Ajax-loader

'indián kultúrák' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Douglas Preston - Lincoln Child - Az ​eltűnt város
A ​sziklavárosokat és bonyolult úthálózatot építő anaszázik történetét mindmáig rejtély övezi. Az indiánok körében számtalan legenda keringett arról, hogy a kanyonok között valahol egy mesés aranykincsekkel telezsúfolt ősi város, Quivira romjai rejtőznek. Nora Kelly, a fiatal régésznő - akinek amatőr régész édesapja tizenhat évvel ezelőtt titokzatos módon eltűnt - egy nap különös levél birtokába jut. Az elallódott levél arról számol be, hogy Nora apja a legendás város romjaira bukkant. Nora azonnal expedíciót szervez Quivira felkutatására, és elindul, hogy kiderítse, mi történt az apjával. A kalandos vállalkozást azonban már az első pillanattól titokzatos és baljós előjelek kísérik...

Frank Herbert - Lélekvadász
Az ​antropológiai szakot végzett indián származású fiatalembernek öt részeg favágó megerőszakolja a húgát. A fiatalember lelki törést szenved és visszatér ősei indián szokásaihoz: Ártatlanért Ártatlant ajánl fel isteneinek. Elrabolja David Marshallt, a 13 éves fiút, aki egy táborban társaival nyári szünidejét tölti. Magával hurcolja a hegyekbe, azzal a szándékkal, hogy egy rituális szertartás keretében feláldozza őt. Tíz napon keresztül vándorolnak a vadonban, miközben különös kapcsolat alakul ki rabló és elrabolt között, egészen a végkifejletig... "Lelketekig hatolok. Életfátok gyökere a hatalmamban van."

W. Michael Gear - Kathleen O'Neal Gear - A ​Farkas népe
A ​történelem hajnalán egy bátor nép tört magának utat a régi világból az újba. A Farkas szellemét követő álmodó vezetésével maréknyi bátor férfi és nő megkockáztatta az átkelést a fagyos pusztaságon, hogy letelepedjen egy érintetlen, háborítatlan földrészen. Egy vezér csodálatos története ez, aki látomásai segítségével magasztos útra vezette népét, és egy bátor asszonyé, akinek szerelme és bátorsága erőt adott az álom beteljesítéséhez. A Farkas népe magával ragadó őskori elbeszélése életre kelti a mai észak-amerikai indiánok őseinek valódi történetét - a nehézségek és az elszántság, az ellentétek és a szenvedélyek küzdelmeit.

Jean Liedloff - Az ​elveszett boldogság nyomában
Venezuela ​dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kőkorszaki körülmények között élő jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Az első meglepő megfigyelése, hogy a jekánák nyelvéből hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erőfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerőltető tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megőrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku. Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hogy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendő cél, hanem egy természetes állapot.

Oliver Bowden - Assassin's ​Creed - Árulás
„Kiváló ​kardforgató vagyok, arra születtem, hogy osszam a halált. Örömet ugyan nem lelek benne, viszont igen jól csinálom.” London, 1735. Haytham Kenwayt azóta vívásra tanították, amióta csak elbírta a kardot. Amikor fegyveresek rontanak a családi otthonra, hogy meggyilkolják apját és elrabolják nővérét, a gyermek, anyja védelmében, végez az egyik támadóval. A magára maradt fiút, akit bosszúvágy emészt, titokzatos mentor veszi magához, és kíméletlen gyilkost farag belőle, hogy felhasználhassa saját céljaira. Küldetései során Haytham nem bízhat senkiben, és mindent meg kell kérdőjeleznie, amiben valaha is hitt. Az összeesküvések és árulások kibogozhatatlan szövevénye magával rántja Haythamet az orgyilkosok és a templomosok évszázados harcába. Talán nem is azt az utat járja, amelyet apja, Edward szánt neki?

Pauline Melville - Napfogyatkozás ​Guyanában
Egzotikus ​helyszínen játszódó vérfertőző szerelem. Guyana szavannái és őserdői, általunk alig ismert csodálatos állat- és növényvilága, s a mindezzel szöges ellentétben álló civilizált főváros. Pauline Melville, aki maga is indián és fehér ősök ivadéka, egy ősi indián legendát tesz át mai környezetbe. A vérfertőző testvérpárt kiközösíti törzsük, ezért az égre menekülnek. A fiú lesz a Nap, a lány a Hold. A napfogyatkozás ezért baljós jelenség: ilyenkor megismétlődik a bűn, s az emberek csörömpöléssel, kiáltozással igyekszenek szétrobbantani egymástól a két égitestet. Ki hinné, hogy mindez a huszadik században is megtörténhet? A skót apa világos bőrét öröklő szépséges Beatrice és az indián anya fékezhetetlen fivéréhez hasonlatos Danny megszöknek a faluból. Napier atya, az okos és egzaltált misszionárius utánuk ered, ettől mindhármuk élete gyökeresen megváltozik, a két fiatal testvérei és azok gyermekei, de még unokái is viselik a következményeket. „Az őrültségnek három fajtája van ezen a földön: a szerelem, a vallás és a politika. Mind a három olyan veszélyes, hogy zárt intézetben kell tartani. A vallást székesegyházban vagy templomban, mint a veszett kutyát, a szerelmet a házasság börtönében, ahonnan csak a társadalom kockázatára szökhet ki, a politikát meg a parlamenthez láncolva, a népirtások meg háborúk miatt, amelyek akkor történnek, ha elszabadul” – írja Melville modern, romantikus regényében. A _Napfogyatkozás Guyanában_ hihetetlenül új hang. Pauline Melville regényéből rendkívüli bujaság árad, intellektuális és érzéki egyszersmind. Ahogyan távolságtartón, hűvösen szemléli pikáns és túlfűtött történetét, revelációként hat az olvasóra. Bátran és mély meggyőződéssel sorolom az utóbbi évek egészen eredeti hangvételű írói közé. _Salman Rushdie_ Akárcsak Arundhati Roya regénye, _Az Apró Dolgok Istene,_ ez is egy buja, érzéki regény, tele élő és élénk szereplőkkel, egzotikus tájjal és parázsló szexszel. Aki teheti, el ne szalassza a Whitbread First Novel Award díjnyertesét. _Library Journal_ Kötelező olvasmány. Graham Swift, _Sunday Times_

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Sting - Jean-Pierre Dutilleux - Sting ​Amazóniában
Több ​millió rajongó ismeri a dalait és a lemezeit. De Sting, az angol popbálvány, a Police együttes egykori vezetője több, mint korunk egyik legnépszerűbb rockzenésze. Amióta Sting 1987-ben először látogatott meg az Amazonas-vidéken egy indián falut, és ott barátságot kötött Raonival, a törzsfőnökkel, amióta a helyszínen tapasztalta, milyen rendszeres alapossággal irtják a trópusi erdőket, és milyen gátlástalanul áldozzák fel e természeti kincset a gazdasági érdekek miatt, azóta szenvedélyesen elkötelezte magát a dél-amerikai őserdő megmentése mellett. Jean-Pierre Dutilleux-vel, a neves francia fényképésszel együtt írták ezt a könyvet, amelyben nem csupán személyes élményeiket osztják meg az olvasóval, nem csupán elmesélik az esőerdővel és annak lakóival történt találkozásaikat, hanem megkísérlik felmutatni a trópusi esőerdő megmentésének lehetséges módjait. A harc az esőerdőért tehát éppen úgy egy elkötelezett popénekes személyes dokumentuma, mint a világunk "zöld tündérjének" megmentésére szólító, felrázó kiáltvány.

Kéri András - Az ​azték naptár / Az Antillák népe
A ​könyv tulajdonképpen két könyvet tartalmaz: Az azték naptár és Az Antillák népe könyveket. Az azték naptár című könyvben megismerkedhetünk az aztékok tudományával, isteneivel, hitvilágával. Az Antillák népe könyvből megtudhatjuk az Antillák benépesítésének történetét, a különböző népek, törzsek kultúráját, művészet és hitvilágát, valamint legendáit.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

James Fenimore Cooper - Nagy ​indiánkönyv
Vadölő, ​Sólyomszem, Bőrharisnya - ki ne hallotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Mario Vargas Llosa - Halál ​az Andokban
Hegyi ​szellemek, istenek, ördögök, vámpírok népesítik be az Andok vidékeit, s arrafelé mindenki tudja: a jóindulatukat áldozatokkal kell megnyerni. Különben halálos veszedelemnek teszi ki magát az ember - lavinák jönnek... vagy a Fényes Ösvény terroristái. Lituma tizedes azonban, aki egy kis andokbeli településen, Naccosban teljesít szolgálatot, felügyelve az útépítésen dolgozó munkásokat, nem hisz a régi babonákban, s amikor eltûnik három ember a teleprõl, õ a Fényes Ösvényre gyanakszik: azokra a fiatal peruiakból verbuvált gerillacsapatokra, amelyek szakrális kegyetlenséggel kövezik halálra áldozataikat. S míg az eltûntek után nyomoz, Lituma lassacskán megérti, hogy a hegyvidéki emberek számára a hegyi szellemek, az apuk éppoly létezõk ma is, mint évszázadokkal korábban, amikor az inkák emberáldozatokkal békítették meg vérszomjas isteneiket. Vargas Llosa mesterien fûzi össze Lituma tizedes nyomozását, a perui hegylakók hitvilágának bemutatását és a Fényes Ösvény rémtetteit egy nagy szerelem történetével, olykor elandalítva az olvasót, hogy végül annál brutálisabban szembesítsen a bûnügy megoldásával.

V. A. Kuzmiscsev - A ​maja papok titkai
Chiapas ​mexikói állam őserdeiben húsz évvel ezelőtt egy félig lerombolt templom romjait fedezték fel, amelynek belsejét csodálatos freskók ékesítettek. Ez a Feliratok-temploma volt. Az ősi, titokzatos maja nép egyik temploma. Ki volt ez a csodálatos építő nép? Honnan jöttek? Hogyan és mikor született a kultúrájuk? Ki tanította meg őket írni? Milyen tudással kellett rendelkezniük, ha a kétezer évvel ezelőtt megalkotott maja naptár pontosabb volt, mint a mai naptárunk? Ezekre és más kérdésekre ad választ a könyv.

Jaime de Angulo - Indián ​mesék
A ​szerző a kaliforniai pit river törzsnél töltött negyven év tapasztalatából merítve alkotta meg a fikciónak, folklórnak, fantasztikus történeteknek, tréfáknak, ünnepek rítusainak és kalandoknak e különös ötvözetét, az Indián meséket. A mű szereplői egyszerre emberek és állatok, akik elindulnak a Darvak falujába, s útjuk során - amely egyúttal beavatási történet is - rengeteg kalandba keverednek. A szerző a következőket javasolja "szemtelenül" az olvasóknak: "Ha azon kapjátok magatokat, hogy nem tudjátok a választ, és valamilyen gépies magyarázatot kerestek, akkor találjatok ki egyet. Ha valamilyen következetlenségre vagy csodás valószerűtlenségre bukkantok, jusson eszetekbe, amit a hajdani indiánok mondtak: 'Így szokták elmondani ezt a mesét. Nem én találtam ki!'"

Erich von Däniken - Istenek ​stratégiája
Däniken ​mindig tud valami újat mondani. Ebben a kötetében Dél-Amerikába kalauzolja az olvasót, arra a kontinensre, amely szerinte az ősi istenek igazi otthona volt. Templomok érdekes történeteit írja le, többek között azét, amelyet valószínűleg az istenek vagy a földönkívüliek építettek. Däniken meglepő hasonlóságot vél felfedezni a hajdani indián törzsek és az ókori keleti népek emlékei, vallásai és legendái között. Lehet, hogy valamikor kapcsolatban álltak egymással? Lehet, hogy az istenek adtak hasonló utasításokat a különböző népeknek? Talán nem is látomás volt Ezékiel próféta víziója az égből leszálló szerkezetekről, hanem az istenek üzenete? A tudomány a mai napig nem tudja a válaszokat, s mindezt csupán a fantázia termékének tekinti. A szerző azonban töprengésre késztető hipotéziseket állít fel, és látszólag bizonyítani is tudja ezeket. Egy elveszett város felfedezése a dzsungelben. Döbbenetes hasonlóság Salamon temploma és a dél-amerikai szentély között. A kőkorszakból származó, mintegy 12000 éves írások és matematikai számítások. Hatalmas kőoszlopok 3000 méterrel a tengerszint felett. Genetikai jelzéseket tartalmazó vésett kövek. Rengeteg újdonságot és meglepetést tartogat a neves szerző legújabb kötete, az Istenek stratégiája.

Anthony Sheenard - A ​hercegnő nyakéke
Véget ​ért a látható galaxist és a mögöttes univerzumokat egyaránt káoszba taszító gilleth-mutáns háború, így York Ketchikan életében először azt teheti, amit akar, nem kell többé a hivatásos túsz szerepét játszania. Békésen koktélozgat a Desirée-n egy gigászi vízesés fölé épült luxusétteremben, amikor melléje telepedik egy nőismerőse. A háború utolsó napján kis híján megölték egymást, de a viszonyok változnak: Lily most azért jött, hogy felbérelje Yorkot, szerezzen meg egy felbecsülhetetlen értékű gyöngynyakéket. A gyöngy a világegyetem legértékesebb kincse, hát még ha kétsoros ékszerként harminchat csodálatos darab van egymás mellé felfűzve. Ám a bolygó, ahol a Fenség Nyakéke található, szoros védelem alatt áll: egy titokzatos hadsereg, a Corps de Invisible Armée blokádot húzott évezredekkel ezelőtt köréje. Nem véletlenül. A civilizáció még nem ért el az űrkorszakba, újdonságszámba megy a géppuska és a rádió. Leszállni szinte lehetetlen. Yorknak mégsem az okoz fejfájást, hogy hogyan jusson át a blokádon, hanem két apróság: a nők uralta társadalom, amely a felszínen fogadja, és hogy a lent élők alakváltók. Emberalakjukat levetve bármikor fel tudják venni hajdani törzsük totemállatának formáját – s ilyenkor az ösztönök kerülnek túlsúlyba és visszaszorul a tudatosság. York a gyöngysor utáni hajsza közepette belekeveredik két Farkasasszony véres hatalmi küzdelmébe. Megkörnyékezik a férfiúi egyenlőségért harcoló polgárjogi aktivisták, meg akarja ölni egy boszorkány, és természetesen nyomában van a Corps de Invisible Armée. Állandóan a lebukás határán áll, hiszen sem a csatákban, sem a selyempárnák között a hercegnőt ölelve nem tud átváltozni azzá, aminek mondja magát.

Cseh Tamás - Hadiösvény
A ​síksági indiánok harcokkal, átszellemült szertartásokkal, véres leszámolásokkal teli idejébe visz el a történet, mely nemcsak kalandregény és nemcsak néprajzilag hiteles olvasmány, hanem egy, 1968-ban, Budapesten álmodozó író képzeletének műve is. Méghozzá olyan íróé, akinek ez az egyetlen könyve. A kézirata csaknem harminc évig lappangott, vándorolt fiókok mélyéről különféle polcokra, most, annyi idő után ez a könyv lett belőle.

Winnetou
elérhető
17

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

A_lanyok
elérhető
73

Lori Lansens - A ​lányok
Rose ​és Ruby - testvérek, legjobb barátok, egymás bizalmasai. Barátságokat kötnek, szerelmesek lesznek, dolgoznak, imádják a nevelőszüleiket és megvalósítják az álmaikat. Ám a Darlen lányok élete mégsem nevezhető hétköznapinak, mivel a 30. születésnapjuk közeledtével ők lehetnek a leghosszabb kort megélt craniopagus ikrek, ugyanis a fejük kistányérnyi helyen összeforrt az egyik oldalon. Egy orvosi vizsgálat után a könyvmoly Rose elhatározza, hogy megírja az önéletrajzát. Ám amikor Ruby megkérdezi, hogyan írhat egy összenőtt iker önéletrajzot, hiszen nem is egyedül élte az életét, megállapodnak, hogy néhány fejezetet a sokkal csinosabb testvér is papírra vet. Így kiderül, hogy bár sziámi ikrek és elvben ugyanazt élik át, nem mindenben egyezik a véleményük. Sőt, még titkokat is őriznek egymás elől. A mindenen átsegítő összetartozás és a függetlenség utáni vágy rendkívüli történetét sosem fogja elfelejteni az olvasó.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Gallov Rezső - Amerikai ​arénák
Lehet, ​egy kicsit szokatlan, hogy éppen ezen a helyen igyekszem választ adni egy húsz évvel ezelőtt hozzám intézett kérdésre. Mentségemre legfőképpen az szolgáljon, hogy a válasszal kiadóm felkérésének is - tudniillik, hogy írjak valamit magamról, persze, tömjénfüst nélkül - eleget tehetek. "Mondd csak, Gallov - érdeklődött kollégám szokásosan csípős modorában -, hány lovat akarsz még lovagolni azzal a keszeg fenekeddel?" Kérdése, beláthattam, indokolt volt. Még vízilabdáztam ugyanis, de már a Népsport szerkesztőségében dolgoztam. Mellette riporterkedtem a tévében, próbálkoztam a rádiózással, kisfilmeket csináltam, edzőként serénykedtem a Központi Sportiskolában, bíráskodtam tanultam a Testnevelési Főiskolán, sporttárgyú cikkeimet, írásaimat széles körű "maszekolás" keretében terjesztettem. Akkor nem jutottam el a válaszig… Előtte és azóta is változatlan szenvedéllyel igyekszem minden "lovat" meglovagolni. Elvállaltam ideiglenesen még a Magyar Úszó Szövetség főtitkári posztját is, majd csaknem hét évre Kanadába szerződtem, s ismerkedhettem Észak-Amerika sportjával. A dolog nyitja egy egészen közönséges felismerés: egyetlen életünk van. Ez a tudat csillapíthatatlan nyugtalansággal tölt el. Nem tudom, ki hogyan van vele, de ez az egyke élet felháborítóan rövidnek tűnik. És rohan ráadásul, akár egy ámokfutó. Miden másodpercét igyekszem tehát kihasználni. Utálok sokat aludni, mert nem történik közben semmi. Kíváncsi természet vagyok, érdekel minden, különösképpen az a varázslatos világ, amelynek terméke, küldötte és hű szolgája vagyok - a sport. Mi másért is fűtött volna annyira a vágy, hogy sportújságíró legyek? Mégsem tudtam annyi lovat meglovagolni, mint amennyit szerettem volna. Az egyik vitt, a másik elfutott előlem, a harmadik levetett, belém is rúgott. Értékes tapasztalat volt azonban az ilyen is. Mellesleg úgy találom, érdemes a pofonokhoz is jó képet vágni, a sors szeszélyeit türelemmel - ha nem is belenyugvással - viselni, s közben máris újabb ugrásra készülni.

Szürke Bagoly - Két ​kicsi hód
​Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott - népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.

Rónaszegi Miklós - A ​Sánta Bölény
Nagy ​indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Kéri András - Chile ​népei / A maják titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mário de Andrade - Makunaíma
Szokatlan ​művet kap kezébe a magyar olvasó, egy színes, csodákkal teli, egzotikus mesét, melynek hőse, Makunaíma, a tapanyumas-indiánok utolsó sarja vándorútra indul a brazil őserdőből, hogy megkeresse elveszett talizmánját. Szertelen jókedve, csillapíthatatlan szerelmi étvágya furcsábbnál furcsább kalandokba sodorja az út során, míg végül eljut Sao Paulo kőrengetegébe, a Gépek városába, ahol Esunak, a négerek ördögének túlvilágról érkező segítségével legyőzi Venceslau Pietro Pietrát, a venezuelai óriást. A modern mese, mely Brazíliát, ezt a földrésznyi országot varázsolja elénk, egy francia példákon nevelkedett szürrealista költő boldog hazatalálása szülőföldjének "bennszülött" kultúrájába, az indián mítoszok fantasztikus világába. Ebben a világban minden megtörténhet: nincs, ami gátat vetne a trópusi növényzet bujaságával tenyésző fantáziának.

Rónaszegi Miklós - Az ​indián hercegnő
"A ​nagy játszma", "A hínáros tenger" és "A királynő kalózá"-nak írója ezúttal is távoli időkbe, messzi, kalandos utakra hívja olvasóit. A történet színhelye az első amerikai angol település: Jamestown erődje. Főhőse pedig John Smith kapitány, a Magyarországot is megjárt híres kalandor katona, akit ma méltán tisztel nemzeti hősként Amerika. De nem egyedül csak róla szól a regény. Hiszen előttünk válik a félszeg, álmodozó nyársforgató gyerekből, Tom Savage-ből, megrázó élmények és egy szép szerelem hatására talpig férfi, valóságos hős, és szemünk láttára lesz a nagyravágyó, különös-kedves indián lányból, Pokahontaszból az angol gyarmatalapítás másik hőse: az "indián hercegnő". Hármuk fordulatos, romantikus históriája egyben Amerika sok véren, kínlódáson keresztültörő első időszakának jelképe is. A titokban, izgalmakban, tengeri viharokban és indián csatákban bővelkedő regényt Szecskó Tamás rajzai díszítik.

Hosszú Toll - A ​Sós Sziklák Völgye
A ​messzi Észak-Kanadában, a Yukon folyótól délre, a mohapalásttal borított ősi fák alatt indiánok osonnak. A Sós Sziklák Völgyének rettenthetetlen szívű fiai a könyörtelenül terjeszkedő, hódító fehérek elől menekülnek a sziklák és a rengeteg útvesztőiben. Harci kalandok és vadászkalandok során érik ifjú harcossá Sat-Okh, a könyv indián származású szerzője, aki első sikeres vadászatának jutalmául kapja a nevét, mely magyarul Hosszú Tollat jelent. Hosszú Toll és barátainak vadászkalandjait örökíti meg a szerző modern indiánkönyve.

Dee Brown - Wounded ​Knee-nél temessétek el a szívem
A _Wounded ​Knee-nél temessétek el a szívem_ fél évszázada látott először napvilágot, de hatása ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven évvel ezelőtt, amikor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak szembenézzenek őseik korábban egyértelműen dicsőségesnek tekintett "honfoglalásának" kegyetlenségével. A Vadnyugat története az indiánok szemszögéből az egyre telhetetlenebb telepesekről, a fehérek által sorozatosan megszegett szerződésekről, véres csatákról és egész indián törzsek elpusztításáról szól. Az őslakosok gyermeki hiszékenységét kihasználó amerikai kormány - habár látszólag az ő érdekeiket is védte - képmutató, hazug módon fosztotta ki a bennszülöttek természetes élőhelyeit. A fehér faj "feltartóztathatatlan haladásának" útja az indiánok otthonukból való kiűzetésén és gyakran lemészárlásán keresztül vezetett. A hivatalos dokumentumokat felhasználó könyv lapjain a különféle indián törzsek főnökei és harcosai saját szavaikkal számolnak be mindazokról a tettekről, amelyek egyértelművé teszik: a magát akkor felsőbbrendűnek tekintő fehér ember erkölcsileg semmilyen módon nem indokolható népirtást hajtott végre. "MEGDÖBBENTŐ, LENYŰGÖZŐ... EZEKET A SZÍVET TÉPŐ SOROKAT OLVASVA AZ EMBER ELTŰNŐDIK, VALÓJÁBAN KIK IS VOLTAK A VADEMBEREK." _The Washington Post_

Kollekciók