Ajax-loader

'11. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jack Whyte - A ​templom lovagjai - Fekete és fehér
Örök ​hűséget fogadott a rendnek – de milyen áron? 1088-at írunk, és Hugh de Payens lovag csatlakozik a rendhez, egy titokzatosságba burkolózó, ősi társasághoz, amely Franciaország legrangosabb családjait egyesíti egy, a királyhoz és hazához való hűségnél is szentebb szövetségbe. Hugh hamarosan az első keresztes hadjárat rémálomszerű világában találja magát, ám mivel elborzasztja a vérontás és fegyvertársai kegyetlenkedése, úgy dönt, hogy a Szentföldön marad, de életét nem a háborúnak, hanem Istennek ajánlja. Megalakít egy szerzetesrendet, és feladatául tűzi ki, hogy megóvja a jeruzsálemi utakon közlekedő zarándokok biztonságát. De a rend nem feledkezett meg Hugh-ről; rendtestvéreivel együtt megbízza a lovagot egy lehetetlennek látszó feladattal: fel kell kutatniuk és haza kell hozniuk az ősi szervezet elveszett kincseit. Csak egy baj van – a kincs révén olyan veszedelmes tudásra derülhet fény, ami elpusztíthatja a Jeruzsálemi Királyságot és vele a mindenható anyaszentegyházat is... "Whyte ismét megmutatja, hogy a kitartás, a tudás és együttérzés segíthet visszaverni az ostobaság és sötétség erőit és felépíteni egy sugárzó jövőt." - _Publishers Weekly_

Benkő László - Hajnali ​sugár
1047-ben ​járunk, I. András király a trónjáról letaszított Orseolo Péter után átvette az ország vezetését. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a züllés és bomlás állapotába került államot stabilizálja, a belső rendet megszilárdítsa, és a törvényességet visszaállítsa. András szakít az elődje által az országra erőltetett német törvényekkel, és újból I. Istvánét helyezi érvénybe. Ám a legnagyobb belső problémát az jelenti számára, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, valamint az ősi vallás visszaállítását követeli. A király tudja, hogy a belső ellenzék legfőbb vezére Vata, de jó diplomáciai érzékkel inkább tanácsadóként maga mellé állítja, miközben a többiekkel kegyetlenül leszámol. Ám a Szent Római Birodalom császára, III. Henrik továbbra sem mond le arról, hogy Magyarországot vazallusként államához csatolja. Adjon-e engedményt András király a németeknek, s ha igen, mennyit? Vagy jobban teszi, ha háborúra? András az öccsét, a kiváló hadvezért, Bélát visszahívja Krakkóból, hogy ő irányítsa a magyar hadsereget. De meddig tud két ilyen nagy formátumú személyiség érdemben együttműködni? Az eddigi kötetekben megismert szereplők személyes sorsa is folytatódik. Találkozhatunk Vata vezérrel, Rásdival és családtagjaival, s egy különleges asszonnyal, aki a magyar seregben nyomolvasóként és felderítőként teszi a dolgát. Örkény, Béla herceg szolga-barátja sem maradhat ki a felsorolásból, akinek személyes sorsa majd folytatódik a Szent László-trilógiában. E kötettel válik teljessé a magyar államalapítást és a lázadások korát felidéző Vér és kereszt-trilógia, valamint a Káosz és rend első két kötete után a csaknem nyolc évtizedet felölelő történelmi regénysorozat.

Benkő László - A ​tűztollú sólyom
I. ​István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká. Aba Sámuel kezdetben látványos sikereket ér el, és maga mellé állítja szinte az egész magyarságot – nem úgy a főúri rend legtöbb tagját és az egyházat. Utóbbiak sértve érzik magukat, miután a király megnyirbálja kiváltságaikat. Hogy hatalmának semmi ne szabjon gátat, embertelen cselekedethez folyamodik, amivel szinte az összes főurat és a püspöki kar egészét maga ellen hangolja. Péter, aki a németekhez menekül, nem nyugszik bele vereségébe. Kihasználva az alkalmat és befolyásos pártfogója, Henrik király katonai erejét, segédcsapatokkal tér vissza a nyugati gyepűn át. Közben az Aba Sámuel iránt egyre jobban kibontakozó ellenszenv a magyar urak jelentős hányada részéről titkos szervezkedésbe csap, s elkövetkezik 1044 nyara, amikor árulásuk miatt Aba Sámuel Ménfőnél csatát veszít. A mellette kitartó magyar főurak, így a békési Vata, azonnal szervezkedni kezdenek a másodszorra is trónra juttatott Péter ellen. Az országos lázadás tüze egyre több helyen lobban fel, s amikor Péter a német királynak hűbérbe adja Magyarországot, és német törvények alá helyezi a népet, kisvártatva mindez robbanásszerűen kiteljesedik. Különös helyzet áll elő: politikai szempontból ugyanazt akarja Gellért püspök, mint Vata nagyúr. Vászoly Kijevben élő két fiát, András és Levente herceget hívják az országba, hogy segítsenek megdönteni Péter uralmát… A történet szerves folytatása a trilógia első, Ármány hálójában című kötetének. Az olvasó ismét találkozhat Rásdival, Vatával, s az eddig megismert szereplőkkel.

Kristo_az_allamalapito
Az ​államalapító Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Dr. Csonkaréti Károly - Hadihajók ​a Dunán
A ​szerző könyvében – a magyar történelem periodizációját követve mutatja be, hogy a dunai flottillák az adott korban milyen hajókkal, milyen fegyverekkel és milyen haditechnikai felszereltséggel, hogyan harcoltak. A könyv címe – Hadihajók a Dunán – nem egészen pontos, mivel az csak a magyar dunai hadihajózással foglalkozik. A könyv első része a XI–XVI. századi haditechnikai fejlődést követve ismerteti, hogy miként jöttek létre a naszádok, a gályák, a fregattok és a sajkák, kiemelt figyelmet fordítva a komáromi és a titeli sajkás kerület tevékenységére. A hadigőzösöknek, a monitoroknak és az őrnaszádoknak az 1848-as szabadságharcban, majd az első világháborúban játszott szerepe teszi ki a munka jelentős részét. A Tanácsköztársaság dunai flottillájának folyami harcait külön fejezet tárgyalja. Ezt követi a Horthy-hadsereg folyamőrségét ábrázoló fejezet, majd egy pillantás néphadseregünk folyami flottillájára. A történet azonban a könyv utolsó oldalán nem zárul le. Kiadónk azt tervezi, hogy önálló kiadványokban fogja bemutatni a szovjet Dunai Flottilla harcait hazánk felszabadításáért és a Magyar Néphadsereg dunai flottillájának történetét. Dunai flottillánk ma is él, őrzi vizeinket, s korszerű folyami harci egységein néphadseregünk jól képzett katonái teljesítenek szolgálatot

Kathleen E. Woodiwiss - A ​farkas és a galamb
1066-ot ​írunk. Vilmos normann herceg hadai elfoglalják a szászok lakta Angliát. A falvakat felperzselő, embereket kardélre hányó hódítók áldozatául esik a szépséges, ifjú Aislinn, egy szász földesúr lánya is: apját az egyik lovag megöli, őt magát pedig megbecsteleníti. Vajon nyomorult földönfutóként hagyja-e el ősei kastélyát, vagy megmenti a legendás hős, Vilmos bizalmasa, a rettenthetetlen Wulfgar? Lehet, hogy a férfi a halálnál is rosszabb sorsot szán neki? Születhet-e minden borzalmon győzedelmeskedő igaz szerelem a vérből és halálból? Egymásra találhat-e hódító és meghódított? E fordulatos történelmi regény lapjain minderre választ kaphatunk, miközben a szép Aislinn és a nagyszerű Wulfgar izgalmas kalandokban bővelkedő történetét élvezhetjük.

Helen Mittermeyer - A ​fátyolhercegnő
Hogyan ​teljesedik be a jóslat 1048-ban, melyben Iona, a viking hercegnő a végzetet s szerelmet jelenti Magnus Sinclair skót nagyúr számára? Hogyan válik a gyűlölt ellenségből féltett és kimondhatatlanul szeretett társ? "Mikor szájával megérintette azt az izgató jelet, amely Iona bal arcán húzódott végig, forróság öntötte el, és vad élvezet keringett benne. Iona nem alszik addig, míg végig nem szeretgeti minden porcikáját, fejétől a talpáig és vissza. Megégeti, ahogy ő is felgyújtotta benne a lángot. Egy boszorkányt vett feleségül, bár az asszony nem is sejti, mekkora a hatalma férje fölött."

Noah Gordon - Az ​orvosdoktor
Noah ​Gordon nevét híres orvosregények fémjelzik. Első,nagy sikert aratott műve, a Sámán, az amerikai indiánok végső kiirtásának idején az Újvilágban elvetődött skót orvos kalandjait örökítettte meg, a szintén hatalmas terjedelmű és megrázó erejű Az orvosdoktor pedig a tizenegyedik század orvostudományának sötét berkeibe, Angliába, s onnan kiindulva a kelet-ázsiai birodalmakba kalauzolja el a tudásra szomjas Rob J. Cole-t, a Sámán főszereplőjének ősét, akit ugyancsak azzal az isteni ajándékkal áldott meg a sors, hogy kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez az áldás azokban az időkben boszorkányságnak minősült, s hősünk is csak azon az áron menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit, miközben csakis a tudni vágyás vezette küzdelmes útján - no meg annak a tüzes szemű lánynak a szépsége, akit képtelen lett volna elhagyni...

Győrffy György - István ​király és műve
Györffy ​György könyve az első nagyszabású monográfia István király életéről és a magyar állam születéséről. A magyar középkor neves kutatója a források újszerű megközelítésével mutatja be az államalapító életét, személyiségét, államszervező tevékenységét, belehelyezve az ezredforduló Európájának fejlődésébe, amikor is a Kelet- és Észak-Európa erős katonai kísérettel rendelkező dinasztiái törzseket és népeket egyesítettek, s országaik keretében új etnikumok létrejöttét készítették elő. Ennek érdekében felvázolja a tágabb európai térséget, s benne a honfoglaló és kalandozó magyarok szerepét, az Árpádok tájékozódását Bizánc és Róma felé s azt a külpolitikai helyzetet, amelyben a királyság megszületett. Részletesen ismerteti azokat az egyházi és világi intézményeket, amelyek István uralma alatt létrejöttek, s végül megvizsgálja, hogy István műve milyen változást hozott létre a magyar társadalomban. Ez a kötet Györffy György több évtizedes kutatómunkájának eredménye. A teljes forrásanyag kritikai átvizsgálása során számtalan új megállapításra jutott, és szinte alapjaiban átrajzolta az államalapító királyunkról eddig alkotott képünket.

Allen Newman - Kasztília ​oroszlánja
A ​keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélvész gyorsasággal hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket, a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak. A mórok ezen területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre. A IX. század elején, Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység folyamatos bomlásával és az időközben meghirdetett keresztes hadjáratok ösztönző példája nyomán elkezdődött a muszlimok céltudatos kiszorítása a félszigetről. Ennek az egészen 1492-ig, Granada elestéig tartó háborúnak, a "reconquistának" az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb legendával övezett alakja Rodrigo Diaz de Vivar, közismertebb nevén: El Cid. Allen Newman elemi erővel kelti életre az ezer évvel ezelőtti Európa hősét: El Cidet, a spanyolok Hunyadi Jánosát. BÁN MÓR

Allen Newman - A ​száműzött zsoldos
Rodrigo ​Diaz de Vivar, El Cid életét számos legenda övezi, ugyanakkor alakjáról nagyon kevés tény derül ki a korabeli és későbbi forrásokból. Allen Newman regénytrilógiája a történeti forrásokra és irodalmi alkotásokra támaszkodva fordulatos, olvasmányos formában dolgozza fel a reconquista legismertebb alakjának élettörténetét. A trilógia második kötetében El Cid előbb kegyvesztetté, majd egy a szülei halálának megbosszulására királyi engedély nélkül indított hadjárat miatt száműzötté válik, és végül Al-Muktadirnál, Zaragoza emírjénél lel menedéket, mi több, az emír hadvezére lesz. Ám amint attól rettegett, elérkezik a pillanat, amikor előbb egykori uralkodója, majd az emír halála után az Afrikából érkező új muszlim hódítók mellé álló Zaragoza ellen kell hadba vonulnia... "Mint a fergeteg, zúdult rá a keresztény táborra a háromezer szudáni alkotta sereg. Észak felől érkeztek, abból az irányból, ahonnan senki nem számított támadásra. A csata a távolban, keleten zajlott, s ameddig a szem ellátott, sík vidék terült el: ha a mórok áttörték volna a keresztény lovagok hadrendjét, még rengeteg idő marad a tábor kiürítésére, azonban a szudániak megkerülték a dombokat, azok takarásában, észrevétlenül közelítették meg a keresztények által levert sátrakat és hátrahagyott szekereket. Olyan váratlanul jelentek meg, mintha a föld alól bújtak volna elő - s ez nem is tűnt elképzelhetetlennek, mert annyira feketék voltak, mint az alvilági ördögök. Csak a kénkőszag hiányzott." Allen Newman elemi erővel kelti életre az ezer évvel ezelőtti Európa hősét: El Cidet, a spanyolok Hunyadi Jánosát. BÁN MÓR

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Marylyle Rogers - A ​sas dala
LINNET: ​a kötelességtudat, engedelmesség és ártatlanság megtestesítője. Kalitkába zárt madárként, magányosan él apja, a normandiai fejedelem, radwei-i kastélyában. Egy napon apja fogadótermében megpillantja azt a különös aranyhajú idegent, akinek egyetlen pillantása felébreszti szunnyadó képzeletét. A hős férfi jelenléte megdobogtatja szívét, és felszítja legvadabb álmait. Csak akkor döbben rá, hogy a férfi valójában apja esküdt ellensége, az \"aljas Sas\", amikor az már a várfalat megmászva szobájába toppan, hogy elrabolja. RHYS: walesi herceg, a normann hódítók fogságában eltöltött tíz keserves év után hazatérve, otthonát felégetve, földjét kifosztva és lepusztítva találja. Hőstettei hamarosan a legendás hírű száműzött Sassá emelik, és csak ravaszsága révén tudja megvédeni az őt megillető jogokat. Már első találkozásukkor észreveszi az elkényeztetett Lady Linnet rajongó pillantásait, de bája igazán csak akkor keríti hatalmába, amikor szobájába lépve megpillantja a kandalló fényében a lány elefántcsontszínű bőrét. Feltörő érzelmei a vártnál is nehezebbé teszik a lány elrablását.

Liza Dalby - Muraszaki ​meséje
Kaliforniában ​élő kortársunk, Liza Dalby amerikai antropológus nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elszegődött - gésának. Élményeinek foglalata két dokumentumkönyve, a Cseresznyevirágok hölgye és a Kimonó. Az Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című könyvéből készült Spielberg-filmnek is konzultánsa volt, majd nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy a Japánról való bőséges ismeretei alapján regényt írjon. Méghozzá nem is akárkiről, hanem Muraszaki-sikiburól, a 11. században élt udvarhölgyről, a mai napig is leghíresebb japán irodalmi alkotásnak, a Gendzsi regényének szerzőjéről. Dalby a Gendzsinek, korabeli dokumentumoknak, valamint Muraszaki-sikibu fennmaradt naplójának és verseinek felhasználásával alkotta meg Muraszaki történetét. A legendás hírű írónő első személyben meséli el életét, meglepően modern szemlélettel - és tökéletes korhűséggel. Megelevenedik a korabeli Japán, a császári udvar életének intrikáival, politikai és szerelmi cselszövéseivel; költői képek váltakoznak humoros epizódokkal, és bőséges ízelítőt kapunk a kornak a japán-kínai metszetek képvilágára emlékeztető költészetéből.

Rudolf Pörtner - A ​Szent Sír hadművelet
"E ​könyv tárgya a középkor legfontosabb eseményének, a keresztes háborúknak a története"– írja Rudolf Pörtner, számos népszerűsítő történelmi munka szerzője. Majd így folytatja bevezetőjét: "A keresztes háborúkat roppant külső és belső drámaiság jellemzi: a hosszú távon kibogozhatatlanul egymásba gabalyodó csaták, ostromok, rabló hadjáratok, politikai áskálódások, »csúcstalálkozók«, járványosan terjedő rögeszmék, vaskos magánbotrányok, kereskedelmi ügyletek és telepítési kísérletek összességükben a középkor olyan lélegzetelállító emberi színjátékát hozták létre, amelyhez hasonlót nem alkothatott a leggazdagabb emberi fantázia sem." Rudolf Pörtner választott témájának megfelelően rendkívül színesen, szórakoztatóan írja meg ezeknek a háborúknak a történetét, egyúttal hű képet festve a középkor emberéről, nemesről, közemberről, papról egyaránt. Számos korabeli forrásmunkát használt fel, s nem hagyta figyelmen kívül az újabb kutatásokat sem, amikor imponáló anyagismerettel vázolja fel azt a folyamatot, amely az újkorban először változtatta meg a Földközi-tenger keleti medencéjének térképét.

Frans G. Bengtsson - Rőde ​Orm
Rőde ​Orm, a "vöröshajú, keskenycsípőjű, szélesvállú, erőteljes harcos" a főhőse ennek a ragyogó humorú viking regénynek, amelyben az ősi északi népmondák és a keleti mesék színes világa tárul fel az olvasó előtt. F. G. Bengtsson, a neves svéd író élénk színeket használva, szellemesen könnyed stílusban meséli el Rőde Orm történeteit: nyugatra és délre tett harci útjait, a hispániai móroknál, gályarabságban átélt kalandjait, vidám mulatozását Kékfogú Harald király karácsonyi lakomáján, Tanácstalan Ethelred király megsarcoltatását, a Dnyeperen elrejtett kincs megszerzését, és a sok évszázad előtti viking-élet egyéb érdekességeit.

Guy Breton - A ​szenvedélyes lovagok
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát - ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az első kötet, A szenvedélyes lovagok, a francia középkor szerelmi legendáit ismerteti, Klodvig királytól és Klotild királynétól Nagy Károly korszakán keresztül a keresztes háborúk és a százéves háború idejéig. Megismerkedhetünk a vérszomjas Meroving királynék családirtásaival, Nagy Károly feleségeivel, a pápa által kiátkozott Capetingekkel, a keresztes háborúkba is férjükkel együtt vonuló királynékkal, a legendás Aquitániai Eleonórával, aki a leendő angol király menyasszonyaként fél Franciaországot vitte magával hozományul. De találkozhatunk a híres "elátkozott királyokkal", a Druon regényeiből ismert, utolsó Capetingekkel is, valamint az első Valois-kkal, az őrült VI. Károllyal, feleségével, a gyűlöletes Izabellával, aki az angol király kezére játszotta, illetve gyermekükkel, VII. Károllyal, aki Jeanne d'Arc segítségével visszahódította Franciaország nagy részét.

Majtényi Zoltán - Királyi ​földönfutó
A ​"szentséggel és kegyelemmel teljes" István király "Krisztus urunk ezerharmincnyolcadik esztendejében ragadtatott ki e hitvány világból". Az időtől három nemzedéken át maguk az uralkodók és az urak is züllesztik az országot, nemcsak az idegen hordák, Bakony rengetegében pedig évről évre pusztul, fogyatkozik a bujdosó pogányság. Vezérük fia, Árpád véréből való Turda, a szerzetes, a hadvezér titokban a trónra tör. Küzdelmes, kalandos élete és keserű szerelme azonban rádöbbenti: nem lehet már a régi módon jón tenni a magyarokkal. Véren, viszályon, szenvedélyen át is előre mutat a történelem. Hiába lesz az ország második embere - nagy haditettei után odahagyja az udvart, szeretett királyát. Hatalmas indulatok, küzdelmek, eleven pannon tájak, távoli korok regényét kapja kézbe az olvasó.

Varga Domokos - Vekerdi László - Európa ​születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Falvai Róbert - Az ​Árpád-ház asszonyai I.
Az ​időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. De még ebben a kötetben lesz szó a következő királyok - I. Béla, Salamon, I. Géza, 1.(Szent) László és Könyves Kálmán - feleségeiről, azaz Rixa lengyel, Judit német, Szünedéne görög, Adelhaid német, Buzilla szicíliai, Eufémia orosz asszonyról. Mindegyik feleség élete elég érdekesen alakult.

Hegedüs Géza - Korona ​és kard
A ​könyv az Árpádok korának históriája. Prológusa novellisztikus helyzetképben széles keresztmetszetben mutatja be Géza fejedelem és a "sokszoknyájú" nemzettségfők között feszülő ellentéteket, a korabeli nyelvet, szokásokat, viszonyokat. A további két fejezetben a szerző beszél Szent István király országépítő munkájáról, a trónviszályokról, Szent László és Könyves Kálmán koráról, a bizánci befolyásról és az Árpádok alkonyáról. Hegedüs Géza a jelentős személyiségek mellett a kevésbé kiemelt történelmi szereplőket is egyéníti, s a hazai történetet mindig összekapcsolja az európaival. Anyagát fölényes biztonsággal úgy rendezte, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. Az összhatás színes, harmonikus, vonzó.

Bíró Imre - Magyar ​királyok 1000-1571
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marosi Ernő - A ​romanika Magyarországon
A ​kötet a magyarországi romanika korszakáról, a XI-XIII. század hazai művészetéről ad átfogó ismertetést. Részletesen bemutatja azt a folyamatot, hogyan honosodott meg a keresztény kép fogalma Magyarországon, majd sorra veszi művészettörténeti ismereteink (írott források, képi források, emlékek, régészet, épületrégészet) jellegzetességeit. Nagy figyelmet szentel a változások tanúinak, beszédes emlékeinknek: az épülettagozatoknak és az ornamentikának. Ezután a magyar romanika néhány nevezetes, a kor európai művészetével méltán párhuzamba állítható alkotását vizsgálja. Ennek során pontos képet kaphatunk a feldebrői, a tarnaszentmáriai, az óbudai, a székesfehérvári, a pécsi, a somogyvári, az esztergomi, a vértesszentkereszti, a jáki és a gyulafehérvári épületegyüttesekről. A szerző részletesen beavat minket a legfontosabb hazai templomok, prépostságok, apátságok, székesegyházak építéstörténetébe, kiemelve az Árpád-kori Magyarország művészetének stílustörténeti jellegzetességeit. Emellett bepillantást nyerhetünk a kor néhány érdekes dokumentumába (Szent István legendái, Szent Margit legendája, rendeletek, adománylevelek stb.) is.

Geréb László - Búvár ​Kund
Búvár ​Kundról, Árpád-házi Béla herceg híres vitézéről szól Geréb László romantikus kisregénye. A legrégibb források megörökítették nevezetes tettét: ő süllyesztette el 1051-ben Henrik német császár dunai élelmiszer-szállító hajóit, és ezzel megpecsételődött a Magyarországra törő német hadak sorsa. Geréb László a fennmaradt kevés adatból a kort jól ismerő történész biztonságával kelti életre Búvár Kund alakját. Fordulatos, izgalmas, mégis egyszerű cselekménnyel, néhány szereplővel kitűnően tudja felidézni István király országát, az egykori embereket, munkájukat, hadviselésüket, szokásaikat.

Covers_304213
1

Ismeretlen szerző - Mi ​történt a XI. században?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Scott - The ​Talisman
The ​Talisman is a gripping tale set near the end of the Third Crusade. King Richard the Lionheart is grievously ill, and all around him the leaders from allied countries plot and scheme to gain personal power, putting the future of the crusade in jeopardy. Sir Kenneth of Scotland finds himself caught up in events, and finds both his honour and his life are now on the line. Can a cure be found for the King? Can Kenneth redeem his honour? – Written by Rowen.

Pavlo Zahrebelnij - Eupraxia ​császárné pokoljárása
Bölcs ​Jaroszlav kijevi nagyfejedelem unokája, Eupraxia - akit a nyugati krónikák Praxedisnek neveznek -, Adelhaid néven Canossát járt IV. Henrik felesége, német császárné volt. A róla szóló történelmi regény cselekménye - Zahrebelnij előző három művéhez hasonlóan a Kijevi Nagyfejedelemség idejében játszódik. Az Eupraxia az emberi sorsok megrázó története. És mivel az ember sorsa a maga tragikus mivoltában leginkább egy asszony példáján követhető nyomon, ezért szól az Eupraxia az asszonyról, aki mindent elveszített: szülőföldjét, szerelmét, gyermekét; csak a bátorsága, a tisztasága és az emberi méltósága maradt meg, és az segítette őt vissza az egyetlen boldogsághoz, ami még számára megmaradt - szülőföldjéhez.

Istv_c3_a1n_kir_c3_a1ly_eml_c3_a9kezete
István ​király emlékezete Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - István ​király emlékezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vladimir Bartol - Alamut
A ​tizenegyedik századi Perzsia északi hegyvidékén áll a bevehetetlen sasfészek, Alamut vára. Innen indítja el szent háborúját a perzsa birodalom ellen a hitében csalódott várúr, Haszan ibn Szabáh. A borotvaéles eszű, hallatlanul művelt filozófust kiválóan képzett harcosok, hitoktatók, tudósok maroknyi csapata segíti. Feladatuk, hogy kéttucatnyi jó képességű, önként jelentkező fiatalembert természettudományra, matematikára, zenére, verstanra, irodalomra tanítsanak. A fiatalok kemény harci kiképzést is kapnak. Minden lépésüket a Koránból vett idézetek irányítják. Ők lesznek majd ibn Szabáh követei, terveinek végrehajtói, mozgalmának terjesztői az iszlám világban. A legkiválóbbakat ibn Szabáh fejedelmien megjutalmazza: már most beléphetnek a paradicsomi kertekbe, melyeket a Korán azoknak a hívőknek ígér, akik a hitükért halnak meg. Ibn Szabáh ismeri a hasis hatását, a vár tövében pedig, egy rejtett és szigorúan őrzött édeni ligetben húrinak öltözött, kitanított, szebbnél szebb lányok fogadják a fiatalembereket. A kiválasztottak ezután mindenre képesek azért, hogy viszontláthassák a paradicsomot. A csoda híre a váron kívül is gyorsan terjed... Vladimir Bartol szlovén keletkutató 1938-ban írta az Alamut című regényt. A világ csak 2001. szeptember 11-e után figyelt fel könyvére. "Aki meg akarja érteni az al-Kaida-vezér stratégiájának sikerét, annak el kell olvasnia az _Alamut_ot", írja a könyv egyik kritikusa. Bartol színes legendájának minden történelmi vonatkozása a valóságra épül. Haszan ibn Szabáh nevét ma is rettegett tisztelettel ejtik ki Iránban.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Paulo Coelho - Az ​accrai kézirat
1099. ​július 14. Jeruzsálem a keresztesek támadására készült, amikor egy görög férfi, akit Koptnak hívtak, összegyűjtötte a város lakóit egy térre. A tömegben keresztények, moszlimok és zsidók lesték a Kopt szavait, melyektől azt várták, hogy felkészíthetik őket az elkerülhetetlen harcra. De a Kopt, az idős bölcs nem a harcról beszélt, hanem a mindennapok nehézségeiben rejtőző tudásra irányította figyelmüket. Míg az ellenség a falak alatt gyülekezett, az emberek a valódi ellenségről, a veszteségről és a magányról kérdezték. A Kopt pedig megosztotta velük tudását a harcról, a változásról, a bölcsességről, a félelemről, a szépségről, a szerelemről és a hűségről. Szavaiból egy évezreddel később is ugyanolyan tisztán árad a tudás és a bölcsesség.

Gáspár Jenő - Isten ​leventéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók