Ajax-loader

'közép-ázsia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jan Myrdal - A ​kultúrák keresztútján
"Miért ​éppen Afganisztánt választották?" - kérdezték ismerőseik a sok országot megjárt hazájukat. "Talán azért - válaszolták -, mert oly távolinak tetszett ez az ország, s nem tudtunk semmit róla. Tudatlanságunk pedig összhangban állt az általános hazai tudatlansággal a világ e táját illetően." A saját szemükkel akarták látni, tapasztalni. Emellett még az autósport romantikája is csábította a svéd házaspárt. És vonzza őket az itt élő büszke, szilaj, ismeretlen emberek iránti rokonszenv, akiket egyetlen gyarmatosító hatalomnak sem sikerült leigáznia. Az útikaland intellektuális élménnyé mélyült és érzelmileg gazdagodott. A svéd író és felesége megszerették ezt az országot, mely már az ókorban is a kultúrák szintézisének a területe volt. Itt találkoztak és hatottak egymásra termékenyítően az indiai, kínai, perzsa és közép-ázsiai kultúrák. Afganisztánon át vezettek a Kelet-Ázsiát Európával összekötő nagy kereskedelmi útvonalak. A Selyem Útjáért majd 2000 éven át folytak a háborúk. A háborúk újra meg újra feldúlták Afganisztánt, mely - nagyrészt ennek következtében - ma a világ legelmaradottabb országai közé tartozik. Nincs vasútja, útjai rosszak. A lakosság elenyésző része lakik városokban, nagy részük nomád.

Asne Seierstad - A ​kabuli könyvárus
Asne ​Seierstad, norvég újságírónő a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően három hónapot töltött Afganisztánban, neves skandináv lapok tudósítójaként. Ott szerzett tapasztalatain alapul A kabuli könyvárus, amely egy csapásra a világirodalom egyik legsikeresebb tényregénye lett. Lánykérések, esküvők, szenvedélyek, remény, rettegés, bűn és bűnhődés - egy titokzatos világ egy európai asszony szemével. Egy olyan világ, ahol a nő ma sem mehet a testét tetőtől talpig elfedő burka nélkül az utcára, férfival szót nem válthat, mi több, férfira nem is nézhet, feleségül pedig csak ahhoz mehet, akit a szülei kijelölnek számára. Egy olyan világ, ahol a fiú is csak akkor járhat iskolába, ha az apja engedi, ám ha szükség van rá a boltban, napi tizennégy órát kell dolgoznia. Feleségül pedig csak azt veheti, akinek elég hozománya van. Szultán, a kabuli könyvárus, ha apaként mégoly ellentmondásos alak is, féltve őrzött könyveiért az életét is kész kockáztatni a könyvégetők, hadurak és terroristák uralta világban. Regényes formában megírt igaz történet könyvekről és babonákról, asszonyokról és uraikról, a néhol félelmetes, néhol mesés Keletről egy sokat látott haditudósítónő tollából.

Csingiz Ajtmatov - Amikor ​leomlanak a hegyek
A ​Tien-San örök hó borította hegyein él Zsaabarsz, az öreg hópárduc; prédát ejteni már nem tud, kénytelen beérni maradékokkal, s közben izzó féltékenység gyötri, amikor látja korábbi nőstényét egy fiatalabb, erősebb hímmel. És nem is sejtheti, hogy mit tartogat számára a sors: hogy az emberek nagy hópárducvadászatot szerveznek, s már kiszemelték őt, a magányos „nagyfülű hosszúfarkút”, hogy az arab vendégvadászok egyik trófeája legyen... A kirgiz fővárosban ugyanakkor magányosan él Szamancsin, a „független” újságíró is, aki a peresztrojka idején futott be, de most sehogy sem tud – és nem is akar - alkalmazkodni az új időkhöz, a tömegkultúra szennyes áradatához, a vadkapitalizmushoz. S közben szerelmi bánat is emészti: az ünnepelt, gyönyörű énekesnőt szereti, akivel együtt újjá akarta éleszteni az opera nemes műfaját, egy szépséges, ősi mondából készülő mű, Az Örök Menyasszony főszerepét szánva neki, amelynek ő maga írná a librettóját. Ám szerelme nem tudott ellenállni a pénz csábításának; most a kirgiz showbiznisz dúsgazdag producerének szeretője, és silány popdalokat énekel... A főhős izzó féltékenységében elhatározza, hogy fegyvert szerez, s megöli vetélytársát... A világhírű kirgiz író több mint tízéves szünet után jelentkezett új regénnyel, amelyben szenvedélyes hangon, egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva mondja el keserű véleményét a pénz, a tömegkultúra, a globalizáció új világáról.

Alekszandr Szolzsenyicin - Rákosztály
1955 ​márciusában vagyunk valahol Közép-Ázsiában, egy kórház rákosztályán. Ide érkezik meg a belügyes Ruszanov (aki viszolyogva fekszik be a „közemberek” közé, és az az elve, hogy „mindenki bűnös, ha megvakarjuk”) és Kosztoglotov, aki az egyetemről a háborúba került, onnan a Gulagba, s szabadulása után most a rákkal kell megküzdenie. A rákosok kórtermében a szovjet társadalom jellegzetes képviselői fekszenek: egyesek, a hatalom kiszolgálói félnek a lassanként beinduló változásoktól, a személyi kultusz leleplezésétől, mások reménykednek, hogy igazi olvadás kezdődik, s az ország testéről visszahúzódnak a rákos daganatok: a táborok, a sztálinizmus, az embertelen diktatúra. S közben csodás gyógyulásról álmodoznak - talán az orosz népi gyógyászat, talán a nyírfagomba segíthet, ha a „hivatalos” orvosok tehetetlenek. A _Rákosztály_ sok szempontból önéletrajzi mű. Maga Szolzsenyicin 1953-ban szabadult a lágerból, s utána Kazahsztánban jelöltek ki neki kényszerlakhelyet. Két év múlva a taskenti kórházban rákos daganatot diagnosztizáltak szervezetében. Élet és halál között lebegett, de legyőzte a betegséget, s úgy érezte, azért maradt életben, hogy beszámoljon a lágerlakó milliók szenvedéséről. A _Rákosztály_-beli Kosztoglotovban saját életének ezt a pár évét írta meg: a súlyos betegséggel sikeresen megvívott harcát - és vívódását, küzdelmét azért, hogy a lágerban töltött évek után értelmet találjon életének. Évtizedekig a kommunista hatalommal való szembenállás jelképe volt ez a könyv, melyet a „szocialista” országokban csak titokban lehetett olvasni; mára elfoglalta helyét a XX. század nagy klasszikus művei között. A _Rákosztály_ igazi orosz nagyregény Dosztojevszkij és Tolsztoj szellemében: éppúgy szól hús-vér emberek szenvedéséről, mint - szimbolikus szintjén - az örök emberi lázadásról az olyan hatalommal szemben, melyben az istentelen szadizmus rákként elburjánzik.

Timur Zulfikarov - Naszreddin ​Hodzsa első szerelme
A ​legendás kópé, a közép-ázsiai törpe zsarnokok nevettetően büntető ostora, az Ezeregyéjszaka világának filozofikus bölcsességű Rózsa Sándora ezúttal nem megszokott mulatságos kalandjainak hőseként lép az olvasó elé. Zulfikarov, a fiatal tádzsik-orosz író Naszreddin elképzelt ifjúságát meséli el nekünk, és különös keleti képgazdagsággal szövődő mondatai nyomán megelevenedik a kamasz Naszreddin életét egyszer s mindenkorra eldöntő nagy kaland, az első vágyak, az első halálos veszedelmek, az első győzelmek és mindenekfelett az első szerelem beteljesedésének története. Würtz Ádám finom vonalú rajzai egyszerre idézik fel az egykori kelet és a mindenkori első szerelmek különös kuszán is harmonikus világát.

Vámos Magda - Resid ​efendi
Resid ​efendi nem más, mint a XIX. század híres nyelvtudósa, Ázsia magyar vándora: Vámbéry Ármin. Aligha találni regényesebb életet, mint az övé. Ha csak az életrajz egyes fejezeteinek címét nézzük - Resid efendi, Szegi szunni. Az Ezeregyéjszaka meg a ripszkanapé –, már ez is elárulja, hogy különös dolgokról lehet szó ebben a könyvben. És aki végigolvassa a kalandos élettörténetet, izgalmas élményben lesz része. A szerző elvezeti az olvasót Konstantinápolyba, Türkménia vad törzsei közé, Bokhara különös, akkor még ismeretlen világába. De sok érdekes élményen túl az olvasó ezenkívül azt is megtudja, hogyan fejlesztette akaraterejét egy sánta, vézna kisfiú, mennyi önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy teveháton és gyalog bejárja Ázsia karavánútjait, figyeljen, tanuljon, és végül bekerüljön a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak sorába. Vámos Magda írása új színnel és értékkel gazdítja a Nagy Emberek Élete sorozatot.

Schelken Pálma - Szádeczky Kardoss Lajos - Zichy-expedíció ​Kaukázus, Közép-Ázsia 1895
Amikor ​Zichy Jenő gróf 1895-ben - saját költségén - első expedícióját vezette a Kaukázusba és Közép-Ázsiába, a kiutazó tudóscsoport egyik tagja, Szádeczky-Kardoss Lajos történész, gyorsírástanár útinaplót készített. Kódolt és lerajzolt mindent, de főként amit a Kaukázus előterében időzött ősmagyarsággal s egy nagy valószínűséggel leszakadt néprész utóéletével kapcsolatban találtak. A Zichy-expedíció figyelme kiterjedt a hun birodalom bukása után a kaukázusi térségbe visszatérő hun maradványnépek nyomaira is. Mindaz, amire rábukkantak, rendkívüli néprajzi, történelmi és művelődéstörténeti kincshalmaz, amely a mi ősmúltunk és hajdani kultúránk alapvonalaiból is sokat őriz. A napló egyúttal kordokumentum a Kaukázus kisnépeiről, melyek antropológiailag is kapcsolatba hozhatók a magyarsággal. Az oroszok nem sokkal korábban fejezték be a térség XVI. században megkezdett gyarmatosítását, így Szádeczky naplóját olvasva érthetőbbé válik a régió mai válsághelyzete. Az eddig soha nem publikált útleírás nem mindenütt kicsiszolt, ám annál valóságszerűbbé teszi az expedíció kalandjait. Naturalisztikusan számol be a "boldog békeidők"-beli kutatókkal megesett csoportpszichológiai jelenségekről, árnyalatgazdagon tükrözi a régi magyar nemesi attitűd megnyilvánulásait. A XIX. században használatos, erősen egyéniesített gyorsírású szöveget Schelken Pálma (Kosztolányi, Szabó Lőrinc stb. számos gyorsírásos kéziratának megfejtője) tette át két évtized hősies munkájával. A magyar kaukazológia e nagy értékű forrásanyaga, amely elhanyagolt kutatási irányokat éleszthet, egykorú újsághíradásokkal, valamint kísérő tanulmánnyal, magyarázó jegyzetekkel, illusztrációkkal egészül ki.

Vámbéry Ármin - Dervisruhában ​Közép-Ázsián át
A ​Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát. Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait. Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig. A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba. Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát. Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk. Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.

Pásztor Ferenc - 100 ​nap nyeregben
Tiszteletreméltó ​célkitűzéssel indult útnak a Magyar Televízió "Pamír '69" expedíciója. Feladata az volt, hogy az expedíció tagjai a Szovjetunió hatalmas térségein felkutassák az ott élő öreg magyarokat, az első világháború hadifoglyaiból lett forradalmárokat, internacionalista harcosokat, az ötven év előtti küzdelmek még élő tanúit, hogy - mint a szerző írja: "a huszonnegyedik órában" - elbeszélgessenek velük, meghallgassák vallomásaikat. Magnetofon-szalagokra rögzítve vagy a jegyzetfüzet lapjain magukkal vitték azoknak a polgárháborús veteránoknak az üzeneteit és különféle megbízatásait is, akik annak idején visszakerültek hazájukba, de azóta is elevenen őrzik az igaz ügyért vívott csaták és a régi bajtársak emlékét. Pásztor Ferenc, a TV Híradó riportere és három tagú stábja járta végig a Teknőcnek keresztelt mikrobuszon a "nagyapák útjait". Harmincezer kilométert tettek meg Ukrajnától a közép-ázsiai Frunze városáig. Kalandos útjuk során érdekes emberekkel, ismeretlen ízekkel, tájakkal, népszokásokkal ismerkedtek meg. Meggyőződtek a szovjet emberek már-már legendás vendégszeretetéről. Megülték a híres kubányi kozáklovakat. Búvármaszkot öltve ismerkedtek a Fekete-tengerben a vízalatti világ titkaival. Ősi városok páratlan műemlékeit csodálták, forró sivatagok porát nyelték, míg végül a fáradságos út jutalmául magukkal hozhatták a Pamir hófödte csúcsáról elébük táruló pompás látványt. Tanulságos, szórakoztató, mindvégig élvezetes olvasmány Pásztor Ferenc közvetlen hangú útibeszámolója, melyet a tv-ben bemutatott filmsorozat alapján írt meg. Hol megnevettet bennünket sajátságos humorával, hol a torkunkat szorongatja a nem mindennapi találkozások bensőséges leírásával. A könyv mondanivalóját jól illusztrálják Zih Béla operatőr fényképfelvételei.

Luce Boulnois - A ​selyemút
A ​selyemút e könyvben a vezérfonal. Ennek mentén halad a szerző, felvázolva Kína és a nyugati országok kapcsolatainak képét az ókortól napjainkig. Itt nem csupán a nyugat-európai országokról van szó, amelyeket régi, de meglehetősen zavaros hagyomány alapján szokás szembeállítani az ugyancsak pontatlanul és különféleképpen meghatározott Kelettel, hanem a Kínától nyugatra fekvő egész Eurázsiáról, ideszámítva Indiát, Serindát és Iránt is, amelyek egymás közötti, Kínától független kapcsolatait és kereskedelmét a könyv ugyancsak ismerteti. A selyemkereskedés itt a reagens szerepét tölti be, és jellegzetes illusztrációkkal szolgál, amelyekkel a szerző nemcsak a gazdaságtörténetét, hanem a politikai, a kulturális és a vallástörténetet is megvilágítja. Hatalmas vállalkozás ez, de a szerző avatott tolla eleget tesz a várakozásnak, és vonzó, érdekfeszítő történetet tár az olvasó elé. Munkájában az általa eredetiben olvasott kínai (és orosz) forrásanyagra támaszkodik, s ez elég terjedelmes ahhoz, hogy megvilágítsa a civilizációknak azt a hatalmas keveredését és összeolvadását, amely a századok során a szárazföldi vagy a hajókaravánok követte nagy útvonalak mentén zajlott le.

Földi Pál - A ​mongolok titkos története
Rendkívül ​izgalmas dolog megismerkedni egy távoli ország történetével, nemcsak azért. mert ez a "titkos történet" eddigi ismereteink körén kívül esett. hanem azért is, mert a történet szemléletén keresztül kitárul előttünk egy egész nép sorsa, diadalai és tragédiája. kultúrája, gondolat- és érzelemvilágai A mongolokról általában Dzsingisz kán, esetleg a "sánta" Tirmur, de mindenképpen az országunkat sújtó tatárjárás és a "kutyafejű tatár" jut eszünkbe. Jóval kevesebbet tudunk az Arany Horda történetéről, a Marco Polo által megcsodált Kubilaj kan kínai birodalmától, A bahcsiszeráj Giraj kanjairól, és a mongolok indiai uralmáról, ami a Tadzs Mahal csodájában tetőzött. A mongolok titkos történetéhez tartozik az eddigi nem igazán publikus orosz megszállás, a sztálini holocaust, amikor a krími tatárok sorsa csupán vagon kérdése volt. Aztán a szocializmusnak nevezett sötét évtizedek után, 1992-ben újra eljött a távoli mongol sztyeppekre a szabadság. amit a Dzsingisz kán szelleme, nem a hódítóé, hanem az építőé, ragyog be, Ez a "titkos történet", amely mindezt felöleli és bemutatja - nem titkos többé.

Kis József - Vámbéry ​nyomában
Közép-Ázsia ​színes, egzotikus világa kalandos utazásra csábította száz évvel ezelőtt Vámbéry Ármint, a nagy magyar tudóst. Az ő nyomában indul el kamerájával Kis József filmrendező, hogy filmet készítsen Vámbéryről és útjáról. Bejárja stábjával Üzbegisztán, Afganisztán tájait, a híres keleti városokat: Szamarkandot, Buharát, Khivát, tanulmányozza az ottani szokásokat. Tapasztalatai alapján összeveti a Vámbéry korabeli Ázsia és a mai, szocialista köztársaságok életét. Naplóformában vall élményeiről, különböző országokban tett utazásairól és a rendezői munka megannyi gondjáról és szépségéről.

Burchard Brentjes - Kánok, ​szultánok, emírek
"A ​valóságban az oszmánok csak a nyugati szárnyát alkották azoknak az iszlámban egyesült népeknek, amelyek a XVI. században török fennhatóság alatt álltak. A törökök népcsoportként csak későn léptek be a történelembe, amikor Bumin kagán az Altajból kiindulva megalapította az első török birodalmat." "Amikor az oszmánok 1453. május 29-én a bizánciak kéthónapos kétségbeesett ellenállása után bevették Konstantinápolyt, úgy festett, hogy a félhold végső győzelmet arat a kereszt fölött. A hódító II. Mehmed, a török szultán világuralomról ábrándozott, amit a bizánci császárok örökségének tekintett". "Előretörésük során eljutottak Lengyelországig, behatoltak Ukrajnába, s időnként még Olaszországba is betörtek. Így aztán annyira általánosan elterjedt az oszmánoktól való félelem, hogy az iszlám ellenséget a Boszporusz uraival tették egyenlővé." "A XVI. század elején négy olyan nagy birodalom létezett egymás mellett, amelyben törökök uralkodtak: az oszmánoké nyugaton, az üzbégeké északon, a moguloké keleten és a Szafavidáké a centrumban... Ennek során világossá válik majd, hogy ezeknek az alakulatoknak a polgárság fellendülő Európája mellett nem volt esélyük a fennmaradásra..." Ezek a problémák alkotják Brentjes könyvének fő vonalát. A hazai, jórészt Európa-centrikus történelemképben alig-alig van jelen Elő- és Közép-Ázsia politika-, kultúr- és művészettörténete. Különösen érvényes ez az 1400-as évektől a legújabb korig terjedő időszakra. E könyv kiadásával ezt a térben és időben egyaránt nagy hiátust igyekszünk pótolni az Univerzum Könyvtár hagyományaihoz méltóan, népszerű előadásmódban, sok képpel és ábrával.

V. M. Masszon - Egy ​kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun
Közép-Ázsia ​régészeti emlékei iránt a múlt század végén ébredt fel az európai tudomány érdeklődése. A V. Komarov, a térség orosz főkormányzója, az 1880-as évek elején kisebb ásatásokat folytatott az Ashabad közelében fekvő Anau környékén. Kiderült, hogy a falutól északra levő dombok őskori maradványokat rejtenek. Eredményeire felfigyelvén, amerikai régészek egy csoportja, R. Pumpelly vezetése alatt, 1903-1904-ben gondos munkával feltárta az anaui oázis két dombját. Pumpelly annak idején az indoeurópai (árja) népek vándorlásaira keresett magyarázatot. Az ásatások révén a mezőgazdaság keletkezésének okait is vizsgálni kényszerült. úgy találta, hogy az anaui oázis növénytermelő és állattenyésztő kultúrája helyi eredetű, elszigetelten, külső hatások nélkül jött létre. a pleisztocén végén kezdődő általános szárazság (deszikkáció) az addig győjtögtésből és vadászatból élő lakosságot az oázisokba terelte. A hasznos növényekben és állatokban gazdag oázisok növekvő népessége fokozatosan megtanulta a növénytermesztést és állattenyésztést, majd amikor az oázis már nem volt képes eltartani az így még inkább növekvő népességet, megkezdődött és huzamosabb ideig folyamatos volt a fölösleg elvándorlása.

Henri Alleg - Vörös ​csillag és zöld félhold
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aradi Éva - A ​hunok Indiában
A ​hunok történetét sokszor, sokan és sokféleképpen megírták már - egyről azonban valamennyi megfeledkezett: a fehér hunokról, (szanszkritul: heftalitákról), akik a történelemformáló népvándorlás során leszakadtak a nyugat felé tartó hun tömegekről. Elváltak Közép-Ázsiában a testvéreiktől, s előbb délre, majd délnyugatra tartottak, később nagy ívben kanyarodtak az indiai szubkontinens északnyugati területeire, hogy ott évszázadnyi időre teremtsék meg államukat. Történelmük ismerete nélkül nem teljes a nyugati világban - s kiváltképpen Magyarországon - az egykor rettegett keleti lovasnéppel, a hunokkal foglalkozó egyetlen mű sem. Aradi Éva indológus hosszú évek kutatómunkáján alapuló könyve most ezt a régi tudományos adósságot kívánja bepótolni, s mindnyájunk szakmai gazdagodására összefoglalja mindazt, amit a heftalitákról tudni kell és tudni érdemes.

I. M. Muminov - A ​Bábur-Náme miniatúrái
Az ​album 96 színes miniatúrát tartalmaz, amelyeket a XVI. században indiai mesterek festettek Zahiraddin Muhhamad Bábur (1483-1530) kiemelkedő üzbég költő, tudós és államférfi »Bábur-náme« című ismert művéhez. A »Bábur-náme« illusztrációi a Herat. Szamarkand, Tebriz és Siráz legkiválóbb művészeti hagyományait magába foglaló indiai miniatúrafestészet felülmúlhatatlan remekei. A miniatúrák tárgyköre változatos. Háborús epizódokat, a mindennapi élet eseményeit, vadászjeleneteket, India állat- és növényvilágát ábrázolják. Az album magyarázatai részleteket tartalmaznak a »Bábur-námé«-ből a miniatúrákon ábrázolt események leírásával.

Nyikolaj Tyihonov - Vámbéry ​/ A bokharai teaház
Nyikolaj ​Tyihonov a húszas évek második felében élménygyüjtö körútra indult a kaukázusi és a kaukázuson túli vidékre. Szenvedélyesen kutatta az ott élö népek múltját, szokásait, s ugyanakkor a költöt jellemzö érzékenységgel figyelt az emberi lélekben mélyen gyökerezö hagyományok és a harcban született új világ küzdelmeire. Bábeli tömörségü, egzotikus témájú és balladai hangvitelü novellák sora örökíti meg a szokatlan színhelyeket, a különös emberi sorsokat. A kötetünkben szereplö egyik írása Vámbéry Árminnak, a magyar történettudomány egyik legvitatottabb, legeredetibb alakjának állít emléket. Vámbéry sorsa kivételesen izgalmas kalandregény: eszelös szélhámosok társaságában, mocskos dervisálcát öltve járta be Közép-Ázsiát, jutott el Bokharába. A kockázatot mindig vállalta, mit sem törödött az életét fenyegetö veszélyekkel. Nincs a magyar tudományosságban még egy ember, akinek az élete és tudományos müködése ennyire "harmonikus" lenne: az egyik is kaland, a másik is kaland. A bokharai teaház a haramiának felcsapott "földnélküli" és mindvégig csak "az oroszként" emlegetett férfi különös találkozását beszéli el. A földnélküli a soha nem látott, ám képzeletében igézö szépséggel tündöklö lányt jött felkutatni Bokharába, ám a teaház mögötti szük sikátorban a "kés fehér csíkja" villan.....

Halzer Györgyi - Válogatás ​Közép-Ázsia, Tibet és India díszítő motívumaiból
Ebben ​a válogatásban 85 darab eredeti minta található, a közép-ázsiai, tibeti és indiai buddhizmus, valamint a hinduizmus jellegzetes szimbólumaiból, díszítő motívumaiból és istenségeik képi megjelenítéseiből, az i.e. IV. és i.sz. XIX. század közötti időszakból. Az eredeti tárgyakról vonalas ábrává alakítottuk a motívumokat, hogy így biztosítsunk sokkal könnyebb felhasználást hobbi művészek, dekoratőrök és kézművesek számára. A díszítő minták alkalmasak például kifestésre, színezésre, képek, dekorációk készítésére, sokféle kontúros technikához, üvegfestéshez, üvegmatrica készítéshez, textil- és selyemfestéshez, cserép és porcelánfestéshez, tűzzománc készítéshez, hímzéshez, gobelin készítéshez, falikárpitok vagy szőnyegek szövéséhez. Ehhez külön segítség, rövid leírás és ötletek is találhatók, a technikai tanácsadó fejezetben és a színes oldalakon.

Benkő Mihály - Csata ​Nikápolynál
1396. ​június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött. Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt.... Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Mary Jo Putney - Selyem ​és titok
A ​tizenhét éves, heves vérmérsékletű Juliet Cameronnak minden földi jó megadatott. Gyönyörű, beutazta már a világot, és férjnél van: a vonzó megjelenésű, gazdag és kalandvágyó Lord Ross Carlisle hitvese. Ám úgy érzi, a konzervatív Viktória-kori társadalom közege és a mindent elemésztő szerelemtől való félelme veszélyezteti szabadságra vágyó lelkét, ezért úgy dönt, megszökik. Tizenkét évvel később a Lord egy küldetésre indul, így elvetődik Juliet választott hazájába, a Távol-Keletre. A millió veszélyről elhíresült Selyemúton a véletlennek köszönhetően újra kereszteződnek útjaik, s együtt utaznak tovább Ázsia szívében, hogy végrehajtsanak egy fölöttébb kockázatos mentőakciót. Az egymástól hosszú ideig távol élő szerelmesek közösen küzdik le a minden képzeletet felülmúló akadályokat, amelyekkel az életveszélyes helyzetekben szembesülnek. Lassan újraéled bennük az elfojtott szenvedély, a rég eltemetettnek hitt szerelem...

Asne Seierstad - The ​Bookseller of Kabul
For ​more than twenty years Sultan Khan defied the authorities to supply books to the people of Kabul. He was arrested, interrogated and imprisoned, and watched illiterate soldiers burn piles of his books in the street. In spring 2002 award-winning journalist Asne Seierstad spent four months living with the bookseller and his family. As Seierstad steps back from the page and lets the Khans tell their stories, we learn of proposals and marriages, hope and fear, crime and punishment. The result is a unique portrait of a family and a country.

Angela Serena Ildos - Közép- ​és Dél-Ázsia állatvilága
A ​világ állatai című sorozat segítségével megismerhetjük az állatok világát, egymás közti kapcsolatait, élőhelyeit, táplálkozási szokásait, és számos érdekességet is megtudhatunk róluk. Az egyes kötetekben ismertetett tudományos adatok nyelvezete egyszerű és világos. A sorozat minden kötete illusztrációkban gazdag, könnyen érthető, és igen hasznos az iskolai tanulmányokhoz.

Gáfur Gulam - A ​gézengúz
Hősünk ​13 éves, rokonszenves, ebadta kölyök, valóban gézengúz, bár egyszer-egyszer jobban illene rá a csirkefogó vagy lókötő név. Kalandjai nyomán mi is bejárjuk Közép-Ázsia számos városát, elsősorban Taskentet, bepillantunk a vályogfallal körülvett zárt udvarokba, nézelődünk a bazárokban, figyeljük a keleti vásár Naszreddin Hodzsa történeteiből és más leírásokból már ismerős forgatagát, dinnyét, gránátalmát vásárolunk, bámuljuk a vándorcirkuszt.

Covers_46587
Holdangyal Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - Holdangyal
A ​tadzsikokat a 16. századig nemcsak történelmük, nyelvük, de kultúrájuk is évszázadokig a perzsa birodalomhoz, és ezzel együtt a perzsa irodalomhoz kötötte. A tadzsik nyelv ugyanis a mai perzsával és afgánnal együtt elválaszthatatlanul a 9–10. században kialakult újperzsa nyelvhez kötődik. Ahogyan nem választható el a klasszikus perzsa és tadzsik irodalom egymástól, ugyanúgy nem független a tadzsik folklór sem a perzsától, a közös iránitól, sőt a tadzsikokkal szomszédságban és kapcsolatban élő különböző török népek költészetétől sem. A tadzsik folklórral csak a 20. században kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az 1900-ban megjelent első tadzsik népmesekötet után a harmincas években a Tadzsik Tudományos Akadémia indította el a már pusztulóban lévő gazdag folklórkincs összegyűjtését és tudományos publikálását. A tadzsik népmesék 1938–40-ben, majd 1954–57-ben jelentek meg nagyobb számban. A kötet meséi is ezekből a gyűjteményekből származnak.

Daniel Metcalfe - A ​Selyemút hírmondói
"Szinte ​poggyász nélkül, egyedül szeltem át Közép-Ázsiát. Akár meredek hegyi ösvényeken kapaszkodtam, akár átkozott síkságokon utaztam a térség legeldugottabb, legrémségesebb, legszennyezettebb helyei felé, mindig menedéket kaptam az ott élő emberektől. Visszaemlékezéseikből, történelmük, hagyományaik gazdag tárházából és útleírásokból merítve igyekszem föltárni ennek a csábító, ismeretlen világrésznek a titkait." (a Szerző) Daniel Metcalfe 2002-ben végzett az Oxfordi Egyetem klasszika-filológia szakán. Hat hónapig alkalmi munkákból élt, majd perzsául kezdett tanulni, és Teheránba utazott, ahol egy évet töltött. Szenvedélyes utazóként bejárta Közép-Ázsiát, Kelet-Európát és a földgolyó több mint ötven országát. Jelenleg Londonban él. Oroszul, perzsául, svédül és portugálul beszél, és sosem utazik a mandolinja nélkül. "A Selyemút hírmondói" az első könyve, amelyet a 2009-ben Banff Mountain könyvfesztivál díjára is jelöltek. Metcalfe újabban a portugálok afrikai hagyatékát kutatja.

Bárdi László - Kelet ​népe vagyunk
Bárdi ​László történészprofesszor, a Föld keleti részének egyik legkiválóbb, nemzetközileg elismert szakértője ebben a könyvben a magyar keletkutatóknak állít emléket (többek közt Vámbéry Árminnak, Kőrösi Csoma Sándornak, Stein Aurélnak, Baktay Ervinnek). Könyve egyszerre kézikönyv és egyszerre kalandozás a varázslatos Keleten. Ahogyan a kínai egyetemi docens Gu Zong Ying írja Bárdi könyvéről: „Kína nem csupán a kínaiaké, ahogyan korábban gondoltuk. Ebből a könyvből kiderül, hogy Kína ősi kultúrájára és számos nemzetiségére valósággal rokoni szeretettel tekintettek a magyar keletkutatók is.” Bárdi László huszonháromszor járt a Távol-Keleten, legtöbbször Kínában, Tibetben, Mongóliában, Indiában, Nepálban. Egy olyan keletszakértő könyvét tartja kezében az olvasó, akinél jobban aligha ismeri valaki azt a szenvedélyt, amely a keletkutatók hosszú sorát bírta rá az őshaza fellelésére, a magyarság rejtélyekbe burkolózó, de a hagyomány szerint keleti eredetének megismerésére.

Benkő László - Timur, ​a hódító
Benkő ​László legújabb történelmi kalandregénye a XIV. század legnagyobb, és leginkább rettegett közép-ázsiai hódítójának - Timur Lenk - különleges történetét tárja az Olvasó elé. Timur egy eltörökösödött mongol törzsben látta meg a napvilágot, a mai Üzbegisztán területén, a híres selyemút egyik mellékágánál. A területet Csagatáj kán, Dzsingisz fiának leszármazottai birtokolták. Timur apja egy merész elgondolással arra vállalkozott, hogy bebizonyítja: családja közvetlen leszármazottja a néhai világhódító nagykánnak, s ezért jogukban áll a terület felett uralkodni. Ezzel kezdődött Timur legendás és véres háborúkkal övezett története... _Kihagyhatatlan történelmi kalandregény a történelem szerelmeseinek!_

David Shambaugh - Michael Yahuda - Samuel S. Kim - Amitav Acharya - Robert Sutter - Sebastian Bersick - Phillip C. Saunders - Sheldon W. Simon - Hugh White - Martha Brill Olcott - Edward J. Lincoln - Nayan Chanda - Ralph A. Cossa - International ​Relations of Asia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tyihonov - A ​bokharai teaház
Három ​prózai írást foglal magába e könyv. Az első a világhírű magyar nyelvésznek és néprajzi kutatónak, Vámbéry Árminnak állít emléket, aki önerejéből lett magára hagyott kisfiúból Perzsia és Közép-Ázsia folkór-kutatásának egyik úttörője. A kínai felszabadító-mozgalom vezéralakját, Szun Jat-szent hozza emberi közelségbe következő elbeszélésében Tyihonov, izgalmas történet keretében. Kötetünk címadó írása a húszas években játszódó A bokharai teaház, egy bátor fiúról szól, aki a szovjet köztársasággá lett, akkor még jóformán ismeretlen Üzbegisztánba kerülve, különös kalandba keveredik.

Sergius L. Kuzmin - The ​Turtles of Russia and Other Ex-Soviet Republics
Comprehensive ​overview with information on keeping and breeding of animals, data on diseases and treatments, ecological problems, nature reserves, conservational problems, pet trade and other anthropogenic factors. Animals and their different habitat types are shown in many colour photographs.

Gyene Pál - Független ​államiság a posztszovjet Közép-Ázsiában
Hiánypótló ​kötetet tart kezében az olvasó: mindezidáig magyar nyelven még nem született a közép-ázsiai régió modern kori történelmét vagy éppen a függetlenné vált posztszovjet közép-ázsiai köztársaságok, az öt "isztán" politikai rendszereit átfogó igénnyel tárgyaló monográfia. Jelen munka erre a feladatra kíván vállalkozni, a könyv ennek megfelelően történeti és összehasonlító szemléletű. A régió sorsát részletesebben az cári orosz birodalom expanziójától kezdve kíséri végig, a szovjet tagköztársaságok megszervezésének és lehatárolásának bemutatásán keresztül egészen a függetlenné válásukig. Ezt követően a független közép-ázsiai köztársaságok: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán politikai rendszereit összehasonlító jelleggel öt esettanulmányban tárgyalja. Végül, de nem utolsósorban megkísérli felvázolni a térség országainak külügyi és külgazdasági kapcsolatait. Hiszen a globális és regionális nagyhatalmak (Kína, Irán, Oroszország stb.) érdekszféráinak metszéspontjában fekvő régió napjainkban geostratégiailag ismét felértékelődőben van, elég itt talán a kaszpi olajért folytatott nagyhatalmi versenyfutásra, az "új selyemút" Kína által finanszírozott infrastrukturális-kereskedelmi projektjeire gondolni. Úgy véljük tehát, hogy Közép-Ázsiában - melynek népei a magyarokra mint távolba szakadt rokonokra tekintenek - a magyar kutatóknak, politikai döntéshozóknak, gazdasági kapcsolatokat építő üzletembereknek és a kulturális értékek iránt érdeklődő turistáknak is bőven van keresnivalója. Gyene Pál munkája tudományos igényességgel íródott, de ismeretterjesztő kézikönyvként vagy a felsőoktatásban haszonnal forgatható tankönyvként is bátran ajánlható az érdeklődők figyelmébe.

Kollekciók