Ajax-loader

'komolyzene' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Werner Fuld - Az ​elátkozott Paganini
Az ​irodalomtudósként számon tartott szerző nem mint zenekritikus elemzi Paganini művészetét, nem is a zeneszerző életének krónikása, őt inkább a Paganini-jelenség érdekli a szociológia, a tömeglélektan szempontjából. Épp ezért a könyv nem az olasz hegedűs születésével, hanem halálával kezdődik. Fuld annak jár utána, hogy mi történt 1840, Paganini halálának éve és 1876 között, amikor egyetlen fia és hatalmas vagyonának örököse eltemethette az "ördög hegedűsének" kikiáltott apját. Mint kiderül, a klérus tiltakozott a keresztény temetés ellen, ezért őrizték a koporsót többek között egy olajütő malomárkában, majd láncra akasztva egy lakatlan sziget sziklabarlangjában. A halott Paganini különös sorsára a zenetörténetben mindaddig ismeretlen virtuózi karrierje ad magyarázatot. Ő maga egész életében küzdött a személyét övező sötét híresztelések ellen - hogy börtönben ült, hogy meggyilkolta szeretőjét -, de éppen baljós, sátáni hírnevének köszönhette, hogy koncertjei soha nem látott tömegeket vonzottak. A hölgyek először is a lábára pillantottak: nem ördögpata-e, majd játékát hallgatva elájultak, sokan önkívületbe lovallták magukat. A szerző a korabeli tudósításokon, kritikákon kívül olyan hírességek véleményét is idézi, mint Goethe vagy Schubert, mellékeli az európai turnék feszített menetrendjét, és sok képpel illusztrálja, hogy milyen volt a hegedűs, milyennek látták, képzelték, akik megörökítették. Az izgalmas kultúrtörténeti tanulmány megmutatja, hogy a sztárolás, a sztárkultusz lényegében 170 évvel ezelőtt is ugyanolyan jelenségekkel párosult, mint napjainkban.

Fábián László - Franz ​Schubert életének krónikája
A ​napóleoni háborúk, a bécsi kongresszus, a Szent Szövetség éveiben él Bécsben egy muzsikus, akivel szinte semmi sem történik. Segédtanító, komponista: kb. 600 dal, szimfóniák, kamaraművek szerény szerzője, egy kis körben elismert nagyság, akit azonban a tekintélyek nem hajlandók komolyan venni, s meghal 31 éves korában, úgyszólván észrevétlenül. Halála után fedezik fel a művészetét, s ekkor kialakítanak róla egy hazug, torz képet, életét és művészetét egyaránt meghamisítják. Nem kis feladatra vállalkozott Fábián László, amikor ezzel a biedermeieresített, kispolgárian érzelgős portréval szembeállítja az igazi Schubertet. Saját feljegyzései, kortársak emlékezései, egykorú kritikák alapján ismerhetjük meg a dal fejedelmének valóságos életét, küzdelmét, művészetét.

Gayle Forman - Ha ​maradnék
És ​te hogyan döntenél? Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit. Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted. Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz. Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

Kazimierz Wierzyński - Chopin ​élete
Miben ​különbözik Wierzynski művek az eddig megjelent számtalan Chopin-életrajztól? Leginkább abban, hogy a lengyel Chopint mutatja be, részletesen megrajzolva gyermek- és ifjúkorát, a falusi udvarházakban s Varsóban eltöltött korai éveket, a csodagyerek rendkívüli tehetségének gyors kibontakozását, azt a meleg családi környezetet, mely után élete végéig emészti a vágyakozás. A Franciaországban leélt évtizedek, a már világhírű művész egész életútja során figyelemmel kíséri a lengyel történelem eseményeit, sorsa mindvégig egybefonódik Lengyelország sorsával. A regény különleges poézissel, finom és pontos elemzéssel ábrázolja Chopin érzelmi életét, gyöngéd szerelmét Delfina Potocka iránt, s bonyolult, létfontosságú kapcsolatát George Sanddal. Wierzynski (aki maga is kiváló lengyel költő) könyvének legnagyobb értéke mégis az, hogy lírai hitelességű portrét fest egy rendkívüli művészalkatról, akit elképesztő mértékben nem érint semmi külsőség, semmi siker vagy sikertelenség, aki bánatban és örömben, szerelemben és magányban egyedül a benne élő tökéletes zenei forma megvalósulásáért folytat heroikus küzdelmet.

Harsányi Zsolt - Magyar ​rapszódia
A ​Magyar rapszódia Harsányi Zsolt életrajzi regénye. A gyermekkortól a halálos ágyig kíséri nyomon Liszt életét, s kereteként megrajzolja a viharos tizenkilencedik századot. A regényben megelevenedik a kor művészvilága - Chopin, Wagner, Geroge Sand, Berlioz, Schumann, Munkácsy, Erkel életének egy-egy pillanata, szakasza fonódik Liszt sorsába-, s a szórakoztató, fordulatos regények kedvelői megismerkedhetnek a Liszt-művek keletkezésének történetével is.

Gál György Sándor - Hazám, ​hazám, te mindenem
Gál ​György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét jeleníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtője, aki úgyszólván elődök nélkül hozta létre a magyar operát (Báthori Márai, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hősök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotó munkája mellett megteremtője a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintő filharmóniai zenekarunk első karmestere. S az ő nevéhez fűződik a Zeneművészeti Főiskola alapkőletétele is. Gál György Sándor regénye Erkel életművét a század világtörténelmébe ágyazza bele. Megelevenednek 1848-49 forradalmi küzdelmei, a magyar nép csodálatos önvédelmi harca, amellyel nyelvét, kultúráját, létét s forradalmának vívmányait védelmezte.

Szabolcsi Bence - Bevezetés ​a zenetörténetbe
Ennek ​a könyvnek - melynek jelen kiadása a szerző teljes irodalmi-tudományos munkásságát összefoglaló sorozat első köteteként lát napvilágot - különleges helye van Szabolcsi Bence életművében. Határköve e mű Szabolcsi két nagy alkotókorszakának. A harmincas évek közepéig munkásságának középpontjában azok a tanulmányai álltak, melyek utóbb, egységes ciklusként. A magyar zene évszázadai két kötetében láttak napvilágot. Az 1936-ban írt Bevezetés a zenetörténetbe azt az alkotóperiódust vezeti be, melyben Szabolcsit immár "a világ zenéjének évezredei" foglalkoztatták, s amelynek két összefoglaló remeke A zene története és A melódia története. A Bevezetés a zenetörténetbe e nagy művek "előhangja": a zenetörténet-írás története, módszereinek és rendszereinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása. Magábanálló alkotása e kötet Szabolcsi életművének azért is, mert soha-sehol másutt nem szólt ily részletességgel tudományos műhelyének rendjéről: önnön belső világáról. Ars poetica ez a könyv: egy tudós művész életre szóló feladatvállalása.

Kallós Zoltán - Új ​guzsalyam mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Richard Wagner - A ​barna könyv
A ​kötet tartalma vegyes. A magyar olvasó számára a legizgalmasabb a Cosimával való intim kapcsolat kezdeti, titkos szakaszából való megnyilatkozás-sorozat. Annál is inkább, mert nagy szerep jut benne Cosima apjának, Liszt Ferencnek, s így a két zeneszerző - sokáig hamisan bemutatott - kapcsolata is az igazságnak megfelelően tárul fel előttünk. A kötet közreadója Joachim Bergfeld, aki évekig volt a Bayreuthi Emlékmúzeum őre, Wagner sovinizmusához hasonlóan menteni igyekszik Liszt-ellenes kirohanásait is, de Cosima németül nemrég megjelent Naplóiból tudjuk, hogy Wagner élete végéig féltékeny volt Lisztre. Ezenkívül találunk még a kötetben alkalmi verseket, a sok értékes gondolat, fontos írás mellett nacionalista megállapításokat és megjegyzéseket, egy sok tekintetben meghökkentő, de Wagner egyéniségétől el nem választható primitív vígjáték-vázlatot - és a Parsifal romantikus szépségében költői, magával ragadó első prózai fogalmazványát is olvashatjuk.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Cziffra György - Ágyúk ​és virágok
A ​világhírű zongoraművész Schumanntól kölcsönözte emlékiratainak címét: Chopin műveit nevezte Schumann "virágok közé rejtett ágyúk"-nak . Cziffra emlékirataiban ágyúkról éppoly bőven van szó, mint virágokról, tehát hadieseményekről éppúgy, mint a művészet virágairól. Ez a memoár-kötet különös vegyítéke a kalandregénynek és a filozófiai esszének. Kalandregény, igen. Hiszen Cziffra útja sok-sok kitérővel, rengeteg kalandon át vezetett az angyalföldi nyomortanyáról a Senlis-i Királyi Kápolnáig: s közben olyan állomások voltak az úton, mint a Zeneakadémia, a harctér, a hadifogság, a budapesti éjszakai lokálok, a börtön, megint a koncertpódium és aztán a világhír, majd a Senlis-i Cziffra-alapítvány. Filozófiai esszé, igen. Hiszen Cziffra olyan művész, aki mindig nyitott szemmel járt a világban, akkor is, amikor ez a világ körül volt véve a fogolytábor szögesdrótjával vagy a börtön falával, s akkor is, mikor valóban a teljes világ tárult fel előtte. Az ilyen életút megtanít gondolkodni, megtanít arra, hogy véleményünk legyen a világ dolgairól: a Művészetben és az Életben egyaránt. Az eredeti kiadás francia nyelven jelent meg, a művész tragikusan fiatalon elhunyt karmester-fia, ifjabb Cziffra György fordításában. A magyar kiadás bővebb, mint az eredeti, Cziffra számos részlettel bővítette emlékezéseinek könyvét.

Pap Gábor - Csak ​tiszta forrásból
A ​művészetek egyetemes történetében kevés olyan mű akad, amellyel kapcsolatban a kortársak és az utókor legjobbjai annyira egybehangzóan nyilatkoztatták volna ki vélekedésüket, mint Bartók Cantata profánájával kapcsolatban, hogy létkérdése az emberiségnek, vajon megérti-e üzentét vagy sem, amennyiben megérti, jól érti-e meg vagy sem, végül hogy megfogadja-e a mű útmutatását, s képes lesz-e (hajlandó lesz-e) aszerint rendezni jövő életét...- Mert ennek az utolsó kérdésnek már nincs alternatívája.

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Marieluise von Ingenheim - Keringőkirályok
Az ​írónő a Strauss-család történetét dolgozza fel és egészen különös titkokat mesél a keringő legnagyobb mestereiről. A látványos sikerek mögött, melyek a tehetséges apa és legalább ugyanolyan tehetséges fiainak nevéhez fűződnek, megindító és riasztó szerelmi, családi drámák állnak. Vajon tudja- e az olvasó, hogy id. Johann Strauss, a keringő első királya szigorúan megtiltotta, hogy fiai zenével foglalkozzanak, hogy zseniális utódait kizárta örökösei sorából? S azt vajon sejti-e, hogy az ifjabb Johann, Bécs díszpolgára kénytelen volt lemondani osztrák állampolgárságáról, hogy élete alkonyán feleségül vehesse legnagyobb szerelmét? Hogy a Strauss fiúk semmire sem vitték volna, ha nem áll mögöttük a vasakaratú mama?

Molnár Antal - Rövid, ​népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Giacomo Puccini - Bohémélet ​/ Tosca / Pillangókisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Júlia - Vándorévek
Liszt ​Ferencről jelentek meg tanulmányok, monográfiák, írtak róla több életrajzi regényt is. A legnépszerűbbek ezek között olyannak mutatják be a kiváló magyar muzsikust, mint aki egész életében csak légyottra járt vagy imádkozott, de olyan olvasmányos, érdekes ifjúsági könyv nem jelent még meg Liszt Ferencről, amely tárgyilagos s mégis írói módszerekkel ismertetné életét, mutatná be munkásságát, és állítaná az őt megillető helyre a zeneirodalomban. Székely Júlia könyvéből olyan Liszt Ferenc lép az olvasó elé, mint amilyen a korabeli feljegyzések, családi levelezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikus valóban volt. Fiatal olvasóink előtt világos kép fog kialakulni a magyar származású művészek egyik legkiválóbbikáról: Liszt Ferencről.

Székely Júlia - Chopin ​Párizsban
Chopin ​regényt írni: nem könnyű feladat. A téma, a zeneszerző életútjára rakódott szentimentalizmus, a művek érzelgős tolmácsolása nem ritkán vitte a giccs közelébe a "zongora poétájáról" írt regényeket, filmeket. Székely Júlia, a zongoraművész-írónő ettől a ballaszttól akarja megszabadítani Chopin alakját. A szerző ennek érdekében alkalmazza a modern regény egyes szerkesztési fogásait, a tér- és időjátékot, a szinte zenei formát. Ezért szólaltatja meg Chopin kortársait - zenészeket és festőket, írókat és költőket -, történelmi és fiktív személyeket. "A zongora Rafaelje" - mondta Heine a nagy lengyel mesterről. Székely Júlia regényének célja is az, hogy Chopin alakja rafaeli tisztaságban, klasszikus egyszerűségben kerüljön az olvasó és a zenebarát elé.

Németh Amadé - A ​magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig
Hogyan ​született meg a 18. századi iskoladrámák, "érzékenyjátékok", népszínművek, verbunkosok, csárdások, németes dalok, népies műdalok, valamint a 19. századi olasz és francia minták: Bellini-, Donizetti-, Verdi-, Meyerbeer-hatások ötvözetéből a magyar opera műfaja s annak a sajátos zenei nyelve? Melyek voltak a zenei és társadalmi-politikai feltételei Erkel nagy hatású karnagyi és kiemelkedő operaszerzői munkásságának? Vannak-e erényei a kottatárakban, könyvtárakban porosodó elfelejtett partitúráknak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv szerzője, aki operakalauz-szerű ismertetőjében a kezdetektől az Operaház megnyitásáig (1884) keletkezett és előadott negyvenegy opera szövegét, zenéjét, részletes tartalmát, szereposztását és a korabeli jellemző sajtókritikákat mutatja be egy-egy rövid értékelő kommentárral. Konyvének függelékében a zeneszerzők és szövegírók legfontosabb életrajzi adatairól és a témához kapcsolódó szakirodalomról is tájékoztat. A kiadványt az operakedvelő és történelmi múltunk e korszaka iránt érdeklódó olvasóközönség legszélesebb rétegének ajánljuk.

Pándi Marianne - Hangversenykalauz ​I. - Zenekari művek
Pándi ​Marianne Hangversenykalauzának kötetei először több mint harminc éve jelentek meg. Azóta nagyot változott a világ - és igényesebb, gazdagabb lett a zenei élet is. Nőtt a zeneművek ismertetése iránti érdeklődés a hangversenyek közönsége éppúgy igényli a szakszerű eligazítást, mint a gépzene hallgatósága. Az eredeti köteteket Könyves Klaudia egészítette ki az időközben született új művekkel, illetve azokkal, melyek iránt korábban nem mutatkozott érdeklődés. A megújult Hangversenykalauz a kiadó szándéka és reménye szerint segítségére lesz mindazoknak, akik a koncert előtt, után - vagy éppen a zene hallgatása közben - olvassák el mindazt, amivel teljesebbé tehetik a muzsika által nyújtott élményt.

Leonard Bernstein - A ​muzsika öröme
A ​Televízió jóvoltából ma Leonard Bernstein (*1918) arca, zenemagyarázata éppolyan népszerű, mint a West Side Story dallamai – nálunk, Magyarországon is. Különös örömmel nyújtunk hát át most egy csokorra valót Bernstein tisztelőinek, írásaiból. Ezeket két könyvéből, „A muzsika öröme" és „A zene végtelen változatossága" című kötetéből válogattuk. Bernstein nemcsak a zenei, de minden fajta ismeretterjesztés utolérhetetlen mestere. írásainak varázsa éppúgy magával ragad, mint szavaié a képernyőről. A nagy amerikai karmester és zongoraművész, a világhírű zeneszerző egyedülálló módon ért hozzá, hogy kedvesen, szakmabeli és laikus számára egyaránt világosan, akár köznapi példákkal megvilágítva, de mégis mindig szakszerűen, a szokásos belemagyarázások nélkül beszéljen a zenéről. És nem csak beszél: hallani, hallgatni tanít, az élet egyik legszebb adományának élvezetére. Mert szavai nyomán „ragályossá" válik a zene – Bernsteinből kiapadhatatlanul sugárzó – szeretete. Így van ez akár Bachról vagy a dzsesszről, Beethovenről vagy a musicalről, a felhangokról, a ritmusról vagy a modern muzsikáról beszél, akár a vezénylésről vagy a zeneszerzői ihletről. A TV-ben bemutatott zenéket itt ábrák, kottapéldák helyettesítik. De aki nem tud kottát olvasni, az is megérti az összefüggéseket, magából a szövegből.

Rózsa Miklós - Sebestyén János - Életem ​történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskásan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Hollywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Beniamino Gigli - Beniamino ​Gigli emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Matthew Boyden - Richard ​Strauss
Richard ​Strausst (1864-1949) óriási tehetséggel és hosszú élettel ajándékozta meg a sors, és alaposan ki is használta mind a kettőt: egyenletes életműve makulátlan remekművek hosszú sorát foglalja magában - elég, ha fiatalkori szimfonikus költeményeire gondolunk (Don Juan, Tyll Eulenspiegel, Imigyen szóla Zarathustra), vagy az operairodalom olyan csúcsaira, mint a Salome, A rózsalovag, az Ariadné Naxos szigetén, s talán legmegrázóbb alkotására, a megtört, megalázott és gyászoló öregember végleges búcsújára, a csodálatos Négy utolsó ének-re. Mindent a művészetnek rendelt alá, tehetségébe és elhivatottságába vetett hite soha egy percig sem rendült meg. A világ nagyon is érdekelte, de csak mint művészete érvényesülésének terepe. Önző volt, amellett vallástalan, német nacionalista. Elfogadta a nácizmust, nem emigrált, sőt szívesen vette a német kultúra világszerte prezentálható nagykövetének szerepét. Antiszemita volt, de tűzön-vízen át ragaszkodott, amíg tehette, zsidó librettistájához, Stefan Zweighoz. Ez az önző ember és művész egyetlen akaratnak rendelte magát alá: zsarnoki feleségének, a zenéjén kívül egyedül őt szerette. Nagy zeneszerző és már-már érthetetlen személyiség - aki remek monográfusára akadt Matthew Boydenben. Az angol muzikológus és zenei szakíró briliáns könyvet produkált. A szabályos életrajz, eseménytörténet egyben kultúr- és politikatörténet is, és jó ízléssel kordában tartott kutakodás egy páratlanul érdekes művész lelkének titkaiban, abban a rikító ellentmondásban, amely az óriási alkotóteljesítmény és az alkotó személye között feszül.

Várnai Péter - Székely ​Mihály
A ​színpad minden nagy alakjáról - legyen az drámai színész vagy operaénekes - elmondhatjuk: teljesen feladja egyéniségét és átalakul a játszott vagy énekelt figurává. Enélkül a metamorfózis nélkül elképzelhetetlen az igazi színjátszás, az igazi operaéneklés. Hiszen nemcsak annak a régi színházi mondásnak van igaza, hogy "este hétkor megszűnik a protekció", hanem az is bizonyos, hogy este hétkor X, Y, Z-ben itt és itt lakó, foglalkozására nézve színművész vagy operaénekes eltűnik a világból, átadva helyét Hamletnek. Stuart Máriának, II. Fülöp királynak vagy Brabanti Elzának. Közhely, ám ez adja a legfontosabb alapot a színpadi teljesítmény kritikai megítéléséhez. Az viszont már sokkal bonyolultabb feladat, hogy kielemezzük, mi jellemzi egy-egy nagy színész vagy énekes alakítását ezen az általánosnak mondható "nagyságmutatón" felül. Tehát - s a következőkben csak látszólag kerülünk ellentétbe az előbb mondottakkal - miben rejlik egy-egy nagy művész alakításának egyéni jellege, miben más, miben új és miben egyszeri? E kis könyv célja, hogy az újabb magyar operaművészet talán legnagyobb alakjának, Székely Mihálynak életútját végigkísérve és alakításait a szó, a zene és a kép segítségével elemezve, feleletet kíséreljen adni erre a kérdésre.

Dalos László - Simándy ​József - Bánk bán elmondja
Szüksége ​van-e egyáltalán ennek a könyvnek figyelem-felhívó, kedvcsináló "fülszövegre"? Van-e zenebarát, operarajongó az egykori Simándyba szerelmes kislányoktól a megcsontosodott szakmabeliig, aki ne ismerné, ne szeretné Simándy József hangját, művészetét? Ő volt valóban a háború utáni évtizedek első számú operai kedvence, dalszínházunk kétségkívül legnépszerűbb művésze. Akármelyik szerepét énekelte, mindig a legmagasabb rendű operai művészet szem- és fültanúi lehettünk. Simándyt olyan művészek nevelték Simándyvá, mint Klemperer és Ferencsik, Oláh és Nádasdy: a háború utáni Operaház stílust meghatározó karmesterei és rendezői, Az ő munkájuk nyomán, de legalább ennyire a művész vele született zsenialitása és szorgalma, mindig a művészetet szolgáló egyénisége révén jött létre az ideális Bánk bán, Otello, Manrico, Radames, Stolzingi Walther, Florestan és Don José. És most, ebben a könyvben Bánk bán elmondja... Elmeséli életútját az autószerelő műhelytől a világhírig, az első Don Josétól a búcsúest Otellójáig. Elmondja - amennyire szavakkal el lehet mondani -, hogyan lett énekesből művész, hogyan látja az éneklés művészetét. Mindent elmond, amit Simándy Józsefről tudni kell. A szöveggondozó "krónikás": Dalos László

Juhász Előd - Bernstein ​és Budapest
A ​Bernstein-jelenséggel főképp az elmúlt két évtizedben került kapcsolatba a hazai közönség: elsősorban televíziós előadásainak megismerésével. A világhírű karmester-zeneszerző a közelmúltban kétszer is ellátogatott Budapestre, s a szó legteljesebb értelmében lázba hozta a publikumot. 1972-ben jelent meg Juhész Előd róla szóló könyve, a BERNSTEIN STORY. A szerzőnek azóta többször is volt alkalma exkluzív interjút készíteni a Mesterrel - főképp ezekből született a BERNSTEIN ÉS BUDAPEST, a BERNSTEIN STORY II. A cím természetesen igen tágan értelmezendő, hiszen a könyv nemcsak folytatása az első biográfiának, hanem személyes kiegészítője annak: a beszélgetésekből, idézetekből, a kortársak véleményéből gazdagabb, emberközeli és főképp hiteles kép bontakozik ki az immár 70 éves Zeneapostolról.

Nádor Tamás - Giacomo ​Puccini
Giacomo ​Puccini századunk legnagyobb operakomponistája. Nagy utat tett meg a luccai orgonista állásától a világhírig, sokat kellett harcolnia művészetének elismertetéséért. Operáinak bemutatói sorra botrányba fulladtak, a kritika nagyon sokáig lebecsülte műveit. A közönség azonban kezdettől lelkesedett Puccini operáiért, szívébe zárta a Manon Lescaut, bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony mély érzelmeket kifejező dallamait. Enrico Caruso, Nelly Melba, Lotte Lehmann, Szamosi Elza páratlan művészete segítette diadalra Puccini műveit, példátlan népszerűségét nagy művészek alapozták meg. Puccini életútját, művészetének fejlődését, operabemutatóinak körülményeit, korát mutatja be e könyv korabeli feljegyzések, hiteles források alapján.

Beethoven_jc
elérhető
5

Jan Caeyers - Beethoven
Amikor ​véget ér a kilencedik szimfónia, az örömittas közönség mindig ovációval reagál. Ez így volt 1824. május 7-én is, és ma sincs másképp. Ez a Beethoven által gondosan kifundált dramaturgiának az eredménye, amelynek egyik legfontosabb eleme a finálé rendkívül önkényes kezdete.Az ember hallja, ahogy nőttön-nő a lelkesedés és amikor „az egész világ csókját” skandálják – már mondatok szinte nem is,csak szavak hangzanak el –, mindenkit magával ragad az összetartozás érzése és a földi boldogság, és mindenki lerázza magáróla félelem, a kényszer és a demagógia láncait. Ez a lelkileg megkínzott ember, akinek életében nem sok örömteli pillanat adatott meg, így tette ki a felkiáltójelet a magány felett aratott győzelmet hirdető filozófiai és zenei kiáltvány végére. Megrázóan tragikus,hogy még azt sem vette észre, milyen óriási sikert aratott vele. Jan Caeyers karmester, zenetudós, és remek elbeszélő, aki Beethoven egy olyan életrajzát beszéli el nekünk, amely beavat az élettörténet titkaiba is. Beethoven életrajza széles olvasóközönség számára tartogat kultúrtörténeti és zenetörténeti izgalmakat.

Steven Isserlis - Miért ​csapott Beethoven a lecsóba?
Talán ​ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban találkozhattam ezekkel a zeneszerzőkkel e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. És azt akartam, hogy te is megismerd őket, és életre szóló barátságot köss velük. A könyvben megpróbáltam a lehető leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzőkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak ők maguk sokkal meglepőbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni. Nagyon örülök, hogy a könyvem magyarul is megjelenik. Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére és maradjon is ez így még jó sokáig! Boldog leszek, ha a könyv révén kicsit többen kezdenek érdeklődni ez iránt a hat nagy zeneszerző iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg őket a sors, különleges életet éltek és elképesztő figurák voltak. Öröm volt megírni a könyvet remélem, olvasni is az lesz. Steven Isserlis

Vásáry Tamás - Üzenet ​III-IV.
1. ​kötet: A világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás önéletregényének második kötetében a hatvanas évektől a kilencvenes évekig követhetjük történetét. A friss házasok meghitt kapcsolatának kibontakozásán keresztül, utazásaik, önmagukban és a misztikumban való elmélyülésüknek lehetünk tanúi. Majd annak, ahogyan a rák, felesége betegsége próbára teszi a mindenségbe vetett hitük erejét. Vásáry Tamás úgy szól az élet nagy kérdéseiről, hogy azokban bárki magára ismerhet, útmutatást találhat a nehéz helyzetekben. A csodagyerek ebben a kötetben felnő, férfivá érik, de megtartja játékosságát, komor helyzetekben is hozza sajátos humorát. 2. kötet: Ha továbbra is csak zongoráznia kell, azt most már nem fogja kibírni. Hazudna, ha azt állítaná, hogy a zongorázás nem adott neki örömeket. Hány könnyes katarzisát élte át a billentyűkön nagy szellemek és saját érzelmeinek ötvözetében, és hány örömteli órát töltött más zenészek társaságában, ahol a kamarázás műfajában kiélhette a zenei szeretkezés gyönyörét. Sőt még azt sem tagadhatta, hogy egy-egy jól sikerült koncertje végén élvezte saját felszabadult játékát, és szórhatta szét a lelkes közönségnek ráadások kötetlen számait. Ilyenkor élvezte a sikert és a hatalmat, amit a hangszer tudása adott kezébe, és mindenekelőtt azt, hogy ilyenkor igazán úgy tudott játszani, ahogy valójában tudott. Ezzel szemben attól a pillanattól, hogy a partitúrát a kezébe vette, egész addig, hogy mozdulataival megszólaltatta a zenét, a karmesterség minden arcát igazán szerette.

Kollekciók