor arányos tetszetős alakot öltenek, így pl. a Bükk-hegység barlangjaiban talált szabályos ovális vagy babérlevél alakú lándzsacsúcsok egész felületükre kiterjedő gondos megmunkálással tűnnek ki. A kemény kiterjedő gondos megmunkálás ugyan a mesterség és tapasztalat igen magas fokáról tanúskodik, mégsem ezekkel kezdjük a magyarországi őskori művészet ismertetését, mert tőlünk nyugatra és keletre ebben az időben már valóban művészi alkotásokkal találkozunk. Barlangi festmények és rajzok, amilyenek Francia- és Spanyolországból ismeretesek, nálunk nincsenek. Hiányzanak a magasvonalú ember- és állatszobrászat emlékei is, amelyek a Szovjetunió késő paleolitikus szabadtéri telepein egyre nagyobb számban kerülnek napvilágra. Az utóbbi művészetet Ausztria és Morvaország területén megtaláljuk, felbukkanása is várható. - Az eddig legkorábbi, valóban komoly művészeti értéket jelentő alkotások csak az újabb kőkorban - a IV. évezred folyamán - tűnnek fel hazánkban.

Kiss Attila - Altináj
A ​keszi törzs több mint ezer évvel ezelőtt a Don-Donyec vidéki pusztában élt, szövetségben hat másik törzzsel. Közöttük nő fel Csábán, a pásztorfiú. Apja egy kiscsikót ajándékoz neki, Altinájt, aki csodálatos paripává cseperedve megnyeri a Nagy Vásáron rendezett lovasversenyt. Az apa eladja a lovat, mire Csábán a keresésére indul. Egy öreg sámán óvja lépteit, egy boszorkány a szolgálatába fogadja, s Korkutáj, a medvekoponyás rémalak is többször keresztezi útját. Csábán végül lótolvajok fogságában akad rá Altinájra, és úgy tűnik, hiába tette meg a hosszú utat...

László Gyula - 50 ​rajz a honfoglalókról
Egy ​évezreddel ezelőtti világba viszi el az olvasót ez a képeskönyv: honfoglaló eleink mindennapjaiba. Lapozgatunk, s hol a kardkovácsot, íjkészítőt lessük meg munka közben, hol a jurta mélyére pillantunk be, vendégei leszünk a menyegzői vigasságnak, vagy megismerjük a félelmetes pusztai harcmodor fortélyait. Egyszóval: a rajz és a magyarázó szöveg varázslatával részeseivé válunk az egykori magyar életnek. 1944-ben jelent meg a szerző korszakos jelentőségű könyve: A honfoglaló magyar nép élete. Ez a képeskönyv annak a nagy munkának dióhéjnyi s a művészi rajzokkal még meggyőzőbb erejű mondanivalóját adja a mai - ifjú és idősebb - olvasónak.

Tihanyi István - Árpád ​és Géza fejedelmek
A ​termékeny és sok műfajú szerző új nagyszabású vállalkozásba kezdett. Az ezúttal Tihanyi István szerző név alatt megjelenő " huszonhat kötetesre tervezett- sorozat a magyar történelem 1918-ig tartó szakaszát dolgozza fel uralkodói életrajzok tükrében. A egységes méretű és szerkezetű, mintegy száz oldalra rugó, nagy alakú, (színes fotókkal és reprodukciókkal) gazdagon illusztrált kötetek mindegyike két-két uralkodó életét tárgyalja. A kronológiai rendben haladó széria nyitókötete, máris rendhagyó módon két fejedelemmel, a honfoglaló Árpáddal és Géza fejedelemmel foglalkozik. A két történelmi személyiségről való szegényes ismeretek okán a szerző valójában egy hagyományos őstörténeti összefoglalót ad. Beszél a magyarok eredetéről, a törzsszövetségi politikai szervezetről, a vándorlásokról és a honfoglalásról, a kalandozások koráról és végül Géza kapcsán az ország egyesítéséről és a kereszténység felvételéről. Az főszöveget esetenként színes szövegdobozokban elhelyezett rövidebb, érdekességekkel foglalkozó szövegek tarkítják. A szerző elbeszélése nagy vonalakban követi a bevett történettudományi nézeteket, ugyanakkor néhány kiszólással, sejtetéssel bőven hagy teret " főleg az etnogenezis kapcsán - a népszerű "alternatív" elképzeléseknek is.

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Veres Péter - Bölcs ​és balgatag őseink
Honnan ​ered a magyar nép? Miért éppen itt telepedtek meg a pusztajáró harcos nomád törzsek? Mikor keletkezhetett s milyen erők hatására kovácsolódott össze a magyar nemzet? Veres Péter többek között ezekre a kérdésekre keres feleletet a régi magyar történelem forrásmunkáiban: a gestákban, krónikákban, legendákban és levelekben. A személyes élmény belső ereje, a kutató szenvedély s a felfedezések öröme az olvasót ellenállhatatlanul magával ragadja, a váratlan és izgalmas kérdések gondolkodásra és ítélkezésre késztetik. Veres Péter a szeretet és irónia kettős fénytörésében mutatja meg történelmünk érdekes mozzanatait a szent galleni történetektől kezdve Zách Felicián bosszújáig, kételkedik a hajdani krónikások, a tulajdonképpeni író-elődök frázisaiban, feltárja logikai ellentmondásaikat, célját azonban soha nem téveszti szem elől. Sokféle ismeretre támaszkodva s a realista író valóságérzékével keresi ki azokat a jegyeket, amelyek az egész "magyar közönségre", más szóval: nemzetre jellemzőek. A kötet eleven, friss írásai rövidek, tömörek és közvetlen hangúak. Természetesen - az író szándéka szerint - eszméltetők és elgondolkodtatók is, hiszen sokszor olyan problémákat érintenek, melyekkel a szaktudomány nem foglalkozik, a megfogalmazásuk, megválaszolásuk inkább az író, mint a tudós feladata.

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Covers_154184
elérhető
9

Ismeretlen szerző - Nagy ​képes millenniumi hadtörténet
Millenniumi ​könyvsorozatunk újabb kiadványa a _Nagy képes millenniumi hadtörténet_, mely a honfoglalástól 1945-ig követi végig a magyar hadügy helyzetét. A magyarság letelepedése óta szinte állandó küzdelemre kényszerült, hogy megőrizze állami létét és területét a Kárpát-medencében, félúton Nyugat és Kelet között -- a hadak útján. Történelmünk így szétválaszthatatlanul összefonódik a háborúk, harcok, fegyveres küzdelmek történetével. A _Nagy képes millenniumi hadtörténet_ lapjain a magyarság ezredévnyi viszontagságos történetét követjük nyomon. ___ A kötet egyes fejezetei bemutatják az adott korszak hadseregét és hadszervezeti jellegzetességeit, a háborúkat, hadjáratokat, csatákat, kiemelve a fegyverzetet, a katonai viseletet, a háborúk gazdasági hátterét -- és nem utolsósorban a magyar katonai erényeket. A hadtörténeti leírás a magyar és egyetemes politikatörténetbe ágyazva jelenik meg, s külön hangsúlyt kapnak a diplomáciai, külpolitikai összefüggések és a háborúkat lezáró békekötések. ___ Soha nem készült még ilyen széles körű összefogással hadtörténeti áttekintés: 50 jeles hadtörténész és történész munkája ez az egész magyar történelmet átfogó, korszerű hadtörténeti összefoglaló, amely tudományos igényű, ám szórakoztatóan érdekes, a szó legnemesebb értelmében tudományos ismeretterjesztő alapmű. A szöveges leírást kb. 650 kép teszi érzékletessé.

Kollekciók