Ajax-loader

'indián kultúrák' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Cseh Tamás - Hadiösvény
A ​síksági indiánok harcokkal, átszellemült szertartásokkal, véres leszámolásokkal teli idejébe visz el a történet, mely nemcsak kalandregény és nemcsak néprajzilag hiteles olvasmány, hanem egy, 1968-ban, Budapesten álmodozó író képzeletének műve is. Méghozzá olyan íróé, akinek ez az egyetlen könyve. A kézirata csaknem harminc évig lappangott, vándorolt fiókok mélyéről különféle polcokra, most, annyi idő után ez a könyv lett belőle.

Pauline Melville - Napfogyatkozás ​Guyanában
Egzotikus ​helyszínen játszódó vérfertőző szerelem. Guyana szavannái és őserdői, általunk alig ismert csodálatos állat- és növényvilága, s a mindezzel szöges ellentétben álló civilizált főváros. Pauline Melville, aki maga is indián és fehér ősök ivadéka, egy ősi indián legendát tesz át mai környezetbe. A vérfertőző testvérpárt kiközösíti törzsük, ezért az égre menekülnek. A fiú lesz a Nap, a lány a Hold. A napfogyatkozás ezért baljós jelenség: ilyenkor megismétlődik a bűn, s az emberek csörömpöléssel, kiáltozással igyekszenek szétrobbantani egymástól a két égitestet. Ki hinné, hogy mindez a huszadik században is megtörténhet? A skót apa világos bőrét öröklő szépséges Beatrice és az indián anya fékezhetetlen fivéréhez hasonlatos Danny megszöknek a faluból. Napier atya, az okos és egzaltált misszionárius utánuk ered, ettől mindhármuk élete gyökeresen megváltozik, a két fiatal testvérei és azok gyermekei, de még unokái is viselik a következményeket. „Az őrültségnek három fajtája van ezen a földön: a szerelem, a vallás és a politika. Mind a három olyan veszélyes, hogy zárt intézetben kell tartani. A vallást székesegyházban vagy templomban, mint a veszett kutyát, a szerelmet a házasság börtönében, ahonnan csak a társadalom kockázatára szökhet ki, a politikát meg a parlamenthez láncolva, a népirtások meg háborúk miatt, amelyek akkor történnek, ha elszabadul” – írja Melville modern, romantikus regényében. A _Napfogyatkozás Guyanában_ hihetetlenül új hang. Pauline Melville regényéből rendkívüli bujaság árad, intellektuális és érzéki egyszersmind. Ahogyan távolságtartón, hűvösen szemléli pikáns és túlfűtött történetét, revelációként hat az olvasóra. Bátran és mély meggyőződéssel sorolom az utóbbi évek egészen eredeti hangvételű írói közé. _Salman Rushdie_ Akárcsak Arundhati Roya regénye, _Az Apró Dolgok Istene,_ ez is egy buja, érzéki regény, tele élő és élénk szereplőkkel, egzotikus tájjal és parázsló szexszel. Aki teheti, el ne szalassza a Whitbread First Novel Award díjnyertesét. _Library Journal_ Kötelező olvasmány. Graham Swift, _Sunday Times_

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Diana Gabaldon - Őszi ​dobszó 1-2.
Skóciában ​kezdődött, egy ősi kőkörnél. Ott, ahol a kiválasztottak számára megnyílik egy átjáró a múltba – vagy a halálba. Claire Randall túlélte ezt az elképesztő utazást, méghozzá nem is egyszer, hanem kétszer. Első útja végén Jamie Fraser, a 18. századi skót harcos ölelő karjai között kötött ki, akinek iránta érzett szerelme legendássá vált – egy tragikus szenvedély meséjévé, melynek végén Claire visszatért a jelenbe, hogy világra hozza a férfi gyermekét. A nő két évtized elteltével másodjára is útra kelt, ezúttal Amerikába, ahol a határvidéken újra találkozott Jamie-vel. Valakit azonban hátrahagyott a huszadik században: a lányukat, Briannát… Brianna felkavaró felfedezést tesz, ami a kőkörhöz vezeti őt, ahol a lány a félelmetes ismeretlenbe veti magát. Miközben anyja és sosem látott apja után kutat, kockára teszi saját jövőjét, hogy megváltoztassa a történelmet… És hogy megmentse szülei életét. De ahogy Brianna beleveti magát az érintetlen vadonba, egy szívszorító találkozás folytán talán örökre a múltban ragad… Vagy ott, ahol lennie kell, ahová a szíve és lelke kötődik… „Az Öszi dobszó DIANA GABALDON LEGJOBBAN SIKERÜLT ÉS LEGVARÁZSLATOSABB MUNKÁJA”. Affaire de Coeur „SZENVEDÉLYES, FIGYELEMREMÉLTÓ – A TÖRTÉNELEM, A FANTÁZIA, A ROMANTIKA ÉS A merészen SIKAMLÓS TÖRTÉNETMESÉLÉS KEVERÉKE”.[I1] Arizona Republic „CSODÁLATOS! A SZÓRAKOZTATÓ TÖRTÉNELMI REGÉNY MŰFAJÁNAK KIEMELKEDŐ DARABJA.” San Antonio Express News A lélegzetelállító családtörténet folytatódik…

Dee Brown - A ​Vadnyugat története indián szemmel
"A ​fehérek csak a dolog egyik oldaláról beszéltek. Azért, hogy jónak tüntessék fel saját magukat. Sok mindent meséltek, ami nem igaz. Csak önmaguk legkiválóbb és az indiánok leghitványabb tetteiről beszéltek a fehérek." Sárga Farkas, a nez-percé törzs főnöke Amióta Lewis és Clark kutató expedíciója a XIX. század elején utat tört a Csendes-óceán partjához, ezernyi tudósítás jelent meg a Vadnyugat "feltárásáról". A kiadott útirajzok és megfigyelések zöme az 1860 és 1890 közötti három évtizedből származik, ezt a harminc esztendőt öleli fel könyvünk. Ez a kor az erőszak, a harácsolás, a vakmerőség, az érzelgősség, a gátlástalan kicsapongás különös korszaka volt; szinte áhítatos tisztelettel övezték ekkoriban a személyes szabadság eszményét - legalábbis azok, akiknek részük volt benne. Ez idő tájt pusztították el az amerikai indiánok kultúráját és civilizációját. Ezeket az évtizedeket idézi a Vadnyugat gyakorlatilag minden nagy mítosza - a prémkereskedők, a hegyi lakók, a gőzhajók kormányosai, az aranyásók, a szerencsejátékosok, a bérgyilkosok, a lovas katonák, a cowboyok, a ringyók, a misszionáriusok, a tanítónők és a telepesek históriái. Nagy ritkán hallatták csak hangjukat az indiánok, akkor is többnyire fehér emberek vetették papírra szavaikat. Mert az indiánok jelentették a mítoszokban a Gonoszt, és még ha tudtak is angolul írni, hol találtak volna nyomdászt vagy kiadót?

Winnetou
elérhető
15

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

C. W. Ceram - Az ​első amerikai
A ​szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul, _A régészet regénye_ és _A hettiták regénye_, s mindkettő nagy sikert aratott. Legújabb műve, _Az első amerikai_ Észak-Amerika régészetével foglalkozik, az ősi indián kultúrákat ismerteti. Ellentétben a látványos mexikói és perui magas kultúrákkal, amelyeknek bőséges irodalma van, az észak-amerikai korai indián kultúrákról alig olvashatunk magyar nyelven. Pedig Észak-Amerika régészete hallatlanul sok érdekességet tartogat számunkra. Alig ismeretes például, hogy a prehisztorikus Észak-Amerikában is emeltek piramisokat; e földépítmények alapterülete az egyiptomi piramisokéhoz mérhető, csak sokkal több — sok ezer — van belőlük; hogy egyes vidékeken hatalmas, több száz méteres, állat alakú földsáncok húzódnak, amelyekhez hasonlót még sehol a világon nem találtak; hogy az Egyesült Államok délnyugati területein a 16. században megjelenő spanyolok négy-ötemeletes házakat pillantottak meg, amelyekben indiánok százai éltek; hogy olyan, emberkéz alkotta eszközöket találtak Észak-Amerikában, amelyeknek korát egyes kutatók 30000 évesre becsülik. Ceram segít eloszlatni azt a köztudatban élő téves elképzelést, hogy Észak-Amerika hatalmas térségein a fehér ember megjelenése előtt csak primitív indián törzsek éltek, amelyek csupán vadászatból tartották fenn magukat. A szerző nyomon követi a régészeti feltárásokat, beszámol a leletekről, és mindig érdekesen tárja elénk a belőlük levonható következtetéseket. így egyidejűleg kap áttekintést az olvasó az észak-amerikai régészet fejlődéséről és a korai indián kultúrákról, amelyeknek némelyike viszonylag magas színvonalat ért el a földművelésben és a kézművesség több ágában, használati tárgyaik célszerű megformálása és művészi díszítése pedig egyenesen bámulatra méltó.

V. A. Kuzmiscsev - A ​maja papok titkai
Chiapas ​mexikói állam őserdeiben húsz évvel ezelőtt egy félig lerombolt templom romjait fedezték fel, amelynek belsejét csodálatos freskók ékesítettek. Ez a Feliratok-temploma volt. Az ősi, titokzatos maja nép egyik temploma. Ki volt ez a csodálatos építő nép? Honnan jöttek? Hogyan és mikor született a kultúrájuk? Ki tanította meg őket írni? Milyen tudással kellett rendelkezniük, ha a kétezer évvel ezelőtt megalkotott maja naptár pontosabb volt, mint a mai naptárunk? Ezekre és más kérdésekre ad választ a könyv.

Lori Lansens - A ​lányok
Rose ​és Ruby - testvérek, legjobb barátok, egymás bizalmasai. Barátságokat kötnek, szerelmesek lesznek, dolgoznak, imádják a nevelőszüleiket és megvalósítják az álmaikat. Ám a Darlen lányok élete mégsem nevezhető hétköznapinak, mivel a 30. születésnapjuk közeledtével ők lehetnek a leghosszabb kort megélt craniopagus ikrek, ugyanis a fejük kistányérnyi helyen összeforrt az egyik oldalon. Egy orvosi vizsgálat után a könyvmoly Rose elhatározza, hogy megírja az önéletrajzát. Ám amikor Ruby megkérdezi, hogyan írhat egy összenőtt iker önéletrajzot, hiszen nem is egyedül élte az életét, megállapodnak, hogy néhány fejezetet a sokkal csinosabb testvér is papírra vet. Így kiderül, hogy bár sziámi ikrek és elvben ugyanazt élik át, nem mindenben egyezik a véleményük. Sőt, még titkokat is őriznek egymás elől. A mindenen átsegítő összetartozás és a függetlenség utáni vágy rendkívüli történetét sosem fogja elfelejteni az olvasó.

Thomas Berger - Kis ​Nagy Ember
Thomas ​Berger regényét méltán tartják minden idők egyik legkülönlegesebb vadnyugati történetének, a két világ - az indiánok és a fehér ember világa - közt csetlő-botló, a történelem véres forgatagában túlélni igyekvő Kis Nagy Ember minden lódításával együtt valamiképp mégis a terjeszkedés lázában égő, az indiánokkal szemben könyörtelen Amerika hiteles krónikáját tárja elénk. Joseph Heller és Kurt Vonnegut fekete humorát, és a fordulatos kalandregények izgalmát zseniálisan vegyítő művet Falvay Mihály klasszikus fordításában olvashatjuk.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Georg Huber - Füstölők
Ez ​a kis könyv magába foglal mindent, amit a füstölők világáról tudni érdemes: a füstölés rövid történetét, hatását, alapvető módjait, valamint a különféle füstölőalkalmatosságok használatának mikéntjét. Bemutat számos növényt, fát és gyantát, illetve azok hatását, és részletesen leírja a füstölőpálcikák és -kúpok használatát. Az érdeklődőt mindezen felül megtanítja arra is, hogyan készítheti el saját kezűleg füstölőit: pálcikát, kúpot vagy füstölőpapírt. Jól bevált receptek és fotókkal illusztrált leírások segítik a vállalkozó kedvűeket, hogy a könyvben olvasottakat a gyakorlatban is megvalósítsák. Ismerje meg ön is saját füstölőjének erejét és varázsát!

Kenize Mourad - Az ​arany és az ezüst városában
A ​nagyszabású történelmi freskó színhelye a független észak-indiai Audh állam, amely a 19. század közepén élte fénykorát. Fővárosát, Lakhnaut, méltán illették ,,az arany és az ezüst városa" címmel: a megtisztelő névre pompája tette érdemessé és az a harmónia, amelyben hinduk és muzulmánok éltek itt együtt. Ebben a pazar, varázslatos környezetben ível fel annak a rendkívüli asszonynak a sorsa, aki Muhammadiból Hazrat Mahallá lett, mert a király negyedik feleségeként fiút szült az uralkodónak. Az érzékeny, fogékony nő azonban túllát a hárem falain, és megérintik a brit gyarmati uralom terjeszkedése elleni indulatok. A nemzeti öntudat vonzza őt egyre jobban Dzsai Lal rádzsához, a király rettenthetetlen és büszke katonai vezetőjéhez. Kettejük szenvedélyes szerelmének történetén keresztül bontakozik ki előttünk India egyik legizgalmasabb történelmi korszaka, a mozgalommá terebélyesedő népfelkelés és a szipojlázadás. És mindenekelőtt egy bátor, hősies asszonynak az élete, aki elsőként lépett az India felszabadításához vezető útra. A török-indiai származású Kenizé Mourad családjának történetét Szultána és Álomkert című, magyarul is híressé vált regényében mesélte el. Legújabb művében azon is eltöpreng, egyes államok milyen jogon erőltetik rá gazdagságról, jövőről alkotott elképzeléseiket másokra.

Bartha Mária - Machu ​Picchu
Az ​Inka Birodalom a világ legnagyobb és legtitokzatosabb kultúráinak egyike volt az emberiség története során. Machu Picchu, a rejtélyes és fenséges romváros ma is ámulatba ejti látogatóit. Dél-Amerika legismertebb és leglátványosabb régészeti, építészeti, kultúrtörténeti emléke a Világörökség része, a világ egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Mindmáig megválaszolatlan kérdések sora vetődik fel Machu Picchu nevének hallatán: Mikor épült és miért maradt évszázadokon át az ismeretlenség homályában? Milyen csillagászati és vallási ismereteket rejtenek magukban fennmaradt épületei? Miről szólnak az inkák mítoszai? Milyenek és kik voltak isteneik?Hogyan áldoztak nekik? Milyen szertartásokat mutattak be tiszteletükre? Miről vallanak a híres inka építészet ma is csodálatot ébresztő romjai? Rengeteg kérdés, melyekkel évszázadok óta foglalkoznak a szakemberek, küzdenek a kutatók, s melyekre személyes tapasztalatai alapján kísérel meg választ adni, de legalábbis a lehetséges válaszokat igyekszik közelebb hozni Olvasóihoz a fiatal szakember, e könyv szerzője.

Rónaszegi Miklós - Indián ​halál
Új ​kiadásban jelenik meg Rónaszegi Miklósnak, a kalandos történelmi históriák írójának szép regénye. Virginiába vezeti olvasóit, a jól ismert erdőkbe, kedves indiánjai közé. Izgalmas csatározások, erdei lopakodások, elkeseredett párbajok és derűs pillanatok váltogatják egymást a történetben, amelynek főhőse Pokahontasz, az "indián hercegnő". Neve jól ismert név Amerika történelmében. Elválaszthatatlan Jamestownnak, az első amerikai angol gyarmat megalapításának históriájától. S ezzel máris érthető, hogy a regény címe nemcsak néprajzi érdekességre utal, hanem jelképes értelemben egy ősi életforma gyengéit is jelzi. Történelmi, néprajzi, természetrajzi hitelesség - mindez csak ráadás. Az Indián halál elsősorban mindvégig lebilincselően izgalmas, érdekes olvasmány, maradandó élmény az indiánregények kedvelőinek.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Miloslav Stingl - Indián ​tűz
A ​jeles cseh utazó, az indiánokról szóló több sikeres könyv szerzője az Újvilág őslakosságának nyomait kutatva, bejárta úgyszólván egész Közép- és Dél-Amerikát. Az egyes törzsekről, illetve az indián múlt vagy jelen egyes mozzanatairól készült eddigi könyveitől eltérően most összefoglaló művet írt az indiánok fél évezredes szabadságharcáról. Ez a szabadságharc, melyet az indián törzsek vívtak a gyarmatosítók ellen, tulajdonképpen kisebb-nagyobb háborúk, véres csatározások sorozata. Az aránylag kis könyv rengeteg ismeretet sűrít össze, a szerző kerülve a mesét, csak a történelemre, a tényekre szorítkozott.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Kéri András - Az ​azték naptár / Az Antillák népe
A ​könyv tulajdonképpen két könyvet tartalmaz: Az azték naptár és Az Antillák népe könyveket. Az azték naptár című könyvben megismerkedhetünk az aztékok tudományával, isteneivel, hitvilágával. Az Antillák népe könyvből megtudhatjuk az Antillák benépesítésének történetét, a különböző népek, törzsek kultúráját, művészet és hitvilágát, valamint legendáit.

Gallov Rezső - Amerikai ​arénák
Lehet, ​egy kicsit szokatlan, hogy éppen ezen a helyen igyekszem választ adni egy húsz évvel ezelőtt hozzám intézett kérdésre. Mentségemre legfőképpen az szolgáljon, hogy a válasszal kiadóm felkérésének is - tudniillik, hogy írjak valamit magamról, persze, tömjénfüst nélkül - eleget tehetek. "Mondd csak, Gallov - érdeklődött kollégám szokásosan csípős modorában -, hány lovat akarsz még lovagolni azzal a keszeg fenekeddel?" Kérdése, beláthattam, indokolt volt. Még vízilabdáztam ugyanis, de már a Népsport szerkesztőségében dolgoztam. Mellette riporterkedtem a tévében, próbálkoztam a rádiózással, kisfilmeket csináltam, edzőként serénykedtem a Központi Sportiskolában, bíráskodtam tanultam a Testnevelési Főiskolán, sporttárgyú cikkeimet, írásaimat széles körű "maszekolás" keretében terjesztettem. Akkor nem jutottam el a válaszig… Előtte és azóta is változatlan szenvedéllyel igyekszem minden "lovat" meglovagolni. Elvállaltam ideiglenesen még a Magyar Úszó Szövetség főtitkári posztját is, majd csaknem hét évre Kanadába szerződtem, s ismerkedhettem Észak-Amerika sportjával. A dolog nyitja egy egészen közönséges felismerés: egyetlen életünk van. Ez a tudat csillapíthatatlan nyugtalansággal tölt el. Nem tudom, ki hogyan van vele, de ez az egyke élet felháborítóan rövidnek tűnik. És rohan ráadásul, akár egy ámokfutó. Miden másodpercét igyekszem tehát kihasználni. Utálok sokat aludni, mert nem történik közben semmi. Kíváncsi természet vagyok, érdekel minden, különösképpen az a varázslatos világ, amelynek terméke, küldötte és hű szolgája vagyok - a sport. Mi másért is fűtött volna annyira a vágy, hogy sportújságíró legyek? Mégsem tudtam annyi lovat meglovagolni, mint amennyit szerettem volna. Az egyik vitt, a másik elfutott előlem, a harmadik levetett, belém is rúgott. Értékes tapasztalat volt azonban az ilyen is. Mellesleg úgy találom, érdemes a pofonokhoz is jó képet vágni, a sors szeszélyeit türelemmel - ha nem is belenyugvással - viselni, s közben máris újabb ugrásra készülni.

Szürke Bagoly - Két ​kicsi hód
​Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott - népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.

Rónaszegi Miklós - A ​Sánta Bölény
Nagy ​indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kutasi Kovács Lajos - A ​mohikánok visszatérnek
"Aligha ​akad még egy nép vagy emberfajta, melyről oly téves, hamis vagy időszerűtlen kép élne az európai ember tudatában, mint az indián - kezdi esszéjét a magyar származású író. - A szó hallatán markán arcélű, sasorrú, tollkoronás, büszke és bátor harcos - vagy ijesztően befestett, félelmetesen vijjogó, vérszomjas vadember jelenik meg a legtöbb ember képzeletében." Mi tehát az igazság a hiedelmek, előítéletek, romantikus illúziók és sztereotipek káoszában - mit adhat a tudományos vizsgálat mindannyiunkban élő ismeretekhez? Kutasi Kovács Lajos hatalmas anyagismerettel, több tudományos diszciplína és szempont ötvözésével, történeti alapozottsággal és gazdag szakirodalomra támaszkodva kalauzol az indiánok világában - melyet "belülről" is ismer, mivel a sorskérdéseik iránt érdeklődő európai kutatót az indiánok testvérükké fogadták. Az izgalmas, irodalomi nívójú esszé nemcsak az érdeklődő olvasó élvezetét szolgálhatja. Haszonnal forgathatja a kérdések elmélyültebb kutatója is.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

José de Alencar - Máglyák ​az őserdőben
Brazília ​irodalmának klasszikusa először magyar nyelven! Alencar regénye biztosan nagy sikert arat majd azok között, akik szeretik és értékelik a múlt század irodalmának sok erényét. A Máglyák az őserdőben mindvégig szívszorongatóan izgalmas, érzelmesen romantikus alkotás - jóllehet a valóság talaján nőtt. Alencar jól ismerte Brazília bennszülötteit, és szíve minden szeretetével az őserdők "vademberei"-nek pártján állott, de józanul ítélte meg a katonákat és a mindenre elszánt kalandorokat is, akik egy ismeretlen veszélyekkel teli világban álltak a nagy próba elé: gyilkos gonoszokká vagy magasztos hősökké legyenek-e? A próbát ki így, ki úgy állja ki, de a pusztulás könyörtelen tüzéből csak a gyöngéd szerelmesek szabadulnak.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Mário de Andrade - Makunaíma
Szokatlan ​művet kap kezébe a magyar olvasó, egy színes, csodákkal teli, egzotikus mesét, melynek hőse, Makunaíma, a tapanyumas-indiánok utolsó sarja vándorútra indul a brazil őserdőből, hogy megkeresse elveszett talizmánját. Szertelen jókedve, csillapíthatatlan szerelmi étvágya furcsábbnál furcsább kalandokba sodorja az út során, míg végül eljut Sao Paulo kőrengetegébe, a Gépek városába, ahol Esunak, a négerek ördögének túlvilágról érkező segítségével legyőzi Venceslau Pietro Pietrát, a venezuelai óriást. A modern mese, mely Brazíliát, ezt a földrésznyi országot varázsolja elénk, egy francia példákon nevelkedett szürrealista költő boldog hazatalálása szülőföldjének "bennszülött" kultúrájába, az indián mítoszok fantasztikus világába. Ebben a világban minden megtörténhet: nincs, ami gátat vetne a trópusi növényzet bujaságával tenyésző fantáziának.

Rónaszegi Miklós - Az ​indián hercegnő
"A ​nagy játszma", "A hínáros tenger" és "A királynő kalózá"-nak írója ezúttal is távoli időkbe, messzi, kalandos utakra hívja olvasóit. A történet színhelye az első amerikai angol település: Jamestown erődje. Főhőse pedig John Smith kapitány, a Magyarországot is megjárt híres kalandor katona, akit ma méltán tisztel nemzeti hősként Amerika. De nem egyedül csak róla szól a regény. Hiszen előttünk válik a félszeg, álmodozó nyársforgató gyerekből, Tom Savage-ből, megrázó élmények és egy szép szerelem hatására talpig férfi, valóságos hős, és szemünk láttára lesz a nagyravágyó, különös-kedves indián lányból, Pokahontaszból az angol gyarmatalapítás másik hőse: az "indián hercegnő". Hármuk fordulatos, romantikus históriája egyben Amerika sok véren, kínlódáson keresztültörő első időszakának jelképe is. A titokban, izgalmakban, tengeri viharokban és indián csatákban bővelkedő regényt Szecskó Tamás rajzai díszítik.

Hosszú Toll - A ​Sós Sziklák Völgye
A ​messzi Észak-Kanadában, a Yukon folyótól délre, a mohapalásttal borított ősi fák alatt indiánok osonnak. A Sós Sziklák Völgyének rettenthetetlen szívű fiai a könyörtelenül terjeszkedő, hódító fehérek elől menekülnek a sziklák és a rengeteg útvesztőiben. Harci kalandok és vadászkalandok során érik ifjú harcossá Sat-Okh, a könyv indián származású szerzője, aki első sikeres vadászatának jutalmául kapja a nevét, mely magyarul Hosszú Tollat jelent. Hosszú Toll és barátainak vadászkalandjait örökíti meg a szerző modern indiánkönyve.

Egri Zsanna - Hauser Tamás - Kocsis Nagy Noémi - Violet C. Landers - Saláth Barbara - Szamilák Tünde - Tiszlavicz Mária - Egy ​őrült történet
Négy ​fiatal – egy megfásult sebészrezidens, egy dögös plázacica, egy lázadó vadóc és egy félénk kiskamasz – összetalálkozik egy hétköznapi parkolóban. Akkor még nem sejtik, hogy egy óriási hatalom fog lecsapni rájuk. Érdekes utasításokat és hátborzongató jeleket követve vágnak neki az ésszerűtlen megpróbáltatásoknak. Miközben furcsánál furcsább helyekre sodródnak Amerikán át Mexikóig, a rendőrség nagy erőkkel indul a keresésükre. Egyiküket elrabolják, míg a többiek útját keresztezi egy titokzatos indián és egy nyugalmazott hadnagy... Idővel ráébrednek, hogy különös kalandjukban csakis egymásban bízhatnak. Hét író, egy történet, temérdek meglepetés és még több kérdés. A válaszokat pedig a sorokban találod!

Kollekciók