Ajax-loader

'komolyzene' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rolf Liebermann - Életem ​az Opera
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bónis Ferenc - Tizenhárom ​találkozás Ferencsik Jánossal - Határ-idő-napló
Ferencsik ​János a XX. század magyar zenei előadóművészetének leggazdagabb mondanivalójú, de legkevésbé beszédes mesterei közül való. Olyasvalaki, aki fontos közlendőjét mindenkor a muzsikára, az általa megelevenített zeneművekre bízta. Művészpályájának egyik legnagyobb sikere után - ez Wagner utolsó remekművének, a Parsifalnak 1983-as budapesti felújítása volt - mégis vállalkozott rá, hogy elmondja életének főbb eseményeit Bónis Ferencnek, a régi és újabb magyar zene kutatójának. 1983 februárja és májusa között tizenhárom alkalommal találkoztak e célból: az ott és akkor elhangzottak öltöttek formát ebben a kötetben. Hét évtized eseményei tárulnak itt az olvasó elé: a gyermekkor, a tanulóévek emlékei, az operaházi inaskodás és segédkezés esztendei - melyeknek letöltése után szinte átmenet nélkül lép elénk a Mester, a magyar előadóművészet világszerte ismert egyénisége. Az előadóművész nem élhet "légüres", "rezonanciamentes" térben - a Ferencsik-formátumú karmester pedig különösen nem. Százakkal dolgozik együtt, ezrek és tízezrek figyelik minden gesztusát. Pályája alakulásában meghatározó szerepet játszik a történelem - mely milliók és tízmilliók sorsát irányítja. Nem meglepő tehát, hogy e könyv, bár főtémája Ferencsik János élete, nem csupán róla-magáról szól. Nagy példaképek elevenednek meg benne, művésztársak hosszú sora, intézmények tündöklő és hanyatló periódusa, nagy koncertutak képe, vélemények zenei és zenén kívüli dolgokról - mindez egy széles ecsetvonásokkal megfestett történelmi tabló körfüggönyháttere előtt. A könyv egy karmester pályájának leírását ígéri - ám ennél jóval többet ad: hiteles képek százait két emberöltő magyar zenetörténetéből.

Eva Baronsky - Mozart ​felébred
1791. ​december 5. éjszakáján minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzője az ágyában haldoklik, és élete utolsó művét nem tudja már befejezni… Másnap idegen emberek közt, idegen helyen, furcsa ruhákba öltöztetve ébred. Sajnos nem indul jól a napja, nem találja se a helyét, se az idejét. Lehet, hogy ez a pokol tornáca, de az is lehet, hogy a paradicsom. Csak egyetlen magyarázata lehetséges: ez egy isteni küldetés, be kell fejezni a Requiemjét. De ehhez meg kell találnia a közös hangot a tojotákkal és siemensekkel,az óriásférgekkel, a fülmelegítőkkel, hogy a jumbó bögréről ne is beszéljünk. Jöjjön most a klasszikus kérdés: Vajon sikerül neki?

Hézser Zoltán - Wolfgang ​Amadeus Mozart életének krónikája
Hézser ​Zoltán kötete a Mozart-kutatás legfrissebb eredményeire támaszkodik, elsősorban a levelezés és a dokumentumok legújabb, teljesnek mondható és teljes filológiai pontosságú kiadására, Otto Erich Deutsch munkájára. A Mozart-életút ismerője ezért találkozik e krónikában számos új - esetleg meglepő - ténnyel, új szemlélettel. Az pedig, aki most ismerkedik minden idők egyik legnagyobb muzsikusának életrajzával, e krónikában igazi, kendőzéstől mentes dokumentumanyagot kap. A levelek új összkiadása több ponton helyesbíti az eddig begyökerezett szemléletet. Hogy csak egy témát emeljünk ki: Leopold Mozart, a zeneszerző apja, távolról sem volt olyan ideális szülő és olyan eszményi irányítója fia pályájának, amilyennek eddig hittük... Izgalmas, érdekes olvasmány. Sok-sok esetben ad támpontot a művek jobb megértéséhez, megközelítéséhez. S ez minden hasonló életkrónika legfőbb célja.

Walter Kolneder - Bach-lexikon
GONDOLAT ​- BUDAPEST, 1988 Új típusú könyvet nyújt át az olvasónak a kiadó: benne ábécérendben, lexikoncikkekben kaphat felvilágosítást a Johann Sebastian Bach életével, munkásságával összefüggő számos kérdésről és személyiségről. A Bach zenéjével kapcsolatos zenei műszavak magyarázatát éppúgy megtalálja benne, mint a neves Bach-előadók és -életrajz- írók adatait. Hangverseny-látogatóknak, hanglemez- és rádióhallgatóknak, zenét tanulóknak éppoly hasznos, mint vetélkedőkre készülőknek, rejtvényfejtőknek. Szerzője, a karlsruhei egyetem nyugalmazott professzora nem ismeretlen a magyar olvasóközönségnek: Vivaldiról megjelent nagy sikerű monográfiája már két kiadásban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Tótfalusi István - Új ​operamesék
Ismerkedés ​az operákkal - ebben segít a könyv, a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Nem tartalmi kivonat, nem pontos operaszöveg: egyszerűen mese. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében - idézi fel az operairodalom lengépszerűbb remekeit, cselekményét. Megközelíthetőbbé teszi az operákat a közönség számára, hiszen az előadásban a szöveget sokszor nem is lehet érteni. E könyv birtokában felkészültebben mehet operába a zenekedvelő, illetve utólag ellenőrizheti a cselekményt. Nagy segítséget nyújt a tájékozódásban a függelék: a szerzőkről, az operák születésének körülményeiről, a történelmi háttérről nyújt hasznos tudnivalókat, megmagyarázza az idegen szavakat, illetve a szakkifejezéseket, közli a nevek helyes kiejtését.

William Wright - Pavarotti
A ​világhírű olasz tenorista, Luciano Pavarotti művészete és személye körül példátlan kultusz, valóságos mánia bontakozott ki az elmúlt évek Amerikájában. pavarotti talán az első a huszadik századi operaénekesek között, akit a popcsillagok, sportbálványok és filszínészek hatalmas publicitásának, csillagászati összegekre rúgó bevételének ismeretében is sztárnak nevezhetünk - a szó teljes, igazi értelmében. E könyv, amelyet amerikai újságíró barátjával, William Wright-tal közösen írt-szerkesztett a művész, amolyan önéletrajzi antológia. A fejezetek jó részét maga Pavarotti vetette papírra, ám szót kapnak a tenorista pályatársai, munkatársai, barátai, családtagjai is. Egy világsztárként is egyszerű gondolkodású és közvetlen stílusú, ízig-vérig olasz egyéniség jellegzetesen amerikai karrierje tárul az olvasó elé - díszletként pedig a hatvanas-hetvenes esztendők operai élete: versenyek és fesztiválok, operaházak és koncertek, karmesterek és rendezők, vélemények és ellenvélemények. A nagyközönség alig titkolt, örök vágya, hogy valamilyen formában kapcsolatot teremthessen, megismerkedhessen azokkal, akik művészi élményekkel gazdagítják. Korunk egyik legünnepeltebb olasz tenoristáját, Luciano Pavarottit valóban emberközelbe hozzák e könyv lapjai.

É. Szabó Márta - Akinek ​a madarak is Chopint énekelnek
A ​briliáns vak zongoraművész pályáját rajzolja meg édesanyja, É. Szabó Márta, az ismert televíziós személyiség, a Cimbora és számos más, főleg gyermekeknek szánt kultúrműsor szerkesztője. Tamás apja, Érdi Sándor, a Stúdió című műsor szerkesztője is jelen van a könyv minden oldalán. Az izgalmakban bővelkedő könyv végigkíséri Érdi Tamás nem mindennapi sorsát születésétől, sőt, még annál is korábbról egészen a világhírig.

Pándi Marianne - Hangversenykalauz ​IV. - Zongoraművek
Pándi ​Marianne Hangversenykalauzának kötetei először több mint harminc éve jelentek meg. Azóta nagyot változott a világ és igényesebb - gazdagabb lett a zenei élet is. Nőtt a zeneművek ismertetése iránt tanúsított érdeklődés: a hangversenyek közönsége éppúgy megkívánja a szakszerű eligazítást, mint a gépzene hallgatósága. Az eredeti művet Könyves Klaudia egészítette ki az időközben megszületett művek leírásával. A megújult Hangversenykalauz a kiadó szándéka és reménye szerint eleget tesz napjaink felfokozott igényességének és segítségére lesz mindazoknak, akik a koncert előtt, után vagy a zene hallgatása közben olvassák el mindazt, amivel teljesebbé tehetik a muzsika által nyújtott élményt.

Pándi Marianne - Hangversenykalauz ​II. - Versenyművek
A ​Hangversenykalauz II. kötete a versenyműveket mutatja be a zeneszerető és koncertlátogató közönségnek. Megismertet a barokk concertóval, concerto grossóval, a klasszikus és romantikus versenyművekkel, s bemutatja századunk zeneszerzőinek korunkra jellemző alkotásait, mintegy száz szerző háromszáznál több művét. A művek, az I. kötethez hasonlóan, a zeneszerzők és műveik időrendjében sorakoznak, az I. kötetben nem szerepelt komponisták életrajzi adataival, s a műfajra vonatkozó fontosabb tudnivalókkal. A hangversenykalauz kottapéldák nélkül mutatja be a versenyműveket, így a legszélesebb közönség számára is érthető.

Barabás Tibor - Mozart ​párizsi utazása / Beethoven
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leonard Bernstein - A ​megválaszolatlan kérdés
Hat ​előadás a Harvard Egyetemen. Honnan jön a zene? Milyen a zene? és hasonló kérdésekre válaszol az örök tanár.

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Pándi Marianne - Hangversenykalauz ​I. - Zenekari művek
Pándi ​Marianne Hangversenykalauzának kötetei először több mint harminc éve jelentek meg. Azóta nagyot változott a világ - és igényesebb, gazdagabb lett a zenei élet is. Nőtt a zeneművek ismertetése iránti érdeklődés a hangversenyek közönsége éppúgy igényli a szakszerű eligazítást, mint a gépzene hallgatósága. Az eredeti köteteket Könyves Klaudia egészítette ki az időközben született új művekkel, illetve azokkal, melyek iránt korábban nem mutatkozott érdeklődés. A megújult Hangversenykalauz a kiadó szándéka és reménye szerint segítségére lesz mindazoknak, akik a koncert előtt, után - vagy éppen a zene hallgatása közben - olvassák el mindazt, amivel teljesebbé tehetik a muzsika által nyújtott élményt.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Gál György Sándor - Hazám, ​hazám, te mindenem
Gál ​György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét jeleníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtője, aki úgyszólván elődök nélkül hozta létre a magyar operát (Báthori Márai, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hősök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotó munkája mellett megteremtője a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintő filharmóniai zenekarunk első karmestere. S az ő nevéhez fűződik a Zeneművészeti Főiskola alapkőletétele is. Gál György Sándor regénye Erkel életművét a század világtörténelmébe ágyazza bele. Megelevenednek 1848-49 forradalmi küzdelmei, a magyar nép csodálatos önvédelmi harca, amellyel nyelvét, kultúráját, létét s forradalmának vívmányait védelmezte.

Szabolcsi Bence - Bevezetés ​a zenetörténetbe
Ennek ​a könyvnek - melynek jelen kiadása a szerző teljes irodalmi-tudományos munkásságát összefoglaló sorozat első köteteként lát napvilágot - különleges helye van Szabolcsi Bence életművében. Határköve e mű Szabolcsi két nagy alkotókorszakának. A harmincas évek közepéig munkásságának középpontjában azok a tanulmányai álltak, melyek utóbb, egységes ciklusként. A magyar zene évszázadai két kötetében láttak napvilágot. Az 1936-ban írt Bevezetés a zenetörténetbe azt az alkotóperiódust vezeti be, melyben Szabolcsit immár "a világ zenéjének évezredei" foglalkoztatták, s amelynek két összefoglaló remeke A zene története és A melódia története. A Bevezetés a zenetörténetbe e nagy művek "előhangja": a zenetörténet-írás története, módszereinek és rendszereinek bemutatása és gyakorlati alkalmazása. Magábanálló alkotása e kötet Szabolcsi életművének azért is, mert soha-sehol másutt nem szólt ily részletességgel tudományos műhelyének rendjéről: önnön belső világáról. Ars poetica ez a könyv: egy tudós művész életre szóló feladatvállalása.

Breuer János - Kodály-kalauz
A ​Kodály- kalauz szándéka, hogy a zeneszerzőt állítsa a figyelem középpontjába, s az alkotói életmű múlhatatlan értékeire hívja fel a figyelmet. A gyakran hallható kompozíciók mellet ismerteti a közönség elé ritkábban kerülőket, a színpadra, hangversenyterembe szánt alkotások hatalmas vonulatát, végül, egy-egy összefoglaló-áttekintő fejezetben a kórusműveket, zongoradarabokat, dalokat.

Székely Júlia - Vándorévek
Liszt ​Ferencről jelentek meg tanulmányok, monográfiák, írtak róla több életrajzi regényt is. A legnépszerűbbek ezek között olyannak mutatják be a kiváló magyar muzsikust, mint aki egész életében csak légyottra járt vagy imádkozott, de olyan olvasmányos, érdekes ifjúsági könyv nem jelent még meg Liszt Ferencről, amely tárgyilagos s mégis írói módszerekkel ismertetné életét, mutatná be munkásságát, és állítaná az őt megillető helyre a zeneirodalomban. Székely Júlia könyvéből olyan Liszt Ferenc lép az olvasó elé, mint amilyen a korabeli feljegyzések, családi levelezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikus valóban volt. Fiatal olvasóink előtt világos kép fog kialakulni a magyar származású művészek egyik legkiválóbbikáról: Liszt Ferencről.

Székely Júlia - Chopin ​Párizsban
Chopin ​regényt írni: nem könnyű feladat. A téma, a zeneszerző életútjára rakódott szentimentalizmus, a művek érzelgős tolmácsolása nem ritkán vitte a giccs közelébe a "zongora poétájáról" írt regényeket, filmeket. Székely Júlia, a zongoraművész-írónő ettől a ballaszttól akarja megszabadítani Chopin alakját. A szerző ennek érdekében alkalmazza a modern regény egyes szerkesztési fogásait, a tér- és időjátékot, a szinte zenei formát. Ezért szólaltatja meg Chopin kortársait - zenészeket és festőket, írókat és költőket -, történelmi és fiktív személyeket. "A zongora Rafaelje" - mondta Heine a nagy lengyel mesterről. Székely Júlia regényének célja is az, hogy Chopin alakja rafaeli tisztaságban, klasszikus egyszerűségben kerüljön az olvasó és a zenebarát elé.

Balassa Imre - Mozart ​regénye
Az ​ismeretterjesztés talán legkedveltebb és legnépszerűbb műfaja az életrajzi regény, amikor írói eszközökkel, de mégis valóságos tényekhez ragaszkodva ismerteti meg az író hősének életét, alkotásainak, művészi fejlődésének rugóit. Balassa Imre Mozart regénye nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Most az új, átdolgozott, bővített kiadás remélhetőleg ismét sok olvasó számára jelent majd kellemes, szórakoztató olvasmányt.

Beniamino Gigli - Beniamino ​Gigli emlékiratai
Beniamino ​Gigli 1890. március 20-án született Recanatiban. Apja sekrestyés volt, így kiskorától a templomi kórusban énekelt. Összekuporgatott pénzéből utazott Rómába. Karrierje üstökösként ívelt felfelé: 1918-ban már a milánói Scala közönsége is őt ünnepelte. 1920-ban debütált a New York-i Metropolitan Operában. Gigli tizenkét évadon keresztül volt a Met vezető tenorja. Olaszországban tárt karokkal fogadta a fasiszta diktátor, Benito Mussolini, Németországban és hazájában is számos film készült főszereplésével. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte 1957. november 30-án bekövetkezett haláláig. Bár azóta tenorok nemzedékei kápráztatták el a közönséget, sokak szerint még mindig ő a legnagyobb. A művészetét őrző felvételekből a technikai hiányosságok ellenére is fogalmat lehet alkotni arról, milyen volt "a világ legszebb tenorhangja".

Matthew Boyden - Richard ​Strauss
Richard ​Strausst (1864-1949) óriási tehetséggel és hosszú élettel ajándékozta meg a sors, és alaposan ki is használta mind a kettőt: egyenletes életműve makulátlan remekművek hosszú sorát foglalja magában - elég, ha fiatalkori szimfonikus költeményeire gondolunk (Don Juan, Tyll Eulenspiegel, Imigyen szóla Zarathustra), vagy az operairodalom olyan csúcsaira, mint a Salome, A rózsalovag, az Ariadné Naxos szigetén, s talán legmegrázóbb alkotására, a megtört, megalázott és gyászoló öregember végleges búcsújára, a csodálatos Négy utolsó ének-re. Mindent a művészetnek rendelt alá, tehetségébe és elhivatottságába vetett hite soha egy percig sem rendült meg. A világ nagyon is érdekelte, de csak mint művészete érvényesülésének terepe. Önző volt, amellett vallástalan, német nacionalista. Elfogadta a nácizmust, nem emigrált, sőt szívesen vette a német kultúra világszerte prezentálható nagykövetének szerepét. Antiszemita volt, de tűzön-vízen át ragaszkodott, amíg tehette, zsidó librettistájához, Stefan Zweighoz. Ez az önző ember és művész egyetlen akaratnak rendelte magát alá: zsarnoki feleségének, a zenéjén kívül egyedül őt szerette. Nagy zeneszerző és már-már érthetetlen személyiség - aki remek monográfusára akadt Matthew Boydenben. Az angol muzikológus és zenei szakíró briliáns könyvet produkált. A szabályos életrajz, eseménytörténet egyben kultúr- és politikatörténet is, és jó ízléssel kordában tartott kutakodás egy páratlanul érdekes művész lelkének titkaiban, abban a rikító ellentmondásban, amely az óriási alkotóteljesítmény és az alkotó személye között feszül.

Dalos László - Dalos László - Simándy ​József - Bánk bán elmondja
Szüksége ​van-e egyáltalán ennek a könyvnek figyelem-felhívó, kedvcsináló "fülszövegre"? Van-e zenebarát, operarajongó az egykori Simándyba szerelmes kislányoktól a megcsontosodott szakmabeliig, aki ne ismerné, ne szeretné Simándy József hangját, művészetét? Ő volt valóban a háború utáni évtizedek első számú operai kedvence, dalszínházunk kétségkívül legnépszerűbb művésze. Akármelyik szerepét énekelte, mindig a legmagasabb rendű operai művészet szem- és fültanúi lehettünk. Simándyt olyan művészek nevelték Simándyvá, mint Klemperer és Ferencsik, Oláh és Nádasdy: a háború utáni Operaház stílust meghatározó karmesterei és rendezői, Az ő munkájuk nyomán, de legalább ennyire a művész vele született zsenialitása és szorgalma, mindig a művészetet szolgáló egyénisége révén jött létre az ideális Bánk bán, Otello, Manrico, Radames, Stolzingi Walther, Florestan és Don José. És most, ebben a könyvben Bánk bán elmondja... Elmeséli életútját az autószerelő műhelytől a világhírig, az első Don Josétól a búcsúest Otellójáig. Elmondja - amennyire szavakkal el lehet mondani -, hogyan lett énekesből művész, hogyan látja az éneklés művészetét. Mindent elmond, amit Simándy Józsefről tudni kell. A szöveggondozó "krónikás": Dalos László

Brodszky Ferenc - Ludwig ​van Beethoven életének krónikája
Brodszky ​Ferenc számos idegennyelvű kiadást is megért könyve dokumentumgyűjtemény: levelek, okmányok, feljegyzések, visszaemlékezések egymásutánja. Minimális összekötőszöveg, az összeállító arra törekedett, hogy az írások önmagukért beszélve állítsák az olvasó elé Beethoven egyéniségét. Úgy, ahogy ez a mester nyilatkozataiból, barátok memoárjaiból felidéződik. Úgy, ahogy Beethoven barátaihoz, pályatársaihoz és mecénásaihoz beszélt, ahogy azok beszéltek vele vagy róla. Így kapjuk igazi, minden szépirodalmi hozzátétel nélküli keretét az alkotásoknak. Ebben a környezetben, ebben a "tálalásban" nagyobb nyomatékot kap minden adat, minden apró részlet, mintha tudományos vagy belletrisztikai kísérőszöveg értékelné az egyes dokumentumok jelentőségét, vonatkozásait, a művekre nézve értékes utalásait. Gyakran emlegetik az alkotás és az alkotó személye közti felbonthatatlan egységet; s gyakran mondják, hogy a mű és a művész emberi karaktere közt kapcsolat van. Ebben a krónikában mindkét szemlélet igazolást nyer, hiszen kevés olyan bonyolult emberi egyéniséget ismer a zenetörténet, mint amilyen legnagyobbjainak egyike, Ludwig van Beethoven volt...

Juhász Előd - Bernstein ​és Budapest
A ​Bernstein-jelenséggel főképp az elmúlt két évtizedben került kapcsolatba a hazai közönség: elsősorban televíziós előadásainak megismerésével. A világhírű karmester-zeneszerző a közelmúltban kétszer is ellátogatott Budapestre, s a szó legteljesebb értelmében lázba hozta a publikumot. 1972-ben jelent meg Juhész Előd róla szóló könyve, a BERNSTEIN STORY. A szerzőnek azóta többször is volt alkalma exkluzív interjút készíteni a Mesterrel - főképp ezekből született a BERNSTEIN ÉS BUDAPEST, a BERNSTEIN STORY II. A cím természetesen igen tágan értelmezendő, hiszen a könyv nemcsak folytatása az első biográfiának, hanem személyes kiegészítője annak: a beszélgetésekből, idézetekből, a kortársak véleményéből gazdagabb, emberközeli és főképp hiteles kép bontakozik ki az immár 70 éves Zeneapostolról.

Nádor Tamás - Giacomo ​Puccini
Giacomo ​Puccini századunk legnagyobb operakomponistája. Nagy utat tett meg a luccai orgonista állásától a világhírig, sokat kellett harcolnia művészetének elismertetéséért. Operáinak bemutatói sorra botrányba fulladtak, a kritika nagyon sokáig lebecsülte műveit. A közönség azonban kezdettől lelkesedett Puccini operáiért, szívébe zárta a Manon Lescaut, bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony mély érzelmeket kifejező dallamait. Enrico Caruso, Nelly Melba, Lotte Lehmann, Szamosi Elza páratlan művészete segítette diadalra Puccini műveit, példátlan népszerűségét nagy művészek alapozták meg. Puccini életútját, művészetének fejlődését, operabemutatóinak körülményeit, korát mutatja be e könyv korabeli feljegyzések, hiteles források alapján.

Beethoven_jc
elérhető
5

Jan Caeyers - Beethoven
Amikor ​véget ér a kilencedik szimfónia, az örömittas közönség mindig ovációval reagál. Ez így volt 1824. május 7-én is, és ma sincs másképp. Ez a Beethoven által gondosan kifundált dramaturgiának az eredménye, amelynek egyik legfontosabb eleme a finálé rendkívül önkényes kezdete.Az ember hallja, ahogy nőttön-nő a lelkesedés és amikor „az egész világ csókját” skandálják – már mondatok szinte nem is,csak szavak hangzanak el –, mindenkit magával ragad az összetartozás érzése és a földi boldogság, és mindenki lerázza magáróla félelem, a kényszer és a demagógia láncait. Ez a lelkileg megkínzott ember, akinek életében nem sok örömteli pillanat adatott meg, így tette ki a felkiáltójelet a magány felett aratott győzelmet hirdető filozófiai és zenei kiáltvány végére. Megrázóan tragikus,hogy még azt sem vette észre, milyen óriási sikert aratott vele. Jan Caeyers karmester, zenetudós, és remek elbeszélő, aki Beethoven egy olyan életrajzát beszéli el nekünk, amely beavat az élettörténet titkaiba is. Beethoven életrajza széles olvasóközönség számára tartogat kultúrtörténeti és zenetörténeti izgalmakat.

Steven Isserlis - Miért ​csapott Beethoven a lecsóba?
Talán ​ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban találkozhattam ezekkel a zeneszerzőkkel e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. És azt akartam, hogy te is megismerd őket, és életre szóló barátságot köss velük. A könyvben megpróbáltam a lehető leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzőkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak ők maguk sokkal meglepőbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni. Nagyon örülök, hogy a könyvem magyarul is megjelenik. Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére és maradjon is ez így még jó sokáig! Boldog leszek, ha a könyv révén kicsit többen kezdenek érdeklődni ez iránt a hat nagy zeneszerző iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg őket a sors, különleges életet éltek és elképesztő figurák voltak. Öröm volt megírni a könyvet remélem, olvasni is az lesz. Steven Isserlis

Csáth Géza - Zeneszerző ​portrék
Csáth ​Gézáról kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen jelentős, korának egyik "nagy műveltségű, finom tollú" kritikusa volt (Éjszakai esztétizálás, 711092; Ismeretlen házban. 2. köt., 772643), de említést érdemel zeneszerzői tevékenysége is (pl. Hamvazószerda című drámájához komponált zenét). Csáth zeneszerető és zeneértő családban nőtt fel, ő maga is zenésznek készült és csak a sikertelen Zeneakadémiai felvételi után döntött az orvosi pálya mellett. A muzsikához ezer szállal kötődő író, már gimnazista korában zenekritikákat, zenei tárgyú kisesszéket írt a Bácskai Hírlap számára. Fővárosi medikusként, pedig a Budapesti Napló, a Nyugat, a Huszadik Század, a Népszava, A Polgár, a Vasárnapi Újság és a Világ című periodikumok közölték zeneszerzőkről szóló írásait, kritikáit. A most megjelent, nyolc zeneszerző portrét (Bach; Beethoven; Haydn; Schumann; Wagner; Chopin; Grieg; Erkel Ferenc) tartalmazó kötet, először 1911-ben jelent meg, majd 1971-ben az Éjszakai esztétizálás című kötet Függelékében. A széles olvasóréteghez szóló írások, igen árnyaltan, egy-egy zeneszerző stílusának lényegére mutatnak rá, de egyben jól tükrözik Csáth Géza zenei ízlését is. A rövidke esszékben az általa megfigyelt két zeneszerzőtípus ("abszolút zenész", "program-muzsikus") alkotói módszerét, valamint a zeneszerzés lélektani hátterét fejti ki. A kötet - nemcsak a zene iránt érdeklődő, hanem minden, Csáth Géza elbeszéléseit kedvelő olvasónak ajánlható.

Vásáry Tamás - Üzenet ​III-IV.
1. ​kötet: A világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás önéletregényének második kötetében a hatvanas évektől a kilencvenes évekig követhetjük történetét. A friss házasok meghitt kapcsolatának kibontakozásán keresztül, utazásaik, önmagukban és a misztikumban való elmélyülésüknek lehetünk tanúi. Majd annak, ahogyan a rák, felesége betegsége próbára teszi a mindenségbe vetett hitük erejét. Vásáry Tamás úgy szól az élet nagy kérdéseiről, hogy azokban bárki magára ismerhet, útmutatást találhat a nehéz helyzetekben. A csodagyerek ebben a kötetben felnő, férfivá érik, de megtartja játékosságát, komor helyzetekben is hozza sajátos humorát. 2. kötet: Ha továbbra is csak zongoráznia kell, azt most már nem fogja kibírni. Hazudna, ha azt állítaná, hogy a zongorázás nem adott neki örömeket. Hány könnyes katarzisát élte át a billentyűkön nagy szellemek és saját érzelmeinek ötvözetében, és hány örömteli órát töltött más zenészek társaságában, ahol a kamarázás műfajában kiélhette a zenei szeretkezés gyönyörét. Sőt még azt sem tagadhatta, hogy egy-egy jól sikerült koncertje végén élvezte saját felszabadult játékát, és szórhatta szét a lelkes közönségnek ráadások kötetlen számait. Ilyenkor élvezte a sikert és a hatalmat, amit a hangszer tudása adott kezébe, és mindenekelőtt azt, hogy ilyenkor igazán úgy tudott játszani, ahogy valójában tudott. Ezzel szemben attól a pillanattól, hogy a partitúrát a kezébe vette, egész addig, hogy mozdulataival megszólaltatta a zenét, a karmesterség minden arcát igazán szerette.

Kollekciók